Ujság, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

2 ugyanekkor az általános választójog szem­pontjából biztosítékok statuálását kívánta azért, hogy a nyílt szavazásról a titkos szavazásra való átmenet az állami életben minden nagyobb megrázkódtatás nélkül történhessék meg. Ennyi volt a megbeszélés és ezután Sztranyavszky Sándor, az egységes párt elnöke, felkérte Eckhardt Tibort, hogy írásban is körvonalazza választójogi elgon­dolását és jelölje meg azokat a biztosíté­kokat, amelyeket az általános választójog korlátozására a párt még elfogadni haj­landó lenne." Eckhardt választójogi tervezete Eckhardt Tibor szó szerint az alábbi vá­lasztójogi tervezetet juttatta el Hegymegi Kiss Pál utján Sztranyavszky Sándorhoz, a nemzeti egység pártjának országos elnökéhez: Javaslat a választójogi reform alapelveit illetőleg I. Törvényhatósági lajstromos szavazás bevezetése Itthoni és külföldi tapasztalat szerint tit­kos szavazás esetén kettős veszély ellen kell preventív módon intézkedni. Egyrészt a csa­vargó demagógia érvényesülése, másrészt a frankpénz és a nagytőke egyoldalú befolyása ellen. Ily irányú hatásos védekezés hiányá­­ban a képviselőház erkölcsi és értelmi szin­tvonala alászálll, a közérdek jogosulatlan ma­gánérdekekkel szemben elhomályosul és vm­aga a parlamentarizmus kerül veszélybe. "[Az egyéni, kerületenként való választás min­­den körrülmények között veszélyes, mert a nép kegyeire utalt képviselő ez esetben köny­­nyen süllyed le a választók magánügyeinek intézőivé, vagy pláne befolyásos választók kijáróivá. Nem helyeselhető az országos lajs­trom sem, mely az egyéni érdekek kiszolgálá­sától mentesíti ugyan a képviselőt, egyben azonban a megválasztott képviselő és a vá­­lasztóközönség között a személyes érintkezést megszakítja. A legjogosabb helyi érdek is alig jut ez esetben a törvényhozás, vagy a hatóságok előtt szószólóhoz. De felburjánzik a pártabszolutizmus a a költséges pártszer­vezet szükségszerű létesítése rengeteg pénzt emészt, mely korrumpálja a pártokat, pana­mákra vezet és megint csak lejáratja a parla­mentarizmust. A helyes eljárás az, ha sem túl nagy országos lajstrom, sem a mesterkélt egyéni kerületi rendszer nem érvényesül, ha­nem természetes és hagyományos politikai egységekként történik a választás, amelyek­ben a társadalmi, gazdasági és politikai eg­yüttélés és működés során a válasz­tásoktól függetlenül jól megfontolt és kipró­bált értékítéletek alakulnak ki, szemben az egyéni kerületekben történő mesterkélt sze­lekcióval, ahol a kizárólag erre a célra ad hoc összedobált községek népe ötévenként egyszer egyesíttetik csupán oly választás megejtésére, melynek tekintetében előzetesen komoly ítéletet formálni alkalma nincsen. Javaslom ezért, hogy a régi hagyományok­nak megfelelően a titkos szavazás törvény­­hatóságonként lajstrom alapján eszközöltes­sék. Budapest és a környéki kerület hagyas­sák meg jelenlegi beosztásában, Pest vár­megye azonban bontassék két kerületre (északi és déli). II. A választási eljárás reformja Az alkotmányos élet megszüntetése és dik­tatúrák bevezetése az utóbbi évtizedben Eu­rópában többnyire azért vált szükségessé, mert a titkos választójog hatása alatt a két­­pártrendszer alkotó elemeire bomlott, a nagy politikai pártok felaprózódtak, így állandó kormányképes többség számos parlamentben nem tudott alakulni, az