Ujság, 1934. december (10. évfolyam, 271-293. szám)
1934-12-01 / 271. szám
Budapest 1934 szombat, december 1. R Ára 16 fillér X. évfolyam, 271. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK Qanyoddvra •••••• 10.80 penge így bór» pengi Ausztriában agy kAra « w 8 Schilling Agyas számára Budapestig zidéken és pályaudvarokon bAtkosnap 16 fillér Vasárnap . . . ..•••• 0 fillér Ausztriában hétköznap • 80 OroscNMI vasárnap........................... . 40 Grosehaa Mapaionlb vasárnap és éuMiep atcai sápok kapétolával minifon napÚJSÁG SZERKESZTOSEG ÉS KIADÓHIVATAL: VI* Aradi utca 10 TELEFON: Automata 207—54, 207—55, 207-56, 207 57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet - körút 43 IRoyal* épület). Telefonszám : 316—28 Utazási és menetjendirodai Budapest, VII. Erzsébet-körút 43 Tál.* 413—34 A kereskedők Igaza van a földmivelésügyi miniszternek, hogy szükséges a kereskedelem. Abban is igaza van, hogy a kereskedelemnek összhangban kell lennie a termelővel és a fogyasztóval és hogy nem csupán a konjunktúra kihasználására kell törekednie, hanem bele kell kapcsolódnia az összhangba, összhang? Nem tudjuk hamarjában, mi ez az összhang. Itt például hogyan kapcsolódjék bele a kis fakereskedő az összhangba, amikor az ország erdei felett hatalmas faérdekelt■ségek diszponálnak, amiben nem egészen kereskedők vannak benne. Hogyan kapcsolódjék bele a kereskedő például a tej zavaros ügyébe, mikor ott meg tejkartel van, amelyben szintén édes-kevés kereskedő van. A legfontosabb élelmiszerek felett ma már mezőgazdasági kartelek uralkodnak és ezekben lassanként már díszként sem lesz bent egyetlenegy kereskedő sem. Ezek szerint igen nehéz azt mondani, hogy a kereskedő használja ki a konjunktúrát például a tűzifa, vagy a tej, a szén, vagy a hús tekintetében, mert ezeknél a fontos cikkeknél mindenütt ott vannak a hatalmas szindikátusok, amelyeknek élén nem alázatos kiskeres- skedők állanak, hanem szédületes rangú urak, akik parlamentben és parlamenten kívül a szót viszik és pedig a döntő szót ezekben a dolgokban. Talán a kereskedők az okai annak, hogy a tej, amiért a termelő odakint a falun, nyolc fillért kap, ha kap, mire a városba ér, több mint harminc fillérbe kerül? Talán a kereskedő az oka annak, hogy a budapestkörnyéki nagy erdőségekből a fogyasztóközönség közvetlenül már nem hozathat be szállítási igazolvány nélkül tűzifát, legfeljebb szekéren, ha ugyan a szekeret beeresztik? S így folytathatnék tovább egy sereg tömegcikken végigmenve, olyan cikkeknél, amelyeknél már sikerült hatalmi szóval kirekeszteni a legális kereskedelem működését, s amelyeknél már kartelek és szindikátusok döntenek a forgalomba hozható árumennyiség és az ár tekintetében. A volt kereskedelmi államtitkár tehát, aki most a földmivelésügyi kormány élén áll, nem egészen jól vonta meg a határt a konjunktúrákat kihasználó kereskedelem tekintetében, mert mióta kereskedelem van a világon, az mindig abból élt, hogy a konjunktúrákat kihasználta, hiszen ha a konjunktúrákat az exportpolitikából is kizárná a földművelésügyi miniszter úr, akkor nem volna szabad a magyar búzát a konjunktúrák szárnyán elvinni külföldi országokba, mert hiszen a külföldi piacok megszerzése mind a konjunktúrán alapszik és úgy tudjuk, hogy a kormány agilis elnöke, mióta csak a miniszterelnöki bársonyszékbe került, megszámlálhatatlan utakat tett külföldre, hogy a magyar árucikkek számára kihasználja a külföldi konjunktúrákat. Az állam vette kezébe a vezérügynöki szerepet és az ország boldogsága és kenyere valóban ma már attól függ, hogy a kormány ki tudja-e használni a külföldi konjunktúrákat. Ami szabad Gömbös Gyulának, az szabad a falusi kofának is, aki nem azért hozza be az áruját Budapestre, hogy veszítsen rajta és odahaza elverje az ura, hanem azért, hogy valami tisztes polgári nyereséget biztosítson a maga és családja számára, azonfelül tudvalévően a falusi gazda és a földbirtokos nagyúr egyformán a konjunktúrákat nézi, hogyan adhat fát minél drágábban a gazdasági terményein és az állatjain. Mily felháborodás van, ha ez, vagy amaz ország nem veszi meg a megállapított kontingenst, vagy elzárja a határait. Mindenütt a konjunktúra van és a mai világban éppen úgy, mint az ősember korszakában a konjunktúrából és nem csupán a kereskedelem, hanem, en- ROVAT A rendőrség korrektül gátat vetett a Jugoszlávia elleni diáktüntetésnek is, maga az ifjúság pedig elítélte és sajnálja