Ujság, 1936. október (12. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-01 / 224. szám

9 Ál Kemények nekik adtak igazat. Többen kö­zölök ma Itt élnek a szenátusban. A font és a dollár helyzete szükségképp kihatással volt Franciaország helyzetére is. Hosszú időn ké­résztől igyekeztek megvédeni a frankot az úgy­nevezett klasszikus módszerekkel. A magas ka­matláb azonban még csak súlyosbította azt a válságot, amely a fran­cia termelésre neheze­dett. Megpróbálkoztak a pénzsürítő politikával is, amely mindenütt kudarcot vallott. Sze­münkre szokták vetni, hogy tönkretettük a külkereskedelmet. Az igazság ezzel szemben az, hogy a külkereskedelem már 1932 óta csökke­nőben van, tehát a csökkenést nem a mi poli­tikánk okozta. A gazdasági vérszegénységgel minden állam megismerkedett, nemcsak mi. A pénzsürítő politika nálunk is alkalmatlan esz­köznek bizonyult a gazdasági tevékenység fel­lendítésére. 90 mllliSrdröl 54 milliárdra — Azok az államok — folytatta beszédét Vincent Auriot — amelyek letértek az arany­alapról, a gazdasági fellendülés korszakába léptek. A pénz paritása a nemzeti és a nemzet­közi szükségletek függvénye kell, hogy legyen, viszont az eddigi frank áthatolhatatlan falat emelt Franciaország és a többi nemzet között. Az aranykészletünk ellen intézett támadások ellen sem tudtunk kellőképpen védekezni. Ezek a támadások különben még a népfronti kor­mány hatalomrajutása előtt kezdődtek. Nem cselekedtünk végszükségben, de a nemzetközi nehézségek ellenünk dolgoztak. A német újra­­következtében növelnünk kellett ■ verkezési kiadásainkat, en.l tfjabb támadá­sr­a adott alkalmit a frank ellen. Az arany 1,. let, strely 1933 ele'-'*- mnZ • nlujni­ ent -8 milliárd tolt, &f •'S.o­di n esett A fcüzdel- Ejj£jr| csak • endszer be­vezetése mellett lehetett volna tol tatul, amire Francia­­’b­k­s­­ág nehez n lett a kapható. A gazdasági is i boldogulás lehetőséi­e nem­ az a b­irkózásban, % nem .a nemzetközi Megyenlitődésb­en és első­in az árak Megyenlitésében látjuk. , % Szentünkre ve­ik továbbá — mondotta is a miniszter hogy Anglia és az Egyesült nem vállalt edig messzemenő kötele­­g?$v ezt­­ oldja, az kétségbevonja RV népt közismert kötelesség­h ' ,.vf ' sV r . 4 . ' mÉT mm lehet 1/ - - n aludni .. nr jM az ameri’ *e­. n.- • rész. sít r.T .go .1 jo. válaszol­ a Vincent Auriol —. kim­.-tírt államtitkár és Nevilla zárt kancellár kifeje­­g­ttete.Ji­­tt, hogy ezzel a megegyezéssel épp olyan nem rikori épület alapjait vezettük , amely a becsületes és a kölcsönös bizal­omon nyugszik. De e­­m­g csak a kezdet kez­­det­. Folytatnék­ a munkát. Minden­esetre az is nagy eredmény már, hogy valutáris téren megszűnt az áldatlan nemzetközi harc. A kormány el akarja kerülni a pénzértékcsök­­kentés estleges káros következményeit A belső kreskedelemnek semmit sem szabad változni, és a pénzértékcsökkentés csak az arany­érékben a külfölddel történt üzletköté­sekben elenthet változást. Bízunk benne, hogy a megnövekedett szociális terheket az üzleti élet fellndülése következtében könnyűszerrel el lehet majd viselni. Az aláértékelés haszná­ból főig a közületek eladósodásán akarunk könnyűn­. Közvetve azok a súlyos terhek is csökkenni fognak, amelyek ma oly nyomasz­tóan latnak a gazdasági életre. Mindehhez azonosn bizalomra és fegyelemre van szükség. Számítunk az ország lakosságának honpolgári érzelme­ g­­­i szenátus támogatására. Calilaux beszéde A pénzügyminiszter után Caillaux radikális bt szer­átor, a­­­n­zügyi bizottság elnöke emelke­­fflj&tt szólásra. Tárgyilagos akarok lenni és ezért ^^kgeréssel kell szólásom a pénzügyminiszter i­áról Én is azok közé tartozom, akik M a frank árfolyamát túlságosan 9iffiOg.