Ujság, 1935. november (11. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-23 / 267. szám

6 Itt­en-onnan Amióta Angliában bevezették a hatpennys ol­csó táviratokat, az ország táviratforgalma hat hónap alatt 4­/1 millió távirattal emelkedett. Remélik, hogy az egyévi emelkedés meghaladja majd a 13 milliót. Ugyancsak nagy sikerrel jár­tak az „üdvözlő táviratok"*, amelyekből heten­­kint 30.000-et adnak fel. * Északi Rhodesiában a legújabb számlálás sze­rint több mint 12.000 elefánt él, azaz háromszor annyi, mint a gyarmat megalapításakor — 30 évvel ezelőtt. Az állami erdészeti hivatal ható­­sági intézkedést sürget az elefántcsordák által a vetésekben okozott károk csökkentésére. * Krakóban kiállítás nyílt meg azokból a met­szetekből, rajzokból és könyvekből, amelyek Pilsudski tábornagy életével vannak kapcsolat­ban. A kiállított könyvek között szerepel Ko­­nopka őrnagynak „Pilsudski tábornagy könyvei között"* című mű­ve, amely a tábornagyot mint a könyvek nagy barátját állítja az olvasókö­zönség elé. A könyv szerint Pilsudski legszíve­sebben a katonai tárgyú művekkel foglalkozott, de igen szívesen olvasta, a lengyel szerzők, első­­sorban Niekiewici és Stenklemicz műveit, ame­lyekből egész részleteket tudott könyv nélkül. Különösen érdekelték a metafizikai kérdések és több külföldi metafizikai folyóiratnak volt elő­fizetője. Megemlítendő azonban, hogy sohasem olvasta el az olyan munkákat, amelyeket szer­zőjük róla vagy külön az ő számára írt. ♦ A madridi szabók fekete könyvet adtak ki, amelybe felvették a legrosszabb adósaiknak a nevét. A madridi szabók évenként 700 millió pesetát nem tudnak behajtani adósaikon. ★ Hauptmann Brúnó, akit a Lindbergh-csecsemő meggyilkolása­­miatt halálra ítéltek, üdvözlő­levelet írt Manfred nevű fiacskájának második születésnapjára. A levélben inti fiát, hogy min­den este imádkozzék őrangyalához, hogy védje meg a gonosztól és biztosítja, hogy ő is imádko­zik Istenhez, hogy mielőbb visszatérhessen csa­ládjához s minél hosszabb és boldogabb életet élhessen körükben.* Roosevelt amerikai elnök az idei karácsonyi vásáron szerepel először mint karácsonyfanagy­­kereskedő. A Newyork állambeli Hyde Park mellett fekvő birtokán 21 acre területen kará­csonyfának használható kis fenyőfákat ültetett. Egy sajtóértekezleten megelégedett kézdörzsöl­­getéssel jelentette ki az elnök, hogy a kará­­csonyfapiac örvendetesen megszilárdult és kísér­lete busás haszonnal fog járni. * Ellen Jackson 75 éves angol nőt holtan ta­lálták szegényes londoni lakásában. A rendőri vizsgálat kiderítette, hogy az volt életének egyetlen szenvedélye, hogy a Hydepark mada­rait etette és önmagától megvonta a falatot, hogy kedvenceit táplálhassa. A boncolás megál­lapította, hogy éhenhalt. * A newyorki rendőrbíróság Miller Károly gép­kocsivezetőt, aki részegen vezette kocsiját, arra ítélte, hogy félórát töltsön el a városi halottas­kamrában a gépkocsik által elgázolt emberek holttesteinek társaságában. A büntetés első öt percének letelte után az elítélt kétségbeesetten kiáltozott, hogy inkább ültessék a villamos­székbe, mert megőrül a borzalmas látványtól. ★ Mars/ Bryant Newyorkban üzletet nyitott, amelyben macskák számára árul gyógyszereket és játékokat. Állítása szerint ez az első ilyen üzlet