Ujság, 1938. március (14. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-19 / 63. szám
Szombat, 1938 március 19 ÚJSÁG AUTÓKIÁLLÍTÁS Pénteken délelőtt nyitotta meg Horthy Miklós kormányzó a Városligetben Horthy Miklós pénteken délelőtt tíz órakor ünnepélyesen megnyitotta a tizedik jubiláris nemzetközi automobilkiállítást a városligeti Iparcsarnok épületében. A kormányzót az Iparcsarnok előtt Bornemisza Géza, Mikecz Ödön miniszterek, valamint Karafiáth Jenő főpolgármester és Éliássy Sándor főkapitány fogadták. Bent az épületben Schimanek Emil műegyetemi tanár a KMAC alelnöke üdvözölte rövid beszéddel az államfőt és ő kalauzolta végig Horthy Miklóst feleségével együtt a kiállítás egész területén. Az Iparcsarnok képe valóban impozáns. A hatalmas csarnokot a kiállítást rendező és megszervező Kádár Imre tökéletesen átalakította. A falakat és az épületet tartó vasgerendázatot több méter magasságban fehér márványszerű anyaggal vonta be és ez a fehér anyag mindenütt széles kék-sárga sávval, a Királyi Magyar Automobil Club színeivel végződik. Emellett mindenfelé örökzöld növények teszik színesebbé és melegebbé a hangulatot. A kormányzó körsétája A kormányzó majdnem két teljes órát töltött az épületben és nézte végig a kiállítás igazán bőséges anyagát. Az egyes kiállítási helyeken a Vezérképviseletek, cégek vezetői fogadták, akik rövid magyarázatokkal is szolgáltak. Különösen kedves jelenet játszódott le a kiállításnak abban a külön csarnokában, ahol a Mercedes-Benz világrekorder versenykocsija, repülőgépmotorjaés a magyar motorkerékpáros bajnokok jármű- Pd, valamint Festetics Ernő Maserati versenykocsija van kiállítva, amely a leggyorsabb volt az idei magyar versenyeken. Mikor a kormányzó az ido motorkerékpárbajnok Kozma Endre motorjához érkezett, az ott feszes vigyázzállásban álló bajnok miután a kormányzó több kérdést intézett hozzá, tiszteletteljes kéréssel állett elő. Megkérte az államfőt, engedji meg, a magyar motorkerékpáros versenyzőknek, hogy azok gépeiket a külföldről a magyar vámok elengedésével hozhassák be. Nem mindennapi jelenet volt aztán, mikor a Magyar Állami Gépgyár kiállításánál Horthy István, a gépgyár igazgatója fogadta a kormányzói párt és mutatta meg nekik a gyár készítményeit, közöttük egy óriási autóbuszt is, amelynek az az érdekessége, hogy két ajtaja vart, egy hátul a felszállók és egy elöl a leszálló utasok számára. Az autóbusznak a hűtője is a modern ízlésnek megfelelően gömbölyűen, valódi bálnafej módjára van kiképezve. Kiskocsié a jövő Mikor majdnem kétórai ottartózkodás után az előkelő vendégek eltávoztak az autókiállítás épületéből, a nagyközönség vette sorba az érdekes látnivalókat. Megállapíthatjuk, hogy a kiállítás, eltekintve a kizárólag milliomosok számára gyártott luxusautók kivitelétől, szinte teljes képét mutatja az automobilipar mai fejlettségének. A kiállítás anyaga, amint ez a mayar vásárlóközönség anyagi erejének megfelel, túlnyomórészben kiskocsikból áll, aminthogy a jövő feltitlenid a kis, olcsó kocsié. Az olcsóság azonban éppen az, amiben a magyar közönségnek nem telhetik annyira öröme, mint a külföld néhány más szerencsésebb országa publikumának. A rendkívül súlyos vámok és különböző adók