állam hajója cél nélkül hánykolódott a politikai szélsőségek által felkorbácsolt hullámokon, közérdekből­­kellett tehát a tekintély uralmát és a kor­mányzás állandóságát rendkívüli intézkedé­sekkel biztosítani. Legjobb kormányzat az önkormányzat. Az Európában divatossá vált Führerprin­­zip és tekintélyelv magasabb politikai néző­pontból módfelett veszélyes, mert minden komolyabb változtatás súlyos megrázkódta­tásokkal jár, lázadást, vagy forradalmat je­lent. A magyar lélek egyébként is szabadság­hoz van szokva s huzamosabb időn keresztül elnémítva, lázadozna a szolgaságnak érzett tekintélyuralom ellen. Hogy tehát tekintély­uralomra vezető helyzet be ne következzék, a választójogi reform során kell gondoskodni arról, hogy a nemzetnek mindenkor kor­­mányképes többség álljon a rendelkezésére az alkotmányos élet zavartalan biztosítása céljából. Ki kell zárni az egyoldalú osztály­­érdekek nyers érvényesülését és lehetetlenné kell tenni helyiérdekű vicinális csoportoknak az országos politikában való önálló jelent­kezését Erre a választási eljárás nyújt leg­inkább lehetőséget, de ennek az eljárásnak becsületesnek kell lenni s a végkép kom­promittált jelenlegi ajánlási rendszert éppen ezért más, tisztességes módszerrel kell felvál­tani. Javaslom ezért, hogy: 1. Az általános választásokon minden or­szágos párt, mely be van jelentve, indulhas­son, ha a) a képviselőházban a választás előtt legalább tíz képviselővel volt képviselve. UJSÁG SZOMBAT, 1934 SZEPTEMBER 1 vagy b) ha az általános választás kiírása után legalább tíz törvényhatósági kerületben érvényes lajstromot tud az ajánlás során fel­állítani. Érvényes a lajstrom akkor, ha az illető törvényhatósági kerületben azt legalább ezer, de legfeljebb kétezer szavazó írásban ajánlja. • 2. Csak olyan országos párt juthat a vá­lasztás során egyáltalán mandátumhoz, a) amelyik legalább öt mandátumot szerzett az országban, b) az egyes törvényhatósági ke­rületekben pedig csak az a párt juthat man­dátumhoz, amely legalább egy teljes mandá­tum elnyeréséhez elegendő szavazatot kapott. A mandátumot nem jelentő töredékszavaza­tok minden törvényhatósági kerületben hoz­­záadandók az ott legtöbb szavazatot kapott párt szavazataihoz. 3. Az egyes országos pártok lajstromai összekapcsolhatók, még­pedig a) a választás előtt az egyes törvényhatósági kerületekben oly célból, hogy jelen pont 2. a) és b) al­pontjai szerint a törpepártok megsemmisülő szavazatai javukra írhatók legyenek, b) a választás megejtése után kapcsolhatók a laj­stromok országosan abból a célból, hogy a mandátumok ötven százalékát meghaladó többség legyen biztosítható. Az önmagában vagy lajstromkapcsolás útján abszolút több­séget elért párt, vagy egybekapcsolt pártok 24 mandátumból álló prémiumhoz jutnak s ennek a 24 képviselőnek a kijelölési joga a többséget elnyert országos pártot, illetőleg pártokat illeti meg, így biztosítva van min­den eshetőségre munkaképes parlamenti többség kialakulása s a prémium szükség esetén kormányképes koalíció kialakítását is hathatósan elősegíti. III. Egyéb korrektivumok A jelenleg érvényben lévő választói jog terjedelme általában megfelelő, figyelembe kell azonban venni, hogy a politikai erkölcsö­ket korrumpáló nyíltszavazásos rendszer a választók széles tömegeinek növelésére hosz­­szú időn át rendkívül káros hatást gyakorolt és