Ujság, 1934. december (10. évfolyam, 271-293. szám)

1934-12-18 / 285. szám

13 A nadrág és a bőr A bank cégvezetőék hatéves Tomija új nadrá­got kapott, mert a régit egy rosszul sikerült lépcsőházi karfa-lecsúszás alkalmával sikerült reménytelenül összetépnie Mikor édesanyja ráadta az új nadrágot. Tomi egyszer-kétszer leguggolt, azután indigná­­lódva mondta: — Anyukám, ez a nadrág szű­kebb, mint a bőrömi • — Ejnye, Tomi, micsoda ostoba beszéd ez már megint? — szólt rá az anyja. — Hogy lehetséges az, hogy a nadrág szűkebb, mint a bőröd? — Hát úgy — magyarázta Tomi —, hogy a bőrömben le tudok guggolni de ebben a nad­rágban nem! Karácsonyi gyermekek ..Karácsonyi gyerek vagyok". — mondotta­­tömbös diskurzus kiűzheti a képviselőház fo­lyosóján és elsietett. Lehet azért, mert nem akarta hallani, hogyan űzik-fű­zik tovább a témát, mely könnyen szolgáltat alkalmat kedveskedő megjegyzésekre és következteté­sekre.. Miniszterelnököknek az elélőkben elég bőven szokott részük lenni. Ilyen példájd az is, h­ogy a karácsonyi gyermekek a régi cso­dahit szerint sokat küzdenek életükben, de végre mégis elérik céljukat, mert nekik kü­lön csillaguk van, mely nem engedi elbukni őket. Egy jó udvaronc milyen szépen kihasz­nálhatná ezt a néphitet, mely a régi germá­noknál volt különösen erős. Az ősi feltevésre van példa elég. Koronatanú lehet reá a kö­zépkor egyik legjelentékenyebb embere, II. K­idrik császár,a­ki életét örök harcban föl­lőtte, hol a pápával, hol rokonaival, végre saját fiával is, de mikor olasz földön, sok vi­szontagság után,­­mégis felülkerekedtek hívei­ a ghibellinek, legalább a győzelem tudatával hunyhatta le szemét. De nem minden karácsonyi gyermek sorsa felel meg a babona-alkotta szabálynak. Ka­rácsonyi gyermek volt a mi Erzsébet király­nénk is. A szépség és a szellem kivételes ado­mányával megáldva, 1837 december 24-én jött a világra, s tőle a sors megtagadta a ki­engesztelő végső akkordot. Boldogtalan volt élete, az volt halála is. A szerencsések közül való volt, hogy őt is említsük. Seribe, a leg­termékenyebb francia vígjátékíró, ki 17­1. december 24-én, Karácsony estéjén született. Ő ugyancsak bőven élvezte ki az élet sikereit Nem kevesebb, mint 350 színdarabot irt meg fürge tollával. A mélyebb értékű művészet­nek ugyan nem sok köze volt alkotásaihoz, de szerencsés szerző volt, a párizsi színházak valósággal kikapkodták kezéből a darabjait. Karácsonyi gyermek volt Goethe Ágost, a nagy költőnek 1789 december 25-én szüle­tett fia és Charlotte Stein, Goethe hirex ba­rátnője. Amazt boldogtalanná tette, hogy a világ csak atyjának fiát látta benne s nem ismerte el érvényesülésért küzdő teh­etségét. Meiillé lelkét pedig az keserítette, hogy látta más nővel élni megelégedetten azt, kinek nagyságát ő jobban értette meg, mint fele­sége, Vulpius Krisztina. A példák sorában helyet kér magának Liszt Ferenc leánya, Wagner Kozima, ki négy évvel ezelőtt halt meg kilencvenhárom éves korában. Rajta beteljesült a régi néphit igaza: átélte és át­szenvedte nagy férje mellett az elismerteté­sért vívott harcokat, de megérte a győzelem éveit is. Térjünk vissza az első példára, melyből kiindultunk? Minek? Ő még a harcoknál tart s a jövőt az idők köde takarja el (ma) ÚJSÁG KEDD, 1934 DECEMBER 18 Állati sejtek protoplazmája a nap fényét