Ujság, 1935. november (11. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-09 / 255. szám

Szombat, idős november 9 ÚJSÁG SZÍNHÁZ Kedvezményes szíhtázjegyek Néhány éve maguk a színházak, tel­jesen érthetetlen módon, azon vannak, hogy a közönségnek az a része, mely ismeri a „tolvajnyelvet", kedvezményes színházjegyekhez jusson. Nem kell­­semmiféle jogcím. Egy telefonüzenet is elég és sürgős küldönccel házhoz szál­lítják a belépőt. Még így is olcsóbb, mint ha ugyanazt a jegyet a színházi pénztárnál váltotta volna meg a néző, pedig nyilván az ilyen alkalmi helyek sem önzetlenül vállalják a reklámot, adminisztrációt. Egy idő óta tehát az a helyzet, hogy a legtöbb színház kö­zönségének egyik része rendes áron vál­totta meg a jegyét, másik rés­­e pedig igen kedvezményesen jut hozzája, s úgy értesülünk, hogy a közeli napokban még kettővel szaporodik majd a „ked­vezményes" színházjegyeket nyújtó al­kalmi helyek száma. Vajjon miért van az, hogy vannak még olyanok, akik naivul a színházi pénztárnál váltják meg a jegyüket teljes áron, ahelyett, hogy a rendelkezésre álló rejtek utak egyikét, vagy másikát felhasználva, kedvezményes jegyet vá­sárolnának? Nyilván azért, mert még nem az egész közönség tudja, hogy szín­házjegyet Budapesten általában csak kivételes alkalmakra kell orosz áron megfizetni. Az egyszeri­ hét hönapokon bárki számára nyitva áll a módja, hogy színházra szánt pénzének nem jelenték­telen százalékát megtakarítsa. Csak is­merni kell az utat, s az utat nem nehéz megtalálni... Hovatovább odajutunk, hogy „pali“-nak számít az, aki még ad valamit a színházak legtöbbjének buly­­ártáblázatára és tájékozatlanságában azt a könnyelműséget követi el, hogy jegyet éppen a színházi jegypénztárnál veszi Azt hiszik a színházak, hogy az ér­dekükben él­ ez a felemás, őszintétlen jegyárpolitika? Hogy nem hat kedv­­veszejtően az a tudat, hogy pénzpocsé­­kolás a színházak legtöbbjébe egész áron jegyet váltani? Ámde, ami a szín­házak érdekét illeti, azzal ne foglal­kozzunk. Bennünket a közönség érdeke érint inkább. Ha a színházaknak mód­jukban áll, hogy a jegyeket olcsóbban adják, miért nem szállítják le egyene­sen, őszintén, mindenki számára tudva­lévően, nyíltan a helyárakat? Arra szá­mítanak, hogy azok, akik még nem is­merik a járást, bebotlanak a színházi kasszához, amelyet az „okosak", sajá­tos színházi tzánszaink ismerői elke­rülnek? A számítás egyre kevésbé fog beválni. A hír gyorsan terjed: ma még kevesen, holnap sokan, holnapután ta­lán mindenki kedvezményes jegyet fog követelni. Nem lenne egyszerűbb a helyárakat önként és idejében leszállítani? Zenei kisszakasz Chopin műveinek a teljes katalógusát most állítja egybe a varsói Chopin-iitézet. A katalógussal együtt a különféle kiadmányok statisztikáját, továbbá az egyes alkotásokról készült gramofonlemezek statisztikáját is közli. A harmonika, mint hangszer Német­országban még mindig nagyon diáik. Hétezer h­armonikás egyesület működik Németország területén, az iskolai szájharmonika zenekarok száma pedig meghaladja az ötezret. A zenei neveléshez valószínűleg hozzájárul ez a kömns­­ű­yem­ kezelhető és könnyen megtanulható hang­szer is. A jövő évi bayreuthi ünnepi já­­t­é­k­o­k során ismét színre kerül a kis bajor vá­ros Wagner-színházában a Lohengrin.