Ujság, 1938. április (14. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-10 / 81. szám

IO Márkus Miksa lemondott a Magyar Újságírók Egyesületé­nek elnökségéről Márkus Miksa ni. kir, udvari tanácsos, a Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, szombaton délután a következő levelet in­tézte Hegedűs Gyulához, az Újságírók Egye­sülete legidősebb alelnökihez: „Iegn tisztelt kedves Barátom! Arra kér­lek, légy szives az elnökség tagjaival, az el­nöki tanáccsal és választmányunk tagjaival közölni, hogy a mai napon a Magyar Újság­írók Egyesületének elnöki tisztjéről lemon­dottam. Nagyon kérem, méltóztassatok ezt az elhatározásomat véglegesnek tekinteni s az elnöki szék betöltése iránt intézkedni. Úgy gondolom, ujságfrótársaim azért vá­lasztottak meg 25 éven át újból meg újból elnökké, mert meg voltak arról győződve, hogy minden cselekedetem az ő javukat cé­lozta. Higyjétek el ezt nekem most is, ami­kor nagy szeretettel és mélységes hálaérzet­tel búcsúzom tőlük. Néhány hét választ el hetvenedik évem betöltésétől s ami erőt a Mindenható kegyelme és korom meghagy, azt teljes mértékben igénybeveszi újságírói hivatásomból eredő munkásságom. Jól tudjátok, hogy itt közölt megváltoztat­hatatlan elhatározásom nem mai keletű, ha­nem régebbi szándékom megvalósítása. Hi­szen csak a ti baráti marasztalásotok akadá­lyozott meg ebben már hónapokkal ezelőtt. De hosszabb betegség után talpraállva, a leg­teljesebb határozottsággal érlelődött meg ben­nem az a meggyőződés, hogy már nem va­gyok alkalmas arra, hogy ujságirótársaim ér­dekeit azzal az erővel és kitartással képvisel­jem, amelyet joggal követelhetnek meg tő­lem. Végre is mór ötven esztendeje vagyok újságíró cs negyven éve munkása az újság- írói közéletnek. Uj emberre, friss erőre van szükség, mert a nagyhivatásu egyesületnek az évek múltával is fiatalnak kell maradnia. Bocsássátok el tehát szeretetben öreg szol- ' gátokat, aki a közkatonasorban is hálás baj­társa marad minden magyar újságírónak. Baráti üdvözlettel: Márkus Miksa, a Ma­gyar Újságírók Egyesületének tiszteleti és rendes tagja." ★ Márkus Miksa lemondása fájdalmas vissz­hangot kelt az ujságirótársadalom soraiban. Olyan harcost vészit el személyében a ma gyár újságírói gárda, akit éppen a mostani rendkívül súlyos viszonyok között nehezei) nélkülözhet. Törvényhozási és rendeleti utón olyan intézkedések jönnek, amelyek teljesen megváltoztatják a sajtó egész életét, első­sorban az ujságirótársadalom szociális és jogi viszonyait. Márkus Miksa bölcseségével, nagy tapasztalataival, bátor kiállásával ismételten olyan súlyos problémákat oldott meg az alatt a negyedszázad alatt, amelyet a Magyar Új­ságírók Egyesületének elnöki székében eltöl­tött, amelyekkel az ujságirótársadalom nél­küle aligha tudott volna megbirkózni. Álta­lános megbecsülés övezte személyét. Mé; ellenfelei is meghajoltak képességei előtt s most, amikor bejelentette végleges távozását az elnöki székből, az újságírói kar tagjaknak hatalmas többsége mély megilletődéssel gon dől arra a férfiúra és a hála szávaival adó­zik Márkus Miksának, aki példaadóan helyt­állt igen válságos időszakban olyan érdekek védelmében, amelyek az ország legnagyobb értékállományához tartoznak. A magyar'újságírói rend a jövő harcaiban is számit Márkus Miksára, aki csak az el nöki székből távozik, de nem távozhatik soha az újságírók szivéből. EMLÉKKÖNYV Irta PÜNKÖSTI ANDOR /. „Sic traixsit glória mun<li“ Szakállas, kopasz, elhizolt ember dadog a bi- rói emelvény