Ujság, 1936. október (12. évfolyam, 224-250. szám)
1936-10-27 / 246. szám
KEDD, 1936 OKTÓBER 27 ÚJSÁG SZÍNHÁZ Filharmónia hangverseny A hangversenyévad igazi kezdetét nálunk mindig az első filharmóniai hangverseny jelzi. Előtte vajmi ritka a nagyobbszabású esemény, utána azonban egymásután jönnek a kivételes képességű művészek és dirigensek. A Filharmóniai Társaság első hangversenyére olyan műsort állított össze, amely különleges zenei csemegéül szolgálhatott mindenkinek. Előadta Bach egy nálunk még kevésbé játszott zongoraversenyét, Mozart tavaly felfedezett zongorára és zenekarra írt Rondoját, továbbá Mahler egyik legszebb alkotását, a „Dalok a földről" című ciklust. A zongora szólamokban nem kisebb r ' -t élvezhetett a közönség, mint Bartók Rékát, a dalok előadásával pedig Bösler Endre és Basilides Mária ragadtak magukkal. Bach A-dur zongoraversenye az örökéletű lipcsei kántor költészetének minden szépségével ékeskedik. Mélységes és megkapó alkotás, amelynek költőiségét maradéktalanul juttatta érvényre Bartók Béla csodálatosan nagy zongoraművészeié és Dohnányi Ernő remek vezénylése. Mozart Rondo-ja nálunk bemutatónak számi! A budapesti zenekedvelők közül csupán a 1 ,’földvevő rádióhallgatók ismerhették. A nagy mesternek ezt az alkotását ugyanis nemrégiben fedezte fel és rekonstruálta Einstein Alfréd, a kiváló német zenei író és zeneszerző. A rekonstrukció nagyon jól sikerült és teljes mértékben tükrözi vissza Mozart költészetét. A napsugaras hangulatú, az optimizmus derűjét sugárzó szerzemény zongoraszólamában ismét Bartók Béla kivételes művészete gyönyörködtetett, akit a közönség valóságos tapsfergeteggel ünnepelt. A zenekari részt fínhnányi vezetése mellett remekül játszották filharmonikusaink. A „Dalok a földről" ciklust, amely Mahler egyik legegyénibb és talán legmélyebb alkotása is, Bösler Endre és Brasilides Mária tolmácsolták. Basilides Mária a legnagyobb dalénekesnők egyike ma nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Hangversenyein nem egyszer hallottuk már ezt a csodálatos alkotást, amelynek minden szépsége , költészete kiválóan érvényesül ma is a nagyszerű művésznő előadásában. Bösler Endrére a legnagyobb dicséret, amikor azt mondjuk, hogy három dalának megszólaltatásában méltó volt Basilides Máriához. A közönség igaz élvezettel hallgatta a szép hangversenyt és egész este meleg tapsokkal hálálkodott a kapott művészi gyönyörűségért. -- »- 377.448 pengő... A Budai Színkör ebben az évben töltötte be kilencvennegyedik évét, de a dolgok mostani állása szerint nem valószínű, hogy a kilencvenötödik születésenapját meg fogja érni. 1842-ben építette Huber Ignác színigazgató a budai „Aréna". 1859-ben Buda városa a Horváthi-kerttel együtt megvásárolta a csődbejutott Hubertől. Állandóan tűzbiztonsági kifogások merültek fel a fából készült színház ellen, 1923 ban pedig végleg kimondotta a főváros, vezetősége, hogy az épület színház céljára alkalmatlan és veszélyes a szomszédos házakra is A játszási engedélyt azonban kivételesen mégis megadták. Ezután is folyton ismétlődött a dolog. Folyton kifogásolták és kivételesen folyton megadták a játszási engedélyt. 