Ujság, 1938. január (14. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-05 / 3. szám
SZERDA, 1938 JANUÁR . ÚJSÁG? Hangcsauból kiverték a japánokat a kínaiak Konfucius szülővárosa a japánok kezében Sanghaj, január 4. (Inf.) A kínai hadvezetőség nagy győzelemről számol be. Hangcsau kikötőváros, amely Sanghajtól 150 kilométerre délnyugatra fekszik, felszabadult a japán megszállás alól s a győzelmes kínai haderőknek sikerült kiverniük a városból a japán csapatokat. Hangcsau néhány nappal Sanghaj eleste után került a japánok kezére s akkoriban úgy látszott, hogy a japán haderők Hangcsau elfoglalása után továbbfolytatják az előnyomulást Csekiang tartományban, közben azonban a japán hadvezetőség úgy határozott, hogy a harcok súlypontját a délkínai partvidékre teszi át és Kanton elfoglalására összpontosítja a rendelkezésére álló haderőket, aminek az lett a következménye, hogy a hangcsoui frontról nagy japán csapattesteket vontak el és ezzel lehetővé tették, hogy a kínaiak ellentámadást kezdjenek, amely most döntő kínai győzelemmel végződött. Több mint két hétig tartott a harc Hangcsou birtokáért, amíg a japánok kedden reggel végre megkezdték a város kiürítését. A kínai hadvezetőség közlése szerint a győzelmes kínai csapatok teljesen szétverték a japánokat és rendetlen visszavonulásra kényszerítették őket. A győzelmes kínai hadosztály, amely Csang Fak-kvej tábornok parancsnoksága alatt áll, Hangcsau elfoglalása után tovább akarja folytatni az ellentámadást és teljesen meg akarja semmisíteni a Hangcsauból kiűzött japán haderőket, amelyek most Hangcsau és Sanghaj között gyülekeznek. Könnyen lehetséges ilyen körülmények között, hogy Sanghaj környékén, ahol már hetek óta elcsendesedett a harci tevékenység, újabb véres harcok kezdődnek. Csang Fah-kvej tábornok csapatai a legmodernebb orosz hadianyaggal vannak felszerelve s harcképeségük elsőrendű. Sanghaji-japán katonai körökben kínos meglepetést keltettek a Hangcsau visszafoglalásáról szóló kínai jelentések s attól tartanak, hogy a japán hadvezetőség Sanghaj nyugodt birtoklásának biztosítása érdekében kénytelen lesz visszarendelni a Dél-Kínába küldött hadosztályokat, hogy megállíthassa a kínai offenzívát. A régóta tervezett délkínai japán támadás ily körülmények között előreláthatóan hosszabb késedelmet szenved. Hankau bombázása London, január 4. Mint Tokióból jelentik, ajapán haderő kedden rövid harcok után elfoglalta Csufut, Konfucius születési helyét. Negyven japán repülőgép Sanghajból felrepülve bombázta a Hankau melletti kínai repülőteret és fegyvergyárat. Összesen 75 bombát dobtak a repülőtérre, amelyet percek alatt égő romhalmazzá változtattak. A lángok több mérföldnyi körzetben világították be a környéket. A lakosság az első riadójelre a pincékbe vagy védett fedezékekbe menekült és megszólaltak a kínai légelhárító ütegek. A sanghaji főhadiszállás jelentése szerint valamennyi gép sértetlenül tért vissza támaszpontjára. A bombák három kínai munkást megöltek, 16-ot megsebesítettek. A japán légitámadás tartama alatt a Hankau körül horgonyzó angol ágyúnaszádok lövésre készen tartották légelhárító fegyvereiket, hogy az esetleges támadásra azonnal megtorló tűzzel felelhessenek. Japán hódítás Santungban Tokió, január 4. A Domei-iroda jelenti Cinanból. A japán csapatok a Santung arcvonalon több jelentős pontot kerítettek hatalmukba. Visszafoglalták a Fekcsvangtól tíz kilométernyire délre fekvő Jijiangot. Elfoglalták még Anksvangot és Tavekovot (Csufutól, Konfuciusz születési helyétől húsz kilométernyire északra) és Tapait, Posantól tizenkét kilométernyire délkeleti irányban. A Taisan hegységben a japánok áttörték a kínai védelmi vonalat és megkezdték a visszavonuló kínaiak üldözését. Hosszú háború! Kaya pénzügyminiszter a japán nemzethez intézett újévi üzenetében felszólította az egész népet, támogassa még szilárdabban a kormány pénzügyi politikáját, mert el kell készülve lenni a hosszú háborúra. Csak ez a támogatás teszi lehetővé, hogy a háború célját elérjék. A japán fegyverek végleges győzelme tartós békét fog biztosítani Kelet- Ázsiában. Japán újabb beleszólása a nemzetközi negyed ügyeibe Sanghaj, január 4. A japán hadsereg, tengerészet és konzulátus képviselője kedden tiltakozott a nemzetközi negyed főtitkáránál az újévi japánellenes események miatt. Hangoztatták, hogy a japán katonaság megteszi a szükséges intézkedéseket, ha a nemzetközi negyed városi tanácsa és rendőrsége képtelen megszüntetni a japánellenes mozgalmat. Követelték, hogy a nemzetközi rendőrség keretén belül emeljék fel a japán rendőrök számát, valamint helyezzenek több japán tisztviselőt a nemzetközi városigazgatás vezető állásaiba. A nemzetközi negyed főtitkára megígérte, hogy fokozott gondot fordítanak a japánellenes mozgalom elnyomására és a japán követelések megfontolására. A japánok kedden őrszemeket állítottak a sanghaji rádióállomás palotája elé és intézkedéseket tettek a rádió teljes átvételére. Japán polgári rendőrök már a múlt éjszaka megszállották az RCA amerikai rádiótársaság által üzemben tartott kínai rádióállomás irodáit, amely Sanghaj bevétele óta a kínai kormány rádióállomását helyettesítette. A japán nagykövetség képviselője újságíróknak kijelentette, hogy erre az intézkedésre azért volt szükség, mert az amerikaiak el akartak szállítani több, annakidején általuk szállított gépi berendezést és Japán ultimátum A sanghaji városi tanácshoz intézett legújabb japán követeléseket ultimátumnak tekintik, miután Okamoto japán főkonzul, a japáni küldöttség szónoka kijelentette Franklinnak, a városi tanács amerikai elnökének, hogy a japánellenes incidensek sűrább ismétlődése a tanács gyengeségére vall és a japán haderő kénytelen lesz intézkedéseket tenni a japánellenes mozgalom eltiprására. Hongkong felkészül Hongkong, január 4. (Inf.) A hongkongi angol kormányzóság hivatalos lapja, a Governement Gazette kedden nagy feltűnést keltő cikket közölt, amelyben figyelmezteti a lakosságot arra, hogy még mindig érvényben van az 1931. évi kivételes törvény, amelyet az első északkínai háború napjaiban léptettek életbe és amely kimondja, hogy a hongkongi kormányhatóságok és a rendőrség szükség esetén az összes szabadságjogokat felfüggeszthetik és kivételes rendszabályokat foganatosíthatnak. Mindenkit azonnal le lehet tartóztatni és száműzni, aki nem tudja bizonyítani, hogy miből él és miből foglalkozik. Minden sajtótermék és nyomda lefoglalható, ha a közbiztonság érdekei megkövetelik. A postahivatalok bevezethetik a levél- és táviratcenzúrát, anélkül, hogy erről a nyilvánosságot tájékoztatnák. Ha a közérdek megkívánja, egész épületeket is lefoglalhatnak, ugyanígy minden élelmiszerkészletet is. A kormányhatóság megbízottjai magánlakásokba is behatolhatnak, anélkül, hogy erre külön felhatalmazásuk lenne. A Panay az iszapban Az Oahu amerikai ágyúnaszád a Jangcefolyón a Panay elsüllyesztésének színhelyéről jelenti, hogy a Panay mélyen be van ágyazva az iszapba és nem valószínű, hogy kiemelése kilátással kecsegtetne. Az Oahu búvárai kiemelték a Panay több felszerelési tárgyát. Beavatottak serint a hajón őrzött titkos számjeltávirat-kulcsot és több más nagyfontosságú bizalmas okiratot keresnek. Holnap ünnep lesz! ragenye filmen: ROYAL APOLLO Ma esti 11 órakor Royal Apollóban (listbemutató CORSO A számla írta Szekula Jenő Azon az emlékezetes estén süni sötétség borult a bivalyosi erdőre. Nem sütött a hold és szél sem duruzsolt az égnek nyúló fiatal fák között. Duplay János, a róla elnevezett gyárkéményépítő vállalat vezérigazgatója gyalog bandukolt keresztül az elhagyatott pagonyon. Néha megállott, hogy kifújja magát és a harmatot törülgette nyirkos homlokáról. Majd elővette aranyóráját és aggodalmas szorongással illesztette a füléhez, mintha az óra ketyegéséből akarná megállapítani, hogy mennyi az idő. — Kísérteties csend a Bivalyosban! — dadogta. Mintha öreg éjszaka lenne. Pedig nem lehet több esti tíz óránál. Feleségem össze fog szidni, hogy megint elkésem a vacsoráról." De nem baj . .. Leadok néhány kilót, ha naponta egy-két órát sétálok a hiss rengetegben. Kiért a tisztásra. Nagy messzeségből sejteni lehetett a Dunának szétfolyó higany módjára borzongó, ködszerűen elnyúlt, hajlékony testét. A magaslaton villák sorakoztak ... és itt-ott, villogó szentjánosbogarak módjára, lámpák csillantak fel a domboldalon. A vezérigazgató megismerte a saját villáját és gőg dagasztotta amúgyis széles mellkasát. Otthon az asszony és szép gyermekei várják s talán már meg is ették a vacsorát. De ő még ráér a vacsorával. Folytatni fogja egészségi sétáját a fák alatt, a kiserdőben, amelyet Bivalyosnak hiv a népnyelv, a régi idők emlékére, amikor lankáit nem árasztották el pesti kirándulók, hanem lomha fekete állatok legeltek a harmatos vadfűben. — Hah! Mi ez? Mit akar? — üvöltött fel Duplay, mikor néhány lépést tett a méter magas gazban. Olyan dolog történt, amire nem számított, ami soha meg nem esett vele életében, talán másokkal sem, sőt még a világtörténelemben sem volt még erre példa. Egy ember ugrott elő a bokrok mögül, se szó, se beszéd, nekiesett Duplaynak és kétszer arculütötte, egyszer jobbról, egyszer balról és hangtalanul, ahogy jött, el- tűnt ismét a sűrű fák között. A sötétségben még hallani lehetett dühödt csörtelését. — Álljon meg — ordította Duplay, míg leesett szemüvegét próbálta megkeresni a fűben. — Gazember! Ezért meglakol! Hogy mer engem felpofozni!? Az ismeretlen támadó nem állott meg, csak loholt tovább vissza a sűrűbe, ami talál, szerencse is mert másnap az újságok nem számolhattak be véres emberhalálról a bivalyosi tölgyek alatt. Csak egyszer kiáltott vissza a tajtékra Duplay felé rejtelmesen. — Ma nekem, holnap neked! — süvöltötte elváltozott éles vércsehangon, mielőtt végképp eltűnt volna az éjszakában. A hangról nem ismert rá, az idegen arcát és alakját nem tudta kivenni az emésztő sötétségben. Az eset egyike maradt élete legnagyobb rejtélyeinek. Mire hazaért és véletlen az előszoba tükrébe pillantott, döbbenten állapította meg, hogy a balszemén a szivárvány minden színében játszó nagy kerek monokli támadt és dagadt arca alatt egyik záp foga erősen inog. A feleségének meg sem merte mondani, hogy mi történt, nehogy igaza legyen az asszonynak, mert a nő Kasszandra-lélekkel előre intette, hogy ne sétáljon éjjel az erdőn, mert egyszer valami nagy kellemetlenség fogja érni. — Beleestem egy árokba — morogta dühödtem mikor a nő faggatni kezdte. — Ugye mondtam! — kiáltott fel Duplayné diadalmasan. Tudtam én mindjárt, hogy egyszer baj lesz veled a Bivalyosban. A vacsorát mogorva hangulatban költötte el és szavát sem lehetett venni. Még jó, hogy nincsen itt a sógora, Mérey Bálint, éppen az előbb ment el, a szomszéd faluban van a tanyája, valamikor vitéz katonatiszt és most is jeles vadász, de kiváncsi természetű és izgága ember, kérdésekkel zaklatná és nyilván hamar rájönne, hogy Duplay nem árokba esett, hanem kegyetlenül eldöngették a fák alatt. Később is mélységesen titkolta az erdei kalandot, amely mégis erősen foglakoztatta, annyira, hogy még üzleti ügyeit is rááhanyagolta. Bosszúszomjas lélekkel elhatározta, hogy kinyomozza a merénylőt és leszámolt vele. Óraszámra el tudott üldögélni a falusi vendéglőben és fürkésző szemmel mustrálta végig a söntés körül felbukkanó arcokat, nem villan-e fel valahol kaján mosoly, ami