Ujság, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

CSÜTÖRTÖK, 1934 MÁRCIUS 1 UJSÁG Fegyelmi eljárás indult Budapest tű­zoltófőparancsnoka ellen egy autóvásárlás miatt „A fegyelmi eljárás befejezéséig szabadságo­­somat kértem" — mondja Teasdale Ottó tűzoltófőparancsnok Példa nélkül áll Budapest székesfőváros történetében, még a mai oly gyakori felfüg­gesztések sorozatában is, az az eset, amely­ről alább adunk számot. A világszerte elis­mert, kiváló budapesti tűzoltóság főparancs­nokát, Teasdale Ottót, egy autóvásárlás miatt szerdán felfüggesztették állásától és a tűzoltófőparancsnoki tisztség ellátásá­val ideiglenesen Ausch­ Rezső tűzoltó­­főtisztet bízták meg.­­ Az ügy előzményei hónapokkal ezelőttre­­nyúlnak vissza. A budapesti tűzoltóság tech­nikai felszerelése sokkal nagyobb összege­ket igényel, mint amennyire a főváros költ­ségvetése módot nyújtott. A tűzoltófőpa­­rancsnok, aki a napi élettel szoros érintke­zésben azt tapasztalta,­ hogy a tűzoltóság részére rendszeresített eddigi úgynevezett tiszti szolgálati kocsi nem elégséges, egyre­­másra szorgalmazna újabb tűzoltókocsi vá­sárlására az engedélyt. Kérése, bármennyire indokolt is volt, visz­­■szautasitásira talált, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a fővárosnak nem volt pénze újabb autó vásárlására. Teasdale tűzoltófőparancsnok azonban mégis vásárolt egy autót, amelynek a kifizetése körül történtek bizonyos szabálytalanságok. — Igaz, tényleg vásároltam egy Benz-Mer­­cedes-autót a költségvetési keret összegén kívül — mondotta nekünk Tensdale Ottó. — A kocsi nyolchengeres, vételára 5500 pengő volt, de szakértők véleménye szerint még a mai rossz autóviszonyok mellett is 12.000 pengőt ér. — Az autóvásárlás tervéről sokat beszél­tem Csármán Ferenc tanácsnokkal, az akkori ügyosztályvezetővel, aki nemcsak tudomásul vette autóvásárlási tervemet, hanem erre utasítást is adott, sőt ő adott ta­nácsot is, miképpen kövessem el az úgynevezett „költségvetési driklit". — Így történt tehát, hogy az autót megvá­r eze a levegőbe lendült: Türelem! Csak türelem! Ne akarja, hogy kényszerzubbonyt hozassák! Tessék? Ettől határozottan megijedt és elhallgatott. Kint egy kutya ugatott kitar­tóan és rekedten. A szobában pedig félhangok szűrődtek hozzá. Az orvosok tanácskoztak. — Nos, kolléga? — hallotta. —■ Én az amnéziáról egy lezajlott heveny zavartságra gondolok. — Höhöl — csattant fel egy másik hang. — Az eset határozottan komplikáltabb! A dementia precoxot már mo­st be merem mondani! De határozottan fellelhetők a de­­mens jelek és a paranoidvonások is. Egy­általában nem tartom kizártnak az epilep­­t­id elemeket sem. — Mi az, mi az? — dadogott magában nehezen forgó nyelvvel. — Ezek rólam be­szélnek? S a következő pillanatban már érezte, hogy mindkét oldalról jól megtapogatják a koponyáját, azután diadalmasan felkiált az alorvos. . . — Ugy­e? Ahogy mondtam! Komplikált eset! Ebben a pillanatban hagyta el a türelme. Magánkívül ordított fel: — Nincs jobb dolguk az uraknak, mint hogy mindenáron bolondot akarnak csinálni belőlem? Ám egy erélyes kéz visszaültette székére s már hangzott is a diktáló hang: — Írd kérlek alássan: „a beteg feltűnően nyugtalan". — Bravó! — ordított fel Kemény. — Így készül a dühöngő őrült! Azután már csak azt látta, hogy az al­orvos cigarettára gyújt, a segédorvos ásít, a harmadik pedig unottan szedi össze a pa­pírjait. S már el is tű­ntek az ajtó mögött. Egy pillanatig nem tudott magához térni. Aztán egyszerre csak vigyorgásra húzódott az arca. — Ezt a tésztát! — kiáltotta vidáman. — Micsoda remek riport lesz ebből! És vigyorogva megindult az ajtó felé. De ebben a pillanatban az ajtón belépett egy drabális ember, vállára tette a kezét és röviden mindössze ennyit mondott:­­ — Na­gyernnk kérem beöltözni! soroltam és annak ellenértékét más-más költ­ségvetési fedezet terhére utalványoztam ki. Olyan számlákkal számoltam el a könyvelés­ben ezeket az összegeket, amely számlákat tulajdonképpen nem is áruért, hanem autóért fizettem. — A dolog néhány hét előtt valamiképpen Csármán tanácsnok utódjának tudomására jutott, aki a szabályok értelmében megindí­totta ellenem a fegyelmi vizsgálatot. Amint erről a vizsgálat­ról tudomást szereztem, azonnal kértem szabadságolásomat, mert nem tartom ildomosnak, hogy fe­gyelmi eljárás során a tűzoltótestület élén álljak.­­ Hangsúlyozom, hogy csak szabadságol­tak, de fel nem mentettek és a polgármester­nek szerdán kiadott 35.500/1934. számú ren­delete is erről intézkedik, illetve a tűzoltóság ideiglenes vezetésével helyettesemet, Ausch­ Rudolf tűzoltófőtisztet bízta meg. Arra a kérdésünkre, hogy a vizsgálat so­rán az autóvásárlással kapcsolatban kihall­gatott Csármán volt tanácsnok miképpen nyi­latkozott, megtudtuk, hogy a tanácsnok maga is azt mondotta, hogy „lehet, de nem emlékszem rá". Ugyancsak megtudtuk azt is, hogy az autó­­vásárlással kapcsolatosan szóba nem kerül­tek olyan egyéb mellékkörülmények, amelyek rossz világításba helyeznék Teasdale tűzoltó­­főparancsnokot, hanem pusztán úgynevezett adminisztratív szabálytalanságról van szó, amely alól remélhetőleg a március 12-i fe­gyelmi tárgyaláson sikerül majd Teasdale Ottónak magát tisztáznia. Tizenegy személy mintegy­­90 pengőt osztott fel egymás között a Vili. ker. elöljáróságon Szerdán két felfüggesztés történt. A hét végén teszi meg további intézkedéseit a polgármester. Hatvan áthelyezés történt az elöljáróságok tisztikarában A VIII. kerületi elöljáróságon történt visszaélések egyre nagyobb hullámokat vet­nek. Az Újság szerdai számában már meg­írta, hogy tulajdonképen miről van szó. A szegénysegélyezéssel megbízott tisztviselők — mintegy tizenegyen — önmaguk számára utaltak ki pénzösszegeket. Ennek módja az volt, hogy magukat is felvették különböző neveken és különböző lakáscímek alatt a szegénykataszterbe és mint segélyezésre jo­gosult emberek nyugtázták a kisebb-nagyobb összegeket, így Komáromi Hiller Ernő fő­jegyző neve mintegy negyven esetben szere­pel a segélyezettek között, egyszer mint Komáromi, másszor mint Hiller. Ilyenfor­mán a negyven alkalommal tíz-tíz pengőn­ként 400 pengőt vett fel. Ugyanilyen kis tételekkel szerepel a többi megtévedt tisztviselő is, akik így együttesen mintegy 900 pengőt vontak el az arra való­ban rászoruló és jogosult szegények elől. Megindul a vizsgálat