­:Uiuá»ani. lHic­ht-n amidőn elhagy 1 ’ '• • n pén 'rögzítéséül " frank ertoiy mn.i * -‚r " *·'• ! I ál.. Vj®® • , 5»-ii­hr. *ieu -ott n-v. • ’-:t : * •* 1 :'t ■ ’"3ii 1 ■Wl.® *«>ba Pici!* 1 9W KV -------------­ kudarcba fulladt A francia és külföldi árak közötti különbség egyre tágult. A munkanélkü­liek száma 30.000-el növekedett. Ami pedig a kormány mostani javaslatát illeti, ezzel a kor­mány tulajdonképpen visszatér a deflációhoz a pénzértékcsökkentés leple alatt, ami ezt a műveletet a nép számára talán elviselhetőbbé teszi. (Élénk taps.) A pénz értékcsökkentésének következményeit el kell fogadnunk, de azokat az egész vonalon érvényesítenünk kell. Az ál­dozat, amelyet az országnak hoznia kell. Igen csekély, de különbséget nem szabad tenni az állampolgárok között. A siker titka a költség­­vetési egyensúlyban rejlik. Caillaux a szenátus tapsai között a következőképp fejezte be be­szédét: — Személyes tapasztalatból tudom, hogy mi­lyen nehéz a pénzügyminiszter feladata, de két dolgot mindenképpen meg kell kívánnunk tőle. Az egyik, hogy a rendkívüli kiadásokat külön, világosan tüntesse fel, a másik pedig, hogy a rendes kiadásokat hozza egyensúlyba a bevé­telekkel. Hiú ábránd volna azonban azt hinni, hogy a válság a vásárlóerő növelésével megold­ható. Franciaország, amely elsősorban mező­­gazdasági ország, ipari túltengésben szenved. Ezt az országnak is tudomására kell hozni. Az ország népének meg kell hoznia a szükséges áldozatot, mert különben egyre lejebb süllye­dünk azon a lejtőn, amelynek alján, mindnyá­jan jól tudjuk, hogy mi vár. Megszavazták a devalvációt Este nyolc órakor megtörtént az első sza­vazás, amely azt mutatja, hogy az erős ellen­zéki roham ellenére­­ biztosítva van a deval­vációt javaslat többsége. A törvényjavaslat első szakaszát, amely a leértékelés elvi végrehajtásá­ról intézkedik, 137 szavazattal 127 ellenében elfogadták. A 2.—5.-ig terjedő szakaszokat a szenátus egyszerű kézfelemeléssel fogadta el. A 6. szakasznál, amely kimondja, hogy a de­valváció nem vonatkozik a leértékelési törvény közzététele előtt létrejött és francia frankra szóló nemzetközi fizetési megállapodásokra, Vincent­ Auriol pénzügyminiszter heves tiltako­zása ellenére, mélyreható módosításokat eszkö­zöltek. A 70 19.-ig terjedő szakaszokat kézfel­emeléssel szavazták meg. Végül a szenátus 141 szavazattal 125 ellené­ben elfogadta a pénzügyi törvényjavaslatot a szenátus pénzügyi bizottsága által megállapított szövegben. A szenátus csütörtök reggel fél tíz órára napolta el ülését. Bitom a hét végén Genffbe utazik Léon Blum miniszterelnök most már úgy lát­szik, bizonyosra veszi, hogy a devalvációs tör­vény minden nehézség nélkül tető alá kerül, mert szerdán este értesítést küldött Genfbe, kö­zölve, hogy a hét végére a népszövetség váro­sába érkezik és részt vesz a közgyűlés munká­jában. A miniszterelnök csütörtökön vagy pén­teken utazik el Párizsból. Vele megy Spinesse gazdasági és Bastide kereskedelmi miniszter is. Spinesse nagy beszédre készül a népszövetség­ben. Részletesen ismertetni akarja a közgyűlés­sel a