Ujság, 1938. augusztus (14. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-02 / 172. szám

3 CSIllÁRCSERÉNÉl? Xade£&iii$e\... KÖLTÖZKÖDÉSNÉL? dCcÁsJl£iu\ftt\... CSILI ÁRTÉR VEZSSNÉL? . , | dCcdd!&u\&e\... | UJ LAKÁSBERENDEZÉSNÉL? JCatde­ i&iJiQ/iA.... ff CSILLÁRÁTALAKÍTÁSNÁL? iKade£6iiK£e\... | ELSŐRANGÚ ÜZLETI ÉS irodavilágítás? XcAdf&uKg.e\... Budapest, V. ker., Szent István­ körút 5. |s (Margithídnál) Telefon 12-96-27 ^ Nagy feltűnést kelt Tokióban az orosz sajtó magatartása a sorozatos határsérté­sekkel kapcsolatban. A vöröshadsereg lapja, a „Krasznaja Zvjezda" többek közt a következőket írja: A szovjetunió olyan hatalmas ütéssel vá­laszol majd, hogy az ellenség egyszerűen eltűnik a föld színéről. A „Komszomolszkaja Pravda" „üzenetet" intéz a mandzsuriai harcok orosz halottai­hoz és azt írja, hogy a szovjetunió ellensé­geinek az elesett orosz hősök minden csepp véréért patakokban folyó vérrel kell majd fizetniük. Illetékes japán helyen egyébként cáfolják azokat az orosz hivatalos jelentéseket, hogy a japán csapatok öt kilométer mélyen be­nyomultak. Szovjet-Oroszország területére, ami — az orosz hivatalos közlemény szerint — azt mutatja, hogy a támadást a japánok kezdték. Japán kerüli a helyzet kiéhezését A tábornoki kar Ulagaki hadügyminiszter elnöklésével hétfőn este a hadügyminiszté­riumban tanácskozásra ült össze. A tanács­kozás tárgya a Korea ellen intézett szovjet­orosz légi támadás volt. A Domei-Iroda jelentése szerint a tanács­kozáson úgy döntöttek, hogy egyelőre min­dent elkerülnek, ami a helyzetet kiélezhetné, de mindennek ellenére el vannak szánva arra, hogy szembeszálljanak a szovjetunió további kihívásaival. Tokióban határozottan cáfolják azokat a Moszkvából terjesztett hí­reket, amelyek szerint a szovjetorosz repü­lők támadást intéztek Charbin és a koreai kikötő ellen. A következő 2—3 nap cSossza jelentőségű A csangkufengi és satszaopingi esemé­nyekkel kapcsolatban az Havas­ Iroda tudó­sítója két kérdést intézett illetékes japán miniszteriális főtisztviselőhöz: 1. A mandzsu határon történt események szovjetorosz-japán háború kezdetét jelen­­tik-e? 2. A japán-kínai háború folytatódnék-e abban az esetben is, ha kitör az új háború? Az első kérdésre ezt a választ kapta: " A béke és a háború esélyei teljesen egy­formák; ötven százalékban lehetséges az egyik is, a másik is. Minden a szovjetunió magatartásától függ. A következő két-három nap döntő jelentőségű lesz. Japán mindent elkövet, hogy a konfliktus elterjedését meg­akadályozza. A mi hadseregünk elkerül min­den kihívást. A japán repülőgépek nem is szálltak levegőbe a szovjet repülőgépekkel szemben, légelhárító ütegeink tették ártal­matlanná azokat. Meg kell jegyezni, hogy, mint a sankufengi események fejlődése meg­mutatta, türelmünknek határai vannak. A második kérdésre az illetékes japán­ személyiség kijelentette, hogy a szovjet­­orosz-japáni háború kitörése egyáltalán nem állítaná meg a japániak katonai tevékeny­ségét Kínában. Japán keresztülviszi akaratát és az újabb ellenségeskedés ellenére is tudja folytatni előrenyomulását Kínában. Japán­nak a szovjet-mandzsu határon megfelelő csapatai vannak, hogy megvédjék Mandzsu­­kno területi épségét, de ugyanakkor a kínai háború is tovább folyhat. Orosz hivatalos beállítás Moszkva, augusztus 1. (Havas.) A csang­­kufengi összetűzésről a Szovjet Távirati Iroda a következő jelentést adta ki: — A japánok a Khasszán-tótól nyugatra fekvő magaslatoknál átlépték a határt, meglepetésszerűen