Természetesen, amikor ezeknek a szokatlan eljárásoknak híre terjedt,, a főváros vezető körei, így mindenekelőtt a polgármester és Liber al­polgármester, kijelentették, hogy a legerélyesebb nyomozást indítják meg, mert a fővárosnak sem­miféle eltitkolnivalója nincs és a megtévedt tisztviselőket példás büntetésben kell részesíteni. Annnál is inkább, mert a város tisztviselőkarának nem érdeke, hogy megtévedt emberek cselek­ménye, még ha indokolatlanul is, akár csak egyetlen pillanatra rossz fényt vessen reájuk. Annak idején névtelen feljelentések érkeztek a főpolgármesteri hivatalba és tulajdonképen ez indította meg a vizsgálatot. Gömöry Albert dr. kerületi elöljárót, aki nemrégiben került a VIII. kerület élére, tulajdonképen csak annyiban hi­báztatják, hogy elmulasztotta a kellő ellenőrzést, illetve, hogy nem jött rá idejekorán ezekre a visz­­szaélésekre. Gömöry, aki mint ismeretes, az eset kipattanása után nyugdíjazását kérte, amit a polgármester el is rendelt, ez idő szerint betegen fekszik laká­sán. Védekezése az, hogy annak idején erőtelje­­sen tiltakozott a kiutalások ellen, de amikor az ügyben szereplő tisztviselők nagy nyomorukra és különböző ünnepi alkalmakra hivatkoztak — karácsonykor történt az első ilyen természetű kiutalás — nem volt elegendő ereje ahhoz, hogy megtagadja tőlük a jóváhagyást. Ennek követ­keztében történt azután meg az, hogy az inseg­­akcióknál mutatkozó nem is egészen ezerpen­gős, illetve pontosabban mintegy 900 pengős felesleget a szegénysegélyezéssel elfoglalt tisztviselők ma­guk között apránként felosztották, magát megcsalatottnak érző tisztviselő tett fel­jelentést illetékes helyen. Városházi körökben igen nagy meglepetést keltett, hogy éppen Komáromi Hiller Ernő játszotta a főszerepet ezeknél a szabálytalan kiutalásoknál. Komáromi­ Hillert ugyanis mint rendkívül eré­lyes, pedáns és fegyelemtartó tisztviselőt rendel­ték ki annak idején a VIII. kerületi elöljáróság meglehetősen zavaros ügyeinek rendbehozata­lára. Akkoriban, mint­­ismeretes, ugyancsak meglehetősen izgalmas események játszódtak le a VIII. kerületi elöljáróság körül. Az úgyneve­zett szikvizügyben szerepelt több tisztviselő és az eset tisztázására Komáromi­ Hillert rendelték ki, mint akiről köztudomású volt, hogy alkal­mas személy a visszaélések megakadályozására. Amikor a mostani ügy kiderült, a polgár­mester legeslegelső követelése az volt, hogy a fővárost ért kár visszatérüljön még mielőtt bár­milyen egyéb intézkedés történik. Komáromi Hiller főjegyző az általa felvett 400 pengőt idő­közben be is fizette a főváros pénztárába. Vissza­térült még a többi tisztviselőtől mintegy 300 pengőnyi összeg úgyhogy­ ezidőszerint legfeljebb 200 pengő az, ami effektív kárként mutatkozik. Hír szerint azonban ez is megtérül, amennyiben a megtévedt kistisztviselők március elsejei já­randóságukból fizetik vissza a jogtalanul felvett pénzösszegeket. Kihallgatások Természetesen mindez nem változtat azon az eljáráson, amit Sipőcz Jenő dr. polgármester az ügyben szereplők ellen indított. Szily László dr.