Ujság, 1932. október (8. évfolyam, 220-245. szám)

1932-10-01 / 220. szám

a Riogatják „belülről" a kormányt, mert nin­csenek szövetségben az egységes párttal, mint a múltban tették, amikor bent voltak a szövetségben és csak „kívülről*" támogat­ták, de csak páros napokon. Pénteken este nem is vesztegettek több szót annak a bon­colgatására, mi lesz az egykori „testvér­­párttal", inkább arról vitatkoztak, mit vár­hatnak az új kormánytól és főleg annak el­nökétől, Gömbös Gyulától. ♦ * A dezignált miniszterelnök még legbi­­­­zalmasabb körben sem nyilatkozott pro­­grammjáról. Javarészt új emberek ülnek a miniszteri székekben, akiknek alaposan széjjel kell nézniük s az új minisztertanácson vitatják meg a kormányprogrammot, amelyet Göm­bös Gyula szerdán tár az egységes párt elé. Kiszivárgott a hír, hogy több politikai ál­lamtitkárságot visszaállítanak s arról is ko­moly formában beszéltek, hogy Gömbös Gyula életre hívja a közegészségügyi minisz­tériumot. Arra hivatkoznak, hogy a legutóbb megszüntetett népjóléti minisztérium köz­egészségügyi osztálya Schmitz Kornél állam­­­t­itkár­­vezetésével úgyis működik a be­lü­gy­­miniszérium keretében s nem volna költség­­szaporutás, ha külö­n minisztériumot létesíte­nének belőle,­ amivel lehetővé válnék, hogy az ország közegészségügyét korszerűen in­­tézzék. Azzal érveltek az egységes pártban, hogy ez nem jelentene költségszaporí­­tást, enert a költségvetésbe annak idején úgyis fel­vették a tárca nélküli kisgazdaminisztériumot, amely azóta Mayer János lemondásával meg­üresedett. Az erre a célra előirányzott össze­get lehetne fordítani — mondották — a köz­egészségügyi miniszter illetményeire. Az új minisztérium élén Szalóky-Navratil Dezső egyetemi orvostanárt, a párt képviselőtagját szeretnék látni. , Elsősorban a földmivelésügyi miniszté­rium politikai államtitkárságát szeretnék betölteni.. Úgy mond­ják, hogy a dezignált mi­niszterelnök ezt már fel is ajánlotta Marschal bérencnek, aki azonban elzárkózott a meg­tiszteltetés elől. Ugyanígy a kereskedelemügyi miniszter mellé is politikai államtitkárt sze­retnének állítani egy fiatalabb egységespárti képviselő személyében. Azt a hírt is terjesztették, hogy Petri Pál kultuszállamtitkár távozik. Hír sze­rint Kelemen Kornél lesz az utódja. Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtit­kár továbbra is megmarad posztján. A legna­­gyobb f­ érdeklődésre azonban az a híresztelés számíthat, hogy * *:t 3 '■ J Puky Endre csak a párisi konferencia befejezéséig lesz külügyminiszter s az­tán Bethlen István grófnak engedi át helyét. Ez azonban még a jövő titka. Egyelőre ott tartanak, hogy mindenki elége­detlen azzal, ahogyan az egységes párt ma működik. Legalább tízfelé húznak a külön­böző csoportok, ami miatt elsősorban a párt­vezért okolják. El is határozták, hogy nem nyugszanak mindaddig, amíg komoly pártre­form nem jön. Fel akarják élénkíteni a párt­­életét és a vidéki agitációt egyaránt. Marschal Ferencnek nagy szerepet szántak a pártveze­tésben s ez az oka annak, hogy nem vágya­kozik államtitkárságra. Javarészt új főispánok kerülnek a mostaniak helyébe, kivétel nélkül olya­nok, akik a párt zászlaját több siker­rel lobogtatják és diadalra viszik az esetleges időközi választásokon ... * Szerdáig minden csoport lábhoz teszi a fegyvert. Várják az új kormány programm­­ját. . . Annyit máris megállapítottak, hogy Göm­bös Gyula kabinetjének öt tagja protestáns, négy tagja pedig katolikus vallású és 1867 óta az első magyar kormány, amelynek nincs mágnás tagja. Az új kormánynak Puky Endre külügyminiszter a nesztorai akiről úgy tudják, virtuóza több modern nyelvnek, főképpen az olasznak. Minisz­terré történt