Ujság, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-19 / 41. szám

kedd, 1935 február io ig» 1 ■ 1 ——mmmmmm ÚJSÁG Rövid blick Lengyelország elöl járt a kiviteli korlátozások izerén, s ugyancsak úttörő volt a különböző ki­viteli szindikátusok, vagy egyéb kényszertársu­lások alakításában is. Ez utóbbiakat azzal indo­kolta, hogy így ellenőrzést gyakorolhat a kivitt áruk minősége felett. Úgy látszik, hogy ez a rendszer most már m­égsem válik be, mert ki­tűnt, hogy azok a cégek, vagy vállalatok, me­lyek szindikátusok, vagy egyéb formában mo­­nopóliumot kaptak, fokozatosan elhanyagolták a minőséget, amiből természetesen nagy károk származtak. Úgy látszik tehát, hogy a lengyel kormány változtatni akar a mai rendszerein, s elsősorban a tojáskivitelnél készített új szabály­zatot, mely már a szabadság jegyében áll. Esze­rint ezentúl valamennyi tojásexportőrnek egyenlő elbánást akarnak biztosítani és meg­szüntetik a kivételekre jogosító intézkedéseket. Az új szabályzatot, hír szerint, rövidesen élet­be akarják léptetni.­­• Az OMKE kecskeméti ke­rülete szombat este nagy érdeklődés mellett előadógyű­lést tartott Kecskemétiiy Mihály el­nöklésével Az ülésen Varannai Aurél dr. fejtette ki a valutapolitika és átalakulás kapcsolatát, s rámutatott arra, hogy a belföldi árszínvonal emelkedése kivitelünk versenyképességét csök­kenti és ezzel veszélyezteti a valutapolitikai ér­dekeket is. Az utolsó esztendők mesterséges ár­emelési törekvéseinek kudarca jelentkezik tulaj­donképen külkereskedelmünk alakulásában. Nádor Jenő titkárnak az adókérdésekről tartott előadása után Kenés­ Menyhért­ és Schönberger Dezső dr. szólaltak fel . A Budapesti Villany­szerelő, Műszerész és Látszerész Ipartestület va­sárnap tartott közgyűlésén Boros Andrá dr. ve­zető jegyző terjeztette elő az elöljáróság jelenté­sét és egyben nagyvonalú előadásban ismertette a gazdasági viszonyokat, megjelölvén egyúttal új munkaalkalmak teremtésének eszközeit is. Chmtira László, Seiler Armand, ifj. Stern Sán­­oor, Dobsa László dr. és Moór Jenő felszólalá­sai után a választásokat ejtették meg, melyek során Dembitz Gyulát újból elnökké, míg alel­­nökökké Bencsch Ferencet, Schlesinger Józsefet, Frey Nándort, J­áver Ferencet és Félix Aladárt választották meg. Pénztáros Steiner Ákos lett. A tavalyi osztrák fakontingens A magyar-osztrák gazdasági szerződésben Ausztria javára megállapított fakontingenst eddig még nem használták ki teljes mértékben. Éppen ezért megegyezés történt abban, hogy február végéig meghosszabbítják a még fen­­maradó kontingens-rész kihasználási határ­idejét. Néhány száz vagon még le nem szállí­tott osztrák fáról van szó s az osztrák fater­­melők azt hangoztatják, hogy ezt a mennyisé­get február végéig exportálni fogják. Az aranypiac - rossz hőmérő Az aranykontremin fedezővásárlásai és a nyers­anyagbeszerzés problémája A hétfői tőzsdén ismét az aranypiac nagy­arányú szilárdsága állott az érdeklődés közép­pontjában. A Napóleon a szombati harminchét­­pengős árszínvonaláról harmincnyolc, majd pe­dig az utótőzsdén 38.30—38.50 pengőre szökött fe. A színarany 6300 pengőről 6540 pengőig emelkedett. Mindenki az aranyárak e meg­magyarázhatatlan emelkedésének közelebbi oka iránt érdeklődött, mert hiszen köztudomású, hogy a pengőnek aranyra