következtében nálunk még ma is a 4000 pengőt meghaladja, sőt, az ötöt majdnem eléri a legegyszerűbb kis automobil ára. Ezzel szemben a sokkal vagyonosabb Amerikában, hogy az egyes ember vásárlóképessége összehasonlíthatatlanul magasabb, mint nálunk, már valóságos luxusautókolosszust lehet ezer dollárért, tehát mintegy ötezer pengőért vásárolni. Az aránytalanság valóban szembetűnő. De részben legalább segíteni lehetne rajta, mert a kisautók drágaságát majdnem kizárólag az aránytalan vám- és adómegterhelések jelentik. Ezeknek a vámoknak ma már, miután magyar automobilgyártás nincsen, kizárólag pénzügyi jelentőségük van, védelmi célzat nélkül. A pénzügyi eredményt pedig el lehetne érni a vámok csökkentése, vagy teljes megszüntetése mellett is, mert az olcsó autóból sokkal több találna gazdit és az üzemben levő automobil a pénzügyi kormányzatnak leghűségesebb fizetője. Nincsenek merész újítások Ami a kiállítás anyagát technikai szempontból illeti, úgy korszakalkotó újításokat nem látunk, aminthogy kétségtelen, hogy az automobilgyártás a fejlődésnek abból az első szakából, mikor a hirtelen javítások és átalakítások felléphetnek, már kinőtt. A kerekeknek különkülön való felfüggesztése lassanként általánossá lesz, látunk berendezéseket a sebességváltás szerkezetének egyszerűsítésére, viszont az első kerékmeghajtás nem igen biz tért hódítani. Még azok a gyárak, amelyek bizonyos kisebb típusaiknál az első kerék meghajtása mellett törnek lándzsát, más nagyobb kocsijaiknál megmaradnak a konzervatívabb kardántengely és hátsó kerék meghajtás mellett. Üvegmotorok, kettévágott kocsik A kiállításnak oktató szempontból igen érdekes tárgyai egy üveg-celiophan keverékből készített teljes motorja, amelyen a működésben levő gép minden belső titkát elleshetjük, egy óriásira felnagyított kétütemű motor, mely szintén átlátszó és az üzemet szemléltetővé teszi, egy hosszában kettémetszett 2,5 literes Adlerkocsi, valamint egy kiállítási Ford-alváz, mely magasan elhelyezett tengely körül forog és minden oldalról mutatja az autó egész szerkezetét, működés közben. Az egyes kiállítók Ha végigmegyünk az egyes kiállítási helyeken, a Steyr-műveknél az ismert 1—1.6 és 2.3 literes típusoknak látjuk néhány szép példányát. A Ford vezérképviseletnél különösen egy hatalmas Lincoln-Zephyr autó kap meg. A Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. a General Motors gyártmányaival jelenik meg a piacon. Bemutatja az Opel Cadettet, Olympiát, Super Sit-et és Admiralt, valamennyit a teljesen modern amerikaias gömbölyű orral, valamint egy kolosszális nagyságú Buickot. Bárdi József, ez a patinásan előkelő cég Lanciákat mutat be, közülük az egyiket gyönyörű sportkarosszériával, Hanza és Citroen autókat. A Fiat bemutatja összes típusait, mégpedig régi szokásához híven a rendesen szállításra kerülő változatokban. Mind a három főmodellje az 500-as, az 1100-as és az 1500-as egységes elvek alapján épült, fokozatos sorozatot mutat, mind közismert előnyeikkel. Majláth Mihály hatalmas kollekciójából is kitűnik az a gyönyörű BMW sportkocsi, amelyet Szent- Györgyi Albert IVo&ct-díjas professzor vásárolt meg a maga számára. A kiállítás egyik érdekessége Nagy Géza autókarosszéria-üzemének