Ujság, 1938. február (14. évfolyam, 25-47. szám)
1938-02-27 / 47. szám
12 Kis esemény a nagy világban, egy lehelet a fergetegben, egy sóhaj a légzengésben, egy mosoly a földrengésben, ez az egész. Lehet, hogy már más is látta, nem rendkívüli esemény, nem is csoda, én azonban most láttam először és ezt a pillanatképet fotografáltam róla. A városban, abban a csendes utcában, ahol lakom, valamelyik bolthajtásos szobából, egy csipkefüggönyös ablak mögül kirepült a kanári. A kalickáját nyitva felejtették, a kék égből leragyogott a napsugár és a kis sárga pöttynek, a dédelgetett házi Carusónak hirtelen kedve kerekedett, hogy világot lásson. Személyes jelenlétemmel már csak akkor kapcsolódtam be az eseménybe, amikor a szökött kanári fenn trónolt egy ódon ház frontjába épített öreg Nepomuki Szent János-szobor vállán. Éktelenül felvisított a magasból, sehogy se illet Budavár védszentjének barokkpalástjához. Egy kicsit meg is volt széppénve, idegesen kapkodta jobbra-balra a fejecskéjét, valahogy nem így gondolhatta a hirtelen kirándulást, olyasfajtán érezhette magát, mint a gyerek, akinek az apja elengedi a kezét az ember-rengetegben. A ház előtt, az utcán, szabályos csődület támadt, ami bizonyos szempontból megnyugtatott, hiszen két nagy beszéd között, Hitler és Schuschnigg beszéde között, továbbá az angol külügyminiszter lemondása és a Szálasi-féle párt feloszlatása idején történt. Az első pillanatban arra gondoltam, hogy ha ilyen csataidőben a szökött kanári miatt ekkora csődület támad, akkor nem lehet vége a világnak, a másik pillanatban aztán már én is csak a kanárival törődtem, mint mindenki körülöttem, ott az utcán. Arról volt szó, hogy a kanárit le kell hozni a kőszobor válláról. Igen ám, de a szobor éppen emeletnyi magasságban van! Egy idősebb bácsi létrát ajánlott, kerítsünk elő létrát, tanácsolta. Fiatal leány ezzel szemben sárgarépát, kockacukrot hozott javaslatba, hogy azzal édesgessük le a madarat. Valaki megjegyezte, hogy a tűzoltókat kellene kihívni, azok a Turulról nagy rutinnal szokták leszedni az életuntakat és a makacs öngyilkosjelölteket. Feketekendős vénkisasszony ott sipítozta, hogy Isten ments, macska ne kerüljön a közelbe, mert a kanári meglátja a macskát és menten meghasad a szíve. Mindenkinek volt valami ötlete, közben a csődület nőtt, növekedett, a kanári gyámoltalanul pislokott le ránk Nepomuki Szent János válláról, kis inasgyerek fütyürészni kezdett, hogy dallal csalja le a madarat, egy R.-jelzésű külföldi autó is megtorpant, az utasai kiszálltak, nerebundás hölgy, Eden kalapos úrral, azok is közénk keveredtek, élvezték az eseményt, a színházat, aztán odaballagott a távoli sarokról a rendőr. Hivatalos személyiségének és tekintélyének tudatában először is a szökött kanári gazdáját kereste a tömegben, s miután nem találta, nyomban elkezdett nyomozni. Kitűnő szimatjával a szemben lévő házban meg is találta a kövér nénikét, hozta is magával, a nénike pedig magával hozta a kanári üres kalickáját. A nénike szelíden korholta a kanárit, miközben a kalickát a feje felett a magasba emelte. „Megszöktél, édes kis aranyom — duzzogta fogatlanul —, mért szöktél meg, te kis buta?“ És ebben a pillanatban a kanári felemelte szárnyacskáit, egész testében megrázkódott és nyílegyenes vonalban repült be a kalitkába. A nénike aztán rázárta az ajtót és úgy, ahogy jött, ment is vissza, hazafelé a madarával. A rendőr, mint aki dolgát jól végezte, visszatért a posztjára, a nerebundás hölgy és az Édenkalapos úr visszaszólít az R.