Ujság, 1938. április (14. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-10 / 81. szám

IO Márkus Miksa lemondott a Magyar Újságírók Egyesületé­nek elnökségéről Márkus Miksa m­. kir. udvari tanácsos, a Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, szombaton délután a következő levelet in­tézte Hegedűs Gyulához, az Újságírók Egye­sülete legidősebb alelnökéhez: „Segn tisztelt kedves Barátom! Arra kér­lek, légy szíves az elnökség tagjaival, az el­nöki tanáccsal és választmányunk tagjaival közölni, hogy a mai napon a Magyar Újság­írók Egyesületének elnöki tisztjéről lemon­dottam. Nagyon kérem, méltóztassátok ezt az elhatározásomat véglegesnek tekinteni s az elnöki szék betöltése iránt intézkedni. Úgy gondolom, újságírótársaim azért vá­lasztottak meg 25 éven át újból meg újból elnökké, mert meg voltak arról győződve, hogy minden cselekedetem az ő javukat cé­lozta. Higgjétek el ezt nekem most is, ami­kor nagy szeretettel és mélységes hálaérzet­tel búcsúzom tőlük. Néhány hét választ el hetvenedik évem betöltésétől s ami erőt a Mindenható kegyelme és korom meghagy, azt teljes mértékben igénybe veszi újságírói hivatásomból eredő munkásságom. Jól tudjátok, hogy itt közölt megváltoztat­hatatlan elhatározásom nem mai keletű, ha­nem régebbi szándékom megvalósítása. Hi­szen csak a ti baráti marasztalásotok akadá­lyozott meg ebben már hónapokkal ezelőtt. De hosszabb betegség után talpraállva, a leg­teljesebb határozottsággal érlelődött meg ben­nem az a meggyőződés, hogy már nem va­gyok alkalmas arra, hogy újságírótársaim ér­dekeit azzal az erővel és kitartással képvisel­jem, amelyet joggal követelhetnek meg tő­lem. Végre is már ötven esztendeje vagyok újságíró és negyven éve munkája az újság­­írói közéletnek. Új emberre, friss erőre van szükség, mert a nagyhivatású egyesületnek az évek múltával is fiatalnak kell maradnia. Bocsássátok el tehát szeretetben öreg szol­­­­gátokat, aki a közkatonasorban is hálás baj­társa marad minden magyar újságírónak. Baráti üdvözlettel: Márkus Miksa, a Ma­gyar Újságírók Egyesületének tiszteleti és rendes tagja."★ Márkus Miksa lemondása fájdalmas vissz­hangot kelt az újságírótársadalom soraiban. Olyan harcost veszít el személyében a ma­gyar újságírói gárda, akit éppen a mostani rendkívül súlyos viszonyok között nehezen­ nélkülözhet. Törvényhozási és rendeleti uton olyan intézkedések jönnek, amelyek teljesen megváltoztatják a sajtó egész életét, első­sorban az újságírótársadalom szociális és jogi viszonyait. Márkus Miksa bölcseségével, nagy tapasztalataival, bátor kiállásával ismételten olyan súlyos problémákat oldott meg az alatt a negyedszázad alatt, amelyet a Magyar Új­ságírók Egyesületének elnöki székében eltöl­tött, amelyekkel az újságírótársadalom nél­küle aligha tudott volna megbirkózni. Álta­lános megbecsülés övezte személyét. Még ellenfelei is meghajoltak képességei előtt s most, amikor bejelentette végleges távozását az elnöki székből, az újságírói kar tagjainak hatalmas többsége mély megilletődéssel gon­dol arra a férfiúra és a hála szavaival adó­zik Márkus Miksának, aki példaadóan helyt­állt igen válságos időszakban olyan érdekek védelmében, amelyek az ország legnagyobb értékállományához tartoznak. A magyar­ újságírói rend a jövő harcaiban is számít Márkus Miksára, aki csak az el­nöki székből távozik, de nem távozhatik soha az újságírók szívéből. Új­abb letartóztatások Szovjet- Oroszországban Moszkva, április 9. (Inf.) A kereskedelmi hajózás-ügy népbiztosát, Pachom­ont