Ujság, 1932. augusztus (8. évfolyam, 171-192. szám)

1932-08-07 / 176. szám

18 ÚJSÁG VASÁRNAP, 1932 AUGUSZTUS T NyaraUiból hazajöttem. Első dolgom — K­e­r­t *­i i­n­t­c » 17. D 11T 1­C­h­S­t © 1­a Shaw volt, ki az ajánlatra ezt felelte: „Ont. Lasky úr, csak a művészet érdekli, engem pedig csak a pénz." Lasky most valószínűleg kénytelen lesz hollywoodi fényes palotáját eladni. „Kéthetenként premier** (Levél a szerkesztőhöz) Igen tisztelt Szerkesztő Url A Kamaraszínház, mely vezetésem alatt szep­tember 2-án kezdi meg első szezonját, az elmúlt héten megkezdette a munkát. Ezzel kapcsolat­ban kedves kötelességemnek tartom, hogy be­számoljak a tervekről, melyeket megvalósítani igyekszem és bemutassam munkatársaimat, akiknek közreműködésével erre a munkára el­indulok. A szokásoktól eltérően, ezúttal semmit sem ígérek. A Kamaraszínházat úgy szeretném irá­nyítani, hogy ne beváltatlanul maradt ígéreteket, hanem elért eredményeket olvassanak reá a szezon elvégeztével. Már most bejelentem, hogy a Kamaraszínházban „a következő darab elő­készületei miatt" egyetlen estén sem lesz szü­net. Díszletraktárunkban, előre elkészítve, ké­szen állanak az első öt-hat darab díszletei és a színpadon és próbatermekben ugyanennyi da­rabra készülnek a színészek. A Kamaraszínház állandó rendezője ifj. Vajda László. Mellette azonban egy-egy darab rendezésére meghívtam Gordon Pált, a Berlin­iben élő magyar rendezőt és Pünkösti Andort, a kitűnő színházi esztétát és rendezőt, valamint Németh Antalt, akinek modern rendezései már sok elismerést szereztek. Kéthetenként jelentkezünk új darabunkkal, kimondottan repertoár-színház leszünk. A Kamaraszínházban a következő darabokat fogjuk előadni: Farkasverem, Kelemen Viktor különös története: Candida, G. B. Shaw miszté­riuma; Előfordulhat a legjobb családokban is, A. Hart és Maurice Braddel vigjátéka; A nagy díj, Csurka Péter színjátéka; Fanny, irta M. Pagnol, fordította Stella Adorján; Forgószél, irta Boross Elemér; Gerő Gyula katonadarabja; Huszárok; Bachus-éj, Vándor Kálmán szatírája; Szerelem­ben nincsen válság, Széll Mihály vígjátéka; Végrendelet, Kodolányi János drámája; Nostra f>ea, Massimo Bontemperii darabja; Fóthy Já­nos: Happy­ end; Orbók Attila: Földreszállt an­gyal; Uray Dezső: Panama; G. B. Shaw: Az ör­dög cimborája; Faragó Sándor: Lavina; Villányi Sándor: Gyöngyvirág; W. Sterk: Nem divat a sze­relem, fordította Vaszary János és egy Moliére­­pig játék. Ezeket a darabokat a következő művészgárda eleveníti meg a Kamaraszínház színpadán: Benkó Bálint, Bot Béla, Czeglédy Béla, Ditrói Ica, Egry István, Egry Mária, Eőry Erzsi, Fenyő Emil, Harsányi Miklós, Herczegh László, Hollós Melitta, Ignátz Rózsi, Kabos László, Rédly Gyula, Kéri Panni, Köpeczy-Boócz Lajos, Matary Jó­­zsef, Olthy Magda, Peéry Piri, Pogány Irén, Porzsolt Anny, Rolkó József, Sala Domokos, Sándor Jenő, ifj. Stephanidesz Károly, Vértess Lajos, Zala Karola, Zempléni Zoltán. Kérem Főszerkesztő Uram jóindulatú támo­gatását szép munkánkhoz őszinte tisztelője Alapi [Vándor igazgató. Minden este 8 órakor, vasárnap d. n. 4 órakor a legnagyobb