Újság, 1938. december (14. évfolyam, 273-297. szám)
1938-12-08 / 279. szám
CSÜTÖRTÖK, 1938 DECEMBER 8 ÚJSÁG EM’i Mesimíás ■«i ui wi m mmvami ■ ■■ ■ ■ - Internátusok Dr. PáSZTGi 1181389310-Bunntlakóknak 6a Bejáróknak (Korrepe ilBlHír fai találás) Budapest, Délibáb-u. 25. telefon 09-148. Szabás-varrás, divattervezés :----------------------------------------------------Tanuljon szabást, varrást, divattervezést a Modellatelierben KIAMNE VOJEI/ASKmAL. Előkészítés szakvizsgára, külön esti tanítás. IV., Ferenciek tere 4 11.8. Ipari átképzés tolbuon szabni-varrni bakos- es BALEK ÉS IDÁNÁL IV., Párisi utca 1. ip. pasi tetszője rt BAGYÓ JÁNOS rtr. RIPORTJA: Kárpátorosz problémák Kárpátalja, december 7. Ezen a vidéken kontrasztokkal találkozik az ember léptennyomon. A város egyik negyedében égbenyúló paloták, a másik végén sárkunyhók, szörnyű nyomorúság. Galagónak nevezik Ungvár új negyedét, ahol a csehek nagy fényűzéssel kormányzósági palotát építettek többszáz teremmel s egész palotasorokat állítottak az Ung folyó jobbpartjára munkás- és tisztviselőlakások céljaira. Modern strandfürdő sem hiányzik. Szemben, a folyó másik partján viszont ott éktelenkedik a nyomortelep, az egykori sertéshizlalda helyén. Lakói magyarok, kárpátoroszok és cigányok. Húsz év előtt kezdték benépesíteni, amikor a csehek a város belsejéből kiszorították az őslakosságot és a maguk részére foglalták le a lakásokat. Láttam kutyaólszerű kunyhót, négytagú család lakik benne borzalmas viszonyok között. Van azonban olyan család is, amelyik az Ung folyó magas töltésébe vájt barlangot és évek óta onnan hallgatja a folyó csobogását. Ungvárott sokszázra megy azoknak a szerencsétleneknek a száma, akik ilyen szörnyű viszonyok között élnek. Itt is az volt a rendszer, mint más visszacsatolt felvidéki városokban: a lakosság példátlan megterhelésével, különböző adók életbeléptetésével építettek palotákat kulturális és szociális célokra bizonyos nemzetiségűekhez tartozó kategóriák számára, s ugyanakkor megfeledkeztek a magyarok szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről. Ungvárott 560 százalékot tett ki a pótadó és zömét a magyar lakosság fizette. Ungvár városának éppen úgy, mint más felvidéki városnak sokmillióra rugó adóssága van különböző kölcsönök révén. AZ UKRÁN PROBLÉMA Nincs város, nincs község ezen a szép országrészen, ahol nem beszélnének az ukrán problémáról. Ungvárott a görögkatolikus tanítóképzőintézet egyik emeleti helyiségében megmutatták nekem azokat az ágyakat, amelyeknek matracait az egykori ukrán bentlakó diákok bicskával összevagdostak. A billiárdasztalt sem kímélték meg, zöld posztóját összevissza hasogatták. Kik ezek az ukránok? Ennek a kérdésnek sok tudósa van innen és túl a határon. Az egyik például így magyarázta el nekem Ungvárott az ukrán kérdés lényegét: — Az „ukrán" szó nem jelent külön nemzetiséget, hanem azt a fogalmat fejezi ki, hogy „határvidéki" lakos. Valamikor nem is hallotunk róluk. A világháború óta azonban annál több bajunk van az ukránokkal. Átszökdöstek egyrészt Galíciából, másrészt orosz területről és a csehek a maguk céljaira használták fel ezeket a terroristákat. Hűségesen követték ebben az osztrák mintát. Az osztrák kamarilla ugyanis sok évtized előtt központot létesített az ukrán mozgalom számára Bécsben és e szervezet keretében menedéket találtak mindazok, akik politikai bűncselekmények miatt menekülni voltak kénytelenek Oroszországból. A világháború után a csehek kész ukrán szervezetet kaptak