Ujság, 1935. június (11. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-29 / 146. szám
s® Svéd Sándort szerződtették a Metropolitan operaházhoz. Johnson igazgató — mint már megírtuk —, európai körúton van, amelynek folyamán több elsőrendű operaházat látogat meg és meghallgatja azokat az énekeseket is, akikre a Metropolitan operaháznak szüksége lehet. Johnson igazgató többek között meghallgatta Bécsben Svéd Sándort is. A kiváló magyar baritonista művészete úgy elragadta, hogy nyomban szerződési ajánlattal tisztelte meg a fiatal magyar énekest. Svéd Sándor arra való tekintettel, hogy szeptember 1-től a bécsi operaház tagja s a jövő évadra harminc vendégszereplést kötött le Berlinbe és Párizsban is több estén fog énekelni, nem vállalhatta el a newyorki kirándulást. Johnson igazgató így az 1936/37-es évadra szerződtette Svéd Sándort a newyorki Metropolitan operaházhoz. CASINOIDILé B V. D.,A P.,Es T KITŰNŐ ELLÁTÁS! HŰVÖSVÖLGY ÚJ VEZETÉSI, Modorn-ut 6, tel. 64-0-49 Napi penzió 6.-------8.— pengd * A cirkusz-darab Újpesten. Legközelebb Újpesten mutatják be A cirkusz csillaga című produkciót. Rökk Marika szerepét Kondor Ili, Jávor szerepét Halmay Tibor fogja Újpesten játszani, a Hír egy budapesti színház megvásárlásáról. Színházi körökben az a hír terjedt el, hogy azegyik nagy színházat megvásárolta a bérlője. A telekkönyv még nem tud a változásról, de azt mondják, hogy a megállapodás már perfekt. Már gyakran terjedtek el hasonló hírek erről a színházról, most azonban állítólag megfelelnek a valóságnak. * Békéssy Antal temetése. Békéssy Antal rendezőnek, a népszerű művésznek hirtelen halála mély részvétet keltett. Pénteken délután a színésztársadalom őszinte részvéte kísérte sírjába a farkasréti temetőben. * Rózsahegyi Kálmán a Józsefvárosi Színházban. Pénteken nevezetes vendége volt a Józsefvárosi Színháznak: Rózsahegyi Kálmán. Szigeti :A Vén bakancsos és fia a huszárjának főszerepét, Mihály bakát játszotta. A színlapon mint „a magyar nemzeti színjátszás legnagyobb büszkeségét" konferálták be a kiváló művészt, akit színpadra lépésekor hatalmas taps fogadott. Úgy látszik, a közönségnek ebbe a lelkes tömegébe is eljutottak a hírek Rózsahegyi nemzetiszínházbeli esetéről. A siker az előadáson fokozódott és lelkes ovációkban ismétlődött meg. Jövő héten a színház társulata és Rózsahegyi Kálmán egy nagy budai moziban fog vendégszerepelni. Már arról is döntöttek egyébként, hogy milyen szerepben „debütáljon" Rózsahegyi Kálmán a Magyar Színház színpadán. Mikszáth Mindenki lépik egyet című elbeszéléséből írt fláromfelvonásos vígjáték főszerepében lép hosszú idő után először a Magyar Színház közönsége elé a nagy művész. I xipanimam«^o» I SiBim M szőrtelenkővel menjen | * Müvészest a Fészekben. A szombati kerti művészestélyen a Fészekben fellépnek: Vadnay László, Calldope de Costan külföldi énekesnő, Lendvay Andor, Fellegi Teri, Réthy Annie és Győző Amália. Zongorán kisérnek Pető Imre, Revere Gyula és Komlós Pál. * Növendékhangverseny. Timár Erzsi zongoraművésznő növendékei ebben az évben is nívós hangversennyel fejezték be tanulmányaikat. A hangverseny kitűnő sikere ismételten tanúságot tett Timár Erzsi alapos szakképzettségéről, odaadásáról és elismerésreméltó pedagógiai képességeiről. — Balassáné , Demjén Teréz növendékeivel sikerült házivizsgát rendezett. A tehetséges tanítványok a legjobb