sínes* Erik a buzakalász a Nyári Operettsxísházban, Angol Park Alpesi Sáin mellett. Telefon 15-B-4L * Lábass Juci beteg. Szereplőváltozás volt a Nyári Operettszính­ázban: Lábass Juci szerepét Ernyey Rózsi vette át. A szereplőcsere oka Lábass Juci betegsége. Érdeklődtünk állapotáról és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a művésznő már jól érzi magát. * Mivel nyit a Vígszínház? Két darab közül Választ a Vígszínház igazgatósága, amelyek egyikét szezonnyitó bemutatónak szánja- az egyik Lengyel Józsefnek, a „Nagy börtön" című dráma szerzőjének új darabja. A másik Vaszary János „Tisztességes úrilány" című vígjátéka, amelynek szerepeit ma osztották ki. A főszere­peket Dayka Margit, Ágay Irén­ia Vígszínház új tagja, aki tavaly a színésziskolai vizsgákon tűnt fel rendkívül előnyösen­, Csortos Gyula, Rajnay Gábor és Törzs Jenő fogják alakítani. .Vajda Pál vezeti a próbákat, amelyek holnap kezdődnek. Színházak és kabarék hírei Nagy ballef-est kedden az Állatkertben, hatásvilágítással. Köz­reműködnek: Brada, Hahn Manci, Tarnay. , * Rozgonyi fénykép 3 drb. 8 P. Calvin-tér 5. A hét filmjei Sasfiók A reichstadti herceg halálának idei százéves évfordulója ad különös aktualitást a Kamara új filmjének, amely Napóleon fiának romanti­kus életét viszi a film­ vásznára. Történelmi film, a műfaj hibáival és erényeivel, kissé vontatott és a poétikus deklamáció ma már kissé idő­szerűtlenül hat. Mindamellett a közönség szí­vesen fogadta az újdonságot. I. n. e. Magyar pogrom a német filmen Az osztrák kormány már megvédte a berlini osztrák művészek érdekeit — Az „Ujság“ cikkének hatása külföldön — A berlini filmgyárak már félnek a magyar bojkottól — Beszélgetés egy német filmiparossal — Bécsi tudósítónktól. — Márai Sándornak az Újság vasárnapi számában írott vezércikke, sokkal nagyobb hatást keltett külföldön, mint ahogy azt a skeptikus magyar közönség elképzeli. Nem­csak azoknál a magyar művészeknél akik még nem menekültek haza és kissé megvi­gasztalódva vették tudomásul, hogy talán mégis jelentkezik otthon valami kis szolida­ritás, amire már oly régen vártak, de oszt­rák szakkörökben is örömmel fogadták az erélyes hangot, kedden pedig már az egész német filmszakmát bejárta az a hír, hogy Magyarországon bojkottálni készülnek a német filmet. Az Újság bécsi munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni egy előkelő ber­lini filmgyár vezetőjével, aki a napokban Bécsben tartózkodott. (Felkért, hogy a ne­vét ne említsem és így ebben az irányban diszkréció kötelez.) Véletlen találkoztunk egy társaságban és amikor megtudta, hogy magyar ujságíró vagyok ezzel a kérdéssel fordult hozzám: Mi újság önöknél? Igaz, hogy Magyar­országon általános bojkottra készülnek az Ufa ellen? Nem akartam teljesen megnyugtatni, hogy bojkottról sajnos még nincs szó, jámbor, türelmes nép vagyunk és így csak annyit mondtam, hogy ilyen radikális eszközhöz még nem fordult a magyar társadalom, de ha továbbra is kirugdossák állásaikból a magyarokat, akkor nincs kizárva, hogy megérik erre is a hangulat. És ha már er­ről a minket érdeklő témáról volt szó