Ujság, 1938. március (14. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-18 / 62. szám

PÉNTEK, 1938 MÁRCIUS 18 ÚJSÁG Lausanne, Helsinki, Athén és London a riválisok. A rendezés oda­ítéléséről a június­ londoni konferencia dönt Kairó, március 17. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusán elhatározták, hogy a németek által népszerű­sített vitorlázó­repülést, mint bemutató számot felveszik az olimpiai játékok műsorába. A német kikül­dött bejelentette, hogy Németország Nemzet­közi Olimpiai Intézetet alapított, Cárl Diem dr. vezetésével. Az intézet által kiadott olim­piai szemlét a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság hivatalos közleményével együ­tt ad­ják ki. Az 1944. évi olimpiai játékok rendezéséért a következő városok folyamodtak: Budapest, Lausanne, Helsinki, Athén és London, míg a téli játékokat St. Moritz és Oslo szeretné megrendezni. Az 1944. évi olimpiai játékok megrendezésének kérdésében a Londonban június második hetében tartandó Nemzetközi Olimpiai Bizottság Ülése dönt. Japán olimpiai hajókat épít Tokio, március 17. Japán legnagyobb hajó­építő vállalata, Nippon Yueen Kaisha meg­kezdte három 16.500 tonnás személyszállító gőzös építését, amelyeken majd annak ide­jén az olimpiai játékokon résztvevő ver­senyzőket és érdeklődőket fogják Japánba szállítani. Cseh II. a teljes gyógyulás útján Vasárnap Varsóban játszik a Hungária—Újpest kombinálttal A magyar futballhívők egyesületi különb­ség nélkül nagy örömmel üdvözölték a hosz­­szú betegségéből felgyógyult Cseh II. Lászlót, a Hungária kitűnő válogatott középcsatárát, amikor vasárnap a Budafok ellen ismét baj­noki mérkőzésen szerepelt. Cseh N­. László csütörtökön megjelent az Országos Társadalombiztosító Intézetben röntgen-vizsgálaton, ahol az orvosai azt igyekeztek megállapítani, hogy a vasárnapi mérkőzés idézett-e elő valamilyen változást a játékos szervezetében. Az OTI központi felülvizsgálati osztályán Jancsó Lajos dr. főorvos vezetésével megvizsgálták Cseh N­.-t. A vizsgálat eredményéről Pollatschek Gyula dr. főorvos a következőkben tájékoztatta az Újság munkatársát: — A röntgen további feltisztulást muta­tott ki. A physikális vizsgálat alig mutat eltérést. A vérsejtsüllyedés normális. Cseh egyébként teljesen láztalan. Általában össze­gezve a vizsgálat eredményét, örömmel ve­hetjük tudomásul, hogy Cseh a teljes gyó­gyulás útján van. A tréningeket már erősebb mértékben folytathatja, sőt a mérkőzéseken is részt vehet. Értesülésünk szerint Cseh II. elutazik Var­sóba a Hungária—Újpest kombinált csapat­tal, amely vasárnap a lengyel válogatottal mérkőzik. Részt vesz természetesen a már­cius 27-i Hungária—Elektromos-mérkőzé­sen is. A kékfehérek rajongói bizonyára a leg­nagyobb örömmel értesülnek arról, hogy a nehéz akadályt jelentő latorca utcai mérkőzé­sen is Cseh irányítja a kékfehérek csatárso­rát­ Érdeklődéssel várja Cseh további sze­replését a szövetségi kapitány is, aki úgy Cseh Lászlót, mint a magyar futball másik kiválóságát, Sárosi György dr.