Ujság, 1934. december (10. évfolyam, 271-293. szám)

1934-12-12 / 280. szám

ZERDA, 1934 DECEMBER 12 ÚJSIG £c!üis-3 leli a hangulat fieailN? — József Ferenc királyi herceg a mentő elnöke. A Budapesti önkéntes Mentő Egye­sület rendkívüli közgyűlésen választotta me új elnökévé József Ferenc királyi hercegei Aleln­ök lett: Chórin Ferenc dr, felsőház­sng, Kresz Károly dr., a TÉBE elnöke , Libri Endre alpolgármester. Az igazgatója, tagjai lettek: Neuschloss-Knüssli Kornél épí­tésztanár, Wenhardt János dr. egyetemi ta­nár, Nemess Antal dr. püspök, Waczék f­ri­gyes gróf felsőházi tag, Pfisterer Lajos dr OTI vezérigazgatóhelyettes, Farkas Samu dr­­kormányfőtanácsos és Körmöczy En­il dr igazgató-főorvos.­­ Pénteken délután választják meg Bu­dapest új polgármesterét. Szerda délben ti­zenkettőkor jár le a Budapest polgármester állására hirdetett pályázat. A polgármestert december 11-én, pénteken délután választ­jt meg­ a főváros közgyűlése. Az ülésen alaku meg a kijelölő választmány, amely elvégzi a jelölést, majd pedig megkezdődik a szava­zás az új polgármesterre. Mivel a választás­­ljon tizennégynapos határidővel fellebbezni lehet, a polgármester ünnepélyes beiktatása előreláthatóan csak január első imporvb­an le­sz.­­ Az ü­gyvédotth­on temetkezési csoportja felemelte a belépési korhatárt Az Országos ügyvédotthon temetkezési csoportjába eddig csak az léphetett be, aki még nem töltötte be az 55-ik életévét. Az egyesület most egészen a 62-ik életév betöltéséig azoknak a tagoknak is lehetővé tette a belépést, akik pótlólag meg­fizetik az eddigi hetven haláleset után azokat a négy pengőket, amelyeket a régi tagok is befizettek. A temetkezési csoport tagjainak hoz­zátartozói, illetőleg a tag által megnevezett ked­vezményezettjei tudvalevőleg mintegy 2406 pen­gőt kapnak kézhez a tag elhalálozása esetében. — Limanova. A limanovai diadalmas csata huszadik évfordulója alkalmából nagyszabású kegyeletes emlékünnepély zajlolt le a fővárosi Vigadó dísztermében. A BSzKRt énekkarának hazafias énekszáma u­tán Wagner Károly dr. ny. államtitkár, az Országos Limanovai Em­lékbizottság ügyvezető elnöke mondott ünnepi megnyitóbeszédet „A húszéves Limanova" cím­mel. Csóka Béla operaénekes énekszámai után B. Pápay Klára adott elő hazafias költeménye­ket, majd vitéz Náray Antal vezérkari ezredes ismertette katonailag a limanovai győzelem je­lentőségét. Zoltán Irén operaénekesnő énekszá­mai után vitéz Triftn Károly báró­ny. altábor­nagy mondott emlékbeszédet péterfalvi Molnár Dezső altábornagyról, a limanovai diadalmas csata egyik nemrégiben elhunyt hőséről. Este emlékvacsorát tartottak, melyen a serlegbeszé­det Antal István mondotta. — A magyar nem­zet — mondotta — a háborút követő másfél év­tized alatt sorsdöntő válaszút elé került. Két irányban határozhat: vagy elfogadja az úgy­nevezett „kis magyar megoldást", amely együtt jár azzal, hogy végképp és visszavonhatatlanul lemondva történelmi jogairól, magáévá teszi a kis-enlente-kat­celáriákban kieszelt „kö­­zépeurópai"­­ koncepciót és kétes értékű gazdasági előnyök tál lencséjéért hátat lotpk­i mindazoknak a