Ujság, 1938. március (14. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-18 / 62. szám

PÉNTEK, 1938 MÁRCIUS 18 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG KERESKEDELEM ••politikánk új felada­t“——— fok előtt áll. Az új Németország gazdasági kisugárzása átalakítja a mi lehetőségeinket, céljainkat is. Mezőgazdaságunknak piacra van szüksége, az országnak devizára: ezt a két szempontot kell összhangba hozni. Szomszédunkban belátha­tatlan lehetőségei nyílnának agrárkivitelünk­nek, de a devizaszerzés lehetőségeit távolabbi piacokon kell keresnünk. A devizapolitika áldozatot követel a mezőgazdaságtól, a német­­országi agrárexport áldozatot az ipartól. A kereskedelempolitika művészetével kell az áldozatot elviselhetőbbé tenni. Az elmúlt két évtized zavaros hullámai eleget vetették fel s le kereskedelempolitikánk hajóját, a hullám­zást ezután is biztosan ki fogja bírni. A Phönix-állomány átadásának keresztülvitelére összehívták az Unitas közgyűlését Mint az Újság jelentette, a Phönix állo­mányának az Unitasra történő átruházása ügyé­ben megindult tárgyalások eredményesen befe­jeződtek és ennek folytán az állomány-átadást április 1-én viszik keresztül. E célból március 26-ra összehívták az Unitas közgyűlését, ami azért vált szükségessé, hogy egyrészt beválaszt­hassák az Unitas igazgatóságába az új főrész­vényesek megbízottait, másrészről, hogy az állomány átadására vonatkozó szerződés meg­kötésére a közgyűlés is felhatalmazást adhas­son. Az Unitas első közgyűlése tárgysorozatá­nak erre vonatkozó pontja a következőképpen szól: „A Phön­ix Életbiztosító Társaság ma­gyarországi életbiztosítási állományának a tár­saságra való átruházása, valamint a társaság részvénytöbbségének az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, az Assicurazioni Generali Magyarországi Igazgatósága és a Gazdák Bizto­sító Szövet­ezete részéről való átvétele tárgyá­ban létesítendő szerződés megkötésére a felha­talmazás megadása." Értesülésünk szerint a Pénzintézeti Központ, mint a Phönix kirendelt gondnoka, az átadás­sal kapcsolatos összes technikai munkálatokkal teljesen elkészült, ami az átadás zavartalan lebonyolítását már eleve biztosítja. Az Unitas személyi kérdéseiben is megállapodtak már a főrészvényesek. Erre nézve azt a megoldást vá­lasztották, hogy vezérigazgatót nem neveznek ki, hanem a főrészvényesek kiküldöttei együt­tesen fogják az Unitas-t irányítani. Éppen négy éve jött létre a római egyezmény... A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara külkereskedelmi szakcsoportja Hantos Elemér ny. államtitkár elnöklésével ülést tartott, ame­lyen az elnök megemlékezett arról, hogy éppen ezelőtt négy évvel jött létre a római hármas egyezmény. Németország és Ausztria egyesülése a római hármasegyezményt megszüntette és új helyzet elé állítja kereskedelempolitikánkat. Székely Artur dr. előadó hangsúlyozta, hogy a kivitel kockázatát lehetőség szerint minél több piac között kell megosztani. A mezőgazdasági cikkeknek messzibb piacokra való szállítása a magas fuvarköltségek következtében nehézsé­gekkel jár. Több felszólalás hangzott el, ame­lyeken különösen a balkánállamokkal való ke­reskedelempolitikai viszonyunk megerősítését követették. Akadály nélkül­­üülleth­ek külföldiek a Mezőgazdasági Kiállításra A szomszédos államok területén á­s utolsó napokban olyan hírek terjedtek el, hogy a Me­zőgazdasági Kiállítás igazolványaival Magyar­­országra utazni kívánó külföldieket a magyar hatóságok nem engedik át a határon. Ezzel a