Ujság, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-01 / 172. szám

2 ban nem­ állott be rosszabbod­ás.­Délben a beteg kevés táplálékot vett. Láz nincs, az érvelés kielégítő. ’ A kezelő orvosok nevében: Sauerbrach tanár. Hitler Berlinbe hívta a birodalom valamennyi miniszterét Berlin, július 31. Hitler kancellár sürgő­sen összehívta Berlinbe a birodalom vala­mennyi miniszterét, tekintettel a Hinden­­burg birodalmi elnök egészségi állapotáról érkezett nyugtalanító hitekre. Olaszország elégtételt követel egy agyonlőtt halászért London, július 31. Mint Isztanbulból jelentik, Olaszország a Castellarizzo-sziget közelében török partőrök által agyonlőtt olasz halász megöletésével kapcsolatban a következő követeléseket támasztotta, a török kormánynál: 1. Sajnálkozás kifejezése. 2. Kártérítés. 3. Biztosítékok arra nézve, hogy hasonló­­esetek a jövőben nem ismétlődnek meg. Úgy tudják, hogy a török kormány a két első feltételt elfogadta, de a harmadikra fenn­tartotta válaszát.. Kártérítés Robinson orvoshadnagy családjának London, július 31. Az alsóházban Eden főpecsétőr az egyik képviselőnek válaszolva kijelentette, hogy a török kormány saját jó­szántából kártérítésit kíván fizetni Robinson orvoshadnagy családjának. Az orvoshad­nagyot tudvalevőleg Szamosz szigete közelé­ben török partőrök tévedésből agyonlőtték. A főpecsétőr úgy tudja, hogy a török kormány már kétezer font kártérítést kifizetett. Botrány a brüsszeli városi aB?­Jósf a tanács ülésén ? mn Fattmand­ j­­úlius 31.. Hétfőn, a­­ városi sén. Brüsszelből jelentik: Hétfőn a városi tanács ülésén egy kommunista szónok til­takozott a brüsszeli „Vörös lobogó" ,ámű kommunista újság betiltása ellen, majd pe­dig gyalázó szavakkal illette Dollfuss kan­cellár emlékét. A kommunista szónok sza­vai heves vihart idéztek fel. „Gyilkos volt, megbű­nhödött 11” — kiáltozták a szocialis­ták. — Max főpolgármester méltatlannak minősítette a kommunisták és szocialisták magatartását és élesen tiltakozott a gyalázó szavak ellen. Aki megállt, aki továbbment Irta Dánielné Lengyel Laura Már akkor túl volt a második diadalmas koncertjén. Még ebben a művészekre nézve olyan ke­véssé áldott időkben is felfigyel­tek reá. Már helyet, levegőt kapott Hilda azon gondolkozott, hogy kiszaba­dulnak a külső Józsefvárosból, melyben szü­letett, de melyet halálosan gyűlölt. Mint ahogy az otthonát tudja gyűlölni az ember, ha úgy esik, hogy nem ragaszkodik hozzá. A fiatal leány szeretett a Várban, meg a Krisztinában járkálni és mikor úgy érezte, hogy a jó Isten napja kezd rásütni, elhatá­rozta, hogy egy kis Krisztina-részi utcában vesznek majd lakást. Az ablakokból talán még fákat is lehet majd látni. Fákat. Hát igen. Akkor történt. Már megvolt a lakás: a Csend­ utcában. Hilda először az utca nevébe szeretett bele, azután a formájába, a házaiba. Az emberek, akik itt jártak, egy kicsit meg is nézték. Mindjárt látták rajta, hogy nem a Csend-, vagy az Avar-utcából való, de még nem is a Győri-útról. Ez valami ideszakadt idegen. A benszülöttek vállat vontak. Nem harago­san, csak egy kicsit , csodálkozva. Furcsa­ népek vannak Pesten. Hogy éppen idejön­nek. Nekik bizony nem jutna eszükbe a Krisztinából a külső Józsefvárosba, vagy a Csikágóba kirándulni. Hilda már a lakást is kivette a Csend­ utcá­ban, már a költözködés előkészületeiben­ él­tek, mikor egyszerre megjelent az újságok­­ban, hogy Koltay .