-t mielőbb kombinációba szeretné már venni a váloga­tott csapatban. Újpest B—Pl­ócus B 2:0 (2:0) Csütörtök délután játszották le az Aschner­­serlegért folyó serlegmérkőzést a két újpesti csapat tartalékegyüttesei. A találkozásból a li­la fehérek kerültek ki győztesként 3:0 (2:0) arányban. A gólokat Tóth (2) és Salamon rúg­ták. A győztes csapat legjobb embere Szalay volt, a sokszoros válogatott fedezet, aki mér kezdi visszanyerni régi formáját. Valószínű, hogy csütörtöki játéka után legközelebb megint az Újpest nagy csapatában játszik. Három magyar atléta a berlini fedettpályaversenyen Berlinben szombaton nagyszabású fedett­pálya atlétikai verseny lesz, amelyen igen előkelő nemzetközi mezőny áll starthoz. Több kiváló magyar atlétát is meghívtak, elsősorban Szabó Miklóst, aki meg is ígérte az indulását, később azonban megsérült, ami miatt le kellett mondani a berlini sze­replését. Végül három magyar atléta rész­vétele vált bizonyossá: Gyenes Gyula, Ko­vács József és Iglói Mihály a három induló. A három magyar atléta csütörtök este uta­zott el Berlinbe. Birkózóválogatottak Olaszország ellen A birkózószövetség csütörtökön este válo­gatott a március 30-án Firenzében tartandó IV. magyar-olasz nemzetek közötti váloga­tott birkózómérkőzésre. A magyar csapat a következő felállításban veszi fel a küzdelmet: Tóth II. (UTE), Tóth I. (UTE), Ferenc (BSzKRt), Sóvári (Húsos), Mohácsi (Test­vériség), Kőrössi (MAC), Botond (Húsos). A csapat az utánpótlás legkiválóbb verseny­zőiből áll. Munkában a fegyelmi bíró! Berta Sándor, a Nemzeti Liga Ügyesbírája a Törekvés—Újpest-mérkőzésen kiállított játéko­sok ügyében most ítélkezett. Nemes (Törekvés) 20 pengős, az újpesti Vincze pedig 10 pengős pénzbüntetést kapott. " Fegyelmi ügyekkel foglalkozott a fellebbviteli bizottság, amely az őszi Újpesti­ Törekvés-mér­kőzésen kiállított Baloghot — a Törekvés fel­lebbezésére — tíz pengő pénzbüntetésre ítélte. Téli olimpiász­á­siverseny nélkül Kairó, március 17. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerda délutáni ülésén elhatározták, hogy az 1940. évi olimpiai téli játékokat a japán javaslat szerint Sapporóban tartják. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elhatá­rozta, hogy a sapporói téli olimpiai játékok sorrendjéből a síversenyeket elhagyják. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nagy saj­nálattal vette tudomásul, hogy a Nemzetközi Síszövetségnek legutóbb, Helsinkiben megtar­tott kongresszusán az olimpiai amatőrszabá­lyok betartását a síversenyzőkre vonatkozóan visszautasították­. Fuj bíró! Érdekes sportelőadás lesz pénteken este Újpesten, a Közművelődi Körben, ahol Aschner Pál, az UTE kiváló teniszezője, az ismert futballbíró tart előadást ezzel a sokatmondó címmel: — Fuj bíró! Az elvakult futballdrukkerek szokták ezzel a kiáltással „körülhízelegni” a fut­ballmérkőzések játékvezetőjét, s most egy futballbíró világítja meg a közönség előtt a játékvezető feladatát, az aktuális bíróproblémákat. Az előadás iránt nagy érdeklődés nyil­vánul meg s az előadó remélhetőleg olyan sikerrel szerepel majd, hogy a hallgató­ság előadása végén elismeréssel kiált fel: — Éljen a bíró! Futballpályán ugyanis ritkán hallani ezt a kiáltást... Védnökavatás az Eszterházy-lövészegyletben A Gróf Eszterházy Antal Polgári Lövész Egyesület hétfőn este a FANSz kaszinó összes helyiségeiben 200 terítékes védnökavató vacso­rát rendezett, amelyen Bartha István kormány­főtanácsos védnökön kívül megjelent Morvay Zsigmond dr. nyug. főispán az Országos Magyar Lövész Szövetség képviseletében, Csécsi Nagy Miklós dr. udvari tanácsos, Horváth Halassy Antal testnevelési vezető és többen a József­város előkelőségei közül. A rendezés Sully Zol­tán elnök és nejének érdeme. ­ Hírek a sportvilágból A Testnevelési Főiskola előadássorozatában legközelebb Szerezsi Endre Sportolók célgimnasz­tikája címmel tart előadást. Az előadás vasár­nap délelőtt lesz.