-t, az elnöki osztály tisztviselőjét, mint fe­gyelmi referenst bízták meg az ügy kivizsgálá­sával. Ugyanekkor az ügyben szereplő maga­sabb állású tisztviselők kihallgatására Havimn Károly dr. tanácsjegyző és Horony-Pálffy Aurél dr. tanácsjegyző kapott megbízást. Gömöry Albert dr.-t, a kerületi elöljáróság volt vezető­jét Horony-Pálffy Aurél dr. fogja csütörtökön lakásán kihallgatni. Szerdán délelőtt megjelent a városházán Havimi Károlynál Ilosvay Gábor, a VIII. kerület számvevőségének vezetője, akit jegyzőkönyvileg kihallgattak, Ilosvay Gábor számvevőségi fő­tiszt lett volna köteles számvevőségi szempont­ból ellenőrizni a számadásokat és természet­szerűen vétót emelni a manipulációk ellen. Komáromi Hiller Ernő dr. főjegyző szerdán délelőtt felkereste Szily László dr. fegyelmi re­ferenst, aki azonban csak csütörtökön végzi el a kihallgatást. Az összes érdekeltek azzal védekeznek, hogy ők tulajdonképpen csak kölcsönt vet­tek fel a szegénypénzekből pillanatnyi szük­ségleteik fedezésére és mihelyt erre mód­juk nyílt, a kölcsönöket visszatérítették. Komáromi Hiller főjegyző is azt hangoztatja, hogy semmiféle visszaélési, illetve megtévesztési szándék nem vezette őket, amikor a pénzben részesített tisztviselőket felvették a szegény­segéllyel ellátandók listájára A visszaélés, illetve megtévesztési szándék hiányát azzal is doku­mentálják, hogy valamennyien a saját nevük alatt szerepeltek, és ugyancsak sajátkező­ aláírá­sukkal nyugtázták a felvett apró pénzösszegeket. Hogyan oszlott meg a 900 pengő Az ügy kipattanásában nyilván szerepe van az irigységnek is. Komáromi- Hiller Ernő fő­jegyző ugyanis a 900 pengőből mintegy 400 pen­gőt követelt magának, hivatkozván arra, hogy rendkívül súlyos kötelezettségei vannak, ame­lyeknek fedezésére legalább ekkora összegre van szüksége. Az ő 400 pengőjével szemben a többi tíz tisztviselő együttesen csak 500 pengőt ka­pott. Valószínűnek látszik, hogy valamelyik ön­ Tömeges áthelyezések A polgármester a VIII. kerületi elöljárósá­gon történtekkel kapcsolatban az elöljárósá­gok tisztviselőkarában nagyszabású átcsopor­tosítást végzett. Csaknem hatvan áthelyezés történt, így m­­ind­ene­k előtt Komáromi Hiller Ernő fő­jegyzőt az I. kerületi anyakönyvvezetőséghez helyezte át mint anyakönyvvezető helyettest. Az a helyét a VIll. kerületi elöljáróhelyettes minőségében Karnovitz Miklós tanácsjegyző tölti be, aki a főváros közgazdasági ügyosz­tályából a központi városházáról került ide.­­ Áthelyezték még a következőket: Toldy Ernő tanácsjegyzőt a VIIi. kerületből a X. ker. anyakönyvvezetőséghez, Szekeres Ró­bert fogalmazót a X. ker. anyakönyvvezető­­ségtől a VIII. kerületi elöljárósághoz, Pro­­kopp Sándor tanácsjegyzőt a VIII. ker. elöl­járóságtól a IV. ker. anyakönyvvezetőséghez, Pod­ornyay László tanácsjegyzőt a IV. ker. anyakönyvvezetőségtől a VII. ker. anya­könyvvezetőséghez, Hanzély József tanács­­jegyzőt a szociálpolitikai ügyosztálytól a IX. ker. elöljárósághoz, Laczó Viktor tanács­­jegyzőt a IX. kerületből a VIII-ba, Vancsik Bertalan fogalmazót a VIIl. kerületből a III. ker. anyakönyvvezetőséghez, Tischler Antal kezelőfőtisztet a III. ker. anyakönyv­­vezetőségtől az I. ker. anyakönyv­vezetőség­hez, Petrovits Tibor segédfogalmazót az I. ker. anyakönyvvezetőségtől