Ujság, 1936. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-05 / 103. szám

4 Csempészáruk a Vámházban Fürdőkádtól a keleti szőnyegig a Vámház pincéinek rejtelmei között Hétfőn korán reggel a Vámház épületének megszokott sürgés-forgásába egy kis szín ve­gyült. Rengetegen jelentkeztek a portásnál, a raktárhelyiségek iránt érdeklődtek és valameny­­nyien a Vámház pincéjének boltívei felé tartot­tak. Ebben az óriási hodályban tartották meg hétfőn reggel fél kilenctől kezdve azoknak az áruknak az árverését, amelyeket a vámtisztek a határokon lefoglaltak, elkoboztak mint csem­pészárut, és ugyanekkor árverezték azokat a holmikat is, amelyek a külföldről érkeztek és amelyeket nem váltottak ki már hosszú idő óta. Az árverések szokott képe alakult ki hama­rosan, amint megkezdődött a csempészáruk ár­verése. Ki tudja, mennyi izgalom fűződött min­den egyes tárgyhoz, amelyeknek tulajdonosai remegve leshették, vájjon észreveszi-e a vona­ton a határőr a selyemharisnyát, vagy külföldi szövetet. A főváros határain, ahol mindenütt szorgosan kutatják a vámőrök, hogy nem akar-e valaki becsempészni valamit vám nélkül a fővárosba, szintén napról-napra foglalnak le tárgyakat. Egymás után kezdték kínálni a portékát és az árverés közönsége nem tudta, hogy az egyes tárgyak csempészett áruk voltak-e, vagy pedig ki nem váltott tárgyak. A legtöbb darabot vám­tétel is terhelte, úgy hogy az egyes tételek aránylag szokatlanul magas áron kerültek ki­kiáltásra. Ennek megfelelően csak itt-ott volt érdeklődés és licitálás. Az első tárgy, amelyre vevő akadt, egy füg­göny. Egy jól értesült szerint kofferben akarta valaki Hidasnémetin át behozni a határon, a koffert kinyittatták a vámtisztek, száz pengő vámot akartak fizettetni, mire a tulajdonos in­kább fájó szívvel lemondott a függönyről. Ti­zenhárom pengő volt a kikiáltási ára, 20—30 fillérjével fellicitálták 16 pengőig. Nem sokkal később eredménytelen kísérletezések után egy transzparens-dinamó készüléket adtak el 16 pengőért. Legalább 150 pengő újonnan az ára. Ezután érthetetlen módon megtetszett a kö­zönségnek egy csomag elhanyagolt külsejű gyapjúfonál, amelynek hárompengős kikiáltási áráról tíz- és húszfillérjével kilenc pengőig men­tek fel. Valahogy úgy árvereztek itt, hogy ha valaki egy tárgynak megadta a kikiáltási árát, akkor rögtön tizenöten túllicitálták. Az egyik tételnél kihirdették, hogy 200 gramm kozmetikai készítmény 16 pengőért vehető meg. Az árverzők azt hitték, hogy valami értékes francia parfümről van szó, kinyittatták a cso­magot és kiderült, hogy két ütött-kopott kül­sejű hajszeszes üveg a csomag tartalma. Test­vérek között is megért a két üveg 30—10 fillért. A titka a nagy árdifferenciának az, hogy pon­tosan 13 pengő vámot róttak annak idején a két üvegre, amelyet természetesen az árverezőknek meg kell fizetni. A beavatottak, akik már ki­ismerik magukat a Vámház raktárhelyiségeinek titkaiban, már csak nem is mosolyognak, mert tudják, hogy a legközelebbi árverésen ugyan­ezek a tételek annyiért vehetők meg, amennyi­ért az árverezőknek jólesik. A következő tétel egy fürdőkád. Nem tudjuk, hogy ezt is a határon akarták-e átcsempészni, elég az hozzá, hogy a huszonegypengős árat senki sem akarta megadni és így a fürdőkád egyelőre fürdőszoba jelleget kölcsönöz továbbra is a Vámház raktárhelyiségeinek. Azután ki­­sebb-nagyobb csomagok, amelyekben szappan, sajt, tojás, csokoládé és más ilyesmik voltak. Nem kellett senkinek. Egymásután néhány ér­tékes keleti szőnyeg következett. Az árverezők szeme felvillant, az izgalom moraja futott vé­gig soraikban, de amikor kihirdették az árakat: 50 pengő, 70 pengő, 100 pengő, a lemondó só­hajok hangzottak fel, és a csempész­szőnyegek nem