az illetőnek árulója lehet. Mikor a magánnyomozás nem járt eredménnyel, felkereste az ügyvédjét és követelte, hogy tegyen bűnvádi feljelentést ismeretlen tettes ellen. — De hát hol keressem a tettest... — tanakodott az ügyvéd. — Ön kire gyanakszik? Vannak ellenségei? — Vannak — felette Duplay, míg zsíros homlokán kemény ráncok gömörödtek a megerőltető gondolkozástól. — írja össze őket. Duplay hamarosan harminc nevet írt össze. S mikor az ügyvéd csodálkozott, hogy ennyi ellensége van, gőgösen felelte: — Van több is. Legjobban azok haragszanak rám, akikkel sok jót tettem életemben ! De az ügyvéd nyomozása sem járt sikerrel, pedig két ügyes magándetektívet fogadott fel, ami rengeteg pénzbe került. .Hetek teltek, hónapok múltak, a Duplaycsalád beköltözött a villából a pesti lakásba és a vezérigazgató kezdte elfelejteni az erdei harcot, amelyen annyi álmatlan éjszakán rágódott. Ekkor történt, hogy az egyik hivatalfőnök feljelentést tett Pirosy Boldizsár nevű gyakornok ellen, aki későn jár a hivatalba. — El kellene csapni. Ma is tíz órakor jött a hivatalba — panaszkodott a hivatalfőnök. — Küldje be hozzám — szólt Duplay. — Megmosom a fejét. Ötmagas legény volt Pirosy ... inas, horgas karja esetlenül lógott alá. Keményen összevágta bokáit a vezérigazgató asztala előtt. — Miért késik el mindig? — rngatta Duplay, szelíd kék szemét az ifjúra szegezve. — A vicinális az oka... ma megint elakadt a nagy hófúvásban. — Hát ön hol lakik? — Bivalyoson. — Úgy! — Bivalyos! Vezérigazgató gyanakodva. Kék szemének eltűnt merengő nézése ... a szem gyűlölködő volt és rideg, amilyen Robespiere szeme, amikor készült vérpadra küldeni áldozatát. S míg az ifjúnak hatalmas tenyerét mustrálta, az volt az érzése, hogy végre elcsípte a merénylőt. Tulajdon alkalmazottja támadta meg a sötétség védő leple alatt. — Tud ön latinul? — kérdezte váratlanul. — Hogyne. Elvégeztem a nyolc gimnáziumot. — Fordítsa le: Hodie mihi, crastibil — Ma nekem, holnap neked! Duplay figyelt. Ez az éles hang, amely olyan kellemetlenül cseng a magasabb regiszterekben, a merénylőnek a hangja, ahogy gúnyosan visszakiáltott az erdő felől. A vezérigazgató szeme szikrázott, mint a befagyott tó jege a felgyújtott nádas füzében. * — Holnap neked! — ismételgette baljós hangsúlyozással. Elmehet. Másnap az ifjú megkapta a felmondó levelet. Duplay pedig most már, hogy elég tételt kapott a sorstól, s el mert dicsekedni otthon a családi körben is a bravúrosan lefolytatott nyomozással, míg elcsípte az erdei merénylet titokzatos tettesét. Széles melle újra dagadozott a gőgtől, míg hangsúlyozta, hogy ha nem lenne kéményépítő vállalat vezérigazgatója, világhíres detektív vált volna belőle. De ott volt Mérey Bálint is, a híres vadász, aki izgatottan közbeszólt: — Pirossy ártatlan ... nem ő támadott meg téged. — Hanem? — Én! — Hogyan merészelted ezt? — Végzetes tévedés. A vadőrt akartam megleckéztetni, aki agyonlőtte kedvenc vizslámat, azzal az ürüggyel, hogy pusztítja a nyálfiókákat. A vadőr is olyan nehézke, lomhajárású ember, mint te vagy. S a sötéten annyira hasonlítottatok. — S most mi lesz? — Pirossyt újra alkalmazod. Szegény frek nem bűnhődhet azért, hogy a vicar nem tartja i be a menetrendet. Én ned:" gesztjére" elviszlek mutatni ma éjsze, hogy merjük a békeádomást. A kár majd én járom ki a feleségednél, de a lát természetesen te fizeted. te. ez hátráltatta volna az üzem zavartalan fentartását. A nagykövetség képviselője hozzátette, hogy Japán ellenőrzést szándékozik gyakorolni a sanghaji rádió felett, mert erre a hadműveletek biztonsága szempontjából szükség van. Japán hivatalos forrásból jelentik, hogy a sanghaji rádióállomásra vonatkozóan tárgyalások folynak, amelyek szerint a japánokat a rádiószolgálat felett teljes ellenőrzési jog illetné meg.