Ujság, 1938. február (14. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-27 / 47. szám

12 Kis esemény a nagy világban, egy lehelet a fergetegben, egy sóhaj a l­égzengésben, egy mosoly a földrengésben, ez az egész. Lehet, hogy már más is látta, nem rendkívüli ese­mény, nem is csoda, én azonban most láttam először és ezt a pillanatképet fotografáltam róla. A városban, abban a csendes utcában, ahol lakom, valamelyik bolthajtásos szobából, egy csipkefüggönyös ablak mögül kirepült a ka­nári. A kalickáját nyitva felejtették, a kék ég­ből leragyogott a napsugár és a kis sárga pöttynek, a dédelgetett házi­ Carusónak hirte­len kedve kerekedett, hogy világot lásson. Személyes jelenlétemmel már csak akkor kap­csolódtam be az eseménybe, amikor a szökött kanári fenn trónolt egy ódon ház frontjába épített öreg Nepomuki Szent János-szobor vállán. Éktelenül felvisított a magasból, sehogy se illet Budavár védszent­jének barokk­palástjához. Egy kicsit meg is volt széppénve, idegesen kapkodta jobbra-balra a fejecskéjét, valahogy nem így gondolhatta a hirtelen ki­rándulást, olyasfajtán érezhette magát, mint a gyerek, akinek az apja elengedi a kezét az ember-rengetegben. A ház előtt, az utcán, szabályos csődület támadt, ami bizonyos szem­pontból megnyugtatott, hiszen két nagy be­széd között, Hitler és Schuschnigg beszéde kö­zött, továbbá az angol külügyminiszter lemon­dása és a Szálasi-féle párt feloszlatása idején történt. Az első pillanatban arra gondoltam, hogy ha ilyen csataidőben a szökött kanári miatt ekkora csődület támad, akkor nem le­het vége a világnak, a másik pillanatban aztán már én is csak a kanárival törődtem, mint mindenki körülöttem, ott az utcán. Arról volt szó, hogy a kanárit le kell hozni a kőszobor válláról. Igen ám, de a szobor éppen emeletnyi magasságban van! Egy idő­sebb bácsi létrát­ ajánlott, kerítsünk elő lét­rát, tanácsolta. Fiatal leány ezzel szemben sárgarépát, kockacukrot hozott javaslatba, hogy azzal édesgessük le a madarat. Valaki megjegyezte, hogy a tűzoltókat kellene ki­hívni, azok a Turulról nagy rutinnal szokták leszedni az életuntakat és a makacs öngyil­­kosjelölteket. Feketekendős vénkisasszony ott sipítozta, hogy Isten ments, macska ne ke­rüljön a közelbe, mert a kanári meglátja a macskát és menten meghasad a szíve. Min­denkinek volt valami ötlete, közben a csődü­let nőtt, növekedett, a kanári gyámoltalanul pislokott le ránk Nepomuki Szent János vál­láról, kis inasgyerek fütyürészni kezdett, hogy dallal csalja le a madarat, egy R.-jelzésű külföldi autó is megtorpant, az utasai kiszáll­tak, nerebundás hölgy, Eden­ kalapos úrral, azok is közénk keveredtek, élvezték az ese­ményt, a színházat, aztán odaballagott a tá­voli sarokról a rendőr. Hivatalos személyisé­gének és tekintélyének tudatában először is a szökött kanári gazdáját kereste a tömegben, s miután nem találta, nyomban elkezdett nyomozni. Kitűnő szimatjával a szemben lévő házban meg is találta a kövér nénikét, hozta is magával, a nénike pedig magával hozta a kanári üres kalickáját. A nénike szelíden kor­holta a kanárit, miközben a kalickát a feje felett a magasba emelte. „Megszöktél, édes kis aranyom — duzzogta fogatlanul —, mért szöktél meg, te kis buta?“ És ebben a pilla­natban a kanári felemelte szárnyacskáit, egész testében megrázkódott és nyílegyenes vonalban repült be a kalitkába. A nénike aztán rázárta az ajtót és úgy, ahogy jött, ment is vissza, hazafelé a madarával. A rend­őr, mint aki dolgát jól végezte, visszatért a posztjára, a nerebundás hölgy és az Éden­­kalapos úr visszaszólít az R.