az V. ker. elöl­járósághoz, Tereczky Tivadar fogalmazót a városrendezési ügyosztálytól a III. kerü­letbe, Matolay Viktor tanácsjegyzőt a III. kerületből a XI. kerületbe, Gámenczy Béla segédfogalmazót a X kerületből a VIII. ke­rületbe, Chambre Lajos segédfogalmazót a VIII. kerületből a X. kerületbe, Grigássy Béla segédfogalmazót a közjogi ügyosztály­ból a VIII. kerületbe, Takách Géza közélel­mezési tisztet a VIli. kerületből a közvágó­­hidak igazgatóságához, Szlankó István id. hivatalnokot a közvágóhidak igazgatóságától a IX. kerületbe, Polencz Lajos id. hivatal­nokot a IX. kerületből a központi számve­vőséghez, Gyergyászay Gyula főmérnököt a III. kerületből a XI. kerületbe, Buzay Ár­pád segédfogalmazót a közjogi ügyosztály­ból a VI. kerületbe, Thomka Géza segéd­­fogalmazót a VI. kerületből a XI. kerületbe, Freyler Dezső kezelőtisztet a VII. kerületből a VIIi. kerületbe, Novotny Sándor kezelő­­tisztet a VIII. kerületből a VII. kerületbe, Pogány László kezelőtisztet a szociálpoliti­kai ügyosztályból a II. kerületbe, Kelndorfer Zoltán kezelőfőtisztet a II. kerületből az V. kerületbe, Lukács Sándor kezelőtisztet az V. kerületből a XI. kerületbe, Kosztka Elemér id. hivatalnokot a közélelmezési ügyosztály­tól a III. kerületbe, Staidinger Ferenc id. hivatalnokot a közjogi ügyosztályból a IX. kerületbe, Szolgay János id. hivatalnokot a IX. kerületből a XI. kerületbe, Soponyay János id. hivatalnokot a városrendezési ügyosztályból a IV. kerületbe, Berkes Béla id. hivatalnokot a IV. kerületből a központi számvevőséghez, Tóth Kálmán id. hivatal­nokot a közjogi ügyosztályból a VI. kerü­letbe, Nagy Andor id. hivatalnokot a VI. ke­rületből a központi számvevőségbe, Csippik Frigyesné kezelőnőt a szociálpolitikai ügy- T Felfüggesztés A polgármester az eddigi észleletek alap­ján szerdán a délutáni órákban Komáromi Hiller Ernőt, a VIII. kerü­leti elöljáróság helyettes vezetőjét és a dcfuuu^cócÁ -rum e& fexfuüí­ meg akarják óvni fogaikat a­­.színesedéstől ezt csak az ODOII- fogpép naponkénti, rendszeres használatával érhetik el. Az ODOI-fogpép megakadályozza a lerakódást a fogakra. a fogak színesedését­­ és a száj rossz szagáé Az ODOI- fogpép nagymennyiségű kolloid alkatrészt tartalmaz és ezért alaposan megtisztítja a fogakat, megszabadítja őket mindenféle kellemetlen szagtól, festékanyagtól és tisztát­lan s­a­gtál Ilosvay Gábor számvevőségi főtisztet, az elöljáróság számvevőségi osztályá­nak vezetőjét felfüggesztené állásából. Ezzel a döntéssel szabad utat nyitottak ki további eljárásokra, mert a város vezető-* sége mindenképpen tisztázni akarja a hely­­zetet. Ezzel függ össze az, hogy valamennyi ke­­rületi elöljáróság adminisztrációját az elnöki ügyosztály utasítására most sorra felülnt,t.zs­gálják. Hét kerületi elöljáróság pénzkezelését és ügyvitelét keddig átnézték, kettővel szer­­dán­ végeztek. A hivatalos vizsgálat nyolc helyen — a kilencedik a józsefvárosi elöljáróság volt —­ megállapította, hogy kifogásolnivalója nincs. A VII. kerületi elöljáróság pénzkezelésének felülvizsgálata maradt a csütörtöki napra. Ha ezzel is végeztek, teljesen átvizsgálták a ke­rületi elöljáróságok működését.

Next