tüzelni kezdtek és meg­támadták a szovjet határőrséget. A japá­nok négy kilométer mélységben behatol­tak a szovjetunió területére. A harc a Khasszán-tótól nyugatra fekvő magaslatok­nál több órán át tartott. A japánok igen erős ellenállásra találtak és mind ember­ben, mind hadianyagban súlyos vesztesé­geket szenvedtek. A szovjet csapatok vesz­teségei még nem ismeretesek. Csak helyi insietensek — véli London London, augusztus 1. (Inf.) Hétfőn reggel az angol sajtó súlyos aggodalmát fejezi ki a szovjetorosz-mandz­su határon vasárnap le­folyt véres események miatt. Szemmel látható a lapok törekvése, hogy letompítsák a hat­órás ütközet jelentőségét s néhány lap csak „golyóváltásról" ír, mégis általános az aggo­dalom, hogy a helyzet még jo­bban kiéle­ződik. A félhivatalos Times annak a felfogásának ad kifejezést, hogy az Észak-Kínában állo­másozó japán haderő legnagyobb részét Mandzsúria felé irányítják. További jelenté­sek szerint Külső-Mongólia határán nagy létszámú szovjetorosz csapattestek menetké­szen állanak, hogy bevonuljanak Mandzsú­riába. A jelentés szerint háromszáz szovjet orosz teherautón vonult fel az orosz kato­naság Külső-Mongólia és Mandzsúria hatá­rára. Ezzel szemben az angol kormány­hoz közelálló Daily Telegraph meg­állapítja, hogy más időpontban bizo­nyára háborút jelentettek volna a szov­­jet-mandzsu-japán határon történt össze­tűzések. Most azonban helyi jelentő­ségű viszályként kezeli mindkét fél az ese­ményeket. Igen valószínű, hogy sikerül az egész ügyet békés után elintézni, mert sem Japán, sem a szov­jetunió nem akar háborút. Londoni diplomáciai körökben teljes mér­tékben elismerik az orosz-japán esemé­nyek jelentőségét, de mégis úgy véleked­nek, hogy helyi incidensekről van szó és nem kell úgy tekinteni őket, mint amelyek a két kormány közötti közvetlen összecsa­pást jelentik. Bizonyítják ezt azok az utasí­tások, amelyeket Ugaki miniszterelnök Sigemicunak adott, hogy tudniillik kezdjen megbeszéléseket Litvinovval. Az a kérdés mindenesetre felmerül, hogy a határ két oldalán a vezérkarok milyen mértékben vetik magukat alá a kormányok utasításai­nak és hogy az ő köreikben is olyan élénk-e a béke fenntartásának vágya, mint amilyennek Tokióban és Moszkvában látszik. A francia sajtó mérsékletet tanácsol A lapok attól tartanak, hogy a szovjet­­orosz-mandzsu határon lefolyt japán-szovjet­­orosz ütközetnek súlyos következményei lesz­nek. A párisi lapok felvetik a kérdést, hogy a Csangkufeng dombvidékén lejátszódan csatározások egyszerű határvillongást, vagy pedig már háborút jelentenek. A lapok politikai beállítottságuk szerint hárítják a felelősséget a véres ütközetért Szovjet-Oroszországra, vagy Japánra. A szocialista lapoktól a szélsőjobboldali lapo­kig a francia sajtó a két félnek mérsékletet tanácsol, mert egy újabb távolkeleti háború kitörése végzetes következményeket vonna maga után. A jobboldali lapok hangoztat­ják, hogy abban az esetben, ha igaznak bízó nyíltnak azok a japán részről terjesztett hí­rek, hogy szovjetorosz részről vasárnap két koreai falut bombáztak, úgy ez az eljárás veszélyes játék a tűzzel. Plassikaia ujabb hivatalos IsosSess Moszkva, augusztus 1. A szovjetorosz­­mandzsuriai határhelyzetről hétfőn este hi­vatalos közleményt adtak ki. Ez fentartja azt az állítást, hogy a japánok részéről visszafoglalt magaslat szovjetorosz terüle­ten van. Ezenfelül japán gyalogság állító­lag négy kilométerre benyomult szovjet­orosz területre, de reguláris