­­Wagner­nek ezt a dalművét huszonhat év előtt, az 1ui0-ben tartott ünnepi játékokon játszották .Utoljára Bayreuthban. Wagner R­i­c­há­r­d feleségének, Liszt Co­­­simának harminchatodik születésenapjára Kim­­­ícrkatekismus címen egy alkalmi művet írt. Ezt f az ismeretlen kis kompozíciót Wagner Szigfrid özvegyének az engedélyével közepes sikerrel m­­itatták be Stuttgartban. BOSAI8BO * Liszt-est. Az Országos Liszt Ferenc­ Tár­­­saság magas színvonalú ünnepi estét rende­zett Liszt Ferenc emlékezetére. Gessler Ödön, a székesfővárosi felsőbb zenetanfolyam igaz­gatója, rendkívül érdekes és tartalmas elő­adást tartott Az ismeretlen Liszt címmel. Kü­lönösen kiemelte, hogy Liszt műveit két csoportra lehet osztani. Az egyik csoportba a tartalmilag kevésbé értékes művek tartoznak, amelyek ezért ismeretlenek. Liszt ugyanis á­landóan tele volt munkakedvvel és lángoló fi­kolniakarással s ezért folytonosan kompo­nált. Természetes, hogy ilyen nagyarányú zeneszerzői munka mellett akadnak kevésbé ihletős szerzeményei is. Vannak azután Liszt­nek olyan művei, amelyeket a nagy kompo­nista kisebb körnek szánt. Ezekben sokszor egészen sajátos önvallomásszerű részeket találunk. Ez utóbbi művek éppen ezért, mert a mester kisebb körnek szánta őket, szintén kevésbé terjedtek el. Liszt dalainak a leg­többjét egyébként most fedezte fel Raabe Péter. Idáig mintegy ötven dala volt isme­retes, most az újabban felfedezettekkel együtt már százhét dalát ismerjük. Ezek között a kevésbé ismert dalok között sok értékes és szép munka van. Liszt, amennyire zárkózott volt a magánéletben, annyira őszintén tárja fel lelkivilágát és gondolatait a szerzeményei­ben. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Réthy Eszter, az Operaház nagytehetségű fia­tal művésznője, néhány Liszt-dalt énekelt­­Farkas Ferenc alkalmazkodó zongorakísérete mellett. Rétsiy Eszter gyönyörű hangja, fölé­nyes muzikalitása, finom kultúrája és nagy megjelenítő ereje remekül érvényesült a Liszt-dalokban. A művésznőre a hangver­senydobogón is feltétlenül szép jövő vár. Herz Lili Liszt néhány zongoradarabját szó­­laltatta meg ragyogó technikával, szívesen és intelligensen. A nagyszámú közönség m­ele­­g­e ünnepelte valamennyit. * Massenet lánya meghalt. Párizsban elhunyt Massenet Juliette, a nagy francia zeneszerző lánya. A boldogult a párizsi társasélet ismert és nagy szerepet játszó tagja volt. Apró hírek Hajmássy Miklós, a jeles színművész, Bécsijén megkezdte a próbát a Deutsches Volkstheater Huszárroham című új darabjában. Huszár Pufi néhány nap óta beteg. Erősen meghalt és még néhány napig ágyban kell maradnia. Békeffi István „Fényesen átalakuva" című­ vígjátéka tesz a Belvárosi Színház következő újdonsága. Szilágyi és Eisemann Én és a kisöcsém című operettje pénteken a kopenhágai Apolló-színház­­ban került sikerrel színre. * Opera. Pataky Kálmán pénteken este az Álarcosbálban lépett a közönség elé. Ricardo szerepét énekelte pompás diszpozícióban és elragadóan. Méltó társa volt Rigó Magda Amália szerepében. Gyönyörűen csengő hangja és finom énekkultúrája nagy sikert biztosított számára is. René szerepében Svéd Sándor kivételes művészetét élvezte a közön­ség. Olyan sikere volt, hogy harmadik felvo­násbeli áriáját megismételtették. A közönség egész este sokat tapsolt az előadás minden