előmenetelről tettek tanúbizonyságot és megérdemelt elismerést szereztek kitűnő mesternőjüknek. * Budai cukrászda — a legújabb magyar film. Zágon István és Gaál Béla befejezték a legközelebbi magyar fila szcenáriumát, amelyet Zágon István Rózsakirálynő című regényéből írtak. A film a mai Budapest művészvilágában játsszik, telve van romantikával, hangulattal, melancholiával és ifjúsággal. A filmet Gaál Béla rendezésében júliusban kezdik forgatni a Hunnnia-filmgyárban. Főszerepeit Perczel Zita, Perényi László, Somlay Arthur, Kabos Gyula és Gózon Gyula játsszák. Hallgassa meg a KAKUK -BAN I., Atilla körút 22. az új Schrammli zenét Asztalrendelés 50-7-09 Hangversenyek A Budapesti Hangverseny-Zenekar margitszigeti estéi a „Polo“ színpadán. Ma: Helyet az ifjúságnak. Vasárnap: Szép Heléna. Hétfő: Beethoven-es. Vezényel Komor Vilmos. Kedd: Wagner-est. Vezényel Ferencsik János. Szerda: Morfium, Molnár Aranka és Beregi Oszkár felléptével. Csütörtök: ANDRI PIROSKA felléptével: Carmen. (Színpadi előadás). Péntek: Magyar Szivárvány (Dajbukát—Bársony, Lánczy Margit, Fekete Pál). Szombat: Rádió-est (Világhír a Ligetben), Orosz Vilma, Kabos, Laurisin stb. Vasárnap: Hacsek és Sajó a Margitszigeten. Vadnai László vidám estje. Az előadások kezdete Vb 9 órakor. Jegyelővétel Rózsavölgyinél. Asztalrendelés 222 000. A keskeny film A film, melyet az amatőrök használnak, jóval keskenyebb, mint a mozikban levetílésre kerülő gazdagabb rokona, az úgynevezett normál film és így természetszerűleg olcsóbb. A normális mozifilm szélessége 35 milliméter. Azé a filmé pedig, melyet az amatőrök használnak, 8—17,5 milliméterig változik. Miután ez a film keskeny, azért nevezik keskenyfilmnek. Az amatőr versenyeket és pályázatokat is csak keskenyfilmek számára írják ki és az egyesületekbe is rendesen csak olyan amatőrök tömörülnek, akik felvételeiket keskeny filmen készítik. Ezeknek a keskeny filmeknek van egy igen nagy előnye a moziban levetítésre kerülő filmek fölött. És ez az, hogy olyan anyagból készültek, amely nem robban, nem ég és így a velük való foglalkozás, az otthon való levetítésük sem okozhat tűzveszedelmet. A keskenyfilm levetítése tehát nincsen helyhez és időhöz kötve, az mindenhol megtörténhetik, ahova az amatőr kis vetítőgépét elviszi és ahol akad villamosáram, egy elsötétíthető szoba és valami tiszta fehér felület. Az amatőr filmező eleinte csak rendesen magával a felvétellel foglalkozik és szakembereknek adja oda filmjét kidolgozás céljából. Hamarosan túl esik azonban ezen a kezdetleges stádiumon. Nagyon gyorsan már maga akarja kidolgozni felvételeit, ami nem okoz különös nehézségeket, de igen sok örömet és szórakozást szerez. A film előhívása ugyanis nem sokkal nehezebb, miint e közönséges fényképezőgép filmjének, vagy le idegenforgalmi propaganda Az amatőr filmesek mindenütt hangsúlyozzák és állításukban kétségkívül sok az igazság, hogy a működésük az idegenforgalmi propaganda egyik leghatásosabb eszköze. Az egyes országokban működő amatőr filmegyesületek — és a nyugaton minden országban százával vannak ilyenek már, — szinte az egész világon csereviszonyban állanak egymással. Sikerült filmeiket elküldik egymásnak, melyek azután a házi levetítéseik alkalmával előadásra kerülnek, így igen sok amatőr ismerkedik meg olyan országok tájképi szépségeivel, néprajzi érdekességeivel, melyekről különben