Ujság, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-19 / 41. szám
kedd, 1935 február io ig» 1 ■ 1 ——mmmmmm ÚJSÁG Rövid blick Lengyelország elöl járt a kiviteli korlátozások izerén, s ugyancsak úttörő volt a különböző kiviteli szindikátusok, vagy egyéb kényszertársulások alakításában is. Ez utóbbiakat azzal indokolta, hogy így ellenőrzést gyakorolhat a kivitt áruk minősége felett. Úgy látszik, hogy ez a rendszer most már mégsem válik be, mert kitűnt, hogy azok a cégek, vagy vállalatok, melyek szindikátusok, vagy egyéb formában monopóliumot kaptak, fokozatosan elhanyagolták a minőséget, amiből természetesen nagy károk származtak. Úgy látszik tehát, hogy a lengyel kormány változtatni akar a mai rendszerein, s elsősorban a tojáskivitelnél készített új szabályzatot, mely már a szabadság jegyében áll. Eszerint ezentúl valamennyi tojásexportőrnek egyenlő elbánást akarnak biztosítani és megszüntetik a kivételekre jogosító intézkedéseket. Az új szabályzatot, hír szerint, rövidesen életbe akarják léptetni.• Az OMKE kecskeméti kerülete szombat este nagy érdeklődés mellett előadógyűlést tartott Kecskemétiiy Mihály elnöklésével Az ülésen Varannai Aurél dr. fejtette ki a valutapolitika és átalakulás kapcsolatát, s rámutatott arra, hogy a belföldi árszínvonal emelkedése kivitelünk versenyképességét csökkenti és ezzel veszélyezteti a valutapolitikai érdekeket is. Az utolsó esztendők mesterséges áremelési törekvéseinek kudarca jelentkezik tulajdonképen külkereskedelmünk alakulásában. Nádor Jenő titkárnak az adókérdésekről tartott előadása után Kenés Menyhért és Schönberger Dezső dr. szólaltak fel . A Budapesti Villanyszerelő, Műszerész és Látszerész Ipartestület vasárnap tartott közgyűlésén Boros Andrá dr. vezető jegyző terjeztette elő az elöljáróság jelentését és egyben nagyvonalú előadásban ismertette a gazdasági viszonyokat, megjelölvén egyúttal új munkaalkalmak teremtésének eszközeit is. Chmtira László, Seiler Armand, ifj. Stern Sánoor, Dobsa László dr. és Moór Jenő felszólalásai után a választásokat ejtették meg, melyek során Dembitz Gyulát újból elnökké, míg alelnökökké Bencsch Ferencet, Schlesinger Józsefet, Frey Nándort, Jáver Ferencet és Félix Aladárt választották meg. Pénztáros Steiner Ákos lett. A tavalyi osztrák fakontingens A magyar-osztrák gazdasági szerződésben Ausztria javára megállapított fakontingenst eddig még nem használták ki teljes mértékben. Éppen ezért megegyezés történt abban, hogy február végéig meghosszabbítják a még fenmaradó kontingens-rész kihasználási határidejét. Néhány száz vagon még le nem szállított osztrák fáról van szó s az osztrák fatermelők azt hangoztatják, hogy ezt a mennyiséget február végéig exportálni fogják. Az aranypiac - rossz hőmérő Az aranykontremin fedezővásárlásai és a nyersanyagbeszerzés problémája A hétfői tőzsdén ismét az aranypiac nagyarányú szilárdsága állott az érdeklődés középpontjában. A Napóleon a szombati harminchétpengős árszínvonaláról harmincnyolc, majd pedig az utótőzsdén 38.30—38.50 pengőre szökött fe. A színarany 6300 pengőről 6540 pengőig emelkedett. Mindenki az aranyárak e megmagyarázhatatlan emelkedésének közelebbi oka iránt érdeklődött, mert hiszen köztudomású, hogy a pengőnek aranyra átszámított belső és külföldi értékelése között mutatkozó ilyenarányú diszparitásra tárgyi ok nincsen. Annyi tény, hogy a hétfői aranyszilárdság elsősorban a feltűnően észlelhető áruhiány eredménye, ami legjobban abból a mindenki által ellenőrizhető tényből tűnt ki, hogy 37.30-tól 38 pengőig egyetlen kötés nélkül, pusztán a kereslet alapján szökött fel a Napóleon ára. Az is megállapítható volt, hogy az arany szilárdsága bizonyos sürgős és minden áron való fedezési vásárlásokkal áll összefüggésben. Imrédy Béla székfoglaló beszédében a Nemzeti Bank közgyűlésén nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a devizapolitika célja ezentúl is a pengő vásárlóerejének változatlan megóvása. Ez a nyilatkozat, valamint utalás arra, hogy a Nemzeti Bank „praktikákat ”, amelyek, ha nem is ütköznek