Ujság, 1938. augusztus (14. évfolyam, 172-195. szám)
1938-08-02 / 172. szám
4 ROVÁS A mai nappal lejárt a vagyonbevallás benyújtásának terminusa és senkinek sincs joga kételkedni benne, hogy az érdekeltek nemcsak pontosan, de készségesen is jelentkeztek a mozgósításra, amely nem háborúba, hanem munkába viszi a tőkét kenyérért, fejlődésért, boldogulásért. Mert erről van szó. Ezekből a most felsorakozó milliókból részben termelő alkotás lesz, részben erő, amely az alkotások biztonságát és nyugodt virulását oltalmazza. Itt csakugyan pénzmagot vetnek és valóban arany lesz a kalász, amely belőle nő. Sajnálni csak magát van joga annak, akit nem adhat. ♦ Csurgatott színigazság minden szavában és minden betűjében, amit Teleki gróf kultuszminiszter Debrecenben mondott, hogyha az emberek többet foglalkoznának a mindennapi élettől távol eső dolgokkal, a világ és a természet jelenségeivel, akkor józanabbak és szerényebbek lennének. Benne vagyunk. Sőt vállaljuk, hogy nemcsak józanabbak és szerényebbek, de boldogabbak is leszünk, ha megengedik, hogy révedező lélekkel hallgathassuk a fa növését, a patak csobogását és bámulhassuk az augusztusi csillagok futását. Óh, vajha, vajha. De akkor ki áll helyettünk sort a lakbizonylatért, az illetőségi és az állampolgári írásokért az elöljáróságon, a városházán, a rendőrségen és a többi illetékes hivatal folyosóin?... * őszinte örömmel és lelkesedéssel köszöntjük felszabadulása ünnepén Bulgáriát, amelylyel közös célokért harcoltunk, véreztünk és amelynek nemzeti erényei között sokat érzünk a magunkéval közösnek. Megértjük a bolgár lélek boldog megkönnyebbülését és büszke felemelkedését, amikor megint jogai teljességébe lép. Ez a teljesség most azt jelenti, hogy felfegyverezheti magát. Semmi kétség, ez is felszabadulás, ez is ünnep. De úgy érezzük, a felszabadulásnak még egy ünnepe hátra van az összes művelt nemzetek számára. Az a nap, mikor elérik a jogot, hogy nyugodtan és bátran minden fegyvert eldobhassanak maguktól. Lehangolt, étvágytalan, eldugult embereknél reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József44 keserűviz megszabadítja az emésztőcsatornát a felgyülemlett erjedő és rothadó anyagoktól s az emésztőszervek további működését előmozdítja. Kérdezze meg orvosát lélekzett. Erre bementek a nappaliba. Valóban ott volt a lárma. A készülék megdöbbentő hűséggel, torzítás nélkül hozta az előadást. Többen suttogtak most fojtott hangon, izgatottan. „Hé, Red, ide azt a körfutót!" — „Ott a kezedben, pupáklán be vagy gyulladva?!“ — „Ne járjon a pofád, Sam. Csak nyugodtan! Semmi baj !“ — Ezek azt hiszik, hogy mi ilyen gorombán beszélünk egymással — nevetett jóízűen Malot. Zurrogás. A körfutó javában működik. Szszüzszsz ... hshshshs ... — Kitűnően csinálják! — mondja elismerően Palot. A két szakember leül és érdeklődéssel hallgatja az előadást. A nagy szobát csupán a magukkal hozott kicsiny, de erős zseblámpa világítja meg. Élénk suttogás — de nem lehet megérteni, hogy mit mondanak. Nem is fontos, a jelenetígy is hatásos, izgalmas. Egyszerre csak erős, gyors lépések. — Ahá — mondja Malot vihogva. — Már jönnek. A zsaruk. — Hol? Hol?! — csuklik el Palot hangja. — Ejnye te! — szól rá hidegen Malot. — Hol? A Stúdióban. Az csak természetes, hogy végül megjelennek a rendőrök. „Kezeket fel!“ — dörgi egy hang hatásosan. Palot nem tehet róla — engedelmeskedik. Malot nagyot nevet. — No, menjünk, mert ez a „Rajna Kincse"* se tart örökké! — mondja jókedvűen. És kinyitja mindjárt az egyik szekrényt. Csakhogy ezzel a szekrénnyel együtt kinyílt a szomszédos ajtó. A mennyezeten kigyúlt a csillár. Az ajtóban megjelent néhány úr. Detektívek. Malot megdöbbenve nézett erre a váratlan és kellemetlen fordulatra. Palot haragos pillantást vetett a modern technika legragyogóbb vívmányára és nem restelte kijelenteni: — A fene egye meg azt a marha rádiót! Így behüteni az embert! A darab véget ért. A szereplők elvonultak. Palot még hallotta: „További jómulatást, azután nyugodalmasjóéjszakát kívánok !