-jelzésű utóba, mely elrobogott velük, az idősebb bácsi, aki a létrát ajánlotta, együtt távozott a fiatal lánnyal, aki sárgarépát javasolt, a tömeg eloszlott, a csődület megszűnt, az inasgyerek már messze fütyürészett. úgy látszik benne volt a csattogásban és egy fekete macska ugrott ki a rácsos pinceablakon, későn jött, nem zavarta el senki. ...Egyedül maradtam a helyszínen azaz nem is egyedül, mert jöttek a verebek, a kopott kis verebek, akik hegyesen ugrándoztak az utcakövezeten. Aztán az egyik felrepült a szobor vállára, s ott elkezdett ostobán csipogni. Kern volt kényes-fényes sárga tollruhája, trillázni se tudott, mégis boldog volt, fürdött a napsugárban, szemtelenül illegette és billegette magát, majd hátat fordított nekem és illetlenül megtisztelte a kalapomat. Valahogy úgy éreztem, hogy ez a merészsége az egész világnak szól, könnyű neki, ő csak egy szürke kis veréb, ő miatta nem támad csődület, nem áll meg az autó, nem jön a rendőr ... Igaz, nem kalickából repült ki és nem is repülne be a maga jószántából soha, semmiféle kalickába .. . LÉSTYÁN SÁNDOR ÚJSÁG VASÁRNAP, 1938 FEBRUÁR 27 Szökött kanári óriási tűz a Magyar Asphalt Orczy-úti üzemében Elégett négy vagon bitumen. Megsebesült négy ember Szombaton délben jelentették a központi tüzérségnek, hogy az Orczy-út 28—30. számú házban lévő Magyar Asphalt Rt. kátránypapír és fedőlemez üzemében tűz van. Mire a tűzoltók az Orczy-útra érkeztek, az épület már hatalmas lángokkal égett. Közel száz tűzoltó kezdte meg az oltási munkálatokat, amelyeket vitéz Kiss Lajos tűzoltófőparancsnok személyesen irányított. A telep közepén áll a 30X22 méter nagyságú, kétemeletes lemezüzem. Az épületbe tartálykocsikon háromszáz fokra hevített bitument szállítottak. A folyékony aszfaltot földbe süllyesztett aknákba csurgatták bele. Nem tudni mi okból, a bitumen a levegővel érintkezésbe kerülve felrobbant és lángba borította a közelben levő tartálykocsit is. Az akna és a tartálykocsi olyan magas lángokkal kezdett égni, hogy kigyulladt a tető is. A széthulló zsarátnok az épület másik oldalán lévő 30X22 méteres tartályt és a közelben lévő közutómalmot is lángra lobbantotta. A tűzoltók tizenegy sugárral kezdtek dolgozni. Tolólétrákat támasztottak a recsegő tetőszerkezethez, ahol a rohamcsapat emberei szekercével verték szét az égő tető tűzfészket. A tűzoltók munkája főleg arra irányult, hogy a közelben levő gyúlékony anyagokat megmentsék; az egyik őrség a környező házak tetejét is locsolta. Négy és félórai munka után sikerült a tűz tovaterjedését megakadályozni, de addigra két aktja, több tartálykocsi és rengeteg anyag megsemmisült. A hatalmas tűzben, amelyet a környék lakossága rémülten nézett végig, négy vagon bitumen és 4200 tekercs fedőlemez égett el. A tűz folyamán Bujdosó László tűzoltó és Szamay Gyula napszámos égési sebeket, Vörös Géza kifutó zúzott sebeket, Bikischer Béla gépész égett és zúzott sebeket szenvedett. A tűznél jelen voltak a mentők is. Mind a négy sebesültet segélyben részesítették. Este hét órára sikerült a tüzet eloltani. A kárt és a tűz pontos okát a hétfőn tartandó tűzvizsgálat fogja megállapítani. Serly Lajosnak, a nyolcvanas évek híres és népszerű magyar dalszerzőjének unokája készíti a zenét egy