előtt. Engedélyt kér, hogy kilenc- venha-rmadikszámu találmányát bemutathassa. A biró legyint és olvasni kezd: Magyarország kormányzója kegyelmet gyakorolt. A szakállas alakot nem kötik fel. Pedig megérdemelné. Lel­kiismeretét huszonkét ember gyöfrelmes halála terheli. A kötél helyett örökös fogságot kap. Életfogytiglan. Az életfogytiglan kihirdetése alig tartott három percig. Azután minden elcsitul. Itt ott az újságokban rövid napihir, pár sor, apró betűvel, sűrű szedés, „petit compress". ahogy szakszerűen mondják, sőt határozott tul- buzgalommal még egy meglehetősen rossz fény­kép is. „Hát persze", — mondták az emberek — „a Matuska". Hát hogyne. És lapoztak to­vább. „Nem jó a sajtóm“ — állapította meg .Vlatuska, ahogy publicitás fontosságát már évek óta felismerte. „Nem jó a sajtóm“, Lejá­rattak. Agyonhallgatnak. Tönkretettek," Pedig ez a pór soros hír csak a közvélemény képét mutatja. Még túlozza is. Hiúba: Matuska kiment a divatból. Mint a conferancier, aki az idén is a tavaly elcsépelt vicceit mondja. Rip van Winklc, aki világok explodálására ébredt fel és holmi kis vacak vasúti robbantgatásokra emlé­keztet. Huszonkét halottra. Piszlicsár. Soha se lesz belőle semmi. Legfeljebb életfogytiglan el­itéit rab. II „Le slyle c'est Vhomme". Nomád törzsek telepednék meg a szovjet nyu­gati határán. Sztálin már csak ezekben a mon­gol légiókban bizik. Ösázsia vad erejét, tudat­lanságát, elmaradottságát, állati ösztönét állítja Moszkva és a Nyugat közé. Szekérláborók és sátorfalvak keletkeznek a határ mentén. Ezek­ben laknak az altai hegyekből a svolchyniai sí­kokra öntött turáni hadak. Nem tudnak még oroszul sem. Immunisak minden demokrata, fascisla, sőt bolsevista lelki fertőzéssel szemben is. Szóval megbízható elemek. Olvasni és írni nem tudnak, a húst nyereg alatt puhítják, kanca­tejet isznak és vad lármával vágtatnak az orosz pusztákon végig. Nem hallottak soha Engelsről és Marxról és istenről való elképzelésük: a cár. VASÁRNAP, 1938 ÁPRILIS 10 és az Etele-térig terjedő útvonalat Szentkorona- Htjára; a Szentkorona-uíból északra kiinduló és »: Fraknó-utcába torkoló névtelen útvonalat Jogar- utcára; a Lenke-ut nevét több hasonló elnevezés miatt Bocskai-utra; a Magyarádi-ut nevét — miután sokszor ösz- szetévesztik a Mogyoródi-uttal — Ulászló-utra; a Brassó- és a Bcreck-utca által határolt tér nevet arról, aki a Szentkoronát elhozta Magyar- országról: Szent Adatbcrt-térnek; az Enyedi-ut elnevezését Magig enged-utcának; a Németvölgyi-árok nevét — több hasonló elnevezés folytán — a magyar uralkodócsalád­ról' —- Jagcllo-utra; á Németvölgyi-utnak nevét a neves államtit­kár és politikus emlékezetére Bernáth Géza- utcának; a Csáklya-ulca nevét a hasonló nevű gépgyár alapitójáról Láng László-utcának; a Palotai-ut elnevezését — több hasonló utca­név miatt — Ujpalotai-utnak; a Kerepcsi-utból a Szentmihálvi-ut és a Gróf Gvadányi utca között északra kiinduló és a Remény-utcába torkoló útvonalat ötvenes­utcának; a Hunor-utcából északnak kiinduló és az Orbán Balázs-utcába torkoló névtelen-utat, amely a iiaktár-utca egy része volt, az Árpád- házi hercegnőről, Kunigunda-utnak; a Raktár-utca elnevezése ezentúl csak a Mik­lós-tértől a Ilunor-utcáig terjed; a Csömöri-útból a Fűrész-utca és a Rákos- patak-utca között északnyugati irányba kiin­duló és a Jávorka Adám-utcába torkoló névte­len' ulat Must-utcának; a Bertalan-atcát a Műegyetemi-rakparttól a Horthy Miklós-utig a kiváló magyar mérnök­ről, a Tisza és a Maros szabályozójáról Berta­lan