Újság, 1938. december (14. évfolyam, 273-297. szám)

1938-12-08 / 279. szám

CSÜTÖRTÖK, 1938 DECEMBER 8 ÚJSÁG EM’i Mesimíás ■«i ui wi m mmvami ■ ■■ ■ ■ - Internátusok Dr. PáSZTGi 1181389310-Bunntlakóknak 6a Bejáróknak (Korrepe ilBlHír fai ta­lálás) Budapest, Délibáb-u. 25. telefon 09-148. Szabás-varrás, divattervezés­­ :----------------------------------------------------­Tanuljon szabást, varrást, divattervezést a Modellatelierben KIAMNE VOJEI/ASK­m­AL. Előkészítés szak­­vizsgára, külön esti tanítás. IV., Ferenciek tere 4 11.8. Ipari átképzés tol­buon­ szabni-varrni bakos- es BALEK ÉS IDÁNÁL IV., Párisi­ utca 1. ip. pasi tetszője rt BAGYÓ JÁNOS rtr. RIPORTJA: Kárpátorosz problémák Kárpátalja, december 7. Ezen a vidéken kontrasztokkal találkozik az ember lépten­­nyomon. A város egyik negyedében égbe­­nyúló paloták, a másik végén sárkunyhók, szörnyű nyomorúság. Galagónak nevezik Ungvár új negyedét, ahol a csehek nagy fényűzéssel kormányzósági palotát építettek többszáz teremmel s egész palotasorokat állítottak az Ung folyó jobbpartjára munkás- és tisztviselőlakások céljaira. Modern strand­fürdő sem hiányzik. Szemben, a folyó másik partján viszont ott éktelenkedik a nyomor­telep, az egykori sertéshizlalda helyén. La­kói magyarok, kárpátoroszok és cigányok. Húsz év előtt kezdték benépesíteni, amikor a csehek a város belsejéből kiszorították az őslakosságot és a maguk részére foglalták le a lakásokat. Láttam kutyaólszerű kunyhót, négytagú család lakik benne borzalmas vi­szonyok között. Van azonban olyan család is, amelyik az Ung folyó magas töltésébe vájt barlangot és évek óta onnan hallgatja a folyó csobogását. Ungvárott sokszázra megy azoknak a sze­rencsétleneknek a száma, akik ilyen szörnyű viszonyok között élnek. Itt is az volt a rend­szer, mint más visszacsatolt felvidéki váro­sokban: a lakosság példátlan megterhelésé­vel, különböző adók életbeléptetésével épí­tettek palotákat kulturális és szociális cé­lokra bizonyos nemzetiségűekhez tartozó kategóriák számára, s ugyanakkor meg­feledkeztek a magyarok szociális és kulturá­lis igényeinek kielégítéséről. Ungvárott 560 százalékot tett ki a pótadó és zömét a ma­gyar lakosság fizette. Ungvár városának éppen úgy, mint más felvidéki városnak sokmillióra rugó adóssága van különböző kölcsönök révén. AZ UKRÁN PROBLÉMA Nincs város, nincs község ezen a szép or­szágrészen, ahol nem beszélnének az ukrán problémáról. Ungvárott a görögkat­olikus tanítóképzőintézet egyik emeleti helyiségé­ben megmutatták nekem azokat az ágyakat, amelyeknek matracait az egykori ukrán bentlakó diákok bicskával összevagdostak. A billiárdasztalt sem kímélték meg, zöld posztó­ját összevissza hasogatták. Kik ezek az ukránok? Ennek a kérdésnek sok tudósa van innen és túl a határon. Az egyik például így ma­gyarázta el nekem Ungvárott az ukrán kér­dés lényegét: — Az „ukrán" szó nem jelent külön nem­zetiséget, hanem azt a fogalmat fejezi ki, hogy „határvidéki" lakos. Valamikor nem is hallotunk róluk. A világháború óta azon­ban annál több bajunk van az ukránokkal. Átszökdöstek egyrészt Galíciából, másrészt orosz területről és a csehek a maguk céljaira használták fel ezeket a terroristákat. Hűsé­gesen követték ebben az osztrák mintát. Az osztrák kamarilla ugyanis sok évtized előtt központot létesített az ukrán mozgalom szá­mára Bécsben és e szervezet keretében me­nedéket találtak mindazok, akik politikai bűncselekmények miatt menekülni voltak kénytelenek Oroszországból.