kinevezése miatt új Ház alel­­nököt kell választani. Pillanatnyilag telje­sen bizonytalan, hogy ki foglalja el helyét. A pártvezetőség köréből közölték munka­társunkkal, hogy a képviselőhöz összehívá­sára hétfőhöz egy hétre kerül a sor­­nyos oldalakról való nem teljes megértésnek. Ezekre el voltam készülve. Ilyen keserves idők­ben ez természetes is. Hiszen a gazdasági és pénzügyi kérdések ma annyira komplikáltak, hogy még komoly szakemberek is nem egyszer eltévednek ebben a labyrintban. Meggyőződé­sem azonban ma is, hogyha az ország lakossága általában nehéz helyzetben van is, sőt egyesek anyagi tönkremenetele nehezen kerülhető el, a nemzet egyetemében megvan az erkölcsi és anyagi erő, amely addig f­entarthatja, amíg a világhelyzet múlhatatlanul bekövetkezendő ja­vulása lehetővé nem teszi, hogy idebent is újból megvessük a rendes gazdálkodás alapjait, hacsak alulról jövő nyomások folytán a kor­mány és a törvényhozás súlyos következmé­nyekkel járó hibákat nem követ el. E tekintet­­ben a kormányváltozás nem csökkenti optimiz­musomat, ha bizakodó felfogásom optimizmus­nak mondható. — A dezignált miniszterelnök pénzügyi és gazdasági felfogását olyannak tartja-e kegyel­mes uram­, amely megnyugvást kelthet? — Gömbös Gyulával való együttműködésem alatt meggyőződtem róla, hogy a gazdasági és pénzügyi kérdésekben teljesen objektív ítélete van, amelyet csak a nemzet összes­ségének egyetemes érdekei irányítanak. A szigorú állami gazdálkodásra és a pénz­érték állandóságának megóvására, nemkü­lönben a mai nehéz helyzetben annyira kényes külföldi és belföldi hitelkérdések lehetőleg helyes intézésére irányult törek­véseimben mindenkor megértő támaszt találtam­ benne s ezért részemről teljes megnyugvással nézek kormányelnöki mű­ködése elé. A Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett Walkó Lajos külügyminiszterhez, hogy Gömbös Gyula kabinetalakítását hogyan ítéli meg. A külügyminiszter a következőket mon­dotta: — Nagy örömmel üdvözlöm Gömbös Gyula kabinetalakítását. Az uj miniszterelnöknek Ká­rolyi Gyula gróf kormánya idejében a külpoli­tikai, valamint a gazdasági és pénzügyi kérdé­sek iránt tanúsított állandó érdeklődése után kétségtelennek tartom, hogy külpolitikai téren változatlanul abban az irányban fog haladni, amelyet éveken át tartott honvédelmi miniszter­sége alatt a volt kormány követett s kormány­zása elejétől kezdve igyekezni fog arra, hogy a külső viszonylatban eddig fűzött szálakat to­vább erősítse.­­ Tudom, hogy az elmúlt években szer­zett tapasztalatai alapján a gazdasági és pénzügyi kérdéseknek a legnagyobb jelen­tőséget tulajdonítja és ezekben a kérdések­ben egy fokozatos, lépésről-lépésre való előhaladásnak a híve. Nem kétlem, hogy ezekben a kérdésekben eddig is érvényre juttatott nyugodt felfogásával el fogja ta­lálni úgy külső, mint belső vonatkozásban a gazdasági és pénzügyi fejlődés oly irányba terelését, ami a jelenlegi nehéz körülmé­nyek között legjobban megfelel érdekeink­nek. Korányi Ga­balko nyilatkozata Gömbös kabinetalakít­ásáról Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter mi­nisztersége idején többször tett olyan kijelen­téseket, amelyek optimizmusra vallottak a gaz­dasági és pénzügyi helyzet jövő alakulását ille­tően. A Magyar Távirati Iroda munkatársa meg­kérdezte a távozó pénzügyminisztert, hogy még mindig vallja-e azt az optimista felfogását, amelynek többször kifejezést adott. Korányi Frigyes báró a következőket mondotta: •­­ A pénzügyminisztériumtól való megválá­som egyáltalában nem rontja le azt a felfogá­somat, amelyet akkor vallottam, mikor a pénz­ügyi tárcát átvettem. Felfogásomat egyesek „optimizmusnak" mondották és szinte