Ujság, 1935. július (11. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-21 / 164. szám
20 átt Ibbéljuk, de kétségtelen, hogy a régi művészek régi attitűdjeinek görcsös és rövidlátó kultusza üzleti oldalról is rossz politika. Ha már azonban az utánpótlás eredménye ennyire bágyadt, lássuk, hogyan kamatoztatják a budapesti színházak a rendelkezésre álló értékeket. Egyetlen egyszer sem volt színpadon a múlt szezonban: Bánóczy Dezső dr. Bodó Ica. Fedák Sári, Ferenczy Károly, Gaál Franciska. Gazsi Mariska, Hollós Ilona, Kosáry Emmy, Körmendy János. Megyaszay Vilma, Molnár Vera. Mészáros Géza, Sulyok Mária. Steinhardt Géza, Szirmai Imre. Tóth Böske, Fedák Sári nem volt Pesten, az igaz. Azt hisszük azonban, hogy amilyen fanatikus színésznő, talán nem is ment volnaAmerikába, ha Budapesten megfelelő feladat kínálkozott volna számára ... Gaál Franciska — tudjuk — sokat kért és kevés ideje volt, mert filmezett. Akárhogy is van, idén történt először, hogy Gaál Franciska Budapesten nem lépett színpadra. Kosáry Emmy néhány szerepet játszott a „kültelki" színházakban. A felsorolás ABC-rendje is jelzi, hogyezuttal nem akartunk különbséget tenniérték szempontjából a művészek között.Abban kétségkívül egyenlők, hogy mindegyiküknek helye volna a magyar színpadon s talán még abban is, hogy valamennyiüknek megvan a maguk közönsége. Sokkal számosabban vannak azonban, snkiket csak azért nem illeszthettünk a listába, mert egyszer vagy kétszer mégis csak felléptek, rendszerint egyéniségükhöz sem illő s jelentőségükhöz nem méltó szerepben. Itt következnek: Balla Lkci. Két év előtt általános volt a nézet, hogy soha vagy legalább is régen nem hallott hangot hozott a magyar operettszínpadra, egyénisége meglepően eredeti, friss, humoros. Volt olyan vélemény, amely az „új Fedák Sárit" látta benne. Tavaly kétszer lépett fel a Royal Revüszínházban a Szeressen kedves és a Csak azért is című produkciókban. Baló Elemér. Vezércikkek tudatták a közönséggel, hogy itt az új, nagy magyar színész, mmikor az Árnykalász főszerepét eljátszotta. Két szerepére emlékszünk a múlt évadból: epizódalakítás a Szentpétervárban (persze: anarchistát játszott) s egy néma szerep a Rágalom című detektívdrámában. Bársony István. Egyike a legjobb magyarparasztszínészeknek: alakításai az Andrássy Úti Színház kis paraszt-egyfelvonásosaiban felejthetetlenek maradnak. Igaz, hogy nem népszinmű-színész s talán ez a baj. Parasztfigurái nem romantikusan tökéletesített vagy Semmitmondóvá túlkarikírozott népies bábok, hanem olykor kényelmetlenül igazi alakok. Bársony igen jó s modern szemléletű rendező is: emlékezetes még a Nagy börtön című hadifogolydarab érdekes beállítása. Tavalyi teljesítménye: egy rendőrszerep a Bethlenyén Színházban s egy epizódalakítás a Belvárosiban. Csatay Janka: Igen jó komika. Nagy szerepe volt annak idején a János vitéz boszorkánya. Az utolsó szezonban csak a Dubarry reprizében lépett fel rövid ideig. Csók István. Tavalyelőtt még a Vígszínház „nagy felfedezettje" volt s őszinte sikerrel alakította az Ifjúság főszerepét. Legutóbbi szezonban már csak epizódfeladatokat kapott, azok közül is jelentékteleneket. Csortos Gyula. Egyetlen egyszer sem lépett fel „nagyszínpadon". A Bethlen-téri Színházban játszott egy-két szerepet, egyebekben pedig az Erzsébetvárosi és Józsefvárosi Színházban lépett fel. Remélhetőleg a Nemzeti Színház jövőre kárpótolja majd. Dajbukát Ilona: Ugyanaz vonatkozik reá, mint férjére, Bársony Istvánra. Egyetlen tavalyi szerepe: egy öreg zsidóasszony a Bethlen-téren. Dávid Mihály: Nagytehetségű fiatal művész. Legnagyobb sikerét