a világon. ■"Mily fájdalommal jelentjük, hogy madaras! Gyula hosszú szenvedés után e hónap 21-én hajnalban csendesen elhunyt. A kerepesl­uli temeti halottasházából a róm. kath. egyház szertartása szerint november 24-én vasárnap d. e. 11 órakor kísérjük utolsó útjára. I­sz. Madarast Csutáné felesége, Zini és Nedda gyermekei, Boóz Gyuláná szül. Madarasi Ilona testvére. ' ^'(Minden kü­lön értesítés helyette ■fájdalomtól, megtűrt szívvel jelentszik,­­hogy 8 legjobb férj, szerető apa és testvér, ©©Scges* i£iripáid november 21-én, életének 59-ike, boldog házassá­gának 29-ik évében rövid szenvedés után el­hunyt. Felejthetetlen halottunkat november hó 34-é­n, vasárnap déli 12 ómkor kiérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri izr. temető halottas­­házából, Géger Árpádné szül, Kaufman­n Teréz, felesége, István, Tál és Ervin, gyermekei. Részvétlátogatások mellőzését kérjük. Gyermekei, menyei, veje és unokái a fájdalomtól megtörten tudatják, hogy imádott édesanyjuk, anyósuk és nagy­anyjuk, özv. Borsodi Mih­ályné szül. Herzog Rozália 21 én este, vallásos és jótékony életének 89-ik évében, többlétre szen­derült. Vasárnap, 24-én déli 1 órakor temetjük a rákoskeresztúri izraelita temetőben. Minden külön értesítés helyett ütmeit is trveRe jöl és olcsón ön­ozkuatni Ritkaszép immmt Karácsonyig csak a hitbizományi reformot tárgyalja a Ház Egyhónapi karácsonyi szünet után a telepítési javaslat, majd a sajtóreform kerül sorra A képviselőház előreláthatóan jövő hét szerdájáig tárgyalja az orvosi kamaráról szóló javaslatot. Remélik, hogy Lázár Andor igazságügyminiszter addig teljesen felgyó­gyul és végre megkezdődhetik a hitbizomá­nyi reform bizottsági megvitatása. Amennyi­­ben­ a bizottsági tárgyalás hosszabb időt vesz igénybe, a képviselőház esetleg egy hétre szü­netelteti üléseit. Ezalatt a felsőház letár­gyalja a gazdaadóssági és a bérjavaslatot, valamint az orvosi kamaráról szóló törvény­javaslatot. A kormány feltétlenül még a karácsonyi szünet előtt le fogja tárgyaltatni a képviselő­házban a hitbizományi reformjavaslatot, s készítek mérték után m. selyembéléssel duplán vatelinozva P 110.— és­trá.-*-. Divatöltönyök leg­újabb mintákból remek kivitelben P 100.—tói SCHWARCZ TIBOR uridivaSzabó, Erzsébet-krt. 17. L 7 úgy tervezi, hogy a szünet december 17-e és 20-a között kezdődjék. Körülbelül január 20-ig, tehát egy hónapig tart a karácsonyi vakáció, s ennek végeztével sorra kerül a telepítési javaslat. Ennél egyhónapos vitát várnak. A javaslat ugyanis nemcsak a tele­pítésről szól, hanem az azzal összefüggő összes birtokpolitikai viszonyokat is rendezi s előreláthatólag a szónokok egész sorát szó­lítja porondra. Február 20-a táján megkez­dődik a sajtóreform tárgyalása, ami szintén hosszabb időt vesz majd igénybe. Egy-két kisebb javaslat letárgyalása után a Ház meg­kezdheti az 1936/37-iki költségvetés tárgya­lását s ezzel kitölti az időt a nyári szünetig. ÚJSÁG SZOMBAT, 1035 NOVEMBER 2. Csend az egyetemeken, rend az utcán Nyilatkoznak a diákszövetségek a tüntetések hátteréről Beszámoltunk róla, hogy Kozma Miklós belügyminiszter csütörtökön délután nem fo­gadta a parlamentben a diákok öttagú kül­döttségét és kijelentette, addig nem áll velük szóba, amíg legalább huszonnégyórai töké­letes rend