Ujság, 1932. december (8. évfolyam, 270-294. szám)
1932-12-01 / 270. szám
yen volt miniszter, Catumeanu egyetemi tánár, Grigorescu volt miniszter és még mások, akik a román nemzeti ünnep és az antirevizionista mozgalom jelentőségét hangoztatták. A népgyűlés résztvevői később kisebb csoportokra szakadozva, szétmentek a város utcáiba és mindenütt tüntettek a magyarok ellen. Az egyik csoport behatolt a Newyorkkávéházba és kikergette a magyar vendégeket. Gara Ernő dr. magyar lapszerkesztőt, az Ellenzék munkatársát, véresre verték. A késő esti órákban mégegyszer fellángoltak a magyarellenes tüntetések, amikor a diákságkivonult a pályaudvarra, hogy üdvözölje Stelian Popescu volt igazságügyminisztert, az Universul igazgatóját. Popescu lapja szervezte meg, mint ismeretes, az egész antirevizionista mozgalmat. A diákság Popescu elé is fáklyás menetben vonult ki és így kisérte végig a Bukarestből érkező igazgatót a városutcáin. Ez is megint alkalom volt a magyarellenes tüntetésekre. A tömeg folyton aztkiabálta, pusztuljanak a magyarok s megint inzultálták a magyarul beszélő járókelőket. Az Universul főszerkesztője Kolozsvárott Kolozsvár, éjjel tizenkét órakor. (Telefonjelentés.) Stelian Popescut, az Universul főszerkesztőjét, a diákság fáklyás menettel fogadta. Majd a vállukra emelve, gyalog vitték be egészen az Astana-szállóig. Itt Stelian Popescu hatalmas beszédet intézett a diákokhoz. Arra kérte őket, hogy a csütörtöki ünnepséget tegyék méltóságossá. Tartózkodjanak olyan viselkedéstől, amiből a külföldi információk tápot meríthetnének arra, mintha a nagyromán eszme csak ilyen verekedésszerű tüntetésekben tudna kirobbanni. Arra kérte még a diákságot, hogy éppen az eszme érdekében igyekezzék mindenki a rendet és fegyelmet fentartani. Felszólította őket, hogy akadályozzák meg a kilengéseket, mert ezek semmiesetre sem szolgálják az antirevizionista követelések ügyét. Hivatalos román jelentés a tüntetésekről Bukarest, november 30. A szerdai kolozsvári magyarellenes tüntetésekről Bukarestben mindössze néhányszavas rövid kommünikét adtak ki. A kommüniké, amelyet a kolozsvári rendőrfőnökség szövegezett meg, a következőképpen szól: „Egy román nacionalista csapat ma utcai tüntetést szervezett a városban. Egy tüntető követ dobott a magyar konzulátus épületére. A kő beverte az egyik ablakot.“ A félhivatalos román távirati ügynökség kolozsvári fiókja valamivel bővebb jelentést adott ki, amelyben a következőket mondja: ,,Abból az alkalomból, hogy csütörtökön ünnepli Románia az egyesülés évfordulóját, ma este fáklyásmenet vonult végig Kolozsvár főbb útvonalain. A tüntetés minden különösebb rendzavarás nélkül folyt le és csak elvétve öltött magyarellenes jelleget. Több magyar üzlet és lakás ablakait beverték, így többek között a magyar konzulátus egyik ablakát is." Az összes román forrásból származó jelentések úgy próbálják beállítani a dolgokat, hogy a történteknek nincs semmi jelentőségük. Magánforrásból származó értesülések szerint az erdélyi magyar lapoknak a hatóságok a legszigorúbban megtiltották, hogy a hivatalos információn kívül más jelentéseket is hozzanak. 3 ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1932 DECEMBER I ---— -------------W A Metro-Goldwyn Mayer Grand Hotel című filmjében szereplő 5 sztár nemzetközi hasonlósági versenye Rendezi az ÚJSÁG Alulírott kijelentem, hogy fenti pályázatban résztveszek. Hasonlítok , ■ ■ ■ ■ « a i • • .................................... Tudomásul veszem, hogy a Metro-Goldwyn-Mayer és az Xrjsig a nevemet és a mellékelt fényképemet közlemények, cikkek keretében, vagy reklámcélokra bármikor felhasználhatja és hogy ebből kifolyólag semmi néven nevezendő követelésem sem az Újsággal, sem a Metro-Goldwyn-Mayerrel szemben nincsen. Név:.................................................. , , , , , , , , , , , , . , Pontos elme, a a a ■ a a a a a a aaat ■ a a , ■ i a I a a a ■ a . 