új magyar filmhez Mostanában, az egyik művészkávéházban napnap után megfordul egy szőkebajú, kis bajuszú rokonszenves, vidám fiatalember. Barátai Andrénak hívják, amiből arra lehetne következtetni, hogy a fiatalember nem magyar. Ennek a feltevésnek azonban ellentmond, hogy tökéletesen beszél magyarul, csak néhol követ el valami jelentéktelen kiejtésbeli hibát. Azt a szót például, hogy gyorsan, így mondja: dzsorsan. Ez az, ami az embert kételkedésre készteti és így leghelyesebben teszi, ha magától a fiatalembertől kér ez irányban felvilágosításokat Különben is kicsit furcsa ember, állandóan vidám, kedélyes históriákat beszél el életéről, azonfelül gyakran órákig hatalmas kottahalmaz fölött görnyed, olykor halkan fütyül és énekel, élénk gesztusokat csinál és szorgalmasan rója a vonalas papírra a kottafejeket. Mikor bemutatkozik, azt mondja: Serly Brunner André vagyok. Serly, Serly... nagyon ismert név, vájjon honnan is emlékszem erre a névre? Serly, adja meg a választ a fiatalember, valóban híres és emlékezetes név, amit nagyapámnak, néhai Serly Lajosnak köszönhetek. — Ki volt Serly Lajos? születése. Ez azonban távolról sem sikerült úgy, ahogyan ő azt szerette volna és súlyos ráfizetésekkel indult, amit nagyapám már nem tudott elviselni ... De van az ő személyével kapcsolatban még egy érdekesség. Ki szerezte a „Kék nefelejts“-et? —• Micsoda? — Még máig is folyik a tudományos vita, hogy vájjon ki volt az annyira híres és népszerű, gyönyörűszép nő a szerzője, amelynek a címe: Kék nefelejts. Ennek a szerzőségét is neki tulajdonítják, ez azonban még nincsen bebizonyítva, a vélemények megoszlanak s egyesek Serly Lajost, mások pedig gróf Bánffyt tartják a Kék nefelejts szerzőjének. — Ez az én nagyapámnak a története... Határozottan érdekes történet. De nem kevésbé érdekes az egykori magyar zeneszerző unokájának, a fiatal Serig Brummer Andrásnak a története sem, aki maga is ismert zeneszerző és karnagyg. Budapesten nem nagyon ismerik, annak ellenére, hogy gyakran volt már itthon. De híressé ott lett, ahol eddig is dolgozott, Newyorkban. Hallgassuk meg, hogy Serig Lajos unokája hogyan került ki Amerikába és hogyan sikerült ott neki, fáradhatatlan munkával szép és értékes eredményeket elérni. Amilyen szívesen beszélt azonban az imént nagyapjáról, annyira húzódozik most, mikor saját magáról van szó . . . — Ah, semmi az egész, egyáltalán nem érdekes. De lassan mégis kötélnek áll. — Hát az úgy volt — kezdi el lassait és komoly arccal maga elé néz —, hogy már az édesapám kikerült Amerikába. — Ő is zeneszerző volt? A régiségkereskedő fia — Nem, régiségkereskedő volt s az ő üzlete, azaz nem is üzlete, hanem üzletei, mert volt kereskedése Amerikában, Parisban és Kairóban is, az egész világon a leghíresebb ilyenfajta üzletek közé tartoztak. Én pedig már egész kis koromban nagy kedvet éreztem a zenéhez és mint tizenkétéves kisfiú, nyilvános hangversenyeken léptem fel, min hegedűművész . . . Több aranyérmet is nyertem. Később azonban áttértem a brácsára. Ezt sokkal inkább megfelelőnek tartottam a magam számára. Mint tizennyolc éves fiatalember pedig tagja lettem az amerikai nemzeti szóló zenekarnak, amely Amerika második szimfonikus zenekara. Később pedig karnagya lettem ugyanennek a zenekarnak. Sőt egy időben nagy népszerűségnek örvendett Amerikában saját kvartettem is. — Színházzal és filmmel is