híreszteléssel szemben a kiállítás rendezőbizott­sága illetékes helyről nyert értesülés alapján közli, hogy a kiá­ll­ási igazolvánnyal Jugoszlá­viából, Csehszlovákiából és Romániából Ma­gyarországba utazni akarók részére a magyar hatóságok minden különleges rendszabályok nélkül lehetővé teszik a beutazást, csupán a volt osztrák területről beutazókkal szemben alkalmaznak szigorúbb ellenőrzést. Országos vásáron Március 20-án, vasárnap: Békés, Budapest, Tiszaföldvár, március 21-én, hétfőn: Csákvár, Dunaföld-Vár, Bácsbokod, Gödöllő, Gödre, Izsák, Kapu­vár, Magyarmecske, Martonvásár, Mosonszent­­jános, Nemesvid, Németboly, Ócsak­öriszent­­péter, Ősi, Pereg, Ricse, Rum,­­ Salgótarján (állatvásár), Szécsén, Szendrő, Szőlősgyörk, Tatabánya (országos), Tokaj, Und, Zalaapáti, március 22-én, kedden: Dunaföldvár, Kál­máncsa, Martonvásár, Nyikosszéplak, Somlyó- Vásárhely, Sümeg, Szécsén, március 23-án, szerdán: Hőgyész, Jászbe­rény, Pátra, Porcsalma, Somogyszob, Tisza­­karád, március 24-én, csütörtökön: Kercseliget, Ne­­mesdéd, Sajtoskál, március 20-án, szombaton: Battonya, Bük­­kösd, Cibakháza, Kehida, Marcali, Rédics, Szekszárd (havi), Törökkopány, Vásárosmiske, március 27-én, vasárnap: Füzesgyarmat, Sza­badszállás, Túrkeve. Hogyan reagált a tőzsde a világpolitikai eseményekre? Átlag 18,6 százalékos áresés az Anschluss áfa, 6,5 százalékos jövedelmezőség A budapesti tőzsde, amelynek világgazdasági és világpolitikai összefüggéseivel értékpiaci ro­vatunkban napról-napra foglalkozunk, az An­­schluss napjai óta iránytű nélkül áll. A nagynémet birodalom megalakulása számos kereskedelempolitikai, ipari, pénzügyi és va­gyonjogi problémát vet fel, amelyeknek végle­ges rendezése előtt természetesen bizonytalanság uralkodik. De a Frankfurter Zeitung március 16-i számában óva int attól, hogy a­z átmeneti intézkedéseket gazda­sági tekintetben végleges­í1e1tnek tekintse a külföld, nevezetesen n­e b­o­­­csátkozzék találgatásokba a schil­­ling és márka jövőbeli érték­­viszonya, valamint az ausztriai Az áreséseket a március 11-i árfolyamokkal szemben tünteti fel a táblázat százalékokban: a „fekete kedd" árfolyamait csak szemlélte­tésre sorolják fel. Az áresések átlagban 18,6 százalékot tesznek ki, ha egyes papíroknál meghaladják a 23 százalékot is. Bi­zonytalan időkben és viszonyítva a múlt év „fekete kedd"-jének már amúgy is nagyon ala­csony árfolyamaihoz, fel kell vetni a kérdést, hogy a Bauxit valóban kevesebbet ér-e egy hét óta 24,6 százalékkal, vagy a Gumi 26,8 százalékkal, nem szólva a Hungá­ria Műtrágyáról, amely állandó fejlődés közepette 21,5 százalékkal esett? Bizonytalan időkben a tőzsdék is bizonytala­külföldi kölcsönök és a transzfer­szolgálat rendezéséről. Óvakodni kell — írja a mértékadó német lap — az egyes kül­földi tőzsdéken eszközölt ijedelemből, vagy spekulatív okokból kialakult „pánikárfolyamo­­kat” valódiaknak tekinteni. Azt hisszük, hogy ez a figyelmeztetés a budapesti tőzsdének is szólhat. Vessünk egy pillantást az árfolyamalakulásra, az Anschluss óta. Az alábbi táblázatban szembe­állítottuk az 1937 április 27-i „fekete kedd“ ár­folyamait a német csapatok bevonulásának napján, 1938 március 11-én kialakult árfolya­mokkal, valamint a csütörtöki tőzsdei zárlat árfolyamaival. nők, de ez nem ok arra, hogy teljesen megfeledkezzünk saját erőinkről, arról a konjunktúra-javító programmról, ame­lyet a kormány — mint Darányi miniszter­elnök a felsőházban is hangsúlyozta — keresz­tül fog vinni és végül arról, hogy a nagynémet birodalom közvetlen szomszédsága reánk, mint mezőgazdasági országra milyen jelentőséggel bír. A Frankfurter Zeitungnak való­színűleg igaza van abban, hogy rosszul fog járni, aki az átmeneti idők árfolyamait „való­diaknak" tekinti. Végül is nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 5—8.3 százalékig terjedő rentabilitás a mai időkben sem megve­tendő... Árfolyam "2“'53 „ 1937. 