fel­tettem én is egy kérdést: — Igazságos eljárásnak tartja igazgató úr, hogy a Berlinben élő magyar színésze­ket, rendezőket, szövegírókat, komponistá­kat stb. máról holnapra úgy kidobják, mint a rossz cselédet? Húzódozva válaszolt. „Kérem — mondta — én csak a filmről beszélhetek, a többi szakmákat nem ismerem, de itt tagadhatat­lan, hogy a magyarok jó szolgálatokat tet­tek nekünk. Friss, eleven színt, ötletessé­­get, új hangot, új melódiákat hoztak a né­met filmre, kétségtelenül mindannyian te­hetségesek,­hiszen természetesen különben nem érhettek volna el, mint idegenek ilyen szép sikereket. Viszont vannak rajtunk kí­vül álló erők, amiknek engednünk kell. A felmondások nem történtek meg olyen örömmel, mint ahogyan azt ön gondolja, de egy társadalmi mozgalom hatása alatt meg kellett történniük." És mi a véleménye a bojkottról? Vállat vont. — „Kellemetlen, dehát végeredményben ahhoz mindenkinek joga van, hogy képzelt vagy tényleges érdekeit megvédelmezze." Milyen anyagi hatással lenne a német filmiparra, ha Magyarországon bojkottálnák a filmjeiket? — Csak a magyar piac elvesztése nem je­lent megsemmisítő anyagi csapást a német filmiparra, de kereskedő embernek minden veszteség fájdalmas, ami eddig, mint aktíva volt kalkulálva. A nagyobb veszedelem abban rejlik, hogy a magyar példa esetleg követőkre talál a környező államokban is. Ha az osztrákok, csehek, románok stb. csatlakoznak egy ilyen mozgalomhoz úgy az már fájdalmas, sőt esetleg engedmé­nyekre kényszeríthető veszteségtétel lenne. Eddig a nyilatkozat ami nem túlságosan érdektelen, különösen, ha tekintetbe ves­­­szük, hogy érdekelt német körök már, mint számbajöhető ténnyel számolnak azzal a lehetőséggel ami nálunk még csak egy két­­érzésű ember jámbor óhaja. Meg kell még említeni természetesen, hogy nemcsak a Németországban lévő magyar művészek­ről van szó, akiknek számát mintegy 250— 300 főre becsülik, sokkal nagyobb ennél a névtelen elhelyezkedettek tömege. Orvosok, mérnökök, vegyészek, kereskedők, hivatal­nokok, munkások akik közül töméntelen van vezető állásban, csak foglalkozásuk ter­mészete folytán a nyilvánosság nem tud ró­luk, sorsuk azonban minket éppen úgy ér­dekel, mint a művészeké és ami szintén fontos visszatértük, éppen a tömegeiknél fogva, katasztrófális helyzetet teremtenek az amúgy sem rózsás lehetőségekkel teli ma­gyar munkapiacon. Ausztria már erélyes lépésre szánta el magát, a testvérországban veszedelemben forgó polgárai érdekében. Mint ismeretes az osztrák színészszövetség és filmipar nyo­mása alatt közölte az illetékes német ható­ságokkal, hogy amennyiben az osztrákokra is alkalmazzák a külföldiek ellen tervezett munkavédelmi rendelkezéseket, akkor Ausztria ennek megfelelően felemeli az importált német filmek vámjait. Egyes bécsi lapok pedig félre nem érthető tendenciával közölték a Bécsben szerződés­ben lévő színészek névsorát. A válasz nem késett sokáig és ebben a pillanatban már egy miniszteri tanácsos vezetése alatt álló osztrák küldöttség tárgyal Berlinben a kon­fliktus békés elintézése ügyében. Lovas nemzet vagyunk. Nem kilőhetnénk ki mi