★ Karlsruheban zajlottak le a német tornász­bajnoki viadalok. Németország bajnokságát a Budapesten is sikerrel versenyzett Schwarz­­mann nyerte.* A legjobb elsőosztályú vivők részvételével már­cius 20-án rendezi a BSE jubiláris válogató kardversenyét• Phöbus—Törekvés barátságos futballmérkő­zés lesz vasárnap.* A Welser SC birkózócsapata vasárnap Buda­pesten szerepel. A Budapesti Vasutas SC. látja vendégül a welsi birkózókat. * Elmarad a március 27-re tervezett osztrák­­francia válogatott futballmérkőzés. Az UTE március 20-án az Eötvös­ utca 11. szám alatt lévő vívóteremben rendezi III. osz­tályú­­őrversenyét, amelyre 30 nevezés érkezett. ★ Iso-Hollo, a kitűnő finn olimpiai bajnok és világrekorder sportkarrierje befejeződött. A kö­zeli napokban térdoperáción esik keresztül a finn atléta és orvosi vélemények szerint nem versenyezhet többé. Visszavonulása nagy veszte­sége a finn atlétikának.* A Testvériség SC vasárnap istvánlelki főmű­helyének kaszinó helyiségében országos ifjúsági birkózóversenyt rendez, amelyre 92 nevezés ér­kezett. ’ ★ A Törekvés SE vasárnap klubközi birkózó­­mérkőzést tart Szigetváron a SzAK csapatával. A bécsi Ilakoahl, amely a második ligában vezetett, törölték a bajnokság résztvevői közül. ★ ,4 KISOK futballbajnokságában a Szent István­­gimnázium 5:1 arányban győzött az Izraelita­­gimnázium ellen. ­ S­PORTR­ét sportelőad­ás Budapest Jelentkezett az 1944. évi olimpiai játékok rendezésére . Hepp Ferenc dr.: Lélektani eszközök a sportban A Testnevelési Főiskola népszerű előadás­sorozatában legutóbb Hepp Ferenc dr. főisko­lai tanársegéd, az MFSE ifjusági*elnöke, érde­kes előadást tartott azokról a lélektani problé­mákról, amelyek a sportolás, a helyes sportolás köziben felmerülhetnek. Hatalmas iramban fejlődött a technika a hu­szadik században — kezdte Hepp dr. —, de csak lassan jutott el az ember önmaga felisme­réséhez, saját lelkének és testének tudományos vizsgálatához. Ez jelenti a kezdetét a modern értelemben vett újkori testnevelésnek, illetve modern lélektannak. A verseny­sportban és a játékokban a testiek mellett még fokozottabb szerep jut a szellemi és jellemi­eli képességek­nek és tulajdonságoknak. Ügyesség, mozgékony­ság, éberség, gyors ítélőképesség, sportszerű gondolkodás, akaraterő mindjobban előtérbe nyo­mulnak a testmagasság, izomerő és a súly mellett. Hepp dr. most előadásának tulajdonképeni lényegére, a sportlélektanra tért át. — Már az ókorban a görögöket is foglalkoz­tatták a test és lélek összefüggésének a kérdé­sei, de ekkor csak sejtésekre voltak utalva. In­nen indult el a „mens sana in corpore sano’" általánossá vált elve. A legújabb időkben jutot­tak el odáig a tudósok és a­ testneveléssel fog­lalkozó szakemberek, hogy a test és a lélek ne­velése egymástól el nem választható. A pszicho­lógia számára nagyszerű anyagot jelent a Spor­toló és Amerikában felismerték ennek a jelen­tőségét, több sportpszichológiai laboratórium működik, amelyek ezekkel a fontos kérdések­kel foglalkoznak. — Elsősorban foglalkozunk a szem szerepével — mondotta az előadó. A sportban olyan gyor­san peregnek az események, hogy