Ujság, 1936. március (11. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

A POLITIKAI HULLÁMZOK MÉG VANNAK SZÉPSÉGHIBÁI a parlamenti ellenzék együttműködésének, de a tény letagadhatatlan: a baloldali pártok és a pártonkívüli képviselők a telepítési javaslat kapcsán közös fronton küzdenek. Nem először és úgy látszik nem is utoljára az ellenzéki felsorako­­zásnak a keresztény gazdasági párt az Achilles-sarka. Már Bethlen István gróf kormánya idején is több volt, mint vi­tás: ellenzéki párt-e, vagy kormánytá­­mogató, hiszen páros napon igent, párat­lan napon pedig nemet mondani szem­rebbenés nélkül. Azóta párthatározat van arról, hogy határozottan ellenzéki párt. Erről tanúskodik elnökének, Zichy János grófnak számtalan nyilatkozata és más párttagok állásfoglalása. De ugyanakkor mindig homályban maradt a párt egyik kisebb csoportjának szín­vallása. Vidéki kerületek kereszténypárti követei a legtöbb javaslat ellen szavaz­tak, a Wolfs-csoportbeliek pedig egysze­rűen nem vettek részt a vitában és még kevesebbszer voltak ott a szavazásnál. Mindmáig sem tisztázódott a helyzet és —­ sajnos — az ellenzék közös frontja ezen a szakaszon még mindig kikezd­hető.★ BIZONYOSSÁG ERRE ESTERHÁZY MÓRIC GRÓF egyik legutóbbi politikai cselekedete. A kereszténypárt, megvi­tatva a telepítési javaslatot, határozat­ban kimondotta, hogy azt még az álta­lános tárgyalás alapjául sem fogadja el s állásfoglalását két lényeges indokkal támasztotta alá. Esterházy Móric gróf részt vett a pártja értekezletén, nem szó­lalt fel a határozat ellen. Meglepetéssze­rűen jött tehát, hogy a volt miniszterel­nök a telepítési javaslat bizottsági tár­gyalásán különvéleményt jelentett be a párthatározattal szemben. Itt azon van az hangsúly, hogy a kereszténypárt több­sége levonja ellenzéki állásfoglalásának következményeit, kisebbik része ellen­ben a szabadkéz politikáját követi annak ellenére, hogy olyan pártnak a tagja, amely éppen a párthatározat alapján­­ szöges ellentétben van a kormánnyal. Ebből a szempontból még hosszú-hosszú tisztulási folyamatra van szükség, hogy az ellenzék valóban komoly tényezőként elkönyvelhesse a kereszténypártot a bal­oldali fronton.* GÖMBÖS GYULA MINISZTEREL­NÖKNEk nem lehet komoly aggoda­lomra oka a baloldali csoportosulás té­nyével szemben, hiszen éppen a leg­utóbbi parlamenti események világosan igazolják, hogy nem pártoskodó ellen­­­féllel van dolga. Az új ipari novella tár­gyalása során kóstolót kapott belőle, hogy nemcsak a kereszténypárt néhány tagja, de a független kisgazdapárt teljes egészében az iparügyi miniszter javas­lata mellett van. Emiatt nem érte szem­rehányás sem a kereszténypártot, sem a független kisgazdapártot azoknak a bal­oldali képviselőknek a részéről, akik az ipari novella ellen foglalnak állást. Ezt olyan részletkérdésnek veszik, ami nem alkalmas a baloldal egységének gyengí­tésére.* AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS na­gyobb célok felé tekint: várja azokat a javaslatokat, amik az egész politikai rendszer gyökeréig nyúlnak s a parla­mentáris és alkotmányos élet pilléreit érintik. Vonatkozik ez elsősorban a tit­kos választójogra, az újabban előtérbe erőltetett sajtóreformra és egyéb rend­kívül nagyjelentőségű alkotmányjogi ja­vaslatokra. Minél későbbre marad ezek­nek a problémáknak a megoldása, annál jobban forr össze parlamentünk egész baloldala és annál több a lehetősége an­nak is, hogy a nemzeti egység pártjában a mérsékelt csoportok helyzeti előnyre tegyenek szert azokkal szemben, akik ködös elgondolásokért lelkesednek. Göm­bös Gyula miniszterelnök felé egyre na­gyobb nyomás fog irányulni pártja zö­mének részéről, ami azt a reményt is keltheti, hogy a ciklus végére ígért alkot­mányjogi javaslatok sokkal korábbi idő­ben válnak időszerűkké és még a négy év előtt megérnek a megoldásra. Ma még csak talán „nyomokban”” jelentkezik a nemzeti egység pártjában a különvéle­mény, de a nyitott szeműek úgy látják az események fejlődését, hogy a NÉP, mint politikai instrumentum, bizonyos átvé­szelés után ismét elfoglalja azt a szere­pét, ami a politikai pártok alkotmányos életünkben eddig betölteni igyekeztek. Tehát nem csupán egyik kereke lesz a kormányzati politikának, hanem moto­rikus ereje és levegőfuttatója minden kormányzati akciónak s ezzel a hivatá­sával­ komoly ellentétbe kerülhet mind­azzal, ami Marton Béla