felfüg­gesztették állásától és letartóztatták. A nép­­biztosság vezetését további intézkedésig Jes­­sov belügyi népbiztos vette át. Pachomon letartóztatása a kereskedelmi tengerészetnél előfordult szándékos rombolásokkal és el­lenforradalmi jelenségekkel áll összefüggés­ben. Hivatalosan közük a minszki katonai ke­rület két politikai biztosának, Miskintiek és Jevnovicsnak, valamint Karimiev uráli és Novosztelkov északkaukázusi politikai biz­tos letartóztatását. E letartóztatások jelen­tőségét megvilágítja az, hogy a politikai hadbiztosok a dandártábornokok rangjában állanak és azoknak egyenruháját is viselik, hajtókájukon a négy szovjet csillaggal. A le­tartóztatások Mehlisznek, a politikai had­biztosok főnökének feljelentésére történtek. Mehlisz közölte a politikai rendőrséggel, hogy a hadbiztosok nem engedelmeskednek utasításainak. Azt hiszik azonban, hogy magának Mehlisznek is megrendült az ál­lása, mert őt teszik­­ felelőssé azért, hogy nem tudott rendet tartani a hadbiztosok sorában. UJSÁG VASÁRNAP, 1938 ÁPRILIS 10 6 hetes tavaszi kúra , 18 pengő Nem szükséges külföldre utazni, hanem otthon, lakásunkban frissíthetjük, gyógyíthatjuk a hosz­­szú tél által megviselt szervezetünket. Az epe- , bajos, a gyomor- és cukorbeteg, az elhízott em­ber orvosi tanács szerint tartott 4—6 hetes skúra keretében igyon reggelenként 2—3 deci Mira glaubersós gyógyvizet. Az éhgyomorra, langyosan fogyasztandó gyógyvíz rendezi az anyagcserét, az emésztést, a vérkeringést, szó­val valósággal megújítja a szervezetet. EMLÉKKÖNYV Irta PÜNKÖSTI ANDOR „Sic traixsit gloria muneli“ Szakállas, kopasz, elhizott ember dadog a bi­­rói emelvény előtt. Engedélyt kér, hogy kilenc­­venha­rmadik számú találmányát bemutathassa. A biró legyint és olvasni kezd: Magyarország kormányzója kegyelmet gyakorolt. A szakállas alakot nem kötik fel. Pedig megérdemelné. Lel­kiismeretét huszonkét ember gyötrelmes halála terheli. A kötél helyett örökös fogságot kap. Életfogytiglan. Az életfogytiglan kihirdetése alig tartott három percig. Azután minden elcsitul. Itt ott az újságokban rövid napi hír, pár sor, apró betűvel, sűrű szedés, „petit compress", ahogy szakszerűen mondják, sőt határozott túl­­buzgalommal még egy meglehetősen rossz fény­kép is. „Hát persze", — mondták az emberek — „a Matuska". Hát hogyne. És lapoztak to­vább. „Nem jó a sajtóm“ — állapította meg .V Matuska, ahogy publicitás fontosságát már évek óta felismerte. „Nem jó a sajtóm“. Lejá­rattak. Agyonhallgatnak. Tönkretettek." Pedig ez a pár soros hír csak a közvélemény képét mutatja. Még túlozza is. Hiába, Matuska kiment a divatból. Mint a conferancier, aki az idén is a tavaly elcsépelt vicceit mondja. Rip van Winkle, aki világok explodálására ébredt fel és holmi kis vacak vasúti robbantgatásokra emlé­keztet. Huszonkét halottra. Piszlicsár. Soha se lesz belőle semmi. Legfeljebb életfogytiglan el­itélt rab. II „Le style c'est Vhomme". Nomád törzsek telepednek meg a szovjet nyu­gati határon. Sztálin már csak ezekben a mon­gol légiókban bízik. Ősázsia vad erejét, tudat­lanságát, elmaradottságát, állati ösztönét állítja Moszkva és a Nyugat közé. Szekértábozok és sátorfalvak keletkeznek a határ mentén. Ezek­ben laknak az altai hegyekből a svol­hyniai sí­kokra öntött turáni hadak. Nem tudnak még oroszul sem. Immunisak minden demokrata, fascista, sőt bolsevista lelki fertőzéssel szemben is. Szóval megbízható elemek. Olvasni és írni nem tudnak, a húst nyereg alatt puhítják, kanca­tejet isznak és vad lármával vágtatnak az orosz pusztákon végig. Nem hallottak soha Engelsről és Marxról és istenről való elképzelésük: a cár, aki a Kreml-paradicsomban lakik és a Sztálin nevet viseli. .