is egy harci kedvű miniszteri tanácsost? Az osztrákok erélyes állásfoglalása után a jobboldali német körök és sajtó irányt változtatott és egyelőre csak a magyarokat támadja. De azokat aztán kiadósan, Berlin­ben egyenesen szellemi pogromot hirdetnek a betolakodott magyarok ellen. A támadá­sok hangjára jellemző a következő idézet egy cikkből, amit nemrég olvastam: „­ A magyarok szinte ázsiai szivósággal és ra­vaszsággal küzdenek. Ha egy magyar vala­hol megveti a lábát, addig nem nyugszik amíg pár barátját is be nem hozza. Ma még az előszobában szerényen ülő, jelentéktelen balkáni autseider pár hónap alatt már az igazgatói fotelben ül vagy főszerepet ját­szik" ... és így tovább. Azt lehetne mon­dani, hogy dicséretnek is elég szép. Ha a m­agyarüldözés ilyen tempóban megy tovább akkor rövidesen már csak három főből fog állani a berlini magyar művész kolónia. Al­­pár Gitta és Nagy Katóból, akik házassá­guk folytán német állampolgárok és Vere­bes Ernő, aki amerikai állampolgár lett. Fentiek ismertetése után felmerül a kér­dés, hogyan lehetne segíteni a helyzeten olyképpen, hogy azért a magyar filmszín­házak műsora is biztosítva legyen éspedig lehetőleg legalább felerészben német nyelvű darabokkal, mert hiszen az angol és francia filmeknek érthetően kisebb közönségük van. Megbízható statisztika szerint Nimetor­­gon kívül, főleg Ausztriában és Amerikában évente legkevesebb hatvan német nyelvű han­gos filmet termelnek. Mérsékeljék ezek be­hozatali vámját a német bojkott mellett úgy, hogy ne legyenek drágábbak, mint a német filmek voltak. Ez a hatvan darab gondosan beosztva, keverve angol és francia nyelvű filmekkel, valamint a már az ország­ban lévő filmek reprizével eggyütt elég egy esztendőre. Addig bizonyára meggondolják magukat a németek is. Ha az illetékes ma­gyar körök elhatározzák magukat erre a lé­pésre, a magyar közönség is bizonyára meg­hozza azt az áldozatot, hogy egy időre le­mond az Ufa filmről, amin úgysem látja vi­szont kedvenceit. Most a magyar társadalmon van a sor, hogy szolidar­iást válla­jon az idegenben re­kedt művészekkel, akik az ország prestigé­­nek emeléséhez legalább annyival hozzájá­rultak, mint a deficittel dolgozó és a kínos, gulyás, betyár, puszta romantikát hirdető külföldi magyar borházak. Andor León. FILMSZÍNHÁZ Lasky tönkrement, Londonból jelentik: A filmipar depressziója teljesen tönkretette Jesse L. Laskyt, Amerika koronázatlan film­­királyát, ki tizenhat éven át kontrollálta az óriási Paramount szervezetet. Lasky pályá­­j­át mint san-franciscói rikkancs kezdte, később nyomdász, majd újságíró, alaskai aranyásó és honolului zenekari trombitás lett. Mint egy varietészínház igazgatója 5000 dollárt takarított meg és Sam Goldwynnal — ki akkor kesztyű utazó volt — szerény filmstúdiót alapított egy Hollywoodban bé­relt pajtában. Hollywood akkor 5000 lakosú városka volt. Első filmje nagyszerűen sike­rült. 1913-ban szövetkezett a magyar szár­mazású Zukor Adolffal és megalapította a Paramount-gyárat, melynél Mary Pickford, Douglas Fairbanks, Rudolf Valentino, Gloria Swanson és egyéb nemzetközi hírű