Ujság, 1936. október (12. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-27 / 246. szám

KEDD, 1936 OKTÓBER 27 ÚJSÁG SZÍNHÁZ Filharmónia­ hangverseny A hangversenyévad igazi kezdetét nálunk mindig az első filharmóniai hangverseny jelzi. Előtte vajmi ritka a nagyobbszabású esemény, utána azonban egymásután jönnek a kivételes képességű művészek és dirigen­sek. A Filharmóniai Társaság első hangver­senyére olyan műsort állított össze, amely különleges zenei csemegéül szolgálhatott min­denkinek. Előadta Bach egy nálunk még ke­vésbé játszott zongoraversenyét, Mozart ta­valy felfedezett zongorára és zenekarra írt Rondoját, továbbá Mahler egyik legszebb alkotását, a „Dalok a földről" című ciklust. A zongora szólamokban nem kisebb r ' -t élvezhetett a közönség, mint Bartók Rékát, a dalok előadásával pedig Bösler Endre és Basilides Mária ragadtak magukkal. Bach A-dur zongoraversenye az örökéletű lipcsei kántor költészetének minden szépsé­gével ékeskedik. Mélységes és megkapó alko­tás, amelynek költőiségét maradéktalanul juttatta érvényre Bartók Béla csodálatosan nagy zongoraművészeié és Dohnányi Ernő remek vezénylése. Mozart Rondo-ja nálunk bemutatónak szá­mi! A budapesti zenekedvelők közül csupán a 1 ,’földvevő rádióhallgatók ismerhették. A nagy mesternek ezt az alkotását ugyanis nemrégiben fedezte fel és rekonstruálta Ein­stein Alfréd, a kiváló német zenei író és zeneszerző. A rekonstrukció nagyon jól si­került és teljes mértékben tükrözi vissza Mo­zart költészetét. A napsugaras hangulatú, az optimizmus derűjét sugárzó szerzemény zon­goraszólamában ismét Bartók Béla kivételes művészete gyönyörködtetett, akit a közönség valóságos tapsfergeteggel ünnepelt. A zene­kari részt fínhnányi vezetése mellett reme­kül játszották filharmonikusaink. A „Dalok a földről" ciklust, amely Mahler egyik legegyénibb és talán legmélyebb alko­tása is, Bösler Endre és Brasilides Mária tol­mácsolták. Basilides Mária a legnagyobb dalénekesnők egyike ma nemcsak Magyar­­országon, hanem az egész világon. Hangver­senyein nem egyszer hallottuk már ezt a csodálatos alkotást, amelynek minden szép­sége , költészete kiválóan érvényesül ma is a nagyszerű művésznő előadásában. Bösler Endrére a legnagyobb dicséret, amikor azt mondjuk, hogy három dalának megszólal­tatásában méltó volt Basilides Máriához. A közönség igaz élvezettel hallgatta a szép hangversenyt és egész este meleg tapsokkal hálálkodott a kapott művészi gyönyörűsé­gért. -- »- 377.448 pengő... A Budai Színkör ebben az évben töltötte be kilencvennegyedik évét, de a dolgok mostani állása szerint nem valószínű, hogy a kilencven­­ötödik születésenapját meg fogja érni. 1842-ben építette Huber Ignác színigazgató a budai „Aréna"­­. 1859-ben Buda városa a Hor­­váthi-kerttel együtt megvásárolta a csődbejutott Hubertől. Állandóan tűzbiztonsági kifogások merültek fel a fából készült színház ellen, 1923 ban pedig végleg kimondotta a főváros, ve­zetősége, hogy az épület színház céljára alkal­matlan és veszélyes a szomszédos házakra is A játszási engedélyt azonban kivételesen mégis megadták. Ezután is folyton ismétlődött a do­log. Folyton kifogásolták és kivételesen folyton megadták a játszási engedélyt. 