Új hazájuk száz kilométer széles földsáv az egész nagy orosz határ mentén. Ha a földsávot nyugat felé lépik át, ott már ellen­­­séges a föld és ez az ellenséges föld megfogja . Őket és pórázza, köti, kivetkezteti őket emberi ábrázatukból, leborotváltatja gyönyörű tetves szakállukat és szép, hatalmas, zsíros, fanyar­­szagú testüket mosakodással gyengíti. Ha kelet felé lépik át a határt, ott új üdvösségében a nagy orosz haza népe él, amely Sztálin cár pa­rancsára őket gondolkozás nélkül agyonlövi Granicsárjal a phalansternek, ahol a gyermek koponyaalkata dönti el jövendő sorsát, ahol „Platón borsón térdel", Michelangelo széklá­bat farag", „Bucharint és Radeket felkötik" Egy ólban alusznak a kecskékkel, a tetvet szent állatnak hiszik és megvetik az asszonyt, ha ti­zenötéves korában még nem szült. Ök­örköd­nek a határon, hogy valami elmaradt nyugati szellem meg ne zavarhassa Sztálint, amikor Marxnak egy nem egészen világos helye fölött töpreng, hogy miként teremtse meg az örök bé­két, vagy a kémia és technika új századát ho­gyan készítse elő. III. „Művész akad mindig". Légibomba robbantott fel Teruel mellett egy templomot, amelynek főhajójában Magnasco ol­tárképe függött. A templomból néhány üszkös roncs maradt, a képből alig féltenyérnyi vászon, a homlok és a töviskoszorú, de a lehunyt sze­mekből már semmi. Tizenhét év előtt gutaütés kerülgette Astert, mikor egy sokkal kisebb és jelentéktelenebb Magnasco képet a londoni Roth­schild elhalászott az orra elől. Astor ügynöke az aukción fuldokló rohamot kapott és állítólag néhány ezer dollárt. Csak így győzhetett a lon­doni Rothschild. Astor valóságos húskomorrá lelt. „Vannak kincsek" — motyogta kétségbe­esetten — „amelyek, ha egyszer kicsúsznak az ember kezéből, nincs a világnak annyi aranya, amennyivel visszaszerezheti. .. műremek ára változó­­ és piaci forgalomtól függ, de értékük felbecsülhetetlen", így beszélt Astor, aki legszí­vesebben megölte­ volna ügynökét, mert a képet elszalasztotta. Nem tudom, hogy a templomot melyik hadviselő fél robbantotta fel, de bizo­nyos, hogy , a pilóta megkapta az őt megillető legmagasabb kitüntetést. /. Rengeteg új utcaelnevezés Árpád fejedelem-útja, Rudolf trónörökös-tér, Vitézek-tere, Szentkorona-útja és egyebek A Közmunkatanács ismét igen sok új utcának adott nevet és rengeteg régi utcaelnevezést változ­tatott meg, így: az Apród-utcától a Váralja-utcáig terjedő Sándor-lépcső elnevezését a közismert magyar űrlovasról: Gróf Sándor Móric-lépcsőnek; az Erns­ődy Sándor-utcából északra kiinduló és a Gárdonyi Géza-utcába torkoló névtelen ut­cát az újvidéki Avedik István orvos, Avedik Félix jogtudós, Avedik Gábor és Lukács egyháztudósok emlékére Arcdik-utcának; a Zsigmond-utcát Zsigmond király-útjának; a Jurányi-utcát Bajvívó-utcának; a Rupp Imre-utca, Újlaki-rakpart és Óbudai­­rakpart elnevezések egyidejű megszüntetése mel­lett a Margithíd budai, hídfőjétől kiindulva, a Naszád-utcáig terjedő budai új főútvonalat Árpád fejedelem-útjának; a Törökvész-útból északra kiinduló és a Fe­­renchegyi-útba torkoló utat Ali-utcának; a Csalm­a-utcából nyugatra kiinduló és a Boris­­utcába torkoló névtelen útvonalat Csokonai hí­res alakjáról, Lilla-utcának; a Zöldmáli-út jelenlegi egységes elnevezésének megváltoztatásával az Ürömi-­rttól a Pusztaszeri­­-rtig