faluhelyen pótolni kell még azt a munkát, mit a városokban az elmúlt évtizedben a ma­gyar politikai élet már elvégzett. De ezen­kívül is a pusztító gazdasági válság egyre szélesebb rétegeket juttat proletársorba s kétségbeesett és munkanélküli tömegeket termel ki. Éppen azért a fennálló szükség tartama alatt a még oly méltánylandó egyéni szerzett jogokkal szemben is érvényesíteni kell a parancsoló közérdeket. Javaslom ezért, hogy: 1. Az országgyűlési képviselői választójog Ugyanúgy, mint a törvényhatósági választói jog, köttessék hatévi egyhelyben lakáshoz. 2. A választói névjegyzékből törlendők mindazok, akik az előző tizenkét hónapon belül közsegélyben részesültek. A viszonyok javulása automatikusan fogja maga után hozni a választók létszámának az emelkedését s a rendelkezések automatikus fék gyanánt fognak hatni. A jelenlegi választói törvény egyéb részei­ben érintetlenül volna meghagyandó. Újabb vakmerő bandita-merénylet a keletkínai vasút ellen Tizenkilenc halott, száznál több sebesült Harbin, augusztus 31. A keletkínai vasút mandzsuriai fővonala ellen újabb merénylet történt a péntekre virradó éjszaka, kevéssel éjfél után. A banditák mintegy kétszáz méter hosszúságban feltépték a síneket és elrejtőztek a töltés oldalában húzódó bokrok között, várva a bekövetkezendőket. A barbineb szinkungi expressz a koromsötét éjszakában rálá­tott a feltépett sínekre, kisik­lott és legurult a töltésről. A mozdony a földbe fúródott s az expressz négy első- és másodosztályú kocsija egymásba torlódott. A következő pillanatban már akcióba léptek a banditák és sortüzet adtak a kisiklott vonat utasaira, hogy még jobban megrémítsék őket. Az expresszt kísérő mandzsu katonaság megpróbálta ugyan megvédelmezni az utasokat, a banditák azonban túlerőben voltak és heves harc után lefegyverezték a katonai őrséget. A kisiklásnál és a banditákkal folytatott tűzharc­ban tizenkilencen vesztették életüket, míg a se­besültek száma száz fölött mozog. A harcok­ban az utasok közül is többen résztvettek. A banditák végül, amikor már minden ellenál­lást levertek, kirabolták a vonatot s az elő­kelőbb utasokat túszul ejtet­ték és a hegyekbe hurcolták. A hegyekbe hurcolt túszok között három kül­földi állampolgár is van: két amerikai és egy dán. Mind a hárman filmemberek, akik film­­felvételeket akartak készíteni Mandzsúriában. Elhurcoltak a banditák három japán egyetemi tanárt is. Pásztory Zoltán fővárosi műszaki tanácsost felfüggesztették állásától Ügyviteli szabálytalanság miatt fegyelmi eljárás indul ellene Szendy Károly alpolgármester sorra láto­gatja a fővárosnak azokat a hivatalait, amelyek a közönséggel közvetlen érintke­zést tartanak fenn , hogy az ügyvitelt ta­nulmányozza és a felmerülő panaszokat racionális úton megszüntesse. Az alpolgár­mester elsősorban a kerületi elöljáróságok ügyvitelét vizsgálja felül, mert ezekben a hivatalokban van a közönségnek a tisztvi­selőkkel leginkább dolga. A III. kerületi elöljáróság ügyrendjének áttanulmányozása közben olyan adatokat kapott az alpolgár­mester, hogy a mérnök­osztályon a közönség közvetlenül fizeti be az ille­tékeket Pásztory Zoltán műszaki taná­csosnak, holott a szabályzat szerint a közönségtől tilos pénzt elfogadni, minden fizetést a ke­rületi pénztárnál kell teljesíteni. Pásztory Zoltán műszaki tanácsos íróasztalának fiók­jában meg is találták