az Oroszországban érte el. Rövidesen megfeledkeztek róla, Parisba vándorolt. Most itthon várja az alkalmat, hogy újra felfedezzék. Tavalyi működése: egykét inas, soffőrszerep. Csak percekre volt a színpadon. Délig Ferenc. Többször megmutatta már, hogy nemcsak rokonszenves operettszerelmes ,s ez is nagy szó, mert az operettszerelmesek ritkán rokonszenvesek), hanem intelligens és fejlődésképes drámai színész is. Két szerepe volt a múlt évadban: egy a Király Színházban s egy a Royal Revüszínházban; mind a kettő jelentéktelen. Erdélyi Misi. A közönség inkább filmszerepléseiről ismeri. Pedig nagyon kedves s igazán egyenrangú vígjátéki és operettszubrett. Szép, kitűnően táncol, jó humora van. Egyszer lépett fel, pontosan egy év előtt a Terézkörúti Színpad nyári műsorában, a Szerencsemalac című bohózatban. Fenyő Emil: Markáns, férfias, megbízható, jó művész. Drámai feladatokra nagyon alkalmas. Egyetlen tavalyi szerepét a Music Hall című operetté rontott bukott darabban játszotta a Fővárosi Operettszínházban, Gál Sándor. Egyike volt a felfedezetteknek: fiatal, eredeti humorú táncoskomikus. S amikor éppen ez a szerepkör meglehetősen betöltetlen, csak a Városi Színház alkalmi reprizein szerepelt. Most Budán játszik sikerrel. Gallai Nándor. Szintúgy: táncoskomikus. Szintúgy: egyetlen kis szerep. Gellért Lajos. Nem tudni, mi okból „avantgarde-színésznek" nevezik s ez nálunk rossz minősítés. Két szerepet játszott a Bethlentéren, a Joske és a Four fizetek című darabokban. Halmay Tibor: Európai hír kísérte haza, amiről Budapest hamar elfeledkezett. Egy szerepben lépett fel az Andrássy úti Színházban. Haraszthy Mici, a kitűnő és nemrégiben még igen népszerű művésznő egyetlen szerepet kapott a Pesti Színházban, amely azonban kevéssel reá megbukott. Harsányi Rezső, akit a közönség széles rétege szeret s akinek két év előtt rendkívül nagy sikerei voltak, egyszer kapott szerepet a Kamaraszínház Abbé című szezonyitó darabjában. Honthy Hanna, aki vitathatatlanul a legelső operettprimadonna, de vígjátéki színésznőnek is kitűnő (sőt talán ez az igazi terrénuma!) november óta nem volt színpadon egészen a legutóbbi hetekig, amikor a budai operett főszerepét vette át. Ilosvay Rózsi nemcsak mint chansonénekesnő, hanem mint drámai színésznő is a legjobbak közül való. Népszerűsége még nemrégiben is az elképzelhető legnagyobb volt: tavaly a Terézkörúti Színpad két szezonelejei műsorában énekelt chansonokat, beigazolva, hogy művészetének teljében van s hogy — mondjuk ki — nem is idősebb, mint sokan azok közül, akik bakfisszerepeket játszanak, joggal. Nagyon fiatalon kezdte a pályát, ezért tűnik régi színésznőnek. Kertész Gábor rokonszenves és finom operettbonviván; egy szerepet játszott a Fővárosi Operettszínház egy bukott darabjában. Kéry Pannit minden évben felfedezik. Rendkívül csinos, nagyon kedves és eredeti humorú vígjátékszínésznő. Egy kis szerepet játszott a Kamaraszínházban és egy még kisebbet a Szentpétervárban, ezt is csak a főpróbán, mert utóbb az egész jelenetet kihúzták. Komár Juliska egy szerepet játszott a Vígszínházban. Lázár Mária, aki nagy lendülettel emelkedett a színészi pályán, a múlt évadban mindössze két szerepet játszott, egyiket a Belvárosi Színház: Egy nő, akinek múltja van című darabjában, a másikat a Magyar Színház: Rágalom című detektívdrámájában. Latabár Árpád (az idősebb) kétszer lépett fel a Fővárosi Operettszínházban, holott az operettek közönségének egyik legnépszerűbb színésze. Orosz Vilma, a temperamentumos, kellemesen groteszk táncú operettszubrett egyetlen szerephez jutott a Király