sugározza ki magából Cru­e tanár tételét magyar asszisztensnője igazolta kísérletével Newyork, december 17. A sajtó feltűnést keltő módon számol be George­­W. Cru­e-nek a clevelandi klinikán végzett sejtétellani kísérle­teiről, amelyekben asszisztensei között a fő­szerep dr. Telkes Máriának jutott. Telkes Mária a budapesti bölcsészeti karon 1924-ben szerezte m­eg a doktori címet a kémiai és fizikai szakon. Ezidőszerint élettani fizikai kérdések kísérleti vizsgálatával foglalkozik a clevelandi egyete­men. Crile tanár és munkatársai nemrégiben mutatták be a clevelandi klinika laboratóriumai­ban az orsz­ágos tudományos akadémia tagjai­nak azt a kísérletsorozatukat, mely Crile ama tételének bizonyítására hivatott, hogy az állati sejtek protoplazmája kisugározza magából a nap fényét. E kisugárzás megfigyelésére és mérésére Tel­kes Mária dr. s­zerkesztett rendkívül érzékeny fényelektromos műszert, amellyel a látható és infra­vörös láthatatlan hősugarakat lehet mérni. A sejtek ibolyántúli kisugárzásának mérésére Glasser Ottó dr. radiológus szerkesztet egy má­sik mérőműszert. Az akadémia tagjai előtt tar­tott bemutatón Telkes Mária dr. egy állat leg­aktívabb protoplazmájából, az agyából készített preparátummal végezte a kísérletet. Kísérleteket mutattak be, amelyek eredményeképpen az agy lipoid-anyaga, ha megfelelő arányban elegyilik az energiaforrásul szolgáló protein-kivonattal, magától sejteket alkotott, amelyek létrejötte közben r­agy­obb mennyiségű sugárzó energia szabadult fel A teljesen besötétített laboratóriumban sza­­badszemmel is látható fénysugárzás támadt, amikor egy borjú agyából kivont proteint erős oxidálószerrel elegyítettek. Megfelelő erősítő készülékkel, amely olyan érzékenyen működik, hogy az ampernak egy kvadrilliomod részét is jelzi, a sugárzás energiájának mérése is lehetővé vált Ch­ie dr. kifejtette, hogy a protoplazma különféle hullámhosszú sugarakat bocsát ki. Ugyanez történik az élő állati szervezetben le­játszódó égési folyamat alatt. Telkes dr. ezután bemutatta a mérgek hatását az agyszövet su­gárzására. Kismennyiségű szesztől pé­lául a sugárzás élénkült, nagyobb mennyiségtől halvá­nyodott, az altatószerektől, úgyszintén a cián­vegyületektől teljesen megszűnt. Bemutatták azután a belső elválasztású mirigyek anyagá­nak hatását. Ezek részint a rövidhullámú, részint a hosszabb hullámú fénysugárzást élénkítik. Alkalmat nyújtottak azután az élő szervezet zsírszövet-anyagának proteinekkel só­ oldatban való egyesítése útján mesterségesen keletkező sejtek oszlásának és sarjadzásának megfigyelé­sére Telkes dr. kimutatta, hogy míg a sejtek alakja és oszlásának módja az oldatban levő hidogén-ionok sűrűségétől függ, a sejtek nö­vekedését és oxidációjuk fenmaradását kizá­rólag a proteinek látják el energiával. Az agyszövet anyaggal végzett kísérletek után a jelenvoltak a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a laboratóriumban végzett tudo­mányos kutatásokról, amelyek a csodával határos módon világítanak be az emberi és ál­lati agy életfolyamataiba. Diitalan felvilágosítást ad külföldi lapok rendelésénél Kunstadter Hírlapelőfizetési IrAflmia Budapest, Andlráxsv­ut 60 llUUflifl Telefon 20-1-22 Ugyanitt a világ bármelyik­ lapja és folyóirata eredeti kiadóhivatali árban — pengőre átszámítva­­— előfizethető. lag