Ujság, 1935. szeptember (11. évfolyam, 198-222. szám)
1935-09-15 / 210. szám
[VASÁRNAP, 1935 SZEPTEMBER 15 ÚJSÁG SZÍNHÁZ Milliós örökséget kapott a Nemzeti Színház Deák Ferenc unokahúgának érdekes végrendelete Nagy horderejű és váratlan esemény történt a legutóbbi napokban: a Nemzeti Színház hatalmas vagyont örökölt. Pillanatnyilag nem lehet a hagyaték értékét megközelítő pontossággal sem megállapítani, de akik a helyzettel ismerősek, körülbelül egymillió pengőre becsülik a vagyont. Az örökhagyó Bölöny Józsefné Nedeczky Ferike, a régi világ ismert, köztiszteletben álló, mecénás hajlandóságú úrhölgye, Bölöny Józsefnek, a régi kolozsvári Nemzeti Színház intendánsának özvegye. Bölöny József annak idején örökösödési szerződést kötött feleségével, amely szerint a volt intendáns halála után egész vagyona Nedeczky Ferikére szállt, amikor Bölöny mintegy húsz év előtt elhunyt. A vagyon több részből állott Hozzátartozott az ugrás 4000 holdas latifundium, a szitási földbirtok, negyvenszobás kastély rengeteg műkinccsel és nagyobb összegű készpénz. Az örökösödési szerződés arról is rendelkezett, mi történjék a vagyonnal Nedeczky Ferike halála után. Múlt év októberében meghalt Bölöny József özvegye és nyilvánosságra jutott a végrendelet egész szövege: a Bölöny-házaspár úgy rendelkezett, hogy az egész hagyatékot Tisza József, Tisza István unokája kapja. Volt azonban egy látszólag jelentéktelen kikötése a hagyományozásnak: Tisza József tartozik családi neve mellé a Bölöny nevet is felvenni. Ha ezt nem tenné, akkor az egész hatalmas vagyon a budapesti Nemzeti Színházra száll. Tisza Józsefnek még alkalma sem nyitott, hogy nyilatkozzék: hajlandó-e a Bölöny nevet felvenni, amikor már per támadt a végrendelet körül. Bölönyéknek ugyanis volt egy fogadott leányuk: báró Montbach Ferencné, akit a végrendelet kifejezetten kizárt az örökségből, mert annak idején feszültté vált a viszony közte és Bölönyék között. Báró Montbachné azonban arra hivatkozott, hogy ha kötelesrész jogcímén esetleg nem is, de szerződés szerint a hagyaték jelentős hányada illeti meg. Az örökbefogadási szerződés szerint ugyanis Bölöny halálakor 400.000 aranykorona vált számára esedékessé. Mivel az időtájt kétséges volt, hogy Tisza József felveszi-e a Bölöny nevet s hogy váljon az örökség, jogi műnyelven szólva, nem a budapesti Nemzeti Színház javára nyílik-e meg, báró Montbachné mind Tisza Józsefet, mind a Nemzeti Színházat perbe fogta. Így indult meg az a hosszas perlekedés, amelyről a nyilvánosság sajátságos módon eddig egyáltalában nem szerzett tudomást. Most váratlanul érdekes egyezséggel ért véget a per. Montbachné, Tisza gróf és — ami bennünket a legközelebbről érdekel — a Nemzeti Színház megosztozott az örökségen. Elhatározták, hogy az ingatlanokat eladják és a vételárat három egyenlő részre osztják fel. Nincs fairünk arról, hogy Tisza József gróf felveszi-e a Bölöny nevet. A vagyont, értesülésünk szerint, hárommillió pengőre értékelték s ennek egyharmada illeti a Nemzeti Színházat, illetve a magyar államot. Vajjon mire fogja a Nemzeti ezt a hatalmas pénzösszeget felhasználni? Azt hisszük, ez a deus ex mnehina azért jelentkezett éppen most, hogy a Nemzeti Színház közelgő jubileumára mégis felépülhessen az új Nemzeti Színház. — Bölöny Józsefnek, az egykori kolozsvári Nemzeti Színház intendánsának volt felesége Nedeczky Ferike, Deák Ferenc unokahúga. Főként az ő művészi becsvágyának volt köszönhető, hogy akkortájt a kolozsvári színház a fejlődésnek rendkívül magas fokára jutott Bölönyék sajátjukból rengeteget költöttek a színház érdekében. Minden hónapban az egyik dunaparti szálló fejedelmi lakosztályát foglalták le Bölönyék és itt tárgyaltak azokkal a művészekke, akiket