1925-től 1936-ig­­377 118 pengőt költött­­ti jóváros a Budai Szín­körre, Sebestyén Géza is másfélmilliárd koronát invesztált a színházba és most mégis minden hiába, a polgármester le akarja bontatni. A kultuszminiszter véleménye nem egyezik a polgármesterével, mert legutóbb is leirat érke­zett tőle a polgármesterhez, amelyben felszó­lítja, hogy a kiírandó pályázatnál a nagyobb vi­déki városok színigazgatóit vegye különösen figyelembe. A polgármester pedig nem is akarja a pályázatot letárgyalni, hanem le akarja bon­­tatni a színházépületet. H­eltai Jenő kapta a Vojnits-díjat Hétfőn délután döntött a Magyar Tudo­mányos Akadémia a Vo­mis-díjról, amelyet évről-évre az elmúlt színházi szezon legjobb­nak ítélt darabja kap. A díjat a bizottság gyakran olyanoknak ítélte oda, akik a kö­zönség és a kritika nézete szerint arra nem szolgáltak rá, a bírálói jelentéshez fűzött kritika szempontjai és értékelései nem egy­szer derűit meglepetést váltottak ki az iro­dalmi közvéleményből. Annál kellemesebb és örvendetesebb, hogy ez idén a bírálói je­lentés — amelyet Zsinszky Aladár szerkesz­tett Császár Elemér és Kéky Lajos közre­működésével — valóban kiváló művet jutal­mazott a Vojnits-díjjal (amely valaha na­gyobb pénzösszeg volt, ma azonban csak szimbolikus emlékérem), Heltai Jenőt, a Néma leventéért. A bizottság döntése bizo­nyára általános megelégedést fog kiváltani a szakkörökben éppen úgy, mint a nagyközön­ség soraiban. ||Sp5&­ CSDdalŰZO | I­molett hölgyek részére már hasszorítóval is kapható B­ulla Elma férjhez ment Érdekes házassági híre van a budapesti színházvilágnak: Bulla Elma, a Belvárosi és Művész Színház kiváló művésznője néhány nap előtt házasságot kötött Nagy Endre dr.-ral, az ismert fiatal orvossal. A szerelem nem újkeletű: a fiatalok néhány év előtt ismerkedtek meg egymással, amikor a mű­vésznő annak a szanatóriumnak volt lakója, amelyben Nagy Endre dr. töltötte be a fő­orvosi állást. Baráti körük már hosszabb idő óta tudta, hogy Bulla Elma és Nagy dr. jegye­seknek számítanak. Múlt héten már hire terjedt, hogy a házas­ság megtörtént. Bulla Elma akkoriban hatá­rozottan megcáfolta a híresztelést, jóllehet már néhány nap óta valóban házasok voltak. Most utólag azzal magyarázza a titkolódzást, hogy­­ezuttal sem akart személyi hír kapcsán a nyilvánosság elé lépni, még­pedig éppen olyan pillanatban, amelyben egyik szereplésének sikere nem érte el teljesen azt az egyöntetű elismerést, amely a kiváló művésznő többi alakítását fogadta. Most azonban már nem szándékszik továbbra is titokban tartani a házasság hírét és annak sem lesz eszerint akadálya, hogy az eddig külön élő fiatal pár közös lakásba költözzék. Színházi körökben nagy rokonszenvvel fogadták Bulla Elma és Nagy Endre dr. házassági hírét és őszinte örömmel kívánnak sok szerencsét. A­pró hírek Trökk Marika hétfőn váratlanul elhagyta Bu­dapestet és Berlinbe utazott. Nyolc-tíz napig marad távol s így pesti fellépésének tárgyalásai újra bizonytalanságba merülnek. A Müvén Színház legközelebb Shaw „War­­renné mestersége" című darabját mutatja be. Warrennét Gombaszn­yi Ella, Warrené leányát Bulla Elma fogja játszani. A szerelmes királynő előadása hétfőn elma­radt és szerdán is el fog maradni, mert Alpár Gitta ezeken a napokon pihen. Vasárnap kellett volna Kattowitzban Eggerth Márta és Jan Kiepura esküvőjét megtartani. Kiepura azonban nem tudott egy okmányt ide­jében megszerezni és Eggerth Márta még mindig nem Kiepuráné. Somló István a Royal Színházban lép beteg­sége­­után először a közönség elé a Január 16. éjjele című bűnügyi drámában. A többi főszere­pet Fedák Sári, Perczel Zita, Márkus Margit, Sulyok Mária, Kabos Gyula és Bihari József játsszák. A darab előadásának különös érdekes­sége lesz, hogy a közönség tagjaiból alakult es­küdtszék fogja estéről-estére eldönteni, hogy a drámában szereplő bűnügy vádlottja bűnös-e vagy nem és a darabot — amelynek kétféle volsó felvonása van — az ítélet szerint fogják befejezni. * Jubileumi vacsora. Meleg, szeretetteljes ün­neplésben részesítették hétfőn este a Filharmó­niai Társaság három kiváló