magyar művek szerepelnek, Dohnányi Ernő vezényli, a másodikat pedig valószínű­leg Mengelberg, a nagy hollandi karmester, aki nemrégiben oly átütőerejű sikert aratott Budapesten. Liszt lángelméje Ezen a második hangversenyen Dolmányi Ernő zenekari kísérettel Liszt Ferenc egyik zongoraversenyének a koncertáló szólamát játssza s ezáltal méltó formában mutatunk rá az ünnepi hetek keretében Liszt Ferenc nem­zeti je­lentőségére. Liszt lángelméjét hirdeti egy másik zenei esemény is. A külföldieket egy hajókirándulás keretében Esztergomba is elviszik s az ottani bazilikában délelőtt elő­kelő művészek közreműködésével előadják Liszt Ferenc valamelyik miséjét. Nincs ki­zárva, hogy sikerül a hercegprímás jóvá­hagyását megnyerni ahhoz, hogy ugyanazon a napon délután Liszt egyik legendáját is elő­adják szabadtéri előadás keretében az eszter­gomi prímási parkban. Tekintettel arra, hogy a közönség nem minden rétege annyira muzikális, hogy a ko­moly zenét kellőképpen tudná értékelni és él­vezni, gondoskodott a bizottság arról is, hogy más színházi szórakozásban is részesítse ide­jövő kü­lföldi vendégeinket. A bécsi Joseph­­staed­ter Theater világhírű együttese négy es­tén át vendégszerepel Budapesten, magyar szerzők darabjaiban. Ezáltal a külföldiek előtt magyar szerzők műveit is hozzáférhetővé teszik. Szó van arról is, de ez a kérdés még nem alakult ki teljesen, hogy esetleg egy ki­tűnő bécsi operettegyü­ttes Kálmán Imre és Lehár Ferenc, esetileg más kiváló magyar operet­tszerzők műveivel vendégszerepelne néhány este Budapesten. Tekintettel arra, hogy a Tavaszi Ünnepi Hetek a magyar kö­zönség érdeklődését is fel fogják kelteni és igen sokan jönnek majd fel vidékről, érint­kezésbe lép a rendezőbizottság a többi szín­házzal is, hogy az ünnepi hetek folyamán is minél vonzóbb műsorokról gondoskodjanak. Operai és szabadtéri előadások, nagy művészeti és sportesemények a Tavaszi Ünnepi Heteken Régóta sürgeti már az Újság, hogy Bu­­pest idegenforgalmát ünnepi játékokkal, vagy más hasonló nagy attrakciókkal nö­veljék. Sokszor rámutattunk már ennek a rendkívüli közgazdasági jelentőségére. Ép­pen ezért nagy örömmel adtunk hírt a múltkor arról, hogy ez az eszme a megva­lósulás stádiumába lépett és a kereske­delmi miniszter támogatásával megalakult a Tavaszi ünnepi Hetek rendezőbizottsága. Ez a bizottság azóta szorgalmasan ülése­zett, tárgyalt és immár meg is állapította azt a keretet, amelybe a Budapesten ren­dezendő Tavaszi Ünnepi É­etek művészeti és egyéb eseményeit beleillesztik. A részletes programmot természetesen még nem dolgozhatták ki, ellenben az eddigi előkészületekről hétfőn este tájékoz­tatta a Tavaszi Ünnepi Hetek rendező­bizottsága a sajtót. Ugron Gábor volt mi­niszter vázolta az ünnepi hetek fontossá­gát és rámutatott azok közgazdasági fon­tosságára, majd Fellner Alfréd, a rendező­bizottság ügyvezető igazgatója számolt be az eddigi munkásságról és ismertette azt a nagyszabású programmot, amely ezeken az ünnepi heteken a Budapestre látogató ide­genek tömegét gyönyörködtetni fogja. A programm összeállításánál számolni kel­lett nyelvi elszigeteltségünkkel s ezért olyan műsort állítottak össze, amelynek keretében mindenki megtalálhatja azt, ami őt érdekli és szórakoztatja és amely megőrzi magas színvonalát s hirdeti a magyar kultúrát és Budapest világvárosi hivatottságát. Ki kellett domborítani nemzeti sajátosságainkat és eze­ket egyúttal összekapcsolni vonzó világvá­rosi attrakciókkal. Nem merev műsorra tá­maszkodó ünnepi játékok programmját dol­gozták ki, hanem rugalmas jellegű ünnepi heteket szerveztek meg, amelyek látványos­ságai művészeti és egyéb attrakciói a külföl­diek és az idelátogató magyarok érdeklődé­sét is feltétlenül ébren tarthatják. A Tavaszi Ünnepi Heteket június 8-tól július 23-ig ter­jedő időközben tartják meg. Azért tették erre az időpontra ezeket az ünnepségeket, hogy Budapest fürdőváros jellegét minél job­ban kidomboríthassák és módot nyújthassa­nak az idejövő vendégeknek arra, hogy kü­lönböző fürdőinket a fürdőévad teljében él­vezhessék. A bizottság már most nekifeküdt a részletes programm kidolgozásának, fel­vette a tárgyalások fonalát mindenkivel, aki­nek csak része lesz az ünnepi hetek nagy­szabású munkájában, mert az események részletekre kiterjedő naptárának megszer­kesztése nélkül nem készülhet el az ünnepi hetek prospektusa és nem lehet a nagysza­bású propagandát, amely pedig az ilyen att­rakciók sikerének nélkülözhetetlen előfelté­tele, az eredményesség reményével megindí­tani. Híres énekesek Az ünnepi hetek műsorán zárthelyi és sza­badtéri előadások váltakoznak sportesemé­nyekkel, kirándulásokkal és egyéb tanulsá­gos és szórakoztató dolgokkal. Az­­Operaház a két ünnepi hét során mintegy öt ünnepi előadás rendezését tervezi, amelyek során olyan dalműveket hoz színre, hogy kiváló operaegyüttesünket a lehető legelőnyösebb oldalról mutassa be. Híres külföldi vendég­művészek énekelnek vezetőszerepeket eze­ken az előadásokon s ebből a célból már megindították a tárgyalásokat Müler Máriá­val, Cigna Gúlával, Rosswaengével, Völker­­rel, továbbá Németh Máriával és Pataky Kálmánnal. Velük együtt hazai művészeink legkitűnőbbjei lépnek fel ezeken az előadá­sokon, egy előadást pedig kizárólag magyar művészek közreműködésével rendeznek. Az operaházi előadásokon kívül tervbe vették két szabadtéri operaelőadás rendezését, amelyek céljaira Esterházy Ferenc gróf át­engedi latatóvárosi angol parkját. A szabad­téri előadások egyike a Tannhäuser lesz, amely teljesen új rendezéssel kerül majd színre. A másik estén valószínűleg egy nagy­szabású táncjátékot mutatnak be. Ugyan­csak szabadtéri előadást terveznek az aquin­cumi antiteátrumban is, ahol a Nemzeti Színház együttesével az Oedipus királyt ad­ják elő. Nagyszabású hangversenyeket is rendez­nek. Az első hangversenyt, amelyen kizáró­ Leghasznosabb, legdlcsöbbő, legszebb alanden karácsonyra a ló könyv KICSINYEKNEK: 1 Walt Disney: Három kis malac . 2.60 Tamás István: Háry János újabb­ ka­landjai . ............................4.8­1 Forgó bácsi könyve............................2.40 Jókai: Meséskönyv.................................2.40 Magyar mesék rózsaskertje.....................2.40 Magyar mondák világa...........................2.40 Rákosi: Bobby és Csiba..........................2.40 Bitoók: Tündérmesék . 2.40 Mese-Mozi.................................... . . 2.80 NAGYOBBAKNAK: Lányoknak: Tutsek: Az élet iskolája 4.— Francis: Heten az intézetben .... .­1.60 Altay: Kis cseléd....................... 2.40 Dánielné: Flóra................................ . 2.40 Dánielné: Marica . . . . . 