Ujság, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-13 / 11. szám
VASÁRNAP, 1935 JANUÁR 18 ÚJSÁG SPORT Nem mennek többé furára a magyar csapatok mert nem kellenek Fantasztikus tervek a téli hónapok jövő futballprogramjára! Nem lehet tagadni, a magyar futball kétségtelen megbecsülését jelenti, hogy az egyre szerényebb „kereslet" ellenére még mindig akadt tíz külföldi ország, ahol csapatainkat, mint attrakciót, vendégül látták. Más lapra tartozik, hogy az attrakciókkal a legtöbb helyen felsültek, úgyhogy a jövőben még jobban meg fogják válogatni a meghívandó magyar csapatokat, amelyek gólokban kirobbanó sikert csak Afrikában tudtak aratni, ahová ezek szerint talán jövőre is meginvitálják a magyar futball valamelyik reprezentánsát, de hogy a többi kilenc ország legtöbbjének mi a véleménye a magyar futballról, azt inkább ne firtassuk. Az olaszok kereken megmondták, hogy nem kiváncsiak többé a magyar csapatokra, ha turasz sikereink bemondása szerint, a mezőnyben egyenlő erejű ellenfelei is voltak az olaszoknak, de másfelől is csak elvétve hangzik el kedvező kritika a magyarok játékáról. A magyar csapatok siralmas szereplésére el voltunk készülve,arra azonban nem, hogy a túrák annyira, katasztrófáiig eredménnyel fognak kiütni. Még a túrák elindulása idejében ismételten rámutattunk, hogy kár annyira hajszolni a túrákat, amikor az időjárási viszonyok olyan kedvezőek,hogy Itthon is piadipap lehetne futballozni is csak a programtól függ, hogy a téli mérkőzéseknek megfelelő közönségsikerük is legyen. A magyar futball nyolc reprezentánsa közül hatnak gyászos vereségek árán kellett rájönni, hogy mégis jobb lett volna itthon maradni, annyival inkább, mert anyagilag sem ütöttek ki a legjobban a külföldi kirándulások, a mulatságos azonban az, hogy utólag a profivezérek is rájöttek erre az igazságra és most, modern Kolumbusokként, jönnek azokkal az ötletekkel, amelyeket az Újság sportrovatában decemberben már ismételten felvetettünk és már előre úgy ünnepeltetik magukat, mint akik a jövő téli szüneteiben minden bajtól meg fogják menteni a magyar futballt. Állapítsuk meg elsősorban, hogy, az ősziszezonzárás óta máig, csak egyetlen olyan vasárnap, vagy ünnepnap volt, amikor az időjárás miatt esetleg programmzavar állt volna be, de különben sem úgy kell érteni a téli futballt, hogy decemberben és januárban minden pirosbetűs napon rendezzenek mérkőzéseket, hiszen egyébként is olyan programmal kell prezentálni, hogy a közönség, az enyhe megfázás veszélye ellenére is, kíváncsi legyen az attrakciókra. Olyan attrakciókat kell tehát rendezni, amelyek publikumot is csábítanak és sok pénzbe sem kerülnek, vagyis jut is marad isalapon, de semmiképpen sem szabad a másik szélsőségbe esni, hogy decemberben és januárban mind a nyolc vasárnapot és a három ünnepnapot kihasználják. Éppen azért fantasztikusnak kell tartanunk, amikor egyik-másik profivezér azzal áll elő, hogy rendezzék majd meg a következő télen, pont- és gólarányra, a magyar-osztrákcsehszlovák bajnoki mezőny körmérkőzéseit, amely ötletben valóban van fantázia, mert a három ország első és második helyezettjeinek találkozása olyan attrakciót jelentene, amikre télen sem fizetnének rá Budapesten, Prágában és Bécsben, miután arról nem lehet szó, hogy más városokat is be-, kapcsoljanak a tornába, ahol nemhogy télen, de még a főszezonban sincsen annyi közönség, hogy a mérkőzések rendezési költségeit meg tudnák keresni. A tornának ilyen formában való megrendezése ,tehát nem lenne gazdaságos, mert 36 mérkőzés (országonként 12—12 csapatot számítva) kissé sok a jóból, különösen télen, de az is bizonyos, hogy például a bécsi Libertás és a Somogy meccsére senki sem lenne kiváncsi, márpedig a téli tornának