tényezőjének. * Adler Lajos meghalt. Az Operaháznak is­mét gyásza van. Érdemes, régi karénekese és kitűnő munkása, Adler Lajos pénteken elköltö­zött azt élők sorából. A boldogult családjában volt a szép hang és zenei tehetség. Testvérbátyja volt Aquila-Adler Adelinának, a külföldön is sok sikert aratott kiváló koloratúr-énekesnő­­nek. Adler Lajos 1005-ban került az Operaház­hoz s tekintettel arra, hogy mint magánénekes nem kaphatott ott alkalmazást, a karba szerző­dött le. Kisebb magánszerepeket is énekelt. Megbízható, szorgalmas, ízig-vérig művészem­ber volt, akinek a munkájára mindig számít­hatott a színház. A múlt évben kezdett beteges­kedni s ebben az évadban már fel sem lépett az Operaházban. Pénteken megváltotta szenve­déseitől a halál. November 10-én délelőtt 11 órakor temetik a farkasréti temető halottas házából. Az engesztelő szentmisét november 14-én, csütörtökön reggel 9 órakor mondják lelki üdvéért a krisztinavárosi plébániatem­plomban. A hetvenéves Gál Gyula beszél múltjáról és terveiről Szemben ülünk Gál Gyulával, a Nemzeti Színház nagy művészével és örökös tagjával tágas, polgári kényelemmel berendezett la­kásában. A falakon köröskörül a negyven­éves pálya emlékei: koszorúk, fényképek, festmények és rajzok régi szerepekről. — Ha visszatekintek a pályámra — mondja Gál Gyula —, határozottan a tanítványaimra vagyok legbüszkébb. Harmincöt évvel ezelőtt kerültem tanárnak a „Szülészeti Tanodá"­­hoz. A romantikus iskola élte fénykorát, de én már tapogatódzva megpróbáltam valami mást csinálni, úgy látszik, sikerült megköze­lítenem a mai stílust, mert amikor fitost az Athéni Timon előadására bementem, öröm­mel láttam egy Csoportban sok volt tanítvá­nyomat a rendkívül nehéz, de rendkívül szép produkció keretében. — A múltam... — gondolkodik el. — Tizennégyéves koromban szöktem meg ha­zulról és álltam színésznek. Első szerepem Bálnay tanácsos volt, Csiky Gergely: Cifra nyomorúság című darabjában. Semmi meg­felelő ruhám nem volt, kénytelen voltam a helybeli rabbitól kabátot kölcsönkérni. A rabbi kövér volt, én cingár kisfiú, de azért nagy sikerem volt a kabátban: a rabbi so­kat tapsolt nekem az előadáson, sőt utána még vacsorára is meghívott. — Másik kedves emlékem Mohácson ját­szódott le. Egressy Ákos, a nagy Egressy Gá­bor fia vendégszerepelt a társulatunknál A velencei kalmár főszerepében. Én voltam a kellékes és a vendégművész megbízott, hogy kerítsek neki egy mérleget, amivel a font húst lemérheti. Jobb hí­ján a szatócsüzletből kellett a mérleget elemelnem, amikor a bol­tos éppen szunyókált. Rendes üzleti mérleg volt -- én ma megölném azt, aki az én Shylockomhoz ilyet adna­­—, de nem ez volt a baj. Hanem az, hogy mikor Egressy elő­húzta köpenye alól a mérleget, a nézőtéren felordított valaki: „A guta üsse meg, hisz ez az én mérlegem!