az egyetemen történt zsidóellenes ivovényi akciókat. Szintén igen korrektül, hiszen manapság igazán kár megbolygatni a magyar társadalom egységét és letörni a törvénytisztelet útjáról. Az ifjúság által elítélt zsidóhecc azonban mégis megvolt, peddig úgy hallottuk, hogy minden intézkedés megvan a lehetetlenítésére. A mai eset szerint gyakorlatilag még mindig úgy van, hogy zsidók diáktársi tűrés nélkül nem élhetnek azzal a joggal, melyet törvény és egyetemi hatóság nekik megadott. Sőt még a diákegyesületek sem akadályozhatják meg a törvénynél és egyetemi hatóságoknál hatalmasabb „tömörülések“ uralmát. Rendiben van? ★ Nagyon valószínű, nagyon valószínűtlen, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök úr megegyezett Wolff Károlyékkal a lajstromos választásban. Valószínű, mert Wolfféknak ez az óhajtása és a miniszterelnök úr honorálja, mert újból meg akarja nyerni az ellenzékbe ment kereszténypárt kivül támogatását. Nagyon valószínűtlen, mert Bethlen István gróf és hivei a kerületenkénti választást kívánják és Gömbös Gyula nem óhajtja Bethleneket elveszíteni. Már pedig a kettőt nem igen lehet kompromisszumban egybefoglalni. Különben ez sem bizonyos- Politikában minden lehetséges. 4 Szives-lélekkel állunk Griger Miklós mellé, aki interpelláció formájában kegyelmet kér Hock Jánosnak. Katolikus pap rabruhában, öregember a börtönben — elvégre mégis magyar politikus volt, ájtatosok tömegei a templomba vonultak hallani tőle Isten igéjét és karácsony szent estéjén raboskodva büntevők társaságába szorul. Amit elkövetett, azért megszenvedett, az ítélet maga igazságszolgáltatás volt a megsértett jogrend javára. A büntetés maga már csak szenvedtetés, melynek erkölcsjavító hatása ebben az esetben nem lehet, mert már megvan. Laval éles nyilatkozata az európai revíziók ellen . t !-,y ~ .> •: *• r. - • v * „Aki egyetlen határkövet is elmozdít, megzavarta Európa békéjét** — mondotta a francia külügyminiszter Párizs, november 30. A külügyi költségvetés tárgyalásán Laval külügyminiszter külpolitikai nagy beszédet mondott. Ami az Olaszországgal való tárgyalásokat illeti, amelyek kielégítően fejlődnek, megállapította, hogy a tárgyalások nem felelnének meg teljesen céljuknak, ha nem teremtenék meg az Olaszország és a kis-entente közötti közeledés minden biztosítékát. Ez különösen Jugoszláviára vonatkozólag áll, mert semmi sem változtathatja meg Franciaország hűségét szövetségesei iránt. A keleti egyezményről kijelentette, hogy buzdító hatással lesz minden érdekeltre. Franciaország ezt az egyezményt nem fogja helyettesíteni a szovjettel kötött kétoldalú szolidaritási egyezménnyel, mert mindenkinek javát szem előtt tartja. A kollektív egyezmények hálózatának biztosítania kell a bizalom helyreállítását. Németország fegyverkezésére célozva, feltette a kérdést, vájjon mit is tehetne Hitler, aki csak Németország méltóságára hivatkozik, hogy a német katonai politikát igazolja, ha holnap az a Németország, amelyet senki sem fenyeget, nem akar résztvenni kollektív békeszervezkedésben. Biztosította a képviselőházat arról, hogy a Saar-kérdést rendes után, nemzetközi keretben kell megoldani. Előre meghajtunk a népszavazás eredménye előtt. Szilárdan reméljük, hogy a rendet nem fogják megzavarni, de ha ez bekövetkeznék, Franciaország készen áll arra, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségeit. Fel fogunk azonban kérni más országokat is, hogy velünk együtt szükség esetén biztosítsák a rend helyreállítását. Fennen hirdetjük Németország és a nemzetközi közvélemény előtt, hogy minden hátsó gondolat nélkül a nemzetközi keretek között fogunk maradni. Jogos érdekeket kell megvédelmeznünk és a tárgyalásokat folytató megbízottaink Rómában kellő utasításokat kaptak ebben az irányban. Laval határozottan revízióellenes nyilatkozatot tett. — Minden kormányt — mondotta — fel fogunk hívni arra, hogy nyilatkozzás hajlandó-e csatlakozni az európai kötelességek teljesítéséhez, vagy ki akar bújni e kötelességek alól. Egy elv szükségességét azonban mindenkinek el kell ismernie s ez az elv a jelenléti határok érinthetetlensége. Aki egyetlen határkövet is elmozdít, megzavarja Európa békéjét. gedje meg nekünk Kállay Miklós ezt a megállapítást, a mezőgazdaság is. Nem lehet tehát bűne a kereskedelemnek, ha a konjunktúrákra les és ha áttesszük ezt a nótát külpolitikai kottára, akkor azt látjuk, hogy csapnivaló az a kereskedelem és az a