csak akkor lenne értelme, ha annak „áldásaiban", bizonyos kulcs szerint, mind a 36 csapat részesülne. Kevésbbé fantasztikus mérkőzés-sorozat kell tehát kitalálni, hogy a közönség a téli hónapokban is megkapja a maga futballcsemegéit, hogy a futball télen sem szünetesen és hogy a csapatok az elmaradó túrák ellenére ismegtalálják a számításaikat. Nem lenne például rossz ötlet, ha a három ország vezető csapatainak válogatottjaiból kombinált együttesek vendégszerepelnének a téli vasárnapokon, mert ha válogatott „íze" van a mérkőzésnek, mind a három ország fővárosában verekednek a belépőjegyekért. Kísérletezni lehetne egy negyedik országból való neves csapat vendégjátékával is, amely csapatot azután Bécsben és Prágában is el lehetne helyezni. Ha nem hívják meg többé túrákra a magyar csapatokat, kísérletezzenek ők túrák menedzselésével. Erettentő például íme a túrázó csapatoknak az egyes országokban legutóbb elért eredményei: . Ezek az eredmények igazolják a magyar futballsport elmélyült válságát. Bolgár csapatok ellen 4 2 : 2 7:7 Északafrikai csapatok ellen 4 4 — — 43:1 Francia csapatok'ellen 15 ' 12 ‘1 2 58:21 Görög csapatok ellen 2 — 11 4:5 Holland csapatok ellen 1 1 — — 5:4 Ír csapat ellen * '1 1 — — 4:2 Olasz csapatok ellen 22 3 6 13 41:54 Osztrák csapat ellen 11— — 3:2 Portugál csapatok ellen 7 5 1 1 17:10 Spanyol csapatok’ ellen 3 — — 3 6:17 Svájci csapat ellen 1 — — 1 2:6 Társadalmi téren más nagyszabású megmozdulásunk nem igen lesz. Megrendezzük — mint minden évben — a bálunkat és folytatjuk előadássorozatunkat, melynek keretében csak a magyar vidékekkel és szokásokkal foglalkozunk. Annál nagyobb azonban munkatervünk, amely a turistaalkotások egész sorával látja el a turistatársadalmat és elsősorban tagjainkat. Szigetmonostor vagy Horány környékén a nyárra modern weekendházat létesítünk. Az a célunk, hogy nyáron tagjaink ne legyenek kénytelenek nélkülözni a nap, víz és levegő éltető háromságát, csak azért, mert nincs megfelelő lakó- és pihenőhelyük. Ezt a hiányt orvosoljuk a szigetmonostori, feltétlenül mintaszerű treekendház építésével. Sor kerül természetesen ez évben a csúcshegyi menedékház modernizálására is. Itt meg kell elégednünk a vízellátás korszerű átépítésével, melynek megtörténte után csak egy kívánságunk marad, a villanyvilágítás bevezetése. Sajnos, ebben a kérdésben még nagy ellentállást kell tapasztalnunk az Elektromos Művek részéről. Az újabb turistaalkotások közül elsősorban a solymári ördöglyuk-barlang érdemel megemlítést. Most kaptuk meg annak kezelési jogát a Barlangkutató Társaságtól és ez a jog minket sok munkára és áldozatra kényszerít. Bejáró házikót emelünk a barlang előtt, ahol a látogatók nemcsak átöltözhetnek a rendelkezésükre álló kölcsönruhákba, hanem vezetőt is kapnak. És így nem fordulhat elő a jövőben olyan eset, ami a múltban a barlang cserkészlátogatóival történt. Most tárgyalunk a Turista Szövetség vezetőségével, melytől új munkaterület kijelölését kértük a régi mellé. Forrást akarunk foglalni a Pilisben és új átjelzésekkel kívánjuk újabb, eddig kevésbé látogatott turistahelyek sűrűbb látogatását elérni. A huszonötéves BTE-vel szemben az orvos sok turistaegyesülete, a BOTE, a legfiatalabbak közé tartozik és mégis igen sokat alkotott. Főtitkára, Dóczi Imre dr., a következőkben sím dúl be a további munka, az újabb alkotások terveiről: Dwoazutf A legszebb is a legtilosabb turista területek közé tartozott a Duner zugnak Visegrádtól dél felé elterülő hegyet, a Pilisben, ahol mi vetettük meg a lábunkat elsőnek két esztendővel ezelőtt. Ma már készen áll a házunk Nagyvillám tetején, ahonnan újabb hó-editásokat készítünk elő. Ebben az évben elsőnek kerül sor a Zsitvay-út folytatására Nagyvillámtól