szovjetorosz osztagok néhány órával később a japáno­kat szovjet területről elűzték. A halottak és a sebesültek száma japán oldalon 400, a szovjetoroszok 5 ágyút, 14 gépfegyvert, 157 puskát és megfelelő mennyiségű töl­tényt zsákmányoltak. Az oroszok oldalán a halottak száma 13, a sebesülteké 55 volt. Egy harcikocsi, egy ágyú és valószínűleg egy repülő a japánok zsákmánya lett. A harcok folyamán a szovjetorosz csapatok egyetlenegyszer sem lépték át a mandzsu határt. A tokiói szovjetorosz követ utasítást kapott, hogy a japán kormánynál erélyesen tiltakozzék és utaljon arra, hogy a japán katonáknak ez az eljárása következmények­kel járhat. Japán siker a Jan­gce­­kiancsnál Sanghaj, augusztus 1. (Inf.) A Jangce­­kiang vidékén előnyomuló japán csapatok erőltetett menetben közelednek a japán offenzíva legközelebbi Célja, Nancsang vá­rosa felé. A japán szárazföldi haderők a kinkiang—nancsangi vasútvonal mentén ha­ladnak előre s ugyanakkor a japán folyam­­hajóraj a Poyang-tóról lövi a kínaiak vé­delmi állásait. A japán hadvezetőség úgy számítja, hogy Nancsang városa még ezen a héten elesik. Kínai részről már megkezdték a város kiürítését. Nancsang összes katonai építményeit lerombolták, ami azt mutatja, hogy a kínaiak nem is gondolnak a város megvédelmezésére. Kinkiang közelében, a Jangcekiang északi partján, ezzel szemben megakadt a Hankau ellen folyó japán offenzíva, mert kínai rész­ről friss csapatokat dobtak a frontra, ame­lyeknek sikerült megállítaniuk a japánok előnyomulását. Kínai sikereket jelentenek Mandzsúria és Észak-Kína határvidékéről is, ahol egy több­­ezer főnyi kínai szabadcsapat betört a mandzsu császárság területére és megszakí­totta az összeköttetést Peking és a seholi tartomány között. ÚJSÁG KEDD, 1938 AUGUSZTUS . nyugtalanságra sincsen ok“ Pak­s, augusztus 1. A szovjet-mandzsu ha­táron történő eseményeket diplomáciai kö­rökben a legnagyobb figyelemmel kísérik, különösen abból a szempontból, h­ogy mi­lyen visszahatással lehetnek az európai ese­ményekre. Diplomáciai körökben kijelentet­­ték, hogy e tekintetben pillanatnyilag semmi nyugtalanságra sincsen ok. Halálos öngyilkosság a lipótmezei elmegyógyintézetben Leugrott az emeletről és szörnyethalt az egyik ápolt Hétfőn este halálos öngyilkosság történt a lipótmezei elmegyógyintézetben. Az egyik beteg levetette magát a második emeletről és szörnyethalt. Körülbelül június közepén vitték be hozzátartozói az intézetbe Nánay Zoltán 27 éves szobafestőt. Az orvosok súlyos idegbaj előrehaladott tüneteit állapították meg rajta. Éppen ezért nem hagyták egyedül, állandóan ápoló vigyázott rá. Hétfőn este az ápoló néhány pillanatra kiment a szobából és Nánay ezt az alkalmat használta fel az ön­gyilkosságra. Feltépte az ablakot és egyetlen ugrással az udvarra vetette magát. Azonnal értesítették az intézet orvosait, de azok a szerencsétlen emberen már nem tudtak segí­teni, meghalt. A halálos öngyilkosság ügyé­ben megindult a vizsgálat. Anglia külpolitikájának alappillére: az angol-francia barátság Mit tartalmaz Daladier és Chamberlain levélváltása Prága, augusztus 1. (Inf.) A csehszlovák külügyminisztériumhoz közelálló Lidove Novit­y azt írja feltűnő beállítású vezér­cikkében, hogy megbízható értesüléseket kapott Daladier és Chamberlain miniszter­­elnök legutóbbi jegyzékváltásának tartal­máról. A lap a következőkben közli a levélváltást, amely, mint ismeretes, köz­vetlenül a párisi angol királylátogatás elő­estéjén folyt le. Daladier miniszterelnök annak