­Sándor zongoraművész (nem a­ nagy, a kiváló, hanem a zongoramű­vész) Budapestre jön koncertezni­. Hilda tudta mit jelent az, mikor az író vagy mű­vész neve mellől már mindenféle jelzőt el­hagynak. . i . ■’ .. i •• A fiatal leány végigolvasta a hírt. Sohasem olvasott az újságból egyebet, mint a művészi rovat híreit. Aztán leejtette a lapot kezéből és csendesen­ mondta: , , Koltay Sándor.. Két héttel ezelőtt még csak annyit tudott róla, mint minden kulturember: Koltay Sán­dor ma a muzsikus, az abszolút,­ az utolér­hetetlen. De aztán? ... Egy délelőtt a hálószoba subfódjában kere­sett valamit és akk­or vette­­észre, hogy táz alsó fiók, mely állandóan zárva szokott tenni, most a nyitvar­ maradt. ' Hilda a kisgyermekkorában semmire sem volt' olyan~ kiváncsi, mint erre az­ állandóan lezárt fiókra. Később, mikor tisztába jött vele, hogy mitől szürkült meg olyan­ hamar az anyja haja, miért vibrálnak néha vonásai, miért vonaglik olyan keservesen a szája széle,' már nem törődött a rejtelmes fiókkal. Úgy gondolta, elég' bajról és kellemetlenség­ről beszélnek a nyitva levő fiókok is. Minek a csukottak terhét is magunkra venni? Jó ha nem tudjuk,­mit rejtegetnek. ■ S különben mit is rejtenének? Számlákat, melyeket elsején, tizenötödikén, vagy más egyéb terminusra ki kell tkselni.­' Zálogcédu­lákat, melyeknek kiváltásában szegény au­gus még reménykedik, nyolcad sorsjegyeket, me­­l­yeket a legnagyobb nyomorúság közepette is folyton megújít szegényke. Talán igazam is Van.­ Mert mikor minden valószínűség, minden józanság, minden realitás csődöt mond, legokosabb az eljövendő főnyere­ménybe helyezni reményünket és bizodal­­munkat. Hilda már esztendők óta nem volt ki­váncsi a zárva tartott fiók titkaira. De nost, hogy így nyitva találta elmoso­lyodott. Eszébe jutott milyen fantasztikus elképze­lései voltak a bezárt fiók kincseiről. Talán, hogy abban találja meg Golconda legnagyobb és legszebb gyémántjait? Vagy egy írást lel melyből kiviláglik, hogy ő, Seres Hilda volaa­képpen cserélt gyermek és egészen m­i is van itt ebben a nyomorúságos józsefvá­rosi lakásban. Hiszen voltaképp egy ame­rikai milliárdos elrabolt egye**'11 lánya- Vagy a fiók Beethovennek egy'm'nc*egy'kn^' 8'" gantikusabb ismeretlen sZ*mfóniáját rejti... És Hilda őrizte é,nait- vigyázott reájuk, fi­tette őket, m­it írás ek­­ber a kincsei.‘ Később vállat ont- mert úgy gondolta, tisz­tába jött az összes csukvatartott fiókok min­den rejt-,melyek Hát most itt van — mosolygott a leány és urántotta a fiókot. Apró cipők... Az ő gyermekkori cipői. .Csipkéspárna... Keresztelőpárna... Iskolai jutalomkönyvek ... Ő kapta valaha ... Tény­­képek ... Mind-mind őróla... Halvány ké­pek, elmosódottak, olcsó vásári fotogatás­­nál készültek ..­. Szegény apjának fkete szalaggal átkötött levelei... gyászjelentse ... Hát ezeket őrizgette anyja a bezárt fiúban? Azután még egészen külön egy levél Sárgult, hosszúkás betűk. Hilda ngfor­­ditja az írást és mikor meglátja az sírást, a levél írójának nevét, kigyul az arc Koltay Sándor.­­ És Hilda olvassa a­ huszonnyolc­­évvel ez­előtt irt levelet: „Franciska, nekem el kell mennem. Érzem, hogy ott kint az­ élet vár reám. Mikor én most tőled­ elválok... De hát ezt nem tehet így tovább, Franciskám ... Nem bírom ezt a levegőtlenséget, ezt a nyomottságot... Tudom,­ hogy ott kint Amerikában... Én nem­ búcsúzom, Fran­ciska ... Várlak ... Tovább nem tudta olvasni a levelet, anyja nyitott be az ajtón.