a jogszabályok kifejezett rendelkezéseibe, minden rendelkezésre álló eszközzel üldözni, elfojtani és megtorolni szándékozik, az aranypiac egy részét besszspekulációra indította. Beavatottak a tőzsde kontrominpozícióját Napoleon-aranyban húszezer darabra becsülik. Tekintve aki a relatíve kis forgalmat, aratty aranyban lebonyolítható, " ennek a kontrorimpozíciónak lefedezése — a kereslet idegessége és kényszere mellett —■ az aranyárak — emelkedéséhez kellett, hogy vezessen. Ilyen technikai helyzet mellett az arány, amelyet valutáris hőmérőnek tekintenek, rossz és megbízhatatlan hőmérő, amelynek funkcionálását sem gazdasági helyzetünkre, sem valutáris viszonyainkra mértékadónak elfogadni nem lehet. De éppen ezért érthető, hogy mértékadó körök, elsősorban a Nemzeti Bank, nem nézhetik tétlenül azt pszichológiai hatást, amelyet az aranypiac technikai pozíciója kiválthat. Ma határozott formában merült fel a hír, hogy mindenekelőtt az arany bejelentési kötelezettségét fogják elrendelni, hogy ezzel hatékony ellenőrzést tudjanak gyakorolni a meglevő készletek és az aranypiac működése felett Ezt az intézkedést csak helyeselni lehet, mert ha Amerika a maga óriási gazdagsága mellett elrendelhette az aranybeszolgáltatási kényszert, olyan devizaszegény országnak, mint Magyarország, el lehet mennünk odáig, hogy legalább a kártékony aranyspekulációt ellenőrzés alá helyezzük. Az aranynak az említett kontreminpozíciójából folyó szilárdsága mindenesetre valamilyen intézkedést sürget, mert a tapasztalaink szerint a tőzsdei kontremin mindig a legnagyobb áremelkedések és a legnagyobb áruhiány esetén egyenlíti ki pozícióját. Ha ezek a fedezővásárlások minden ellenőrzés nélkül folyhatnak, akkor az aranypiac képe továbbiakban is hamis és indokolatlanul nyugtalanító impressziókat fog kelteni. Kétségtelen, hogy a szükséges intézkedések már küszöbön is állnak. Ez vonatkozik a kérdéskomplexum technikai oldalára. Természetes, hogy az aranypiac alakulását nem teljes mértékben technikai és spekulatív momentumok befolyásolják, hanem exportunk és importunk, főleg a nyersanyagbeszerzésnek mai devizagazdálkodásunk egész rendszerével összefüggő problémái is. Hogy a rossz termés, külkereskedelmünk zsugorodása, az új termés előtti hónapokban normális körülmények között is mutatkozó devizahiány és az aranypiac között milyen összefüggések állnak fenn, arra már több ízben rámutattunk. Márólholnapra ezeknek az összefüggéseknek megszüntetését se Imrédy Bélától, de a kormánytól komolyan várni nem lehetett és nem lehet. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége legutolsó választmányi ülésén igen behatóan foglalkozott a kérdéssel. Fenyő Miksa, a GyOSz igazgatója ezen az ülésen a nyersanyagbeszerzés és a devizapolitika összes problémáiról nagy beszédet tartott, de fejtegetéseit azzal a vallomással végezte, hogy „jobban, pontosabban tudjuk megállapítani a diagnózist, mint rámutatni az orvoslás módjára." Az egész vita során az a nézet alakult ki, hogy fokozott devizatermelésünk érdekében az export számára nagyobb felárakat,illetve nagyobb kiviteli prémiumokat kellene juttatni. Maga Fenyő Miksa is kénytelen volt azonban elismerni, hogy nem tudná megjelölni azokat a forrásokat, amelyekből a felárak fedezhetők lennének, mert az import után nem térül meg átlag az a százalék, ami megfelel a pengő belföldi és külföldi értékelése között mutatkozó különbözetnek. Chorin Ferenc is oda konkludált, hogy devizagazdálkodásunk mai rendszerétől eltérni majd csak akkor lehet, amikor a valutáris helyzet az egész világon megváltozik és amikor nemzetközi megállapodás fogja az egész világon a valuta stabilizációt alátámasztani. Schiller Ottó dr. előadó ugyanezen az illésen arra a megállapításra jutott, hogy meg kell várni az alkalmat, amikor például egy szanálási kölcsön révén egész devizagazdálkodásunkat megint merőben új alapokra helyezik. Látnivaló tehát, hogy amikor egy olyan legközelebbről érdekelt testület, mint a GyOSz is csak diagnózist tud megállapítani, de a terápiára vonatkozólag