Színházban. Orsolya Erzsébet valaha ugyancsak „felfedezett" volt s ennek jogosultságát sohasem cáfolta meg: két szerep jutott a számára a Bethlen-téri Színházban. Rátkay Márton, aki önmagában valóságos fejezete a magyar operettjátéknak s akinek komoly prózai sikerei és feladatai vannak, mindössze két említésreméltó szerepet játszott: a Muzsikusokban és a Rágalomban. Az utóbbit rendkívüli sikerrel, Sarkadi Aladár is keveset hallatott magáról. A Bethlen-téri Színházon kívül csak egyszer lépett fel a Belvárosi Színházban, a Döntő éjszaka című darabban. Szenes Ernő, a sokáig általánosan kedvelt kövér kémikus egy szerepet játszott a Bethlentéren. Somogyi Nusi. A kiváló s amellett általánosan népszerű művésznő két szerepet kapott: a bukott Music Hallban és a Royal Revüszínház egyik operettjében. Szentiványi Kálmánt a maga közönsége igazán lelkesen szerette, különösen konferanszaiért. Működése a múlt szezonban: egy szerep a Bethlen-téren. Sziklay József mint Sasfiók mutatkozott be Budapesten Kassáról jövet. Azután tenorista lett, később operettbonviván. Végül áttért a tárkoskomikus szerepkörére. Csak a Royal Orfeumban és a Pesti Színházban jutott számára feladat. Szilágyi Marcsa egy szerepet játszott a Belvárosi Színházban s néhányszor fellépett a Városi Színház alkalmi előadásain. Szokolay Olly, a szép, jóléneklő, kitűnően táncoló operettszínésznő egyik kültelki színházon kívül a Royal Revüszínházban — dirigálta a zenekart. Tassy Mária, a kitűnő művésznő számára egy szerepet hozott a szezon. Zátony Kálmán egy szerepet játszott a Belvárosiban és a rabbi szerepét a Városi Színház Simon Judit előadásán. Alig láttuk a színházi karmesteri pulpitusán az olyan kitűnő dirigenseket, mint Hetényi-Heidelsberg, Komor Vilmos, Marton, Nádor Mihály, Stefanidesz Károly s a napokban elhunyt Vincze Zsigmond. Nem jutott egyetlen rendezéshez sem a tehetséges Kürti György, holott éves szerződés kötötte a Magyar Színházhoz s nem a nekivaló terrénumon működtették Vajda Pált a Belvárosi Színháznál. Csak a legkirívóbb eseteket említettük s nem soroltuk fel például azokat, akik két- háromszor mégis felléptek egy hosszú szezon során, nem emeltük ki azokat, akik nem számukra való szerepkörben, de mégis működtek valamelyik színháznál, kihagytuk azokat, akiket a múltjuk még nem predesztinál arra, hogy „mellőzötteknek" tekintsük őket, amiért ritkán szerepeltek. De akiket felsoroltunk, azokból is két ermék vagy két-három társulat, különösen ha hozzávennék azokat a fiatalokat, akik — reménytelenül — felfedeztetésüket várják az ismeretlenségben. (v.) I sf N ' *T i * Wagner- és Mozart-ciklus Münchenben. Július huszonnegyedikén kezdődnek meg Münchenben az ünnepi játékok a Prinzregentert Theater Nürnbergi mesterdalnokok előadásával. Ezt az előadást Knappertsbusch Hans főzeneigazgató vezényli és Barré Kurt rendezi. A Prinzregenten Theaterben adják elő ciklus keretében Wagner alkotásait, míg Mozart operáit, ugyancsak ciklusosan a Resident Theaterben kerülnek színre. * Ivogün Mária visszavonul? A Frankfurter Zeitung megdöbbentő hírt közöl a világhírű magyar származású énekesnőről, Ivogün Máriáról. Azt írja róla, hogy a kiváló művésznő egy baleset következtében súlyos szembajt kapott, amely megvakulással fenyegette. A nagyszerű koloratúrénekesnő felgyógyult, de elhatározta, hogy teljesen visszavonul, nemcsak a színpadtól, hanem a hangversenydobogótól is. Ivogün Mária, mint köztudomású, budapesti születésű, Bécsben képezték ki a hangját és kora fiatalságában már egyike volt a leghíresebb énekesnőknek. A háború előtt a müncheni operaházban szerepelt, majd