“ ÚJSÁG KEDD, 1938 AUGUSZTUS 2 yngilsroj Csehszlovákiában a világhírű gyógyfürdők és magaslati gyógyhelyek hazájában olcsó árak, 50—662/3% vasúti kedvezmény 1 napos kárpáti túra- és nap Prágában-sszssz, «OlCSft CSenHaiSJlaiasok, zavartalan valutakiutalás. Mindennemű felvilágosítással szolgál: szállodák,penziók, vizum,valutaigénylés, utazási kedvezmények tárgyában a hivatalos megbízott. Csehszlovák Idegen és Fürdőforgalmi Információsmtiub_.»A M. Iroda kft., Budapest, V. József nádor tér 8. Telefon: A miniszterelnök levele egy elemista tanulóhoz Iskolásfiúk 670 pengőt adtak össze a Repülő Alapnak Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a következő levelet intézte Egán Ede, tanulóhoz: Kedves Fiam! Örömmel értesültem hozzám intézett leveledből, hogy a Damjanichutcai tanítóképzőintézet IV elemijének tanulói évzáró ünnepélyük alkalmából elhatározták, hogy négy év alatt együttesen és összesen 670 pengő befizetésére kötelezik magukat a Nemzeti Repülőalap javára s az így felajánlott összeg folyó évre esedékes első részletét — éspedig 180 pengőt —, az alap javára már le is fizették. Kedves Fiam! A magyar nemzet ezeréves történelmében egymást váltották a dicsőséges és a hanyatló korok és ha történelmünk napjait figyelemmel tanulmányozzuk, akkor azt a megdönthetetlen bizonyítékot nyerjük, hogy a nemzet tagjainak összefogása, a jövőnk jobbrafordulásába vetett bizalom, a szorgalmas és kitartó munka és a hazafias erények ápolása mindenkor az ország és a nemzet feltámadására vezettek. Ma is olyan időket élünk, amikor a nemzet apraja-nagyjának válvetett küzdelmet kell folytatnia a mindannyiunk által szentnek vallott célért, hazánk feltámadásáért. Ti, kedves Fiaim, cselekedetekkel, bizonyságát adtátok annak, hogy az áldozatvállalás terheiből férfiak részére is alkalmas példaadással óhajtjátok részeteket kivenni. Köszönöm Nektek ezt a hazafias cselekedetet és szívből kívánom, hogy az a szellem, amely ilyen nemes elhatározásra indította a Damjanich utcai tanítóképzőintézet elemi iskolájának IV. osztályú tanulóit, minél több követőre találjon. Ötezer néma zarándok Petőfi fehéregyházi emlékműve előtt... Petőfi élete a legnagyobb és legáldottabb magyar testamentum — mondotta az ünnepi szónok... Fehéregyháza, augusztus 1. (Az Újság kiküldött munkatársától.) Csodaszép, verőfényes júliusi vasárnapon ötezer erdélyi zarándok, Ülők és férfiak, kicsik és nagyok, ünneplő és kopott ruhában, de tele idealizmussal és a nagy költő lelkének és poézisének múlhatatlan rajongásával, vonult fel vasárnap Erdélyből, abból az országrészből, ahol a magyarság legnagyobb költője, Petőfi Sándor, nyolcvankilenc évvel ezelőtt, a fehéregyházi csatatéren eltűnt, hogy majdnem egy évszázad múltán lerójja kegyeletét nemcsak a költő emlékével, de halhatatlan műveivel szemben is. Ott meneteltek katonás sorokban és a nagy költő felejthetetlen dalait énekelve Segesvárról ki Fehéregyházára, mintegy hat kilométert, a forró, júliusi melegben, amely talán hasonló ahhoz az időhöz, amikor Petőfi Sándor nyomtalanul eltűnt. Senki sem érzett fáradságot, senki sem vágyott pihenésre, mert mindenkiben ott égett az emlékezés soha ki nem alvó lángja. Már kora reggeltől ontották a vonatok és az autók Erdély minden részéből a zarándokokat, kikkel délre már tele lett az a festőién szép erdélyi város, Segesvár, amely rövid néhány órára vendégül látta Petőfi Sándor zarándokait, akiket a Petőfi-bizottság lelkes tagjai kalauzoltak, akiknek fehér és egyszerűen kegyeletes karszalagjain csak egy szó állott: Petőfi. Maga az ünnepség, amely az élén is méltó volt a nagy költő emlékéhez és amelynek összeállítása a segesvári Petőfi-bizottság lelkességét dicséri, délután fél ötkor kezdődött Fehéregyházán, ahol mintegy ötezren