hagyományoknak, amelyeket az ezeréves magyar múlt parancsoló szükség­­szerűséggel jár elénk, vagy pedig rendíthetet­lenül kitart az úgynevezett „nagy magyar meg­oldás" gondolata mellett. Inkább vállaljuk mi is a további szenvedésnek, a küzdésnek, a meg­próbáltatásoknak minden konzekvenciáját, de a „nagy magyar koncepciót", az ősi jussunk­hoz való ragaszkodás politikáját, az érte való békés és törvényes küzdelmet nem adjuk fel. — Három perc nyereség ... December 13-tól. Csütörtöktől kezdve a föld alatti villa­mosok az eddiginél gyorsabban fognak köz­lekedni. A budapesti földalatti volt Európa legelső ilyen természetű vasútja. A mille­­niumi kiállítás óta, amikor a Ferenc József Földalatti Villamos megindult, a menet­sebesség nem változott. A BSzKRt most erősebb motorokat szereltetett fel a ko­csikra. Ez teszi lehetővé, hogy a földalatti 1 10 kilométer sebességgel tudjon haladni. Ezt a maximális sebességet azonban a sok megállóhely miatt nem fejtheti ki. Az új berendezkedés révén így is az eddiginél há­rom perccel hamarább lehet a Gizella­ tértől a Városligetig, vagy viszont eljutni, a­kik építkeznek. A főváros polgármestere a következő építési engedélyeket adta ki: (feles Gézsi II., Gárdonyi Géza­ utca 12240, magas­­földszintes ház; ifj. Regös István VI., Névtelen­­utca 1953; Rosenfeld­ Zoltán dr. V., Dorozsmai­ut­c­a 50163; Körtner Ilona VI., SziféSzó­ Utca 3, földszintes családi és lakóház. '»■ !■■■ I »!■ 'Hl—»———— Bá­gyadt, levert, dolgozni képleten egyé­neknél reggel éhgyomorra egy pohár ter­mészetes „Fernie József" keserűvíz a hél mozgást csakhamar megélénkíti az emész­­tő csat­ornában összegyűjt salakot kiüríti, a vérkeringést szabaddá teszi és a gondol­kodó- és munkaképességét emeli. — A közeg­ézségügyi bizottság ülése. Szendy Károly alpolgármester elnöklésével a főváros közegészségügyi szakbizottsága ülést tartott. Az elnök meleg szavakkal paródiálta el Tauffer Vilmost, a magyar szülészet legkiválóbb har­cosát. Javaslatára jegyzőkönyvben örökítették meg emlékét. A napirend első pontja a Szent László-közkórház túlzsúfoltsága volt. Szlávik Ferenc Budán kétszázágyas fertőző kórház felállítását javasolta. Bechtler Péter, Berkes Jenő, Windisch Ödön felszólalása után Csil­­léry András azt fejtegette, hogy a fővárosnak figyelmeztetni kell a vidéki törvényhatóságo­kat, hogy fertőző betegeiket csak akkor lehet Budapesten elhelyezni, ha a költségeket meg­térítik. Barin Szabó József felszólalása után az ügyosztály előterjesztését fogadta el a bizott­ság. Majd tudomásul vette, hogy a Szent Imre­­kórházegyesület Budán kórházat akar létesí­­teni. A bizottság nem járult hozzá új gyógy­szertárak felállításához. Korányi Sándor báró professzor szólalt fel ezután és arra utalt, hogy nincs elegendő pénz a betegségek leküzdésére. Hangsúlyozta, hogy Budapesten kívül az or­szágban alig van megszervezett tuberkulózis­elleni küzdelem. A budapesti tuberkulózis­­javulás nem olyan arányú, amilyen lehetne. Véleménye szerint a legfontosabb teendő, hogy minden súlyosan fertőző és elkülöní­lésre szo­ruló tüdőbeteg kórházi vagy szanatóriumi ápo­lást kapjon. Rendezni