Kolozsvárra akartak szerződtetni. Ilyen alkalmakkor rendszerint én is társaságukban voltam és megfigyelhettem, hogy milyen megható szeretettel, igyekezettel tökéletesítették a színház együttesét. — Beutazták az egész Magyarországot, hogy új tehetségeket kutassanak fel. Nedeczky Ferike személyes ambíciójának tekintette, hogy férje színházát felvirágoztassa. Igyekezetét teljes siker kísérte. A színház társulatához tartozott, hogy csak azokat említsem, akik hirtelenében eszembe jutnak: Hettyey Aranka, Fáy Szeréna, Küry Klára, Komlóssy Emma, Réthy Laura, Laczkó Aranka, Turcsányi Olga, Szentgyörgyi István, Janovics Jenő, Berky Lili, Ditrós Mór és felesége, Dezséry Gyula, Király Ernő, Sebestyén Géza, Ivánfy Jenő, Stephanidesz Károly karnagy és mások sokan. A díszleteket olyan gonddal válogatták össze, hogy például a Gésák előadására Tokióból hozattak faliszőnyegeket, hímzéseket és kosztümöket. — Bölöny József és Nedeczky Ferike művészetbarát lelkére vall az a nagyszerű hagyomány, amellyel most a budapesti Nemzeti Színház fog gazdagodni. Ki volt Nedeczky Ferike? Bölöny Józsefné Nedeczky Ferikét jól ismerte Réthy Pál, az első magyar színházi ügynök, aki évtizedeken át többek között a kolozsvári színház társulatait is szervezte. Ő mondta el nekünk ezeket az adatokat a Nemzeti Színház bőkezű örökhagyójáról: Mindenki erről beszél... KIRÁLY-SZINNHÁZ SZENZÁCIÓS! ma vasárra 3 eladás 8 órakor Hétközna portként 2 előadás, 4.30 és 8 órakor HELYOWM is so ala ISS Pécsi Blanka elmondja, miért jött haza Néhány napja állandó, éves lakást bérel Budapesten Pécsi Blanka, a kiváló Reinhardt-színésznő, akinek egészen a legutóbbi időkig jelentős sikerei voltak Bécsben. Ez a pesti főbérlet jelzi Pécsi Blanka elhatározását: visszatért oda, ahonnan elindult. Egyelőre csak a „budapesti lakás“ címet vette fel, de remélhetőleg hamarosan hozzátoldja a „budapesti színésznő“ rangot is. Az új lakásban beszélgettünk Pécsi Blankával. — Hat évig minden rendben ment — beszélte. — Tavaly azonban már munkavállalási engedélyhez kötötték az idegen állampolgárok színpadi szereplését. A magyar követség egyetlen telefonálással el tudta intézni az én engedélyemet, de nekem már maradt valami keserű iz a számban. Elgondolkoztam, el kellett gondolkoznom, hogy jogom van-e nekem benszülött osztrák színészek elől elvenni a kenyereit Különösen most nagy kérdés ez, amikor olyan szörnyen pang a bécsi színházi élet. — Bécsben — folytatta elkomorodva — régebben is rengeteg volt az állástalan, nyomorgó színész, de most, amiikor Németországból is annyi művésznek kellett hazajönnie, egyenesen katasztrofális a helyzet. A gázsifizetések sok színháznál szörnyen bizonytalanok, a magánszínházak akciót indítottak, hogy szintén szubvenciót kapjanak, ilyen nehéz szezon rég nem volt. Kötelességemnek éreztem, hogy megkérdezzem Hock dr.-t, a színház igazgatóját: nem hátráltatja-e az esetleges szubvenciót az, hogy ő idegen színésznőt foglalkoztat? — Hock kis kertelés után őszintén megmondta, hogy sajnos, igazam van, nem kizárt dolog, hogy az én szereplésem miatt megbuknék az egész állami támogatás terv. Ezt igazán nem vehettem a szívemre, önként kiléptem a szerződésből és hazajöttem. Néhány szerepre ugyan még le vagyok szerződve a Raimund Theaterhez, ezekért nem volt érdemes Bécsben maradnom. Az osztrák rádióban is szerepeltem néhányszor, újabban ezt sem ambicionáltam: mindig magamon éreztem valami osztrák állástalan színész szemrehányó tekintetét. Nagyon szeretem Bécset, de nem tudtam ott magamat sose — újabban különösen nem, — otthonosan érezni. — És itt talán — mondta élénkebben — rátérhetek hazatérésem másik, nem kevésbé fontos okára. Kicsit nehéz erről beszélni, hiszen már annyian