akadtak gazdára. Két hét múlva újból árverezik az anyagot, most már kikiáltási ár nélkül. Amennyit adnak érte, annyiért adják. Még a végén eljönnek a csempészek, hogy olcsón visszavegyék saját el­kobzott holmijukat. A wafd-párt győzelme az egyiptomi választásokon Kairó, május 4. (Havas.) A wafd-párt óriási választási győzelmet aratott. A párt 163 mandátumot kapott, míg a liberálisok 17, a néppártiak 8, az új wafd-párt 6, az egyesülésre törekvők 5, a nacionalisták 4, a függetlenek 14 mandátumot kaptak. Tizen­öt választási eredmény még nem ismeretes. ÚJSÁG Miért vezette be Ausztria az általános szolgálati kötelezettséget ? Közzétették az osztrák emlékirat szövegét Bécs, május 4. Az osztrák kormány hétfőn este nyilvánosságra hozta az általános szolgá­lati kötelezettség ügyében kidolgozott emlék­iratát, amelyet az osztrák kérdésben érdekelt összes hatalmaknak megküldött. Az osztrák kormány újból leszögezi, hogy a szóbanforgó törvény csak az általános szolgá­lati kötelezettséget vezeti be és nem — mint bizonyos oldalról teljesen alaptalanul állítják — az általános véderőkötelezettséget. Ha az új törvény fenn is tartja azt a lehetőséget, hogy a szolgálatra kötelezetteket fegyveres szolgá­latra is alkalmazhatják, úgy ez csak törvényes felhatalmazást jelent arra, hogy a szolgálatra kötelezettek egy részét vagy közmunkákra is felhasználják, vagy pedig katonai kiképzésben részesítsék. illetve szükség esetén a haza meg­­védelmezésére használják fel őket. Az osztrák kormány elgondolásában mindenesetre a tör­vény népnevelési jellege állott az első helyen. Az osztrák kormány ezután megismétli azt az ünnepélyes kijelentését, hogy a szolgálati kötelezettség bevezetésénél kizárólag békés és védelmi célokat tartott szem előtt. Ami a st.­­germanni békeszerződés rendelkezéseire való utalást illeti, úgy el kell ismerni, hogy ez a szerződés ugyan egész csomó kálónál természetű kényszerrendszabályt ró Ausztriára, de ugyan­akkor e szerződés V. részének bevezetésében ki­fejezetten megígéri, hogy Ausztria majdnem tel­jesen egyoldalú lefegyverzését fegyverkezési kor­látozás követi majd a békeszerződés többi szig­­natórius államában is. Felesleges rámutatni arra, hogy ezt a kötelezettséget nem tartották be, sőt, hogy az események aggasztó módon éppen az ellenkező irányban fejlődnek. Ugyanakkor, amikor a st.-germaini békeszer­ződés katonai záradékát bizonyos kölcsönös­ségre vonatkozó ígéret kísérte, a szerződő felek semmiféle ellenszolgáltatást nem nyújtottak Ausztriának arra a kötelezettségre vonatkozóan, hogy fenn kell tartania függetlenségét. Viharos ülésen Cavete-t mondtak ki az orvosok betegbiztosítójukra Az orvosi praxisnak kilencven százalékát elszocializálták Az orvosi társadalom minden gyűlésén tiltakozik a­ betegbiztosítás túlméretezett volta miatt, hiszen a népességnek már közel kilencven százaléka intézmények és vállala­tok révén van ellátva. Ennek nyomán az or­vosi magánpraxis majd teljességgel meg­szűnt. Ilyen előzmények után a Csilléry András dr. elnöklete alatt álló Orvos Szövetség Nyugdíjintézete egyik balesetbiztosító inté­zettel együtt megalakította magánbiztosító intézetét. Az orvosi rend, amely néhány év előtt debreceni kongresszusán meghatáro­zott feltételek mellett hozzájárult a beteg­biztosító intézet létesítéséhez, úgy látja, hogy ezek a feltételek nem teljesültek. Ez volt a sérelem, amely miatt többször felszólították a betegbiztosítóban résztvevő nyugdíjintézeti vezetőséget, hogy mutassa be szerződését és módosítsa az orvosi rend­tartás szellemében a biztosítási feltételeket. Ezt nem sikerült eddig elérni. Vasárnapra a Budapesti Orvos Szövetséget, amelynek tagjait leginkább érinti az ügy, közgyűlésre hívták