átszámított belső és külföldi értékelése között mutatkozó ilyen­­arányú diszparitásra tárgyi ok nincsen. Annyi tény, hogy a hétfői aranyszilárdság elsősorban a feltűnően észlelhető áruhiány eredménye, ami legjobban abból a mindenki által ellenőriz­hető tényből tűnt ki, hogy 37.30-tól 38 pengőig egyetlen kötés nélkül, pusztán a kereslet alapján szökött fel a Na­póleon ára. Az is megállapítható volt, hogy az arany szilárdsága bizonyos sürgős és min­den áron való fedezési vásárlásokkal áll össze­függésben. Imrédy Béla székfoglaló beszé­dében a Nemzeti Bank közgyűlésén nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a devizapolitika célja ezentúl is a pengő vásárlóerejének változatlan megóvása. Ez a nyilatko­zat,­ valamint utalás arra, hogy a Nemzeti Bank „praktikákat ”, amelyek, ha nem is ütköznek a jogszabályok kifejezett rendelkezéseibe, min­den rendelkezésre álló eszközzel üldözni, elfoj­tani és megtorolni szándékozik, az aranypiac egy részét besszspekulációra indította. Beavatottak a tőzsde kontromin­­pozícióját Napoleon-aranyban húszezer darabra becsüli­k. Tekintve aki a relatíve kis forgalmat, aratty aranyban lebonyolítható, " ennek a kontrorim­pozíciónak lefedezése — a kereslet idegessége és kényszere mellett —■ az aranyárak — emelkedéséhez kel­lett, hogy vezessen. Ilyen technikai helyzet mellett az arány, amelyet valutáris hőmérőnek tekintenek, rossz és megbízhatatlan hőmérő, amelynek funkcionálását sem gazdasági helyzetünkre, sem valutáris viszonyainkra mérték­adó­n­a­k el­f­o­g­a­d­n­i ne­m lehet. D­e éppen ezért érthető, hogy mértékadó kö­rök, elsősorban a Nemzeti Bank, nem nézhetik tétlenül azt pszichológiai hatást, amelyet az aranypiac technikai pozíciója kiválthat. Ma ha­tározott formában merült fel a hír, hogy min­denekelőtt az arany bejelentési köte­lezettségét fogják elrendelni, hogy ezzel hatékony ellenőrzést tudjanak gyakorolni a meglevő készletek és az aranypiac működése felett Ezt az intézkedést csak helyeselni lehet, mert ha Amerika a maga óriási gazdagsága mellett elrendelhette az aranybeszolgáltatási kényszert, olyan devizaszegény országnak, mint Magyarország, el lehet mennünk odáig, hogy legalább a kártékony aranyspekulá­­ciót ellenőrzés alá helyezzük. Az aranynak az említett kontreminpozíciójá­­ból folyó szilárdsága mindenesetre valamilyen intézkedést sürget, mert a tapasztalaink szerint a tőzsdei kontremin mindig a legnagyobb ár­emelkedések és a legnagyobb áruhiány esetén egyenlíti ki pozícióját. Ha ezek a fedezővásár­lások minden ellenőrzés nélkül folyhatnak, ak­kor az aranypiac képe továbbiak­ban is hamis és indokolatlanul nyugtalanító impressziókat fog kelteni. Kétségtelen, hogy a szükséges intéz­kedések már küszöbön is állnak. Ez vonatkozik a kérdéskomplexum technikai oldalára. Természetes, hogy az aranypiac alakulását nem teljes mértékben technikai és spekulatív momentumok befolyásolják, hanem exportunk és importunk, főleg a nyersanyagbeszerzésnek mai devizagazdálkod­ásunk egész rendszerével összefüggő problémái is. Hogy a rossz termés, külkereskedelmünk zsugorodása, az új termés előtti hónapokban normális körülmé­nyek között is mutatkozó devizahiány és az aranypiac között milyen összefüggések állnak fenn, arra már több ízben rámutattunk. Máról­­holnapra ezeknek az összefüggéseknek meg­szüntetését se Imrédy Bélától, de a kormánytól komolyan várni nem lehetett és nem lehet. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége leg­utolsó választmányi ülésén igen behatóan fog­lalkozott a kérdéssel. Fenyő Miksa, a GyOSz igazgatója ezen az ülésen a nyersanyagbeszer­zés és a devizapolitika összes problémáiról nagy beszédet tartott, de fejtegetéseit azzal a vallo­mással végezte, hogy „jobban, pontosab­ban tudjuk megállapítani a dia­gnózist, mint rámutatni az orvos­lás módjára." Az egész vita során az a né­zet alakult ki, hogy fokozott devizatermelésünk érdekében az export számára nagyobb felárakat,­­illetve nagyobb kiviteli prémiumokat kellene juttatni. Maga Fenyő Miksa is kénytelen volt azonban elismerni, hogy nem tudná megjelölni azokat a forrásokat, amelyekből a felárak fe­dezhetők lennének, mert az import után nem térül meg átlag az a százalék, ami megfelel a pengő belföldi és külföldi értékelése között mu­tatkozó különbözetnek. Chorin Ferenc is oda konkludált, hogy devizagazdálkodá­sunk mai rendszerétől eltérni majd csak akkor lehet, amikor a valutáris helyzet az egész világon megváltozik és amikor nemzetközi megállapodás fogja az egész vilá­gon a valuta stabilizációt alátá­masztani. Schiller Ottó dr. előadó ugyanezen az illésen arra a megállapításra ju­tott, hogy meg kell várni az alkalmat, amikor például egy szanálási kölcsön révén egész de­vizagazdálkodásunkat megint merőben új ala­pokra helyezik. Látnivaló tehát, hogy amikor egy olyan leg­közelebbről érdekelt testület, mint a GyOSz is csak diagnózist tud megállapítani, de a terápiára vonatkozólag alig tud tanácsot adni, az illetékes fórumok­­ csak a kinövéseket nyes­hetni le és az aranypiacon keresztül jelent­kező devizakeresletet csak a spekulatív elemek­től szabadíthatják meg. Erre van mód s erre vonatkozólag a szükséges intézkedések nem is fognak elmaradni. ­ Kinevezések a Pesti Hazai Takarékpénztárnál A Pesti Hazai Első Takarékpénztár­ Egyesület igazgatósága február 18-án tartott ülésében Fábry Géza dr. cégvezetői­­gazgató-helyettessé, Segesváry Béla cégvezetőt pénztári­ főigazgatóvá, Reiner Artur pénztári-aligazgatót pénztári­ igaz­gatóvá, Szalay István, Euler Rezső, Wydler Ti­vadar és Rieger Gyula főtisztviselőket pedig cégvezetőkké nevezte ki. Magyar konzulátus Palesztinában Magyarországnak Palesztinába irányuló ki­vitele évről-évre emelkedik. 1932-ben össz­­kivitelünk még 200 000 pengő volt, 1934-ben pe­dig már 2,2 millió pengő. Éppen ezért a Bu­dapesti Kereskedelmi és Iparkamara felhívta a külügyminisztérium figyelmét arra, hogy ma­gyar külképviseleti hatóságot állítsunk fel Pa­lesztinában egy üzleti szempontból fontosabb helyen, Tel Avivban vagy Haifában. A Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara előterjeszté­sére a külügyminiszter közölte a kamarával, hogy a­ tiszteletbeli konzulátusnak Palesztiná­ban való felállítása érdekében tárgyalásokat kezdett. Kedvezmények a mezőgazdasági kiállításra Beszámoltunk már arról a nagy érdeklődés­ről, mely a március 21—26-án tartandó buda­pesti Mezőgazdasági Kiállítás iránt külföld ré­széről megnyilvánul. A rendezőség ennek meg­felelően széleskörű intézkedéseket tett, hogy a külföldi látogatók minél könnyebben és kényel­mesebben