Ujság, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-07 / 54. szám

KEDD, 1939 MÁRCIUS 7 ÚJSÁG út KÖZGAZDASÁGI UJSÁG NEMCSAK megtartani kell az ipart, hanlem tOVÁbbfejleszteni, 771071-dotta Künder Antal Ózdon. Az iparügyi miniszter ezzel elégtételt szolgáltatott annak az iparnak, amely erre régen megszolgált. A közvéleménynek egyszer már tisztában kell lenni az ipar jelentőségével, fel kell tárni végre a közvélemény előtt az ipar valódi képét és nemcsak azt a torzképet, amelyet miír olyan jól ismerünk hordokongású nyilatkozatokból és sajtóközleményekből. Csak azt sajnáljuk, hogy az ipar nem előbb kapott elégtételt, mint megsértették. Mert így is lehetett volna. Könnyítések a belső kölcsön szelvényeinek beváltásánál A Magyar Nemzeti Bank 331. számú körlevelében hétfőn értesítette a megbízott pénzintézeteket, hogy az 1970/1033. M. E. sz. rendeletén alapuló jogkörében az 1938. évi XX. t.c. alapján kibocsátott s a jövőben kibocsátandó nemzeti beruházási kölcsön kötvényeire vonatkozólag további intézkedésig felmentést ad a kötvények szelvénybeváltásánál különben előírt 8 napos letétbehelyezési kötelezettség alól. E felmentés ellenére azonban a nemzeti beruházási kölcsön szelvényeinek, valamint sorsolás folytán esedékessé váló kötvényeinek beváltásánál is szem előtt kell tartani azt a szabályt, hogy a Nemzeti Bank engedélye nélkül külföldi javára fizetést teljesíteni tilos. Ha tehát a pénzügyminisztérium által kijelölt szelvénybeváltóhely oly körülményeket lát, amelyek arra mutatnak, hogy a szelvény, illetőleg annak ellenértéke külföldit illet meg, vagy külföldi rendelkezésére áll, fizetést készpénzben, vagy a fél szabad rendelkezésére álló számlán való jóváírás útján csak a Nemzeti Bank engedélyével teljesíthet. A kamarák új előterjesztést tesznek a segédmunkások minimális bérének megállapítására A kereskedelmi miniszter legutóbb megjelent rendelete, amelyben a kereskedelemben foglalkoztatott segédmunkások minimális munkabérét állapította meg, sok bonyodalomnak vált okozójává. A rendelet alapján tulajdonképpen segédmunkásnak kell minősíteni azokat a kereskedelemben foglalkoztatott kisegítő erőket, női munkásokat, stb., akiket egyes szakmákban, vagy vidéki üzletekben árukihordással, vagy más legegyszerűbb munkával foglalkoztatnak. Ezeknél természetesen a minimális munkabérek életbeléptetése olyan jelentékeny béremelés jelentene, amit a munkaadók nem bírnak el és ezért inkább szélnek bocsátják az ilyen alkalmazottakat. A kereskedelmi és iparkamarák most újabb tanácskozásra gyűlnek egybe a segédmunkások minimális munkabérének felülvizsgálata ügyében és újabb előterjesztést fognak tenni a miniszternek. Százszorosan jegyezték túl Hollandiában a Shell-konszern tízmillió hollandi forintos emisszióját Az Újság amszterdami értesülése szerint a Shell-konszern Hollandiában tízmillió hollandi forint névértékű kötvénykölcsönt bocsátott nyilvános jegyzésre. A Shell-kölcsön emissziójában Hollandia öt vezető pénzintézete vett részt és pedig az Amsterdamsche Bank, a Rotterdamsche Bank, a Twentsche Bank, a Heldring & Pearson és a Mees & Zoonen amszterdami bankházak. Ennek az emissziónak az eredménye magában Hollandiában is igen nagy feltűnést és meglepetést keltett, amennyiben ezt a Shell-emissziót százszorosan jegyezték túl, vagyis tízmillió helyett nem kevesebb, mint egymilliárd hollandi forint volt a jegyzések összege. Erre a nagy emiszsziós sikerre Hollandiában is már régen nem volt példa. Legnagyobb jelentősége ennek az emissziós sikernek abban rejlik, hogy