-jelzésű utóba, mely elrobogott velük, az idősebb bácsi, aki a létrát ajánlotta, együtt távozott a fiatal lánnyal, aki sárgarépát javasolt, a tömeg el­oszlott, a csődület megszűnt, az inasgyerek már messze fütyürészett. úgy látszik benne volt a csattogásban és egy fekete macska ug­rott ki a rácsos pinceablakon, későn jött, nem zavarta el senki. ...Egyedül maradtam a helyszínen azaz nem is egyedül, mert jöttek a verebek, a ko­pott kis verebek, akik hegyesen ugrándoztak az utcakövezeten. Aztán az egyik felrepült a szobor vállára, s ott elkezdett ostobán csi­pogni. Kern volt kényes-fényes sárga tollru­­h­ája, trillázni se tudott, mégis boldog volt, fürdött a napsugárban, szemtelenül illegette és billegette magát, majd hátat fordított ne­kem és illetlenül megtisztelte a kalapomat. Valahogy úgy éreztem, hogy ez a merészsége az egész világnak szól, könnyű neki, ő csak egy szürke kis veréb, ő miatta nem támad csődület, nem áll meg az autó, nem jön a rendőr ... Igaz, nem kalickából repült ki és nem is repülne be a maga jószántából soha, semmiféle kalickába .. . LÉSTYÁN SÁNDOR ÚJSÁG VASÁRNAP, 1938 FEBRUÁR 27 Szökött kanári ó­riási tűz a Magyar Asphalt Orczy-úti üzemében Elégett négy vagon bitumen. Megsebesült négy ember Szombaton délben jelentették a központi tüzérségnek, hogy az Orczy-út 28—30. számú házban lévő Magyar Asphalt Rt. kátránypa­­pír és fedőlemez üzemében tűz van. Mire a tűzoltók az Orczy-útra érkeztek, az épület már hatalmas lángokkal égett. Közel száz tűzoltó kezdte meg az oltási munkálatokat, amelyeket vitéz Kiss Lajos tűzoltófőparancs­­nok személyesen irányított. A telep közepén áll a 30X22 méter nagy­ságú, kétemeletes lemezü­zem. Az épületbe tartálykocsikon háromszáz fokra hevített bitument szállítottak. A folyékony aszfaltot földbe süllyesztett aknákba csurgatták bele. Nem tudni mi okból, a bitumen a levegővel érintkezésbe kerülve felrobbant és lángba borította a közelben levő tartálykocsit is. Az akna és a tartálykocsi olyan magas lán­gokkal kezdett égni, hogy kigyulladt a tető is. A széthulló zsarátnok az épület másik oldalán lévő 30X22 méteres tartályt és a közelben lévő közutómalmot is lángra lob­­bantotta. A tűzoltók tizenegy sugárral kezd­tek dolgozni. Tolólétrákat támasztottak a re­csegő tetőszerkezethez, ahol a rohamcsapat emberei szekercével verték szét az égő tető tűzfészket. A tűzoltók munkája főleg arra irányult, hogy a közelben levő gyúlékony anyagokat megmentsék; az egyik őrség a környező házak tetejét is locsolta. Négy és félórai munka után sikerült a tűz tovaterjedését megakadályozni, de addigra két aktja, több tartálykocsi és rengeteg anyag megsemmisült. A hatalmas tűzben, amelyet a környék lakossága rémülten nézett végig, négy vagon bitumen és 4200 tekercs fedő­lemez égett el. A tűz folyamán Bujdosó László tűzoltó és Szamay Gyula napszámos égési sebeket, Vörös Géza kifutó zúzott sebeket, Bikischer Béla gépész égett és zúzott sebeket szenve­dett. A tűznél jelen voltak a mentők is. Mind a négy sebesültet segélyben részesítették. Este hét órára sikerült a tüzet eloltani. A kárt és a tűz pontos okát a hétfőn tar­tandó tűzvizsgálat fogja megállapítani. Serly Lajosnak, a nyolcvanas évek híres és népszerű magyar dalszerzőjének unokája készíti a