Ujság, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)
1934-09-01 / 197. szám
2 ugyanekkor az általános választójog szempontjából biztosítékok statuálását kívánta azért, hogy a nyílt szavazásról a titkos szavazásra való átmenet az állami életben minden nagyobb megrázkódtatás nélkül történhessék meg. Ennyi volt a megbeszélés és ezután Sztranyavszky Sándor, az egységes párt elnöke, felkérte Eckhardt Tibort, hogy írásban is körvonalazza választójogi elgondolását és jelölje meg azokat a biztosítékokat, amelyeket az általános választójog korlátozására a párt még elfogadni hajlandó lenne." Eckhardt választójogi tervezete Eckhardt Tibor szó szerint az alábbi választójogi tervezetet juttatta el Hegymegi Kiss Pál utján Sztranyavszky Sándorhoz, a nemzeti egység pártjának országos elnökéhez: Javaslat a választójogi reform alapelveit illetőleg I. Törvényhatósági lajstromos szavazás bevezetése Itthoni és külföldi tapasztalat szerint titkos szavazás esetén kettős veszély ellen kell preventív módon intézkedni. Egyrészt a csavargó demagógia érvényesülése, másrészt a frankpénz és a nagytőke egyoldalú befolyása ellen. Ily irányú hatásos védekezés hiányában a képviselőház erkölcsi és értelmi szintvonala alászálll, a közérdek jogosulatlan magánérdekekkel szemben elhomályosul és vmaga a parlamentarizmus kerül veszélybe. "[Az egyéni, kerületenként való választás minden körrülmények között veszélyes, mert a nép kegyeire utalt képviselő ez esetben könynyen süllyed le a választók magánügyeinek intézőivé, vagy pláne befolyásos választók kijáróivá. Nem helyeselhető az országos lajstrom sem, mely az egyéni érdekek kiszolgálásától mentesíti ugyan a képviselőt, egyben azonban a megválasztott képviselő és a választóközönség között a személyes érintkezést megszakítja. A legjogosabb helyi érdek is alig jut ez esetben a törvényhozás, vagy a hatóságok előtt szószólóhoz. De felburjánzik a pártabszolutizmus a a költséges pártszervezet szükségszerű létesítése rengeteg pénzt emészt, mely korrumpálja a pártokat, panamákra vezet és megint csak lejáratja a parlamentarizmust. A helyes eljárás az, ha sem túl nagy országos lajstrom, sem a mesterkélt egyéni kerületi rendszer nem érvényesül, hanem természetes és hagyományos politikai egységekként történik a választás, amelyekben a társadalmi, gazdasági és politikai együttélés és működés során a választásoktól függetlenül jól megfontolt és kipróbált értékítéletek alakulnak ki, szemben az egyéni kerületekben történő mesterkélt szelekcióval, ahol a kizárólag erre a célra ad hoc összedobált községek népe ötévenként egyszer egyesíttetik csupán oly választás megejtésére, melynek tekintetében előzetesen komoly ítéletet formálni alkalma nincsen. Javaslom ezért, hogy a régi hagyományoknak megfelelően a titkos szavazás törvényhatóságonként lajstrom alapján eszközöltessék. Budapest és a környéki kerület hagyassák meg jelenlegi beosztásában, Pest vármegye azonban bontassék két kerületre (északi és déli). II. A választási eljárás reformja Az alkotmányos élet megszüntetése és diktatúrák bevezetése az utóbbi évtizedben Európában többnyire azért vált szükségessé, mert a titkos választójog hatása alatt a kétpártrendszer alkotó elemeire bomlott, a nagy politikai pártok felaprózódtak, így állandó kormányképes többség számos parlamentben nem tudott alakulni, az állam hajója cél nélkül hánykolódott a politikai szélsőségek által felkorbácsolt hullámokon, közérdekbőlkellett tehát a tekintély uralmát és a kormányzás állandóságát rendkívüli intézkedésekkel biztosítani. Legjobb kormányzat az önkormányzat. Az Európában divatossá vált Führerprinzip és tekintélyelv magasabb politikai nézőpontból módfelett veszélyes, mert minden komolyabb változtatás súlyos megrázkódtatásokkal jár, lázadást, vagy forradalmat jelent. A magyar lélek egyébként is szabadsághoz van szokva s huzamosabb időn keresztül elnémítva, lázadozna a szolgaságnak érzett tekintélyuralom ellen. Hogy tehát tekintélyuralomra vezető helyzet be ne következzék, a választójogi reform során kell gondoskodni arról, hogy a nemzetnek mindenkor kormányképes többség álljon a rendelkezésére az alkotmányos