ebből világosan kitűnik, mekkora hatalmas tőkefeleslegek hevernek elhelyezetlenülHollandiában. Meghalt Russ Gábor Russ Gábor, a Magyar Nemzeti Bank nyugfelügyelője hétfőn délben 68 éves korában agyvérzés következtében hirtelen meghalt. Pályáját annak idején az Osztrák-Magyar Bank kötelékében kezdette meg s a Magyar Nemzeti Bank felállításakor átvették annak tisztviselői állományába. Néhány év előtt történt nyugalomba vonulása után is agilitással vett részt különböző társadalmi mozgalmakban, nagy turista volt, előmozdítója a hazai gyümölcstermelésnek s rajongó szeretettel csüngött szülővárosán, Sopronon, amelynek érdekében széleskörű és lelkes tevékenységet fejtett ki. Ügyvezető alelnöke volt a Budapesten székelő Sopron megyei Körnek. Halálát özvegye és két fia gyászolja. Temetése szerdán, e hónapban délután fél négy órakor lesz a farkasréti temető halottasházából, ahol a ravatalnál vitéz Somogyváry Gyula országgyűlési képviselő mond búcsúztatót. Tárgyalások a cseh gabonamonopólium által vásárolt felvidéki búzamennyiségek felszabadításáról Az ezer vagon már kifizetett búzatételek ellenértékét valószínűleg a klíringben számolják el Az Újság értesülése szerint nagyfontosságú tárgyalások indultak meg Cseh-Szlovákiával az ottani gabonamonopólium által a viszszacsatolt felvidéki területen vásárolt és már kifizetett búzamennyiségek ügyében. E búzamennyiségeket beavatott körökben ezer vagonra becsülik és ezek felett tulajdonosaik mindezideig nem rendelkezhettek szabadon, miután azoknak ellenértékét a cseh gabonamonopóliumtól már felvették. A megindult tárgyalások kimenetele elé nagy érdeklődéssel tekintenek főleg azért, mert ez időszerint még teljesen bizonytalan, hogy ennek a Felvidéken tároló és ezer vagonra becsült búzamennyiségnek mi lesz a sorsa. E tárgyalások során elsősorban az a kérdés kerül tisztázásra, hogy a gabonamonopólium által vásárolt és már kifizetett felvidéki gabonamennyiségeket Cseh-Szlovákiába szállítják-e, vagy pedig azoknak ellenértékét a magyar-cseh-szlovák klíringben számolják el. Tekintettel arra, hogy Magyarország búzában amúgy is kiviteli feleslegek felett rendelkezik, magyar részről a tárgyalások folyamán azt az álláspontot képviselik majd, hogy a Felvidéken tároló és a cseh gabonamonopóliumnak eladott búzamennyiségeket a tulajdonosok szabályszerűen leszállítják. Lehetséges azonban, hogy Cseh-Szlovákia nem tart igényt ezekre a hazatételekre, hanem az ellenértékét egyéb Magyarországgal szemben fennálló és a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatos kötelezettségeinek kiegyenlítésére kívánja fordítani, amely esetben megállapodás történik majd e búzamennyiségek felszabadítására nézve. Ilyen megoldás mellett e felvidéki búzafeleslegek is felhasználhatók lesznek a búzakivitel céljaira. Gabonakereskedelmi körökben elterjedt hírek szerint az ebben az irányban megindult tárgyalások rövidesen befejeződnek és akkor történik majd végleges döntés a felvidéki búzafeleslegek további sorsáról. A megnagyobbodott ország dohánytermésének értékesítése komoly probléma A négy felvidéki dohánygyár az elcsatolt területen maradt Rendkívül fontos tárgyalások folynak a földmivelésügyi és a pénzügyminisztériumban a Felvidékkel nagyobbodott ország dohánytermésének értékesítése, illetve felhasználása ügyében. Cseh-Szlovákiában igen nagy volt az olcsóbb dohányban a kereslet és ezért a csallóközi gazdák erőteljesen áttértek a dohánytermesztésre. Cseh-Szlovákia dohányszükségletének úgyszólván 91 százalékát a most Magyarországhoz került