Ujság, 1938. április (14. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
3 is feltűnt, hogy sok bolt tart ünnepi szünetet. De hogy zsidó, vagy nem zsidó a boltos, ez teljesen közömbös, tekintve, hogy a nemzeti érdek ezzel a kérdéssel semmiféle összefüggésben sincsen. Ha minden egyes bolt örökletes kiváltsággal körülbástyázott latifundium lenne, amely a nemzsidókat kirekeszti a kereskedelmi tevékenységből, természetesen felháborodva tiltakoznám ellene, mint bármely kiváltság ellen, amely a gazdasági tevékenységet szabadságában korlátozza. Az Egyesült Államokban a legtöbb rendőr ir, a legtöbb sofőr és pilóta olasz. Az egyébként érzékeny amerikai nemzeti öntudat ezen nem botránkozik meg; ellenkezőleg: természetesnek találja, hogy e különleges nemzetiségi rátermettségek az őket megillető helyen érvényesülnek a nemzeti összműködésben. Hogy hálunk sok a zsidó boltos, az csak akkor lenne aggályos, ha a magyar kereskedelem vallaná kárát. Dehát erről szó sincs’. Csak nagyon ostoba ember képzeli a zsidóságot Einsteintől a bricseszes borsodi lócsiszárig egyöntetű, közös állagú tömegnek. Van tanult zsidó boltos és tanulatlan, becsületes és csaló. A jó boltos boldogul, a rossz tönkremegy. Másutt is így van ez, nemcsak zsidóéknál. A magyar kereskedelemnek az lenne a végzetes veszedelme, ha a gyűlölet vak szenvedélye régi, megalapozott, érdemes cégeket megsemmisítene és találomra olyanokat állítana a helyükbe, akiknek se kedve, se hajlama, se képessége e foglalkozási ághoz nincsen. Az úgynevezett nagybankokról és nagyiparról nincs mit szólanom. Aki ezt is zsidókérdésként tárgyalja, tulajdonképpen a kormányt akarja eltéríteni attól a kötelességétől, hogy a kapitalizmus túlkapásaival szemben a nemzet hadi, termelési és népjóléti érdekeit a rendelkezésére álló hatalommal megoltalmazza. Ezt csinálják az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban is, pedig oa a nagytőke és nagyipar nem zsidó kézben van. Csak próbálja meg a kormány a mammut-jövedelmek rovására a kiuzsorázott munkásokat emberségesebb élethez juttatni és majd bámulni fog, hogy mennyi zsidó szavazó fog lelkendező tapsával mögéje sorakozni. Mert vegyék tudomásul az agitátor urak, hogy a zsidó valóban rettenetesen gazdag. De csak a gazdag zsidó gazdag. Viszont a szegény zsidó rettenetesen szegény. És mindezek után csak fújják tovább az antiszemitizmus tüzét. Érv, okoskodás úgyse tudná leszerelni. Szegény magyarság szörnyű megaláztatásokat szenvedett el az utóbbi időkben, talán megkönnyebbül a lelke, ha e vak gyűlöletben tombolja ki keserű indulatát. És talán a magyar zsidóság is, amely évezredek óta járja az üldöztetések poklát, komor rezignációval beletörődik mártír-szerepébe hogy egy balsorssujtotta nemzet kereszségét levezesse. De egyet a legdühösebb antiszemitizmusnak se szabad megcsinálnia: A vészharanghoz ne nyúljon! A magyar nemzeti erő öntudatát destruálja, ha riasztva azt kongatja, hogy egy ötszázalékos kisebbség túlereje ellen csak az embertelen gyűlöletbe hajszolt kétségbeeséssel tud védekezni. Kinevezések a fővárosnál Csütörtökön betöltötték a Községi Kenyérgyár igazgatói állását. Az új igazgató Gyurkám és Henrik keresztény községi párti bizottsági tag lett, aki az utóbbi években a kenyérgyári üzemi választmány elnöke volt és csak ebben a minőségében nyílt