Lajos-utcára; Az Álmos-ulca nevét — több hasonló elneve­zés miatt — Ond vezér-utcának; a Gizella-udvar nevét Gerle-utcára; a Telep-utca nevét Telepes-utcára; a Zsivora-utca elnevezését Sarkantyu-utcára; a Gizclla-utból kiinduló és a Szohránc-ulcáig terjedő névtelen útvonalat Eleonora-utcára; a Mexikói-utböl az Újvilág-utca és az Egressy- ut között kiinduló és az Álmos vezér-utig ter­jedő útvonalat pedig Emilia-uicának nevezte el a Közmunkatanács. Uj szolgálati beosztás a rendőrségen Rengeteg uj utcaelnevezés Árpád fejedelem-utja, Rudolf trónörökös-tér, Vitézek-tere, Szentkorona-utja és egyebek (J|abb letartóztatások Szovjet' Oroszországban Moszkva, április 9. (Inf.) A kereskedelmi hajózás-ügy népbizlosát, Pachoinont felfüg­gesztették állásától és letartóztatták. A nép- biztosság vezetését további intézkedésig Jcs- sov belügyi népbiztos vette át. Pachomon letartóztatása a kereskedelmi tengerészeinél előfordult szándékos rombolásokkal és el­lenforradalmi jelenségekkel áll összefüggés­ben. Hivatalosan közük a minszki katonai ke­rület két politikai biztosának, Miskintick és Jevnovicsnak, valamint Kanimiev uráli és Novoszielkov északkaukázusi politikai biz­tos letartóztatását. E letartóztatások jelen­tőségét megvilágítja az, hogy a politikai hadbiztosok u dandártábornokok rangjában állanak és azoknak egyenruháját is viselik, hajtókájukon a négy szovjetesillaggal. A le­tartóztatások Mehlisznek, a politikai had­biztosok főnökének feljelentésére történtek. Mehlisz közölte a politikai rendőrséggel, hogy a hadbiztosok nem engedelmeskednek utasításainak. Azt hiszik azonban, hogy magának Mehlisznek is megrendült az ál­lása, meri őt teszik . felelőssé azért, hogy nem tudott rendet tartani a hadbiztosok sorában. UJSÁG 6 hetes tavaszi kúra = 18 pengő Nem szükséges külföldre utazni, hanem otthon, lakásunkban frissíthetjük, gyógyíthatjuk a hosz- szu tél által megviselt szervezetünket. Az epe- ] bajos, a gyomor- és cukorbeteg, az elhízott em­ber orvosi tanács szerint tartott 4—6 hetes I kúra keretében igyon reggelenként 2—3 deci Mira glaubersós gyógyvizet. Az éhgyomorra, langyosan fogyasztandó gyógyvíz rendezi az anyagcserét, az emésztést, a vérkeringést, szó­val valósággal megújítja a szervezetet. aki a Kreml-paradicsomban lakik és a Sztálin nevet viseli. .Uj hazájuk száz kilométer széles földsáv az egész nagy orosz határ mentén. Ha a földsávot nyugat felé lépik át, ott már ellen-1 séges a föld és ez az ellenséges föld megfogja I Őket és pórázra, köti, kivetkezteti őket emberi ábrázatukból, leborotváltálja gyönyörű tetves szakállukat és szép, hatalmas, zsíros, fanyar- szagu testüket mosakodással gyengíti. Ha Kelet felé lépik át a határt, ott uj üdvösségében a nagy orosz haza népe él. amely Sztálin cár pa­rancsára őket gondolkozás nélkül agyonlövi Granicsárjai a phalansternck, ahol a gyermek koponyaalkata dönti el jövendő sorsát, ahol „Platón borsón térdel", Michelangelo széklá­bat farag", „Bucbarint és Radeket felkötik" Egy ólban alusznak a kecskékkel, a tetvet szent állatnak hiszik és megvetik az asszonvt. ha ti­zenötéves korában még nem szült. Ök örköd­nek a határon, hogy valami elmaradt nyugati szellem meg ne zavarhassa Sztálini, amikor Marxnak egy nem egészen világos helye fölöt! töpreng, hogy miként teremtse meg az örök bé­két, vagy a kémia és technika uj századat ho­gyan készítse elő. III. „Művész akad mindig". Légibomba robbantott fel Teruel mellett egy templomot, amelynek főhajójában Magnasco ol­tárképe függött. A templomból