nem lesz. A belügyminiszter eré­lyes magatartásának, úgy látszik, megvolt az eredménye, mert pénteken nem volt tüntetés az egyetemeken és megszűntek az utcai za­­vargások is. ‘ Sok szóbeszéd hangzik el az egyetemi tün­tetések igazi okairól és a diákszövetségek nyilatkozatai némileg megvilágítják a helyze­tet és igazolják azokat, akik azt állítják, hogy titokzatos erők irányították a tüntetést a ku­lisszák mögül. A Turul­ Szövetség a diáktüntetések ügyé­ben a következőképpen nyilatkozott: — A Turul Szövetség csütörtökön este a diáktüntetésekkel­­ kapcsolatban vezérta­nácsi tábort tartott a Turulvár helyiségei­ben. A táboron megjelentek a szövetségbe tömörült összes bajtársi egyesületek kikül­döttei és órákon át tartó tanácskozásokon tisztázták a tüntetések előzményeit.­­ A tanácskozáson megállapítást nyert, hogy a Turul-Szövetségnek semmi köze sincs a tüntetésekhez. A tüntetéseket a szö­vetségen kívül álló egyének kezdeményez­ték, visszaéltek a Turul-Szövetség nevével és néhány bajtársat félrevezetve, belevontak a tüntetésekbe. A Turul-Szövetség letil­totta minden tagját a tüntetésekben való részvételtől és megtette a szükséges lépése­ket az irányban, hogy illetékes hatóságok sürgősen vizsgálják ki, hogy kik voltak azok, akik a tüntetést szervezték, hogy azt kétes politikai célokra felhasználják. Ugyan­akkor megállapította a Turul­ Szövetség azt is, hogy azért nem tudta az egyeteme­ken egyesületein keresztül a rendet fenn­tartani és a tüntetéseket továbbra megaka-­ dályozni, mert az összes egyetemeket idő előtt bezárták és az illetékes szövetségi és egyesületi vezetők nem tudtak helyisé­geikbe bejutni és idejekorán megfelelő in­tézkedéseket tenni. Hasonlóképpen nyilatkozott a MEFHOSz is. Az Emericana Komiss rektornál Az Emericana elnöksége pénteken dél­előtt tisztelgett Ssorniss Gyula egyetemi rek­tor előtt. A küldöttség vezetője elmondotta, hogy az Emericana ifjúsága teljes mérték­ben elítéli az egyetemi zavargásokat és a maga részéről mindent megtesz, hogy ezek az incidensek, amelyek megakadályozzák a tanulás menetét, véget érjenek. Az ifjúság vezetője kérte a rektort, hogy igazoltatások mellett tegye lehetővé az előadások látoga­tását, nyittassa meg az egyetem kapuit, mert ezeknek a felelőtlen elemeknek a mun­kája, amelyek a tüntetéseket szítják, a ko­molyan tanulni szándékozókat fosztják meg a tanulási alkalomtól és ezek eltávolítása az igazoltatásokkal lehető lenne. Végváry József képviselő, a Turul Szövetség fővezére nyilatkozik az egyetemi mozgalmakról Végváry József országgyűlési képviselő, a Turul Szövetség fővezére, az egyetemi moz­galmakkal kapcsolatban a következő nyilat­kozatot tette: — Nem helyeslem az ifjúság ok nélküli tüntetését, de meg tudom érteni a fiatalság lelkében felgyülemlett keserűséget, amely sa­ját sorsának kilátástalanságát egyre jobban látja és érzi. Ezt az elkeseredést használták ki egyes felelőtlen egyének, hogy a jóhiszemű ifjúságot saját céljaik szolgálatába állítsák. Mindez azonban csak azokat jellemzi, akik az ifjúság égető problémáiból egyéni érvé­nyesülésükhöz keresnek támasztékot. A ma­gyar fiatalságnak igen­is vannak súlyos pro­blémái, amik­­ tizenöt éve egyre sajgóbban, egyre mélyebben éreztetik hatásukat, ezekkel a kérdésekkel csak akkor