alkalma a kenyérgyártás titkainak elsajátítására. Nemrégiben a városházi ellenzék tiltakozott a pártérdemek alapján való kinevezések ellen, de úgy látszik, minden eredmény nélkül. Új igazgatót neveztek ki a Községi Élelmiszerüzemhez is Hűck Antal igazgató helyébe, Gartner Károly személyében, aki bankfőtisztviselő, majd mezőgazdasági üzem vezetője volt. Gartner igazgató Baitz József vezérigazgató helyettese lesz. Hat főjegyzői állást is betöltött Szentig polgármester, így főjegyzővé nevezte ki Marinkovich Aladár dr., Horváth Béla dr., Prokopp Sándor dr., Zubor Miklós dr., vitéz Bárány László dr. és Séy-Staud Aladár dr. tanácsjegyzőket. ÚJSÁG péntek, inas Április ! Angol türelem és békeakarat nem felem gyengeséget Halifax lord külügyminiszter beszéde London, március 31. Lord Halifax külügyminiszter a sajtószövetség lakomáján tartott beszédében egyebek között ezt mondta: * • • —- Talán kedvező jelnek tekinthető az európai és a nemzetközi politika terén, hogy nem mondhatok semmi újat, mert nem történt semmi említésre méltó az elmúlt 10—15 nap alatt. A légsúlymérő körülbelül egy hét óta eléggé állandó nyomást mutat. Az angol kormányok általában nem szoktak elhamarkodva összekotyvasztott orvossággal előrohanni és inkább időt engednek az általános fejleményeknek, hogy elvégezzék a maguk munkáját, bármilyen sajátságosaknak látszódjanak is azok a fejlemények, hogy azalatt mi otthon megvédhessük színvonalunkat és intézményeinket, oly módon, hogy máshol segíthessünk, ha meggyőződtünk arról, hogy segítségünk célszerű lehet. Az angol nép sohasem tartotta és nem is tarthatja magát távol attól, ami Európában történik. Vannak helyzetek, midőn szeretnék önmagunkkal elhitetni, hogy távoltarthatjuk magunkat az eseményektől, de ha tényekre kerül a sor, túlságosan józan eszűek vagyunk ahhoz, hogy ítéletünket befolyásolni engedjük ettől a hangulattól. Az angol közönséget sohasem tudja meggyőzni az, aki el akarja velünk hitelni, hogy ez vagy amaz fog a jövőben történni s ennek folytán igy vagy úgy kellene eljárnunk. — Mint nemzet, talán lassan reagálunk a helyzet változására, de súlyos tévedés volna azt hinni, hogy e külszín alatt nem dolgozik állandóan és erősen az élesztő. Nincs semmi gyöngeség a térelem szellemében, vagy abban a kívánságban, hogy elkerüljük a háborút a diplomácia minden eszközének kimerítésével. — Remélem, ebben a tekintetben nincs kétség. Angliának ma az az eltökélt szándéka, hogy erős akar lenni és felépíti haderejét, hogy minél nagyobb erővel hallassa hangját Európa tanácskozásain. Egyetlen állam sem tulajdoníthat Angliának támadó szándékot, de határozottan meg akarjuk értetni, hogy sohasem lehetnénk közömbösek máshol történt támadásokkal szemben. Nagyon komoly és veszedelmes tévedés volna feltenni, hogy ma mélyebb ellentétek állanak fenn külpolitikai tekintetben az angol nép és a kormány között. leni akarja. Felvetődik azonban a kérdés, hogy mások nem fogják-e a magyarságot ennek az álláspontnnak a feladására kényszeríteni? Ez nincs kizárva. Ha a magyarság faji álláspontra helyezkedik, kétségtelenül letér nemzeti élethivatásáról és kétségtelen, hogy ez nemcsak az magyarságnak válik a kárára, hanem kárára válik a többi nemzetiségeknek is és mindenekelőtt kárára fog válni annak az intelligenciának, amelyet — bár idegen származású — ma