terjedő szakaszt Alsó Zöldmáli-útnak; a Pusztaszeri-úttól a Törökvész-útig terjedő sza­kaszt Felső Zöldmáli-útnak; a Szentendre­i-út elnevezését a Miklós-tértől a Filatori-gátig Folyamőr-utcának; a Szépvölgyi-árok elnevezését Virág Benedek­­utcának; a Zátony-utca elnevezését Monitor-utcának; a Testvérhegyi-úttól északnyugatra kiinduló és a vizesárokba torkoló útvonalat az Árpádházi hercegről Domoszló-utjának; *a Józsefhegyi-útból északra kiinduló és a Sze­­réna-útba torkoló névtelen utat Palatínus-utcának;­­­­ a belvárosi Hajó-utcát — miután több hasonló­­ elnevezési­ utca van —, a­­ régi elnevezéséről Fehérhajó-utcára; a Szerb-utcából délre kiinduló és a Bástya­utcába torkoló új útvonalat a XVIII. században élt egyetemi tanár és diplomata emlékére Fejéri György­ u­tcának; a­­József-tér elnevezését József nádor-térre;­­ a Rudolf-tér elnevezését Rudolf trónörökös­­térre; a Rudolf-rakpart elnevezését a Ferenc József­­tértől a Rudolf trónörökös-térig Széchenyi­­rakpartra; a Valero­ utea­­ elnevezését Kürt-utcára; a Hunyadi-utca elnevezését — miután több hasonló nevű utca van — Vajda-Hunyad-utcára; a Békés-utca elnevezését Békési-utcára; a Gólya-utca nevét a kiváló orvosprofesszor emlékére P­ akn­y János-u­tcára; a Közraktár-utcából keletre kiinduló és a Lónyay-utcáig terjedő útvonalat Gálya-utcának; a Ferenc-utca nevét, ugyancsak azért, mert több hasonló elnevezésű utca van, a 48-as sza­­badsághős, kiváló politikus és utazó emlékére Berzenczey-utcára; a Kapisztrán-utca nevét az erdélyi folyóról Zsil-utcára; a Lenkei-utca nevét a 48-as hős emlékére Lenkey János utcára; a Gránát-utca nevét Gránátos-utcára; a Dér-utca elnevezését Ihida-utcára; a Külső Jászberényi-uttól a Beleznay-utcáig terjedő Rákosi-út nevét a zemplén megyei köz­ség után Terebesi-utcára; a Dayka Gábor-utcától északra kiinduló és ott térbe torkoló lépcsős utcát Antonia-lépcsőre; a Horthy Miklós-híd budai lejárójánál lévő­­ négyszög alakú térséget Vitézek-terére;­­ a Horthy Miklós-híd tengelyében folytatódó és az Etele-térig terjedő útvonalat Szentkorona- útjára; a Szentkorona-útból északra kiinduló és a­ Fraknó-utcába torkoló névtelen útvonalat Jogar­­utcára; a Lenke-út nevét több hasonló elnevezés miatt Bocskai-útra; a Magyaródi-út nevét — miután sokszor ösz­­szetévesztik a Mogyoródi-úttal — Ulászló-útra; a Brassó- és a Bereck-utca által határolt tér nevet arról, aki a Szentkoronát elhozta Magyar­­országról, Szent Adalbert-térnek; az Enyedi-út elnevezését Magig enged-utcának; a Németvölgyi-árok nevét — több hasonló elnevezés folytán — a magyar uralkodócsalád­ról­ —­ Jagelló-utra; a Németvölgyi-utnak nevét a neves államtit­kár és politikus emlékezetére Bernáth Géza­­utcának; a Csáklya-utca nevét a hasonló nevű gépgyár alapítójáról Láng László-utcának; a Palotai-út elnevezését — több hasonló utca­név miatt — Újpalotai-útnak; a Kerepesi-útból a Szentmihályi-út és a Gróf Gvadányi utca között északra kiinduló és a Remény-utcába torkoló útvonalat ötvenes­utcának; a Hunor-utcából északnak kiinduló és az Orbán Balázs-utcába torkoló névtelen­ utat, amely a n­aktár-utca egy része volt, az Árpád­­házi hercegnőről, Kunigunda-útnak; a Raktár-utca elnevezése ezentúl csak a Mik­lós-tértől a Zlmnor-utcáig terjed; a Csömöri-útból a Fűrész-utca és a Rákos­­patak-utca között északnyugati irányba kiin­duló és a Jávorka Ádám-utcába torkoló névte­len­ utat Must-utcának; a Bertalan-utcát a Műegyetemi-rakparttól a Horthy Miklós-útig a kiváló magyar mérnök­ről, a