Ujság, 1935. március (10. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-03 / 52. szám

VASÁRNAP, 1935 MÁRCIUS 3 ÚJSÁG Látogatás a „baracknál44 Egy nap Kecskemé£en, ahol a walesi herceg kedvenc magyar italát, a világhírű barackpálinkát főzik Kecskemét, március 2. (Az Újság kikül­dött munkatársától.) Két napra jött a ma­gyar fővárosba és öt napig volt Budapest körülrajongott, népszerű vendége Edward, walesi herceg, a brit világbirodalom jövendő ura. Ezalatt az öt nap alatt a lelkesedés és a kíváncsiság, a tisztelet és a szeretet hullám­zott körülötte. Tudni akartak róla mindent: mit csinál, mit eszik, mit iszik, hova megy, miilyen ruhába öltözik, milyen cipőt visel, ki­­vel beszél, mit vásárol, hogyan szórakozik. Az angol királyfi öt napon keresztül kelle­mesen és kedélyesen szórakozott Budapes­ten. Jól érezte magát, hiszen különben nem hosszabbította volna meg itteni tartózkodá­sát — százötven százalékk­al. Két napból öt nap lett és még az ötödik nap elején is olyan nehezére esett a Prince Charmingnnak az el­utazás. Közeledett a vonat indulásának ideje, de­­ a herceg nem akart elindulni. Ült a dunaparti hotel éttermében és szembenézett Buda esti csillogó, gyönyörű panorámájával. Mintha csak szerette volna lekésni a vonatot, hogy minél tovább lehessen ebben a város­ban, amelyet megszeretett s amely éppen úgy megszer­ettee, mint ahogy ötven év előtt nagyapjáért, a későbbi VII. Edward király­ért rajongott. Most már egy hete, hogy a Prince Char­­ming elutazott. Arról az öt napról, amelyet Budapesten töltött, beszámolt az egész vi­lágsajtó és még most is imák Budapest­ről és Hungary-ről, ahol olyan jól érezte ma­gát a fiatal herceg. A herceg rengeteget vá­sárolt. Magyar különlegességeket, népmű­vészeti érdekességeket, karcsú, fütyülő nyakú üvegtől csikóbőrös kulacsig, tarka matyóhim­­izéstől ezüst pitykegombig. Pest még most is a walesi herceg látogatá­sáról beszél- Efelett az öt nap felett nem lehet egyszerűen napirendre térni- Ez a nagy és szép város, amely úgy tud lel­kesedni és rajongani, a lelkesedés és a rajon­gás után most a reménykedésben él: „mi­csoda idegenforgalmi erőt jelent — mond­ják — Budapestnek és a magyar vidéknek a walesi herceg látogatása!“ Így is van! Az öt nap visszhangot ver a világom, mert ezt az öt napot a walesi herceg töltötte Budapesten, a Prince Charming, akit — di­vat utánozni. Ha a herceg barna antilop­cipőt visel, akkor Európa elegáns férfiai kö­telességüknek érzik, hogy sietve barna an­tilopcipőt készíttessenek. Ha a walesi herceg piros szegfűt tűz a kétsoros szmokingja gomblyukába, akkor az elegáns férfiak ro­hannak kétsoros szmokingot csináltatni, hogy piros szegfűt tűzhessenek a gomblyukába. S ha a herceg történetesen barackpálinkát rendel, akkor a barackpálinka egyszerre di­vatba jön. Az angolokról azt tartják, elmehetnek a világ bármelyik országába, két tulajdonsá­gukról mindjárt felismerik­ őket. Az egyik: külföldön sem hajlandók más nyelven be­szélni, mint angolul, a másik: az angolok a világ legelőkelőbb hoteléttermeiben és a leg­eldugottabb kikötőcsapszékekben is whiskyt rendelnek szódával. A walesi herceg megizlette a magyar ba­rackpálinkát, másnap és harmadnap, negyed­nap és ötödnap is ezt kért, megtanulta a ne­vét és azóta mindenütt úgy hívják a nemes, zamatos, tüzes, nagyszerű magyar italt, ahogy a walesi herceg kedves hanglejtéssel kiej­tette: „barack“. A barack hazájában A barack és a barackpálinka hazája: Kecs­kemét. Az áldott kecskeméti homok telepíté­seiben teremnek meg a legszebb husu, leg­­ízesebb, leveses, nagyszerű rózsa-, meg kaj­szi-barackok, itt főzik a különös zamatú hí­res barackpálinkát, amelynek