2.40 Szász: Lembergi buba .......................2.40­ Fiuknak: Mayne Reid: Vilmos, a hajóinas . . . 2.40 Hanstein: Elektropolis..................2.40 Mindezen könyvek díszes ajándék kötésben kaphatók az Újság könyvkereskedésében, Erzsébet­ körút 43. Vidékre az Újság előfizetőinek az összeg előzetes beküldése után * porlómentesen küldi a könyveket Twain: Koldus és királyfi......................2.40 Twain: Hajósélet a Missisippin . . . 1.60 K­astner: Gyurka és a detektívek . . 2.40 Mikszáth: Kis prímás...........................2.40 Mikszáth: Két kolduscsák.......................2.40 Dixon: Az óceánrepülő...........................2.40 Móra: Az öreg diófák alatt .... 2.40 Tájékon: A vörös kém...........................2.40 FELNŐTTEKNEK: Dante komédiája egész bőrkötésben teljes kiadás.........................................9.60 Mai francia dékánnéról) félbőrkötésben 4.80 Nobeldíjas írók anthólogiája .... 10.— Schöpflin: Ady Endre.......................3.— Thiel: Legendás hősök ...... 3.75 Verfel: Verdi.........................................4.80 Török Sándor: Idegen város . . . 3.— Sank­at: Vallások története..................8.— Kassák: Egy ember élete (Károlyi forradalom) ...........................6.50 Népi művészet Ugyancsak be akarják mutatni népi művé­szetünket is a külföldieknek. A Gyöngyös­­bokrétát, amelyet a fővárosi közönség nagy része sem ismer, mert hiszen Szent István hetében a budapestiek túlnyomó részt vidé­ken tartózkodnak, szintén beiktatták az ün­nepi hetek műsorába. Érintkezésbe lépett a rendezőbizottság a képzőművészekkel is, hogy az ünnepi he­tek idejére nagyszabású reprezentatív nem­zeti képkiállítást készítsenek elő. Ezzel világ­városi hivatottságunk kidom­borítása mellett azt a célt is elérjük, hogy az idegenforgalom által teremtendő konjunktúrát esetleg a kép­zőművészek is élvezhetik. A két ünnepi hét folyamán majd minden estére jut egy-egy hangverseny, vagy szín­házi előadás. A délutánokat nagyszabású sporteseményekre fordítják. Az Evezős Szö­vetség nemzetközi regatta rendezését vál­lalta, a Labdarúgó Szövetség június 18-án európai viszonylatban is jelentős nemzetközi futballmérkőzést rendez, az Úszó Szövetség pedig elsőrendű vizipóló- és úszóversennyel gyönyörködteti a vizisportok híveit. Lesz azonkívül a Margitszigeten tenniszverseny, a Magyar Lovaregylet még ebben az idő­szakban rendezi legnagyobb szabású verse­nyeit a budapesti pályán. Rövidesen megjelenik a program. A tájékoztatók fel fogják hívni a külföldi közönség figyelmét Budapest fürdőire és gyógyfürdőire, amivel erősen kidomborítják Budapest fürdőváros jellegét.­ Ugyancsak rá­irányítják a figyelmet múzeumainkra és ki­állításainkra is. Kirándulásokat rendeznek a már említett esztergomi hajókiránduláson kívül a Bala­tonra, Mezőkövesdre és Lillafüredre. A ki­rándulások többnyire olyanok lesznek, hogy a vendégek reggel indulnak Budapestről (■) este már ismét itt is lehetnek. A nagyszabású programm részletes kidol­gozása már csak rövid idő kérdése. Végre megindult a munka s reméljük, hogy az eredménye is meglesz. IDŐSZERŰ APRÓHIRDETÉS Korcsolyacsatoló, nagy gya­korlattal, sürgősen elmenne a téli hó­napokra strandfürdőbe kabinosnak, esetleg fagylaltszalonba kisegítőnek. Leveleket: „Élelmesnek kell lenni" jel­igére kér.

Next