­­ A világháború után a csehek kész ukrán szervezetet kaptak és az azóta elmúlt két év­tizedben ezekkel az ukrán terroristákkal nyugtalanították egyrészt Lengyelországot, amelynek lakosai között szintén jelentős számban vannak ukránok, másrészt betelepí­tette őket Kárpátaljára. Az utóbbi években azt a jelszót írták zászlóikra: mindent el kell követni annak az elvnek népszerűsítésére és gyakorlati megvalósítására, hogy a kárpát­oroszok tulajdonképpen ukránok. Ebben a szellemben folyik évek óta a mozgalom és emiatt teljesen felborult a béke Kárpátalján. Minden fontosabb állásban ukránokat alkal­maznak, a kárpátorosz őslakók a szegények kenyerét kénytelenek enni s rövidesen arra kell majd ébredniük, hogy idegenek az urak abban az országban, ahol ezer év óta példás békességben élt a kárpátorosz lakosság a ma­gyarokkal. A Fencik-gárda és a Kurtyák­­gárda egyformán abból a célból alakult, hogy az ukrán terroristákat kiszorítsák a kárpátoroszok földjéről és visszaszerezzék az önrendelkezés jogát Kárpátalja derék né­pének. BESZÉDES SZÁMOK Az ungvári középiskolák számadatai be­szédesen tanúskodnak arról a türelemről és megértésről, amelyet a magyar impérium alatt élveznek a kárpátorosz lakosok. A Drugeth-alapítványú királyi katolikus gim­názium párhuzamos osztályokban ad alkal­mat a magyar és a kárpátorosz ifjúságnak arra, hogy saját nyelvén tanulhasson. Meg­látogattam a hetedik osztályt, ahol éppen hittanóra volt s kárpátorosz nyelven folyt az előadás. A magyar tannyelvű hetedik osztályban ugyanakkor német órán tanul­tak. Magyarnyelvű tankönyveik még nincse­nek a diákoknak, de néhány nap múlva ezen a bajon is segítenek. Egyelőre tan­könyv nélkül ismételgetik a múltévi tan­anyagot. Jellemző például, hogy mindössze két természetrajz-órájuk volt a hetedik magyar osztályban, mert a cseh nemzeti­ségű tanár bevonult katonának. Ez az iskola egyébként koedukációs alapon mű­ködik. Persze csak ideiglenesen. Ezt a rend­szert a magyar hatóságok feltétlenül meg fogják szüntetni s külön-külön osztályokat nyitnak a fiuk és leányok részére. Jellemzőek az alábbi számadatok: A kir. kat. gimnáziumban maradt 23 tanerő közül csak három a magyar és 18 a kárpátorosz nemzetiséghez tartozó, 2 pedig más nemze­tiségű. A növendékek így oszlanak meg a nemzetiség szerint: 530 magyar, 283 ruszin és 105 egyéb. A Zsatkovics-téri polgári iskolában 21 tanerő közül egy a magyar, 18 a kárpátorosz és 2 tartozik más nemze­tiséghez. A tanítóképző 8 tanárának sorá­ban 1 a magyar, a többi kárpátorosz. A görögkatolikus papnevelő intézet 5 tanáré mind kárpátorosz. A Kossuth-téri elemi iskola 23 tanítója kivétel nélkül kárpát orosz, bár a növendékek között 528 a ma­gyar, 292 a kárpátorosz és 96 más nemzeti­ségű. A rendőrigazgatóságon itt maradt 38 tisztviselő és alkalmazott közül 9 a magyar, 26 a kárpátorosz és 3 egyéb. A pénzügy­igazgatóság 64 tisztviselője közül 6 a ma­gyar, 50 a kárpátorosz és 8 az egyéb nem­zetiségű. A postahivatal 78 tisztviselője így oszlik meg nemzetiség szerint: 14 magyar, 24 kárpátorosz és 40 más. A városi közigaz­gatásban foglalkoztatott 118 tisztviselő és egyéb alkalmazott közül 32 magyar, 47 a kárpátorosz, 39 egyéb­ nemzetiségű. A vá­rosi kórház 102 alkalmazottjának sorában 44 a magyar, 45 a kárpátorosz és 13 egyéb nemzetiségű. Pedig Ungvár kimondottan magyar város. Az a vád sem állja meg a helyét, hogy Munkácson az iskoláztatás terén háttérbe szorulnak a kárpátorosz lakosok gyer­mekei. Van három elemi, egy polgári isko­lájuk, egy gimnáziumuk és egy tanítókép­zőjük, ahol mindenütt kárpátorosz nyelven megy a tanulás. Megnéztem