sztárok milliókat kerestek, s mely több mint ezer mozgóképszínházat kontrollált s évenként 104 nagy filmet készített. Az egyetlen iró, ki J­asky ajánlatát visszautasította, G. B. Nyáron i­­zzad­t igen sok ember és keresi a szert, mely révén ettől megszabadulhat. Az olasz „Moment" használata révén azonnal megszabadul a kellemetlen izza­dástól. A „Moment" az izzadáson kívül azonnal megszünteti az izzadt test kellemetlen szagát is A mozik mai műsora: FÓRUM FILMSZÍNHÁZ (!▼.. Konnth L*|o«­nte« t*. Telefon 897-07 és 895-43). Marokkói átok. Kalandos filmregény, Európán-Afrikán keresztül. — Hangos kül­földi és magyar hiradó. — Előadások hétköznapokon: 6, 8 és 1ü órakor, vasár- és ünnepnapokon: 4 6, $ és 10 órakor. — Az első előadás mindennap félhely* Arakat. 40 fillértől. HOMEHOS KERTMOZGÓ (Hermina­nt 7. Vakokat Gyá­­molitó O E.; telefon: 961—00). Hyppolit, a lakáj. .(sortos Góth, Gőzön.) A táncos huszár. ;Grell Thei­­racr. Előadások kezdete hétköznap: 5. 8 és Víl0 óra­kor; vasárnap: 3. 5. 8 és 1410 órakor. Szép időben 8 órától a kertben. KAMARA MOZGÓ (Nyár-utca és Dohány­ utca sarok). Sasfiók (Reichstadti herceg). — Hangos magyar világ­­hiradó. Előadások mindennap: 4, 6. 8 és 16 órakor. KERTMOZGÓ (Vilma királynő ut és Aréna út sarok. Telefon: Aut. 130—17 Jegyrendelés d. u. 5 töl.) A há­­zasságközvetítő. Énekes zenés vígjáték 8 felv — Miénk az élet. Némely­ beszélő társadalmi dráma 8 felv — Magyar világhiradó. — Előadások 1 és %10 órakor. OMNIA FILMSZÍNHÁZ (Kölcsey­ u. 2 Telefon: J. 301-25). Hűtött nézőtér! 2 nagy attrakció egy műsorban! Huszár menyasszony: Szerelmi keringő 9 fordulóban. A Hunnia filmgyárban készült külön magyar részben: Kompothy Gyula és Kéry Páni énekes duettje Viktor Mc­­Langlen és Lilian Tashmann: A szőke démon. Vidám kaland zenével, énekkel és tánccal. Magyar világhiradó Elő­adások kezdete: Vasárnap 2. fél 5, 7 és háromnegyed 10 órakor. A 2 órai előadás fél helyárakkal! PALACE FILMSZÍNHÁZ (Erzsébet-körút 0., New-York­­palotával szemben Telefon 1: 365-23). A végzet embere Edgar Wallace izgalmas detektív drámája 12 bonyolult fejezetben — Magyar bangó# világhiradó. Előadások kezdete hétköznap 6. 8 és 10 órakor va­sárnap és ünnepnap 4 6 8 és 10 órakor. Az első elő­adáson mindennap félbelvárak. RADICS-METRO FILMPALOTA (VI. Nagymező utca 22-24. Tel. 220—98 292-50). A nagy attrakció. — Bimbó és a kisértetek. Rajzos trükkfilm — Metro- Goldwyn-Mayer világhiradó. — Magyar hangos világ­hiradó. — Előadások 2—6-ig folytatólagosan, azután 0­8. 10 órakor vasárnap 1—4-ig folytatólagosan az­után 4. 6. 8, 10 órakor. — Friss, hideg levegő a virágos nézőtéren. ROYAL APOLLO (VII., Erzsébet­ körut 45. Telefon: 419—02. 429—46). Braden, a hősök hajója a legendás­­bbrü német cirkáló hangosfilmen. — Magyar hangos világhiradó. — Előadások hétköznap: 6 8, 10 órakor, vasárnap és ünnepnap: 4, 6 8. 