szinte a má­sodperc töredékrészén múlhat a siker vagy a vereség, tehát a látás, illetve az áttekintés nagy szerepe itt mutatkozik meg a sportban. Példát hoz fel arra, hogy a gyors labdajátékoknál — például a kosárlabdánál — a játékosnak nem­csak a labdát kell figyelnie, hanem ugyanakkor a többi játékost is. Itt jön segítségére az úgy­nevezett „peripheriális" látás, amit úgy fejezünk ki, hogy félszemmel a többi játékost figyeli a kosárlabdázó, miközben a labdát vezeti, vagy továbbadja. Ugyanez ért a futballra is. Azt hívjuk a gyakorlatban labdaérzéknek, hogy a játékos megfelelő helyre tudja adni a labdát és akiben ez hiányzik, az sohasem lehet tökéletesen jó sportember. A labdaérzékben van szerepe az említett pripheliális látásnak. Szerephez jut ez még az i ökölvívásnál és a vívásnál. Jó trük, ha a­ versenyző nem oda üt ahova néz. ■i_ Jelentős tényező a szín is a sportban. A szem speciális szerkezete magyarázza, hogy aki a terem vagy a pálya közepén előre néz, alig tud különbséget tenni a pálya szélén lévő sárga, zöld, szürke öltözetű játékosok között, bár azt tudja a „peripheriális" látás révén, ■hogy hol vannak. A dresszek színeinek meg­határozásánál jelentkezik ennek gyakorlati ha­tása. Ez a magyarázata viszont a tévesen ellen­félnek passzolt labdának. Nagy általánosságban­ a dresszek színe: fekete, fehér, sárga, kék, mert ezek a „peripheriális" látásban is megmarad­nak. A látással kapcsolatban meg kell még je­gyezni, hogy szükséges a helyes passzolásnál annak a tudata is, hogy milyen messze dobjuk a labdát, úgy­szintén annak az érzékelése, hogy a partner, vagy az ellenfél milyen sebességgel halad, vagy közeledik. Ez az intelligens játék titka. A boxolásnál fontos az érzék, hogy a mozgó testet megfelelően találjuk el. A látás mellett nagy szerepe van a többi érzéknek is. Fontos kérdés került sorra, az idegek pro­blémája.­­ A „kinesztetikai" érzékszervek az izmok, szalagok és ízületek közti idegvégződések, ame­­­lyek az izmok és ízületek működését szabá-­ lyozzák és tudatossá teszik. Ezen alapszik a helyes tempóérzék. A futóknál fontos, hogy tudja érzékelni, milyen tempóban halad. Nurmi szinte másodpercnyi pontosságra be tudta osz­tani a tempóját. Befolyásolja természetesen a hatását a kondíció (testi vagy lelki), de fejleszt­hető is. A labdajátékoknál akkor fontos a hatása, amikor a célbadobásról, ütésről, rúgás­­ról van szó.­­ Fontos az, hogy a sportoló „érezze", amit végez. Tudja, hogy jó lesz-e a rúgás? — Ezeket kell a tanulásnál kifejleszteni. A tanításnál tekintettel kell lenni arra, hogy egye­sek gyorsan, mások lassan tanulnak. Vannak, akik abbahagyják a gyakorlást, mert úgy érzik, hogy eljutottak képességeik legfelsőbb határáig. Ez pedig — hiba. Ezért van, hogy az átlag­ember, képességeinek csak csekély százalékát képes kifejleszteni. (Van eset, hogy „tehetséges­­nek indult" ember — elszürkül). Ne felejtsék el a tanítók azt sem, hogy a tanulás nem egyenle­tes előrehaladás. Szükség van bizonyos időre, hogy a tanuló megeméssze a tanultakat, mert csak akkor van alap a további előhaladáshoz. Ez a magyarázata, hogy néha visszaesés mutat­kozik tanulás közben. Tapasztalat mutatja, hogy bizonyos mozgásformát harminc percnél tovább nem szabad gyakorolni. A helyes metó­dus, hogy gyakorlat alatt váltogassuk a külön­­féle mozgás­formákat. Helyesebb többször rövi­­debb