a magyar állam élén látunk. Isten óvja Magyarországot, léten vezesse a kormányt! Széchenyi György gróf nagyhatású beszéde után Vázsonyi János szólalt fel. Rámutatott a tömeghisztéria okaira, az uszításra és gyűlölködésre. — A pánikhangulat indokolatlan — mondotta —, mert a külföldi események a magyar függetlenséget nem érinthetik és az ezeréves függetlenség mellett az ország minden fia egy, emberként áll. A választójoggal egyidejűleg szociális és gazdasági intézkedésekre van szükség. Szigorú összeférhetetlenségi törvény megalkotásának sürgősségét hangoztatta.— A sajtótörvényt minél előbb tető alá kell vinni — mondotta —, biztosítani kell az egyesülési és gyülekezési szabadságot. Ez a javaslat fél a néptől. Széchenyi György gróf nagy beszéde a Házban a „politikai fésüitekről66 Érdekes megállapítások a faji kérdésről A képviselőhöz csütörtökön délelőtt tiza P 11- kor folytatta a választójogi törvényjavaslat vitáját. Sztranyavszky Sándor elnök bejelentene, hogy Farkas István képviselő által a budapesti és vidéki munkásifjúság kérvényt nyújtott be a választójogi korhatár leszállítására. Továbbá bejelentette, hogy Tempte Rezső nyolcórás ülések tartására tett indítványt, mely felek legközelebbi ülésén dönt a Ház. Most Melzler Károly szólalt fel, aki arról beszélt, hogy frivol játék folyt évtizedeken át a választójog kérdésével. Határozati javaslatot nyújtott be, amelyben azt kér, utasítsa a Ház a kormányt, hogy a választási költségek s a politikai pártok pénzeinek ellenőrzésére terjeszszen törvényjavaslatot a Ház elé. Azt kívánta, hogy a rádiót és gyűlések tartására középületeket ellenszolgáltatás nélkül bocsássák rendelkezésre. Széchenyi György gróf volt a következő felszólaló. Azzal kezdte beszédét, hogy Ints, évvel ezelőtt, mint az Eszterházy-kormány főispánja, a titkos szavazás mellett foglalt állást. Ma, amikor ez a kérdés napirenden van, politikai viszonylatban ismét bizonytalan állapotok uralkodnak, ami aggodalommal tölti el minden igaz magyar embernek a szívét. Ez az ország minden forradalommal csak veszíthet Azért szólal fel a javaslat mellett, mert helyesli a titkosságot és úgy érzi, hogy ez a javaslat gátat vethet a forradalmi események bekövetkezésének. Helyteleníti a választók számának csökkentését, helyteleníti az ipari, szakmunkások és mezőgazdasági munkások tömeges kiszorítását a választójogból. Nem kell félni a munkásságból! — .Nem kell félni a munkásságtól. Tisztelettel hajtja meg a fejét a már kimúlt kis állam munkássága elött, amely hazájának önállósága ést függetlensége mellett az utolsó óráig kész volt szükség esetén még fegyverrel is kiállani. — A külpolitikát el kell tudni választani a belpolitikától, mert minden engedmény katasztrófa felé viheti az országot. Vannak felőröltek, akik az egész magyar politikát egyetlen mondásra akarják leegyszerűsíteni. Ha valaki a fajelmélet elvi alapján áll, akkor azt feltétlenül barátjuknak tekintik. Szóvá kell tennie, hogy a lovasberényi választási agitációban párigermán propagandát fejtettek ki. Voltak józan svábok, akik azt mondották, hogy tudják, milyen nagy baj volna, ha bejönne Hitler, de magyar községekben, sajnos, ugyanezt nem tudják. Nyugalmazott katonatisztek uniformisban agitáltak ,az egyik jelölt mellett, amit senki sem helyeselhet, mert az állam létfeltétele a