Felvidéken termelték. Az anyaországban a gyengébb minőségű dohányok és főként a pipadohány iránti kereslet erősen megcsappant és így a belföldi mintegy 26.000 hold dohánnyal beültetett terület termését is nehezen lehet felhasználni. Ennek megfelelően a dohánybeváltási árak is a 10 évvel ezelőttiekhez képest egyharmadrésszel csökkentek. Eddig is nagy gondot okozott a belföldi dohánytermés hasznosítása, most pedig, amikor újabb mintegy 15.000 hold föld dohánytermésével is számolni kell, a nehézségek fokozódtak. Az illetékes hatóságok tárgyalásokat folytatnak Cseh-Szlovákiával nagyobb mennyiségű felvidéki dohány szállítása ügyében. Ennek megvan az alapja is, mert a négy nagy felvidéki dohánygyár, amely elsősorban az olcsóbb minőségű cseh cigarettákat állította elő, továbbra is az elcsatolt területeken maradt Megnehezíti azonban a helyzetet az a körülmény, hogy a bolgárok és a görögök cseh-szlovák származású gépek és textíliák ellenében szívesen szállítanak kompenzációs alapon elsőrangú minőségű balkán dohányokat, így tehát a magyar dohányért csak nagyon nyomott árakat hajlandók fizetni, ami megnehezíti az exportot, mert a fix áron beváltott dohányra a kincstár az exportnál ráfizetne. Így került most előtérbe egy másik rendkívül érdekes terv, amely a két, Magyarországhoz csatolt felvidéki dohánygyárban, a kassaiban és munkácsiban olyan berendezéseket akar felállítani, amelyeknek révén új, modern eljárásokkal nemesítenék a felvidéki dohányokat, úgyhogy azokat nagyobb arányú keverés mellett a középminőségű cigarettáknál és más dohányneműeknél is fel lehessen használni. Értesülésünk szerint erre a célra nagyobb összeget is fognak a pénzügyi hatóságok rendelkezésre bocsátani a kísérletek eszközlésére és a gépek megvásárlására, ha Cseh-Szlovákiától nem sikerül a dohányért jobb árat elérni. Miért hallgat a szeszkartel? Az Újság beszámolt arról, hogy az Országos Szeszértékesítő Rt., a szeszkartel felszámoló közgyűlésén 8 millió pengő rejtett tartalék bukkant fel, amelyről a szesztermelésben érdekelteknek tudomásuk nem volt. Ez a tartalékolás joggal keltett feltűnést, mert hiszen a szeszkartel irodája — mint megírtuk —, kizárólag bizományosa volt a szesztermelőknek, rizikót nem viselt és ennélfogva semmiféle tartalékolásra szüksége nem volt. Meglepetést okozott az a tény is, hogy az Országos Szeszértékesítő meg nem jelölt célra az utolsó négy-öt évben 2 millió pengőt fordított és erről a „rendelkezési alapról“ az elnökség elszámolni nem hajlandó. A szeszkartel körül éveken át nagy harc dúlt, az egész kérdés a gazdasági térről az idők során átsiklott a jelszavas politika terére. Ha egy ilyen ügyben egyszerre az derült ki, hogy kétmillió pengőt „bizalmasan“ használtak fel, akkor a közvéleménynek joga van követelni, hová és milyen célra fordították ezt a kétmillió pengőt. A szeszkartelnek nem lehet azt a gyanút elhitetni a közvéleményben, hogy nagy öszszegeket fordított olyan célokra, amelyekről hallgatnia kell. Feltehető, hogy a most meginduló perek során a szeszkartel vezetősége nem fog olyan hallgatásba burkolódzni, mint a közgyűlésen tette. Hír szerint a Szeszértékesítő Rt. felszámoló közgyűlésén hozott határozatokat Molnár Viktor báró és társai megtámadják a cégbíróságnál, ahol szintén követelni fgják a „bizalmasan" felhasznált kétmillió pengő hovafordításának tisztázását. Az ellenzék ebben az ügyben rövid időn belül az ország nyilvánossága előtt is fel akarja vetni a kétmillió pengőről való elszámolás kérdését. Magyarországon ál bonyolítják le Németország és a