kell az ápolás pénzügyi és egyéb feltételeit, hogy a fővárosban a tüdő­betegek elhelyezésére szánt ágy állandóan fog­lalt legyen. Ma ugyanis az a helyzet, hogy az Erzsébet királyné-szanatóriumban a múlt hé­ten kétszáz üres ágy volt, ugyanakkor a súlyos tüdőbetegek százai voltak intézeti ápolás n­él­­kü­l a pénzhiány miatt. Szendy Károly alpol­gármester válaszában előadta, hogy 1150 ágy áll a főváros közkórházaiban a tüdőbetegek rendelkezésére és ez a hatalmas szám állan­dóan be van töltve. Pollacsek Elemér csatlako­zott Korányi megállapításaihoz és kérte, sze­rezzenek érvényt annak a rendelkezésnek, amelynek értelmében a tüdőbetegek hatósági bejelentése kötelező. A gyógyításnál talán még fontosabb a prevenció és ezért javasolja, küld­jön ki a főváros Korányi professzor vezetésé­vel szakbizottságot, amely az összes kérdése­ket tisztázza addig, amíg a minisztériumban összehívják a tervezett ankétot. Salamon Géza tanácsnok felvilágosításai után a bizottság hozzájárult, hogy felterjesztéssel forduljon a főváros a belügyminiszterhez. Ebben rámutat­nak arra, hogy akkor, amikor a főváros a tüdő­beteg kórházi ágyakat minden nehézség elle­nére feltartja, a vidéki kórházakban üresen állanak a tüdőbeteg ágyak és a vidéken ápolást szerezni nem tudó betegek a fővárosba igye­keznek. A kormány és a főváros között bizo­nyos együttműködésnek kell létesülnie és ezért felkéri a belügyminisztert, tűzze napirendre a tuberkulózis kérdését és az erre vonatkozó tár­gyalásokra hívja meg a székesfővárost. Végül a bizottság elhatározta, hogy az alföldi utcai kórház­ vegyes osztályát, ahol túlnyomórészt rákos női betegek vannak, továbbra is Fim- t tartja. FÉLREÉRTÉS Hallotta? Sul­­anin egy macskánál érkezett meg Pestre. — És nem fél, hogy valaki megírja ezt a feleségének? — Néhai Légrády Károly arcképének lelep­lezési ünnepe. Bensőséges ünnepség keretében leplezték le a Budapesti Sokszorosítók Iparte­s­­tü­lete székházában kedden este Légrády Ká­roly portréját, amelyet az ipartestület festetett meg és állított ki helyiségében. Pápay Ernő ipar­­ostárosi öblök hangsúlyozta, hogy Légrády Ká­roly figyike volt azoknak, akik a mai nagy vi­rágzó Budapestet fejlődésének Útjára indították. Személyében igaz magyar volt, korszerű és be­csületes minden cselekvésében. Hegedűs Lóránt arról beszélt, hogy Légrády Károly, mint fiatal képviselőt támogatta. Nagy szeretettel és becsü­­­lésse­l szólt ezután Légrády Ottóról, aki méltó utóda édesapjának. A Budapesti Kerskedelmi és Iparkamara képviseletében Nagy Antal be­szélt , méltatta Légrády Károly elévülhetetlen érdemeit a nyomdászipar terén. A Budapesti Napilapok Testülete nevében Praztrovszky Iván mondott beszédet. — Légrády Károly neve — úgymond — foga­lom, alakját szinte legendás légkör veszi körül s az ifjabb generáció éppen olyan jól ismeri jelentőségét, mint azok, akik munkásságát köz­vetlenül ismerték, ő volt a lapkiadás, a modern újságírás apostola, első képviselője. A legmo­dernebb eszközökkel állította elő lapját s nyom­­dájában, valamint a szerkesztésben is mindig úttörő volt. Lányi Árpád hangoztatta, hogy Légrádyékat