Ujság, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-01 / 273. szám
PÉNTEK, 1933 DECEMBERI ÚJSÁG Bethlen István gróf negyedik előadása Londonban A revízió Európa egyéb aktuális politikai problémáinak szemszögéből London, november 30. Bethlen István gróf csütörtök délután a Balkán-komitéban tartott előadást, amelyben a trianoni szerződés revíziójával foglalkozott Európa egyébaktuális politikai problémáinak szemszögéből. Kifejtette, hogy, Európának az a területe, amelyen a világháború következtében a politikai uralmi viszonyokban és az államok határaiban mélyreható változások állottak be, rövidesen az európai kontinens politikai földrengés területének nevezhető. Ez tulajdonképpen széles sáv, amely a Finn-öböltől a Száva—Duna vonalig, a Balkán félsziget alapvonaláig, a germán és orosz néplakta területek között déli irányban szélesedve terül el. Európa legnagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy ezen a politikai földrengés területén végre tizenöt év után a végleges nyugalomhelyreálljon és az ezen a területen lakó tizenhárom kisebb nép, egy igazságosabb osztály révén egymással kibékíttessék. Mert vagy sikerül e kis népek között igazi békét teremteni, vagy újból német, illetve orosz vezetés alá''kerülnek. De hogy ez nem fog mindig békés úton lefolyni, az minden kétségen felül áll. Most van még: a kellő időpont az új rendezés keresztülvitelére, amíg legalább az érdekelt partnerek, az orosz és a német, nem szólhatnak olyan döntő súlylyal az eseményekbe, mint később. A Duna medence jelentősége Az előadó itt újra hangsúlyozta az eddigi előadásaiban is említett tényeket, hogy a békeszerződés három rangba és előkelőségi fokba sorozta be a volt monarchia népeit. Első csoportba a szövetségeseknek elismert cseheket, szerbeket és románokat. Második csoportba azokat a kis népeket, akik nem voltak ugyan „főbűnösök", de kitartottak az oldalán, a háború végéig: a szlovákokat és ruténeket, akiket a csehekhez csatoltak, mint északi szlávokat és a szlovéneket; horvátokat és vendeket, akiket a szerbekhez csatoltak, mint délszlávokat, úgy hogy most nemzeti kisebbségszámba se mennek s „elnyomott többség“-nek nevezhetők. Harmadik csoportba , a magyarokat és osztráknémeteket. Bethlen István gróf azután így folytatta: -H-V ■-1 ■ t ■■ A békeszerzők egyáltalában nem voltak tisztában a Dunamedencében élő népek jelentőségével, vagy egymáshoz való viszonyával. Nem voltak ezek bűvészek, akik az órát zsebünkből kiveszik, szemünk láttára a mozsárban összetörik s azután mint jól járó órát hiánytalanul visszaadják, hanem kontárok, akiknek az első művelet fényesen sikerült, de azután kereket oldottak, mert a valóban darabokra zúzott órát összerakni többé nem voltak képesek. A békeszerződések az osztrák-magyrr monarchia régi földrajzi, történelmi és gazdasági egységének szétfagyásával egyidőben nem gondoskodtak arról, és az igazságtalan osztály folytán nem is gondoskodhatnak arról, hogy az általa betöltött hivatást más organizáció vegye át s a Dunamedence népeit valamelyes egységbe foglalva s együttműködésüket " biztosítva, nekik biztonságot, gazdasági téren, felvirágzást, a nemzetközi életben érdekeiknek, védelmet és a nagyobb hatalmak vetélkedésétől való mentességet biztosítson. Ennek az eljárásnak következménye az, hogy a terület hovatovább a nagyhatalmak vetélkedő befolyása alá került, ami az ellentétek kiéleződését vonta maga után. Ezt a folyamatot Franciaországnak szövetségi politikája indította meg, amely ellentétben áll a béke modern megszervezésének gondolatával és amely Franciaországot, anélkül, hogy Németország elleni, politikai küzdelmében bármilyen komoly haszna lehetne belőle, a békeszerződésben orthodox status quo mellett kötötte le a Dunamedencében. Ezzel, akarva, nem akarva, útjában áll az orvoslás egyedüli lehetőségének, amely csakis a népek közötti igazságosabb osztályon, különösen a trianoni szerződés gyökeres revízióján épülhet fel. Nem lehet háború Magyarországon senki sem hiszi, hogy , valamelyes újabb háborús komplikáció hozhatná meg a fordulatot. Nem ellenkezőleg, úgy érezzük, hogy egy újabb háború