1932 . (Kivágni és fényképpel együtt dec. 15. előtt beküldeni az Újság kiadójába) t OLCSÓBB lett az orvosok és a közönség legkedveltebb hashajtója, az 12 drágáé 54fill.,50drag4e90fill.,80dragéeP2.50ARTMN Mik volnának a „bartex“nevű nemzetközi cserevaluta előnyei? A londoni kereskedelmi kamara főtitkárának nyilatkozata London, november 20. A. Leigh, a londoni kereskedelmi kamara főtitkára a következőkben ismertetse a kamara feltűnést keltő cserevaluta-javaslatát! — A bartex-nek nevezett (barter — csere, exchange , valuta, angol szavak összevonása) értékmérő lényegileg keveset különbözik a keresztjeit csekktől és egyetlen rendeltetése az árucsere előmozdítása lesz. A belföldi valutához viszonyított árfolyamát az illető országok jegybankjai határoznák meg. Tehát az angol-magyar bartex font-árfolyamát a Bank of England, pengő-árfolyamát a Magyar Nemzeti Bank jegyezné, eleinte a két valuta közti paritás, majd később a bartex iránti kereslet alapján. A kiviteli ügyletek a következőképpen folynának: A magyar exportőr, aki mondjuk 100.000 pengő értékű lisztet visz ki Angliába, ennek bartex ellenértékéért angol vevőjére váltót intéz, azt a szállítási okmányokkal együtt a Magyar Nemzeti Bank útján a Bank of Englandhoz továbbítja, ahol az angol vevő befizeti a bartexnek megfelelő font-összegek a Bank of England viszont napi árfolyamon elszámolt bartex-összeget küld Magyarországba, amiért az exportőr pengőt kap. Az import ugyanez eljárás megfordítottja. Minthogy a bartex nem nemzetközi jegyzés tárgya, védve volna a pénzpiacok spekulatív árhullámzásaitól. A belső valuta viszont mentesülne a külkereskedelem teherpróbájától. A javasolt rendszer sokkal jobb a klíringnél, mert nem korlátozza a csereforgalom mennyiségét és mégis automatice biztosítaná a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát. Ha Magyarország többet visz ki Angliába, mint amennyit onnan importál, a pengőért több angol bartexet lehet kapni s ezért olcsóbbodnának az angol áruk Magyarországon, megdrágulnának a magyar áruk Angliában s az árucsere iránya megfordulna, mindaddig, míg újból helyre nem áll az egyensúly. A javaslatot majdnem az összes angol kereskedelmi és ipari érdekeltségek magukévá tették és bírálói pusztán azt kifogásolták, hogy visszatérést jelentene a csererendszerhez. Tényleg ez a terv fő előnye, miután az árucsere felszabadítása a legsürgősebb teendő. A pénznek is az árucsere előmozdítása az egyetlen rendeltetése, mert hisz az embereknek árukra, nem pedig pénzre van szükségük. A pénz semmiféle használati értékkel nem bír, egyetlen feladata, hogy állandó értékmérő legyen és a stabilitás elvesztésével megszűnt létjogosultsága. A mai pénzrendszer, mint értékmérő összezsugorodik, ha aranyat visznek ki az országból és kitágul, ha aranyat importálnak. Az adós, aki tíz évvel ezelőtt 500 dolárt vett kölcsön, most háromszor vagy négyszer akkora értéket fizet vissza. Hiába nevezik ezt az új értéket is dollárnak, ez már nem a régi pénzegység, mert háromszor vagy négyszer annyi árut lehet vele venni. Ha valaki három méter szövettel tartozik , a hitelező 200 vagy 300 centiméter hosszú méterrúddal akarja a visszafizetés alkalmával a szövetet mérni, a csalás világos, bármennyire „méterének nevezik is a meghosszabbított