bemutatóhelye. Nagy Géza a legtehetségesebb magyar karosszériakészítő, minden Concours d'elegance fölényes győztese, Magyar Tempó teherszállító gépkocsikat mutat be. Ezek a gépkocsik német alkatrészek felhasználásával Nagy, Géza gyárában készülnek, három nagyságban, 600, 750 és 1000 kg. teherbíró képességgel. A kis járművek rendkívüli teljesítőképessége szinte hihetetlen. Világrekorder autók A Mercedes-Benz Automobil Rt. természetesen polgári használatra gyártott remek kocsijainak egész sorozatával szerepel, az ő kiállításának igazi érdekessége azonban nem is annyira ez, mint inkább világrekorder versenyautója és világrekorder repülőgépmotorja. Versenyautója olyan, mint egy lapos, földön kúszó szörnyeteg Ezzel a géppel érte el Caracciola Rudolf ez év januárjában a 432,7 kilométeres óránkénti sebességet. A legnagyobb gyorsaságot, amit autó közönséges országúton eddig futott. A teljesítmény annál csodálatosabb, mert a rekordkocsi 12 hengerének űrtartalma mindössze 5,5 liter. De minden szakember érdeklődését leköti majd az a Mercedes-Benz repülőgépmotor is, amellyel ................................. a ■. IMN —— Könyvet az Újság könyvkereskedésében vásároljon Vidence az Újság előfizetőinek az összeg előzetes beküldése után portamentesen küldi el a kért könyvet. VII. Erzsébet körút 43. Telefonszám 1-316-28 a „Nagy Dessaui“ fel van szerelve és amely 611 kilométeres óránkénti sebességgel új repülőgépsebességi rekordot állított fel. A kiállításról írt tudósításunk nem lenne teljes, ha nem említenénk meg Sulkovszky Zoltánnak motorkerékpárját, melyen társával együtt bejárta az egész világot és amely a mindenütt összeszedett klubjelvények miatt alig látható. Valamint a közlekedési rendőrségnek felnagyított fényképgyűjteményét, mely bemutatva a különböző előfordult autószerencsétlenségeket, az esetleg még a járművek előtt fetrengő áldozatokkal együtt ugyancsak hatásos propaganda az autóközlekedés ellen. A mindenképpen sikerültnek mondható kiállítás pompás megrendezéséért Kádár Imrét, az Automobilkereskedők Egyesületének igazgatóját, valamint Landauer Eduardot, a KMAC Vezértitkárát illeti meg a dicséret és elismerés. Síró György : A Ford-gyár főképviselete, Hahn Arthur és Társai cég bemutatja a gyár 1938. évi típusait, melyek igen szép példányai a modern ízléses áramvonalnak. Nem kevésbé feltűnő a kocsik aránylag mérsékelt ára, noha szép kivitelük és masszivitásuk magasabb árat is indokolttá tenne. Első ízben állítja ki a cég az amerikaiak csuriárkáját, a Ford-gyár 12 hengeres Lincoln kocsiját, mely a kiállítás sok kocsicsodája között is méltán vonja magára a látogatók csodálatát. Megjelent a színen már a MÁVAG- gyárból kikerült MÁVAG-Ford is, mégpedig úgy a kis Eifel typusban, mint a nyolchengeresben, mely utóbbiból egy Nagy Géza által karosszált hétüléses Pullmann—Limousine luxuskocsi van kiállítva. » CONAN EOYLE FIS HONOIA: „Az emberi ész soha nem volt olyan mélyponton, mint most...