mindig Kossuth Lajos Szelleme ve­zette. Fenyő Miksa után az Otthon Hírlapírók Köre és az Újságírók Egyesülete nevében Már­kus Miksa kifejtette, hogy Légrády Károly örök­­értékű érdemeket szerzett az újságírás terén. — A magyar modern zsűrinak Szitkának ő volt a megteremtője, ki vette ki az újságírást a jó­akaratú és jóindulatú dilettánsok és a többé­­kevésbé jóakaratú, jóindulatú politikusok kezé­ből. Ő volt tulajdonképpen megalapítója annak a magyar újságírói rendnek, amely mi hazánk közéletének egyik büszkesége, egyik legnagyobb hatalmassága. Kegyeletes és örökké tartó hálá­val áldozunk Légrády Károly emlékének. Dobsa László az Iparte­rülete­k Országos Köz­pontja nevében, majd Neumann Tibor, a Ma­gyarországi Grafikai és Rokoniparosok Egyesü­lete képviseletében méltatta meg Légrády Ká­roly sokirányú érdemeit. Végezetül Légrády Ottó hálás és szeretetteljes szavakban köszönte meg az elhangzott méltató szavakat. A régi világban az volt a felfogás, hogy helyes, ha a gyerek apja mesterségét kö­veti. Így gondolkozott annak idején édesapám is, úgy, hogy abban az időben, amikor tanulmá­nyaimat bevégeztem, a szedőszekrény mellé állí­­tott, hogy ott tanuljam meg a nyomdaszincster­­ség alapszabályait. Abban az időben és azon túl is, halála napjáig mindig arra oktatok­, hogy becsüljem meg a nyomdászmesterséget. Szeres­sem és liszteljem­ ezt a munkát. Meggyőződé­sem szerint igen jó tanácsot adott nekem. He­lyes is, ha a gyerek apja m­esterségét folytatja, mert ki lehet a gyermeknek jobb és szer­tebb tanítója, mint az édesapja. személyautók 1935. évi típusait bemutatjuk belvárosi lerakatunkban Mária Valéria­ utca 10. sz. a SaSS Rendkívül mérsékelt 1935. évi á ck már ét vértében — Magyar éren:mű­vé­szeti kiállitás Bécs­ben. A bécsi Kunsthistorisdorf Museum ha­talmas éremgyüjteményében a modern ma­gyar érenm­űvészet reprezentatív kiállítása nyílt meg. A kiállítás körül August von Löhr, a bécsi Münzkabinett igazgatója és Farkas Zoltán dr. szobrászművész buzgól­­kodott dicséretreméltó módon. Az anyag összeválogatása jól sikerült, mint azt a bécsi sajtó is megállapítja, amely elismeri, hogy a magyar éremszobrászat termékei Európa legjava hasonló alkotásai közé tartoznak. Kedden volt a kiállílás ünnepélyes megnyi­tása. Schusehnigg kancellárt Peinter dr. államtitkár, Bécs városát Lahr alpolgár­mester, a magyar kormányt Apor báró bécsi követünk, Budapest székesfővárost Németh­e Károly tanácsnok és Zakariás Sándor elő­adó képviselte a megnyitáson. Löhr profesz­­szor és Farkas Zoltán dr. üdvözlő szavai után Pernter dr. államtitkár mondott meleg sza­vakat az osztrák és magyar kulturális érint­kezés fontosságáról. Ezután Némethy Ká­roly dr. szép beszéd kíséretében átadta a múzeumnak Budapest ajándékát: a székes­főváros által kibocsátott érmeket. Az érté­kes ajándékot Peinter államtitkár köszönte meg. __ A Pitn­huS Újpesti varanyosm­űvek Sport­egy­letének, turista szakosztálya vacsorával egybekötött társas összejövetelt rendezett a Pahnonia-étterem különtermében. Róna Ernő főkönyvírót, a turista szakosztály elnökét, be­tegsége akadályozta, hogy a jól sikerült