a legnagyobb szerencsétlenség lenne, amely érhet, mert mégaz is veszélybe kerülhetne, amink megmaradt. A legnagyobb tisztelet mellett, amelyet a népszövetség intézménye iránt érzünk, tisztában vagyunk azzal is, hogy a népszövetség mai összetételében a revízió nagy és nehéz problémájával megbirkózni alig volna, képes. Még kevésbé lehet remélni, hogy a Dunamedence államainak egymás közötti közvetlen tárgyalása valamelyes megfogható eredménnyel járhatna. A benti possidentes, akik ezen felül -úgy diplomáciai, mint katonai téren minden hatalmi eszközzel rendelkeznek arra, hogy a háborús zsákmányt megvédjék, ma még igen távolállanak annak felismerésétől, hogy a győzelem pillanatában túlfeszítették a húrt és hogy más népek jogosult életérdekeinek rovására visszaéltek a kedvező, pillanattal. Hamarább és korábban remélhető az elkövetett hibák felismerése a nem közvetlenül érdekelt féléknél, akik nem használhatóa az elkövetett igazságtalanságnak és akiknek Európa békéje és nyugalma a fontos Ezek pedig a nagyhatalmak. Európa öt nagyhatalma közül négynél részben alig kétséges többé, részben most tör utat magának e felismerés. De Franciaország sem vállalhatja egy részrehajló és igazságtalan jogállapot fentartása érdekében örök időkre a zsandár szerepét a Dunamedencében és kezd annak tudatára ébredni,hogy a Dunamedence népei Európa békéjének szilárdabb pillérei lesznek, ha igazságos osztály révén megértés jön létre közöttük. Azon a napon, amelyen ez a felismerés az összes nagyhatalmaknál utat tör magának meghúzták a trianoni szerződés lélekharangját. Akkor formai kérdéssé válik,, hogy a revízió, anépszövetség útján avagy direkt tárgyalások, vagy pedig mindkettő révén bonyolíttassék-e le, mert Európa legnagyobb nemzeteinek egyhangú akaratával olyan kis országok, amelyeklétüket és határaikat nekik köszönhetik, szembe nem szánhatnák. ’ A politikai hátsó gondolatok Ha a kiengesztelődés egy igazságos új osztály útján lehetővé válik, a kívánt együttműködés önmagától fog megszületni. A Tardieu terv, a dunai konföderációs terv és egész sora más hasonló variánsoknak, mindegy és ugyanazon betegségben szenvednek: gazdasági koncepciók, amelyek azonban a gazdasági bajokat nem oldják meg, mertpolitikai hátsó gondolatokból születtek. Azt is lehetne mondani róluk, hogy politikai tervek gazdasági köpönyegbe burkolva, amelyek többé-kevésbé , mind abból a célból eszeltettek ki, hogy Magyarországot látszólagos gazdasági kedvezményekkel ,kisíplésük ’trátcgias csoportjának érdekszférájába fereljék be, anélkül, hogy a revízió terén előzetes elégtételhez jutott volna". Nem lehet sem megkerülni, sem kijátszani a gyökeres revíziót, különösen a Dunai medencében nem,ahol a békeszerződésnek elsősorban területi intézkedései azok, amelyek minden téren katasztrofális helyzetet teremtettek. Újabban megtévesztő jelszót indítottak útnak, amely szerint nem a határok revideálására, hanem azok eltüntetésére van szükség a kisebbségi jogok liberális kezeléseéskiépítése révén. Azok hangoztatják ezt a jelszót, akiknek módjukban áll két hét alattvalóra is váltani és ezzel be is bizonyítani, hogy ez az eljárás a helyes. Miért nem fegyvereznek le tehát bennünket azzal, hogy ezt valóban keresztül is viszik? Tizenöt év óta szomorú tapasztalnta a magyar nemzetnek, hogy a magyar faj egyharmadrészét balkáni módszernek, szolgáltatta ki a békeszerződés. Ez az állapot a magyar nemzet vérébe és húsába vág és a kérdés új rendezésénél, garanciákra lesz szükség. . Az igazi garanciát, csak a területi revízió adhatja meg. Magyarországnak semmi kedve, hogy az esetleg fenhatósága alá kerülő nemmagyar alattvalókat egyszerű túszoknak vagy retorziós objektumoknak tekintse,akikkel adott esetben roszszil is kell bánnia hogy hasonló bánásmódtól az ’idegen fenhatóságalá' került magyarokat megmentse. Az angol nemzet támogatása Sokkal egyszerűbb, logikusabb és humánusabb, hogy olyan revízió vitessék keresztül, amely a magyar és a többi nemzeten elkövetett sérelmeket célirányos és igazságos módon radikálisan orvosolja. Mi ennek eljövetelében vallásos hittel hiszünk és bízunk. ----é .