mondták előttem, hogy nem is hangzik őszintén. Én soha nem mondtam le arról, hogy Budapestre visszajöjjek. Szép dolog Bécs, szép dolog a külföld, a külföldi siker, de csak Budapest marad a legszebb mind között. Nekem szerencsére bizonyítékaim is vannak arra, hogy mindig ide vágytam: bútoraimat bécsi tartózkodásom alatt Pesten raktároztattam el, tudtam, hogy nem érdemes kivinni, mert csak visszakerülök én még Pestre. Most minden időmet elfoglalja a berendezkedés nagy felfordulása, azután majd remélem jut egy kis hely nekem is a pesti színpadokon. Egyelőre örülök Pestnek, itt mindenki olyan kedves, a mesteremberek, akikkel most napnap után dolgom van, a villamoskalauzok, szóval mindenki. Bécs a kedély és a kedvesség híres városa, de hol marad az Pesttől? Pécsi Blankát, a színészetnek ezt a komoly, nagyvonalú értékét örömmel fogadja vissza a magyar színpad és közönség. Állás nélkül maradt a budapesti operettszínészek megdöbbentő tömege Az új évadban nem lesz álladó premieroperettszínháza Budapestnek. A Király Színház kizárólag régebbi operetteket nyit fel és társulatát fiatal és nagyobbrészt vidéken felfedezett erőkből szervezte, a Városi Színházban operaelőadások, koncertek és más előadások váltakoznak az operettel, a Fővárosi Operettszínházból varieté alakult. Ennek az állapotnak távolabbi hatását még nem tudjuk felmérni: hol mutatkoznak majd be azok a zenészek, akiknek Kálmán, Lehár, Jacobi, Ábrahám, Márkus, Brodszky és a többiek módján talán a világsiker jutott volna, de akik budapesti preMegdöbbentő névsor, reménytelen tömeg. Nem hiába ágáltak a színészek a budapesti operettszínpad védelmében ... Mi lesz ezzel az ötvennéhány színésszel? És mi lesz azzal a másik ötvennel, akit fel sem soroltunk, mert a közönség alig ismeri a nevüket? mier nélkül aligha jutnak másutt színpadhoz. A közvetlen hatás azonban máris érezhető: úgyszólván valamennyi budapesti operettszínész állás nélkül maradt. Minden magyarázatnál többet mond az a lista, amely — értékre való tekintet nélkül — ABC-sorrendben tünteti fel azokat a nevesebb operettszínészeket, akik az új szezonban nem jutottak állandó szerződéshez. Lehet, sőt valószínű, hogy kis részüknek — az igazán nagynevűeknek — jut majd egy-egy szerep a hosszt évadban, de ma valamenynyien állandó szerződés nélkül állnak. Budapesten, az operett fővárosában nincs tzínpad az operettszínészek számára. BÁLLA LICI BERKY JÓZSEF BERCZY GÉZA D’ARRIGO KORNÉL DARVAS IBOLYA DÉNES GYÖRGY DÉRI HUGÓ ERDÉLYI MICÉRCZKÖVY LÁSZLÓ FEJES TERI BELEKY KAMILL FENYVESSY ÉVA FERENCZY KÁROLY KÓSZA IRMA KÖKÉNY ILONA LATABÁR ÁRPÁD LATABÁR KÁLMÁN IIJ. LATABÁR ÁRPÁD 1.ÉSZAY KATÓ MEDGYASZAY VILMA MOLNÁR VERA NEMÉNYI LILI OROSZ VILMA PATAKI FERENC RUBINSTFIN ERNA RUBINYI TIBOR GÁLLÁ NÁNDOR SÁROSSY MIHÁLY HALMAY TIBOR SÍK REZSŐ NERCZEG JENŐ SOMOGYI NUSI HONTHY HANNA SZIRMAY IMRE HORTI SÁNDOR SZOKOLAY OLLY IHÁSZ LAJOS SZŐNYI LENKE KABOK GYŐZŐ SZÍJCS LÁSZLÓ KARÁTSONYI ILI UJVÁRY LAJOS KELETI LÁSZLÓ VARGA IMRE KEGLEVICH MARIETTA VERBŐCZY ILA KÉRY PANNI VEREBES ERNŐ KONDOR IBOLYA ZÖLDHELYI ANNA KOSÁRY EMMY Átmeneti kabátok (Rendelésszerűen készítve) 60.A pengőtől óriási választékban FEHÉR M. MIKSA világvárosi ruhaáruházában KÁROLY KIRÁLY-ÚT 12. Mérték után divatöltönyök 85 . Szerelemből elégtelen Bús Fekete László életképe a Vígszínházban Senki se tagadhatja, hogy Bus Fekete László minden idegszálával megfelel annak a kívánságnak, amelyet Shakespeare a színpadi szerző elé állít, hogy a saját korában éljen. Bus Fekete László minden darabjában az élet keresztmetszetét adja, sőt veszi górcső alá. Igaz ugyan, hogy a preparátum, amit a mikroszkóp alá helyez, nem funkcionális szervek képét mutatja, sőt még csak nem is fontos bajoknak