tagját: Fekete Gyu­lát, Steiner Hugót és Szerémi Gusztávot abból az alkalomból, hogy mind a hárman immár huszonöt esztendeje tagjai a társaságnak. A Gellért-szállóban rendezett társasvacsorán zenei életünk igen sok előkelősége jelent meg s tes­tületileg vett részt rajta a Filharmóniai Társa­ság, továbbá a Filharmóniai Társaság barátai­nak az egyesülete. Képviseltették magukat a vacsorán az állami színházak, a Zeneművészeti Főiskola és a rádió vezetősége is. A társas­vacsorán Dohnányi Ernő köszöntötte a három jubilánst, átadva nekik a társaság ajándékát, a szokásos aranygyűrűt. Számos felköszöntő hangzott még el és a zenésztársaság a késő éj­szakai órákig a legjobb hangulatban maradt együtt. P­ódium (Békeffi László kabaréjának megnyitása.) A világot jelentő deszkákból alig néhány négyzetméternyi van Békeffi László új kabaré­jának kis színpadán, amely pódiumszerűségé­­ben valami utánozhatatlan kapcsolatot teremt színész és néző között A bájos kis színházban az igazi kabaré kapott új otthont. Közvetlen, vi­dám hang uralkodik a színházban, ahol apró asztalok mellett, oly közel ülhet az ember a színpadhoz, hogy szinte odatartozónak érezheti magát. A változatos megnyitó műsort Békeffi László konferanszai fogják össze. Elmondja többek között, hogy kabaréjának különböző en­gedély-kérvényei nyolc hónapon át mint bo­lyongtak a bürokrácia útvesztőjében. Már ma­gában ennek előadásáért is érdemes volt új színházat alapítania. Az irodalmat a műsorban elsősorban Boros Elemér briliáns kis drámája, A táskás ember képviseli. Kondor Ibolya, Peth­es Sándor és Simon Marcsa nyújtanak benne meg­rázó alakítást. Eredményes irodalmi kísérlet Sebestyén János Angyal vagyok című kis mono­lógja is, amelyet Somogyi Éva ad elő tehetsége­sen, kitűnően. A hosszabb-rövidebb bohózatok és tréfák közül Nagy Endre frappáns commedia dell’arte-ja, Nóti Károly két pompás jelenete, Békeffi László politikai szatírái és Velencei kal­már paródiája, Vadnay László, Ágoston Ernő, Harmath Imre, Csöndes Géza, Lőrinci Miklós, a tehetséges Pálmai Jenő és Faragó Dezső György darabjai gyöngyszemei a műsornak. A szereplőgárda a legjobb kabarészínészekből áll. A még nem említettek mellett a remek Komlós Vilmos, a temperamentumos Kiss Manyi, a hu­moros Keleti László, Herczeg Jenő, aki egyben rendezője is az előadásnak, a kövér Szenes Ernő, a Ballaszer­i Keresztesi Mária, Götz Er­zsi, Salamon Csöpi, Bálint György és Graffai Blanka alkotják a színház törzsgárdáját. A ze­nei vezetésért Komjáti Károly, a szép díszle­tekért Gera Zoltán érdemel elismerést. (ladányi) ♦ „Tyúkfarm" a Komédiában. A Komédia új darabjának szerzője a francia Georges Vissont. Kétes exisztenciájú hölgyek, élükön Solti Her­­minnel és Steinhardttal, kibérlik egy grófi csa­lád dijoni villáját, mondván, hogy penziót léte­sítenek benne. A penzió természetesen nem sokára divatos manikűr- és masszázs-szalonná alakult át. A gróf persze azt hiszi, hogy lisztes polgári családnak adta bérbe villáját és ebből számos mulattató bonyodalom származik. Gö­rög László jól sikerült fordítása alkalmat ad három régi kitűnő kabarészínésznek, Steinhardt­­nak, Solti Herminnek és Radónak nagysikerű kuplézásra, de kitűnő a temperamentumos Orosz Vilma, a spanikarszalon dísze, Barna Anci, a régi gárdából ismert Felhő Rózsi, Kemény Olly s Sziklai Jenő, akit külön elismerés illet a ren­dezésért, Békeffi Róbert, Sárossy szerelmes masszőrje és Bellák is részesei a sikernek. —dér— Zenei kisszakasz Márkus László igazgató az Operaház fekete hirdető­táblájára levelet függesztetett ki, amelyben megköszöni a színház tagjainak azt, hogy mostani második külföldi vendégszerep­lésükkor