foglalkozik? — Igen, mindig is nagy kedvet éreztem magamban mindkettőhöz. Ennek talán az is oka lehet, hogy olyan középiskolába jártam, ahová csupa színész fiatalember járt Amerikában vannak ilyen iskolák. Ott kaptam kedvet a színészethez és magam is felléptem több prózai szerepben. — Miért van ilyenformán, hogy nem lett magából színész? — Rájöttem, hogy a színészi pálya nem nekem való és jobbnak találtam, ha ha maradok első szerelmemhez, a zenéhez. Voltam azonban Tttila hadnagy, Csókon szerzett vőlegény.. . Maga már nem emlékezhetik rá, az idősebbeknek azonban minden bizonnyal még élénk emlékezetében él, Serly Lajos, a nyolcvanas évek híres és népszerű karmestere. A régi Nemzeti Színháznak volt a karnagya, sok, akkoriban nagy sikert aratott operett szerzője. — Említsen egypár ilyen operettet. — Például a Titila hadnagy, a Csókon szerzett vőlegény, a Cinka Panna és még számos, az akkori időkben nagyon népszerű operett fűződik az ő nevéhez. Ismert és közszeretetben álló ember volt ő Budapesten. — Járt külföldön is? — Hogyne, majdnem egész Európát beutazta magyar tagokból álló szimfonikus zenekarral. Mikor zenekarát megszervezte és arra határozta el magát, hogy külföldi turnéra indul, az az elgondolás vezette, hogy megbecsülést és elismerést szerez külföldön a magyar zenei kulurának. És ezt minden bizonnyal el is érte, mert ahol járt, mindenütt nagy sikert aratott. — Természetesen anyagi szempontból is jól jövedelmezett ez a turné? — Igen, nagyapám akkor meglehetősen sok pénzhez jutott, hiszen híres zeenkarával Amerikát is megjárta. Csakhogy olthatatlan szeretete, amely a színházhoz fűzte, belevitte őt olyan vállalkozásba, amelyen majdnem egész, tekintélyes vagyona rajta veszett. — Mi volt ez a vállalkozás? — Mint a színház rajongója, a magyar színházi kultúra fejlesztése érdekében határozta magát arra, hogy színháza építtet. Elhatározását valóra is váltotta, s így tulajdonképpen az ő nevéhez fűződik a Kisfaludy-színház meg 44 órás tisztviselő) munstallét nyilvántartása törvényesen védett rendszerünkkel munkaadó és tisztviselők szempontjából egyaránt ideálisan megoldható időbélyegző órával, vagy óra nélkül. Az időbélyegzőóra személyektől függetlenül, gépi megbízhatósággal, könnyen áttekinthető formában rögzíti meg a szükséges adatokat. Felvilágosítással készséggel szolgál: ÓRAGYÁR, Tömő utca 26. Telefon: 138—410. én már gépszerelő és fotoriporter is és ilyen minőségben meglehetősen sokat is kerestem. De, hogy folytassam, a színészetet így abbahagytam, ám, hogy ne kelljen otthagynom a színházat, amelynek a hangulatát annyira szerettem, én végeztem el az operettek és revük zenei beállítását. Aztán kiutaztam Hollywoodba, ahol készítettem néhány filmzenét, de nem slágerzenét, hanem úgynevezett aláfestő zenét, többek között egy rövid filmhez is, amelynek a főszereplője Grace Moor volt. Ez a film nem került át Európába. — Hányszor járt Európában? — Körülbelül hat izkenc, de annak, hogy ilyen gyakran hazajárok, olyan oka van, amelyről nem szívesen beszélek. — Meddig marad? Az unoka magyar filmzenét készít — Májusig, azután utazom vissza. Közben azonban befejezem azt a munkát, amelylyet megbíztak, kaptam ugyanis egy nekem nagyon tetsző forgatókönyvet, amelyhez én készítek aláfestő zenét. A munka folyik, a felvételek közelednek a befejezéshez és én is még ezen a héten remélhetőleg befejezem a munkámat . . . Ezt