Ujság, 1936. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-22 / 118. szám

SZOMBAT, 1986 MÁJUS 28 ÚJSÁG SZÍNHÁZ Harangvirág Viridai Ernő vígjátéka a Nemzeti Színházban „A „Harangvirág“, amint talán címéből is kitűnik, kis tavaszi játék. Nincsenek benne nagy problémák, nem lángolnak benne nagy szenvedélyek. Még „korszerű-­ is csak annyi­ban, amennyiben így májusban korszerű a tízfilléres gyöngyvirág is, amit mégis csak megveszünk az utcasarkon.** Ezt az írói önvallomást a Nemzeti Színház újdonságának szerzője, Andai Ernő helyezi a Harangvirág elé és mindenki készségesen alá­írhatja, amit a szerző mond. Még a gyöngy­virágot is. Olyan olcsó és olyan igénytelen, mintha pár fillérért vásárolta volna az utca­sarkon. Pedig a gyöngyvirág igazán szép, ha valaki vállalja a fáradtságot, hogy érte az erdőbe kimenjen és ne az irodalom vala­melyik kitaposott, nagyforgalmu útkereszte­­zésénél vásárolja néhány fillérért, ahol már az illata elszállt és pacsulival fecskendezik. Andai Ernő értékesebb író, mint ez a darabja. Még májusba se álljon ki az iro­dalmi utcasarokra, hogy ott ilyen olcsó és gyors leforgású élvezetekre kínálgassa irói tehetségét. A Soha ilyen tavaszt, Az álmok asszonya, a Porcelán és a Baskircsev Mária igenis kötelez. Utcasarok és utcasarok között is van különbség és van, aki számára az utca­sarok társadalmi emelkedést jelent és van, aki esetleg oda lezüllik. Andai Ernő tehetsége sokkal finomabb és sokkal nemesebb, sem­hogy az irodalmi emlékeknek ezt az olcsó és vásári zakatolását tőle bárki is­­őszinte és becsületes írói megnyilatkozásnak fogad­hassa el. A gondatlanságból okozott súlyos presztízs­­sértésen túl, amelyet Andai Ernő Andai Ernő­vel szemben követett el a Harangvirág vidám és mulatságos megismétlése azoknak az írói közhelyeknek, amelyek így tavasszal oly bu­ján nyílnak ki, mint a pármai ibolya, vagy a vadvirág. Ügyes és pergő dialógusaiban sok vicc-rakéta pukkan szét s a közönség sokat és hangosan nevethet egy portáson (Sugár), aki valaha vidéki színész volt és munkájá­nak teljesítése közben régi szerepeit idézi, egy öreg székely muzsikuson (Hosszú), aki állandóan pálinkát kér, egy nyugalmazott gyógy­szerészen (Gázon), aki fűzfa-poétának csapott fel, egy kiöregedett, jogtanácsoson (Pethes), aki minden ügyét elveszíti. Szóval... No igen ... A darab hőse a doktorkisasszony, aki diplo­mával a zsebében házvezetőnőül szegődik. Gazdája, a híres iró, beleszeret, de beleszeret az iró fia is, a nőgyűlölő egyetemi professzor. Van aki tagadja, van aki bevallja. Az író például bevallja, viszont az egyetemi tanár tagadja ezt a szerelmet, sőt ellenszenvvel kendőzi. Kényszerhelyzetben mégis a tanár veszi feleségül a leányt, hogy később elválva, a kapós hölgyet az apja vehesse feleségül. A döntő pillanatban azonban a leány mégis a fiatal tudóssal marad. Kissé furcsa, hogy éppen a Nemzeti Szín­ház agitáljon a házassági törvény ellen, mert ha az épületben nem tudná senki, mégis jó lenne bekéretni a házassági törvényt, az 1894. évi 31-ik törvénycikket, amelynek 11-ik paragrafusának d) pontja a felmenő és le­menő ági rokonoknak az egymás volt házas­­társával kötött házasságát expressis verbis eltiltja és ezt a rokoni köteléket házasságot kizáró oknak minősíti. A közönség természe­tesen nem törődik ezzel a tévedéssel, ahogy nem törődik vele a kritika sem s szó nélkül elsiklanék felette, ha nem az ország első színházában történnék. így is inkább azt a fogyatékosságot nehezményezi, hogy a máso­dik felvonás genre-képei között egészen el­tűnik a darab s az író a feladatát nem köny­­nyen, de kényelmesen is veszi. Andai Ernő pompás irói készsége, humora és lírája így is sokszor