­­ *'* " — Hilda!... *. Keményen, indulatosan kiáltott leányára. Szelíd kék szeme megacélosodott. — Ne haragudj anyus ... Egyik sem szerette a jeleneteket. Az asszony végigsimította leánya rövidre nyírt barna haját, tekintete lassanként megeny­hült és Hilda meg merte kérdezni: — Szeretted? — Vőlegényem­­­volt. — Aztán nem írt, nem jött utánad? — Itt De sokáig­ kellett küzköd­n­e. Nem megy az olyan könnyen, olyan hamar, Amerikában még éppen nehezen ment. Aztán a mi házunk meg olyan volt, ahol nem lehetett várni... — Hát persze— bólintott a leány — és te férjhez mentél. Az asszony arca egészen fehér lett, mi­kor mondta: — Két esztendő múlva. Férjhez mentem. És nem­ hoztam el régi életemből egyebet, csak ezt a levelet. Ezt is el akartam égetni, mikor téged vártalak. De aztán eszembe ju­tott: Talán nem bűn, ha ennyi megmarad a­ régi Kármán Franciskából. Hát ennyi ma­radt. A­ többit úgyis­ odaadtam. ÚJSÁG SZERDA, 1934 AUGUSZTUS 1 London és Páris felkészül a légi védelemre Baldwin szenzációs nyilatkozata London, július 31. (Az Újság tudósítójának telefonjelentése.) .tíz angol közvélemény hónna­pok óta­ tisztában Van azzal­, hogy a leszerelési konferencia kudarcot vallott. Ezzel kapcsola­tosan ráterelődöütt a figyelem Anglia légi felsze­relésére. Az utóolok ráeszméltek arra, hogy az aviatika mai fejlettsége mellett Angliát nem lehet hadászati értelemben a szigetnek te­­kinten­i . töb­bé és­ a splendid isoluision korszaka egyszers mindenkorra eltűnt. Tízzel együtt rájöt­tek arra is, hogy Anglia légi fegyverkezése any­­nyira elmiarudt más állagokétól, hogy légi tá­madásnak nem tudna ellentállni és a kontinens­ről jövő gépek — amint a londoni légi gyakor­latok is bizonyították — néhány óra alatt meg­semmisíthetik a hatalmas angol fővárost. Azóta az angol­ kormány már bejelentette a parlamentben is, hogy öt évre szóló nagy légi fegyverkezési­ programmot fog végrehajtani. Ez­zel a kérdéssel foglalkozott az angol alsóház hétfő esti ülé­pén­­ Baldwin helyettes miniszter­­elnök is. Beszédében azonban tett egy olyan kijelentés, amelynek — jogosan-e, jogtalanul-e, egyelőre nem lehet megállapítani — az angol sajtó messzemenő jelentőséget tulajdonít. Bald­win ezt mondta:". .... — Amióta lé­gi háborúval szá­molni kell, azóta eltűntek a régi határok. Ha Angiin védel­­­­méről beszélünk, p­l. gondol­junk thbhc ,.s duiweri mészkő­­sziklákra. .Gondoljunk a Raj­nára: ma már ott húzódik a mi ' határunk. , / ij., ' ; ■ •.! »•, • , Ezek a szavak bombaként robbantak az an­gol közvéleményben annál -16 Inkább, mert Baldwin­ nem csinált abból sem titkot, hogy rö­videsen közzéteszik a légivédelmi intézkedése­ket.' AZ- sajtó' úgy látja, hogy­­ Baldwin " idézett szavai titkos katonai' megállapodást ‘ lepleznek,.1 amely tehát mégis létrejött- Bá'HboS^legfttób­bb látogatása alkalmával Franciaország és­ Angii* *között azt következtetitk a nyilatkozatból, hogy német Támadás esetén Anglia és Franciaország közösen kezdi meg a harcot Németország ellen a Rajna vonalánál. A konzervatív lapok termé­szetesen a legnagyobb mértékben helyeslik az új politikát, a liberális munkáspárti lapok aggályoskodnak.­­­­ Egyes lapok szerint már fel is szólították az összes angol városokat, hogy lássanak hozzá sürgősen a légvédelem megszervezéséhez. Minden angol v­á­r­o­s­b­a­n, f­e­d­e­z­é­ - kek­et kell építeni, ahol a lakos­ság védelmet találhat a bomba­­. ... támadások ellen., Megjelölik azokat a pontokat is, ahol a gáz­álarcokat és egyéb felszerelési tárgyak­at oszt­ják ki. A londoni polgármesterek szövetségének egyik nemrég alakult bizottságát, amelynek feladata a polgármesterek és a territoriális haderő­ fővá­rosi egységei közötti összeköttetés fen­tartása, legközelebb értekezletre hívják össze London védelmével kapcsolatban. Westminster kerület polgármestere, a szövetség elnöke kijelentette a Press Association levelezőjének, hogy" rövi­desen nagyfontosságú értesítést vár a kormány­tól a főváros légi védelme érdekében. Ennek átvételei után ' ' ' •...