mértéket. Semmi sem károsítja súlyosabban az emberiséget, mint a fő értékmérő meghamisítása. Ez a következménye annak a rendellenességnek, midőn a pénz nem a szolgálója az árucserének, hanem öncéllá fejlődve, a kereskedelem fölé kerekedik és azt megfojtja. Ezért a javaslatnak az a fő érdeme, hogy megfosztana egyes országokat attól a hatalmuktól, hogy aranyhalmozásaikkal tönkretegyék a világ vásárlóerejét. Egymillióháromszázezer pengő veszteség érte 1931-ben a Vásárpénztárt A polgármester szerint az igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagoknak a felmentvényt legalábbis egyelőre nem lehet megadni. Közel százhuszonötezer pengő tantrom a községi háztartás terhére A főváros illetékes tényezői már régebben kimondták a Vásárpénztár felszámolását és tevékenységének a Községi Takarékpénztárba való beolvasztását. Ennek a határozatnak gyakorlati lebonyolítására csak most kerülhet sor. A tanács csütörtöki ülése elé kerül a Vásárpénztár igazgatóságának üzleti jelentése az 1931. évről, valamint a polgármester előterjesztése a Vásárpénztár felszámolására vonatkozóan. A jelentés és előterjesztés nem sok jót mutat. • Az eredménykimutatás szerint az 1931. év 1,112.132 pengő 25 fillér veszteséggel záródik. Ebből 56.520 pengő az 1930. évről keletkezett, 1929. július elseje előtt folyósított kölcsönökből 379.000 pengőt, az azóta folyósított kölcsönökből 75.000 pengőt, az ingatlanok és berendezések értékéből 35.000 pengőt, az adonyi bérgazdasággal szembeni követelésből pedig 765.000 pengőt kellett leírni. A polgármester megállapítja, hogy mindaddig, amíg az 1932. december 12-ére összehívott felszámolóndés e tárgyban nem dönt, nem lehet határozni afelett, várjon a Vásárpénztár Rt. igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai részére megadható-e a felmentvényt A felmentvényt a főrészvényes Községi Takarékpénztár csak akkor adhatja meg, hol a felszámolók megvizsgálták az igazgatósági tagok működését és ha ez a működés az előbb említett veszteségek szempontjából kifogástalannak bizonyult. Ugyanígy később foglalnak állást abban a kérdésben is, vájjon az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai igényt tarthatnak-e az 1931. üzletévre díjazásra. A polgármester felfogása szerint ilyen díjazás aligha állapítható meg, mert annak öszszege a veszteséges üzletmenet folytán az alaptőke és részben a kisebbségi részvényesek vagyonának terhére esnek és valószínűen a cégbíróság sem hagyná jóvá. Mindenesetre az a helyzet, hogy az Igazgatóság tagjai az 1931. üzletévben 77.220 pengőt, az 1932. üzletév első 11 hónapjában pedig 47.600 pengőt már felvettek. Ennek az összesen 124.890 pengőt kitevő összegnek elszámolása a polgármester véleménye szerint csak a községi háztartás terhére történhetik. O razanza ura a francia antexszisra ma kérni? A megnemtámadási szerződés politikai kihatása Berlin, november 30. A berlini lapok vezető helyen foglalkoznak a francia-orosz és a lengyel-orosz megnemtámadási szerződés ratifikálásával, amelyet az utóbbi évek egyik legjelentősebb politikai eseményének mondanak. A Berliner Tageblatt moszkvai tudósítója azt táviratozza lapjának, hogy a szovjet-orosz diplomácia rendkívül büszke erre a sikerére nemcsak a politikai szempontok miatt, hanem azért is, mert most újból megnyílott a lehetősége annak, hogy Franciaország hitelt nyújtson Szovjet- Oroszországnak. Ha nem is kell tartani attól, hogy Oroszország megváltoztatja eddigi politikáját Németországgal szemben, annyi bizonyos — írja a Berliner Tageblatt moszkvai tudósítója —, hogy a szovjetunió ezentúl aligha