és az azóta elmúlt két évtizedben ezekkel az ukrán terroristákkal nyugtalanították egyrészt Lengyelországot, amelynek lakosai között szintén jelentős számban vannak ukránok, másrészt betelepítette őket Kárpátaljára. Az utóbbi években azt a jelszót írták zászlóikra: mindent el kell követni annak az elvnek népszerűsítésére és gyakorlati megvalósítására, hogy a kárpátoroszok tulajdonképpen ukránok. Ebben a szellemben folyik évek óta a mozgalom és emiatt teljesen felborult a béke Kárpátalján. Minden fontosabb állásban ukránokat alkalmaznak, a kárpátorosz őslakók a szegények kenyerét kénytelenek enni s rövidesen arra kell majd ébredniük, hogy idegenek az urak abban az országban, ahol ezer év óta példás békességben élt a kárpátorosz lakosság a magyarokkal. A Fencik-gárda és a Kurtyákgárda egyformán abból a célból alakult, hogy az ukrán terroristákat kiszorítsák a kárpátoroszok földjéről és visszaszerezzék az önrendelkezés jogát Kárpátalja derék népének. BESZÉDES SZÁMOK Az ungvári középiskolák számadatai beszédesen tanúskodnak arról a türelemről és megértésről, amelyet a magyar impérium alatt élveznek a kárpátorosz lakosok. A Drugeth-alapítványú királyi katolikus gimnázium párhuzamos osztályokban ad alkalmat a magyar és a kárpátorosz ifjúságnak arra, hogy saját nyelvén tanulhasson. Meglátogattam a hetedik osztályt, ahol éppen hittanóra volt s kárpátorosz nyelven folyt az előadás. A magyar tannyelvű hetedik osztályban ugyanakkor német órán tanultak. Magyarnyelvű tankönyveik még nincsenek a diákoknak, de néhány nap múlva ezen a bajon is segítenek. Egyelőre tankönyv nélkül ismételgetik a múltévi tananyagot. Jellemző például, hogy mindössze két természetrajz-órájuk volt a hetedik magyar osztályban, mert a cseh nemzetiségű tanár bevonult katonának. Ez az iskola egyébként koedukációs alapon működik. Persze csak ideiglenesen. Ezt a rendszert a magyar hatóságok feltétlenül meg fogják szüntetni s külön-külön osztályokat nyitnak a fiuk és leányok részére. Jellemzőek az alábbi számadatok: A kir. kat. gimnáziumban maradt 23 tanerő közül csak három a magyar és 18 a kárpátorosz nemzetiséghez tartozó, 2 pedig más nemzetiségű. A növendékek így oszlanak meg a nemzetiség szerint: 530 magyar, 283 ruszin és 105 egyéb. A Zsatkovics-téri polgári iskolában 21 tanerő közül egy a magyar, 18 a kárpátorosz és 2 tartozik más nemzetiséghez. A tanítóképző 8 tanárának sorában 1 a magyar, a többi kárpátorosz. A görögkatolikus papnevelő intézet 5 tanáré mind kárpátorosz. A Kossuth-téri elemi iskola 23 tanítója kivétel nélkül kárpát orosz, bár a növendékek között 528 a magyar, 292 a kárpátorosz és 96 más nemzetiségű. A rendőrigazgatóságon itt maradt 38 tisztviselő és alkalmazott közül 9 a magyar, 26 a kárpátorosz és 3 egyéb. A pénzügyigazgatóság 64 tisztviselője közül 6 a magyar, 50 a kárpátorosz és 8 az egyéb nemzetiségű. A postahivatal 78 tisztviselője így oszlik meg nemzetiség szerint: 14 magyar, 24 kárpátorosz és 40 más. A városi közigazgatásban foglalkoztatott 118 tisztviselő és egyéb alkalmazott közül 32 magyar, 47 a kárpátorosz, 39 egyéb nemzetiségű. A városi kórház 102 alkalmazottjának sorában 44 a magyar, 45 a kárpátorosz és 13 egyéb nemzetiségű. Pedig Ungvár kimondottan magyar város. Az a vád sem állja meg a helyét, hogy Munkácson az iskoláztatás terén háttérbe szorulnak a kárpátorosz lakosok gyermekei. Van három elemi, egy polgári iskolájuk, egy gimnáziumuk és egy tanítóképzőjük, ahol mindenütt kárpátorosz nyelven megy a