is megérdemelt nagy sikert arattak és ezzel külföldön is elismerést szereztek a magyar művészeinek. Ladányi Ilona, az Operaház kiváló fiatal énekesnője szerdán énekli először Perdita szere­pét a Téli regében. A­n­d­a­y Piroska, a bécsi Operaház mél­tán nagyhírű magyar énekesnője, szerdán Sze­geden vendégszerepel, A Carmen címszerepében lép a közönség elé. A karcagi Izraelita N­ő­e­g­yl­e­t és az ottani ifjúsági kulturegyesület nagyszabású mű­­vészestet rendezett amelyen felekezeti különb­ségre való tekintet nélkül a város társadalmának színe-java megjelent. Farnady Edit, a világhírű fiatal magyar zongoraművésznő néhány zongora­­számmal. Dékány Endre szintén zeneszámokkal, Aczél György művészet­történeti, Erdős Iván, az Újság munkatársa pedig a sajtóról szóló elő­adással szerepelt a műsor keretében. Valameny­­nyiüket melegen ünnepelték. Szigeti J­ó­z­se­f, a világhírű magyar hegedű­művész rendkívül nagy sikerrel hangversenyzett Párizsban. A szűnni nem akaró ünneplésre kény­telen volt műsorát egy sereg ráadással meg­toldani. Antónia Stradivarius halálának 200. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepsége­ket rendeznek májustól októberig Cremona vá­rosában különböző kiállításokon mutatják be a régi művészetet, a nemzetközi hegedűkészítést és mindent, ami a hegedűvel és hegedűkészítés­sel összefügg. Két zenei kongresszust is tarta­nak , amelyek közül az egyik a hegedűkészütőké lesz. Az egyik kongresszus elnökévé Farinaccit, a híres crem­onai fasiszta képviselőt választották meg. Nagy hegedűversenyeket is rendeznek, amelyeken kizárólag Stradivarius hegedűk tulaj­donosai fognak játszani. Firenzében az idei Maggio-musicale­­ke­retében május 12 . és 20.-a között zenei kon­gresszust is tartanak, amelyen zenetörténeti kér­déseket, a zenei szervezetek ügyeit, továbbá a zene és a film közti összefüggéseket tárgyalják. A kongresszus elnöke Ugo Ojetti, az olasz Királyi Akadémia tagja lesz. A G­u a r­a n y egy százéves opera, melyet az idén több olasz operaház előad. A mű zenéjét Antonio Carlos Gomez brazíliai zeneszerző sze­rezte, akinek alkotását Verai is nagyon nagyra becsülte. A dalmű szövegét José de Alencar nevű portugál író regényéből merítették, amely az in­diánok között játszódik. Gomez annak idején kö­zeli kapcsolatban állott az olasz zeneművészet­tel. Tanulmányait Miranóban végezte és Verdivel is szoros barátságot kötött Valamikor a milánói Scala is bemutatta ezt az operát, amely most feltámadása során­ először a Theatro Liricóban került színre hagy sikerrel. 11 Hangversenyek JOCHUM I­GÉN HOLNAP szerdán vezényli a Hangv. Zenekart (Városi 8). Közr.: Zimbalist Eftem­ (Brahms-hegedű ver­seny). Rózsavölgyi Nagy Zenekari Bérlet I. * KÁLIX JENŐ ZONGORAESTJE MA Vigadó, 8 óra. Jegyek Koncertnél. M­OZI Új filmek Nászút féláron Az olasz vasutak féláru kedvezményt bizto­­sítanak azoknak a nászutasoknak, akik Olasz­országot választják a nászút színhelyéül. Egy szegény hivatalnok, meg hivatalnoklány vágya­kozik arra, hogy olcsó pénzen megtegye az olaszországi utat — kiadják hát magukat nász­­utasoknak, így barangolják be a kék egy orszá­got, ahonnan, mint a férj és feleség térnek vissza. Ez az ötlete Kristóf Káro­ly és K. Halász Gyula filmjének, amelynek forgatókönyvét László Aladár tálalta kedvesen, szellemesen, sok friss ötlettel a felvevőgép elé. Igazi film­­vígjátékot ad, lendületesen pergő, derűs törté­netet, amelynek hátterében a szebbnél-szebb olasz tájak vonulnak el: Trieszt, Nápoly, Capri, Róma, csupa idegenforgalmi csalogató tájék. Ezt a filmet még akkor is szívesen néznénk, ha csak a háttér lenne meg belőle, de itt van még a nem nagy