1938. 1938. íresés '/1-ban -e IV. 27. III. 11. III. 17. III. 11-gyel 2 szemben !? HungáriaMalom - , , « i i , ■ 85.— 36.50 32.— 12.3­8.3 Bauxit 215.— 207.— 156— 24.6 7.7 Kőszén 456.— 414— 352— 14.9 5.7 Salgó , 45.— 38— 30— 21— 6.6 Urikányi 63.— 47.50 38.50 24.6 6.5 Ganz , 21.50 27.— 22— 18.5— Rima­­ 100.— 87— 74.80 14.1 6.6 Fegyver­e­i 1 *. I I 1 1 2X— 85.— 84— 71— 15.4— Trust . 90.— 80— 64.75 18.8 6.9 Cukoripar 171.— 145— 129— 11.— 6.2 Hungária Műtrágya 46.— 46.50 36.50 21.5 5.5 Gummi , Itiana SISBU* 100— 82— 60— 26.8 5— átlagos áresés 18.6 óta­­. 6.5% Új kereskedelempolitikai tárgyalások előtt A magyar-osztrák szerződés hatálya még nem szűnt meg Azáltal, hogy Ausztria a Német Birodalom ré­sze lett, a magyar-osztrák kereskedelmi szerző­dés is problematikussá vált. Erre vonatkozólag intézkedés még nem történt úgy, hogy egyelőre a szerződés még hatályban van és rendelkezé­seit a magyar behozatali forgalomban még al­kalmazzák. A megszűnő szerződés az 1932 de­cember 21-én aláírt megállapodáson alapszik, amelyet azóta háromizben módosítottak. 1931 óta negyedévenként magyar-osztrák vegyesbi­­zotság ellenőrizte a szerződés végrehajtását és lelte meg azokat az intézkedéseket, amelyeket a szerződés lebonyolítása érdeké­ben szükséges­nek látott. A szerződés végrehajtása körül évek óta komoly nehézségek mutatkoztak, mert az alapszerződés a magyar kivitel javára 1,5:1 arányban irányozta elő a két ország közötti for­galom alakulását. Ezt az arányt azonban nem sikerült biztosítani és 1937-ben már csak 1.15:1 arányban alakult a magyar-osztrák kereske­delmi mérleg ami annál kedvezőtlenebb volt, mert a turistaforgalomból Ausztriával szemben mindig jelentékeny tartozásunk keletkezett. A fizetési forgalmat szabályozó klíring­­egyezményt esztendők óta változatlanul hajtják végre, csupán három évvel ezelőtt módosították az elszámolási kulcsot annyiban, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank az osztrák schilling elszá­molásánál is 10 százalékos felárat léptetett életbe. Ausztriából lebonyolított behozatalunkban első helyet a nyers- és megmunkált fa foglalta el 21 millió pengő értékkel, ezt követtek a pa­piros és papirosáruk 17.6 millióval, nyersfémek 3.6 millióval, égetett szóda 2.6 millióval, vas­áruk és vasfélgyártmányok 4.6 millióval, nyers­bőr 1.8 millióval, rongy 1.8 millióval, fésült gyapjú 1.5 millióval, nyers- és ócskavas 1.4 millióval, pamutszövet 1.4 millióval, gyapjúfo­­nál 1.2 millióval. Jelentősebb mennyiségben hoztunk még be Ausztriából gépeket és készü­lékeket, pamutfonalat és cérnát, villamosgépe­ket és készülékeket, technikai zsiradékokat, ki­készített bőrt, gyapjúszövetet, kaucsukárukat, üveget és üvegárukat, automobilokat, stb. Az osztrák behozatalunk 1937-ben 85,3 millió pen­gőre rugott, amivel szemben a kivitel 99.3 mil­lió pengőt ért el. Kivitelünk fontosabb cikkei voltak: búza 24 millió pengő, vágó- és igásálla­­tok 20 millió pengő, rozs 15 millió, baromfi 7.5 millió, liszt 5.1 millió, tojás 4.1 millió, friss gyümölcs 3.2 millió, szén 2.6 millió, tengeri 1.6 millió, gépek és készülékek 1.2 millió, friss fő­zelék 1.2 millió, nyers