tanulás. Megnéztem a polgári iskola III/B osztályát. Csonka osztály, mert a demarkációs vonal részben elszakítja Munkácstól azt a városrészt, ahonnan éppen ebbe a leányiskolába jártak a gyermekek Szeptemberben 42 volt a létszám, ma a fele sincs meg. Három leányka ült egy padban s mindegyik más nemzetiséghez tartozott, Demeter Magda szlováknak, Logajdc Magda kárpátorosznak, Hornyák Margit magyarnak vallotta magát kérdésemre. A LEDÖNTÖTT TURULMADÁR A munkácsi várnak a városra néző fokán emelt emlékoszlopot és tetején a turulmadarat a csehek 1922-ben ledöntötték. Tizenhét méter magas oszlopon állt szétterjesztett szárnyaival a büszke bronz turulmadár. Ledöntése körülbelül húszezer pengőbe került. Az oszlop termésköveit építkezésre használták fel, magát a turulmadarat a vár egyik udvarára zúdították alá, miközben letört egyik szárnyának a széle és csőréből kihullott a kard, amelyet most a városházán őriznek. Máris mozgalmat indítottak, hogy újra felépítsék az emlékoszlopot és tetejébe ismét odaállítsák a magyar gondolat szimbólumául a turulmadarat. A munkácsi várnak ugyancsak a városra néző frontján van az a szoba, amelyben Zrínyi Hona lakott és ahol a kis Rákóczi Ferenc nevelkedett. Gótikus terem, csakúgy, mint a mellette lévő két kisebb szoba is. Ezek az utóbbiak arról nevezetesek, hogy itt injekciózták a csehek azokat a felkelőket, akiket sikerült elfogniok s olyan tanúvallomást csikartak ki tőlük, amelynek alapján börtön volt az osztályrészük. Láttam a vaksötét, hírhedt kazamatát és láttam a különböző börtöncellákat, a falakon vérfoltokkal és szívbemarkoló felírásokkal, amelyekkel ártatlanságukat hangoztatták a bebörtönzött szerencsétlen emberek. És kint az ellenkező vidékre néző várfokon áll, lehullott lombjával, a több évszázados hársfa, a „szabadság fája". Tavaszra ismét kibújnak rügyei, megnőnek levelei, hatalmas lesz a lomb koronája, hogy méltó szimbóluma legyen a szabadság nagy gondolatának, amely sohasem halhat meg s ha el is temetik, ismét és mindenkor feltámad. OMEQAJ 1933 óta tartja a pontosság világrekordját. Betörtek Gömbös Gyula özvegyéhez Arany és ezüst cigarettatárcádat, szegyeseket vittek el a nagytétényi villáitól A nagytétényi csendőrőrs telefonon értettette a budapesti főkapitányságot, hogy Özvegy Gömbös Gyuláné nagytétényi villa ába ismeretlen tettesek álkulccsal behatótak és a lakásból 4 darab ezüst, 2 darab arany cigarettatárcát és egy drb 105X280 nagyságú perzsaszőnyeget elvittek. Az elopott cigarettatárcák leírása a következő: az egyik egy kétoldalas, téglaalakú ezüst arca, zöld alapon fehér lótej, a második Arca 7X8 cm nagyságú, piros bőrrel beont, a felső részén Magyarország kis címere piros-fehér-zöld színben. A harmadik tárca arany tárca a belső oldalán a következő felírással: „Bajtársunknak, vitéz jákfai Gömbös Gyula, Magyarország miniszterelnöke" több ismeretlen aláírással. A negyedik szintén arany tárca, kék gombbal, belső oldalán: „Gréte 1915 (vagy 1916), im Mirz.