tudomást sem szerzett volna. Közelfekvő már most a gondolat, hogy az ilyen filmamatőr személyesen is meg akarja majd nézni azt, amit az egyesületében levetítve, látott. Az augusztusi magyar nemzetközi keskenyfilm verseny alkalmából felkerestük az Amatőr Mozgófényképezők Egyesületét. Dacára annak, hogy a körülbelül kétezer magyar amatőr filmező közül az egyesületnek csak mintegy százötven tagja van, mégis igen szép klubhelyiséget, laboratóriumokat, előadási termet és vetítőkészülékeket tartanak üzemben. Az egyesületben azt a három amatőr filmest találtuk ,akik évek óta és ma is mozgató erői a magyar amatőr filmezés UJSÁG Szombat, 1935 június 29 Két világsiker a margitszigeti 99Polog-színpadon MA: HELYET AZ IFJÚSÁGNAK az utóbbi évek legátütőbb sikerű vígjátékának szabadtéri előadása a bemutató eredeti szereposztásában: Góth Sándor, Páger, Nagy György, Baróthy, stb. felléptével. HOLNAP: SZÉP HELÉNA Offenbach gyönyörű zenéjű operettjének szabadtéri előadása, az európai hírű Budapesti Hangversenyzenekar közreműködésével, Nádor Mihály vezényletével, az új párizsi rendezésben, Heléna: Karácsonyi Ili, Paris: Szedő Miklós dr. Menelaost először játssza Páger Antal, Orestes: Lészay Kató, stb. Mindkét előadás kezdete 149 órakor. Sziget belépővel kombinált 1 50 pengős belépőjegyek kaphatók esti 148 órától a 26-os autóbusz végállomásán, a szigeti hídfőnél és a „Póló" bejáratánál. Asztalrendelés telefonja: 222 0 00. (Bán.) A világ amatőrjeinek legszebb filmjei gyűlnek össze augusztusban Budapesten A legszélesebb nyilvánosság eddig még alig vett tudomást arról, hogy Budapesten működik egy lelkes kis csoport, az Amatőr Mozgófényképezők Egyesületébe tömörülve, mely már hazánk határain túl a külföldön is jelentős sikereket ért el. Ez az egyesület augusztus havában rendezi meg az első magyar Nemzetközi Amatőr Keskenyfilm Versenyt, a Szent István kupáért. A versenyen kizárólag amatőrök vehetnek részt, csakis úgynevezett keskeny filmre felvett alkotásaikkal. A pályázati feltételek szerint a résztvevők filmjeik előhívásához, esetleg a feliratok elkészítéséhez vehettek professzionálus munkát igénybe. Az összes beérkezett pályaművek közül az, melyet a zsűri legjobbnak ítél majd, nyeri el Budapest székesfőváros díját, a Szent István kupa vándordíját. Lesz azonban ezenkívül más díj is nagy menyiségben. Külön díjat ajánlott még fel a székesfőváros, külön serleget az Idegenforgalmi Hivatal. Két-két díjat ad a kereskedelemügyi minisztérium és a kultuszminisztérium. Tiszteletdíjat adományozott a Külkereskedelmi Hivatal és a Polus-Sirius Művek. Hét ezüst és hét bronzérmet ad maga az egyesület, ezenkívül pedig még sok kitüntetett film készítője fog gépeket, nyersanyagokat és felszerelési tárgyakat kapni. mezének előhívása. Az eljárás azonban, melyet az amatőr filmezők alkalmaznak, rendesen mégis más, mint az amatőr fényképésznél. De különbözik attól az eljárástól is, melyet a gyárak alkalmaznak. Az amatőr fényképész és a filmgyár ugyanis a felvételről úgynevezett negatív filmet készít és erről kopkrozza azután a poziitívet, mely a vetítéseknél alkalmazható. Az amatőr filmesnek más eljárás áll a rendelkezésére, mely nemcsak hogy egyszerűbb, hanem egyben jutányosabb is. Van ugyanis egy módszer, melynek segítségével megfejelő fürdőkben való fürösztés útján abból a filmből készítenek rögtön pozitívet, melyre az eredeti