francia, angol, amerikai valutaegyez­­ményt, különösen pedig a nemzetközi kereske­delem fellendítésére irányuló terveket ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1936 OKTÓBER 1 Aggasztóan rosszabbodott a viszony Kína és Japán közt Japán ragaszkodik az öt északkínai tartomány elszakításához Banghaj, szepteb­lor *A Kfrs #* Japán kő'ö?t a viszony aggasztóan megros szabbdott a leg­utóbbi incidensek következtében. Csangkerek tát mnagy még mindig KuUngl.,»n tuti de ár ~',y pillanatban hajlandó találkozni Kavacoe jap. ecettel/Vagy megvitatta vele a m­aj helyze­t. A tavalyi tárgyalások­­ azonban Csangk­ének semmi körülmények között sem hajlan­dó személye..,.., vezetni. A kínai külü­g­y­miniszt­er a japán kormány előterjesztéseire hír szerint azzal válaszol, hogy a japánok azon­nal távolítsák el a Kínában partraszállított csa­pataikat, szüntessék meg az északkínai csempé­szetet, ürítsék ki Fengtait és ne avatkozzanak Észak-Kína belügyeibe. Japán körökben a kí­nai külügyminiszter követelődző válasza igen ? rossz beny­oiatást keltett. Nyolc lí­rán torpedó­­- romboló már horgonyt vetett a kínai partok mentén és megérkezett a kínai vl­­kre egy ja­pán repülőg épanyahajó is. A japán követelések a következők! Az öt északkínai titománynak, amelyek japán meg­szállás alatt állanak, teljes autonómiát kell adni. Az egész kínai partvidéken japán part­­őrséget kell elhelyezni és a Jangce-folyó kikö­tőit is japán ellenőrzés alá kell helyezni. A ja­­pán-kínai gazdasági együttműködés érdekében le kell szállítani a japán árucikkekre kivetett kínai vámokat és a japán érdekcsoportoknak messzemenő koncessziókat kell adni a kínai gyáripar, bányaipar és közlekedésügy terén. az önök kormánybiztosa és az alárendelt szálló­értők, akik a kiállítás előkészítésével vannak megbízva, olyan munkát végeznek, amelynek láttán nyugodtan állíthatom, hogy Magyar­­országnak ragyogó sikere lesz.­­ A Szajna két partja szolgál majd keretül az új világítási módok kiállításának és így az éjszakai ünnepségeken különösen csodálatos szép látványt fog nyújtani Párizs híres folyó­partja. — Ebben a tekintetben külöben Budapestnek már méltó hírneve van, amelyről én magam is meggyőződhettem, amint az önök nagyszerű városába érkeztem. — Mihelyt visszatértem Párizsba, siettetni fogom azokat a gazdasági és pénzügyi tárgya­lásokat, amelyek lehetővé teszik majd, hogy minél több magyar jöhessen ki megtekinteni a kiállítást. Meg vagyok győződve, hogy a ma­gyar látogatók visszatérésük alkalmával beszá­­molnak majd arról a mély rokonszenvről, ame­lyet honfitársaim a magyar nép iránt minden­kor tanúsítanak. Tormay Géza államtitkár kormánybiztos kö­zölte ezután a sajtó képviselőivel, hogy Ma­gyarország részvételének tervei már javában készülnek. A legkiválóbb magyar művészeket vonják be a tervek készítésébe. A magyar al­kotó szellemnek valóban reprezentatív megnyi­latkozásait akarja Tormay államtitkár elvinni a világkiállításra. Nagy sikerre számíthat Magyarország a jövő évi párizsi világkiállításon Latour francia f­ő k­ormány­biztos- helyettes érdekes nyilatkozata a kiállítási készülődésről A jövő esztendőnek kétségtelenül világra­szóló eseménye lesz az a művészeti és technikai világkiállítás, amely május elsején nyílik meg Párizsban. Már évek óta jelzik a francia lapok és a francia közvéleménynek egyéb szervei a kiállításra való készülődés óriási méreteit,­­ amiből fogalmat alkothatunk magunknak arról a fényről, arról a reprezentatív pompáról, ame­lyet Franciaország a világ elé akar tárni. De nemcsak Franciaország vonul fel a Pá­rizsban rendezendő kiállításon, művészetének és technikájának minden szépségével. Részt vesznek azon a világ összes kulturállamai. Már eddig negyvenöt ország jelentette be részvételét és a legelsők között volt Magyarország, amely közölte a kiállítást rendező francia kormánnyal, hogy a nemzeteknek ebből a nemes versenyé­ből nem akar kimaradni. A világkiállításra való készülődés, tekintettel arra, hogy annak megnyitásától már csak néhány hónap választ el bennünket, döntő stá­diumba lépett. A francia kormány megbízásá­ból bizottság utazza be azokat az országokat, amelyek a kiállításon részt vesznek, hogy az államok illetékes szerveivel megbeszéljék a részvétel körülményeit. Ez a bizottság Francois Latour párizsi községi tanácsosnak, a kiállítás főkormánybiztos-helyettesének és Jean de Castellane grófnak vezetésével szerdán Buda­pestre érkezett és délben Maugras francia kö­vetnél találkozott X Winchkler István kereskede­lemügyi miniszterrel. Majd délután a Hungáriá­ban fogadta a bizottság a magyar sajtó kép­viselőit, Tormay Géza államtitkárnak, a párizsi világkiállítás magyar ügyei vezetésével megbí­zott kormánybiztosnak jelenlétében. Latour fő­­kormánybiztos-helyettes a következőket mon­dotta az újságíróknak: — Jövő év május elsején nyílik meg Párizs­ban az a világkiállítás, amely hivatott meg­mutatni a művészet és a technika szerepét a modern életben. Barátommal, Jean de Castel­lane gróffal azért jöttem ide, hogy megvizs­gáljuk azokat a kérdéseket, amelyek Magyar­­országnak a kiállításon való részvételével kap­csolatban felmerülnek. — Ez a kiállítás bemutatja majd negyvenöt résztvevő nemzet hatalmas erőfeszítéseit. Óriási területet ölel fel a művészet, ipar, kereskede­lem és a mezőgazdaság legkülönfélébb meg­nyilatkozásait, úgy hogy mindenki képet alkot­hat magának a modern haladásról. — Párizs kellős közepén, a Szajna két part­ján (részben a Trocadéro helyén), körülbelül száz hektár területet foglal el ez a kiállítás, amely komoly feladat elé állított kétszázngyven építészt. — Nagyon boldog vagyok, hogy Magyar­­ország erősen készülődik a nemzetközi kiállí­tásunkon való részvételre. A magyar pavillon helyét a Trocadéro kertjében jelöltük ki, úgy hogy az ország gazdasági tevékenységét min­den formájában kifejezésre juttathatja. A ma­gyar kormány hivatott képviselőivel és a szak­emberekkel megbeszélést folytattam ezekről a kérdésekről. Mondhatom, hogy Tormay Géza. Kapi Béla 20 éves püspöki jubileuma Győr, szeptember 30. Szerdán este, a győri evangélikus templomban ment végbe a szeretet ünnepe, amellyel az ország minden rendű és rangú társadalma megemlékezni kívánt Kapi Béla dr. dunántúli evangélikus püspök, felső­házi tagról, húszesztendős egyházfői szolgála­tának betöltése alkalmával. Este hat órakor a templomban kezdődött az ünneplés, a győri egy­házközségnek Kapi Béla tiszteletére rendezett egyházzenei hangversenyével. A többezer ember befogadására alkalmas nagytemplom zsúfoltsá­gig megtelt. Az első sorokban a közélet vezér­alakjai: a kormány képviseletében Tahy László miniszterelnökségi államtitkár, Tasnádi Nagy András kultuszállamtitkár, az evangélikus egy­ház részéről, Radvánszky Albert báró egyete­mes egyházi