azóta, hogy a walesi herceg figyelme is ráterelődött erre a nagyszerű, zamatos magyar italra, megvan a sansza, hogy ugyanolyan világhíresség le­gyen, mint milyenné a tokaji bor, a szegedi paprika, a makói hagyma, vagy a balatoni fogas emelkedett. Barackpálinka sokféle van, de kevesen tudják, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő barackpálinkának csak kis hányada ké­szül valódi gyümölcsből, a legnagyobb része szintetikus, hideg után előállított, barackpálin­kának elkeresztelt, illatosított szesz. Jó ital ez is, bizonyosan sokan vannak, akik szere­tik, de nem hasonlítható össze a valódi, öreg, kiérett barackpálinkával, amely meg­őrizte a gyümölcs illatát, zamatét szeszformá­jában is. És itt van az a nagy titok, ami a barackpálinka eddigi nagy és ezutáni emel­kedő népszerűségét biztosítja. Az illat, a za­mat, amely benne reszket az aranysárga ital­ban és megsimogatja az ember nyelvét, ami­kor felkortyol belőle. Ahogy az ember meg­kívánja a fán mosolygó, sárgára-pirosra érett barackot. Ugyanúgy megkívánja a barack­­pálinkát is, amikor megcsiklandozza orrát a nagyszerű, ingerlő illat. Kecskemétre nem ment el a walesi her­ceg, de Kecskemét mégis olyan büszke, mintha ott járt volna közöttük. És a „hírös“ városban innen a távolból is megszerették az angol királyfit, aki megtanulta a „barack“ kiejtését és a whiskyt szívesebben felcserélte egy pohárka barackpálinkával. És érzik Kecskeméten is, hogy a walesi hercegnek a tipikusan magyar ital iránti érdeklődése nem marad hatástalanul,­­ minthogy máris meg­sokszorozott érdeklődés mutatkozik a világ­­italok sorában eddig Hamupipőke szerepét betöltő magyar barackpálinka iránt. A mese­beli herceg észrevette Hamupipőkét... Beszélgetés a kecskeméti polgármesterrel Egy hét távlatából a walesi herceg buda­pesti látogatását a lelkes érdeklődésen túl megvizsgálhatjuk gazdasági és kereskedelmi szempontból is és erre különösen alkalmas­­ a barackpálinka problémája. Nézzük meg, mi a helyzet Kecskeméten, a barack és a ba­rackpálinka hazájában egy héttel a walesi herceg látogatása után. Kecskemét agilis, nagyszerű polgármeste­rével, Kiss Endre dr.-ral beszélgettünk, mi­ben látja a kecskeméti barackpálinka sikerét és mit remél az export emelkedésétől. — Kecskemét központi szeszfőzdéje — mondja a polgármester régen foglalkozik már a barackpálinka főzésével, intenzíven azon­ban csak a legutóbbi évek óta. Sőt azt mondhatnám, olyan az itteni barackpálinka­­főzés, mintha a poraiból elevenedett volna meg. Éveken keresztül kihasználatlanul stag­nált a szeszfőzés, amiben sok mindenféle kö­rülmény játszott szerepet, nem utolsósorban a gyümölcsárak alacsonysága, amelynek kö­vetkeztében az alapanyagokat, cefrét, tör­kölyt nem is lehetett felvenni, mert olyan csekély ellenértéket kaptak érte a termelők, hogy ez még a fuvardíjra sem volt elegendő. Elavult volt a berendezés, nagyon kevés volt a termelés, így ment ez egy ideig, amikor az­tán Kiskunfélegyházáról elhódítottuk az ország egyik legismertebb szakemberét, Füh­rer igazgatót, aki átvette a szeszfőzde irányítását, az egész üzemet modernizálta, évtizedes tapasztalatai és külföldi tanulmá­nyai alapján egészen új alapokra fektette a szeszfőzést, amely ekkor új lendülettel in­dult meg Kecskeméten. Közben, a kormány­zatnak volt egy pár olyan intézkedése, amely a központi szeszfőzdét versenyképessé tette. Megengedték a borból való szeszfőzést, előbb csak bizonyos keretek között, később pedig azt is, hogy korlátlanul előálu­lhassanak ma­­gasfokú szeszt — bízón— '■ •tokra. A lendü­let hamar megmutatk^----, mert már az első esztendőben az 1930-as évh­­ez képest megtíz­szereződött a szeszfőzde