mezőgazdaság, amelyik nem a konjunktúrák kihasználására törekszik, mert tudvalevőleg, aki ezeket nem használja ki, azt magyarul úgy hívják, hogy élhetetlen és annak felkopik az álla, akár maga legyen az állam, akár mezőgazda legyen, akár kereskedő. Magyarország egyébként külön Külkereskedelmi Hivatalt állított fel arra, hogy a konjunktúrákat használja ki,és nem arra, hogy romlásba kergesse a mezőgazdaságot és a kereskedelmet. Ez a hivatal tudvalévően a mezőgazdaság érdekében dolgozik és annak érdekében keresi a konjunktúrákat. Egyébként talán nem kerülte el Kállay Miklós figyelmét, hol az állam közvetett támogatásával külön konjunktúrakutató intézetet állított fel. .. Megnyitották az osztrák szövetségi gyűlést Bécs, november 30. Pénteken délelőtt tizenegy órakor ünnepélyes külsőségek között összesült az osztrák szövetségi gyűlés (Bundestag), amely a rendi alkotmány értelmében a négy tanácsadó testület kiküldöttjeinek a gyülekezete. A szövetségi gyűlésnek ötvenkilenc tagja van, akiket az államtanács, a gazdasági tanács, a kulturtanács és a tartományi tanács választottak meg tagjaik sorából. A szövetségi gyűlés elnökének, Hoyos grófnak rövid megnyitóbeszéde után Schuschnigg kancellár több mint egyórás beszédben ismertette a kormány politikai és gazdasági alapelveit. A kancellár mindenekelőtt visszapillantást vetett az új alkotmány megszületésére és meleg szavakkal emlékezett meg Dollfuss kancellárról. A kancellár ezután a kormány gazdaságpolitikáját ismertette és rámutatott arra, hogy ez a politika az utóbbi hónapokban jelentős eredményekkel járt. Ausztria árukivitele, a folyó év első tíz hónapjában 80 millió schillinggel emelkedett, ami 13 százalékos növekedést jelent. A külkereskedelmi mérleg passzívuma, amely néhány évvel ezelőtt még egymilliárd fölött mozgott, most már 300 millió schillingre apadt le. Jelentős sikert ért el a kormány az 1923. évi népszövetségi kölcsön konverziójával is, amiért hálás köszönetet mond mindazoknak az államoknak, amelyek lehetővé tették ezt a konverziót, elsősorban pedig Angliának. A kancellár ezután az osztrák-magyar-olasz együttműködésről beszélt és megköszönte Mussolininak és Gömbös miniszterelnöknek azokat az értékes kezdeményezéseket, amelyeket a római, budapesti és bécsi tárgyalások során tettek. Ausztria őszinte és becsületes békét akar és barátságban akar élni szomszédjaival. A megmaradt nemzeti kisebbségeket — bár számuk egészen elenyésző — példás jogi és kulturális védelemben akarja részesíteni. Sohasem feledkezik meg arról, hogy németország és német jelentőségének megfelelően az is akar maradni. A kancellár végül az ország belső és külső békéjének biztosításáról beszélt s az állami végrehajtó hatalom nagy jelentőségét hangoztatta. A háború után megtiltották Ausztriának az általános véderőkötelezettséget s ezért kellett az önkéntes nemzetvédelmi alakulatok segítségéhez folyamodni, amikor az állam léte forgott kockán. A kancellár meleg köszönetet mondott a nemzetvédelmi front vezérének, Sarhemberg hercegnek az új Ausztria körül szerzett érdemeiért és azzal fejezte be beszédét, hogy minden hű osztrák embert egy jelszóval akar egymáshoz kapcsolni és ez a jelszó, Ausztria. . Szematon Liszter a képviselőt féfiügyi bizottsága Walkó Lajos volt külügyminiszter, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Retusált Károly és Farkas Tibor kérésére szombat délelőtt tizenegy órára ülésre hívta össze a külügyi bizottságot. Farkas Tibor fogja megindokolni, miért tartották szükségesnek a bizottság összehívását. Gömbös Gyula mi- niszterelnök és Kártya Kálmán külügyminiszter ismertetik majd a külügyi helyzetet. A folyosón elterjedt hírek szerint Bethlen István gróf volt miniszterelnök is részt vesz és felszólal a külügyi bizottság ülésén. Ottó aranygyapjas lovaggá nevezte ki Zichy János grónt Ottó, mint az aranygyapjas-rend nagymestere Stenockarzeelből kéziratot intézett Zichy János grófhoz, amelyben az aranygyapjasrend lovagjává nevezte ki. Mindig Szent András napján, november 30-án történik az aranygyapjű adományozása. IV. Károly király halála óta ez a második alkalom, hogy Ottó aranygyapjas lovagokat nevezett ki. Egyik családtagján kívül csak Zichy János grófot tüntette ki az aranygyapju adományozásával. Feloszlatták az egyiptomi parlamestet Kairó, november 30. Fuad egyiptomi király pénteken királyi rendeletet írt alá, amely megszünteti az alkotmányt és feloszlatja a parlamentet.