az általa beszedett illetékeket készpénzben, mire az alpolgár­mester Pásztoryt állásától azonnali hatály­­lyal felfüggesztette és ellene a fegyelmi el­járást megindította. A műszaki tanácsos, aki egyébként igen kitűnő adminisztratív erő, eljárásával semmiféle anyagi kárt nem okozott a fővárosnak, csupán a szabály­rendelet ellenére fogadott el közvetlenül készpénzt a nála jelentkezőktől. A főváros tisztviselői kara körében ért­hető meglepetést keltett a rendkívül súlyos intézkedés és több tisztviselő megpróbálta álláspontjának megváltoztatására bírni Szendy alpolgármestert — sikertelenül. Az alpolgármester ugyanis ezzel a felfüggesz­téssel is példát akar statuálni, hogy a főváros tisztviselői a leminuciózusabb rideg­séggel tartsák be a pénzkezelési jog­szabályokat és ne fogadjanak el a felektől semmi kö­rülmények között fizetést, mikor minden­féle pénzbeli juttatás vagy a kerületi elöl­járóságok pénztárainál, vagy a főváros központi pénztáránál történhetik. Pásztory Zoltán műszaki tanácsos mint diplomás mérnök kezdte a fővárosnál pá­lyafutását és felettesei mindenkor meg vol­tak elégedve a lelkiismeretes és bürokrácia­mentes hivatalnoktól. A tisztviselői rang­listán egyik vezető pozíciót foglalta el a III. kerületi elöljáróságnál­ a műszaki ta­nácsosságot. Tisztviselőtársai remélik, hogy a fegyelmi eljárás során tisztázódnak mind­azok a körülmények, amelyek a műszaki tanácsost arra késztették, hogy a felektől közvetlenül fogadjon el fizetést. Schecht moratórium-kérelme Párizs, augusztus 31. Schacht dr. kijelentései a párizsi tőzsdén nyomott hangulatot idéztek elő. A német moratórium kilátása elsősorban a Young-kölcsönre volt kedvezőtlen kihatással. London, augusztus 31. Itteni érdekelt körök­ben figyelemmel kísérik Schacht dr. német gaz­dasági miniszter kijelentéseit, melyekben hosz­­szú moratóriumot követelt és azt a megjegyzést fűzik hozzá, hogy a két ország kereskedelmi mérlege állandóan Németország javára mutat többletet. Ez a körülmény pedig megkönnyíti és nem megnehezíti a transzferösszegek fize­tését. Vásáry István ügyében még nem kezdődött meg a vizsgálat Debrecen, augusztus 31. (Az Újság tu­­dósítójának telefonjelentése.) Még most sem ültek el a legutóbbi közgyűlés hullámai, Virányi Sándor szabolcsi alispán már Deb­recenben tartózkodik, de még bizonytalan, hogy mikor kezdi meg a vizsgálatot. Rend­­kívül tanulságosnak mondják azt a tényt, hogy a közgyűlés kormánypárti tagjai közül számosan tartózkodtak a szavazástól, a köz­gyűlés pedig a jövő májusig egyhangúlag halasztást adott a Vásáry testvéreknek az ahati bérlettel kapcsolatos haszonbér-hátra­lék megfizetésére. Juhász-Nagy Sándor egyik nyilatkozata szerint a közgyűlés semmiesetre sem adta volna meg ezt az újabb kedvez­ményt, ha komolyan meg van győződve a polgármester ellen felhozott vádak igazságáról. Az Újság tudósítója kérdést intézett a köz­igazgatási jog egyik alapos ismerőjéhez, aki az alábbi szakvéleményében megvilágítja, hogy a városi közgyűlés tulajdonképpen megszüntethette volna Vásáry István felfüg­gesztését. — A Vásáry polgármester ellen kon­struált vádak — hangzik a szakvélemény —, tudvalévően kimerülnek abban, hogy az­­­ohati birtokot bérlő édesanyja és testvérei részére anyagi kedvezmények adását nem akadályozta meg polgármesteri minőségé­ben. Az 1907. LX. t.