dohány 1.1 millió pen­gő értékben és nagyobb értékkel szerepeltek ki­viteli forgalmunkban még a szalámi és kolbász, kikészített prémbőr, trágyasó, bor, hús, cirok­mag, korpaliszt, stb. A magyar-osztrák klíringben ez idő szerint mintegy 16 millió schilling tartozásunk áll fenn. A klíring likvidálására még nem történt intéz­kedés. Miután valószínű, hogy a magyar­­osztrák szerződéssel kapcsolatos kérdéseket már a Németországgal megkötendő új kereskedelmi szerződés tárgyalásai keretében oldják meg, fi­gyelemreméltó, hogy a 16 millió schilling, azaz 8 millió márka kliring-tartozásunkkal szemben a német-magyar fizetési forgalomban ezidősze­­rint 15 millió márka követelésünk mutatkozik. Az osztrák-magyar klíring likvidálása esetén tehát a német-magyar fizetési forgalomban mu­tatkozó követelés 7 millió márkára csökkent­hető. Az új magyar-német kereskedelmi szerződés megkötésére kétségkívül mielőbb sor kerül. Ezidőszerint a magyar-német kereskedelmi for­galmat az 1931 július 18-án létrejött szerződés szabály­ozza, amelyet 1933-ban, 1934-ben és leg­utóbb 1937 június 6-án pótegyezményekkel mó­dosítottak. A fizetési forgalom a devizakompen­­záció-rendszer elvei alapján folyik, amelynek lebonyolítását a Magyar Nemzeti Bárda a múlt hét elején módosította olyképpen, hogy a már­ka­követelések csak a mindenkori márka-tarto­zások arányában számolhatók el. Németországból 1937-ben 124.7 millió pengőt ért el behozatalunk és kivitelünk Németországba 141.5 millió pengő volt. Egészen meddő lenne találgatásokba bocsátkozni Magyarország és a nagynémet birodalom külkereskedelmi forgal­mának új szabályozása tekintetében: tény csak annyi, hogy új kereskedelempolitikai tárgyalá­sokra lesz szükség, amelyeken a magyar érde­keket bizonyára hatékonyan fogjuk megvéden. A MAGYAR KERESKEDELMI CSARNOK NAGYKERESKEDŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Madarassy-Beck Gyula báró dr. elnökké válasz­tásának 20-ik évfordulóján, március 23-án, ju­biláns díszközgyűlést tart a Kamara nagyter­mében. Ezt követőleg ünnepélyes estebéd lesz a Hungária-nagyszállóban. A jubileum alkalmával A PESTI TŐZ­SDE új száma az érték- és gabona­tőzsdei helyzetről, osztalékhírekről, új ipari tranz­akciókról érdekes információkat közöl, leplezik le Madarassy-Beck Kereskedelmi Csarnokban szobrát. Gyula bárónak a felállítandó mell- u A bécsi magyar háztulajd­on kérdése Miután körülbelül ezer bécsi ház van magyar tulajdonban, az osztrák események az ingatlan­jogi kérdést is aktualizálják. Egyelőre semmi­féle intézkedések sem történtek, de hangsú­lyozni kell, hogy Németországban külföldi ház­­tulajdonosokkal szemben nem tettek más in­tézkedéseket, mint a külföldiek vagyonával szemben általában: a házak megmaradtak régi tulajdonosaik birtokában és a házbérbevételek a tulajdonos javára kamatmentes zárolt szám­lán kezeltetnek. Erről a számláról a tulajdonos utazási célokra igénybe vehet bizonyos össze­geket, azonkívül német kötvényeket vásárolhat, amelyek három százalékkal kamatoznak és a kamat a külföldi háztulajdonos származási or­szágának valutájában transzferálható is. Be kell várni, hogy milyen intézkedések történnek erre vonatkozólag­ Ausztriában, ahonnan a külföldi háztulajdonos házbérbevételeit szintén csak zá­rolt számlákban kapta meg. Németországban azonban nem sajátítottak ki egyetlen házat sem és így a magyar háztulajdonos te nyugodtan vár­hatja meg a rendelkezéseket abban a tudatban, hogy aligha fog rosszabbul járni, mint az ed­digi ausztriai háztulajdonnal. A MAGYAR NEMZETI BANK főtanácsa már­cius 17-én ülést tartott, amelyen az elnök ke­­gyeletes szavakkal emlékezett meg a bank meg­választott alelnökének és a főtanács tagjának, Vértesy Sándor dr. m. kir. titkos tanácsosnak elhalálozásáról. Helyébe a főtanács az alap­szabályok 28­ cikke értelmében Haggenmacher Henrik póttagot, a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde helyettes vezérigaz­gatóját hívta be.