1925-től 1936-ig377 118 pengőt költöttti jóváros a Budai Színkörre, Sebestyén Géza is másfélmilliárd koronát invesztált a színházba és most mégis minden hiába, a polgármester le akarja bontatni. A kultuszminiszter véleménye nem egyezik a polgármesterével, mert legutóbb is leirat érkezett tőle a polgármesterhez, amelyben felszólítja, hogy a kiírandó pályázatnál a nagyobb vidéki városok színigazgatóit vegye különösen figyelembe. A polgármester pedig nem is akarja a pályázatot letárgyalni, hanem le akarja bontatni a színházépületet. Heltai Jenő kapta a Vojnits-díjat Hétfőn délután döntött a Magyar Tudományos Akadémia a Vomis-díjról, amelyet évről-évre az elmúlt színházi szezon legjobbnak ítélt darabja kap. A díjat a bizottság gyakran olyanoknak ítélte oda, akik a közönség és a kritika nézete szerint arra nem szolgáltak rá, a bírálói jelentéshez fűzött kritika szempontjai és értékelései nem egyszer derűit meglepetést váltottak ki az irodalmi közvéleményből. Annál kellemesebb és örvendetesebb, hogy ez idén a bírálói jelentés — amelyet Zsinszky Aladár szerkesztett Császár Elemér és Kéky Lajos közreműködésével — valóban kiváló művet jutalmazott a Vojnits-díjjal (amely valaha nagyobb pénzösszeg volt, ma azonban csak szimbolikus emlékérem), Heltai Jenőt, a Néma leventéért. A bizottság döntése bizonyára általános megelégedést fog kiváltani a szakkörökben éppen úgy, mint a nagyközönség soraiban. ||Sp5& CSDdalŰZO | Imolett hölgyek részére már hasszorítóval is kapható Bulla Elma férjhez ment Érdekes házassági híre van a budapesti színházvilágnak: Bulla Elma, a Belvárosi és Művész Színház kiváló művésznője néhány nap előtt házasságot kötött Nagy Endre dr.-ral, az ismert fiatal orvossal. A szerelem nem újkeletű: a fiatalok néhány év előtt ismerkedtek meg egymással, amikor a művésznő annak a szanatóriumnak volt lakója, amelyben Nagy Endre dr. töltötte be a főorvosi állást. Baráti körük már hosszabb idő óta tudta, hogy Bulla Elma és Nagy dr. jegyeseknek számítanak. Múlt héten már hire terjedt, hogy a házasság megtörtént. Bulla Elma akkoriban határozottan megcáfolta a híresztelést, jóllehet már néhány nap óta valóban házasok voltak. Most utólag azzal magyarázza a titkolódzást, hogyezuttal sem akart személyi hír kapcsán a nyilvánosság elé lépni, mégpedig éppen olyan pillanatban, amelyben egyik szereplésének sikere nem érte el teljesen azt az egyöntetű elismerést, amely a kiváló művésznő többi alakítását fogadta. Most azonban már nem szándékszik továbbra is titokban tartani a házasság hírét és annak sem lesz eszerint akadálya, hogy az eddig külön élő fiatal pár közös lakásba költözzék. Színházi körökben nagy rokonszenvvel fogadták Bulla Elma és Nagy Endre dr. házassági hírét és őszinte örömmel kívánnak sok szerencsét. Apró hírek Trökk Marika hétfőn váratlanul elhagyta Budapestet és Berlinbe utazott. Nyolc-tíz napig marad távol s így pesti fellépésének tárgyalásai újra bizonytalanságba merülnek. A Müvén Színház legközelebb Shaw „Warrenné mestersége" című darabját mutatja be. Warrennét Gombasznyi Ella, Warrené leányát Bulla Elma fogja játszani. A szerelmes királynő előadása hétfőn elmaradt és szerdán is el fog maradni, mert Alpár Gitta ezeken a napokon pihen. Vasárnap kellett volna Kattowitzban Eggerth Márta és Jan Kiepura esküvőjét megtartani. Kiepura azonban nem tudott egy okmányt idejében megszerezni és Eggerth Márta még mindig nem Kiepuráné. Somló István a Royal Színházban lép betegségeután először a közönség elé a Január 16. éjjele című bűnügyi drámában. A többi főszerepet Fedák Sári, Perczel Zita, Márkus Margit, Sulyok Mária, Kabos Gyula és Bihari József játsszák. A darab előadásának különös érdekessége lesz, hogy a közönség tagjaiból alakult esküdtszék fogja estéről-estére eldönteni, hogy a drámában szereplő bűnügy vádlottja bűnös-e vagy nem és a darabot — amelynek kétféle volsó felvonása van — az ítélet szerint fogják befejezni. * Jubileumi vacsora. Meleg, szeretetteljes ünneplésben részesítették hétfőn este a Filharmóniai Társaság három kiváló