foglalkozik a köz­vélemény egy része, amikor az ilyen kirobba­násokért — a jogaiért mindeddig eredmény­telenül küzdő — fiatalságot próbálják fele­lőssé tenni. — Pedig senki sem teheti rossznéven azt, hogy a magyar fiatalság szájtszárnyának és tudásának megfelelően jogot és helyet köve­tel magának a magyar élet minden pontján. Mert ez a magyar ifjúság a maga tudását, tetterejét és lendületét ezentúl is a magyar építés szolgálatába akarja állítani. Felkészült­ségéről, hivatottságáról csak legutóbb tett a Magyar Egészség Hetében Európaszerte elis­merten tanúságot, ahol olyan nemzetes problé­­mákra irányította a közfigyelem r­ektorát, amelyekkel eddig nem akartak és nem mer­tek foglalkozni. De rámutatott a problémák megoldására is és elismertette a maga tételei­nek igazságát. Ezt a munkát, a magyarság új életének azt a megalapozását akarja széles körű szociális programm megvalósítására folytatni és ehhez követel lehetőséget a maga számára az ország érdekében.­­ Ezt az ifjúságot tessék végre összes fáj­dalmaival, jóhiszeműségével és bebizonyított képességeivel komolyan venni. Tessék mellé állani, amikor dolgozni akar, mikor a maga jogait, kenyerét és munkahelyét akarja ki­harcolni. Ezt kivonjuk a magyar közvéle­ménytől s ha ezt elérheti a dolgozni akaró és tudó ifjúság, akkor nem lesznek kirobbaná­sok, a fiatal, lelkes tömegek nem válhatnak politikai parittyások és lesipuskások szekér­tolóivá. Helyet kérünk a magyar glóbuszon a lehetséges magyar ifjúságnak. Kizárják a szegedi egyetemről azokat, akik háii©S®a tüntetek Szeged, november 22. A szegedi tudomány­­egyetemen a pénteki nap a legnagyobb rendben telt el. Az előadások szüneteltek. Az ifjúság bemehetett az egyetem épületeibe, használhatta a könyvtárt, ami minden rend­zavarás nélkül történt. Az egyetemi hallga­tók délelőtt a központi épületben megbeszé­lésre ültek össze, majd utána rendben szét­oszlottak. Az egyetemi tanács délben a doktoravatás után rendkívüli tanácsülést tartott. Ezen úgy határozott, hogy az előadásokat hétfőn reggel ismét megkezdik. Ditrói Gábor dr. rektor a tanácsnak ezt a határozatát hirdet­ményben közölte a hallgatókkal. A rektor a hirdetményben a legnyomatékosabban figyel­meztette a diákságot, hogy amennyiben az előadások zavartalan menetét megakadá­lyoznák, az ebben résztvevő ellen azonnal fegyelmi eljárást indít és az illetőket az egyetemről kizárja. A szegedi egyetemi tüntetésekkel kapcso­latban Pásztor József, a Délmagyarország szerkesztője, a következők közlését kérte: — November 20-án a Délmagyarország kiadóhivatala előtt többen végignéztük azt a húsz—huszonöt perces ostromot, amelyet nyolc—tíz rendőr jelenlétében, kiadóhivata­lunk ellen intéztek. Az idegeim felmondták a szolgálatot és a hatalmas tüntető tömeggel szemben egyedül, esernyőmmel kezemben ki­léptem az utcára. Nem igaz, hogy szidalmaz­tam a rendőröket, hanem a tüntetőket szid­tam. Előállításom után Borbola Jenő dr. rendőrfőtanácsos azonnal elbocsátott. Nem azért állítottak tehát elő a rendőrségre, mintha szidalmaztam volna a rendőröket, hanem kívánságomra állított elő két rendőr, mert kijelentettem, hogy ne tanúsítsanak ve­lem szemben azért tapintatot, mert ismerik­ személyemet. Hozzászólások a Lipót­város és a Dunapart közlekedési problémáihoz­ ­ • (Levelek a szerkesztőhöz.)" Igen tisztelt Szerkesztő Úrt Mindenki emlék­­­szik még arra, hogy amikor a. 1Q-es villamos A­ Báthory­ utcából kijövet a Hold­ utcába kanya­rodott, majd a Szabadság-téren át a Széchenyi-­ utcába haladt be és onnan az Akadémia­ utcán át tért vissza a Városliget felé vezető útjára, milyen népszerűségnek örvendett ez a villamos­járat Amikor a 48-as villamos megszűnt, be­szüntették a 10-es villamosnak azt a körforgal­mát is és most a Báthory-utcától kanyarodik a­ Kálmán-utcán át a Ligetbe vissza a 10-es. Ha azt tervezik, hogy a Duna-korzóról száműzik a villamost, akkor tessék a 10-as villamos vona­lát a régi pályán vezetni és így a Szabadság­­térnek is lenne vonala­, amellett összeköttetés lenne a Dunaparttal. Ugyanezen a vonalon jár­hatna és fordulhatna vissza a 8-as, míg a 10-es kisszakasz beosztását sem kellene megváltoztatni, mert ez a vonalrész éppen egy kisszakasznyival lenne hosszabb, mint a 10-es mostani pályája. Erre a nyúlfarknyi hosszabbításra akkor sem fizetne rá a BSzKRt, ha már a Dunaparton a közlekedés megszüntetés előtt is forgalomba helyezné a Hold-utca, Szabadság-tér, Akadé­mia-utcai vonalrészt. Mondanom sem kell, hogy mindezeken kívül a bálványutcai Ingajárat sem volna rossz megoldás. Szimpla kocsik járatását,­­a Deák-téren építendő visszafordító váltó se­gítségével egész jól lehetne elképzelni egy 48-as kocsit, amely a Deák­ tér és Szabadság­ tér kö­zött közlekednék. Remélem, hogy elgondoláso­­mat a BSzKRt is fontolóra veszi. Kiváló tisz­telettel Vadas László. II. Tisztelt Szerkesztőség! Sokaimat kezdem az Újlipótváros villamosközlekedésével. Most már be kell látni, helyes, hogy a Margithíd pesti­ hídfője előtt, nem keresztezheti villamos a for­galmait és éppen ezért felvetem azt a gondola­tot, nem lehetne-e a 2-es, 16-os és 22-es számú járatokat a Margithíd alatt úgy körülvezetíti, mint azt a Lánchíd budai oldalán oldották meg? A 2-es villamos ismét megtehetné régi­ útját, míg a 16-os és 22-es , Pozsonyi-út, Hol­­­lán-u­tca, Tátra-utca környéke hurokvágánnyal lenne bevonható a közlekedésbe. Második javaslatom oda irányul, szüntessék meg a Berlini-tér időt rabló veszélyes vágánya rendezését és vezessék a 6-os járatot végig a Lipót-köruton és az említett hídaluljárón át hurokvágányon keresztül vissza a köuzakra. Ezzel a megoldással a Berlini-tár közelében­­lévő átszállóhelyeket kényelmesebbé lehetne tenni. A Lipót-körúton közlekedő 6-os járatok átmennének a Berlini­ téren, minden más villa­mos pedig a Vilmos császár­ úto­n menne tovább. Ami a dunaparti villamosközlekedést illeti, nem pótolható a villamos autóbuszközlekedés­­sel, miután nem is áll rendelkezésére annyi autóbusz, hogy a villamosokról a folytatólagos átszállást biztosítani, lehessen. A dunaparti vill, lantosokat a jelenlegi helyen, de járda alatt kellene vezetni. Semmiféle műszaki nehézséget nem okoz ez a megoldás. Úgy a Ferenc Józsefi téren a korzó bejáratánál, mint a Petőfi­ téren önmagából adódik a villamosvonal könnyű lej­tésének lehetősége. Ennek a műszaki nyelven galériának nevezett alagútvonalnak­ közlekedésre alkalmassága a legmagasabb vízállás mellett is biztosítva van, hiszen a­ bejáratok a legmaga-­­ sabb vízállás felett vannak. Teljes tisztelettel & NI. mérnök.

Next