a mikrobáit, de a hámsejtek pontosan látszanak benne és a felületről a néző nemcsak mulatságos, de sokszor lelkiismeretes képet is kap. Új darabjának címe: Szerelemből elégtelen. Bus Fekete László kissé mélyebbre nyúl a preparátumért és operáló kése már majdnem a szív környékéig hatol. De azután ,gyorsan viszahúzódik. Már nem orvosi műszer, hanem csak borotva, ami legfeljebb csak a felületen kaparást és a túlságosan tolakodó szemölcsöket vágja le. Ám a törekvés és a megtorpanás nem gáncsot érdemel, de sajnálkozó együttérzést, hogy a belső nemesebb szervek környékén a kése nem eléggé éles és a metszet átvilágításánál a mikroszkóp lámpája erősen pislog, így a kísérlet, amely úgy indult, hogy ennek a szerencsés kezű írónak a chef d’oeuvreje lesz, lassan visszahanyatlik abba mederbe, ahol a többi Bus Feketeszínmű kedves és szentimentális hullámai locsognak a siker öble felé. A keresztmetszet enyhe genreképpé szelídül s az író bátortalan szavát elnémítja a bátor rutin. Mert miről is szól ez az életkép? Három pesti leányról, akiknek a vágya teljesül. Szóval happy-end. Az első gazdag barátot kap, a második egy kis kalapszalont, a harmadik pedig házasságot egy jószivü, bár nem jó külsejű fülorvossal. Csak éppen, hogy ehhez a happy-endhez az első leány régi barátja, aki jómódú, de nem gazdag és akibe a leány halálosan szerelmes, hazudozva elhagyja őt, a második leány halálos szerelme, a fiatal gróf, feleségül veszi a mágnáskisaszszonyt, míg a harmadik leány el kell, hogy hagyja a színészt, akinél mint házvezetőnő szolgált, aki állandóan gorombáskodott vele s akit ő halálosan szeret. A sok képből álló játék aranyos genreképpel kezdődik, mikor az egyszobás főbérleti lakást a három leány együtt kiveszi és egy szegnek a falbaverése közben boldog örömmel énekli a „fel, fel vitézek a csatárai" kezdetű harcidalt, mert ez az egyetlen nóta, amit mind a hárman tudnak és befejeződik azzal a kulisszarengetéssel, hogy a három leány félig zokogva ezzel a dallal búcsúzik el a kis lakástól. Ezzel az akkorddal végződik a végén. Mert közben a darab állandóan kezdődik és állandóan befejeződik, ahogy a három leány sorsa csak lazán összefüggő genreképecskékre esik szét. Sok rutin, sok álszentimentalizmus, sok színpadi fogás tolakszik ebbe a darabba, de és ezt a tényt az öröm állapítja meg, hogy megbújik benne a szív is. Van néhány jelenete, amely mértéktartásban, meggyőző erejében és előkelőségében komoly irói elmélyülésre vall. Kár, hogy a pompás pecsenyét különösen a színész és a fülorvos jeleneteiben kabaré-gambing köríti. A Vígszínház előadása nyugodt, kiegyensúlyozott és jó. Muráti Lili fogadja nagyon meleg kézszorításunkat azért a rendkívüli alakításáért, amelyet ebben a darabban mutat. Csámpás, csúnya leányt játszik, aki jeles érettségi bizonyítvánnyal a zsebében előbb ügynökül, azután cselédnek megy. Kócosságában, rendetlenségében, piszkosságában elragadó. A nagy magyar színészi alakítások galériájába tartozik ez a szerep. Góth Sándor bánatosan hangolt és békaszerű ,púpos embere a másik nagy élménye az előadásnak. A szép Lázár Mária, a kedves Dayka Margit, a mulatságos Perczel Zita, a férfias és kellemes Perényi, a pompás megjelenésű Vértes szereplői még ennek az előadásnak, amelynek nem színészi produkciójában jól vesz részt Kabas és Ráday. Nem ők a hibásak, hogy a szerző erre a feladatra kárhoztatta őket. A rendezést Tarnay Ernő biztos kézzel irányította. A közönség dönti el, hogy ennyi elég-e, vagy elégtelen-e? Pünkösti Andor t : Étmsnek csanáS, öltöny S 20 ? havi törlesztésre. Szövet Jó, munka |f e»KlIEC IC I|A VIA Erzsébet-körut 22, első emelet jó, bélés, kellék hitelesen Jó! IIEIIEmE® Etf WHYSIM Telefon: 81-343. A. B. C.kötelékében