össze­jövetelen megjelenjék és helyette leánya üdvö­zölte néhány szellemes szóval a megjelenteket. Tycho Rudolf cégvezetőnek, a sportegyesület elnökének, felesége nagy művészettel előadott énekszáma osztatlan sikert aratott. Leidenfrost Icának, a vállalat tisztviselőjének, énekszáma után Tycho cégvezető Szerbiából kiüldözött honfitársai nyomoráról beszélt, nagy hatást keltett beszéd u­tán a megjelentek azonnal gyűjtést indítottak és szép összeget hoztak össze. — Közszolgálati alkalmazottak arcképes iga­zolványának értékesítése. Az államvasutaknál a közszolgálat­ alkalmazottak arcképes igazolvá­­nyainak érvényesítése az illetékes ü­zletvezetősé­­geknél december 16-én kezdődik és február 28-án végződik. Az 1934. évre kiállított, illetve érvé­nyesített arcképes igazolványok 1933 február 28-ig akadálytalanul felhasználhatók. — A bírósági és adóárverések konkur­­ren­ciája. A Budapesti Ü­gyvédu­nió alig két héttel ezelőtt ankétet tartott, amelyen azokat a viszásságokat tárgyalná, amelyek az egy és ugyanazon adós ellen vezetett bírói (magán­jogi) és adóhivatali (közjogi) végrehajtások és árverések terén úgy az adós, mint a ma­gánjogi hitelezők kárára felmerülnek. Az év­tizedek óta tartó érdekösszeütközések kikü­szöbölésére az aukción különböző javaslatok hangzottak el. Nemcsak a Budapesti Ügyvéd­­unió súlyát és fellépésének indokolt voltál, de a központi b­író járóritíróság vezetőinek, Nik­p Elek dr.-nak és Moldovániyi István fiá­nak megértő szellemét is jellemzi az az ankét a!&« alig két dél­u­tán megjelölt­ rendelet, amelyet a központi járás­bíróság elnöksége adott ki a vezetése alatt álló bíróság részére. Ez a rendelet kötelezővé teszi az adóátt­éré­sek hirdetményeinek gyűjtését és az adósok neve szerint kartotékok útján való nyilván­­tartását. A nyilvántartást a bírósági veszély­­iroda végzi, ugyanolyan módon és rendszer­rel, mint a magánjogi végrehajtásokat. Az egymás mellett kezelt kartotékok a magán­jogi hitelezőknek felvilágosítást fognak adni az adósaik ellen vezetett adóvégrehajtásokról és adóárverésekről, s ezzel módjuk lesz arra, hogy érdekeiket adóárverések esetén is meg­védhessék, amit eddig nem tehettek, mert az adóárverésekről nem is tudtak. De módjuk lesz arra, is, hogy az adóárverésen befolyt összegekre- a foglalás sorrendjében igényt tarthassanak, ami eddig a legtöbb esetben ki volt zárva. Az adósok viszont meg fognak szabadulni attól, hogy magánjogi követelések és közjogi tartozásaik miatt jobbról-balról az árveréskitűzés­ek szaporodjanak, mert a két­­oldalról folyó végrehajtási eljárás az új ren­delkezés folytán könnyen összehangolható. Az ügyvédi kar a központi járásbíróság el­nökségének intézkedését nagy megelégedéss­t­ fogadta. hírek Szűcs Gyula dr. orvos Liszt Feren­c-tér 10. számú házban levő lakását betörők fosztották ki. Készpénzt, ékszert és takarékkönyvet vittek magukkal, összesen körülbelül tíz és félezer pengő értékben. A betörőket a rendőrség kedden délben már el is fogta. Hainer Vilmos harminc­­kétéves fémmunkás és Csanádi Julia huszonöt­­éves háztartásbeli követték el a betörést. Csa­nádi Julia vasárnap délelőttig az orvos szolgá­latában állott, s amikor onnan távozott, aznap este barátjával együtt fosztotta ki Szűcs dr. lakását.