igényű, de formás, kedves és kellemesen szórakoztató történet, nagyon jó színészi együttes, kitűnő muzsika. Minden együtt az új magyar filmsikerhez! Az első helyen ezúttal­­ Jávor Pál áll. Szí­nészi pályafutása jubiláris állástalan­ mérnökét játssza, aki egy játékárugyárban kénytelen dolgozni. A bonviváni gesztusok után ebben a filmben a humora csillan fel a rokonszenves színésznek. A kackiás bajusz, a hódító mozdu­latok és a szerelmes szavak helyét elfoglalja a humor, amely vidáman sugárzik nemcsak a szavaiból, hanem egész játékából s végered­ményben talán a legjobb alakítását formálja meg. Ágai Irén a másik féláras nászutazó: csinos és kedves, azután Erdélyi Mici friss, hamiskás alakítása következik, majd Kabos Gyula, aki immár maché­vá vált figurájában is mulatságos tud lenni. Egy-egy jól megjátszott epizódszerepe van Köpeczi-Boócz Lajosnak, Dénes Györgynek, Gárdonyi Lajosnak, Keleti Lászlónak és D'Arrigo Kornélnak A rendezés munkáját Székely István ügyesen végezte, a film zenéjét a tehetséges Gyöngy Pál szerzette, akinek kár, hogy úgy fii.. . kezdetű dala biztosan sláger lesz, — eredeti ötletéért pedig, ahogy egy olasz idegenvezető pergő­­nyelvű beszédét a zenén keresztül fejezi ki, nagy dicséretet kap. Szépek a film fotográfiái is, de csak a plan­aireli — a színészeket igen gyakran rosszul fotografálták és rossz a smink­jük is. A film azonban jól elszórakoztat, biztos, hogy a közönségnek is tetszeni fog. Titok A film szívesen hoz kém­történeteket, hiszen lehetőségei az ilyen kalandos históriák fordula­tait érdekesen tudják feltálalni. Szabályos kém­­történ­et a Titok is, amelyet német író (Hans Rehfisch) regényéből franciául filmesítettek meg, története Londonban játszódik, főszerep­lője pedig a magyar Alpár Gitta. Még mondja valaki, hogy a hangosfilm megölte a film nem­zetköziségét! A Titok hősnője egy ünnepelt énekesnő, aki éppen Londonban aratja sikereit, amikor meg­jelenik előtte a muli: betoppan halottnak hitt férje, aki nyolc év előtt látszatöngyilkosság segítségével menekült meg elnyeléssel fenyegető botrányaitól. Kizsarolja, hogy az asszony mellett lehessen és megjelenése most is bajt hoz: kém­kedési afférba sodorja a feleségét. Az ünnepelt énekesnőt el is ítélik, s csak iz­galmas kalandok után derül ki, hogy eszköz volt a ravasz kalan­dor kezében. Közben: kémelhárító osztály, eltűnt chiffre­kulcsok, rejtelmes üzenetek, bajszás kalandok Richard Pottier eleven és mozgalmas rendezésé­ben, a kémhistóriák hagyományos rekvizitumain felül pedig Alpár Gitta néhány pompásan elő­adott dala, elsősorban Gounod Ave Jím­fa-ja, aztán Gilda áriája a Rigalér­o-ból, modern dalai közül pedig Brodszky Miklós hangulatos szer­zeményei, amelyek közül az elsőt­­ magyarul énekli. Valamennyinek igen sikerült a hang­felvétele. És Alpár Gitta mellett a francia színészek pre­cíz együttesét kapjuk a filmen. Viszontlátjuk Jean Gallard­­, az örvény mérnökét, ezúttal egészen más karakterű szerepben, amelyben azonban szintén egyesre vizsgázik. A markáns ,St­les K­erry és Constant Remy is kitűnő tagjai az együttesnek. (p. 1­), ** Magyar filmdelegáció Berlinben, Berlinből jelentik: A magyar filmdelegáció, mely néhány napja tárgyal itt a német-magyar filmkapcsola­­tokról, meglátogatta az Ufa neubabelsbergi gyártelepét. Itt von Th­eobald igazgató üdvö­zölte a vendégeket, akik először az Ufa film­múzeumát látogatták meg, amely a maga ne­mében első és egyetlen az egész világon. Azután a műtermekbe vonultak és három készülő nagy Ufa-film: A halálhajó (Hans Albers-szel). A ha­­zátlanok és az Udvari hangverseny felvételeit nézték végig nagy érdeklődéssel és elismeréssel.

Next