Berlinbe szerződött és másfél évtizedig gyönyörködtette a német főváros közönségét ragyogó énekével. Most ■ negyven éves és művészetének a delelőpontján áll. Igazán kár volna, ha tényleg visszavonulnak a nyilvános szerepléstől. * Csökkentik a francia állami színházak szubvencióját. Franciaországban is takarékoskodni kell. Az állami színházak szubvencióját éppen ezért tíz százalékkal csökkentették a költségvetésben. Ez a redukció különösen az Opera Combile-t és a Comédie Francaiset érinti súlyosan. Az utóbbi ugyanis jelentős átépítési munkálatokat kezdett meg, az előbbi pedig a csökkent idegenforgalom miatt már pár év óta nem megy olyan jól, mint azelőtt. Természetesen a Nagyopera is erősen megérzi a szubvenció redukálását. Párizsiban arról beszélnek, hogy a szubvenció csökkentése miatt a művészek és színházi alkalmazottak fizetését is tíz százalékkal csökkenteni fogják. A helyárak emelésére módjuk nincs a színházaknak, mert ezt a statútumok tiltják. Erre azonban különben sem gondolnának, mert hiszen nem elég a helyárat emelni, a nézőteret meg is kell tölteni. * Uj magyar vonósnégyes társaság. Uj magyar vonósnégyes társaság mutatkozott be a közönségnek. Tagjai: Végh Sándor, Szervánszky Péter, Koromzay Dénes és Palotay Vilmos. Beethoven és Mozart egy-egy négyesét adták elő jeles kidolgozottsággal és pompás összjátékkal . A csárdás sikere Londonban. A londoni nemzetközi néptáncünnepségek során óriási sikert aratott a magyar csárdás. A Regentsparkban tartott szabadtéri előadás műsorát a magyar csoport tánca fejezte be. A közönség olyan lelkesen ünnepelte őket, hogy kissé tovább is kellett táncolniok a megállapított időnél s azután, amidőn levonultak a színpadról, a cigány az angol közönség kívánságára még tovább ott maradt és játszott. Óriási tapsvihar fogadta ezután az összes nemzetek tánccsoportjait, amelyek nagy tánckarban valamennyien csárdást táncoltak. A magyar tánc teljesen meghódította London közönségét. * Rozgonyitól 3 gyermekfénykép 8 pengő. Hangversenyek A BUDAPESTI HANGVERSENYZENEKAR ELŐADÁSAI A MARGITSZIGETI „POLO“ SZÍNPADON MA VIDÁM EST Góthné Kertész Ella, Gőth Sándor, Rajna Aliz, Szász Ila, Mucsányi—Lakos, Komlós, Harsányi felléptével. KEDDEN WIENER ABEND Schubert-, Mozart-, Johann Strauss-művek. Közr.: Elisabeth Gerold. Vezényel: Kari Pahlen dr. CSÜTÖRTÖKÖN KÖZKÍVÁNATRA TRUBADÚR NÉMETH MÁRIA ANDRY PIROSKA Kari Baum, a prágai opera első tenoristájának és Érdy Pál együttes felléptével. Jegyek erre az előadásra kizárólag elővételben Rózsavölgyinél. Az ÚJSÁG utazásai ■Bna ma ad a Magyar Nemzeti gEfl J?® SESS S fiST Bank 221 ez. eng. ruSSI&ba I . Részvételi dij: III. oszt. vasúti jeggyel, jó ___ Aug. 10-tol polgári szállóval, hat napi teljes penzióval. .P ■ aug. 18-ig i 1,1 Elsőrangú szállodai elhelyezéssel ...............P WWwi II. oszt. vasutijegydifferencia.........P 110.— Magyar Nemzeti a NORDSI aP-pa a „siEsna cobdoba- aaitwas m “i K“,iUs“i»ko**. HM 280.— aug. ig Pihenés! i^4sspengő) Dunai vasutazás ~ Augusztus 11-18 és szeptember 3—10. Uffenbe.......................................................................e i2.eo Augusztus 11—18 és szeptember 3—10. Kirándulás a Felsődunára az Egyéni utazási lehetőség Cseh földüsigekről és a Tátrába: Franzensbad—Trencsénseplic—Pöstyén—Podebrady— Lubodina Ausztriába: Weiden—Maria Zoli—Salzburg—Hofgastein stb. Olaszországba: Abbai—Rimini—Riccione—Montecatini-Terme—Alassio — Nerui stb. helyekre Részletes program és felvilágosítás az ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJÁBAN, Erzsébet körút 43. Telefon: 31-6-28 ÚJSÁG VASÁRNAP, 1935 JÚLIUS 21