“ Mondanom se kell, hogy a drámai jelenet a legnagyobb nevetésbe ful­ladt. A szatócsnál azután sikerült kimagya­ráznom a dolgot, hivatkoztam a nyomoromra s végül annyira megszűnt, hogy a lopott mér­legre egy ruszint adott ráadásul, mert hal­lotta, hogy azt nagyon szeretem. H­at középiskolát végeztem mindössze, amit most tudok, azt elsősorban magamnak köszönhetem. Ditrói Mór tanítgatott, általa kerültem a Vígszínházba, azután bejutottam a Nemzetibe. — Most hetvenéves vagyok. Ha visszate­kintek a pályámra, látom, hogy elég becsü­letesen dolgoztam. „Primadonna sohase voltam, a lovakat sohase fogták ki a hin­­tómból, igaz, hogy nem is volt hintóm, mert pénzre nem vágytam soha. Nem a pénz kel­lett nekem, csak a művészet, csak a szín­házért dolgoztam. Nem voltam és nem is vagyok talán olyan népszerű, mint egy ka­baré-komikus, de ezért kárpótol az a szeretet, amely körülvesz. — De azért nem vagyok elégedett. Hetven­éves vagyok, mégis tele ambícióval, vággyal: szeretnék valami nagyot, valami újat mu­tatni. Annyi becsületes öregurat, rendfőnö­köt, törvényszéki elnököt játszottam már. Most játszhatom végre magánszínházban is: szeretnék kicsit komisz lenni, verekedni sze­retnék a színpadon! Telve vagyok életerővel, egészséges, friss vagyok, szeretném megmu­tatni a közönségnek, hogy más is tudok lenni, mint jóságos öregúr. Most elutasítottam né­hány kitűnő szerepet — s ezáltal sok pénzt —, mert számomra sablonosak voltak. Újat akarok adni, valamit, ami még nem volt, va­lamit, ami igazi, komoly művészet. És ha ez sikerül, akkor talán én is meg leszek elé­gedve magammal. * December 12-én jár le a Fővárosi Cirkusz pályázata. A polgármester pénteken hirdette ki a nyilvános pályázatot a városligeti •F­ővárosi Cirkusz bérletére, amelynek határideje­t­­ov­em­ber 12. A pályázati feltételek szerint a cirkusz hat évre, vagy ennél esetleg rövidebb előre adja bérbe a főváros. Az évi bér kis­ összegben 7000 pengő, ezenkívül a bruttó jövedelem bi­zonyos százaléka illeti meg a fővárost. fi­lm! I kii fiira: Ne hagyj el! Páratlan sikerrel fut a FÓRUMBAN 16 éve nem volt olyan remek vígjáték, mint I kii új filmje: Csalj meg drágám! DÉCSI * CASINO 11 Darvas Lili Hans Járay és Szőke Szakáll személyesen megjelennek filmjük hétfői premierjén! A Romi Apollo és Kamara filmszínházak hétfőn mutatják be Darvas Lili első filmjét, BASKIRCSEV MÁRIA SZERELMÉT. Az előadások kezdete csak hétfőn, kivéte­lesen a Royal Apollóban ,14, ’16, és 10 órakor, a Kamarában 4, 6, 5 és 10 órakor. A hétfői előadások mindegyikén úgy a Royal Apolló-ban, mint a Kamará­ban megjelenik a nagyszabású film 3 kiváló főszereplője: DARVAS LILI, HANS JARRY és SZŐKE SZAKÁLL, valamint a film világhírű zeneszerzője: Ábrahám Pál. Jegyek rendes árban előre válthatók! Issay Dobroiven Budapesten Egy éven belül most már másodszor látogatóié­r­ Budapestre Issay Dobrowen, a világhírű orosz származású norvég karmester. Első látogatása egy kellemetlen tévedés következtében kínos em­lékeket ébreszt benne. Erről az első látogatásról beszélt: — November 24-re volt kitűzve budapesti hangversenyem, de francia impresszárióm téve­désből október 24-ét táviratozott, így hát októ­berben csakugyan útra keltem Oslóbal és három­napi fáradságos utazás után meg is érkeztem Budapestre. Első dolgom volt, hogy a próbák iránt érdeklődjek, képzelhető volt azután a meg­lepetésem, mikor kiderült, hogy az első zenekari próba csak egy hónap múlva lesz. Idén most második alakjammal vagyok Budapesten, de ez a látogatásom sem bonyolódott le simán. A kis határon feltartóztatták a vonatot, elrejtett de­vizát kutattak. Kellemetlen pár órát töltöt­tem ott. Issay Dobrowen Oroszországban született. El­meséli, hogy hogyan került Norvégiába. — A forradalom kitörése után a moszkvai operaház karmestere lettem, miután előzőleg a szentpétervári operánál tevékenykedtem. A mű­vészeket a bolsevisták különleges elbánásban ré­szesítették, de ez a különleges elbánás sem volt elégséges ahhoz, hogy feleségemnek és gyerme­keimnek emberséges életmódot biztosíthassak. 