le egészen Tahiig, az ottani Paprétig. A nagybirtokosok ellenállását már legyőztük és mindannyian készséggel hozzájárultak az út megépítéséhez. Csak egy terület van, melyre nem kaptuk még meg az engedélyt. Ez a dunabogdányi úrbéresek birtoka, akik azonban valószínűleg be fogják látni, hogy az út forgalma révén arra tartó turisták vásárlásai bőven kárpótolják őket az esetleges károkért. Evvel azonban még távolról sem fejeződik be a Dunazug szabaddá tételéért vívott harcunk Mi ott mintaterületet kívánunk létesíteni, amely elsősorban az orvosturisták és a minden társadalmi rétegbe tartozó turisták pihenését kell, hogy szolgálja. Ezért fogunk elhunyt társelnökünk, Dalmady Zoltán dr. emlékének a Nagyvillám tetején szubalpin kert létesítésével áldozni. Itt kívánjuk öszegyűjteni a szubalpin flóra valamennyi virágát ízléses, angol kert formájában és az nemcsak gyönyörködtetni, hanem tanítani is fog. A további terveink szintén a Nagyvillám és azon keresztül a Dunazug szépítését és elérhetését szolgálják. Elsősorban újult erővel kérjük a Fabinyi miniszter idegenforgalmi programmjában felvett Nagyvillámra vezető autóút kiépítését. És reméljük, hogy amellett sor kerülhet új útra is Salamon tornyához, melynek útja ma már teljesen rossz és minden kritikán aluli És ezek után kerülhet sor a Dunazug vidékének további fejlődésére, a mintaszerű turistakultúratovábbfejlesztésére, összesen: 61 29 9 23 188,139 Bármely szépirodalmi, techtnikai, jogi, közgazdasági könyvet , beszerezhet az Újság hangmereskeitése útján Erzsébet-körnt 43. Az Újság vidéki elífle*tein*keertémintet* náStt. a tusristakocsi Panaszok a turista közlekedés ellen Az úgynevezett hivatalos turista kirándulások száma az évszaknak megfelelően az átlag alá esett, de ez nem jelenti azt, mintha, a turistaság berkeiben csönd uralkodna. A turisták társasági élete igen mozgalmas,, egymást követik az előadások és összejövetelek. Az egyesületek vezetőségei a nemsokára esedékes közgyűlésekre készülnek, beszámolóikat szövegezik az elmúlt év eredményeiről. Egyes helyeken a közgyűlés egyben tisztújítást is jelent és ezekben az egyesületekben olyan erővel agitálnak a hívek jelöltjeik mellet, ami a sportéletben nem mindennapos. De itt is — ép úgy, mint a turista szakasz tárgyalása alatt — csak érvekkel vívnak olyan harcot, melynek nem lesznek sérültjei. Épp ezért a választási előkészületek a legtöbb egyesületben a személyi ellentétek teljes kikapcsolásával történnek és a felsorakoztatott érvek is csak egy-egy turistahely kisebb vagy nagyobb mérvű kiépítéséről szólnak. A panaszok — a jogos turista panaszok száma — azonban a múlthoz képest a holtszezon dacára is alig változott. Sokakat aggodalommal tölt el a turistaszakasz felsőházi tárgyalásának sorsa. E héten tűzte azt napirendjére a felsőház illetékes bizottsága, de avval a földmivelésügyi minisztérium vezetésében beállott változás miatt Marschall államtitkár javaslatára nem foglalkozott. A politikai helyzetben járasuk véleménye szerint ennek dacára sem kell a turistáknak aggódniuk, mert Darányiálmán személyében a turistaság értékét és jelentőségét ismerő férfiú került a minisztérium élére. Jogos panaszra ad ellenben okot a Turista Szövetség kebelében szervezett Aránylag fiatal intézmény ez, mely a kezdet kezdetén megfelelő eredménnyel működött. Hétről-hétre elindította a 66% kedvezményű turistakocsijait egyes túraterületek felé és azok jegyeit el is adta. Karácsonykor azonban nagy meglepetésre az Utazási Iroda nem indított sehova sem turistakocsit. Úgy hirlett az ünnepek alatt az Államvasutak teljesítőképességük felső határáig igénybe vannak véve és ezért nem bocsájthatnak turistakocsit a sportolni kivánó turisták rendelkezésére. Ez a nem