a vélemé­nyének adott kifejezést az angol kormány elnökéhez intézett levelében, hogy a nem­zetközi helyzet az elmúlt hetekben a leg­csekélyebb mértékben sem javult. A fran­cia miniszterelnök a továbbiakban utalt arra, hogy Franciaország — amint Angliá­ban nagyon jól tudják — semmit sem tett az Olaszországgal és Németországgal való kibékülés meghiúsítására, sőt ellenkezőleg mindenkor készen állott arra, hogy Angliá­val együtt tárgyalásokat kezdjen a néme­tekkel és olaszokkal. A francia kormány nagyon sajnálja, hogy az angol-olasz tár­gyalások megindulásakor olasz részről nem vették tekintetbe Franciaország megegye­zési hajlandóságát. Franciaország még ma is szívesen látná az Olaszországgal való ki­egyezést s nem az ő hibája, hogy ez a ki­egyezés mindezideig nem tudott létrejönni. Olasz-francia méretezésre is szülés van Európa békéjét nem nagyon fogja meg­szilárdítani az angol-olasz békeegyezmény ha Olaszország és Franciaország között nem jön létre egyidejűleg hasonló meg­állapodás — mondja ezután Daladier le­vele. — A diktatórikus hatalmak még na­gyobb engedékenységet követelnének, ha látnák, hogy Anglia és Franciaország kü­lön utakon járnak. Franciaország Ugyanúgy, mint a múlt­ban, a­ jövőben is készséggel megtesz min­dent,'' ami a világbéke érdekét szolgálja — folytatja Daladier levele. — Franciaország hajlandó együttműködni Olaszországgal és Németországgal, ugyanakkor azonban szi­lárdan el van tökélve arra, hogy nem lép át bizonyos határokat, mert tudja, hogy ennek milyen következményei lennének. A római és berlini jelentések alapján alig van remény arra, hogy további engedmé­nyek segítségével meg lehet valósítani az angol és francia részről óhajtott békét. Az a sietség, amellyel a Hajna jobbpartján tervezett német erődítmények felépítése folyik, valamint a berlini kormány sok más intézkedése, a legnagyobb aggoda­lomra ad okot. Csakis Anglia és Francia­­ország legszorosabb együttműködése aka­dályozhatja meg újabb kalandos tervek megvalósítását. Chamberlain miniszterelnök válasza, a cseh­­szlovák kormánylap szerint, a következő­képpen hangzik: — Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoz­nom, hogy mennyire osztom az Ön aggodal­mait. Mindenkor megértettem az ön gondjait, de azért nem adtam fel a reményt, hogy egy­szer mégis csak sikerül megegyezésre jutnunk Mussolinival és Hitlerrel. Azok a hírek, ame­lyeket a németországi és olaszországi esemé­nyekről kapunk, éppoly kevéssé megnyug­tatóak, mint az Ön értesülései. Én azonban mégsem hiszem, hogy­ a béke fentartásának minden lehetőségét kimerítettük volna és jól tudom, hogy ön is egy véleményen van velem. Béke — minden akadály ellenére — Az angol külpolitika alappillére minden körülmények között továbbra is az angol­francia barátság és a Franciaországgal való szoros együtt­­­ködés marad, — folytatja ez­után Chamberlain levele. — Az angol kor­mány még saját előnyéről is hajlandó lemon­dani, ha ennek az angol előnynek a kihaszná­lása azzal a veszedelemmel járna, hogy az an­gol-francia együttműködés meglazulna. Az an­gol kormány sem a spanyol kérdésben, sem az angol-olasz viszony kérdésében, de még a csehszlovák ügyben sem foglal el olyan állás­pontot, amely ne lenne összeegyeztethető az angol-francia barátsággal és a két kormány­nak azzal a törekvésével, hogy a békét min­den akadály ellenére is biztosítják. A római-angol ngykövet Londonban Róma, augusztus 1. (Havas.) Perth lord római angol nagykövet hétfőn Londonba utazott.

Next