1922-ben borzalmas kiütéses tífusz tört ki, pró­bák és előadás közben estek össze a zenészek és énekesek az operában. Hosszas könyörgésre engedélyt kaptam, hogy háromhavi szabadságra külföldre utazhassak, így kerültem Drezdáb­a, ahol feleségem rokonai éltek. Egyik napon el szerettem volna látogatni az ottani opera Nürn­bergi mesterdalnokok előadására. Pénzem per­sze nem volt és azt ajánlották, hogy szabad­­jegyért forduljak az akkori főigazgatóhoz, Fritz Busch-hoz, világhírű dirigenshez. A szabad­jegyet meg is kaptam, sőt az előadás után Busch megkérdezte, hogy m­i a véleményem az ő felfo­gásukról. Meg is mondtam. Észrevételeim Busch figyelmét rám terelték és néhány hónap múlva már én dirigáltam a drezdai operaházban a Boris Godunov­ot. A következő években gyak­ran szerepeltem Norvégiában, ahol a zenebarát királyi család több ízben biztosított jóindulatá­ról. Akkoriban foszlottak meg orosz állampol­gárságomból, Norvégiában a formaságok teljes mellőzésével megkaptam az állampolgárságot, így leltem norvég művész. Issay Dobrowen a magyar filharmonikusok élén hétfőn mutatkozik be a budapesti közön­ségnek. * Dalest. Flumphreys Dorothy angol éne­kesnő mutatkozott be pénteken este a buda­pesti közönségnek a Vigadóban. Szép és nagy hangjával kiválóan bánik. Hangversenyére választékos és finom ízlésre valló műsort állí­tott össze, amelynek minden egyes számát pompás kidolgozottsággal és igen kulturáltan énekelte el. Dalaiból kiérződött a belső átélés őszintesége. Nagyszámú közönsége melegen ünnepelte egész este. Zongorán Herz Ottó dr. kisérte igaz művészettel. * A Msgyar Ut estélyi­. A Budai Ref. Egyház Soli Deo­tiloria Köre a fiatal magyar kálvinizmus úttörő lapjának, a Magyar Ut-nak bemutatására november 10-én, valzárnap es­« Vsz órai kezdettel Fiatalok művész­­estje ciraen a Hítypál Benő Lznk­kalapitvány II.* Iskola­­utca 16. s 15. alatti nagytermében ünnepélyt rendez. Megnyitó beszédt mond: Klaypél Béla ref. leike**, A főváros és a magyar föld címen előadást tart Matolcsy Mátyás dr. országgyű­lési képviselő, a Magyar Ut tára szerkesztője. Közreműködnek: Hajdú Anna ének­­művésnő, Székely Mária zongoraművésznő, Magyar Sándor gordonkéntűvész, Drávai Lajos hegedűművész, Hosszú­­Zoltán dr., a Nemzeti Színház tagja. Ifj. Gyö­­ke­se­y Endre költő és Tóth Károly zenetanár. Záró­beszédet mond Pap Béla ref. lelkész, a Magyar Út szerkesztője. Színházak és kabarék hírei * Gyerekek! János vitéz előadását mindenki nézze meg vasárnap délelőtt a Royal Színház­ban. Mert: 1. Ez a legszebb magyar mesejáték is Petőfi költeményéből a legjobb meseíró, Szél-Kováts László írta. 2. A legkitűnőbb gyer­­m­ekművészek lépnek fel. 3. Vérbeli színházi ember, a népszerű Kincses bácsi konferál Vé­gül a helyárak a legolcsóbbak! S tiráda Ede táncintézetében (IV., Királyi Pál­ u. 7.) excluctv hakfis szalontánckurzus nov. 16-án és felnőttek részére nov. 12-én kezdődik. Vasárnaponként össztánc. Hangversenyek Lipinskaja-est holnap: új műsor Jegy Rózsavölgyinél, Zeneakadémián. (Studio.)

Next