a polgári iskola III/B osztályát. Csonka osztály, mert a de­markációs vonal részben elszakítja Mun­kácstól azt a városrészt, ahonnan éppen ebbe a leányiskolába jártak a gyermekek Szeptemberben 42 volt a létszám, ma a fele sincs meg. Három leányka ült egy pad­­ban s mindegyik más nemzetiséghez tarto­zott, Demeter Magda szlováknak, Logajdc Magda kárpátorosznak, Hornyák Margit magyarnak vallotta magát kérdésemre. A LEDÖNTÖTT TURULMADÁR A munkácsi várnak a városra néző fokán emelt emlékoszlopot és tetején a turul­madarat a csehek 1922-ben ledöntötték. Ti­zenhét méter magas oszlopon állt szétterjesz­tett szárnyaival a büszke bronz turulmadár. Ledöntése körülbelül húszezer pengőbe ke­rült. Az oszlop­­ termésköveit építkezésre használták fel, magát a turulmadarat a vár egyik udvarára zúdították alá, miközben le­tört egyik szárnyának a széle és csőréből ki­hullott a kard, amelyet most a városházán őriznek. Máris mozgalmat indítottak, hogy újra felépítsék az emlékoszlopot és tetejébe ismét odaállítsák a magyar gondolat szim­bólumául a turulmadarat. A munkácsi várnak ugyancsak a városra néző frontján van az a szoba, amelyben Zrínyi Hona lakott és ahol a kis Rákóczi Ferenc nevelkedett. Gótikus terem, csakúgy, mint a mellette lévő két kisebb szoba is. Ezek az utóbbiak arról nevezetesek, hogy itt injekciózták a csehek azokat a felkelőket, akiket sikerült elfogniok s olyan tanúvallo­mást csikartak ki tőlük, amelynek alapján börtön volt az osztályrészük. Láttam a vaksötét, hírhedt kazamatát és láttam a különböző börtöncellákat, a fala­kon vérfoltokkal és szívbemarkoló felírások­kal, amelyekkel ártatlanságukat hangoztatták a bebörtönzött szerencsétlen emberek. És kint az ellenkező vidékre néző vár­fokon áll, lehullott lombjával, a több évszá­zados hársfa, a „szabadság fája". Tavaszra ismét kibújnak rügyei, megnőnek levelei, hatalmas lesz a lomb koronája, hogy méltó szimbóluma legyen a szabadság nagy gon­dolatának, amely sohasem halhat meg s ha el is temetik, ismét és mindenkor feltámad. OMEQAJ 1933 óta tartja a pontosság világrekordját. Betörtek Gömbös Gyula özvegyéhez Arany és ezüst cigarettatárcádat, szegyeseket vittek el a nagytétényi villáitól A nagytétényi csendőrőrs telefonon érte­­ttette a budapesti főkapitányságot, hogy Özvegy Gömbös Gyuláné nagytétényi villa ába ismeretlen tettesek álkulccsal behatót­ak és a lakásból 4 darab ezüst, 2 darab a­rany cigarettatárcát és egy drb 105X280 nagyságú perzsaszőnyeget elvittek. Az el­opott cigarettatárcák leírása a következő: az egyik egy kétoldalas, téglaalakú ezüst arca, zöld alapon fehér lótej, a második Arca 7X8 cm nagyságú, piros bőrrel be­ont, a felső részén Magyarország kis címere­­ piros-fehér-zöld színben. A harmadik tárca arany tárca a belső oldalán a következő fel­írással: „Bajtársunknak, vitéz jákfai Göm­bös Gyula, Magyarország miniszterelnöke" több ismeretlen aláírással. A negyedik szin­tén arany tárca, kék gombbal, belső olda­lán: „Gréte 1915 (vagy 1916), im Mi­rz.“ Az ötödik ezüst cigarettatárca, amelynek a fel­írása: „Magyarország ajándéka" több meg nem állapítható aláírással. A főkapitányság a kötött tárgyak leírása alapján a nyomo­­í­tást megindította. Huss pengé ízért gyilkolták meg özv. Erdős Józsefnét. A rendőrség bravúros nyomozás alapján elfogta a tetteseket Elragadtatással gratulál a közönség a budapesti főkapitányságnak. A mi életünk és vagyonunk biztonságának őrei ismét be­bizonyították, hogy mesterei, sőt művészei a rendőri munkának. Hétfőn este jutott a rend­őrség tudomására, hogy