lép fel többé olyan élesen a békeszerződések revíziója mellett, mint eddig, hiszen nyilvánvaló, hogy Franciaországnak most már alkalma lesz nyomást gyakorolnia a szovjet-orosz politikára. A Börsenzeitung ugyanebből a gondolatmenetből indul ki és megállapítja, hogy Németországnak és a revízióra törekvő államoknak most vetni kell. Románia felé kellene orientálódnak, mert Románia, a jelek szerint, kikapcsolódik a revízióellenes francia-lengyel szövetségi rendszerből. A Qual d'Orsay ugyan mindent meg fog kísérelni, hogy kiküszöbölje az egyre növekvő ellentéteket egyrészt Románia, másrészt pedig Lengyelország és Szovjet-Oroszország között s ezért szólította fel — nyilvánvalóan francia felkérésre — Dovgalevszkij párisi szovjetkövet is a román kormányt, hogy kössön négy hónapon belül megnemtámadási szerződést a szovjettel, nagyon is kétséges azonban, hogy meglesz-e ennek a felszólításnak az eredménye. Bukarest aligha változtatja meg ilyen ultimatív felszólításra álláspontját. Eddig az orosz hatalmi politika tette lehetővé Németországnak, hogy ellensúlyozza a franciák bekerítési akcióját, most pedig az a helyzet van kialakulóban, hogy Románia kénytelen lesz közeledni a békeszerződések ellen küzdő államokhoz. A német, osztrák és olasz külpolitikának új perspektívái nyílnak, amelyeket feltétlenül kö „Anyagiak miatt nem lehet szó a munkakötelezettségről" 800.000 az ipari és a mezőgazdasági munkanélküliek száma Magyarországon A Népegészségügyi Múzeum szociális előadás-sorozatában Kovrig Béla dr. egyetemi magántanár szerda este tanulságos és érdekes előadást tartott az általános munkakötelezettség és munkanélküliség aktuális kérdéseiről. Gortvay György dr. egyetemi magántanár vezette be az előadást, majd Kovrig Béla dr. szólalt fel. Ismertette a bulgáriai általános munkakötelezettséget, majd magyar vonatkozásban vizsgálta a munkakötelezettség kérdését. Szerinte nyolcszázezerre tehető az ipari és mezőgazdasági munkanélküliek száma. — Hazánkban — úgymond Kovrig dr. — anyagi szempontból lehetetlen a munkakötelezettség megvalósítása, mert ez százhúszmillió pengő évi kiadást jelentene, de egyébként is a magángazdaságnak olyan konkurenciát csinálna, mely a magánvállalkozás foglalkoztató képességét a veszélyes mértékig csökkentené. Ezáltal a közüzemek is kibővülnének, végül a tőkeinséget is növelné a munkakötelezettség törvénybe iktatása. India vasúti megrendelései a MÁV műhelyénél London, november 30. A Ramsay képviselő az alsóházban interpellációt intézett az indiai miniszterhez és figyelmeztette, hogy az indiai államvasutak koronként nagyobbmennyiségű vasúti anyagot rendelnek az európai kontinensről, főként a Magyar Államvasutak műhelyéből, a rendes kereskedelmi feltételek betartása nélkül. Kérdi, mit fog tenni a miniszter az angol érdekek védelmére? Sluter indiai államtitkár válaszában kijelentené, hogy ezek a rendelések egyáltalában nem nagyok; a magyar királyi államvasutak műhelyénél csak olyan megrendeléseket tettek, amelyek Indiára a legelőnyüsebbek voltak. Az indiai miniszter ebben az ügyben semmit sem tehet. Az interpelláló pótkérdése ellen, hogy az indiai minisztérium nyilván nem szándékozik az indiai angol kereskedelmi érdekeket megvédeni, az államtitkár a legerélyesebben tiltakozott. Piccard a mágneses sarkon felszáll a sztratoszférába Páris, november 30. Piccard tanár ma délután Parisban előadást tartott a sztratoszférába tett útjáról. A tudós december 4-én útra kel Newyork felé és a Hudson-öböl felett, a mágneses sarok közelében tervez újabb felszállást amerikai természettudósok közreműködésével.