élet zavartalan biztosítása céljából. Ki kell zárni az egyoldalú osztályérdekek nyers érvényesülését és lehetetlenné kell tenni helyiérdekű vicinális csoportoknak az országos politikában való önálló jelentkezését Erre a választási eljárás nyújt leginkább lehetőséget, de ennek az eljárásnak becsületesnek kell lenni s a végkép kompromittált jelenlegi ajánlási rendszert éppen ezért más, tisztességes módszerrel kell felváltani. Javaslom ezért, hogy: 1. Az általános választásokon minden országos párt, mely be van jelentve, indulhasson, ha a) a képviselőházban a választás előtt legalább tíz képviselővel volt képviselve. UJSÁG SZOMBAT, 1934 SZEPTEMBER 1 vagy b) ha az általános választás kiírása után legalább tíz törvényhatósági kerületben érvényes lajstromot tud az ajánlás során felállítani. Érvényes a lajstrom akkor, ha az illető törvényhatósági kerületben azt legalább ezer, de legfeljebb kétezer szavazó írásban ajánlja. • 2. Csak olyan országos párt juthat a választás során egyáltalán mandátumhoz, a) amelyik legalább öt mandátumot szerzett az országban, b) az egyes törvényhatósági kerületekben pedig csak az a párt juthat mandátumhoz, amely legalább egy teljes mandátum elnyeréséhez elegendő szavazatot kapott. A mandátumot nem jelentő töredékszavazatok minden törvényhatósági kerületben hozzáadandók az ott legtöbb szavazatot kapott párt szavazataihoz. 3. Az egyes országos pártok lajstromai összekapcsolhatók, mégpedig a) a választás előtt az egyes törvényhatósági kerületekben oly célból, hogy jelen pont 2. a) és b) alpontjai szerint a törpepártok megsemmisülő szavazatai javukra írhatók legyenek, b) a választás megejtése után kapcsolhatók a lajstromok országosan abból a célból, hogy a mandátumok ötven százalékát meghaladó többség legyen biztosítható. Az önmagában vagy lajstromkapcsolás útján abszolút többséget elért párt, vagy egybekapcsolt pártok 24 mandátumból álló prémiumhoz jutnak s ennek a 24 képviselőnek a kijelölési joga a többséget elnyert országos pártot, illetőleg pártokat illeti meg, így biztosítva van minden eshetőségre munkaképes parlamenti többség kialakulása s a prémium szükség esetén kormányképes koalíció kialakítását is hathatósan elősegíti. III. Egyéb korrektivumok A jelenleg érvényben lévő választói jog terjedelme általában megfelelő, figyelembe kell azonban venni, hogy a politikai erkölcsöket korrumpáló nyíltszavazásos rendszer a választók széles tömegeinek növelésére hoszszú időn át rendkívül káros hatást gyakorolt és faluhelyen pótolni kell még azt a munkát, mit a városokban az elmúlt évtizedben a magyar politikai élet már elvégzett. De ezenkívül is a pusztító gazdasági válság egyre szélesebb rétegeket juttat proletársorba s kétségbeesett és munkanélküli tömegeket termel ki. Éppen azért a fennálló szükség tartama alatt a még oly méltánylandó egyéni szerzett jogokkal szemben is érvényesíteni kell a parancsoló közérdeket. Javaslom ezért, hogy: 1. Az országgyűlési képviselői választójog Ugyanúgy, mint a törvényhatósági választói jog, köttessék hatévi egyhelyben lakáshoz. 2. A választói névjegyzékből törlendők mindazok, akik az előző tizenkét hónapon belül közsegélyben részesültek. A viszonyok javulása automatikusan fogja maga után hozni a választók létszámának az emelkedését s a rendelkezések automatikus fék gyanánt fognak hatni. A jelenlegi választói törvény egyéb részeiben érintetlenül volna meghagyandó. Újabb vakmerő bandita-merénylet a keletkínai vasút ellen Tizenkilenc halott, száznál több sebesült Harbin, augusztus 31. A keletkínai vasút mandzsuriai fővonala ellen újabb merénylet történt a péntekre virradó éjszaka, kevéssel éjfél után. A banditák mintegy kétszáz méter hosszúságban feltépték a síneket és elrejtőztek a töltés oldalában húzódó bokrok között, várva a bekövetkezendőket. A barbineb szinkungi expressz a koromsötét éjszakában rálátott a feltépett sínekre, kisiklott és legurult a töltésről. A mozdony a földbe fúródott s az expressz négy első- és másodosztályú kocsija egymásba torlódott. A következő pillanatban már akcióba léptek a banditák és sortüzet adtak a kisiklott vonat utasaira, hogy még jobban megrémítsék