nehány üszkös roncs maradt, a képből alig féltenyérnyi vászon, a homlok és a töviskoszoru, de a lehunyt sze­mekből már semmi. Tizenhétév előtt gutaütés kerülgette Aslort, mikor egy sokkal kisebb és jelentéktelenebb Magnasco k,pet a londoni Roth schild elhalászott az orra elől. Astor ügynöke az aukción fuldokló rohamot kapott és állítólag nehány ezer dollárt. Csak így győzhetett a lon­doni Rothschild. Aítor valóságos huskomorrá leli. „Vannak kincsek" — motyogta kétségbe­esetten — „amelyek, ha egyszer kicsúsznak az ember kezéből, nincs a világnak annyi aranya, amennyivel visszaszerezheti. .4 műremek ára változó - és piaci forgalomtót függ, de értékük felbecsülhetetlen". így beszélt Astor, aki legszí­vesebben megölte.volna ügynökét, mert a képet elszalaszlolta. Nem tudom, hogy a templomot melyik hadviselő fél robbantotta fel, de bizo­nyos, hogy , a pilóta megkapta az őt megillető legmagasabb kitüntetést. A Közmunkatanács ismét igen sok uj utcának adott nevet és rengeteg régi utcaelnevezést változ­tatott meg. így: az Apród-utcától a Váralja-utcáig terjedő Sándor-lépcsö elnevezését a közismert magyar urlovasról: Gróf Sándor Móric-lépcsönek; az Erulrődy Sándor-utcából északra kiinduló és a Gárdonyi Géza-uteába torkoló névtelen ut­cát az újvidéki Avedik István orvos, Avedik Félix jogtudós, Avedik Gábor és Lukács egyháztudósok emlékére Avcdik-utcának; a Zsigmond-utcát Zsigmond király-utjának; a Jurányi-utcát Bajvívó-utcának; a Rupp lmre-utca. Újlaki-rakpart és Óbudai- rakpart elnevezések egyidejű megszüntetése mel­lett a Margithid budai, hídfőjétől kiindulva, a Naszád-utcáig terjedő budai uj főútvonalat Árpád fejedclem-utjának; a Törökvész-utból északra kiinduló és a Fe- renchegyi-utba torkoló utat Ali-utcának; a Csalnia-utcából nyugatra kiinduló és a Boris- utcába torkoló névtelen útvonalat Csokonai hí­res alakjáról, Lilla-utcának; a Zöldmáli-ut jelenlegi egységes elnevezésének megváltoztatásával az Ürömi-írttól a Pusztaszeri- írtig terjedő szakaszt Alsó Zöldmáli-utnak. a Pusztaszeri-uttól a Törökvész-utig terjedő sza­kaszt Felső Zöldmáli-utnak; a Szentendre.i-ut elnevezését a Miklós-tértől a Fiiatori-gátig Folyamőr-utcának; a Szépvölgyi-árok elnevezését Virág Benedek- utcának; a Zátony-utca elnevezését Monitor-utcának; a Testvérhegyi-uttól északnyugatra kiinduló és a vizesárokba torkoló útvonalat az Arpádházi hercegről Domoszló-utjónak; *a Józsefhegyi-utból északra kiinduló és a Sze- rcna-utba torkoló névtelen utat Palatínus-utcának; j 1 a belvárosi Hajó-utcát — miután több hasonló | elnevezési) utca vau —, a . régi elnevezéséről Fehérhajó-utcára; a Szerb-utcából délre kiinduló és n Bástya­utcába torkoló uj útvonalat a XVIII. században élt egyetemi tanár és diplomata emlékére Fejéri György-iitcának; a .Tózsef-tér elnevezését József nádor-térre; I a Rudolf-tér elnevezését Rudolf trónörökös- térre; a Rudolf-rakpart elnevezését a Ferenc József- tértől a Rudolf trónörökös-térig Széchenyi- rakpartra; a Valero-ulea . elnevezését Kürt-utcára; a Bunyadi-utca elnevezéséi — miután több hasonló nevű utca van — Vajda-Hunyad-utcára; a Békés-utca elnevezését Békési-utcára; a Gólya-utca nevét a kiváló orvosprofesszor emlékére P.