átcsap a vígjáték olcsó szerkezetén, fájdalmasan jelezve, hogy az író tudatosan szállította le önmagával szemben az igényeit, mikor a Nemzeti Színház közönsége elé állt. Az előadás széteső stílusában Somogyi Erzsi sokszor jóízű, de sokszor modoros kedvessége, Petheő Attila melankolikusan hangolt írója, Urais Tivadar mindent lenyű­göző, ellenállhatatlan bájos professzora ke­resi helyét s a már említett négy komikuson kívül Ignácz Rózsi tavaszi üdesége, Berky Lili meleg hangja. Lehotay nekilendülő hímsége és Forgács ügyessége a dicséretet megérdemli. Andai Ernő biztosan sok pénzt keres majd ezzel a darabbal. Utána írhat egyet a hite és az ízlése szerint. Pünkösti Andor Zenei kisszakasz N­ém­e­th­y Ella, operaházunk nagyszerű művésznője Berlinben szerepel. Ortrudot énekelte óriási sikerrel a német főváros állami operahá­zában. Ugyanezen az előadáson Elsa Reinhardt Délia, Telramund pedig Grossmann volt. Né­met­hy Ella legközelebb a Tannheuser Venus szerepét énekli, 26-án pedig részt vesz a Hóman Bálint tiszteletére rendezett díszelőadáson. Svéd Sándor pénteken reggel Berlinbe utazott, ahol szombaton este már a Tannhäuser Wolfram szerepét fogja énekelni. Külön érdekes­sége az előadásnak, hogy ugyanezen az estén Németh Mária is vendégszerepel Svéd Sándor­ral együtt a berlini állami operaházban. Szánthó E­ni­k, a bécsi operaház magyar származású kiváló énekesnője rendkívül nagy sikerrel mutatkozott be a londoni Covent Gar­­den operaház Rajna kincse előadásán. Erda szerepét énekelte átütő hatást keltve. A kritika kiemeli nagyszerű hanganyagát és alakításának erőteljes, megindító drámaiságát. W­alt­e­r Brúnó, a kiváló karmester, a francia becsületrend parancsnoki keresztjét kapta. Kevés külföldi állampolgár dicsekedhetik ezzel a kitüntetéssel, éppen ezért rendkívül nagy­jelentőségű, hogy német karmestert tüntettek ki a parancsnoki kereszttel. A kitüntetést Pouaux bécsi francia követ ünnepi dejeuner keretében adta át Walter Brúnónak. * Opera. Mozart hervadhatatlan szépségű és izzó drámaiságú remekműve, a Don Juan került szinre csütörtökön este az Operaház­ban. A címszerep Svéd Sándor remek alakí­tása, Donna Anna Németh Máriáé, Donna Elvira Báthy Annáé, Zerlina Halász Gittáé, Mazetto Maleczky Oszkáré, Ottavio Székely­­hidy Ferencé, Leporelló pedig Kálmán Osz­káré volt. Kár, hogy a darab végét — indo­kolatlanul —, lerövidítették. A közönség me­legen ünnepelte a kitűnő előadás minden tényezőjét. Pénteken a Bohémélet került szinre Vidal Oscar és Érdy Pál vendégfellép­tével. Vidal Oscar Rodolphe szerepét énekelte. Hangja még kiegyenlítetlen, de igen sokszor kellemes csengésű tenor, amely helyes fej­lesztés mellett értékessé válhat. Muzikalitását is nagyban kell még fejlesztenie. A szöveget értelmesen mondta és ügyesen mozgott a szín­padon. Érdy Pál szépcsengésű baritonja pompásan érvényesült Marcell szerepében. Intelligensen, muzikálisan énekel és kifejező erővel teljesen játszik. Minden tekintetben megérdemelte sikerét. Először énekelte Mu­­sette szerepét a pénteki előadáson Szilvássy Margit. Nagy muzikalitásával, továbbá tempe­ramentumos játékával és szép megjelenésével ő is rászolgált a közönség tapsaira. A zene­kar vajmi gyakran­­ túlságosan erős volt és elnyomta az énekeseket. Lázár Júlia divatszalonjában (bejirat Párisi­ utca­­) nagy modellválaszték. Olcsó órák! Új filmek A szent és rajongói Günther Ágnes regénye minden nyelvre lefor­dítva, százezres szériákban jelent m­eg. Most az Ufa Hans Deppe rendezésében hangos filmet ké­szített belőle. A filmrevitel, mint azt az Uránia közönsége a bemutató előadásokon megállapí­totta, valóban tökéletesen sikerült A regény minden szépsége, kedvessége, megindító