vonultak fel néma sorokban a Petőfi-emlékműhöz. A menet élén a fehéregyházi fúvószenekar haladt, utána az udvarhelyi Székely Dalegylet, majd a tövisróni kar. dalárda az udvarhelyi IKE azután a segesvári ref. vegyeskar, férfi kar, az IKE, a Székely Alkalmazottak Társasága és végül a segesvári Magyar Kaszinó tagjai zárták be az impozáns menetet. Résztvettek a menetben az erdélyi magyarság vezető férfiain kívül Gyárfás Elemér és Pál Gábor dr. volt kisebbségi magyar szenátorok is. A műsor a királyhimnusz eléneklésével kezdődött, amelyet a segesvári Magyar Kaszinó adott elő, majd Nagy Béla segesvári unitárius lelkész mondott magasan szárnyaló és magvas imát a nagy költő emlékéért. Ezután Jánossy a Tárcza „Erdélyi szimfóniáját" énekelte a segesvári Magyar Kaszinó Dalárdája Balázs András karnagy vezényletében. Az emlékünnepség pódiumára ekkor Lévay Lajos dr., udvarhelyi tanár lépett, az emlékünnepség díszszónoka, aki az emlékbeszédet tartotta. — Petőfi lelkével találkoztok itt — kezdte meg beszédét a szónok — magyar véreim, székely zarándokok, idegenajku embertestvéreim. Petőfi lelke van itt elrejtve a szent rögben, a csipkebokor aljában, az ég zengésében, a forrás tisztaságában, a virágok köntösében. Az édesanya Petőfi dalával altatja,rángatja a bölcsőben a magyar jövendőt. A magyar iskolában mindig Petőfi lelke a nagy tanítómester, az apostol, a magyar messiás. Lévay Lajos dr. ezután igy folytatta beszédét: — Petőfi Sándor az egész magyar nemzet lelki tükörképe és nem fontos, hogy hogy hívják a magyart, idegenhangzású-e a neve, vagy milyen a vallása, ha tud magyarul érezni, nemesen cselekdeni, életét áldozni szent eszményekért, akkor Petőfi lelke eljegyezte magyarnak és azt senki sem veheti el tőle. Petőfi élete a legnagyobb és legáldottabb magyar testamentum mindenki szántára. Szent örökség, gyógyító életelizir, megvásárolhatatlan gazdagság, amit semmi pénzen nem lehet megvenni, mert ez a magyar élet aranykapuja, mennyországa, éneke, reménysége titka megoldása, ez a Petőfi-lélek, ez a magyar becsület. Az emlékbeszéd után Petőfi—Auspitz „Mi volt nekem a szerelem" cintű dalát a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet énekelte el, Kiss Elek karnagy vezetésében, majd kitűnően szavalta el az „Egy gondolat bánt engemet" cimü Petőfikölteményt. Intecs Béla és a „Magyar Újakhoz" cimü költeményt Bartos Albert. Petőfi—Fövenyessy: Falu végén kurta kocsma cimü dalát és Tárcza: Petőfi-dalokat interpretált ezután művésziesen a tövisi róm. kat. dalárda Nádasdi Gyula karnagy vezetésével. Petőfi: A rab cimü költeményét szavalta el Bokor Dénes, a segesvári I. K. E. tagja, míg Petőfi „Jövendölés" címü költeményét a székelyudvarhelyi I. K. E. szavalókórusa adta művésziesen, amelyet Váró György dr. tanított be. Különböző műdalokat adott még elő Sándor István karnagy irányítása mellett a segesvári református dalkör és a segesvári Magyar Kaszinó dalárdája Balázs András irányításában, míg utolsó számokként Izsák Domokos, egy őserejű harisnyás székely, saját ódáját szavalta el Petőfi emlékére. A műsorszámok elhangzása után a Petőfiemlékmű megkoszorúzása következett. A fehéregyházi Petőfi-emlékművet a halhatatlan költő emlékére meleg és keresetlen szavak kíséretében az EMKE nevében Bartha Ignác dr., a Romániai Dalosszövetség nevében Voszka István dr., az erdélyi fiatal magyar írók nevében Bányai László, ezer magyarajkú bukaresti gyermek nevében Hegyi Mózes bukaresti református lelkész, az udvarhelyi Székely Dalegylet nevében Kerestély Gyula alelnök, a székelyudvarhelyi I. K. E. nevében Imecs Béla, a segesvári Rom. Kát. Népszövetség és Kolping nevében Dénes Gyula, a brassói munkások nevében Kiss Gyula, a marosvásárhelyi magyar dolgozók nevében Bodó Mihály és a segesvári Székely Alkalmazottak Társasága nevében György Zsigmond dr. és a segesvári Magyar Kaszinó nevében Rózsa Sándor koszoruzták