csodál­koztak rajta. Ha az optimizmus volt, akkor ma is optimista vagyok, dacára az időközben mun­kám elé tornyosult sok nehézségnek és bizo­ ÚJSÁG SZOMBAT, 1932 OKTÓBER 1 Még mindig tart a földrengés­ság Szalonikiból Görögországban Athén, szeptember 30. Kalkidike félszigetén a földrengés tegnap délután megismétlődött és az éjszaka folyamán kiterjedt Közép- és Kelet­­macedóniára, valamint Nyugat-Tráciára is, ma reggel nyolc órakor pedig érezhető lökésekkel Athénig hatolt. Újabb megállapítások szerint a károk a következők: Langada kerületben Krya városában 50 ház összeomlott, 100 lakhatatlanná vált, Laziderionban valamennyi ház összeom­lott. Serres vidékén Komnikonban 50 ház ösz­­szeomlott, 40 lakhatatlanná vált. Uramnában és Kavallában a lakosok a szabadba menekültek. Szalonikiban az éj folyamán megrongálódott a városház, a törvényszék és a rendőrség épülete, továbbá az amerikai földmívesiskola, a francia konzulátus és az örmény templom. Ennek ud­varán húsz méter hosszú szakadék támadt. Az éjszaka folyamán megindult a lakosság mene­külése Szalonikiból. A földrengés központjától hatvan kilométernyire Apollonias nevű terapikus fürdő vizei kiáradtak, m­íg az ugyanott levő tó vize több méterrel visszament és többé nem tért vissza. Stratonikiben és vidékén a salam­ivó 7 méterrel sü­lyedt. A katasztrófa színhelyén óriási a hőség és kénes gázok terjengenek. Kalkidike félszigetén a tengerparttól számított hat kilomé­terre hosszú szakadék támadt, amely azt a be­nyomás kelti, hogy a félsziget a szárazföldtől elválóban és a tengerbe sü­lyedőben van. Az athéni obszervatórium jelentése szerint további, az eddigieknél nagyobb földrengéssel kell szá­molni. Kilép-e Olaszország a népszövetségből? Szombaton kezdődik a fascista nagytanács ülése Milano, szeptember 30. Szombaton megkezdi őszi ülésszakát a fascista nagytanács, amely­nek — beavatott körök értesülése szerint — a küszöbönálló ülésszakon többek közt abban a kérdésben is határoznia kell, tagja marad-e to­vábbra is Olaszország a népszövetségnek. A várható döntéshez némi útmutatással szolgál a félhivatalos Popolo d'Ualla pénteki vezércikke, amely többek közt a következőket írja: Egyes államok azért hagyják el a népszövetséget, mert úgy látják, hogy a genfi intézmény nem tudja garantálni a status quo-t. Ami bennünket illet, nálunk az a helyzet, hogy lassanként teljesen elveszítjük bizalmunkat a népszövetség iránt, amely nem tud rendet és igazságot teremteni a nagy igazságtalanságokban és nem akarja meg­hallani azoknak népeknek a jajkiállásait, ame­lyeknek a szerződések húsukba vágtak, amelye­ket elárultak és feláldoztak. A népszövetség po­litikai mérlegre óriási fedezhetetlen passzívum­mal zárult. A távolkeleti események és a lesze­relési konferencia kudarca is ezt bizonyítják. A vezércikk végül megállapítja, hogy abban a pil­lanatban, amikor a leszerelési konferencia fias­kója hivatalosan is nyilvánosságra kerül, meg lehet ásni a népszövetség sírját. A fascista nagyannács összetételében fontos változás állott be. Boltot, Grandi, Mosconi, Irocco és Balbino di Giuliano volt minisztereket pénteken királyi dekrétummal törölték a fascista nagytanács tagjai közül, ugyanakkor I három új minisztert: De Francesi igazságügy-­ minisztert, Jung pénzügyminisztert és Ercole I közoktatásügyi minisztert a nagytanács tagjaivá­­ nevezték ki. lekről és ezzel közvetett után pénzügyi segítsé­­get nyújt az agrárállamoiknak. A stresai konfe­rencia másik nagy eredménye az, hogy a dunai államok felsegélyezésében azok az államok is részt vesznek, amelyeknek nem áll módjukban a kétoldalú preferenciális szerződést kötni a ke­­leteurópai agrárállamokkal. Ezek az államok hozzájárulást vzetnek be a keleteurópai gabona árának emelését célzó közös alapba. A közös alap összegét hetvenöt millió aranyfrankra tervezik. Az Európa-bizottság szempontjából, Georges Bonnet szerint, a következő három feladat vár megoldásra, mint a stresai konferencia eredmé­nyének gyakorlati érvényesítése: 1. Meg kell állapítani, milyen összegű hozzá­járulást fizessenek be az egyes államok a közös alapba.