hivatalosan hangoztatott kifogást a MÁV kocsiparkját ismerve, el kellett fogadni a turistáknak. És ugyanígy bele kellett abba is nyugodniuk, szintén ez érv hatásaként, hogy Újév napján nem megy turistakocsi. Azonban most már elmúltak az ünnepek, de a turistakocsik még mindig nem közlekednek. Sokan kérdik: miért? Hiszen ez az egyedüli közlekedési eszköz, amely nagyobb csoportoknak teszi lehetővé a nem túl messze fekvő turistahelyek megközelítését. Ugyanekkor olyan panaszokra is sor kerül, amelyeket idáig nem hallottunk. Arra, hogy a turistakocsik a leggyakrabban az alig látogatott Gerecsébe közlekednek és túl sokszor kerülik el a Pilist, Börzsönyt ás a Mátrát Tehát azokat a vidékeket, melyek a turisták szemében a legnagyobb vonzóerővel bírnak. "Újabb panasz az Utazási Iroda működése ellen, melyre szintén csak ez alkalomból került sor, hogy nem használja ki a sínautóbuszokat, melyeket ez évben már rendelkezésre bocsájt a MÁV. Ezek a panaszok jogos kifogások ennek az intézménynek az eddigi működése ellen. Nem lehet ezekkel szemben az esetleges gyér igénybevételre hivatkozni, mert a tapasztalat szerint megfelelő propaganda mellett minden kocsi megtelik. Példa erre az őszi börzsönyi turistafilléres, mellyel, megfelelő propagálás után ezerötszáz turista utazott. És még egyszer ennyi lett volna a számuk, ha egy szerelvény helyett kettő állt volna rendelkezésre. A havas, de sietésre most kiválónan alkalmas évszaknak megfelelően sok panasz hangzik el a sizők ajkáról. Közülük legtöbben a Svábhegy lejtőin gyakorlatoznak és ezért a legtöbb sérelem a Svábhegyen és környékén éri őket. Első kifogásuk a fogaskerekű ellen szól, mely kis befogadóképessége és túlzottan bürokratikus szabályzata miatt nem tudja a sizőket elég gyorsan és kényelmesen szállítani. Vsárnapon két közelharc folyik nemcsak a fölszállásnál a helyekért, hanem a sílécek fölrakásáért is. És ugyanolyan erős közelharc árán lehet a végállomáson viszszakapni a rendszertelenül, minden jelzés nélkül egymásra dobált síléceket is. De sérelmezik a tilos területeket, melyek bizony a Svábhegyen is szép számmal vannak képviselve. A legkirívóbb példa erre a Golfpálya, melynek egész területén szigorúan tilos a sízés. A területtulajdonosnak erre joga van, de ugyanolyan jogos az a kérdés is: mi kárt tehetnek ott a sízők? A svábhegyi sérelmekkel azonban felesleges bővebben foglalkozni, mert egy tekintetben előnyösek, sokakat elriasztanak a Svábhegyen való sízéstől. És így legalább sokan rá fognak arra jönni, hogy a sízés nemcsak sport, hanem több annál. Sporteszköz, amely a turistának olyan vidékek bejárását teszi lehetővé, melyek pompáját máskor és máskép nem élvezhetné. Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli ez évben a Budapesti Turista Egyesület Ebből az alkalomból sok mindenre készülnek, maradandó alkotások létesítésére. A jubiláris év programuját az egyesület elnöke, Győző Dezső dr., kormányfőtanácsos a következőkben ismerteti: éve« a MTI?. — Működésünk negyedszázados évfordulóját kifelé csak az év végére tervezett díszközgyűlés keretében fogjuk nevezetessé tenni. A ma is aktív alapító tagjainkat ekkor fogjuk aranyjelvénnyel megajándékozni, míg tíz évnél régebbi tagjainkat ezüst jelvénnyel lepjük meg. WT***etf Az egyesületek küzdenek azért, hogy tagjaik élvezhessék azt a sok jót melyet a turistaság jelent. S ha a tervek valósággá válnak, azt nemcsak a tagok, azok a turisták is élvezhetik, akik azért dolgoztak, hanem mások is, akiket kedvük odavisz. De újból felmerül az a kezdés, amelyről már sokszor volt szó: miért esek a turistáké minden munka? Miért nem veszi ki ebből részét az állam is, amikor végeredményben az állam tagjainak ellentállóképesebbé tételéről van szól ! 39