ideig, mint kevesebbszer hosszabb ideig gyakorolni. Fontos tényezők az erkölcsi tulaj­donságok: akaraterő, önuralom, kitartás, elha­tározóképesség, a szabályok tisztelete és betart­­ása. Mindebből következik — fejezte be Hepp dr. nagysikerű előadását —, hogy a sport nemcsak testi, hanem az egész ember erkölcsi-szele­t­­testi egységének öntudatos tevékenysége. IL Mese! Ferenc dr.: Aprócá^ck Buctapeai «perlmull)&kól Mező Ferenc dr. gimnáziumi igazgató, az 1928. évi amsterdami olimpiai játékok győztese a Gyopár Turista Egyletben tartott előadásában ismét érdekes adatokkal igazolta, hogy a ma­gyar testi kultúra szerves része a magyar mű­velődéstörténetemnek. Ezúttal fővárosunk sport­­múltjából mondott el érdekes és jórészt eddig ismeretlen eseményeket. A száz évvel ezelőtt dühöngő árvíz krónikájához hozzátartozik a magyar sport klasszikus héroszának, Wesse­lényi Miklós bárónak páratlan teljesítménye is: napok óta lázas betegség gyötörte, de a vész hírére kiugrott az ágyából és három nap, há­rom éjjel fáradhatatlanul részt vett a mentési munkálatokban. Az árvíz összerombolta a pesti lövészeknek a mai Vámház­ körút és Királyi Pál­ utca szögében épült, valósággal építészeti műremekszámba menő lövöldéjét, is, úgyhogy azon a helyen nem is építették fel újra, hanem a mai Lövölde-téren és a Bajza­ utca közti terü­leten emeltek új hajlékot nemes sportjuknak. Mező Ferenc dr. előadása következő részé­ben sporttörténelmi szempontból igen értékes adatot hozott nyilvánosságra. Kutatásai ered­ményeképpen megállapította, hogy az 1839-ben Clair Ignáctól részvénytársaságként alapított Testgyakorló Iskola (Kossuth és Széchenyi is a részvényesek közé tartozott) idők folytán gyak­ran változtatta nevét, így 1844-ben Testgya­­korló Intézet a neve, de az 1852. évről szóló s nyomtatásban is közzétett évkönyve már Pesti Testgyakorló Egylet-nek mondja. 1802-ben Nem­zeti Testgyakorló Egylet, 1865-ben pedig Pesti Testgyakorló Egylet a neve. Ez aztán 1866-ban vagyonával, felszerelésével beleolvadt az akkor alakult Nemzeti Torna Egyletbe és amidőn Clair meghalt (1866-ban), az egylet nyugdíjat szavazott meg feleségének és azt folyósította 1890-ben bekövetkezett haláláig. Mindebből pe­dig az következik, hogy a Nemzeti Torna Egy­let, mint a Clair-féle egylet jogutódja, a jövő évben, 1939-ben ünnepelheti fennállásának szá­zadik fordulóját és így Európa legrégibb sport­­egyletei közé számít. Az első sportcsarnokot Kirpál Antal vendég­lősnek a mai Trefort­ utca helyén épült istállói­ból alakíttatta át az 1863-ban életrehívott Pesti Torna Egylet. A Szentkirályi-utcában ma is álló II. tornacsarnok létesítésében (1870 de­cember 4-én volt az avatója) — tevékeny része volt a magyar szellemi élet nagyjainak, Deák Ferencnek, Kemény Zsigmond bárónak, Jókai Mórnak is. Közéletünk nagyjai közül szorgal­masan látogatta a helyiséget Arany László, Szilágyi Dezső, Hegedűs Sándor, Pulszky Ágost,­­ Berzeviczy Albert és Pekár Gyula pe­dig hosszú időn át az egylet elnökeként tevééé­kenykedett. A Nemzeti Torna Egyletből sarjad­­zott ki tornaegyesületeink jórésze, ilyenformán a centenáris ünnepség előtt lévő egyesület jog­gal tekinthető a magyar torna, sőt a világhírű magyar sport egyik melegágyának. Biztosra ve­hető, hogy a közeljövőben épülő nagy sport­­csarnok is újabb fejlődést jelent a magyar testi kultúrának. ia

Next