a Ráday utca 17 s­zámú ház egyik második emeleti lakásában rablógyilkosság történt; ismeretlen tettesek megfojtották, majd kifosztották Erdős Jó­­sefnét. A kegyetlen bűntény felfedezése után f­élórával már nyomoztak a rendőrtisztek és detektívek. A gyanú azonnal Bíró Miklós nevű emberre terelődött, akiről sejtette a rendőrség, hogy álnevet használ, ő albérlője volt özvegy Erdős Józsefnének. Detektívek keresték Budapesten és vidéken Bírót és Király István nevű barátját, aki gyakran járt látogatóban a Ráday­ utca házban. Egy cse­­lédleányt is kerestek, akitől a bűntény elő­készületeire vonatkozólag értékes felvilágosí­t­ásokat vártak. Biztos nyomon... Huszonnégy órával a rablógyilkosság fel­­edezése után már biztos nyomon voltak a detektívek. Kedden éjjel rendőri autó robo­gott Rákoshegyre, megállt a Német­ utca 67. számú ház előtt. Itt, nővére lakásán megta­lálták Király Istvánt. Mikor a sovány, rossz­­h­cű, 28 éves fiatalember meghallotta, hogy detektívek keresik, konyhakéssel öngyilkos­ságot akart elkövetni. A detektívek azonban lefogták, megbilincselték, majd bevitték a főkapitányságra. Király István beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy a tavasszal megismerkedett a Hableány-vendéglőben Bíró Miklóssal, összebarátkoztak, majd ami­kor bevallották egymásnak, hogy mind a ketten rovott múltnak, elhatározták, hogy közösen csinálnak valami „nagyobb dolgot" Az állítólagos Biró Miklós később a Rá­­day­ utca 17-be költözött Erdősnéhez. Király gyakran meglátogatta és olyankor barátja mesélt neki arról, milyen furcsa természetű nő az ő háziasszonya. Valószínűleg sok pénze van, mert folyton dicsekszik, éksze­rek is lehetnek a fiókjaiban, ki kellene ra­bolni. Király elmondta a rendőrtiszteknek, hogy december 3-án, szombaton délelőtt féltízkor ismét meglátogatta barátját. Biró azt mondta, hogy ezen a napon végre lehetne, hajtani a rablást. Együtt mentek el a Ráday-utcai házból, egyik büffében megebédeltek, kiter­velték, hogyan követik el a rablást, majd visszatértek a Ráday-utca 17-be. A gazdáiét védelmező kutya Az albérleti szobában kikészítették a bűn­tény eszközeit: kötelet és törülközőt. Azután behívták Erdősnét, azzal az ürüggyel, hogy nézze meg villanyt, nem ég, meg kellene ja­víttatni. Erdősné, Király István vallomása sze­rint, kutyájával a karján lépett be az albér­leti szobába. A tettesek, félve, hogy a kutya ugatni kezd, elhalasztották az asszony leüté­sét. Négyszer csalták be a szobába Erdősnét, negyedszer végre a kutya nélkül jelent meg. — Én akkor hátulról ráugrottam — val­lot­ta Király István —, befogtam a száját, Mik­lós a törülközővel áthurkolta, majd együtt le­rántották a földre. Mikor már a földön fe­küdt, Miklós összekötözte a két kezét, aztán a magával tehetetlen asszonyt, akinek a szá­jába rongyot tömtünk, az ágyra tettük. Ekkor pénz után kezdtek kutatni. A szek­rényben húsz pengőt találtak, egy bőröndbe dobálták Erdősné ruhaneműit, fehérneműit és elsiettek a házból. Az első éjszakát Király Ist­ván nővérének, Szőcs Lajosnénak rákoshegyi házában töltötték. Vasárnap Biró Miklós azt mondta, jobb, ha ő másutt bújik el s ezért el­ment Rákoshegyről. Biró Miklós ,Juhász Miklós Király István nem tudta megmondani, hol lehet bűntársa. Azt sem tudta, hogy Mindennemű csomagolópapírok és papírzacskók­­ legrégibb t­e­re­zási forrása QATZENSTEIN H. RT. Budapest, VI., Dessewffy­ utca 18/20. Telefon: 121-750 Alapittatott 1869 „„.a Szentendrei papírgyátr rt. vezérképviselete, annak kiváló gyártmányait hozza forgalomba

Next