Tisza és a Maros szabályozójáról Berta­lan Lajos-utcára; Az Álmos-utca nevét — több hasonló elneve­zés miatt — Ond vezér-utcának; a Gizella-udvar nevét Gerle-utcára; a Telep-utca nevét Telepes-utcára; a Zsivora-utca elnevezését Sarkantyu-utcára; a Gizella-útból kiinduló és a Szobránc-utcáig terjedő névtelen útvonalat Eleonora-utcára; a Mexikói-útból az Újvilág-utca és az Egressy­­út között kiinduló és az Álmos vezér-útig ter­jedő útvonalat pedig Emilia-utcának nevezte el a Közmunkatanács. Új szolgálati beosztás a rendőrségen Éliássy Sándor dr. rendőrfőkapitány szom­bati napiparancsában a főkapitányság bűn­ügyi osztályának átszervezését jelenti be. A nyomozás gyorsabbá tétele, a felügyelet és ellenőrzés fokozása, valamint az arányosabb munkamegosztás érdekében április 19-től kezdődően négy főcsoportot állít fel. Ezek: a sérülési, az intellektuális, a lopási és betö­rési, valamint az állam­i és a sajtórendészeti főcsoportok. A sérülési főcsoport vezetésével Szrubián Dezső főtanácsost, állandó helyettesítésével­­ vitéz Csathó Béla dr. tanácsost bizta meg a­­ főkapitány. Az életvédelmi csoport ügyeit továbbá is Vigh Béla dr. kapitány intézi. Az intellektuális főcsoport vezetője Hegyi Sán­dor dr. főtanácsos lett, két alcsoportjának vezetésével pedig Csatószeghy Viiktor dr. és Radocsay rendőrtanácsosokat bizta meg. A lopási és betörési főcsoport vezetője Barna Péter dr. főtanácsos, helyettesei pedig Csizma­dia Béla dr. és Egry Péter Pál dr. tanácsosok lettek. Az állami és sajtórendészeti főcsoport vezetője Brozzay Gyula dr. főtanácsos, helyet­tesei Csányi József dr. és Mező Elek dr. taná­csosok lettek.­­ A napiparancs a tisztikar több tagját he­lyezte át. A IX. kerületi kapitányság vezeté­­­ sével Szőnyi Károly dr. főtanácsost, a XI. kerületi kapitányság vezetésével Bartha Béla dr. főtanácsost, a csepeli kapitányság vezeté­sével Sípos Zsigmond dr. tanácsost bízta meg a főkapitány. Jakab Lajos dr. tanácsost a III. kerületi kapitányságról az I. kerületbe, Benárd Vil­mos főtanácsost a VI. kerületből a III. kerü­letbe, Kula László dr. tanácsost az ügyészi megbízottak csoportjából a VI. kerületbe, Pintér Arnold dr. tanácsost a VI. kerületből az újpesti kapitányságra helyezték át, vala­mennyiüket vezető helyettesi megbízatással. Vincze Károly dr. főtanácsos az újpesti kapitányságról az ügyészi megbízottak cso­portjába, Szilavetzky Aladár dr. főtanácsos pedig vezetőhelyettesi megbízatással a dunai kerületi kapitánysághoz került. Csányi Jó­zsef dr. tanácsost a dunai kapitányságról a bűnügyi osztályhoz, Csutak Béla dr. tanácsost a bűnügyi osztályról az V­. kerületbe, Bedei Géza dr. kapitányt az V. kerületből a bűnügyi osztályra, Lakatos Lajos dr. tanácsost a bűn­ügyi osztályról a X. kerületbe, vitéz Jónás Károly dr. fogalmazót a VII. kerületből a bűnügyi osztályra, vitéz Csepreghy János dr. fogalmazót a bűnügyi osztályról a VII. kerü­leti kapitányságra, Salamon Lajos dr. taná­csost a IX. kerületi kapitányságról a VII. ke­rületi kapitánysághoz, Lukács Pál dr. fogal­mazót a bűnügyi osztályról a II. kerületbe, Wagner Pál dr. fogalmazó-gyakornokot a du­­­­nai kapitányságról a bűnügyi osztályhoz, vitéz Csathó Béla dr. tanácsost a belügy­minisztériumból a bűnügyi osztályhoz, Bozo­­rády Rezső dr. tanácsost az államrendészeti osztályhoz. Földy Gyula dr. kapitányt a bűn­ügyi osztályhoz helyezték át. Féreghy Oszkár­­ dr. főtanácsos a budapesti közforgalmi­­­ repülőtér rendőri kirendeltségének felügyele­tére kapott megbízást.

Next