forgalma. Nagyszerű eredmény volt már, hogy a nagy gyümölcs­területről minden alapanyagot fel tudott venni, sőt felvett olyan anyagokat is, ame­lyek használatára azelőtt nem is gondoltak, így például a múlt évben, jú­lius huszonhar­­madikán, nagy jégverés pusztított a gyümöl­csösökben és rengeteg almát levert. A szesz­főzde összevásárolta a lehullott almákat és különleges eljárással a savanyu és éretlen gyümölcsből is fel tudták tárni a cukrot és a szeszt és különleges erjesztési eljárással nagyszerű almapálinka készült a lehullott gyümölcsből, amelyet azelőtt odavetettek ta­karmánynak.­­ A barackpálinka főzésének nagy lendü­letében szerepet játszott az 1933. és 1934. évi nagy baracktermés is, amely lehetővé tette, hogy az eddigi szükségletek kielégítése mellett mind nagyobb kvantumot tarthas­sunk a raktár számára, ami fontos azért, mert hiszen köztudomású, minél hosszabb ideig áll a pálinka, annál zamatosabb, neme­sebb lesz az íze. Ha most ez a lendület to­vább tart és a jelenségek szerin­t erre megvan a reményünk , akkor enne­k hatása nemcsak a barackpálinka exportjában mutatkozik meg, hanem hatása lesz baracktermelésünkre is. A mi baracktermelésünkben ugyanis mindig van egy bizonyos százalék olyan áru, amely nem felel meg teljes mértékben a külföldi exportköveteléseknek és ennek a nem száz­­százalékos árunak a világpiacon való nem kívánatos jelenléte a legjobb minőségű gyü­mölcs árát is befolyásolja. Ha mármost a barackpálinka előálítása az exportlehetősé­gek következtében tovább emelkedik, a szesz­főzde megtalálja a módját annak, hogy a legszükségesebb termelői költségek fedezését jelentő tisztességes áron átvegye pálinkafőzés céljaira ezt a nem százszázalékos gyümölcsöt s ezáltal eltüntesse a világpiacról, ahol a százszázalékos kecskeméti barack ezek után jelentőségben és értékben tovább emelkedik. Megnyugtató volna a barackpálinka export­jának emelkedése más szempontból is, mert ebben az esetben könnyebben ki tudjuk heverni az olyan barackkatasztrófákat is, mint amilyen a pár év előtti volt, amikor az osztrákok bojkott alá fogták a magyar gyü­mölcsöt. Ilyen ismétlődő esetben, ha nem is teljes megoldás, de mindenesetre nem külö­nösebb probléma többé, hogy mi történjék a felgyülemlett gyümölccsel. — Érdeklődés külföldről a barackpálinka iránt mutatkozott már eddig is. A kecskeméti barackpálinka eljutott már Amerikába is, ahol az egyik legnagyobb áruháznak, az R. H. Macy and Co.-nak jutott az eszébe, hogy magyar barack és szilvapálinkát ho­zasson. ízelítőnek 200 láda, 2400 palack ment ki és anyira megtetszett az amerikaiak­nak is, hogy éppen most folynak tárgyalások nagyobb szállítmány iránt. Remélem, hogy az az elbájoló figyelem, amelyben a walesi herceg az egyik legnemesebb magyar italt részesítette és érdeklődésével, hogy úgy mondjam „udvarképessé" tette, a külföld figyelmét fokozott mértékben ráirányítja a magyar barack, általában a magyar gyü­­mölcspálinkára, amely követi a magyar gyü­mölcsöt sikeres útján és a világcikk lesz belőle. Kecskemét város hires barack­pálinkájának főlerakata viszontelárusítók részére BPASI TE­SI­VÉREK R.