hadsereg politikamentessége. Széchenyi György gróf ezután az Anschluss kérdésével foglalkozott. Az volt a hiba — mondotta —, hogy Dolffuss elhagyta a Seipel-vonalat . . Sztranyavszky Sándor elnök ekkor csengetett, erélyes hangon felszólította, hogy maradjon a választójog kérdésénél. — Az elnökség — mondotta Sztranyavszky Sándor — mág teret engedett a választójogi vita folyamán a szólásszabadságnak és megengedte, hogy általános közjogi , természetű kérdéseket is tárgyaljanak a szónokok. Odáig azonban nem lehet elmenni, hogy a választójog vitájában egyes szónokok más ország belügyibe avatkozzanak ... A zsidóság álszozalékkal s munkával kész a magyar egységbe kapcsolódni. Széchenyi György gróf: Amikor zsidó boltokon történő cédulakiragasztásokról és zsidó öngyilkosságokról olvasunk, ezekkel az ellenkező célt érhetik el, mert a jóizlésű emberek ezen a téren a zsidók mellé állónál. Valóban volt zsidó nacionalista tobzódás a háború előtt, de ma már erről jogosan beszélni nem tehet. Ez a tobzódás nem létezik, a zsidófronton is mindenki kész belekapcsolódni áldozatokkal és munkával is magyar nemzet egységébe. ■— Ha táji kérdésről beszélünk, mondjuk meg nyíltan, hogy van más faji kérdés is. Az új szabadság hatása alatt felébrednek olyan érzelmek — bármilyen fájdalmas is legyen ez a mi számunkra —, amelyek bennünket nemzeti létünkben határozottn veszélyeztetni képesek. Az ország nem egy vidékén ez komoly veszedelmet jelent. Ne felejtsük el, hogy vagyonilag a németség ebben az országban privilegizált helyet foglal el. A németségnek, amely vagyonosabb, mint az itt élő magyarság, vesztenivalója van és remélem, hogy a németség ennek a tudatában él. — Bármilyen rendezés is történjék a Duna völgyében, ütköző állam csak az ország mellet, amely nem viseli magán sem a germán, sem a szláv jelleget. Az erőteljes nemzeti irány szempontjából kell nézni minden kérdést. Ezzel összefügg az erkölcsi kérdés is. Fájdalommal tapasztaltam — mondotta —, hogy ezt a kérdést a kormányzat nem juttatta olyan mértékben kifejezésre, ahogy szerettem volna. Vonatkozik ez a kultuszkormányra, amely nem hagyta jóvá a Szent István-film megvalósítását, amely iltelló kiegészítője lett volna a Szent István-évnek. Számíthatunk-e a kormányra? — A szélsőséges propagandával szemben egészséges népi közösséget és az összetartozás gondolatát kell kialakítani, de kérdés, számíthatunk-e arra, hogy a kormány a szélsőségek ellen komolyan felveszi a harcot és helyreállítja a ma megbolygatott egységet, számíthatunk-e arra, hogy a kormány eláll eddigi kétlaki álláspontjától, amelyet idáig képviselt? A kormánynak ez a magatartása a nemzet végzetét is jelenthen. A magyarság a nemzetiségi kérdésben a mai napig a szentistváni alapon állott. Ha erre bizonyítékot akarnék felhozni, hivatkozhatnék a kormányra, amelynek tagjai között tudomásom szerint csak egyetlenegy a magyar szárma- zása. — A magyarság tudatában van szentistváni álláspontjának és ezt a jövőben is érvényes! Vázsonyi: A zsidó fiatalság zsidó cégeknél sem tud elhelyezkedni Ezután a zsidókérdésről beszélt Vázsonyi. —• Magyarországon valóban aránytalan — mondotta — a vagyon eloszlása, ez az aránytalanság azonban nem zsidókérdés. A zsidó fiatalság ma szintén nehezen tud elhelyezkedni, erre még zsidó cégeknél síncs módja. A szegény zsidót