-c., az úgynevezett ga­ranciatörvény, amelyet az autonómiák vé­delmére hoztak, kimondja, hogy a közigaz­gatási bíróság előtti eljárásnak van helye a miniszternek vagy a miniszter valamely kö­zegének a törvényhatóságra sérelmes rende­lete ellen azon az alapon, hogy azzal a mi­niszter vagy a miniszter közege a törvény­­hatóságnak, a törvényhatóság szerveinek, vagy közegének törvényes hatáskörét sérti; a törvényhatóságga­l szemben valamely ható­sági jogot, törvényesen gyakorolt törvényt vagy más törvényes szabályt sért. Több cí­men beleütközik a miniszter rendelete a tör­vényes szabályokba, mert törvényes szabályt sért akkor, amikor a szervezeti szabályren­delet 284. szakaszával szemben, amely Vá­sáry István polgármestert eltiltotta az intéz­­kedésektől, most azért veszi fegyelmi alá és függeszti fel, mert nem intézkedett akkor amikor nem is volt szabad, hogy intézkedjék rokonainak bérleti­ ügyeiben. A városi sza­bályrendeletnek 284. §-a kimondja, hogy városi tisztviselő vagy alkalmazott olyan ügyekben nem intézkedhetik, amelyben ő maga, felesége, felmenő vagy lemenő ágbeli rokonai, sógorai érdekelve vannak. Ez a paragrafus tehát kifejezett tilalom volt Vásáry István dr. polgármester szá­mára, aki sem a bérlő édesanyja, sem testvérei érdekében, vagy akár az ő érdekük ellenére is a város érdekében intézkedéseket tenni nemcsak jogosult nem volt, hanem ebben a bérleti ügy­ben minden intézkedés Vásáry István számára kifejezetten tilos volt. — Vásáry István törvényes hatásköréhez hozzátartozik, hogy megtagadhatja az intéz­kedést azokban az ügyekben, amelyekben a szabályrendelet értelmében nem szabad el­járnia. Vagyis nem lehet Vásáryt kényszerí­teni olyan intézkedésekre, amelyektől a sza­bályrendelet eltiltja. Tehát tulajdonképpen a törvényhatósági közegek, jelen esetben a pol­gármesternek törvényes hatáskörét sérti a miniszter rendelete. De ugyanakkor a tör­vényhatóság hatáskörét is sérti, mert a tör­vényhatóság hatáskörébe beletartozik az is, hogy közegeinek hatásköre sértetlen legyen. Amikor ennyire evidens ez a közigazgatási bíróság elé tartozó eljárás és ennyire nyil­vánvaló, hogy a rendelet a törvényben fog­laltakkal nem fér össze, micsoda befolyások­nak kellett érvényesülni a törvényhatóságban, hogy el tudták homályosítani ezt a kérdést és nem állapították meg, hogy garanciális panasz esete forog fenn! Ezt a garanciális törvényt a darabont-korszak tanulságai alap­ján az autonómiák és az autonómiák szervei törvényes hatáskörének védelmére hozták annak idején, mert megtörtént a darabont­korszak alatt, hogy törvény ellenére állítot­tak félre tisztviselőket és semmiféle törvényes rendelkezés nem volt, amely ez ellen jog­orvoslati lehetőséget adott volna. .Éppen ezért adták meg a lehetőséget ebben a tör­vényben, hogy ilyen esetek a közigazgatási bíróság elé kerülhessenek a kérdés eldöntése céljából. Ezért mondja ki a garanciális tör­­vény, hogy amikor ilyen eset forog fenn, a közigazgatási bírósághoz történt benyújtása a panasznak fel is függeszti a határozat végrehajtását. Amennyiben tehát a törvényhatóság közgyűlése a garanciális törvény alap­ján járt volna el, Vásáry polgármester azonnal elfoglalhatta volna hivatalát, mert felfüggesztése automatikusan meg­szűnt. Természetesen nem lett volna akadálya an­nak, hogy a kérdés tisztázására a fegyelmi eljárás tovább folyjon a polgármester ellen.

Next