­­ 2. Meg kell állapítani, milyen legyen­ a közös alap adminisztrációja. A közös alapot semmi­­esetre sem szabad kitenni politikai befolyá­soknak. 3. Tisztába kell jönni azzal, vájjon a közös alapba befolyt" összegeket segítségképpen folyó­­sítsák-e az egyes államok mezőgazdaságának. Visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy pedig valutasegítség címén, amelyet később vissza kell majd fizetni. Georges Bonnet a következő szavakkal fejezte be beszédét: Az Európa­ Bizottságon áll most, hogy véglegesen tető alá hozza a stresai konfe­rencia művét. Bonnet jelentését nagy tetszéssel fogadták, majd az előrehaladott időre való tekintettel úgy határoztak, hogy a vita megkezdését szombat délután négy órára halasztják. Szilágyi Klárát négy­, autóvezetői oktatóját nyolchavi fogházra ítélte a törvényszék Zsúfolásig megtelt pénteken a törvényszék Krayzell-tanácsának tárgyalóterme. Az autó­balesetek elbírálásának tanácsa, a félelmetes szakértelemre szert tett Kraszell Miklós dr. ta­nácselnök elé került Szilágyi Klára színésznő és Béri Endre magánhivatalnok, aki a színésznőt autóvezetésre tanította. Néhány héttel ezelőtt, amint az autóval a Klauzál­ utcában befordultak, egy utcaseprő elütése után az autó felment a járdára és a 74 éves Vincze Lajost a falhoz szorította. A szerencsétlen aggastyán sérüléseibe belehalt. Mindkét terheltet letartóztatták, de köz­ben Szilágyi Klárit szabadlábra helyezték. Elsőnek az elnök Béri Endrét hallgatta ki, aki a gondatlanság által okozott emberölés vádját tagadta. A színésznő elméleti és gyakor­lati képzettsége olyan volt, hogy nyugodtan reá lehetett bízni a vezetést. Az utca nagyon szű­k volt és kisebb ívben már nem lehetett befor­dulni. Az utcaseprőt nem látták és mikor az autó az úttestre rohadt, ő minden technikai eszközt igénybe vett, de már nem volt mód a ka­tasztrófa elkerülésére.. Az autó az öreg urat, aki nem látott jól, a falhoz szorította. Ezután Szilágyi Klára kihallgatására került a sor. A szánalomra méltó színésznőt már a vizs­gálati fogság is idegileg nagyon megviselte. De a főtárgyaláson­­olyan erővel jelentkezett róla a felindultság, hogy szinte kínos volt bíróságra, hallgatóságra egyaránt.. Folyton zokogás és kéztördelés között védekezett az elnök kérdései­vel szemben. Csupán az utcaseprő elütésében érzi magát bűnösnek. A másik esetben nem. Mikor a rémes sikoltást hallotta és Béri a kor­mánykerékhez kapott, elsötétült előtte minden és csak a sikoltást hallotta és azt látta, hogy az autó a járdán van. — Eddig maga egyáltalában nem mondta azt, hogy elsötétedett maga előtt, minden, — jegyzi meg erre az elnök. — Miért nem mondja meg az igazat? — Ez az igazság, kérem — válaszolja sirán­kozó hangon a vádlott —, hiszen még a ke­zeimmel is eltakartam a szememet, olyan ret­tenetesen meg voltam ijedve. — Már­pedig erről a rendőrségen egy szót sa szólott. — Nem, mert ott egyik ájulásból a másikba estem. Az elnök figyelmezteti a vádlottat, hogy őszinte, töredelmes beismerés csak előnyt je­lenthet a számára, Szilágyi Klári azonban meg­marad mostani vallomása mellett. Kihallgatta a bíróság Ötvös József dr. egész­ségügyi főtanácsost, aki a Vincén-eset sérülések­ről adott véleményt. Gyenge volt a szervezete, de fiatalabb ember talán kiheverte