utazhassanak ide. Ennek érdekében nyolc állam területén különféle utazási és hazai vízumkedvezményeket sikerül­ kieszközölni, melyeket a kiállítási igazolványok alapján bárki igénybe vehet. A magyar vasutakon és hajókon is féláru jeggyel lehet majd március 10-től 26-ig Budapestre utazni, mégpedig bármely vonat­nem és kocsiosztály használatánál. A külföldi vasutak kedvezményének igénybevételére jogo­sító kiállítási igazolványokat a magyar külkép­viseleteknél, továbbá a külföldi menetjegy, és utazási irodákban lehet beszerezni. Úgy ezekre nézve, mint minden más kérdésben a kiállítás rendezősége Budapesten, IX. Köztelek­ utca 8. sz., készséggel ad felvilágosítást. 13 KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG A román külkereskedelem új szabályozása Az Újság m­ár hírt adott arról, hogy a román kormány új alapokra szándékozik fektetni a külkereskedelem lebonyolítását. A tervezett rendszernek eddig csak általános elvi részletei voltak ismeretesek, de bukaresti jelentés szerint most már kidolgozták a reform részleteit is, melyeket végleges megoldásnak tekintenek. A most nyilvánosságra került tervezet szerint a külkereskedelmi forgalom lebonyolítását a magánbankok széleskörű bekapcsolása által lényegesen megkönnyítik. A román nemzeti bank a jövőben, mint központi szerv, az export­­devizáknak csak arra a részére vonatkozólag bír hatáskörrel, amelyet az állami szükségletek fedezésére kell beszolgáltatni, a hátralevő részre azonban csak nyilvántartó helyként szerepel. Az exportőrök kiviteli okmányaikat átadják valamely banknak behajtás céljából és a bank petroleumértékek exportálása esetén az export­deviza 60%-át, más áruk exportjánál pedig annak 40%-át a hivatalos devizaárfolyamon beszolgáltatja a román nemzeti banknak. A fenmaradó 40, illetőleg 60% e­xportdevizát három részre osztják: 75%-át a folyó behoza­tal kifizetésére, 20%-át hátralékok megfizeté­sére, 5%-át pedig a külföldi utazások szükség­letére fordítják. Behozatal esetén be kell mutatni a kereske­­lemügyi minisztérium külkereskedelmi osztályá­nak engedélyét, régi adósságokra­­ és utazási célokra szükséges devizák beszerzésére pedig­­a nemzeti bank engedélyére vann szükség. Az ex­portőr az ilyenképpen felosztott devizaösszege­ket saját céljaira felhasználhatja vagy pedig azokat másoknak átengedheti, amely esetben prémiumot is számíthat fel. Az export-ellenérték behajtását végző bankok a kiviteli okmányok átvétele után azonnal tanú­sítványt állíthatnak ki az exportőrök részére, amelynek alapján ezek bizonyos devizaösszegek fotóit belátásuk szerint, rendel­kézisét a­l) is. Mint a­hogy úgy a szabad összege, valamint az a határidő is, amikor be­-­ áll a deviza feletti rémlelkezés joga, pontosan megállapítható, azt hiszik, hogy Bukarestben devizahatáridős üzlet fog kialakulni. Keresik az útépítési kötvényeket Néhány esztendővel ezelőtt. Amikor a kor­mány nagyobb arányú útépítési programmba kezdett és amikor az egyes municipiumok is igyekeztek a munkanélküliségen enyhíteni, ezen munkáknak ellenértékét az úgynevezett útépítési kötvényekkel egyenlítették ki. Eze­ket a kötvényeket nagyrészben még Bod János pénzügyminisztersége idejében bocsá­tották ki és a megállapodás szerint néhány év alatt törlesztik. Tekintettel a kötvények jó