•• haladéktalanul összehívja a to­­borzóbizottságot iI. , A londoni közigazgatási hatóságok — mon­dotta a polgármester — minden lehetőt elkö­vetnek, hogy a kormányt a legmesszebbmenő módon támogassák a légi védelmi intézkedések végrehajtása tekintetében. A toborzóbizottságra vonatkozó kitétel nyil­ván azt jelentheti, hogy a polgármesterek foko­zott toborozási akciót szándékoznak indítani a légi védelmi alakulatok számára. Nem keltett kisebb feltűnést Sir John Simon­nak ugyancsak az alsóház ülésén a­, német pol­gári repülésről tett nyilatkozata. Churchill u­gyanis Interpellációjában azt kívánta, jelentse ki a kormány, hogy Németország betartja a Versailles- szerződésnek a katonai repülőgépek­ről szóló rendelkezéseit. Simon külügyminiszter vlaszában megállapította, h­ogya a versaillesi szerződés általában nem szab hik­rt a filmet a polgári repíts fejlődésének, Ném­etországban igen nagy a magánrepülőigépek szám­a­,' íjéltés' lenne azonban megállapítani,, mennyiben le-­­hetne átalakítani ezeket a repülőgépeket bom­bázásra. Annyi azonban kétségtelen, hogy Németország rendelkezik a leg­fejlettebb polgári aviatikával. Ezzel kapcsolatosan angol körökben rámu­tatnak arra, hogy az angol magánlégiforgalmi vállalatok is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy felülmúlják a külföldi légiforgalmi vállalatok aviatikai teljesít­­ényét. Francia városok védekezése a légi támadások ellen Párizs, július.,31. .(Az Újság párizsi tudósí­­­tójának telefonjelentése.) Az általános légi fegy­verkezési lázzal kapcsolatosan a párizsi rendőr­­főnökség közzétette azokat az intézkedéseit, amelyeket bábom esetére tesznek Parisban és más francia városokban. Gázálarc ellenőrző intézeteket állítanak fel. A városi villany- és kábelvezetékeket mélyebben ássák a földbe és úgy rendezik­ be, hogy egy csavar elfordításá­­val Párisnak és összes külvárosainak összes vilanylámpáit elolthassák. Az összes csatorná­kat átépítik és gáztámadások esetén a lakos­ság odamenekülhet. Első részletként húszmillió frankot fordítanak az intézkedések költségeire és sokmillió példányban terjesztik a felvilágo­sító röpiratokat. A most Lyonban lefolyt légi­ védelmi gyakor­latok bebizonyították, hogy modern nagyváros légi védelmét hathatósan meg lehet szervezni. Az eredmények alapján Párizs számára is a lyonihoz hasonló védelmi rendszert léptetnek majd életbe. & • V"1** *' t . Baldwin kijelentése általános tetszésre talált Belgiumban Brüsszel, július 31. (Hawat.) Baldwinnak az az a kijelentése, hogy Nagy-Britannia kormánya Anglia védelme terén nemcsak a doveri kréta­­szín­ekre gondol, hanem a Rajnára is, rend­­kívül nagy tetszésre talált Belgiumban s ezt az egész belga sajtó reprodukálja. A lapok meg­jegyzik, hogy ez a kijelentés megkapó módon erősíti meg Sir John Simon beszédét,­ aki vagy 16 napja nagy határozottsággal hangsúlyozta, hogy Belgium területi épsége nagyobb mérték­ben tényezője Nagy-Britannia biztonságának ma, min­t bármikor. A lapok hozzáteszik, hogy Belgium sohasem kételkedett Anglia szavában, amely a locarnói egyezmény egyik kezese.­­. .t . n .. v­ir .• i . : Amerika mi kívánatos , oroszást akar exportálni . Washington, julius 31. Hassaud helyettes munkaügyi­­ államtitkár a... közeljövőben Moszkvába utazik. Az utazás célja az, hogy tárgyalásokat folytasson az irányban, miké­pen lehetne Szovjetoroszországba szállítani az Egyesült Államok területén nem kívána­tos oroszokat és más kommunista agitáto­

Next