zenét egy új magyar filmhez Mostanában, az egyik művészkávéházban nap­nap után megfordul egy szőkebajú, kis bajuszú rokonszenves, vidám fiatalember. Barátai And­­rénak hívják, amiből arra lehetne következ­tetni, hogy a fiatalember nem magyar. Ennek a feltevésnek azonban ellentmond, hogy tökéle­tesen beszél magyarul, csak néhol követ el va­lami jelentéktelen kiejtésbeli hibát. Azt a szót például, hogy gyorsan, így mondja: dzsorsan. Ez az, ami az embert kételkedésre készteti és így leghelyesebben teszi, ha magától a fiatal­embertől kér ez irányban felvilágosításokat Különben is kicsit furcsa ember, állandóan vi­dám, kedélyes históriákat beszél el életéről, azonfelül gyakran órákig hatalmas kottahal­maz fölött görnyed, olykor halkan fütyül és énekel, élénk gesztusokat csinál és szorgalma­san rója a vonalas papírra a kottafejeket. Mikor bemutatkozik, azt mondja: Serly Brun­­ner André vagyok. Serly, Serly... nagyon ismert név, vájjon honnan is emlékszem erre a névre? Serly, adja meg a választ a fiatalember, való­ban híres és emlékezetes név, amit nagyapám­nak, néhai Serly Lajosnak köszönhetek. — Ki volt Serly Lajos? születése. Ez azonban távolról sem sikerült úgy, ahogyan ő azt szerette volna és súlyos ráfizetésekkel indult, amit nagyapám már nem tudott elviselni ... De van az ő személyével kapcsolatban még egy érdekesség. Ki szerezte a „Kék nefelejts“-et? —• Micsoda? — Még máig is folyik a tudományos vita, hogy vájjon ki volt az annyira híres és nép­szerű, gyönyörűszép nő a szerzője, amelynek a címe: Kék nefelejts. Ennek a szerzőségét is neki tulajdonítják, ez azonban még nincsen bebizonyítva, a vélemények megoszlanak s egye­sek Serly Lajost, mások pedig gróf Bánffyt tart­ják a Kék nefelejts szerzőjének. — Ez az én nagyapámnak a története... Határozottan érdekes történet. De nem ke­vésbé érdekes az egykori magyar zeneszerző unokájának, a fiatal Serig Brummer András­nak a története sem, aki maga is ismert zene­szerző és karnagyg. Budapesten nem nagyon ismerik, annak ellenére, hogy gyakran volt már itthon. De híressé ott lett, ahol eddig is dol­gozott, Newyorkban. Hallgassuk meg, hogy Serig Lajos unokája hogyan került ki Amerikába és hogyan sike­rült ott neki, fáradhatatlan munkával szép és értékes eredményeket elérni. Amilyen szívesen beszélt azonban az imént nagyapjáról, annyira húzódozik most, mikor saját magáról van szó . . . — Ah, semmi az egész, egyáltalán nem ér­dekes. De lassan mégis kötélnek áll. — Hát az úgy volt — kezdi el lassait és ko­moly arccal maga elé néz —, hogy már az édes­apám kikerült Amerikába. — Ő is zeneszerző volt? A régiségkereskedő fia — Nem, régiségkereskedő volt s az ő üzlete, azaz nem is üzlete, hanem üzletei, mert volt kereskedése Amerikában, Parisban és Kairó­ban is, az egész világon a leghíresebb ilyenfajta üzletek közé tartoztak. Én pedig már egész kis koromban nagy kedvet éreztem a zenéhez és mint tizenkétéves kisfiú, nyilvános hangverse­nyeken léptem fel, min hegedűművész . . . Több aranyérmet is nyertem. Később azonban áttértem a brácsára. Ezt sokkal inkább meg­felelőnek tartottam a magam számára. Mint tizennyolc éves fiatalember pedig tagja lettem az amerikai nemzeti szóló zenekarnak, amely Amerika második szimfonikus zenekara. Később pedig karnagya lettem ugyanennek a zenekar­nak. Sőt egy időben nagy népszerűségnek ör­vendett Amerikában saját kvartettem is. — Színházzal és filmmel is