kamatozására és pontos törlesztésére, ezekben a címletekben a budapesti kötvény­piacon — bár ezek hivatalos jegyzés tárgyát nem képezik — lendületes üzlet fejlődött ki. Főleg magánosok vásárolták rövidebb be­fektetések céljából ezeket az útépítési kötvé­nyeket, amelyeknek indulási ára még egy esztendővel ezelőtt körülbelül 50—55 száza­lék volt. Az elmúlt napok óta a piacon ismét keresik ezeket az útépítési kötvényeket, ame­lyekért már az névérték 85 százalékát is haj­landók megfizetni. Dacára magasabb pénz­­ajánlatoknak, áru alig érkezett a piacra, je­léül annak, hogy a törlesztésük révén a köt­vények jelentékeny része már felszívódott a piacról. Ezenkívül annak idején egyes nagy­bankok is szívesen adtak 50—60 százalékig, terjedő lombardkölcsönt ezekre a papírokra. A bankbetétben levő és később az intézetek által átvett útépítési kötvények a piacra már aligha kerülhetnek. Ez magyarázza meg azt, hogy az útépítési kötvények minden kínálat és úgyszólván kötés nélkül ilyen erős ár­emelkedést értek el a közeli napokban. Élénkülő akvizíciós tevékenység a bankoknál A bankok az utóbbi hetekben ismét élén­­kebb akvizíciós tevékenységbe kezdtek. El­sősorban erős versengés indult meg válló­­sél'lámitálási anyagért. A bankok' felbkészé­.­­­tesen az elsőrendű váltóanyagot' ikere­sikk , de a kisebb tételű kereskedelmi leszámíto­lási tételeknél is bizonyos mozgalom észlel­hető. Az élénkülő váltóeszkompton kívül meg kell említenünk azt is, hogy a nagy­bankok után most már a közép- és kisebb pénzintézetek is lassanként berendezkednek az exportüzletek finanszírozására. Ezenkívül a már régóta beszüntetett cessziós üzletek szintén megélénkültek a bankoknál, ami a kereskedelmi forgalom megélénkülésének csalhatatlan jele. Márciusban tartja meg legközelebbi ülését az optáns­alap Az optánsalap, amely minden esztendő­ben kétszer ül össze, legközelebb március, első napjaiban tartja meg ülését, melynek pontos határidejét és helyét azonban még nem állapították meg. Valószínű, hogy az ülést ezúttal vagy Bőseiben vagy Genfben tartják. Az optánsalap márciusi ülésszakára magyar részről Kresz Károly dr. magyar megbízott utazik el. Az optánsalap intéző­bizottsága, értesülésünk szerint, a rendes folyóügyeken kívül a kormányokkal való­ elszámolás problémájáról is tovább foly­tatja a közelmúlt ülésen már megkezdett tárgyalásait. ­ Abbáziában meleg tengeri gyógyfürdők a „Residenz“ penzióban mind a négy emeleten kaphatók. Idősebb) urakna­k és hölgyeknek, szívbajo­soknak, asztmásoknak és elmeszesedésből eredő betegségeknél nagyon fontos, hogy a Residenz nem fekszik magaslaton. Óriási előnye még, hogy az összes előírt diéták pontosan oett tarthatók. Kitűnő konyha. A Re­­sidentben minden kényelem és az összes modern komfort megtalálható, folyó meleg és hideg víz a szobákban. Lift, központi víz­­sűtés, 22 tökre meleg, tengerre néző napos, loggiás és erkélyes szobák kényelmes ágyak­kal. A Resipjenz egészen a tengerparton fek­szik és n sem a tengerparttal szemben. Elsői kategória: IV­.nyári feltűnő olcsó penzió­­árak. Líra felesleges. Bővebb információt nyújt Krény Béla gyógyszerész személyesen reggel fél t­-tő este fél 7-ig (Dianna-patika, Károly király ut 5.). Minden levélre vála­szolunk és prospektust küldünk. Tel.: 31-6-19.

Next