jelene­tei, kiengesztelő befejezése maradéktalanul ke­rültek a celluloid szalagra. Hibátlan folyamatossággal, zökkenés, zavaró momentum nélkül fejlődik ki szemeink előtt a nagy szerelem a még gyermeklány hercegkis­asszony és a festőművész gróf között. Látjuk, hogy a szerelmesek egyesülésének mennyi aka­dálya van, mily sok szenvedésben, lemondásban van részük mindke­ttjükne­k, mennyi emberi rosszaság tornyosul fel ellenük és ők milyen hősies lemondással várnak szinte a végtelensé­gig. Míg végre kitartásuknak megérik a gyü­mölcse és egymásé lehetnek. A szenvedéseknek azonban még ekkor sincs vége, mert a rossz­indulatú, üldözési mániában szenvedő mostoha mindent elkövet, hogy boldogtalanságra változ­tathassa a fiatalok boldogságát. Egyszer azon­ban ennek is vége szakad, a hercegnő őrjöngé­sében maga okozza a halálát. A szereplők közül a légies szépségű Hansi Knoteck és a férfiasan egyszerű Hans Stüwe haladnak az élen. De igen jók az elegáns Lola Cloud és az erős alakító képességű Friedrich Ulmer is. A szent és rajongója mintt film is meghódí­totta a közönséget és annak különösen a gyen­gébb nemhez tartozó tagjait. Ken szóló, Egy-egy arcfintora többet fejez ki, mint más drámai kitörése. És mindig érdekes és olyan, aki egy pillanatra sem bocsátja sza­badon a néző fantáziáját Ha ő szerepel a filmben, akkor abban már minden mellékes. Alig fontos a mese és még azt is csak elvétve vesszük észre, hogy más színé­szek is játszanak rajta kívül az újdonságban. Tulajdonképpen a típusa a hipermodern nőnek, aki csupa ideg és csupa látszólagos ellentmon­dás. Az Odaadás, mit a Rádius tűzött a műsorára, a múlt század közepén játszik egy kis skót fa­luban, egyszerű, jámbor, szűk látókörű takácsok környezetében. Ide kerül egy fiatal, kis lelkész, ő lesz a partnere Hepburn-nek, egy árva cigány­lánynak, kit kis kora óta a vidék legggazdagabb lordja nevel fel. Kiolthatatlan szerelem támad közöttük, minek azonban legyőzhetetlen aka­dályként áll az útjába a község puritán fel­fogása. A végéin azonban elsimul minden vihar­hullám é­s a megsebesült kis lelkész tudja már, hogy felgyógyulása után mégis az övé lesz a lány, kit annyira szeret. A mesében vannak homályos részletek és for­dulatok, m­elyeket alig bírunk megérteni. Nehéz ma beleélni magunkat egy múlt századbeli kis skót község lelki világába. De ez tulajdonképpen mellékes. A fontos, hogy ismét látjuk Kathe­­rine Hepburn-t, aki éppen olyan páratlan mű­vésznő ezúttal is, mint mindig. Odaadás Katherine Hepburn a legizgalmasabb jelensé­gek egyike a filmen. Mindjárt első szerepével a legelsők sorába került és azóta minden újabb megjelenése valóságos esemény a filmvilágban. Tulajdonképpen nem is szép és mégis elragadó tud lenni; egyik pillanatban érzés­telennek lát­szik, a másikban már túlfűtt a temperamentum. Az orgánuma most majdnem érdes és rögtön utána minden fuvolánál lágyabban és melegeb­ * Ai olasz stagione vendégjátéka. A Vá­rosi Színházban pénteken este folytatta ven­dégjátékát az olasz operatársulat. Ezúttal a Parasztbecsületet és a Bajazzókat tűzték mű­sorukra. A benyomás, mit bemutatkozó es­téjük alkalmával tettek, ezúttal sem válto­zott meg, csak még jobban megerősödött Rokonszenves művészek olasz vendégeink, az olasz stagione-éneklés minden erényével és hibájával, anélkül azonban, hogy igazi kiválóság akadna közöttük. Ezúttal is a leg­nagyobb sikere az együttes tenoristájának, Alessandro Grandának volt, ki a Paraszt­­becsületben mint Turridu jelent meg a ri­valda előtt. Meleg orgánuma ezúttal is töké­letesen érvényesült, úgy hogy az anyjától való bucsuáriáját meg is ismételtették. Az előadás Santuzzájában, Anna Floretti-ben új