★ A MAGYAR KÖZGAZDASÁG e heti számában rész­letes tudósítások számolnak be az ausztriai események gazdasági hatásáról. A HUNGÁRIA VILLAMOSSÁGI svájci érde­keltjei a társaság közgyűlésére Budapestre ér­keztek és Chorin Ferenccel folytatnak tárgya­lásokat. ÉRTÉKPIAC Általános lanyhaság A budapesti értéktőzsde magatartásával az Anschluss óta a rovat más helyén foglalkozunk. A csütörtöki tőzsdenap lefolyását a vé­teli megbízások hiánya jellemezte. A publikum köréből sok eladási megbízás érkezett, de az üzletkötések szórványosak voltak és inkább egyes kontreminpozíciók fedezése által jöttek létre. Még azt sem lehet mondani, hogy a kon­­tremin újabb fedezetlen eladásokat eszközölt volna; erre technikailag sem volt módja, mert nem talált vevőkre. Az erős kínálat folytán na­gyobb árfolyamcsökkenések álltak elő, amelyek­ből a tőzsdeidő második felében egy rész meg­térült, de az előtte való napi árfolyamokkal szemben a zárlat mégis jelentékenyen olcsób­­bult árfolyamokon történt. Csütörtökön is befolyásolta a tőzsdét, hogy a fixpiacon az aranyjáradék to­vább lanyhult és már 8 pengőn áll, da­cára annak, hogy a francia frank a határ­időpiacon javult és a schilling árfolyama Zürichben nyitáskor 57, zárlatkor 59 svájci frank volt, tehát lényegesen javult. A francia frank deportja egy hónapra már csak 12 szá­zalék, három hónapra pláne csak 9,5 százalék, ami azt jelenti, hogy ezen az időn belül a spe­kuláció legfeljebb egyszázalékos ár­folyamesésre számít. A londoni tőzsdén a párisi devizát 161-gyel jegyezték, ami bizo­nyos stabilitást jelent az utolsó napok nagyobb ingadozásaival szemben. A bécsi tőzsde zárva volt csütörtö­kön i­s és miután az értékpapírkereskedelem Bécsben általában szünetel, onnan még tájékoz­tató árfolyamok sem érkeztek. Viszont a l­o­n­­­doni tőzsdén látható idegesség mutatkozott és bár nem történtek nagyobb mértékű likvidá­­ciók, az irányzat az egész vonaton elgyengült. Osztrák kötvények jegyzése név­leges volt a londoni tőzsdén, a né­met kötvények árfolyama lemor­zsolódott. Ez az utóbbi tény mindenesetre azt mutatja, hogy a City a világpolitikai ese­mények megítélése tekintetében még mindig nem optimisztikus. Egész Európában csak a berlini tőzsde indult barátságos irányzattal, de az átalakulás ott sem volt teljesen egységesnek mondható. Langhította a budapesti tőzsdét az a hír is, hogy a cseh­szlovák kisgazdák kiléptek az úgyneve­zett „aktivista" csoportból és a szudétanémet­­ség álláspontját tették magukévá, bár a prágai tőzsde hangulata általában nyugodt volt, mert azt hiszik, hogy az időknek megfelelő megegyezés a csehszlovák állam nemzetiségeivel lét­re fog jö­nni. A csütörtöki tőzsdén egyes részvények ár­folyamait időközönként túlzott árukínálat miatt fel kellett függeszteni, ezek között volt a Bauxit, Salgó, Urtkányi, Ál­­lamvasút, G­u­m­­m­i, Vasú Horgalm­, a Műtrágya és a Láng. A tozsik­idő vége felé és az utótőzsdén némileg javult a hangulat. Végeredményben: Olcsóbbodtak: a Bauxit 31, a Kőszén 28.50, a Gschwindt 15, a Gummi 10.75, az Urtkányi 6.50, a Trust 6, a Rima 5.70, a Cukor-

Next