10 órakor. Az első elő­adás mindennap félhely árakkal. TÚRÁN MOZARt (Nagymező­ u­tca 21. Telefon: 26-1-20). Monte Carlo bombázása. Fra Diavolo: Törvénytelen feleség. Előadások kezdete: %4, %6 és %10 órakor, va­sárnap és ünnepnap 3-tól. VEvSTA MOZGÓ (Erzsébet-körút 39. Telefon: 32-A-29). Hadzsi Murát. Tört. dráma 12 felv. — Mese a benzin­­kutról. Filmoperett. — Előadások kezdete hétköznap: %4-től. Az első előadás mér­sékelt helyárakkal. MAI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK: BUDAI SZÍNKÖR: Weekend 044, N8). BUDAPESTI SZÍNHÁZ: Halla, itt BékeBit (444. *). NYÁRI OPERETTSZÍNH­ÁZ: Érik a buiakalási (444. •). ROYAL ORFEUM: Ezerjó 046. 449). JARDIN Erzsébet királyné-ut 1. Tel: 97-0-67. Killföldt tánc és varieté attrakciók. (10) TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD. Kacagó estéki (4 ét 9) A TÖRVÉNY g Littkéné Ugye újra folyamatban. Tudva* lévően Littke Kálmánná szabadlábra helyezését Medvés-Medico István dr. vizsgálóbíró rendelte el, aki a szabadságra elutazott Enyedy Róbert dr. vizsgálóbirótól vette át az ügyet. Enyedy dr. ma szabadságáról visszaérkezett és a napokban megkezdi a tanuk kihallgatásának folytatását. Az ügyészi felfolyam­­­odás ez idő szerint a tábla elött van.­­ Egy nyugalmazott őrnagy előállítása. Pén­­teken délután detektívek előállították és az ügyészségi fogházba kísérték Surányi László nyugalmazott őrnagyot, ki a népjóléti miniszté­rium alkalmazottja volt. Annak idején­ az ügyészség őt megidézte, mert az a gyanú ellene, hogy az özvegyek és árvák nyugdíjintézetét­­ kezelvén, visszaélt a bizalommal és több elhalt népjóléti minisztériumi tisztviselő hátramara­dottja helyett állítólag felvette a nekik járó segélyeket és az összegeket nem fizette ki. Az is egyik vád, hogy álözvegyeket, álárvákat sze­repeltetett és ezúton temetkezési segélyeket vett fel, aktákat hamisított meg. Az ügyész ki­hallgatta Surányit és több tanút ez ügyben és ennek folyománya, hogy az ügyészség letartóz­tatásba helyezte. A vizsgálóbíró hétfőn kihall­gatja és akkor hoz végzést az ügyészség indít­ványa ügyében.­­ Meglopta a templomot. Szomorú korkép. A vádlottak padján csinos, fiatal leány. Alig tizennyolc éves és már lakója volt a ceglédi ál­lami leányjavító intézetnek, sőt onnan meg is szökött. Az ügyész lopással és közveszélyes munkakerüléssel vádolja a fiatal Kővár Idát, mert Ceglédről történt megszökése után Üllőre ment és itt husvétkor a katolikus templomban feltörte a perselyt, misemondó ruhát, kegyszere­ket, térítőket lopott. A törvényszéken Gam­­berszky Guido dr. bíró ma tárgyalta a pert. A tárgyaláson kiderült, hogy a szegényháziért gö­­rögkatolikus templomot is kifosztotta. A bíró nagyon a telkére beszélt és a leány zokogva hallgatta a dorgáló szavakat. Azzal védekezett, hogy lelkiismerete nyugtalanította és akkor visszavitte a lopott térítőket. A törvényszék tsi'i-an lopásért ité­te el félhavi börtönbünte­tésre, a közveszélyes munkakerülés vádja alól felmentette. Az ítélet jogerős. § A bankaltiszt dollárokat szerzett. Detektívek figyelték meg Knöpffer Aladár bankártisztet, aki ezerötszáz­ dollárt igyekezett zugforgalomban egy megbízója részére szerezni. Szerencsétlensé­gére tetten érték. A törvényszék fizetési eszköz­zel való visszaélésért háromhavi fogházbünte­tésre ítélte. A Cu­ria frácz­ tanácsa az ítéletet ma jóváhagyta.

Next