énekesnővel ismerkedtünk meg, kinek hangja eléggé erős, különösen a mélységben értékes, de egészlében túlzott tremolázása miatt nem éppen kellemes. Alfio Mario Gubiani volt, egy olaszos stagione-mértékkel mérve, való­ban tartózkodóan és ízléssel játszó és éneklő igazi rutinos művész. Turrido édesanyját magyar énekesnő, Rácz Tilda alakította. A Bajazzókban új tenoristával, Luigi Mariettá­val ismerkedtünk meg. Hangja erős, érces, énektudása is megfelelő, de különösebb finomságokat nem igen találhatunk művé­szetében. A Kacagj Bajazzo t­áriát természet­szerűleg megismételte. Az ismétlés jobban sikerült, mint az ária első előadása, Nedda Rosina Sasso volt. Bár hangja elég erős, nem mondható túlzottan rokonszenves és kulturált énekesnőnek. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a társulat nő­tagjai között feltétlenül ő a legcsinosabb. Silvio szerepé­ben a minapi előadás Scarpiája, Mario Alba­­nese jelent meg a zsúfolt széksorok előtt. Ezúttal is igen kulturált és jóizlésű énekes­nek bizonyult, ha a hangja nem is éppen ér­zéki varázsa. A prológust is ő énekelte el minden elismerésre méltóan. A karnagyi széken pénteken is a rutinos Fabio Giam­­pietro jelent meg. Énekesekkel együtt a jó­indulatú közönség őt is számtalanszor a lámpák elé szólította.­­ *• gy. * Bajor Gizi előadóestje. A Lipótvárosi Ka­szinó irodalmi előadásainak befejezéseképpen csütörtökön este Bajor Gizi, a Nemzeti Színház örökös tagja és nagy művésznője lépett fel. Mű­sora rendkívül változatos volt és alkalmat adott Bajor Gizinek, hogy sokoldalú tehetségét min­den oldaláról megcsillogtassa. Csokonai, Petőfi, Babits, Ady, Szép Ernő verseiből szavalt és a jól ismert művekből is új hatásokat csiholt ki. Szünet után a Rómeó és Júlia nagy monológját, a Faust Jsét részletét és Julika búcsúját a ha­lott Uniómtól mondotta el. A nagyszámú és elő­kelő közönség odaadással figyelte és lelkesen tapsolta meg a kiváló művésznő produkcióját. Az előadóest után bankett következett, amelyen több felköszöntő hangzott el. Bajor Gizi teszt helyett Szép Ernő egyik költeményét mondta el a fehér asztal mellett. Az előadóestet Sebestyén Károly dr. konferansza vezette be. * Rozgonyitól 3 gyermekfénykép­e­­. e, az élet királynője A legélénkebb fantáziájú írók egyik Rider Haggard és az ő csapongó képzelete se műkö­dött talán soha olyan szabadon, mint mikor megírta a She című regényét. Ebből a regény­ből készíttetett filmet Irving Picket és Lansing Holden rendezésével az RKO hollywoodi film­gyár. A szöveg ugyancsak módot szolgáltatott a rendezőknek és a díszlettervezőknek arra, hogy képzelőtehetségüket bemutassák. A regényben és filmben ugyanis az van elmondva, hogy valahol Ázsia közepén volt egy birodalom, mely felett immár egy ötszázesztendős csodaszép nő ural­kodott, akit egy csodatevő tűz, az élet lángja állandóan fiatalon tart. Az ő birodalmába vető­dik el egy néhány tagból álló angol expedíció. A királynő szerelemre gyullad az expedíció egyik férfitagja iránt, kiben régi, századokkal 11 3 útirány , 3 örök élmény. (N­. N. B. 341, 370, 3­. o. eng.) Délolaszország u.u.­ 7-221 Velencébe, Firenzébe, Rimába, Nápoly­ba, Capriba 4 nap a Cosulici 1.1 ne „Vulcania" luxusha­jóján Patrae, Ra- Qlil­a­gnia. Triesztbe ............................p­éti­­t Délolaszország omn. 7-221 Velencébe, Firenzébe, Romába, Nápoly- O/1- ba. Capriba .........................................P Z.#Oa~ Felsőolaszország gm.