őket. Az expresszt kísérő mandzsu katonaság megpróbálta ugyan megvédelmezni az utasokat, a banditák azonban túlerőben voltak és heves harc után lefegyverezték a katonai őrséget. A kisiklásnál és a banditákkal folytatott tűzharcban tizenkilencen vesztették életüket, míg a sebesültek száma száz fölött mozog. A harcokban az utasok közül is többen résztvettek. A banditák végül, amikor már minden ellenállást levertek, kirabolták a vonatot s az előkelőbb utasokat túszul ejtették és a hegyekbe hurcolták. A hegyekbe hurcolt túszok között három külföldi állampolgár is van: két amerikai és egy dán. Mind a hárman filmemberek, akik filmfelvételeket akartak készíteni Mandzsúriában. Elhurcoltak a banditák három japán egyetemi tanárt is. Pásztory Zoltán fővárosi műszaki tanácsost felfüggesztették állásától Ügyviteli szabálytalanság miatt fegyelmi eljárás indul ellene Szendy Károly alpolgármester sorra látogatja a fővárosnak azokat a hivatalait, amelyek a közönséggel közvetlen érintkezést tartanak fenn , hogy az ügyvitelt tanulmányozza és a felmerülő panaszokat racionális úton megszüntesse. Az alpolgármester elsősorban a kerületi elöljáróságok ügyvitelét vizsgálja felül, mert ezekben a hivatalokban van a közönségnek a tisztviselőkkel leginkább dolga. A III. kerületi elöljáróság ügyrendjének áttanulmányozása közben olyan adatokat kapott az alpolgármester, hogy a mérnökosztályon a közönség közvetlenül fizeti be az illetékeket Pásztory Zoltán műszaki tanácsosnak, holott a szabályzat szerint a közönségtől tilos pénzt elfogadni, minden fizetést a kerületi pénztárnál kell teljesíteni. Pásztory Zoltán műszaki tanácsos íróasztalának fiókjában meg is találták az általa beszedett illetékeket készpénzben, mire az alpolgármester Pásztoryt állásától azonnali hatálylyal felfüggesztette és ellene a fegyelmi eljárást megindította. A műszaki tanácsos, aki egyébként igen kitűnő adminisztratív erő, eljárásával semmiféle anyagi kárt nem okozott a fővárosnak, csupán a szabályrendelet ellenére fogadott el közvetlenül készpénzt a nála jelentkezőktől. A főváros tisztviselői kara körében érthető meglepetést keltett a rendkívül súlyos intézkedés és több tisztviselő megpróbálta álláspontjának megváltoztatására bírni Szendy alpolgármestert — sikertelenül. Az alpolgármester ugyanis ezzel a felfüggesztéssel is példát akar statuálni, hogy a főváros tisztviselői a leminuciózusabb ridegséggel tartsák be a pénzkezelési jogszabályokat és ne fogadjanak el a felektől semmi körülmények között fizetést, mikor mindenféle pénzbeli juttatás vagy a kerületi elöljáróságok pénztárainál, vagy a főváros központi pénztáránál történhetik. Pásztory Zoltán műszaki tanácsos mint diplomás mérnök kezdte a fővárosnál pályafutását és felettesei mindenkor meg voltak elégedve a lelkiismeretes és bürokráciamentes hivatalnoktól. A tisztviselői ranglistán egyik vezető pozíciót foglalta el a III. kerületi elöljáróságnál a műszaki tanácsosságot. Tisztviselőtársai remélik, hogy a fegyelmi eljárás során tisztázódnak mindazok a körülmények, amelyek a műszaki tanácsost arra késztették, hogy a felektől közvetlenül fogadjon el fizetést. Schecht moratórium-kérelme Párizs, augusztus 31. Schacht dr. kijelentései a párizsi tőzsdén nyomott hangulatot idéztek elő. A német moratórium kilátása elsősorban a Young-kölcsönre volt kedvezőtlen kihatással. London, augusztus 31. Itteni érdekelt körökben figyelemmel kísérik Schacht dr. német gazdasági miniszter kijelentéseit, melyekben hoszszú moratóriumot követelt és azt a megjegyzést fűzik hozzá, hogy a két ország kereskedelmi mérlege állandóan Németország javára mutat többletet. Ez a körülmény pedig megkönnyíti és nem megnehezíti a transzferösszegek fizetését. Vásáry István ügyében még nem kezdődött meg a vizsgálat Debrecen, augusztus 31. (Az Újság tudósítójának telefonjelentése.) Még most sem ültek el a legutóbbi közgyűlés hullámai, Virányi Sándor szabolcsi alispán már Debrecenben tartózkodik, de még bizonytalan, hogy mikor kezdi meg a vizsgálatot. Rendkívül tanulságosnak mondják azt a tényt, hogy a közgyűlés kormánypárti tagjai közül számosan tartózkodtak a szavazástól, a közgyűlés