országos főtit­kár különleges politikai szótárában a parlamenti párt szerepét illetően talál­ható, s amit eddig az országos propa­ganda annyi változatos eszközzel nép­szerűséghez akart hozzásegíteni. A vá­lasztókerületekben is jelentkezik már ez az alkotmányjogi vonatkozású han­gulatváltozás s nem valószínű, hogy Marton Béla főtitkári hatalma elegendő volna ellensúlyozására. az ilyen időközi alkotmányos küzdelmek nem szerepelnek jóslatként az általános választások kimenetelére. Inkább presz­tízskérdésről van szó a kormánypárt nézőszögéből, az ellenzék szemében azon­ban jelentős tény, mert minden egyes üres ellenzéki szék betöltése a parlament ülés­termében a mai nagy számbeli arányta­lanságban már jelentősen növeli a kom­­battáns csapatok erejét. Eckhardt Tibor csakúgy, mint a polgári ellenzékiek bár­melyik más tagja ennek a politikai erő­gyarapodásnak súlyos felelősségérzetével a vállán veszi ki a részét újabban a mezőcsáti választási harcból, abban a biztos reményben, hogy­­ a választóközön­ség — minden anyagi elesettsége és a helyzet minden hátrányos adottsága el­lenére — ebben a kerületben is bátran mer szint vallani, ahogyan legutóbb tette Gaal Olivér győzelemhez segítésével a lengyeltóti választási porondon. Bizo­nyos ügyeskedésekkel és kortestrükkök­­kel szerezhet előnyt a nemzeti egység pártja, de mindez éppen ellenkező irány­ban fogja éreztetni hatását majd abban az időben, amikor egyszer talán mégis titkosan szavazhat az ország minden vá­lasztópolgára. Ahogyan politikai és tár­sadalmi életünk széles területein tisztí­­tóan hatott az a levegő, amit Kozma Mik­lós belügyminiszter korrekt magatartása teremtett a lengyeltóti kerületben, ép­gy súlyos csorbát ejtene a kormánypárt tekintélyén, ha a legközelebbi választá­son kisebb-nagyobb mértékben ennek az ellenkezője válna valósággá. Ellen­zéki oldalon nem is kételkednek abban, hogy a belügyminiszter ezúttal is meg­teszi azt a szolgálatot a közérdeknek, amit tőle eddigi cselekedetei alapján az alkotmányosság tisztult szellemének minden hirdetője és követője joggal re­mél és még nagyobb joggal vár, így­ biz­­tosíthatja magának a kormány azt a kedvező parlamenti légkört, ami nem- VASÁRNAP, 1936 MÁRCIUS 1 ÚJSÁG ★ ERŐS PRÓBÁJA LESZ a nemzeti egység pártjának a telepítési javaslat. Ezt maguk a közvetlenül érdekelt kép­viselők is mondják s a ténnyel az ellen­zék szintén súlya szerint számol. Jön­nek módosítások, lesznek tanulságos fel­szólalások, s ha a szavazásnál nem is törik meg a párt egysége, a belső erők tovább dolgoztak s a még nehezebb költ­ségvetési vitában kifejezőbben fognak jelentkezni. Nagy vonatkozásokban vi­lágnézetek összeütközésének leszünk szem- és fültanúi a közeledő parlamenti csatározások idején, de minden felszóla­lásból, mint politikai komponensből, lassan-lassan mégis csak összetevődik az a politikai eredmény, amely alkotmá­nyos országban minden kormánynak irányadó tényezője szokott lenni. Ellen­zéki körökben nem akadnak fenn bizo­nyos kedvezőtlen részlettényeken. Aho­gyan az erőtényezők alakulása valóban nem a szélsőségek jövő boldogulását ígéri, hanem a józan mérséklet és a még józanabb haladás útját teszi járhatóvá. Hosszú böjtje lesz még az ellenzéki poli­tikának, súlyos küzdelmek várnak min­den ellenzéki képviselőre, de mindez csak erősíti országszerte azt a közgondolko­dást, amely végül majd a titkos választó­jog zavartalan gyakorlása révén hosszú­­hosszú időre meg fogja szabni a magyar alkotmányos élet irányvonalát. Ez az erkölcsi erő tartja össze­s napról-napra jobban és jobban forrasztja össze a bal­oldali pártokat és mindazokat a képvise­lőket, akik csak a magyar talajból sar­­jadzott ideák megvalósulásában tudják elképzelni a boldogabb jövőt. ★ NEM LÉNYEGES győz-e a kormány­párt, vagy győz-e az ellenzék egyik-má­sik időközi képviselőválasztásán. Nálunk 3 DRA­ GA­BB LEHETŐI: JOBB NINCS LUXUSSZUPER 41­2 CSÖVES f AMERIKAVEVŐ A rádiókészüléket készségesen bemutatja: MJ£fian8sz8rsyírX“S csak kívánatos, hanem feltétlenül szük­séges is a soron következő nagy javas­latok tárgyalásánál. Ellenzéki körökben bíznak abban, hogy sem a mezőcsáti konkrét esetben, sem a kormány egyéb­­irányú intézkedéseiben nem kell csalód­­niuk. Az ÚJSÁG minden száma március 3-tól, keddtől kezdve Budapesten és vidéken az összes utcai újság­árusoknál, valamint az I­BUSz-pavillonokban ismét kapható

Next