alig tud tanácsot adni, az illetékes fórumok csak a kinövéseket nyeshetni le és az aranypiacon keresztül jelentkező devizakeresletet csak a spekulatív elemektől szabadíthatják meg. Erre van mód s erre vonatkozólag a szükséges intézkedések nem is fognak elmaradni. Kinevezések a Pesti Hazai Takarékpénztárnál A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága február 18-án tartott ülésében Fábry Géza dr. cégvezetőigazgató-helyettessé, Segesváry Béla cégvezetőt pénztári főigazgatóvá, Reiner Artur pénztári-aligazgatót pénztári igazgatóvá, Szalay István, Euler Rezső, Wydler Tivadar és Rieger Gyula főtisztviselőket pedig cégvezetőkké nevezte ki. Magyar konzulátus Palesztinában Magyarországnak Palesztinába irányuló kivitele évről-évre emelkedik. 1932-ben összkivitelünk még 200 000 pengő volt, 1934-ben pedig már 2,2 millió pengő. Éppen ezért a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felhívta a külügyminisztérium figyelmét arra, hogy magyar külképviseleti hatóságot állítsunk fel Palesztinában egy üzleti szempontból fontosabb helyen, Tel Avivban vagy Haifában. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előterjesztésére a külügyminiszter közölte a kamarával, hogy a tiszteletbeli konzulátusnak Palesztinában való felállítása érdekében tárgyalásokat kezdett. Kedvezmények a mezőgazdasági kiállításra Beszámoltunk már arról a nagy érdeklődésről, mely a március 21—26-án tartandó budapesti Mezőgazdasági Kiállítás iránt külföld részéről megnyilvánul. A rendezőség ennek megfelelően széleskörű intézkedéseket tett, hogy a külföldi látogatók minél könnyebben és kényelmesebben utazhassanak ide. Ennek érdekében nyolc állam területén különféle utazási és hazai vízumkedvezményeket sikerül kieszközölni, melyeket a kiállítási igazolványok alapján bárki igénybe vehet. A magyar vasutakon és hajókon is féláru jeggyel lehet majd március 10-től 26-ig Budapestre utazni, mégpedig bármely vonatnem és kocsiosztály használatánál. A külföldi vasutak kedvezményének igénybevételére jogosító kiállítási igazolványokat a magyar külképviseleteknél, továbbá a külföldi menetjegy, és utazási irodákban lehet beszerezni. Úgy ezekre nézve, mint minden más kérdésben a kiállítás rendezősége Budapesten, IX. Köztelek utca 8. sz., készséggel ad felvilágosítást. 13 KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG A román külkereskedelem új szabályozása Az Újság már hírt adott arról, hogy a román kormány új alapokra szándékozik fektetni a külkereskedelem lebonyolítását. A tervezett rendszernek eddig csak általános elvi részletei voltak ismeretesek, de bukaresti jelentés szerint most már kidolgozták a reform részleteit is, melyeket végleges megoldásnak tekintenek. A most nyilvánosságra került tervezet szerint a külkereskedelmi forgalom lebonyolítását a magánbankok széleskörű bekapcsolása által lényegesen megkönnyítik. A román nemzeti bank a jövőben, mint központi szerv, az exportdevizáknak csak arra a részére vonatkozólag bír hatáskörrel, amelyet az állami szükségletek fedezésére kell beszolgáltatni, a hátralevő részre azonban csak nyilvántartó helyként szerepel. Az exportőrök kiviteli okmányaikat átadják valamely banknak behajtás céljából és a bank petroleumértékek exportálása esetén az exportdeviza 60%-át, más áruk exportjánál pedig annak 40%-át a hivatalos devizaárfolyamon beszolgáltatja a román nemzeti banknak. A fenmaradó 40, illetőleg 60% exportdevizát három részre osztják: 75%-át a folyó behozatal kifizetésére, 20%-át hátralékok megfizetésére, 5%-át pedig a külföldi utazások szükségletére fordítják. Behozatal esetén be kell mutatni a kereskelemügyi minisztérium külkereskedelmi osztályának engedélyét, régi adósságokra és utazási célokra szükséges devizák beszerzésére pediga nemzeti bank engedélyére vann szükség. Az exportőr az ilyenképpen felosztott devizaösszegeket saját céljaira felhasználhatja vagy pedig azokat másoknak átengedheti, amely esetben prémiumot is számíthat fel. Az export-ellenérték behajtását végző bankok a kiviteli okmányok átvétele után