éppúgy szakadék választja el a milliárdos zsidótól, mint a szegény keresztényt a gazdagtól. Itt nem egyéni, hanem szervezett demagógia folyik s ez még veszélyesebb. Kertész Miklós azt kívánta, hogy az egymilliárdos kölcsön felhasználásánál vegyék figyelembe a mezőgazdasági és ipari problémákat is. Végül Matolcsy Mátyás félreértett szavainak helyreigazítása címén szólalt fel. Az ülés kettőkor ért véget. A Ház pénteken folytatja a vitát nyolcórás ülésben. Ismét a nemzetiségi kérdésről tárgyaltak a prágai képviselőházban Prága, március 31. (Inf.) A csehszlovák képviselőház csütörtöki ülését ismét a nemzetiségi kérdés uralta. Jludina szudétanémet képviselő erélyesen tiltakozott az ellett, hogy a kormánykoalíció pártjai egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni a folyamatban levő politikai fejleményeket és nem akarják levonni a következményeket sem. A kormánykoalíció még mindig azt állítja, hogy, joga van a szudétanémetek nevében beszélni, csak azért, mert a német szociáldemokrata párt még tagja a koalíciónak. Ugyanezzel az érveléssel azt is el akarják hitetni, hogy a szudétanémet párt csak a maga nevében beszélhet, de nem az egész szudétanémet nép nevében. Hudvin képviselő szerint a koalíciós pártoknál nemcsak a belátás hiányzik, hanem a jóakarat is. Nagy vihart idézett elő a szlovák néppárt padsoraiban a kormányblokkhoz tartozó Larsiny szlovák agrárpárti képviselő beszéde, amelynek során azt állította, hogy a csehszlovák állam lakosságának túlnyomó többsége visszautasítja a szlovák néppárt autonomista követeléseit. A szlovák néppárti képviselők zajosan tiltakoztak Ursiny kijelentései ellen s amikor Ursiny később azt mondotta, hogy az autonómia ellenzői erkölcsileg is sokkal erősebbek, mint a Illinka- féle autonomisták, olyan erővel tört ki a vihar, hogy Lrsiny kénytelen volt befejezni beszédét. Lengyel demars Prágában Prága, március 31. (Inf.) A lengyel kormány erélyes demarsra szánta el magát a csehszlovákiai kommunisták lengyelellenes tevékenysége miatt. A szudétanémet lapok jelentése szerint Papée prágai lengyel követ csütörtökön megjelent a csehszlovák külügyminisztériumban és kormánya nevében erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a csehszlovák köztársaság területén működő kommunista párt lengyelellenes tevékenységet fejtsen ki. A lengyel követ felhívta a csehszlovák kormány figyelmét arra, hogy a Lengyelországból elmenekült kommunista vezérek igen élénk tevékenységet folytatnak a csehszlovák köztársaság területén, mégpedig olyan körülmények között, amelyek feltétlenül káros következményekkel járnak majd a lengyel-csehszlovák viszony alakulására. A lengyel kormány véleménye szerint a Csehszlovákiában működő kommunisták tevékenysége külpolitikai veszedelmet jelent, amelyet a csehszlovákkormánynak erélyes intézkedésekkel sürgősen el kell hárítania. Átvonulási engedélyt kért a szovjet Romániától Róma, március 31. Az olasz lapok varsóijelentést közölnek, amely szerint moszkvai sajtókörökben tartja magát a hír, hogy a szovjet kormány tárgyalásokat kezdett a román kormánnyal annak biztosítására, hogy Csehszlovákia megtámadása esetén az orosz csapatok Prága megsegítésére átvonulhassanak Románia területén. Moszkvában úgy tudják, hogy a bukaresti kormány határozottan elutasította a szovjet kormány javaslatát.