­­ Betörők jártak Helmovits Miksa berkereskedő Mátyás­ téri üzletében is, ahonnan bőrárut vittek el.­­ Frisch Ignác Rákóczi-tél 50. szám alatti divatárukereskedését is feltörték az éjszaka folyamán, ahonnan kisebb értékű árut vittek el. A Dagály­ utca közetében szolgálatot teljesítő Varga TIT. Sándor rendőrfőtörzsőrm­ester izga­tott nőre tett figyelmes, aki kisgyermekkel a karján sétált a Dunaparton. A nő hirtelen le­térdelt, imádkozni kezdett, majd magadra emelve gyermekét, a vízbe a­karta dobni magát. A rendőr az utolsó pillanatban elkapta a szerencsétlen asszonyt s gyermekével együ­tt bekísérte a fő­­kapitányságra, a­mi kiderült, hogy Kovács J­ó­­zsernének hívják és héthónapos kislányával akart a Dunába Ugrani. Férje hosszabb ideje munka né­l­ül van, s Végső elkeseredésében meg akart válni az élettől, miután gyermekének sem tudott enni adni. Mindkettőjüket az állami gyermekm­enhelyen helyezték el. Ötös­ Sándor fia éves gépkezelőt az Üllő­i útón elütötte a CE 301. rendszámú autó. A mentők súlyos fejsérüléssel akarták a Rókusba szállítani Oroszt aki azonban a tértesélyesekben tiltakozott ez ellen. A mentők végül is kimosták fejsebét, bekötözték és a helyszínen hagyták. Dunai Pál cipészsegéd néhány nappal ezelőtt ös­szekü­lönbözött feleségével és az asszony ott­­h­agyta férjét, mert az iszákos volt. Hosszú rá­­beszélésre hétfőn az asszony ismét visszatért férjéhez, a lakásban azonban nem talált senkit Férje csak a hajnali órákban jött haza részegen. Újból veszekedni kezdtek, s a részeg cipészsegéd levette a kályha tetejéről a forróvizzel lett faze­kat s azt feleségére öntötte. Az asszony hirtelen magára húzta a takarót és igy a forró vizt bem érte, a férj azonban nem elégedett meg ennyi­vel, hanem egy borotvával az asszony karja­ csontig felhasította, majd átvágta az asszony nyakán az ütőeret. Dun­ainét súlyos állapotban szállították ki mentők a Szent István-kórházba­­n részez. .. mfc.erl . pcdit előállították a rendőrő­r­ségre, ahol folyik kihallgatása. l — Két új autóbuszvárócsarnokot építenek. A BSzKRT igazgatósága keddi ülésén két új autóbusz-várócsarnok építéséhez járult hozzá. Az új várócsarnokok a Mochswart-téren és az oszlop utcai megállóhelyen épülnek. — A világ legnagyobb könyvtárai, amint ez a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete kiadásában most megjelenő érdekes Karácsonyi Körlet-ben olvasható: az amerikai kongresszusi könyvtár (7.3 millió darab), a le­­ningrádi állami könyvtár (4.8 millió), a párizsi nemzeti könyvtár (4 millió), a moszkvai Lenin­­könyvtár (3.9 millió), a newyorki közkönyvtár­a(3.6 millió), a londoni British Múzeum könyv­tára (3.2 millió). A Karácsonyi Könyv, amely 100 lapon a könyvre és a tudomány legújabb kutatásaira vonatkozó érdekesnél érdekesebb cikkeket tartalmaz és amelyet 32 lapnyi mű­­melléklet díszít, minden rendes budapesti és vi­déki könyvkereskedésben karácsonyi emlékként áll rendelkezésére bárkinek, aki legalább 4 pengő áru könyvet vásárol.

Next