Balkán forgalmát Csökken a tranzitó forgalom A Statisztikai Hivatal most hozta nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek a Magyarországon át lebonyolított tranzitó forgalomról számolnak be. A kikészítési előjegyzési forgalomban behoztunk 3,606.000 pengő értékű árut, amelyet kikészítve 12,380.000 pengőért adtunk el ismét a külföldre. A forgalomban első helyet foglalják el a selyem és selyemfonal, a selyem-, félselyem- és néóselyemszövetek, a fésült gyapjú, gépek és készülékek, üvegek és üvegáruk, gyapjúszövetek, stb. A kiviteli kikészítési előjegyzési forgalom aktívuma 63 millió pengő volt és passzív oldal 2.483.000 pengő. Első helyen állnak a kivitelben a villamosgépek és készülékek, valamint egyéb gépek és készülékek, vasúti kocsik, automobilok és alvázak, selyemszövetek, konfekcionált áruk, cipészáruk, vasfélgyártmányok. Az átmenő forgalom Németország, Cseh-Szlovákia, Románia, Jugoszlávia, Olaszország és Bulgária árucseréjét közvetítette. Jelentékeny forgalmat bonyolítottak le Magyarországon keresztül a délkeleteurópai államok, főképen állat- és gabonaszállításokkal, valamint Romániából és Jugoszláviából sok gömbölyű és fűrészelt fa is került főképen Németországba a magyar vasutak vonalain át. Németország viszont különböző ipari cikkeket, vegyészeti árukat, pamutfonalat, vasfélgyártmányokat, vasárukat, gépeket szállított Magyarországon keresztül Romániába és Jugoszláviába. Olaszországból pamut, mesterséges trágyák, pamutfonalak, pamutszövetek, selyemfonalak, déligyümölcs és rizs került nagyobb mennyiségben Magyarországon át Cseh-Szlovákiába és Romániába. Végül számot ad a statisztika az előjegyzési raktárak forgalmáról is, amely egészen apró számokra zsugorodott össze. Az előjegyzési raktárak forgalma celluloidra és műszarura, jelentéktelenül kis mennyiségű pamutszövetre, műselyemre, kókusz- és pamutszőnyegre, kikészített prémbőrökre, aszbeszt árukra, egyes villamossági gépekre szorítkozik. Ezek az adatok — elsősorban a előjegyzési raktárak forgalmának adatai, valamint a kikészítési előjegyzési forgalom statisztikája, — a tranzitó forgalomnak csökkenését mutatják. Még mindig hiányoznak azok az intézkedések, amelyek hivatva volnának a deviza és munkaalkalom szaporítása szempontjából olyan nagyjelentőségű tranzitforgalmat elősegíteni. Eredménytelenül végződtek a felvidéki cukorrépa ártárgyalások A kormány megbízásából vitéz Purgly Emil volt földmivelésügyi miniszter tárgyalásokat folytatott a cukorrépatermés átvételi árára vonatkozólag a felvidéki cukorrépatermelők képviselőivel. A tárgyalások folyamán a gazdák megbízottai azt kérték, hogy a felvidéki termelőkre az idén még ne alkalmazzák az anyaországban szokásos átvételi és szállítási feltételeket, hanem a szlovákiai gyárakkal történt megállapodás szellemében járjanak el. Minthogy a kormány megbízottjának nem állott módjában ezen kívánság felett határozni, a felvidéki kiküldöttek pedig ragaszkodnak kérésükhöz, a tárgyalás nem vezetett eredményre. A felvidéki cukorrépatárgyalások ügyében tehát a pénzügyminiszter fog dönteni. Az agrárélet legfontosabb kérdéseiről tájékoztat a Mezőgazdasági Kiállítás A március 22-én megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás változatosságát ez évben is nagymértékben emeli az Országos Mezőgazdasági Kamara kiállítása. Tanulságos anyagából kiemelkednek azok az adatok, amelyeket a magyar mezőgazdaság fejlődésének legutolsó hatvan évéről fog bemutatni. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot ezenkívül a magyar földbirtokpolitika elmúlt száz esztendejének eredményei. A kamara kiállításának egyik" csúcspontja a Felvidék gazdasági adatainak feltárása lesz. Az agrárolló alakulását, az ország külkereskedelmi mérlegét és a mezőgazdasági kivitel alakulását is bemutatja a kamara. Ezek az adatok sok tekintetben egészen újszerűek lesznek és ezért a komoly szakkörök előtt is nagy érdeklődést fognak kelteni. Nincs szükség pórkivetésre a részvénytársaságok vagyonváltságánál A beruházási hozzájárulásról szóló törvény tudvalévően kimondja, hogy amennyiben a részvénytársaságok terhére jogerősen kivetett beruházási hozzájárulások végösszege 350 millió pengőn alulmaradna, a pénzügyminiszter a vállatok által fizetendő beruházási hozzájárulások összegét aránylagosan felemeli oly mérvben, hogy azok végösszege a 350 millió pengőt elérje. A vagyon váltságtörvénynek ez a rendelkezése a részvénytársaságokat azért érdekli igen közelről, mert nyitva hagyja a lehetőséget arranézve, hogy a rájuk kirótt terhek esetleg még újabbakkal szaporodnak. A beruházási hozzájárulási összegeket az illetékes pénzügyigazgatóságok időközben már megállapították és bár az erre vonatkozó végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, az már teljes bizonyossággal megállapítást nyert, hogy a részvénytársaságok által viselt vagyonváltságteher eléri, sőt — mint beavatott forrásból értesülünk — mintegy 10—20 millió pengővel meghaladja a háromszázötvenmillió pengőt. Ez azt jelenti, hogy a részvénytársaságoknak további terhekkel nem kell számolni és pótkivetésekre nem kerül sor. _______ Tenyészlovadat vásároltunk Franciaországban Már évek óta foglalkoztatja a magyarországi hidegvérű lótenyésztőket az a gondolat, hogy a hidegvérű lóanyag vérfelfrissítése céljából külföldről hozzanak be olyan tenyészlovakat, amelyek hidegvérű lovainknál mutatkozó hibák kiküszöbölésére, továbbá a gazdasági munkálatokra célszerűbb könnyebb és kisebb testű hidegvérű lovak tenyésztésére alkalmasak. Eddig főleg belga tenyészméneket vásároltak erre a célra, most azonban francia percheron-lovak behozatalát tartották megfelelőbbnek. E héten érkeztek meg a francia tenyészmének és kancák. Hét mént és hat kancát vásárolt a kiküldött bizottság, ez utóbbiak a posta tulajdonába kerültek. A FRANCIAORSZÁGI STRASSBOURGI RÁDIÓ IGAZGATÓSÁGA felkérte Szeghalmi László dr.-t, az IPOR titkárát, hogy március 24-én 18 óra 5 percnyi kezdettel Magyarország gazdasági helyzete a müncheni egyezmény után címmel tartson francianyelvű előadást. Szeghalmi László dr. titkárnak ez már a harmadik előadása a strassbourgi rádióban. Ebben a rádiótanulmányban részletesen tárgyalja Magyarország gazdasági helyzetét a Duna völgyében és rámutat azokra a gazdasági változásokra, amelyek a megnagyobbodott Magyarország gazdasági helyzetét előnyösen befolyásolják. * „HITELJOGUNK FEJLŐDÉSE A VILÁGHÁBORÚ ÓTA“ címmel a TÉBE kötetbe foglalva kiadta a világháború óta napvilágot látott magyarországi jogszabályokat. Az ismertetéseket Hajdú István dr., Nizsalovszky Endre dr., Nyulászy Alajos dr., Petim Tibor dr., Sárffy Andor dr., Viczián István dr. írták. Az ismertetéseknek jó hasznát vehetik nem csupán a visszacsatolt területek jogászai, hanem azok is, akik a régi trianoni Magyarország területén belül működnek. A mű ára 5 pengő és megrendelhető az Újság kiadóhivatala útján. * A BUDAPESTI KÖZLÖNY legközelebbi számában közli a pénzügyminiszter rendeletét, amely az újabb vámtarifadöntvényeket, valamint a vámtarifához kiadott magyarázatokban eszközlendő egyes módosításokat tartalmazza.