felvétel történt. Nemcsak gazdag ember filmezhet Az amatőrfényképezés utóda, illetőleg továbbfejlesztése az amatőrfilmezés, mely ma már nemcsak a gazdagabb ember számára érhető el. Igen kitűnő felvevőgép kapható már 150—170 pengőért. Nagyon jó és használható vetítőgép sem kerül már többe, mint másfélszáz pengbe. A film ára pedig, ha valaki a legkeskenyebb típust használja, 9 méterenként 3 pengő, melyen 1200 filmkocka fér el. És ha egy amatőr ennyi áldozatra képes, ha ennyi pénzt be tudott fektetni, akkor immáron egy személyben egyesíti a filmet készítő gyárat minden nagyszerű apparátusával éppen úgy, mint az előkelő bemutató mozit. Nálunk néma az amatőrfilm Magyarországon az amatőr filmezés még néma korszakát éli. Néma korszakát, de a fekete-fehér koron részben már túl vagyunk. Tudnak ugyanis amatőrjeink már szipes füsteket csinálni, sőt nemcsak egy, hanem több eljárás áll már e tekintetben a rendelkezésükre. Hangosfilm felvételeket azonban egyelőre még csak a külföldi amatőrök készítenek. Nálunk erre egyelőre még nincsen meg a kellő felkészültség, illetőleg a kellő pénz. Mert a modern keskeny filmfelvevő- és vetítőgépek úgy vannak megkonstruálva, hogy azok megfelelő gépezetek hozzákapcsolásával hangosfilmfelvevő- és vetítőgépekké alakíthatók át. Ipar és művészet Az amatőr filmesek, mint különös előnyüket hangsúlyozák mindig a hivatásos mozgófényképezőkkel szemben, hogy ők mindig és mindenkor kizárólag a művészet szolgálatában állnak. A nyilvános előadásra kerülő filmek készítőit,sajnos, tisztán művészi szempontok nem vezérelhetik, ők alkotásaikba óriási tőkéket fektetnek, melyeknek meg akarják keresni kamatait. Tehát a filmnek olyannak kell lennie, hogy az alkalmazkodjék egy bizonyos fokig legalább a közönségnek, a tömegnek az izdéséhez. A filmgyártás részint ipar, míg az amatőr filmezés mindig művészi lehet. Az amatőrt nem köti korlátozás, azt csinál, amit akar, olyan filmet, ami művészi meggyőződésének és ízlésének legjobban megfelel. knek. Scsigulinszky Károly ez, az egyesület főtitkára, Lénárd Endre, ki legjobban proszpagálja előadások rendezésével az amatőrt filmezést és Deutsch Richard, ki szintén fáradhatatlan bajnoka ennek a nemes sportnak. Leültünk beszélgetni és ők hárman együtt egymás előadásait kiegészítve és felváltva ismertették a magyar amatőrfilmezés múltját, jelenét, küzdelmeit és nehézségeit. Amatőr filmezésünk története A magyar amatőrfiilmezés első nyomai az 1918-as évben találhatók meg. Az ekkori amatőrök azonban még a rendes normálfilmet használták és működésük tulajdoniképen nem volt más, mint előkészület arra, hogy professzionálus filmesek lehessenek. Az igazi amatőrmozgalom tulajdonképen csak akkor kezdődött meg, mikor megjelentek a piacon az első 9,5 milliméteres filmek és az ennek megfelelően gyártott felvevő- és vetítőgépek, melyek igazán lehetővé tették a kisebb anyagi erőkkel rendelkező amatőr számára is a filmek felvételeit és azoknak levetítését. Az első magyar amatőrök nagy lelkesedéssel, de természetszerűleg kevés tapasztalattal és tudással kezdték el működésüket Hamarosan rájöttek arra, hogy csak ha egymás kárán okulnak, ha egymással tapasztalataikat kicserélik, akkor léphetnek rá az igazi fejlődés útjára. Így alakult meg 1931-ben az Amatőr Mozgófényképezők Egyesülete, Gyímessyi Nándor dr., László Sándor dr., Nagy Géza, Kristophery