“ Sherlock Holmes megteremtőjének fia beszél apjáról, Dr. Watsonról és a spiritizmusról Genf, március közepén. (Az Újság genfi munkatársától.) Kétségtelen, hogy ez az úr, aki szemben ül itt velünk a L’Or du Rhone nevű kedves kis genfi vendéglőben — ilyen párisiasan édes, kockás abroszos „brasserie“-k csak Genfben léteznek — angol. Nézd csak, mondom a társaságom egyik tagjának, hogyan tartja a pipát, így csak az angolok tartják a pipát. Kétségtelen továbbá, mondom, hogy ez az úr valamikor autóvezető volt. Kérlek, mondom — amikor látom, hogy’ a beszélgetés partnere csodálkozva néz rám —, kérlek, ebben nincs semmi különös. Ez az ur olyan merész és éles szemekkel figyeli a borjúkarajt, mintha éppen egy fordulóba menne. És nézd csak, ahogy most kettévágja a karajt... mintha karjával a kormánykerékbe kapaszkodnék. Nem kétséges továbbá, mondom, hogy ez az az utóbbi időben írással foglalkozik. Figyeld csak meg, a mutatóujja és a középső ujján a mélyedéseket. Ezek a toll tartásától származnak. És ha még valamit akarsz tudni, az én véleményem az, hogy ez az ember sokat foglalkozott detektívregényekkel. Ahogy most a zöldbabot mustrálja: ebben van valami sherlock-holmesi. Ha tudni akarod, én azt hiszem, hogy Conan Doyle fiával ülünk szemben, a világhírű író fiával, akinek agyában termett meg Sherlock Holmes, a mindent tudó detektív halhatatlan figurája. Néhány perccel később a pincérkisasszony odaszólt az asztalhoz. — Conan Doyle urat kérik a telefonhoz. Mikor ezt a nevet meghallottam, megfontoltan, mint az amatőrdetektívek szokása, pipára gyújtottam most már magam is. „Igen" — mondottam — „mindez semmi és egészen egyszerű. Egy kis kombinációs talentum, egy kis megfigyelőképesség, na meg aztán, persze, Conan Doyle műveinek alapos tanulmányozása. Akkor igazán gyerekjáték az egész. És hogy lásd" — így folytattam tanulságos előadásomat —, „hogy magad is megtanulhatod az egészet és hogy nem boszorkányos műveletről van szó: lám, elárulok neked még egy kis részletet. Amikor bejöttünk a vendéglőbe, feltűnt nekem az ajtó előtt az a nagy sárga versenykocsi. Megnéztem közelebbről. Az autóra reá volt írva kis betűkkel: Denis Conan Doyle. Dehát ez természetesen csak egy kis útmutató volt. Nem kétséges, hogy különben is azonnal reájöttem volna, hogy ki a kedves szomszédunk." Így kezdődött ismeretségem Denis Conan Doyleval.* A detektívregény atyjának egyetlen fia — Denis Conan Doyle tehát, úgyszólván, Sherlock Holmes testvére — pontosan olyan, mint a régi, szép Niebelungen-filmben — Siegfried. Szélesvállú szőke óriás, kékszemű, nyílt tekintetű germán jelenség. Felesége, aki itt ül most mellette a vendéglő asztalánál, ez a vöröshajú, érdekes fiatalasszonya, Mdiviani hercegnő, azoknak a híres Mdiviani hercegeknek a famíliájából, akikről olyan sokat beszéltek az utóbbi évek társadalmi életében. (Két herceg halálos autóbaleset áldozata lett. Az egyik közülük Barbara Hutton, „Amerika leggazdagabb örökös“-ének volt a férje.) A bemutatkozási formaságokon hamar átesik: jót nevet azon, hogyan „találtam ki" a nevét. Pár perc múlva már Sherlock Holmes atyjáról beszélünk, aki Denis Conan Doyle atyja. — Élt atyjának híres figurája valaha, Mister Doyle? — Nem hiszem. Vagyis ... Sherlock Holmes úr mindenesetre létezett. Egy nap beállított hozzánk. Beküldte a névjegyét. Sherlock Holmes. Ekkor apám hőse már világhírű volt. Azt hittük, hogy ez az ember viccel. De aztán papírokkal bizonyította, hogy tényleg Sherlock Holmesnak hívják. És tudja, hogy mi volt a foglalkozásái! — Fogalmam sincs. A világ legtermészetesebb hangján mondja Conan Doyle: — Detektív volt. Magándetektív. Erről aztán reátértünk a spiritizmusra. * Ugyanis: Denis Conan Doyle elmeséli, hogy apja, a detektívregény azóta olyan sok sikerrel mivelt műfajának feltalálója — ne felejtsük el, hogy Wallace, Sven Elvestad, Agathe Christie és Arno Alexander alakjai el sem képzelhetők a Backerstreet hegedülő örök detektivje nélkül — a fiatal Conan Doyle elmeséli tehát, hogy apját a detektívregény nem is igen érdekelte. Valóban köztudomású, hogy Conan Doyle idejének főrészét spiritiszta kísérletekkel töltötte, hogy az angol spiritiszták vezére volt és hogy Conan Doylék házában úgy jártak ki-be a szellemek, mint máshol a fiú a fűszerestől. — Igen — mondja a fiatal Conan Doyle — apám spritizmusáról rengeteg szó esett, habár az egészen másfajtája spiritizmus volt, mint általában hiszik. A táncoló asztalok, repülő tárgyak és láncaikat rázó szellemek világa abszolúte nem érdekelte apámat. Ellenben hitt abban, hogy van egy belső hang, hogy vannak belső hangok és belső jelenségek, amelyeket meg lehet állapítani, sőt amelyeket tudományosan meg is lehet magyarázni. — Egy példát, Mister Doyle... — Vegyünk egy példát a történelemből. Jeanne d’Arc, az orléansi szűz állítólag egy látomás hatása alatt határozta el magát, hogy a francia hadsereg élére áll. Hát az ilyen földöntúli hangokban hitt apám. Ezekben hiszek én is... És a feleségéhez fordulva: — Zsíros részt parancsolsz. kedvesem° Köszönöm, elég volt... Aztán folytatjuk a beszélgetést. — Mondja, Mister Doyle .. igaz, hogy ön atyja halála után beszélgetett apjával. — Ezek mesék. Nem beszéltem vele. De hát mondom ... nem is erről van szó. Majd hozzáfűzi, kedves gyerekes fejének széles jókedvű mosolyával: Álmodozónak néz? Hát úgy nézek én ki? Nem valószínű. Hiszen pályámat mint egy ismert német gyár versenyvezetője kezdtem. Amikor feleségemet megismertem, abbahagytam a versenyzést. Ha az ember boldog, ne legyen autóversenyző. Ezt megígértem Conan Doyle-nak Amíg boldog leszek, sohasem leszek autóversenyző. * Egy pár percre visszatérünk a realitáshoz. — Foglalkozott a nagy Conan Doyle, amikor detektívregényeit írta, mindazokkal a kriminalisztikai problémákkal, amelyekről írt? — Hogyne. valóban tanulmányozta a különféle hamukat, amelyek egy szivar, vagy egy cigaretta elszívása után megmaradnak. De ezek tudományos dolgok voltak. Aktuális kriminális kérdések nem érdekelték. — Sherlock Holmes híres barátja, Watson dr. rokonszenves figurája létezett? — Igen. Ha nem is Watsonnak hívják. .. kedves, öreg doktor családunknak most is jóbarátja. Különben állandó érintkezésben van a papával. — Kivel? — Atyámmal. — Az előbb azt méltóztatott említeni, hogy a kedves papa nem jelent meg önnek. Conan Doyle krémeslepényt rendel. — Hiszen itt van a különbség. Nem a megjelenéséről van szó. Hanem bizonyos jelekről, amelyek azt mutatják, hogy a másvilágon tovább létezik és tudomást vesz rólunk Már pedig ilyen jelek egész sorát kaptuk tőle. Igaz, kedvesem ... ? A hercegnő lelkesen helyesel. — Igen — mondja bájos mosolyával, miközben egy almát hámoz —, átlátszóan finom és szép kezei vannak —, igen... Denis egész