ókiiy János-iitcúra; a Közraktár-utcából keletre kiinduló és a Lónyay-utcáig terjedő útvonalat Gálya-utcának; a Ferenc-utca nevét, ugyancsak azért, mért több hasonló elnevezésű utca van, a 48-as sza- badsághös, kiváló politikus és utazó emlékére Berzcnczcy-nicára; a Kapisztrán-utca nevét az erdélyi folyóról Zsil-utcára; a Lenkei-utca nevét a 48-as hős emlékére Lcnkey János utcára; a Gránát-utca nevét Gránátos-utcára; a Dér-utca elnevezését Ihida-Utcára; a Külső Jászberényi-uttó! a Beleznay-ulcáig terjedő Rákosi-ut nevét a zcmplénmegyei köz­ség után Terebesi-utcára; a Dayka Gábpr-utcától északra kiinduló és ott térbe torkoló lépcsős utcát Antonia-tépcsöre; a Horthy Miklós-hid budai lejárójánál lévő i ncgyszögalaku térséget Vitczek-terére; 1 a Horthy Miklós-hid tengelyében folytatódó Eliássy Sándor dr. rendőrfőkapitány szom­bati napiparancsában a főkapitányság bűn­ügyi osztályának átszervezését jelenti be. A nyomozás gyorsabbá tétele, a felügyelet és ellenőrzés fokozása, valamint az arányosabb munkamegosztás érdekében április 19-től kezdődően négy főcsoportot állít fel. Ezek: a sérülési, az intellektuális, a lopási és betö­rési, valamint az állam — és a sajtórendészeli főcsoportok. A sérülési főcsoport vezetésével Szrubián Dezső főtanácsost, állandó helyettesítésével | vitéz Csathó Béla dr. tanácsost bizta meg a j főkapitány. Az életvédelmi csoport ügyeit továbbá is Vigh Béla dr. kapitány intézi. Az intellektuális főcsoport vezetője Hegyi Sán­dor dr. főtanácsos lett, két alcsoportjának vezetésével pedig Csatószeghy Vriktor dr. és Radocsay rendörtanácsosokat bizta meg. A lopási és betörési főcsoport vezetője Barna Péter dr. főtanácsos, helyettesei pedig Csizma­dia Béla dr. és Egry Péter Pál dr. tanácsosok lettek. Az állami és sajtórendészeti főcsoport vezetője tíozzay Gyula dr. főtanácsos, helyet­tesei Csányi József dr. és Mező Elek dr. taná­csosok lettek. I A napiparancs a tisztikar több tagját he­lyezte át. A IX. kerületi kapitányság vezeté- I sével Szőnyi Károly dr. főtanácsost, a XI. kerületi kapitányság vezetésével Bartha Béla dr. főtanácsosi, a csepeli kapitányság vezeté­sével Sípos Zsigmond dr. tanácsost bizta meg a főkapitány. Jakab Lajos dr. tanácsost a III. kerületi kapitányságról az I. kerületbe, Benárd Vil­mos főtanácsost a VI. kerületből a III. kerü­letbe, Kula László dr. tanácsost az ügyészi megbízottak csoportjából a VI. kerületbe. Pintér Arnold dr. tanácsost a VI. kerületből az újpesti kapitányságra helyezték át, vala­mennyinket vezető helyettesi megbízatással. Vinczc Károly dr. főtanácsos az újpesti kapitányságról az ügyészi megbízottak cso­portjába, Szilavetzky Aladár dr. főtanácsos pedig vezetőhelyettesi megbízatással a dunai kerületi kapitánysághoz került. Csányi Jó­zsef dr. tanácsost a dunai kapitányságról a bűnügyi osztályhoz, Csutak Béla dr. tanácsost a bűnügyi osztályról az V'. kerületbe, Bedéi Géza dr. kapitányt az V. kerületből a bűnügyi osztályra. Lakatos Lajos dr. tanácsost a bűn­ügyi osztályról a X. kerületbe, vitéz Jónás Károly dr. fogalmazót a VII. kerületből a bűnügyi osztályra, vitéz Csepreghy János dr. fogalmazót a bűnügyi osztályról a VII. kerü­leti kapitányságra, Salamon Lajos dr. taná­csost a IX. kerületi kapitányságról a VII. ke­rületi kapitánysághoz, Lukács Pál dr. fogal­mazót a bűnügyi osztályról a II. kerületbe, Wagner Pál dr. fogalmazó-gyakornokot a du- | nai kapitányságról a bűnügyi osztályhoz, vitéz Csathó Béla dr. tanácsost a belügy­minisztériumból a bűnügyi osztályhoz, Bozo- rády Rezső dr. tanácsost az államrendészeti osztályhoz. Földy Gyula dr. kapitányt a bűn­ügyi osztályhoz helyezték ál. Féreghy Oszkár I dr. főtanácsos a budapesti közforgalmit | repülőtér rendőri kirendeltségének felügyele­tére kapott megbízást.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék