Ujság, 1936. szeptember (12. évfolyam, 199-223. szám)

1936-09-25 / 219. szám

6 gás legyen. Minden nemzetnek arra kell törekednie, hogy az országok külkereskedelmét kölcsönösen emeljék, mert ez hat ki leginkább az országok belső gazdasági és pénzügyi életére is. A külkereskedelem fokozódásának nagyfokú erkölcsi értéke is van, mert a magas fokra fejlesztett külkereskedelem prosperitást, gazdagságot jelent, márpedig boldog, jólétben élő nemzet fokozottabb erővel fog arra törekedni, hogy a világbékét megóvja és ezzel együtt a maga gazdagságát megtartsa. „Angliának csak Amerika pénze kell...“ Ezután Sir Josiah Stamp az 1929 előtti ..könnyelmű** amerikai hitelnyújtásról beszélt hosszasabban. Ha ez Amerikára veszteséget is jelentett, sok tekintetben a nemzetközi gazdasági helyzetre igen előnyös volt. Közeleg az az idő, amikor az ilyen könnyelműségre megint szükség lesz. Ha Anglia és Amerika megint nagyobb kölcsönöket helyezne el a nemzetközi piacon, annak hatása kitűnő eredménnyel jelentkezne a nemzetközi kereskedelemre. Ezután áttért a mai külkereskedelmi helyzet ismertetésére és megvilágította azokat az okokat, melyek az általános külkereskedelem lebonyolításánál közrehatnak és azokat megnehezítik, sok esetben lehetetlenné teszik. Példákat sorolt fel és illusztrálta, hogy Anglia milyen körülmények között bonyolítja le külkereskedelmét Amerikával. — Angliának nem kell sem Amerika aranya, sem annak áruja — mondotta hangos derültség közepette —, hanem csak pénze. Ezután röviden foglalkozott még a szabad kereskedelem feltételeivel, ami százötven évvel ezelőtt indokolttá tette, hogy Angliába jóformán teljesen a szabad kereskedelemre tértek át. Ez azonban a mai viszonyok között nem volt fentartható. A kereskedelem az, amely a világot fokozatosan gazdagabbá teszi, ésihez azonban elsősorban béke kell. Tárgyalta a különböző országoknál mutatkozó árszínvonalak közötti eltérést, a munkabéreknek a termelésben jelentkező hatását. Nagyértékű előadását egy tréfás axiómával fejezte be. Súlyos baleset az előadáson Sir Josiah Stamp előadásán véres baleset történt. Szécsi István 27 éves fotoriporter az előadás alatt fényképfelvételeket akart készíteni. Eközben a kezében levő magnézium felrobbant. Az előadó és a közönség nem vett észre semmit. Szécsit közelében álló kollégái támogatták hátra. Értesítették a mentőket, akik megállapították, hogy mindkét kezét súlyosan megsebesítette a felrobbant magnézium. A Rókusba szállították. Ebéd és vacsora Sir Josiah Stamp tiszteletére Sir Josiah Stamp csütörtök délelőtt feleségével együtt megtekintette a fővárost és ellátogatott a Nemzeti Múzeumba is, ahol különösen a puszta kiállítást tanulmányozta nagy érdeklődéssel. Délben Winchkler István kereskedelemügyi miniszter és felesége adott szűkkörű löncsét Sir Josiah Stamp és Lady Stamp tiszteletére. Az ebéden részt vettek többek között Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Knox budapesti angol követ, Imrédy Béla, a Nemzeti Bank elnöke, Teleki Pál gróf, Kenéz Béla és Lenn Ottó. A délutáni előadást követően a Society of the Hungarian Quarterly nevében Bethlen István gróf helyett Kornis Gyula adott estebédet a belügyminisztérium dísztermében. A háziasszonyi tisztet Imrédy Béláné látta el. A megjelentek között voltak Fabinyi Tihamér pénzügyminiszterés felesége, Winchkler István kereskedelemügyi miniszter és felesége, Kazár Andor igazságügy miniszter és felesége, Imrédy Béla, gróf Esterházy Móricné, Teleki Pál gróf, Szitovszky Tibor, Weiss Fülöp, Chorin Ferenc és felesége, Kornfeld Móric báró és felesége, az amerikai ügyvivő és felesége, Garret G. Accerson, az Egyesült Államok követségi tanácsosa, H. J. Bruce és felesége, Eckhardt Tibor és felesége, Bíró Pál és felesége és sokan mások. ff NehaHiaíids sandorni'PSsell | siremteüineh feiayafósa gil szeptember 27-én, vasárnap délután órakor Iw R lesz a rákoskeresztúri izr temetőben. H Eszomorodott szív- kin tett leánya, ’ . SICE 1 agyott bennünket, SS -én, pénteken déli , rákoskeresztúri szr. Hosl, Gábor és Médeei Vilmos vőlegénye, Hor Ferenc sógorai, fog szivünkben élni. Tizenkét oltár lángol Templomok lobbannak lángra és a kivonuló tűzoltóság csak arra vigyáz, hogy a tűz ne terjedjen át magánépületekre. Ott, ahol a templomok környéke beépített, a spanyol gyerekek nagyobb terekre hordták ki a templomok berendezését és ott aztán a felnőttek máglyára rakják. Barcelonában, Irunban, San Sebastianban elképzelhetetlenül nagyértékű műkincsek pusztultak el. A barcelonai Santa Maria della Mare templomban például, amelyet a Krisztus utáni III. században építettek, még cölöpökre, egyszerre lángolt mind a tizenkét oltár. Mikor a rend valamennyire helyreállt, a műemlékekre cédulát akasztottak azzal a szöveggel, hogy a. ÚJSÁG PÉNTEK, 1988 SZEPTEMBER ?. Református békejobb a katolikusoknak •■■■■■Mibmmil. Benedek Zsolt gondnoki székfoglalója Szekszárd, szeptember 24. Benedek Zsolt dr. egyetemes konventi tanácsost, a magyarországi református egyház központi adminisztrációjának főnökét, csütörtökön avatták be itt a tolnai református egyházmegye gondnoki székébe. Az installáció ünnepiessége közben komoly szók estek az egyházkerület ügyein túl a református egyház s a keresztény felekezetek egyetemes érdekeiről, melyek egybeesnek az ország legfontosabb érdekeivel is. Gondnoki székfoglaló beszédében Benedek Zsolt dr. mondotta ezeket a szavakat. Hálás köszönetet mondott mindenekelőtt, hogy az egyházkerület őt ültette édesatyjának, Benedek Sándor néhai közigazgatási bírósági másodelnöknek örökébe. Azután áttért saját gondnoki programmjának és egyházvezetői elgondolásának kifejtésére Azzal kezdte, hogy minden erejének kifejtésével hitvalló egyházzá, missziói és szociális egyházzá akarja kifejleszteni a református egyházon belül azt az egyházmegyét is, melynek, ime, gondnokává tették. Azt akarja, hogy „gyermekeink vallásos nevelése és híveink lelki gondozása minden gyülekezetünkben bensőséges és átütő erejű legyen, mert jaj volna nekünk, ha az egyháztagok ünnepélyes vallástétele mint a szavazati jog megszerzésének törvényes velejárója puszta legális formasággá zsugorodnék". — Az egyház — így folytatta — nem járna helyes úton, ha maga akarna új társadalmi és gazdasági rendet teremteni, de a lelkek nevelése a kezében van, s ezzel elsőrendű szociális tényezővé válik, kialakítván olyan embertípust, amely aztán megalkotója lesz „az igazságosabb és testvériesebb keresztyén társadalomnak". Különös gondom lesz, hogy a belhivatalnokok állásszerű tisztes megélhetése biztosítva legyen. Sürgetni fogom a konyna, korpótlék és családi pótlék mielőbbi korszerű rendezését, mert elviselhetetlen számomra a gondolat, hogy papi és tanítói családok értékes gyermekei, kellő anyagi erő hiányában, iskolázatlanul maradjanak. A felekezeti iskolák államosítása vagy községesítése ellen foglalt azután nyílt állást az új egyházgondnok, ígérte, hogy gondosan fogja ápolni a testvéri viszonyt a „századok viharaiban velünk sorsközösségbe összeforrott evangélikus egyházzal". — De nincs lelkemben — így folytatta — semmiféle felekezettel szemben gyűlölködés, legkevésbé római katolikus honfitársaimmal szemben. Én vegyesházasságban, 57 éven át példás odaadással egymásnak és gyermekeiknek élő szüleimtől tanultam meg a mások vallásos meggyőződésének tiszteletét. A félreértés veszedelme azonban nem tarthat vissza annak fájdalmas érzéseket kiváltó megállapításától, hogy a felekezetközi helyzet alakulását aggodalmas honfilélekkel figyelem, a társadalmi rétegeknek felekezeti szempontok szerint végbemenő tudatos elkülönítése a nemzeti társadalom egységét s ezzel végső fokon nemzeti létünket fenyegeti. — Ma már nem elégséges a felekezetközi béke fentartásában rejlő nagy nemzeti érdek egyoldalú hangoztatása, ma már olyan szimptomatikus jelenségek láttára, aminknek tanúi voltunk egy református testvérünk budapesti egyetemi tanári kinevezésével kapcsolatban, kötelességünk nyíltan intézni jóérzésül római katolikus magyar testvéreinkhez a felhívást, fogjanak össze velünk a magyar nemzet e sorsdöntő óráiban, mert ha mi, reformátusok nem is vagyunk a nemzet, de magyarok mindenesetre vagyunk. Hisszük, hogy római katolikus honfitársaink is anynyira magyarok, hogy a nemzeti célok szolgálatában egybe tudnak forrni velünk, akiknél vallásos meggyőződésünk és hitünk szolgálata mindig kongruens volt a nemzet érdekeivel. Mi készen vagyunk minden felekezeti sérelmünk eltemetésére ebből a nagy érdekből. De ha kiáltó szó volna is szavunk a pusztában, egyet tudunk: azt, hogy nem érhet soha semmiféle körülmények között akkora bántalom, hogy bennünket eltántorítson a nemzet egyetemének önzetlen és bátor szolgálatától. A gondnoki székfoglaló beszédnek nagy hatása volt. Ravasz László püspök megbízásából Kováts J. István dr. püspökhelyettes, ny. államtitkár, Thuránszky László tolnai főispán, Perczel Béla alispán, Varga Sándor vértesaljai református esperes és Kováts- Sebestyén Endre felsőházi tag köszöntötte az itt egyházi vezető férfiút. Műkincs-van Párizsban Nagy konjunktúra a párizsi műpiacon Spanyolországból menekülő klasszikus festményekben Most tért vissza hosszabb párizsi tartózkodás után Budapestre az ismert esztéta-tanár és műtörténész és a spanyolországi szörnyű eseményekkel kapcsolatosan Párizsban szerzett tapasztalatairól és észleletről baráti körben rendkívül érdekesen számol be. Köztudomású, hogy Párizsban az utóbbi négy-öt év alatt erősen megcsappant az idegenforgalom és ez kihatott a párizsi műpiacra is, amely pedig valamikor központja volt a világ műkereskedelmének. A műpiac egészen a legutolsó időkig pangott, hogy a spanyol polgárháború kitörésével példátlan és váratlan konjunktúra váltsa fel a teljes üzlettelenséget. A polgárháború óriási embertömegeket mozgatott meg és az emberek százai hagyják el naponként a spanyol földet, hogy a francia határon át a maguk életét és értékeit átmentsék. A menekülők rengeteg műkincset hoznak magukkal, részint engedéllyel, részint engedély nélkül, álutakon, a határőrök és a vámhatóságok elnézésével s ezeket a műkincseket francia földön áruba bocsátják, hogy az emigrációban is élhessenek. Spanyolországban a forradalom vandalizmusa folytán a szó szoros értelmében az utcára kerültek olyan műkincsek, amelyeknek pénzbeli értéke szinte felbecsülhetetlen. Menekülők mesélték, hogy rengeteg műkincs teljesen megsemmisült, műemlékek a kormány védelme alatt állanak, de akkorra már késő volt, az értékek túlnyomó többsége elpusztult. A forradalmi szenvedély nem ismer irgalmat. Nemcsak az embereket gyilkolják halomra, hanem minden emberi fantáziát megszégyenítő vandalizmussal vetette magát rá a csőcselék a kolostorok, kastélyok, múzeumok évszázadok óta őrzött csodáira, kihurcolta az utcára, megsemmisítette, felgyújtotta. Forradalom nem üzlet Barcelonában a többi közt egy Rafael-kép is kikerült az utcára. Az egyik vörös katona tartotta a kezében, amikor amerikai turistával találkozott. Az amerikai rögtön alkuba bocsátkozott a katonával és nagy árat ígért a képért. Már-már létrejött az alku, amikor arra ment egy másik katona, előrántotta szuronyát és végighasította a műkincset azzal, hogy: — A forradalom nem üzlet! Az utcán, sárban, porban, szennyben hevertek az egykor dúsgazdag spanyol társadalom féltve őrzött csodálatos drágaságai, amelyeket soha áruba bocsátani nem akartak. Most útra keltek közülük azok, amelyeket a csőcselék dühe elől megmenteni sikerült. Grecók, Rubensek, Murillók, Velasquesek, Rafaelek és még fel nem fedezett mesterek munkái gyűrött, öszszegöngyölt tekercsekben kerültek át a francia határon. Tömeges kínálat Ezekre a csodálatos műkincsekre a párizsi műkereskedelem mohón és ujjongva csapott le. Potom áron ragadta ki a kincseket a menekülők kezéből. Soha annyi mestermű a francia műpiacon fel nem halmozódott, mint most. A teljes műtörténeti készültséggel rendelkező párizsi műkereskedők mindenekelőtt restauráltatták a képeket, ha a menekülés közben többé-kevésbé megrongálódtak, de pillanatra sem feledkeztek meg arról sem, hogy figyelő őrszemeket állítsanak azokra a helyekre, ahol újabb műkincs-szállítmányok érkezését reméli 1 hetik. A tömeges kínálat következtében a mtfc* kincsek természetesen silány árakon kerülnek piacra és a vevők olyan olcsón jutnak hozzájuk, amilyen olcsóságra a legrosszabb dekon*junktúra idejében sem volt soha példa. Ebben közrejátszik az is, hogy élelmes képügynökök a laikusok hiszékenységére számítva, tömétilelen hamisított képpel is elárasztották a piacot és a hamisításokat azzal hozzák forgalomba, hogy éppen most hozták a képeket Spanyolországból. Zughelyeken is kapható ilyenformán „spanyol műremek" nagy számmal. Sok az utánzat Annyi bizonyos, hogy aki ma Párizsban klasszszikus műkincsekre vadászik, rengeteg megtévesztésnek van kitéve, ha nincsen műtörténeti tudással és hozzáértéssel felszerelve. Most Spanyolországban a csendes Toledóért folyik a harc. Miután a rommá lőtt Alcazar alatt már rengeteg műkincs pusztult el, most Toledo lesi soron. Toledóban szintén rengeteg műkincs van. A görög származású Theotokopuli Domenico, „El Greco", a görög, szintén Toledóban élt és ott festette meg a világ művészetében egyedül álló légies szentjeit és kísérteties Ma* donnáit. Toledo negyven templomának egyiké* ben, a San Thome-ban, van például Greco fő* műve, az Orgaz gróf temetése című hatalmas, megrázó erejű kompozíciója is több más ha* talmas képe társaságában. Mi lesz ezekkel a képekkel s ezekkel a pótolhatatlan műkincsek* kel, ha a forradalom dühe és szenvedélye meg nem kegyelmez nekik? Kozma Miklós belügyminiszter megvizsgálja az OTI-járulékok felemelésének ügyét A kormány tagjai csütörtökön délelőtt minisztertanácsra ültek össze és folytatólagosan tárgyalták azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a kormány a képviselőház elé kíván terjeszteni. A minisztertanács elsősorban általános társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozott és abból a szempontból vitatta meg a helyzetet, nem volna-e mód arra, hogy más olyan kategóriák is bevon*hatók legyenek a társadalombiztosításba, amelyek eddig nem élvezték a biztosítás előnyeit. Délután folytatódott a minisztertanács, Winchkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter bemutatta a vásárson szabályozásáról szóló javaslattervezetét, majd Kozma Miklós belügyminiszter ismertette az egyke kérdésével kapcsolatos törvénytervezetét. A minisztertanácsot pénteken délelőtt folytatják. Az egész közvélemény érthető érdeklődéssel várja Kozma Miklós belügyminiszter döntését a háztartási alkalmazottak OTI járulékainál, legutóbb történt felemelése ügyében. Miután az OTI azzal indokolja a járulékok felemelését, hogy a háztartási alkalmazottak biztosítási ágazata deficittel küzd és ezt 30 deficitet csak a járulékok felemelésével lehtet megszüntetni, a belügyminiszter, mint az Os felettes hatósága, alaposan megvizsgálja a ügyet és csak abban az esetben engedélyezi a járulékok húszszázalékos felemelését, ha nem adódnék más megoldás a deficit megszűrttetésére. Elárvereztek egy éttermet a Rákóczi-úton Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Rákóczi-út 29. számú házban lévő Kovacsevics Milos-féle étteremben, ahol néhány vendég zónareggeli é telt, három úr jelent meg Katuskával. Nem vendégek voltak, nem fogyasztani jöttek. Sokkal szomorúbb kötelesség hozta ide ezt a három embert: a bírósági végrehajtót, az államkincstár jogi képviselőjét és a becsüst, akik azért jöttek, hogy elárverezzék adótartozás fe* jében Kovacsevics Mios éttermének berende zését. A vendéglős szakmában már régebb idő óta tudták, hogy a Kovácsevics-étterem fizetési nehézségekkel küzd. Azt is tudták, hogy a ma gánhitelezők bíznak a tehetséges Kovácsévál Milosban és nem fognak komolyabb lépéseket tenni. Annál váratlanabbul érte a vendéglős szakmát az a hír, hogy az adóhivatal, amelyt eddig ugyancsak türelmesnek bizonyult, elhatározta, hogy a vendéglő lefoglalt berendezését elárverezteti. A hivatalos embereket Kovacsevics Milos egy üres terembe vezette, hogy ott kezdjék meg az árverést addig, amíg az étterem vendégei fizetnek és eltávoznak, így is történt. Az asztaltokért és székekért 000 pengőt, az evőeszközkészletért pedig 400 pengőt fizettek .A vendéglő többi berendezési tárgya mintegy ezer pengőért kelt el, úgyhogy a kincstár 50.000 pengős köztartozás fejében 2000 pengőt vett be és ezzel kielégítette magát. Délután két órára ért véget az árverés: felhúzták a vendéglő redőnyeit és ezzel megszűnt a Rákóczi-úton fővárosszerte ismert Kovácsényics-féle étterem.