tagját: Fekete Gyulát, Steiner Hugót és Szerémi Gusztávot abból az alkalomból, hogy mind a hárman immár huszonöt esztendeje tagjai a társaságnak. A Gellért-szállóban rendezett társasvacsorán zenei életünk igen sok előkelősége jelent meg s testületileg vett részt rajta a Filharmóniai Társaság, továbbá a Filharmóniai Társaság barátainak az egyesülete. Képviseltették magukat a vacsorán az állami színházak, a Zeneművészeti Főiskola és a rádió vezetősége is. A társasvacsorán Dohnányi Ernő köszöntötte a három jubilánst, átadva nekik a társaság ajándékát, a szokásos aranygyűrűt. Számos felköszöntő hangzott még el és a zenésztársaság a késő éjszakai órákig a legjobb hangulatban maradt együtt. Pódium (Békeffi László kabaréjának megnyitása.) A világot jelentő deszkákból alig néhány négyzetméternyi van Békeffi László új kabaréjának kis színpadán, amely pódiumszerűségében valami utánozhatatlan kapcsolatot teremt színész és néző között A bájos kis színházban az igazi kabaré kapott új otthont. Közvetlen, vidám hang uralkodik a színházban, ahol apró asztalok mellett, oly közel ülhet az ember a színpadhoz, hogy szinte odatartozónak érezheti magát. A változatos megnyitó műsort Békeffi László konferanszai fogják össze. Elmondja többek között, hogy kabaréjának különböző engedély-kérvényei nyolc hónapon át mint bolyongtak a bürokrácia útvesztőjében. Már magában ennek előadásáért is érdemes volt új színházat alapítania. Az irodalmat a műsorban elsősorban Boros Elemér briliáns kis drámája, A táskás ember képviseli. Kondor Ibolya, Pethes Sándor és Simon Marcsa nyújtanak benne megrázó alakítást. Eredményes irodalmi kísérlet Sebestyén János Angyal vagyok című kis monológja is, amelyet Somogyi Éva ad elő tehetségesen, kitűnően. A hosszabb-rövidebb bohózatok és tréfák közül Nagy Endre frappáns commedia dell’arte-ja, Nóti Károly két pompás jelenete, Békeffi László politikai szatírái és Velencei kalmár paródiája, Vadnay László, Ágoston Ernő, Harmath Imre, Csöndes Géza, Lőrinci Miklós, a tehetséges Pálmai Jenő és Faragó Dezső György darabjai gyöngyszemei a műsornak. A szereplőgárda a legjobb kabarészínészekből áll. A még nem említettek mellett a remek Komlós Vilmos, a temperamentumos Kiss Manyi, a humoros Keleti László, Herczeg Jenő, aki egyben rendezője is az előadásnak, a kövér Szenes Ernő, a Ballaszeri Keresztesi Mária, Götz Erzsi, Salamon Csöpi, Bálint György és Graffai Blanka alkotják a színház törzsgárdáját. A zenei vezetésért Komjáti Károly, a szép díszletekért Gera Zoltán érdemel elismerést. (ladányi) ♦ „Tyúkfarm" a Komédiában. A Komédia új darabjának szerzője a francia Georges Vissont. Kétes exisztenciájú hölgyek, élükön Solti Herminnel és Steinhardttal, kibérlik egy grófi család dijoni villáját, mondván, hogy penziót létesítenek benne. A penzió természetesen nem sokára divatos manikűr- és masszázs-szalonná alakult át. A gróf persze azt hiszi, hogy lisztes polgári családnak adta bérbe villáját és ebből számos mulattató bonyodalom származik. Görög László jól sikerült fordítása alkalmat ad három régi kitűnő kabarészínésznek, Steinhardtnak, Solti Herminnek és Radónak nagysikerű kuplézásra, de kitűnő a temperamentumos Orosz Vilma, a spanikarszalon dísze, Barna Anci, a régi gárdából ismert Felhő Rózsi, Kemény Olly s Sziklai Jenő, akit külön elismerés illet a rendezésért, Békeffi Róbert, Sárossy szerelmes masszőrje és Bellák is részesei a sikernek. —dér— Zenei kisszakasz Márkus László igazgató az Operaház fekete hirdetőtáblájára levelet függesztetett ki, amelyben megköszöni a színház tagjainak azt, hogy mostani második külföldi