felügyelő, Raffay Sándor és Ko­vács Sándor püspökök, Pesthy Pál egyházkerü­leti felügyelő, úy miniszter, Szelényi Aladár egyetemes világi főjegyző, a református egyház delegációjának élén, Balogh Jenő főgondnok, egyetemes konventi és zsinati világi elnök, Ra­vasz László és Medgyasszay Vince püspökök, Tóth István ny. államtitkár, Györy Elemér egy- Vázkerü­leti főjegyző, továbbá Soltész Elemér protestáns tábori püspök, Józan Miklós unitá­rius püspöki helynök, Traeger Ernő miniszter­­elnökségi miniszteri tanácsos, Győr város nagy küldöttsége és még sok előkelőség jelent meg. A templomi hangversenyen Fodor Kálmán karnagy orgonán játszott mesteri készséggel, ugyancsak ő­ vezényelte az egyház gyermekkó­rusát és a vegyeskart. Az egyházkerület ünnepi közgyűlését a felügyelő-elnök, Mesterházy Ernő dr. — evangélikus egyházkerületi felügyelő — nyitotta meg. Megkapóan szép beszédben jellemezte Kapi püspök lelkiismeretes és nagy­szabású egyházépítő munkáját, irodalmi műkö­­dését s megállapította, hogy az elmúlt húsz év mindenben igazolta a reményeket. Ezután kö­vetkeztek az üdvözlések. Tahy László dr. titkos tanácsos, miniszterelnökségi államtitkár a ma­gyar királyi kormány nevében, Tasnády Nagy András államtitkár Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és a kultuszkormány­­zat képviseletében, Radvánszky Albert báró dr. titkos tanácsos, felsőházi alelnök, mint a ma­gyarországi evangélikus egyház egyetemes fel­ügyelője, Balogh Jenő dr. titkos tanácsos pedig a Református Egyetemes Konvent és mind a négy református egyházkerület nevében üdvö­zölték a jubiláló püspököt Felolvasták ezután a magyarhoni evangélikus egyetemes egyház lelkész­ elnökének, a gyengél­kedése miatt távolmaradt Geduly Henrik dr. tit­kos tanácsos, püspöknek írásbeli üdvözletét, majd Raffay Sándor dr. püspök, a bányai evan­gélikus egyházkerület és a Magyarországi Evan­gélikus Lelkészegyesület szószólójaként hangsú­lyozta, hogy az öregek és fiatalok harca, Kapi Béla reá a példa, az egyházi téren nem érez­hető, ő ma is a legfiatalabb püspök, testi és szellemi erejére nézve. Soltész Elemér dr. protestáns tábori püspök, Kovács Sándor dr. püspök, Ravasz László dr. titkos tanácsos, dunamelléki református püs­pök után egész sora a szónokoknak fejezte ki hódolatát és tiszteletét az egyházfőnek. Üdvözlőtáviratot küldtek mintegy kétszázan­ köztük Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Ke­lemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Bódy Vince nagyprépost a győri r.­kát káptalan részéről, továbbá Farkas István püspök, Mak­­láry Károly püspökhelyettes és mások. Kapi püspök válaszbeszédében többi között ezeket mondotta: — Huszesztendős püspöki működésem nem akart más lenni, mint magamnak, életemnek odahelyezése Isten oltárára, szent elhatározás: hadd égjen el ez a­z élet Isten­­dicsőségének szolgálatában. Mélyen megalázva állok a sze­retet és az elismerés áradatában, amikor hall­gattam a beszédeket, egy pillanatra sem csen­­desü­lt bennem az imádság: védelmezzen meg engem az Isten a gőg, a hivalkodás kísértése ellen... — Gondolok a más templomokból megnyi­latkozott áldásokra és az izraelita főrabbinak is válaszolva, mondom: nem lehet egyház, amelyik a templomajtóban lezárja a maga éle­tét és szeretetét. Krisztus munkájának az a csodálatos teljessége, hogy az igazságok hegy­csúcsáról leszáll az élet mélységeibe ...

Next