össze. Vasárnap Schmiedlechner Károly dr. el­nöklete alatt tartott közgyűlésen Szilas Jenő dr. ismertette a választmány nevében az ügyet. Rámutatott arra az alapszabályokkal ellenkező eljárásra, amellyel az Országos Orvosszövetség és ennek nyugdíjintézete a sakszövetségek és a budapesti orvosok meg­kérdezése nélkül szerződésre lépett egy biz­tosító intézettel. Erősen hibáztatta az Orszá­gos Orvosszövetség igazgatótanácsát, amiért az orvosi rendtartásba ütköző feltételeket és szerződési pontokat azok alapos ismerete nélkül elfogadta. Elsőnek Unterberg Jenő dr. kért szót. Rá­mutatott, hogy a biztosító intézetek az orvo­sok káréra működnek. — Ezt teszi a szövetségi biztosító is! — kiáltották közbe. — Ki az elnöke? —• kérdezték mások. — Csilléry, Csilléry! — hangzott kórus­ban. Linhardt Alfréd dr. elismerte, hogy elvileg helyes volt a szövetségi biztosító létesítése, de a gyakorlatban ez is a kárhoztatott magánbiztosítók módjára működik. Rosenak Miksa dr. után Luka István dr. az orvosok végső elkeseredését kifejezve azt indítványozta, hogy mondják ki a Cavete-t a biztosítóra. Többek felszólalása után a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta a választmánynak azt a határozati javaslatát, hogy a nyugdíjintézetet hívják fel a betegbiztosítási intézettel kötött szerződés felmutatására, de elfogadta Luka István dr. indítványát is, amely szerint a szövetség megtiltja tagjainak a nyugdíjinté­zetük által létesített betegbiztosító intézetben újabb ellenőrző-orvosi, vagy kuratóriumi állás vállalását. A közgyűlés határozata élénk feltűnést keltett. Csilléry András nyilatkozik A közgyűlésen igen élesen tárgyalták Csil­léry András szerepét, aki részletes nyilatko­zatban kiváltja a maga igazát kimutatni. — Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom — mondotta Csilléry —, hogy a már évek óta előkészítés alatt álló magánbetegbiztosí­­tás ügyét végre sikerült az 1934. évi debre­ceni országos kongresszuson tető alá hozni és egy oly intézményt életre kelteni, amely a mai viszonyok között elérhető legtöbb gaz­dasági és erkölcsi előnyt nyújtja az orvosi karnak. Jól tudja ezt az orvosi kar zöme. Természetesen vannak egyes olyan orvosi ré­tegek, melyek saját érdekkörüket látják meg­zavarva azáltal, hogy immár széles alapon felépített és ezért napról-napra tért hódító, az orvosi rend hivatott vezetőinek felügyelete alatt működő ilyen intézmény fejti ki tevé­kenységét. Itzújság Utazási Irodája szenzációs utazásokat készít­ettt pünkösdről Az Újság Utazási Irodája megkezdte az előkészületeket, hogy olvasóink részére pünkösdkor nagyon érdekes és olcsó utazási lehetőségeket biz­tosítson. Program­mjaink Felső-Olaszország ffiníró,avak’ Olasz Riviéra Róma-Nápoly Adria (Brioni, Velence-Lidó Abbázia, Laurana) Dalmát tengerpart, Pár­is Valamennyi utazásról a legközelebbi napokban közlünk részleteket és küldünk az érdeklődőknek részletes prospektust. Ujság Utazási Irodája Erzsébet­ körút 43. Telefonszám: 31-6-28 KEDD, 1936 MÁJUS 8 Megfellebbezték a BOSz határozatait . Hogy a Budapesti Orvosok Szövetségé-­ nek közgyűlési határozatát kellő megvilágí­tásba helyezzem, szükségesnek tartom meg­említeni azt, hogy ennek a határozatai meg­­fellebbezhetők a Magyar Országos Orvos­­szövetség igazgatótanácsához, onnan pedig annak kongresszusához. Tudomásom van ar­ról, hogy ilyen fellebbezést már be is jelen­tettek a Budapesti Orvosok Szövetsége köz­gyűlésének vasárnapi határozatai ellen, ame­lyeknek meghozatalánál egyébként — amint erről értesül­ök — a Budapesti Orvosok Szö­vetségnek több mint 3500 tagja közül alig 50—60 orvos volt jelen. Mindebből tehát ki­derül, hogy a Budapesti Orvosok Szövetsége vasárnapi közgyűlésének határozatai