meg. Nem lehet teljes a fehéregyházi Petőfi-ünnepségekről szóló beszámoló, ha nem emlékezünk meg arról, hogy az idei Petőfi-ünnepségekről mindenkinek hiányzott egy öreg zarándok: Papp Gyula udvarhelyi asztalosmester, aki az emlékmű leleplezése óta harminckilencszer, minden évben elzarándokolt Udvarhelyről gyalog Fehéregyházára, hogy egy kis koszorút helyezzen el a nagy költő emlékművén. Papp Gyula tavaly volt utoljára Fehéregyházán, az idén is már hetek óta készült eljönni, de a szíve nem bírta ki az izgalmakat. Néhány héttel ezelőtt meghalt. Benczel Béla A spanyol harctér eseményei Páris, augusztus 1. (Inf.) A spanyol frontokról érkező hétfő reggeli jelentések azt mutatják, hogy a spanyol köztársasági hadvezetőség az Ebro mentén indított offenzívával nem tudta elérni a kitűzött célt, amely abban állott volna, hogy az estremadurai támadás beszüntetésére kényszerítse Franco tábornokot. A köztársasági hadvezetőség hétfő reggeli hivatalos jelentése is megerősíti, hogy a felkelő csapatok az Ebro frontján repülőgépek és tankok támogatásával ellentámadást kezdtek, amelyet a köztársasági haderők csak véres harcok után tudtak feltartóztatni. Repülőtámadás Tarragona ellen Barcelona, augusztus 1. (Havas.) Vasárnap délelőtt Francoék tíz hárommotoros repülőgépe bombákat vetett Tarragonára. Az áldozatok száma és az anyagi kár jelentékeny. Délután öt hárommotoros gép mintegy 50 bombát dobott le Apus városára. Egy ember meghalt, négy megsebesült, tizenöt ház elpusztult. Át akartak menni Francoékhoz Bilbao, augusztus 1. Madridi jelentés szerint a köztársasági hatóságok rajtakapták Gomez Ulla ismert orvost, aki a köztársasági spanyol csapatoknál mint főtörzsorvos teljesített szolgálatot, amint két őrnaggyal, két századossal és egy hadnaggyal át akart menekülni a nemzetiekhez. A madridi katonai törvényszék valamennyiüket halálra ítélte. Az olasz légió repüld! Róma, augusztus 1. (Inf.) A Corriera della Sera érdekes statisztikai kimutatást közöl a spanyolországi olasz légió haderejének az ebrói csatában játszott döntő szerepéről. Az olasz repülőgépek július 13—25-ig 874 esetben bombázták az ellenséges állásokat, összesen 750 tonna súlyú bombát dobtak le. Az olasz vadászgépek 1674 repülést hajtottak végre, húsz ellenséges gépet lőttek le és ezenkívül még további 24 ellenséges gépet találtak el. Szent István emléke Somogy megye gyűlésén Somogy megye törvényhatósági bizottsága hétfőn délelőtt Barcsay Ákos főispán elnökletével megyegyűlést tartott, melyet Szent István emlékének szentelt. Az elnöklő főispán történelmi visszapillantást vetett Szent István korára és beszédét azzal fejezte be, hogy Szent István államberendezése mai állami életünk alapköveit jelenti és a szent korona tana, valamint az ebből kifejlődött magyar alkotmány a történelem gyöngye. Beszéde végeztével a megyegyűlés tagjai hosszasan éljenezték a főispánt, akit szerencsés kimenetelű gépkocsibalesete alkalmából is szerencsekívánataikkal halmoztak el. Szentiványi Béla gazdasági főtanácsos, a kegyes tanítórend jószágkormányzója beszédében méltatta Szent István jelentőségét a magyar nemzet történetében. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik felejthetetlen jó anyánk, özv. Breuer Antalné elhunyta alkalmából jóleső részvétnyilatkozataikkal felkerestek bennünket, hálás köszönetet mondunk. Nemes Ede és neje, szül. Breuer Sári. Minden félém értesítés helyett. Testben és lélekben megtörve jelentjük, hogy édesanyánk özv. Fritz Mórné folyó hó 31-én, 81 éves korában, özvegységének 7-ik évében örökre elhagyott bennünket. Drága halottunkat augusztus hó 1-én, délután 50 órakor temettük a kecskeméti izr. temető szertartási terméből. Kecskeméten, 1038 julius 31 én. Legyen álma csendes és nyugodt z sírok éjjelében! Fritz Imre dr., Fritz Miklós dr. fiai, Dr. Fritz Miklósné Kardos Erzsébet menye. János és Péter unokái és az összes rokonság.