foglalkozik? — Igen, mindig is nagy kedvet éreztem ma­gamban mindkettőhöz. Ennek talán az is oka lehet, hogy olyan középiskolába jártam, ahová csupa színész fiatalember járt Amerikában vannak ilyen iskolák. Ott kaptam kedvet a színészethez és magam is felléptem több pró­zai szerepben. — Miért van ilyenformán, hogy nem lett magából színész? — Rájöttem, hogy a színészi pálya nem ne­kem való és jobbnak találtam, ha ha maradok első szerelmemhez, a zenéhez. Voltam azonban Tttila hadnagy, Csókon szerzett vőlegény.. . Maga már nem emlékezhetik rá, az idő­sebbeknek azonban minden bizonnyal még élénk emlékezetében él, Serly Lajos, a nyolcva­nas évek híres és népszerű karmestere. A régi Nemzeti Színháznak volt a karnagya, sok, ak­koriban nagy sikert aratott operett szerzője. — Említsen egypár ilyen operettet. — Például a Titila hadnagy, a Csókon szer­zett vőlegény, a Cinka Panna és még számos, az­ akkori időkben nagyon népszerű operett fű­ződik az ő nevéhez. Ismert és közszeretetben álló ember volt ő Budapesten. — Járt külföldön is? — Hogyne, majdnem egész Európát beutazta magyar tagokból álló szimfonikus zenekarral. Mikor zenekarát megszervezte és arra hatá­rozta el magát, hogy külföldi turnéra indul, az az elgondolás vezette, hogy megbecsülést és elismerést szerez külföldön a magyar zenei kulurának. És ezt minden bizonnyal el is érte, mert ahol járt, mindenütt nagy sikert aratott. — Természetesen anyagi szempontból is jól jövedelmezett ez a turné? — Igen, nagyapám akkor meglehetősen sok pénzhez jutott, hiszen híres zeenkarával Ame­rikát is megjárta. Csakhogy olthatatlan szere­­tete, amely a színházhoz fűzte, belevitte őt olyan vállalkozásba, amelyen majdnem egész, tekintélyes vagyona rajta veszett. — Mi volt ez a vállalkozás? — Mint a színház rajongója, a magyar szín­házi kultúra fejlesztése érdekében határozta magát arra, hogy színháza építtet. Elhatározá­sát valóra is váltotta, s így tulajdonképpen az ő nevéhez fűződik a Kisfaludy-színház meg 44 órás tisztviselő) munstallét nyilvántartása törvényesen védett rendszerünkkel munkaadó és tisztviselők szempontjából egyaránt ideáli­san megoldható időbélyegző órával, vagy óra nélkül­­. Az időbélyegzőóra személyektől füg­getlenü­l, gépi megbízhatósággal, könnyen át­tekinthető formában rögzíti meg a szükséges adatokat. Felvilágosítással készséggel szolgál: ÓRAGYÁR, Tömő­ utca 26. Telefon: 138—410. én már gépszerelő és fotoriporter is és ilyen minőségben meglehetősen sokat is kerestem. De, hogy folytassam, a színészetet így abba­hagytam, ám, hogy ne kelljen otthagynom a színházat, amelynek a hangulatát annyira sze­rettem, én végeztem el az operettek és revük zenei beállítását. Aztán kiutaztam Hollywoodba, ahol készítettem néhány filmzenét, de nem slá­gerzenét, hanem úgynevezett aláfestő zenét, többek között egy rövid filmhez is, amelynek a főszereplője Grace Moor volt. Ez a film nem került át Európába. — Hányszor járt Európában? — Körülbelül hat izkenc, de annak, hogy ilyen gyakran hazajárok, olyan oka van, amely­ről nem szívesen beszélek. — Meddig marad? Az unoka magyar filmzenét készít — Májusig, azután utazom vissza. Közben azonban befejezem azt a munkát, amely­­lyet megbíztak, kaptam ugyanis egy nekem nagyon tetsző forgatókönyvet, amelyhez én ké­szítek aláfestő zenét. A munka folyik, a felvé­telek közelednek a befejezéshez és én is még ezen a héten remélhetőleg befejezem a munká­mat . . . Ezt