­i-ai Autocar-utazás Semmering, Wörthi-tó, Boren, Meran, St Marito, Comoi-tó, Lago Maggiore, Locarno, Stresa, Mi­lano, Garda-tó, Riva, Dolomitok, Gross- Aofi Glockner, Salzburg, Wien érintésével . További felvilágosítást ad­ a Világ­­járás Rt. és az OMIKE Tanulmányutazási névtárnól IX- anri­nt is. USZtchyd Telefon: 83-7­12. Apró hírek Jávor Pál — mint megírtuk —, turnéra szer­­ződött több amerikai magyarlakta nagyvárosba. A fiatal művész augusztus 10-én indul. Novem­ber 1-én kell a Nemzeti Színházban jelentkeznie. Eggerth Márta és Jan Kiepura a Bohéméletet éneklik a párizsi á­péra Comique-ban. Biliét Irénnel a főszerepben filmszkeccs ké­szül. A színpadi részben az Amerikából hazatért művésznő személyesen fog fellépni Csütörtökön a Pesti Színház Szép Ernő Szív­dobogás című darabjának előadásával befejezte az idei szezont A nyári szünetben a nézőtéren és a színpadon átalakítási munkálatokat vé­geznek. A Magyar Színház lekötötte Vaszary János új vígjátékét, amelynek főszerepeiben Törzs Jenő, Lázár Mária és Senyey Vera lépnek fel a jövő szezon elején. A budafoki színházban fővárosi művészek közreműködésével színre került Sumári Sándor dr. és Kékesi Banadics János Rozika című ope­rettje, amelyet a közönség melegen megtapsolt. Pécsett, a Dóm­ téren megindultak az ünnepi játékok tribünjeinek és szabadtéri színpadjának építkezési munkálatai. Ujhézy Missa Soltemnisét mutatják be mintegy ezer szereplő közreműkö­désével. MOZI * Filmvizsga. A Gaál Béla vezetése alatt álló Filmművészeti Iskola május 23-án, szombaton délután 174 órakor tartja nyilvános vizsgaelő­adását a Kamaraszínházban. * Emlékmatiné az Urániában. A budapesti művészkörök elhatározták, hogy Kühn Károly, az Uránia nemrég elhunyt igazgatója síremlé­kének felállítására június 1-én, pünkösd hétfőn nagy művészmatinét rendeznek az Urániában. előbbi első szerelmének reinkarnációját látja. Az angol férfi azonban megvetve a királynő szerelmét éppen úgy, mint az örök életet, hű­séges marad az expedíciónak ahhoz a fiatal hölgytagjához, a­kit azelőtt is szeretett A leg­fantasztikusabb kalandok, a legpompázatosabb felvonulások, templomi táncok, emberáldozatok bemutatása után ér véget a film azzal, hogy az élet királynője a szemünk előtt öregszik meg az élet lángja dacára, mert kihal szívéből az igazán ifjantartó érzelem, a szerelem. A film egyes részletei, különösen, amelyek a királynő palotájában játszódnak le, valóban grandiózusak. Az örökifjú uralkodónőt Helen Gahagan játssza, ki a maszkírozásnak remek­művét viszi véghez, amint szemeink előtt meg­öregszik. Nagyon jók azonban szereplőtársai, Randolph Scott és a csinos Helen Mach is. A sivatagon keresztül ifjú korunk legizgalmasabb olvasmánya, May Károly egyik remeke kel életre az Omnia film­színházban. Újra látjuk magunk előtt a rettent­­­hetetlen hőst, aki bátrabb, derekabb mindenki­nél, akinek minden sikerül és aki mindenkit le­győz. Általában az ilyen kalandos regényeknek filmre vitele csak ritkán sikerül olyan jól, mint ezúttal, mert igen nehéz a fordulatos, hosszú történetet másfél óra terjedelembe egybesűrí­­teni. Ezúttal igazán nem merülhet kifogás ebből a szempontból, aminthogy a felvételeket is csak dicsérhetjük, mert azoknak legnagyobb része a helyszínen, Afrikában, a sivatagban és annak környékén készült. A film végig magyarul beszél. Csókra lányok ! Róbert Stolz muzsikája, Slezák Leó, Ida Wülf és Hans Söhnker szereplése körülbelül már meg is adják ennek a filmnek a jellegét: nem több és nem kevesebb, mint a számos változatban lá­tott bécsi filmoperettek, amelyek a nézőt nem állítják különösebb feladatok elé. Az ember tisz­tában van azzal, hogy a film happy end-del fog végződni, addig pedig néhány kedves könnyű muzsikát dúdolunk már az első taktusok után ismerősként és természetesen megint csak öröm­mel regisztráljuk, hogy Slezák még mindig a régi, nevettető, kedélyes egyéniség, aki a filmet elejétől végig aratja.

Next