“ Az ötödik ezüst cigarettatárca, amelynek a felírása: „Magyarország ajándéka" több meg nem állapítható aláírással. A főkapitányság a kötött tárgyak leírása alapján a nyomoítást megindította. Huss pengé ízért gyilkolták meg özv. Erdős Józsefnét. A rendőrség bravúros nyomozás alapján elfogta a tetteseket Elragadtatással gratulál a közönség a budapesti főkapitányságnak. A mi életünk és vagyonunk biztonságának őrei ismét bebizonyították, hogy mesterei, sőt művészei a rendőri munkának. Hétfőn este jutott a rendőrség tudomására, hogy a Ráday utca 17 számú ház egyik második emeleti lakásában rablógyilkosság történt; ismeretlen tettesek megfojtották, majd kifosztották Erdős Jósefnét. A kegyetlen bűntény felfedezése után félórával már nyomoztak a rendőrtisztek és detektívek. A gyanú azonnal Bíró Miklós nevű emberre terelődött, akiről sejtette a rendőrség, hogy álnevet használ, ő albérlője volt özvegy Erdős Józsefnének. Detektívek keresték Budapesten és vidéken Bírót és Király István nevű barátját, aki gyakran járt látogatóban a Ráday utca házban. Egy cselédleányt is kerestek, akitől a bűntény előkészületeire vonatkozólag értékes felvilágosításokat vártak. Biztos nyomon... Huszonnégy órával a rablógyilkosság feledezése után már biztos nyomon voltak a detektívek. Kedden éjjel rendőri autó robogott Rákoshegyre, megállt a Német utca 67. számú ház előtt. Itt, nővére lakásán megtalálták Király Istvánt. Mikor a sovány, rosszhcű, 28 éves fiatalember meghallotta, hogy detektívek keresik, konyhakéssel öngyilkosságot akart elkövetni. A detektívek azonban lefogták, megbilincselték, majd bevitték a főkapitányságra. Király István beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy a tavasszal megismerkedett a Hableány-vendéglőben Bíró Miklóssal, összebarátkoztak, majd amikor bevallották egymásnak, hogy mind a ketten rovott múltnak, elhatározták, hogy közösen csinálnak valami „nagyobb dolgot" Az állítólagos Biró Miklós később a Ráday utca 17-be költözött Erdősnéhez. Király gyakran meglátogatta és olyankor barátja mesélt neki arról, milyen furcsa természetű nő az ő háziasszonya. Valószínűleg sok pénze van, mert folyton dicsekszik, ékszerek is lehetnek a fiókjaiban, ki kellene rabolni. Király elmondta a rendőrtiszteknek, hogy december 3-án, szombaton délelőtt féltízkor ismét meglátogatta barátját. Biró azt mondta, hogy ezen a napon végre lehetne, hajtani a rablást. Együtt mentek el a Ráday-utcai házból, egyik büffében megebédeltek, kitervelték, hogyan követik el a rablást, majd visszatértek a Ráday-utca 17-be. A gazdáiét védelmező kutya Az albérleti szobában kikészítették a bűntény eszközeit: kötelet és törülközőt. Azután behívták Erdősnét, azzal az ürüggyel, hogy nézze meg villanyt, nem ég, meg kellene javíttatni. Erdősné, Király István vallomása szerint, kutyájával a karján lépett be az albérleti szobába. A tettesek, félve, hogy a kutya ugatni kezd, elhalasztották az asszony leütését. Négyszer csalták be a szobába Erdősnét, negyedszer végre a kutya nélkül jelent meg. — Én akkor hátulról ráugrottam — vallotta Király István —, befogtam a száját, Miklós a törülközővel áthurkolta, majd együtt lerántották a földre. Mikor már a földön feküdt, Miklós összekötözte a két kezét, aztán a magával tehetetlen asszonyt, akinek a szájába rongyot tömtünk, az ágyra tettük. Ekkor pénz után kezdtek kutatni. A szekrényben húsz pengőt találtak, egy bőröndbe dobálták Erdősné ruhaneműit, fehérneműit és elsiettek a házból. Az első éjszakát Király István nővérének, Szőcs Lajosnénak rákoshegyi házában töltötték. Vasárnap Biró Miklós azt mondta, jobb, ha ő másutt bújik el s ezért elment Rákoshegyről. Biró Miklós ,Juhász Miklós Király István nem tudta megmondani, hol lehet bűntársa. Azt sem tudta, hogy Mindennemű csomagolópapírok és papírzacskók legrégibb terezási forrása QATZENSTEIN H. RT. Budapest, VI., Dessewffy utca 18/20. Telefon: 121-750 Alapittatott 1869 „„.a Szentendrei papírgyátr rt. vezérképviselete, annak kiváló gyártmányait hozza forgalomba