-T. BUD­A­PEST - ANNO 18 3 9 Ahol a „bárácko£“ főzik A polgármesternél tett látogatás után a vá­ros szeszfőzdéjébe folytattuk utunkat, ahol Führer igazgató vár ránk és szívélyesen ka­lauzol, beavat a „báráck“ készítésének, fő­zésének titkába. Kecskemét városszélén, a Külső Szabadság­­után van a városi szeszfőzde. Nagy kiterje­­désű területen — egyszerű, földszintes épü­let. Ha megindul a ,,barack“ karrierje, bi­zonyosan kiterebélyesedik. Most annál ér­dekesebb, hogy ebből az egyszerű szeszfőzdé­ből indul a világhírnév felé a magyar ba­rackpálinka. Az épület nyugati végén hatalmas, kétszáz­ötven hektós kádak és mély vermek sora­koznak egymás mellé. Ide hordják be a gyümölcsöt, itt folyik 8—10—14 napon ke­resztül az erjesztés, amelynek során a gyü­mölcs húsát szétzúzzák s ennek következté­ben a hús és a mag különválik. A mag sú­lyánál fogva leszáll a kádak, vermek mé­lyére, a gyümölcshús fenmarad. Az erjesz­tés után a kajszi- és rózsabarack keveréke, a rózsabarack magvának különböző adagolá­sával a pározóba kerül, ahol fával szigetelt hatalmas rézüstökben, amelyek legkisebbje is legalább húszhektós, megtörténik az úgy­nevezett első párlás. A rézüstökön forrósövek vonulnak keresztül, amelyekbe külön kazán­ház szolgáltatja a gőzt a forrósöveken ke­­resztülfutó gőz helyettesíti a tüzelést, így te­hát nem közvetlen, hanem közvetett hőener­gia hozza forrásba az anyagot. A szesznek alacsonyabb a forrpontja, mint a víznek, a is KESZTYŰ­ELADÁS A KÁLVIN TÉRI FENYVES ÁRUHÁZBAN Női mosóbőr a fenti rajz szerint—_ 1.90 Női fekete klasé és színes svédbőr_2.90 Férfi nappa és svédbőr, színekben_3.80 Női svéd utánzat, fekete színben_—.48 Női tölcséres, divatos fazonok____—.95 Férfi svéd utánzat, tavaszi színekben —.95 A hirdetett bőrkesztyűk valódi Pécsi gyártmányok. Minden pórért szavatolunk! Postán utánvéttel küldjük. Meg nem felelőért a pénzt azonnal visszaküldjük. rézüstökön keresztüláramló gőz következté­ben forrni kezd és szeszpára képződik. Ez az úgynevezett első párlás. Az első szeszpárák bizonyos részét, az úgynevezett vad­izeket különleges belső veze­tékei, visszacsapják a rézüstbe, az átengedett szeszpára azonban továbbfolytatja útját a hűtőhengerekbe, ahol cseppfolyóssá válik, szűrőkészülékbe kerül, innen pedig­­ leplom­bált szeszmérőgépen megy keresztül. Ezek a leplombált szeszmérőgépek a kincstárnak szeszadó szempontjából való ellenőrzését je­lentik. Az idekerült szesz, gyártási nevén: alszesz, népies nevén: vodka. Ezt is meg le­het már inni, csak gyomor és gége kell hozzá. Az alszeszt újabb csőrendszer viszi át a következő helyiségbe, hatalmas tartá­lyokba, az alszeszgyűjtőkbe, majd pedig a finomítóba, ahol gondos ellenőrzés mellett lefolytatott különleges finomítóeljárás után­ alakul ki a tiszta pálinka, a­­ „barack". A barackpálinkát általában ötvenkét fo­kosra főzik, ebből azonban a tárolás ideje alatt veszít néhány fokot, úgyhogy végül mint negyvennyolc fokos szesz kerül forgalomba. Ez a jó barackpálinkának a kialakult szesz­foka. Ha magasabbra főzik, ez a minőség rovására megy, a pálinka veszít — éppen leg­fontosabb tulajdonságából — a különleges­séget jelentő zamatos izéből. Különös hegyek A szeszfőzde mögött van a kazánház, amely a tároló üstjeit elárasztja forró gőzzel, a ka­zánház melletti nagy udvaron pedig különös, furcsa hegyek emelkednek. Egyetlen roppant magaslat az az ötven­hatvan vagonnyi kifőzött szőlőcsutka, a törköly, amelyet azelőtt mint használhatat­lant elástak, a modern szeszfőzés azonban már rájött arra, hogy szénnel keverve nagy­szerű fűtőanyag, csakúgy, mint a kisebb he­gyekbe felsorakoztatott rengeteg barack- és szilva­mag, amely ugyancsak elsőrangú fűtő­anyag. A csonthéjas mag 5800—6000 kaló­riát is tud produkálni. É PfiLESTtM HiJöZiSI HT. HIFN­ . A társaság március 13-tól kezdve kétheten­ként rendszeres járatot tart fenn miania I között, legmodernebb felszerelésű, egy­­el­séges I. osztálynak megfelelő gőzösével. B Séta-, sportfedélzetek és társashelyiségek. Legelsőrangú élelmezés. 1 Henverrarányos témiutazások a szentföld­re. B Felvilágosítást ad és részletes leírásokkal­­ szolgál a vezérügynökség. Budapest, V . Vigadó­ u. 5. Telefon: 84-2-98, 81-6-96

Next