volna a sé­rülést. Szilágyi Klára fizikumánál, idegállapotá­nál fogva nem alkalmas autóvezetésre. A vád­lott túlbecsülte idegállapotát, amidőn autóveze­tésre vállalkozott. Kihallgatták az elütött utca­seprőt, Sánta Istvánt, aki a vádlott megbünteté­sét nem kívánta. Sérülése jelentéktelen. Bárány Ervin műszaki véleménye szerint mindketten hibásak voltak az esetnél. Vitéz Jónás Sámu­el ügyész vádbeszédébe­l szigorú ítéletet indítványozott, mert ennek a di­vatőrületnek egyszer már véget kell vetni. Kartschoke Alajos dr. Béri védelmében azt han­goztatta, hogy védettje 16 év óta sofőr, soha vele baj nem történt. Gál Jenő dr. Szilágyi Klára védelmében azzal érvelt, hogy nem divatőrület­ről van szó, egy színésznőnek, főleg ha filmezés­ben is részt vesz, szüksége van autóra. A törvényszék Bérit nyolc, Szilágyi Klárát pe­dig négyhavi fogházbüntetésre ítélte, de elren­delte Béri szabadlábra helyezését is, egyben Bé­rit az autóvezetés­től három évre eltiltotta, ügyész és védők fellebbeztek. Szilágyi Klára az ítélet hallatára eszméletle­nül hanyatlott le. A fogházőrök egy padra le­­fektették és magához térítették. A fogházban már várt reá vőlegénye, Gyergyai István és vő­legényének egy barátja, továbbá a Gál-iroda ve­zetői. A formaságok elintézése után Szilágyi Klára távozott a fogházépületből. A kapuban, találkozott Bérivel, akivel szótlanul kezet szorí­tott, de Béri néhány mentegetődző szavára azt felelte, hogy nem haragszik reá és hogy ő na­gyon szépem viselkedett. megkezdte az Európai Bizottság a stresai konferencia határo­­zatainak megvalósítását Meg kell állapítani, mennyit fizetnek az egyes államok a közös alapba. Segítséget kapnak-e az agrárállamok vagy kölcsönt? Kegyeletes megemlé­­ekzés Briandról, az Európaszövetség alapítójáról Genf, szeptember 30. Közel egyévi szünet után pénteken délután ismét összeült Genfben az Európa-szövetség tanulmányi bizottsága. A tárgyalást a svájci államszövetség elnöke, Motta nyitotta meg rövid beszéddel, amelyben megem­lékezett az Európa-szövetség megalapítójáról, Aristide Briandról. Meleg szavakkal ecsetelte Briand hervadhatatlan érdemeit az európai ál­lamszövetség eszméjének megvalósítása terén, majd azzal fejezte be beszédét: ha Briand teste már porladozik is, lelke még mindig itt jár a népszövetség városában és figyelmeztet minden­kit utolsó beszédére, amelyben európai zarán­­doklásra szólította fel a népeket és államfér­fiakat. Motta szavaira Herriot francia miniszter­elnök válaszolt, aki szintén meghatott szavak­kal idézte fel Briand emlékét, mondván, hogy az elhunyt államférfi nemcsak harcolni tudott az európai államszövetség eszméjéért, hanem szenvedni is. A bizottság ezután a kegyeletes aktus után megválasztotta a folyó ülésszak elnökét. Malla javaslatára kimondották, hogy az elnöki tisztsé­get Herriot francia miniszterelnök látja el. A pénteki ülés Georges Bonnet, a stresai kon­ferencia elnökének másfélórás beszámolójával telt el. Georges Bonnet részletesen ismertette a stresai konferencia lefolyását, a konferencia különböző ajánlásait és azokat a fáradozáso­kat, amelyekkel a stresai konferencia előbbre akarta vinni a kereskedelmi forgalom szabad­ságának eszméjét. A konferencia legfontosabb eredménye az, hogy lehetővé teszi kétoldalú preferenciális szer­ződések megkötését és azt, hogy az agrárállamok közvetlen megálla­podásokat kössenek a fogyasztóállamokkal. A kétoldalú preferenciális szerződéseknek nemcsak elméleti jelentőségük van, hanem ténylegesen is javítanak a keleteurópai agrárállamok sorsán. Ha például Németország preferenciális szerző­dést köt valamelyik dunai állammal, akkor ez azt jelenti, hogy lemond bizonyos vámbevéte­

Next