Erraenegildo, Deutsch Richard, Scsigulinszky Károly, Bendel István, Lénárd Endre és még néhányan mások voltak az alapítók. A nehézségek csodálatosképen működésük elé igen gyakran olyan oldalról is támasztottak nekik nehézségeket, ahonnan erre a legkevésbbé számíthattak volna. Például az a kereskedelem, mely a felvevő- és vetítőgépek, valamint a nyersanyagok forgalombahozatalával foglalkozik, nem sietett mindig úgy a segítségükre, amint pedig ez a közös cél érdekében szükséges és természetes lett volna, sőt gyakran még majdnem szembe kellett találkoznod egymással. Súlyos akadálya az amtőrfilmezés kellő propagandájának és népszerűsítésének a cenzúra is. Azt ugyan megengedik, hogy a klubhelyiségük vetítőtermében bemutassák filmjeiket, azt azonban, hogy az egyesület helyiségéből kiivigyék a filmet, már csak akkor szabad, ha éppen úgy megcenzúrázták azt, mint ez a mozikban előadásra kerülő filmeknél előírásos. Hogy ez olyan költségeket jelent, melyekkel csak a legritkább esetben bírnak megbirkózni, az természetes. Nem természetes azonban, hogy a cenzúra ilyen meglehetős merevséggel ragaszkodik a fennálló jogszabályokhoz és nem történik intézkedés azoknak megváltoztatására. Különös lelkesedéssel és hálával emlékeztek még meg amatőrfilmeseink vezetői Szendy Károly polgármesterről, Kovácsházy Vilmosról és Zilahy Dezsőről, kik mindég és mindenkor a rendelkezésükre és a segítségükre voltak. Megtudtuk még azt is amatőrfilmeseink vezéreitől, hogy a magyar versenynek igen élénk visszhangja van a külföldön, a legremekebb külföldi filmek beérkezésére számíthatunk, de ezek közül is kimagaslik majd a japánok kollekciója. A legutóbbi nemzetközi versenyeknél ugyanis kitűnt, hogy pillanatnyilag az egész világon a japán amatőrfilmezés áll a legmagasabb művészi színvonalon. Síró György ! Boldog bolondság A trükfilmek, melyek eleinte mint gyermekeknek való tréfácskák kezdették meg pályafutásukat, a filmművészet egészen külön ágává és egyáltalában nem jelentéktelen ágává fejlődtek. Már a rajzos film, de különösen a színes rajzosfilm természetéből következik, hogy miután ezeknek filmrevitelével készítőjüket nem köti meg semmi korlát, ezek fejezhetik ki leghívebben alkotójuknak művészi törekvéseit. Éppen művészi értékük miatt lettek is aránylag olyan hamar a közönség kedvencei. A Metró—Goldwyn—Mayer magyarországi vezérképviselete a Metró Filmpalotában most ismét egy csokorra való apróságot kötött egybe és igyekszik velük elfeledtetni, a nagyközönséggel a kánikula keserveit. És ez tökéletesen sikerül is neki. A színes szakfilmek sorában egyik kedvesebb, finomabb, ötletesebb, mint a másik. A Csokoládé katonák is közöttük vannak, melyek valóságos klasszikus értéket képviselnek már ezen a téren. Láthatjuk azután a Kotnyeles kakast, a Bababált, a Túl a rácson és a Ha nincs otthon a macska című apróságokat. A színes útifilmek ezúttal Svájc és Hollandia szépségeit mutatják be a közönségnek. Az egész sorozat kellemes, valóban művészi szórakozást nyújt vagy másfél órán keresztül. * Bükk Marika első filmje. Július elsején, hétfőn kezdi meg Rökk Marika Berlinben első filmjét, amely Suppé „Könnyű lovasság" című operettjéből készül. A „Könnyű lovasság”ból francia verzió is készül. A film szabadtéri jeleneteit Magyarországon fogják felvenni és ez alkalomból úgy a német, mint a francia változat összes szereplői Budapestre jönnek.