pedig a jövő májusig egyhangúlag halasztást adott a Vásáry testvéreknek az ahati bérlettel kapcsolatos haszonbér-hátralék megfizetésére. Juhász-Nagy Sándor egyik nyilatkozata szerint a közgyűlés semmiesetre sem adta volna meg ezt az újabb kedvezményt, ha komolyan meg van győződve a polgármester ellen felhozott vádak igazságáról. Az Újság tudósítója kérdést intézett a közigazgatási jog egyik alapos ismerőjéhez, aki az alábbi szakvéleményében megvilágítja, hogy a városi közgyűlés tulajdonképpen megszüntethette volna Vásáry István felfüggesztését. — A Vásáry polgármester ellen konstruált vádak — hangzik a szakvélemény —, tudvalévően kimerülnek abban, hogy azohati birtokot bérlő édesanyja és testvérei részére anyagi kedvezmények adását nem akadályozta meg polgármesteri minőségében. Az 1907. LX. t.-c., az úgynevezett garanciatörvény, amelyet az autonómiák védelmére hoztak, kimondja, hogy a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye a miniszternek vagy a miniszter valamely közegének a törvényhatóságra sérelmes rendelete ellen azon az alapon, hogy azzal a miniszter vagy a miniszter közege a törvényhatóságnak, a törvényhatóság szerveinek, vagy közegének törvényes hatáskörét sérti; a törvényhatósággal szemben valamely hatósági jogot, törvényesen gyakorolt törvényt vagy más törvényes szabályt sért. Több címen beleütközik a miniszter rendelete a törvényes szabályokba, mert törvényes szabályt sért akkor, amikor a szervezeti szabályrendelet 284. szakaszával szemben, amely Vásáry István polgármestert eltiltotta az intézkedésektől, most azért veszi fegyelmi alá és függeszti fel, mert nem intézkedett akkor amikor nem is volt szabad, hogy intézkedjék rokonainak bérleti ügyeiben. A városi szabályrendeletnek 284. §-a kimondja, hogy városi tisztviselő vagy alkalmazott olyan ügyekben nem intézkedhetik, amelyben ő maga, felesége, felmenő vagy lemenő ágbeli rokonai, sógorai érdekelve vannak. Ez a paragrafus tehát kifejezett tilalom volt Vásáry István dr. polgármester számára, aki sem a bérlő édesanyja, sem testvérei érdekében, vagy akár az ő érdekük ellenére is a város érdekében intézkedéseket tenni nemcsak jogosult nem volt, hanem ebben a bérleti ügyben minden intézkedés Vásáry István számára kifejezetten tilos volt. — Vásáry István törvényes hatásköréhez hozzátartozik, hogy megtagadhatja az intézkedést azokban az ügyekben, amelyekben a szabályrendelet értelmében nem szabad eljárnia. Vagyis nem lehet Vásáryt kényszeríteni olyan intézkedésekre, amelyektől a szabályrendelet eltiltja. Tehát tulajdonképpen a törvényhatósági közegek, jelen esetben a polgármesternek törvényes hatáskörét sérti a miniszter rendelete. De ugyanakkor a törvényhatóság hatáskörét is sérti, mert a törvényhatóság hatáskörébe beletartozik az is, hogy közegeinek hatásköre sértetlen legyen. Amikor ennyire evidens ez a közigazgatási bíróság elé tartozó eljárás és ennyire nyilvánvaló, hogy a rendelet a törvényben foglaltakkal nem fér össze, micsoda befolyásoknak kellett érvényesülni a törvényhatóságban, hogy el tudták homályosítani ezt a kérdést és nem állapították meg, hogy garanciális panasz esete forog fenn! Ezt a garanciális törvényt a darabont-korszak tanulságai alapján az autonómiák és az autonómiák szervei törvényes hatáskörének védelmére hozták annak idején, mert megtörtént a darabontkorszak alatt, hogy törvény ellenére állítottak félre tisztviselőket és semmiféle törvényes rendelkezés nem volt, amely ez ellen jogorvoslati lehetőséget adott volna. .Éppen ezért adták meg a lehetőséget ebben a törvényben, hogy ilyen esetek a közigazgatási bíróság elé kerülhessenek a kérdés eldöntése céljából. Ezért mondja ki a garanciális törvény, hogy amikor ilyen eset forog fenn, a közigazgatási bírósághoz történt benyújtása a panasznak fel is függeszti a határozat végrehajtását. Amennyiben tehát a törvényhatóság közgyűlése a garanciális törvény alapján járt volna el, Vásáry polgármester azonnal elfoglalhatta volna hivatalát, mert felfüggesztése automatikusan megszűnt. Természetesen nem lett volna akadálya annak, hogy a kérdés tisztázására a fegyelmi eljárás tovább folyjon a polgármester ellen.