Én — fejezte be előadását Bethlen Ist- Ván gróf — a revízió érdekében a magyar népnek azzal a régi ragaszkodásával, tiszteletével és bizalmával fordulok a hatalmas angol nemzethez támogatásért, amelyről még a háború nehéz napjaiban sem feledkezett meg. Ha életének legsúlyosabb óráiban Anglia feléje kinyújtja segítő kezét,,"örökké hálás lesz érte a magyar nemzet.. -Bizalmunk Anglia felé fordul, mert mi úgy érezzük, hogy Angliának csak egy érdeke van a Duna-medencében és ez az, hogy az elkövetett igazságtalanságok kiküszöböltessenek és ezen a réven újból ,a béke, a jólét és a megelégedés térjen vissza a világnak erre a területére és vele együtt az annyi megpróbáltatást átélt magyar nép lelkébe is. Mi azt reméljük és bízunk benne, hogy Anglia ebben az esetben is hű lesz nagy és nemes tradícióihoz, amelyek ezt az országot mindig az igazság és a jogtalanul üldözöttek oldalára állították. Azzal az áhitatos meggyőződéssel teszem le a revízió kérdésének minden magyar előtt szent ügyét az angol közvélemény kezébe, hogy ezzel azt a legjobb helyre bíztam a világon. A Westminster-palota hatalmas tölgyfaburkolatú bizottsági termét, ahol Bethlen István gróf előadását tartotta, nagy és díszes közönség töltötte meg, amely feszült figyelemmel kísérte az előadást. Ezt megelőzően Sir Eduard Bogle elnök meleg hangon üdvözölte az előkelő vendéget és méltatta Bethlen István gróf államférfiúi és politikai érdemeit. Hasonlóképen beszélt Noel Buxton lord volt munkáspárti földmivelésügyi miniszter, kiemelve, hogy az előadás tárgya általános rokonszenvel találkozik az angol közönség körében, mert aki csak Budapesten jár, kivétel nélkül mint Magyarország lelkes híre tér vissza Az előadás slán elhangzott felszólalások során H. W. Nevinson, Anglia egyik leghíresebb és legrégibb újságírója, azt kérdezte, lehetségesnek tartja-e Bethlen István gróf a béke módosítását háború nélkül. Bethlen István gróf letette szemüvegét, meggyőző nyíltsággal és őszinteséggel függesztve tekintetét Neomisonra, röviden ezt mondta: — A békemódosítás kizárja a háborút! (Viharos, hosszantartó taps.) Ha háborút akarnánk, nem beszélnénk békemódositásról. Éppen azért emlegetjük a revíziót, mert békés uton kívánjuk megoldani a helyzetet. Bethlen István gróf minden, egyes mondatát hizhatallanul lelkes helyeslés követte. Jehlicska felszólalása Jehlcska Ferenc szólalt fel azután. Egy évezredből legalább kilencszáz esztendőt zavartalan békés boldogságban, megelégedésben és egyetértésben töltöttek el a szlovákok a magyarokkal, Magyarországon , a szlovákságnak csak egyetlen problémája volt: a nyelvkérdés. — De vissza akarnak térni Magyarországhoz — mondotta emelt hangon —, mert nem élhetnek Magyarország nélkül. Ezért tisztázni kivánja, várjon a magyarok hajlandók-e biztosítékot nyújtani, arra, hogy megszűnik a régi nyelvi sérelem. Dollárt W J Fontok Háza /c/ore/O valódi ékszert Minden múlandó, arany, ezüst örök. Bethlen István gróf ezt válaszolta: Nem vagyok a kormány tagja és nem szólhatok a kormány nevében, azonban ismételten kijelentettem már, hogyha a szlovákok vissza akarnak térni régi hazájukba, Magyarország tiszteletben fogja tartani a szlovákok nyelvét, nemzeti egyéniségét és nemzeti kultúráját. Magyarország kötelességének fogja tartani, hogy olyan mérvű önkormányzatot adjon, amely őket nemzeti szempontból teljes mértékben kielégítse. (Lelkes taps) Feleségét és leányát követte a halálba Bárány Oszkár nagytextiles Halála elfitt billiárdozos, búcsúleveleit tizenhárom nap óta írogatta Csütörtökön reggel megmérgezte magát egy textilgyáros és meghalt. Nem anyagi gondok adták a réregpoharat a kezébe, nem a rossz gajdasági uszonyokmiatt menekült az élettől, habéin- amire manapság bizony ritkán adódik példa — a felesége és leánya után vágyódott abba a világba, ahol már nem fáj semmi. Bárány Oszkárt, ezt az ötvennégyesztendős javakorbeli férfit, akinek üzletei Budapesttől Londonig terjedtek, és akit mint, a textilszakma császárját emlegették, a szive kergette a sírba. Az a szív, amely néni bírta elviselni, hogy leánya és felesége is szívbajuknak estek áldozatul és hogy