vendégszereplésükkor is megérdemelt nagy sikert arattak és ezzel külföldön is elismerést szereztek a magyar művészeinek. Ladányi Ilona, az Operaház kiváló fiatal énekesnője szerdán énekli először Perdita szerepét a Téli regében. Anday Piroska, a bécsi Operaház méltán nagyhírű magyar énekesnője, szerdán Szegeden vendégszerepel, A Carmen címszerepében lép a közönség elé. A karcagi Izraelita Nőegylet és az ottani ifjúsági kulturegyesület nagyszabású művészestet rendezett amelyen felekezeti különbségre való tekintet nélkül a város társadalmának színe-java megjelent. Farnady Edit, a világhírű fiatal magyar zongoraművésznő néhány zongoraszámmal. Dékány Endre szintén zeneszámokkal, Aczél György művészettörténeti, Erdős Iván, az Újság munkatársa pedig a sajtóról szóló előadással szerepelt a műsor keretében. Valamenynyiüket melegen ünnepelték. Szigeti József, a világhírű magyar hegedűművész rendkívül nagy sikerrel hangversenyzett Párizsban. A szűnni nem akaró ünneplésre kénytelen volt műsorát egy sereg ráadással megtoldani. Antónia Stradivarius halálának 200. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségeket rendeznek májustól októberig Cremona városában különböző kiállításokon mutatják be a régi művészetet, a nemzetközi hegedűkészítést és mindent, ami a hegedűvel és hegedűkészítéssel összefügg. Két zenei kongresszust is tartanak , amelyek közül az egyik a hegedűkészütőké lesz. Az egyik kongresszus elnökévé Farinaccit, a híres cremonai fasiszta képviselőt választották meg. Nagy hegedűversenyeket is rendeznek, amelyeken kizárólag Stradivarius hegedűk tulajdonosai fognak játszani. Firenzében az idei Maggio-musicalekeretében május 12 . és 20.-a között zenei kongresszust is tartanak, amelyen zenetörténeti kérdéseket, a zenei szervezetek ügyeit, továbbá a zene és a film közti összefüggéseket tárgyalják. A kongresszus elnöke Ugo Ojetti, az olasz Királyi Akadémia tagja lesz. A Gu a ra n y egy százéves opera, melyet az idén több olasz operaház előad. A mű zenéjét Antonio Carlos Gomez brazíliai zeneszerző szerezte, akinek alkotását Verai is nagyon nagyra becsülte. A dalmű szövegét José de Alencar nevű portugál író regényéből merítették, amely az indiánok között játszódik. Gomez annak idején közeli kapcsolatban állott az olasz zeneművészettel. Tanulmányait Miranóban végezte és Verdivel is szoros barátságot kötött Valamikor a milánói Scala is bemutatta ezt az operát, amely most feltámadása során először a Theatro Liricóban került színre hagy sikerrel. 11 Hangversenyek JOCHUM IGÉN HOLNAP szerdán vezényli a Hangv. Zenekart (Városi 8). Közr.: Zimbalist Eftem (Brahms-hegedű verseny). Rózsavölgyi Nagy Zenekari Bérlet I. * KÁLIX JENŐ ZONGORAESTJE MA Vigadó, 8 óra. Jegyek Koncertnél. MOZI Új filmek Nászút féláron Az olasz vasutak féláru kedvezményt biztosítanak azoknak a nászutasoknak, akik Olaszországot választják a nászút színhelyéül. Egy szegény hivatalnok, meg hivatalnoklány vágyakozik arra, hogy olcsó pénzen megtegye az olaszországi utat — kiadják hát magukat nászutasoknak, így barangolják be a kék egy országot, ahonnan, mint a férj és feleség térnek vissza. Ez az ötlete Kristóf Károly és K. Halász Gyula filmjének, amelynek forgatókönyvét László Aladár tálalta kedvesen, szellemesen, sok friss ötlettel a felvevőgép elé. Igazi filmvígjátékot ad, lendületesen pergő, derűs történetet, amelynek hátterében a szebbnél-szebb olasz tájak vonulnak el: Trieszt, Nápoly, Capri, Róma, csupa idegenforgalmi csalogató tájék. Ezt a filmet még akkor is szívesen néznénk, ha csak a háttér lenne meg belőle, de itt van még a nem nagy igényű, de formás, kedves és kellemesen szórakoztató történet, nagyon jó színészi együttes, kitűnő muzsika. Minden együtt az új magyar filmsikerhez! Az első helyen ezúttal Jávor Pál áll. Színészi pályafutása jubiláris állástalan mérnökét játssza, aki egy játékárugyárban kénytelen dolgozni. A bonviváni gesztusok után ebben a filmben a humora csillan fel a rokonszenves színésznek. A kackiás bajusz, a hódító mozdulatok és a szerelmes szavak helyét elfoglalja a humor, amely vidáman sugárzik nemcsak a szavaiból, hanem egész játékából s végeredményben talán a legjobb alakítását formálja meg. Ágai Irén a másik féláras nászutazó: csinos és kedves, azután Erdélyi Mici friss, hamiskás alakítása következik, majd Kabos Gyula, aki immár machévá vált figurájában is mulatságos tud lenni. Egy-egy jól megjátszott epizódszerepe van Köpeczi-Boócz Lajosnak, Dénes Györgynek, Gárdonyi Lajosnak, Keleti Lászlónak és D'Arrigo Kornélnak A rendezés munkáját Székely István ügyesen végezte, a film zenéjét a tehetséges Gyöngy Pál szerzette, akinek kár, hogy úgy fii.. . kezdetű dala biztosan sláger lesz, — eredeti ötletéért pedig, ahogy egy olasz idegenvezető pergőnyelvű beszédét a zenén keresztül fejezi ki, nagy dicséretet kap. Szépek a film fotográfiái is, de csak a planaireli — a színészeket igen gyakran rosszul fotografálták és rossz a sminkjük is. A film azonban jól elszórakoztat, biztos, hogy a közönségnek is tetszeni fog. Titok A film szívesen hoz kémtörténeteket, hiszen lehetőségei az ilyen kalandos históriák fordulatait érdekesen tudják feltálalni. Szabályos kémtörténet a Titok is, amelyet német író (Hans Rehfisch) regényéből franciául filmesítettek meg, története Londonban játszódik, főszereplője pedig a magyar Alpár Gitta. Még mondja valaki, hogy a hangosfilm megölte a film nemzetköziségét! A Titok hősnője egy ünnepelt énekesnő, aki éppen Londonban aratja sikereit, amikor megjelenik előtte a muli: betoppan halottnak hitt férje, aki nyolc év előtt látszatöngyilkosság segítségével menekült meg elnyeléssel fenyegető botrányaitól. Kizsarolja, hogy az asszony mellett lehessen és megjelenése most is bajt hoz: kémkedési afférba sodorja a feleségét. Az ünnepelt énekesnőt el is ítélik, s csak izgalmas kalandok után derül ki, hogy eszköz volt a ravasz kalandor kezében. Közben: kémelhárító osztály, eltűnt chiffrekulcsok, rejtelmes üzenetek, bajszás kalandok Richard Pottier eleven és mozgalmas rendezésében, a kémhistóriák hagyományos rekvizitumain felül pedig Alpár Gitta néhány pompásan előadott dala, elsősorban Gounod Ave Jímfa-ja, aztán Gilda áriája a Rigaléro-ból, modern dalai közül pedig Brodszky Miklós hangulatos szerzeményei, amelyek közül az elsőt magyarul énekli. Valamennyinek igen sikerült a hangfelvétele. És Alpár Gitta mellett a francia színészek precíz együttesét kapjuk a filmen. Viszontlátjuk Jean Gallard, az örvény mérnökét, ezúttal egészen más karakterű szerepben, amelyben azonban szintén egyesre vizsgázik. A markáns ,Stles Kerry és Constant Remy is kitűnő tagjai az együttesnek. (p. 1), ** Magyar filmdelegáció Berlinben, Berlinből jelentik: A magyar filmdelegáció, mely néhány napja tárgyal itt a német-magyar filmkapcsolatokról, meglátogatta az Ufa neubabelsbergi gyártelepét. Itt von Theobald igazgató üdvözölte a vendégeket, akik először az Ufa filmmúzeumát látogatták meg, amely a maga nemében első és egyetlen az egész világon. Azután a műtermekbe vonultak és három készülő nagy Ufa-film: A halálhajó (Hans Albers-szel). A hazátlanok és az Udvari hangverseny felvételeit nézték végig nagy érdeklődéssel és elismeréssel.