mondja Serig Lajos unokája és mint látni lehet az unoka mindenképpen méltó lehet a nagypapához... DÉR ENDRE Zsizsikveszély fenyegeti a borsó- és lencsekivitelt Az évről-évre fejlődő borsó- és lencstermés értékesítését komoly veszély fenyegeti. Ausztria, Csehszlovákia és a nyugati piacok kapuit már évek óta lezárták a magyar borsó- és lencsekivitel előtt, mert a magyar borsó és lencse zsizsikkel fertőzött és emiatt táplálkozásra alkalmatlan. A német piac ugyan eddig még nyitva volt a kivitel előtt, de ott is csak állati takarmányozási célokra engedték meg az utóbbi időben a magyar borsó bevitelét. Németország is foglalkozik azonban azzal a tervvel, hogy végleg lezárja a sorompót a zsizsikes áruk bevitele előtt, ami azzal a következménynyel járna, hogy többmillió pengő értékű borsó- és lencstermésünk eladhatatlan lenne. Az exportőrök emiatt kérték a fölművelési minisztériumot, hogy sürgős intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy még az új termés előtt zsizsiktelenítő telepeket létesítsenek a termelési központokon és kötelezzék a gazdákat a zsizsikos áru fertőtlenítésére. LÓSPORT Égetőversenyek. A februári meeting utolsó napja igen gazdag programmot ígér. Van olyan futam, melyre tizenkilenc lovat neveztek. A nap attrakciója az lesz, hogy a Nemzetközi versenyben megjelenik a startnál Elmés, a tavalyi derbynyerő. Munka formái alapján győzni is fog Bájos vagy András előtt. Junakot kivéve, a többi benevezett ügető nem méltó ellenfele a derbygyőztesnek. A programmot a Háromévesek versenye nyitja meg, melynek valószínű győztese Rozmaring lesz, mely tavaly, mint a legjobb kétévesek egyike, tért téli pihenőre. Igen jó futást várunk azonban Willytől is. A Dáridó-díjban Monon és Mikola vívhatnak komoly párharcot egymással. Amelyik kevesebbet ugrál, az fog győzni. A Kettesfogatú handicapben a két elölről induló kettes, Biztos—Sterling és Jesne— Basa közül kerül majd ki a győztes. A Mechanikus handicapben Palóc az élről bevezethet, bár megfelelő hajtóval Hyperot igen komoly esély. Az Éber-díjban, ha formát fut, Batu khán-nak nincs komoly ellenfele. Különösen, miután Groo Peggy-vel valószínűleg a Tavaszi handicapre vár istállója, Basta mostanában nincs jó formában. A Nemzetközi handicapben Győzőben és Magvasban bízunk leginkább, bár a hátulról induló Muscicapa minden számítást felboríthat. A Farsangi handicapben Szoknyahőst kellene jelölnünk, de Scillinger lovát az utóbbi időiben mindig diszkvalifikálják, így inkább Orsolyát és Mimózát tippeljük. A Bohémdíjban Rabló esetleg megismételheti legutóbbi győzelmét, annál inkább, mert Peter Pilot igen tisztátalanul üget. A Határhelyi-díj hatalmas mezőnyéből hajtóengedéllyel Doba alig verhető. Az utána következő esélyek Sirocco és Úipéter. Jelöltjeink: I. Rozmaring—Willy. II. Mikola— Manón. III. Biztos-Sterling—Jósnő-Pasa. IV. Hermina-istálló—Hyperol. V. Batu khán—Groo Peggy. VI. Győző—Magvas. VII. Elmés—András. VIII. Orsolya—Mimóza. IX. Feiser-hajtás—Peter Pilot. X. Dóba—Sirocco. Eladó grácisaroxbéritóz mastyar állampolgárnak penző ellenében. Ajánlatok „160.000.“ jeligére Hausenstein és Vrogler r. t. hirdető irodába, V., Dormetta u. 8. Fiatal, jó megjelenésü, intelligens utazó ki a dunántúli textilüzletekben jól be van vezetve és a selyemszakmát is érti, felvétetik. Ajánlatok .Gyár jeligére Balogh hirdetőbe, Szent István-körút 9. keretnek.