semmi­féle gyakorlati jelentőséggel nem bírnak. — A magam részéről még csak azt kívá­­nom megjegyezni, hogy végtelenül csodálko­zom a Budapesti Orvosok Szövetsége köz­gyűlésének magatartásán. Hiszen hónapok óta a legrészletesebb és legalaposabb tár­gyalásokat folytattuk éppen a Budapesti Or­vosok Szövetségének vezetőségével. A leg­több kérdésben megállapodásra is jutottunk. Jogos tehát a csodálkozásom a Budapesti Orvosok Szövetsége vasárnapi közgyűlésének lefolyása miatt. A helyes úton akarok tovább is haladni . Meg vagyok egyébként győződve arról, hogy a Magyar Országos Orvos Szövetség igazgatótanácsának május 9-én tartandó ülése, valamint a május 10-én megtartandó országos orvoskongresszus megadja majd a méltó választ a Budapesti Orvosok Szövetsé­gének közgyűlésén elhangzott felszólalásokra és határozatokra (?) Azt hiszem felesleges hangsúlyoznom — fejezte be Csilléry nyilat­kozatát, — hogy engem az ügyek nem isme­réséből, avagy rosszakaratból származó és lényegileg a kamarai választásokat befolyá­solni kívánó ilyen jelenségek, nem tántorít­hatnak el attól, hogy továbbra is az általam helyesnek ismert úton haladjak. Magyarország pénzügyi helyzete A Magyarország pénzügyi helyzetére vonat­kozó 1936. évi március havi pénzügy­miniszteri közlemények szerint márciusban az állami köz­­igazgatás kiadása 55.9 millió pengő, bevétele (a kölcsönkezelés bevétele nélkül) 61.1 millió pengő volt, vagyis az állami közigazgatás bevé­telei 5,2 millió pengővel haladták meg a kiadá­sokat. Az állami üzemeknél 3,6 millió pengő ki­adási többlet jelentkezett A közleményeknek a nagyobb állami üzemekre vonatkozó statisz­tikai táblázatai szerint a forgalom az előző év­vel szemben márciusban az államvasutaknál emelkedést, a postánál viszont egyes vonatkozá­sokban emelkedést, más vonatkozásokban pedig csökkenést mutatott. Meghalt Guttenberg Pál, a „szlöjd" magyar apostola Hétfőn délelőtt hosszú betegeskedés és sok szenvedés után meghalt Guttenberg Pál ta­nár, az egykori nagyhírű pedagógus, a szlöjd magyarországi meghonosítója. Nagykállóban született 1860-ban. Sok é­vet töltött Angliában és a Skandináv­ államokban, hogy a modern gyakorlati pedagógiát tanulmányozza. A ki­lencvenes évek elején hazatért Magyarország­ba, tanfolyamot szervezett és több, mint négyezer tanítót oktatott ki a Svédországból importált Izlöjdre, azokra az iskolai kézi­munka-játékokra, amelyeket később kötele­zővé is tettek és amelyek a népnevelés fontos segítőeszközének bizonyultak. Az Apponyi polikonikán fejezte be az életét sok siker és sok mellőz­tetés után a lelkes, kitűnő peda­gógus. ­ Érdekes nevek az adóhátralékos »körözöttek« listáján A pénzügyminisztérium újabb nyolcvan is­meretlen helyre távozott nagy adóhátralékos feketelistáját körözteti. Érdekesebb cégek, ne­vek a körözöttek listáján a következők: Nem­zeti Általános Biztosító Zrt. (korábbi címe Eskü­tér 3), Nóvum kereskedelmi Zrt. (Erzsébet­ körút 17), Gruber Sándor ékszerész (Bástya­ utca 27), Sárközy József építési vállalkozó (N­aphegy­­utca 45), Molnár és Weinberger kereskedőcég (Petőfi Sándor­ utca 4),­ Wollner Sándor posztó­­kereskedő (Andrássy­ út 51), Kuru­cz és Társa kereskedőcég (Párizsi-utca 3), Heneschofszky Júlia gyermekruhakereskedő (Kecskeméti-utca 8), Tipor József színigazgató (Népszínház-utca 13), Barbarian Flóris szőnyegkereskedő (Bástya­­utca 31), Svájci és Németországi Óragyár bizo­mányi lerakata (Múzeum-körút 27), Forbát Sándor dr. orvos, Magyar Szerüzem Rt. (Hős­utca 31), Hirtchauter Ottó mérnök (Vécsei-utca 1), Fischer Ágoston főmérnök (Üllői-út 216), Kaba Vilmos dr. (Petőfi Sándor-utca 9). Ezen­kívül 32 egyént köröztet a pénzügyminisztérium különböző jövedéki kihágások miatt.

Next