most már nélkülük kell élnie, dolgoznia. Nem találta meg az életcélt, elvesztette az élethez való kedvet és mindent, mindent itthagyokt — idealizmusból. Szentendréről Pestre jön kisdiák Érdemes ennek az embernek a portréját megrajzolni, életének a" futását végigkísérni, mert hiszen manapság ilyen ember ritkán adódik. " : Szentendrén volt azédesapja borkereskedő. Nem gazdag, de aféle jómódúember, aki a fiát, beadta Budapestre,hogy itt végezze el a középiskolákat. ■ Bárány Oszkár talán a hetedik gimnáziumot látogatta, amikor az apa anyagi gondok közé került és nem tudta volna fiát az egyetemre küldeni, ahová, akkoriban — mintegy negyven esztendővel ezelőtt —, minden jómódú ember igyekezett a fiát beíratni, hogy gyerekéből diplomás embert neveljen." Eppinger Lázártól indul el a karrier Oszkárazonban nem esett kétségbe és miután a középiskolában magánszorgalomból tőkéjét esett, kiképezte magát az angol és francia nyelvben, állása után nézett. Eppinger Lázár textilcéghez, az Arany János utcában, ott val akkoriban a budapesti taxissnegyed centruma, kerüli, mint gyakornok. Rövid idő múlva már levelezője lett a cégnek. Levelezés közben összeismerkedett az akkori Ausztria legnagyobb textilgyárosával, Matuschekkel, akivel valósággal barátságot kötött, mikor ez egy Alkalommal feljött Budapestre és ő volt a tolmács Matuschek és a cégfőnök között. Mikor fia viseltek visszautazott Prágába, levelet irt Bárány Oszkárnak és e levél alapján már a következő hónap elsején otthagyta az Eppinger Lázár céget. Bárány Oszkár önállósítottamagát. Textilügynök lesz Ő lett ennek ahatalmas cseh textigyárnak budapesti képviselője és ezzel elindította azt a szédületes textilkarriert, amelyhez hasonlót napi ismert a budapesti textilszakma. Aháborúig szerény keretek között dolgozott most már nemcsak bizományi árukkal, hanem sajátszámlára is. A háború után Bárány Oszkár az első, aki felveszi a külföldi cégekkel az összeköttetés fonalát és olyan korrekt üzletembernek bizonyul, hogy szinte korlátlan bizalmat élve, külföldi ügyfeleinél. .Csakhamar egyre-másra érkeznek , h armgr, francia, német és cseh gyárosok válogatott árui Bárány Oszkár raktárába, úgy hogy, mint a szakmában tudták, gyakran többmilliós ftcéter áruja i volt a raktáron. Felfelé a lexlillérián! .* Bárány Oszkár az akkori viszonyok mellett spekulálni kezdett. A vakmerőséggel határos merészséggel köt külföldi valutára tételeket és az árut magyar pénzért adja el, aztán valutát vásárol abban a kellő időben, amikor ezeknek az árfolyama külön hasznot biztosít a részére. Akkora a forgalma, hogy van nap, amikor hárommillió méter áruja hever raktáron. Ezekben az időkben jelenik meg egy miniszteri rendelet, adely a textiláruk behozatalát megnehezíti és Bárány Oszkár máról-holnapra megsokszorozza a vagyonát. Ötmillió méter áru a raktáron Úgy látszott, hogy így megy ez végesvégig, amikor egyszerre ugyancsak váratlanul megnyílnak a vámsorompók és az az ötmillió méter áru, amely ekkor Bárány Oszkár raktárán hever, 60—70 százalékos árcsökkenéssel tud csak Bárány üzletéből vevőt találni. A nagy textiles megtorpan. Fizetnie kell mindenáron. Nem esik kétségbe és öt nagy budapesti ingatlanát értékesíti. Eladja az Istváni úti, Batthyány utcai, hajd utcai és Géza utca 5. Szám alatti modern ötemeletes bérpalotást és négymillió pengő készpénzt fizet ki külföldi hitelezőinek. Telefon — repülőgép... Bárány Oszkár ismét fent van, sőt még fentebb, mint előbb volt. Az egész ország szakmája beszél a hatalmas tűzetésről, amely még mai nap is, mint minden idők legnagyobb fizetési tétele szerepel a textilszakmában. Bárány Oszkár így talpra ugorva, még nagyobb energiával fekszik neki az üzletnek. Nappal dolgozik az irodában, éjjel pedig hol Zürichhel, hol Béccsel, Prágával és Berlinnel beszél tele 3 —. -magyar Rádió hól* RádióKiállítása december 2-től 10-ig IV., Kossuth I.a-os-u. 9 (Holzer-ház) nyitva d. e. 9-től este 10 óráig Nyilvános Stúdió-előadások, rádióüzenetek Belépőjegy a kiállítási pénztárnál 50 fillér. Kedvezményes belépőjegy 30 fillérért a dohánytőzsdékben* rádiókereskedőknél, hírlapoknál kaphatók.