azonnal tanúsítványt állíthatnak ki az exportőrök részére, amelynek alapján ezek bizonyos devizaösszegek fotóit belátásuk szerint, rendelkézisét al) is. Mint ahogy úgy a szabad összege, valamint az a határidő is, amikor be- áll a deviza feletti rémlelkezés joga, pontosan megállapítható, azt hiszik, hogy Bukarestben devizahatáridős üzlet fog kialakulni. Keresik az útépítési kötvényeket Néhány esztendővel ezelőtt. Amikor a kormány nagyobb arányú útépítési programmba kezdett és amikor az egyes municipiumok is igyekeztek a munkanélküliségen enyhíteni, ezen munkáknak ellenértékét az úgynevezett útépítési kötvényekkel egyenlítették ki. Ezeket a kötvényeket nagyrészben még Bod János pénzügyminisztersége idejében bocsátották ki és a megállapodás szerint néhány év alatt törlesztik. Tekintettel a kötvények jó kamatozására és pontos törlesztésére, ezekben a címletekben a budapesti kötvénypiacon — bár ezek hivatalos jegyzés tárgyát nem képezik — lendületes üzlet fejlődött ki. Főleg magánosok vásárolták rövidebb befektetések céljából ezeket az útépítési kötvényeket, amelyeknek indulási ára még egy esztendővel ezelőtt körülbelül 50—55 százalék volt. Az elmúlt napok óta a piacon ismét keresik ezeket az útépítési kötvényeket, amelyekért már az névérték 85 százalékát is hajlandók megfizetni. Dacára magasabb pénzajánlatoknak, áru alig érkezett a piacra, jeléül annak, hogy a törlesztésük révén a kötvények jelentékeny része már felszívódott a piacról. Ezenkívül annak idején egyes nagybankok is szívesen adtak 50—60 százalékig, terjedő lombardkölcsönt ezekre a papírokra. A bankbetétben levő és később az intézetek által átvett útépítési kötvények a piacra már aligha kerülhetnek. Ez magyarázza meg azt, hogy az útépítési kötvények minden kínálat és úgyszólván kötés nélkül ilyen erős áremelkedést értek el a közeli napokban. Élénkülő akvizíciós tevékenység a bankoknál A bankok az utóbbi hetekben ismét élénkebb akvizíciós tevékenységbe kezdtek. Elsősorban erős versengés indult meg vállósél'lámitálási anyagért. A bankok' felbkészé.tesen az elsőrendű váltóanyagot' ikeresikk , de a kisebb tételű kereskedelmi leszámítolási tételeknél is bizonyos mozgalom észlelhető. Az élénkülő váltóeszkompton kívül meg kell említenünk azt is, hogy a nagybankok után most már a közép- és kisebb pénzintézetek is lassanként berendezkednek az exportüzletek finanszírozására. Ezenkívül a már régóta beszüntetett cessziós üzletek szintén megélénkültek a bankoknál, ami a kereskedelmi forgalom megélénkülésének csalhatatlan jele. Márciusban tartja meg legközelebbi ülését az optánsalap Az optánsalap, amely minden esztendőben kétszer ül össze, legközelebb március, első napjaiban tartja meg ülését, melynek pontos határidejét és helyét azonban még nem állapították meg. Valószínű, hogy az ülést ezúttal vagy Bőseiben vagy Genfben tartják. Az optánsalap márciusi ülésszakára magyar részről Kresz Károly dr. magyar megbízott utazik el. Az optánsalap intézőbizottsága, értesülésünk szerint, a rendes folyóügyeken kívül a kormányokkal való elszámolás problémájáról is tovább folytatja a közelmúlt ülésen már megkezdett tárgyalásait. Abbáziában meleg tengeri gyógyfürdők a „Residenz“ penzióban mind a négy emeleten kaphatók. Idősebb) uraknak és hölgyeknek, szívbajosoknak, asztmásoknak és elmeszesedésből eredő betegségeknél nagyon fontos, hogy a Residenz nem fekszik magaslaton. Óriási előnye még, hogy az összes előírt diéták pontosan oett tarthatók. Kitűnő konyha. A Residentben minden kényelem és az összes modern komfort megtalálható, folyó meleg és hideg víz a szobákban. Lift, központi vízsűtés, 22 tökre meleg, tengerre néző napos, loggiás és erkélyes szobák kényelmes ágyakkal. A Resipjenz egészen a tengerparton fekszik és n sem a tengerparttal szemben. Elsői kategória: IV.nyári feltűnő olcsó penzióárak. Líra felesleges. Bővebb információt nyújt Krény Béla gyógyszerész személyesen reggel fél t-tő este fél 7-ig (Dianna-patika, Károly király ut 5.). Minden levélre válaszolunk és prospektust küldünk. Tel.: 31-6-19.