mondja Serig Lajos unokája és mint látni lehet az unoka mindenképpen méltó lehet a nagypapához... DÉR ENDRE Zsizsikveszély fenyegeti a borsó- és lencsekivitelt Az évről-évre fejlődő borsó- és lencstermés értékesítését komoly veszély fenyegeti. Auszt­ria, Csehszlovákia és a nyugati piacok kapuit már évek óta lezárták a magyar borsó- és lencsekivitel előtt, mert a magyar borsó és lencse zsizsikkel fertőzött és emiatt táplálko­zásra alkalmatlan. A német piac ugyan eddig még nyitva volt a kivitel előtt, de ott is csak állati takarmányozási célokra engedték meg az utóbbi időben a magyar borsó bevitelét. Né­metország is foglalkozik azonban azzal a terv­vel, hogy végleg lezárja a sorompót a zsizsikes áruk bevitele előtt, ami azzal a következmény­­nyel járna, hogy többmillió pengő értékű borsó- és lencstermésünk eladhatatlan lenne. Az ex­portőrök emiatt kérték a fölművelési miniszté­riumot, hogy sürgős intézkedéseket tegyen an­nak érdekében, hogy még az új termés előtt zsizsiktelenítő telepeket létesítsenek a termelési központokon és kötelezzék a gazdákat a zsi­­zsikos áru fertőtlenítésére. L­ÓSPORT Égetőversenyek. A februári meeting utolsó napja igen gazdag programmot ígér. Van olyan futam, melyre tizenkilenc lovat neveztek. A nap attrakciója az lesz, hogy a Nemzetközi verseny­ben megjelenik a startnál Elmés, a tavalyi derby­­nyerő. Munka formái alapján győzni is fog Bá­jos vagy András előtt. Junakot kivéve, a többi benevezett ügető nem méltó ellenfele a derby­­győztesnek. A programmot a Háromévesek ver­senye nyitja meg, melynek valószínű győztese Rozmaring lesz, mely tavaly, mint a legjobb kétévesek egyike, tért téli pihenőre. Igen jó fu­tást várunk azonban Willytől is. A Dáridó-díjban Monon és Mikola vívhatnak komoly párharcot egymással. Amelyik kevesebbet ugrál, az fog győzni. A Kettesfogatú handicap­ben­ a két elöl­ről induló kettes, Biztos—Sterling és Jesne— Basa közül kerül majd ki a győztes. A Mecha­­nikus­ handicapben Palóc az élről bevezethet, bár megfelelő hajtóval Hyperot igen komoly esély. Az Éber-díjban, ha formát fut, Batu khán-nak nincs komoly ellenfele. Különösen, miután Groo Peggy-vel valószínűleg a Tavaszi handicapre vár istállója, Basta mostanában nincs jó formában. A Nemzetközi handicapben Győző­ben és Magvas­ban bízunk leginkább, bár a hátulról induló Muscicapa minden számítást felboríthat. A Farsangi handicapben Szoknya­hőst kellene jelölnünk, de Scillinger lovát az utóbbi időiben mindig diszkvalifikálják, így in­kább Orsolyát és Mimózát tippeljük. A Bohém­­díjban Rabló esetleg megismételheti legutóbbi győzelmét, annál inkább, mert Peter Pilot igen tisztátalanul üget. A Határhel­yi-díj hatalmas mezőnyéből hajtóengedéllyel Doba alig verhető. Az utána következő esélyek Sirocco és Úipéter. Jelöltjeink: I. Rozmaring—Willy. II. Mikola—­ Manón. III. Biztos-Sterling—Jósnő-Pasa. IV. Hermina-istálló—Hyperol. V. Batu khán—Groo Peggy. VI. Győző—Magvas. VII. Elmés—András. VIII. Orsolya—Mimóza. IX. Feiser-hajtás—Peter Pilot. X. Dóba—Sirocco. Eladó grácisaroxbéritóz mastyar állam­polgárnak penző ellenében. Aján­latok „160.000.­“ jeligére Hausenstein és Vrogler r. t. hirdető irodába, V., Dormett­a­ u. 8. Fiatal, jó megjelenésü, intelligens utazó ki a dunántúli textilü­zletekben jól be van vezetve és a selyem­­szakmát is érti, felvétetik. Ajánlatok .Gyár­ jeligére Balogh hir­detőbe, Szent István-körút 9. keretnek.

Next