Ujság, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-15 / 61. szám
SZERDA, 1939 MÁRCIUS 15 ÚJSÁG is KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG Április 1-ig ötmillió pengősikével megalakul az ufimifild-gyár Az aluminiuofonfinktúra a magyar bauxit fokozott kihasználását teszi lehetővé A magyar állam tulajdonában, elsősorban a Bakony vidékén, számos bauxt-zártkutatmány van, amelynek területén jelentős mennyiségű jó minőségű bauxit aknázható ki. A kincstár bauxit zártkutatmányait a Magyar Bauxitbánya R.T. vette bérbe, amely vállalat számos próbafúrást eszközölt és a bányászást a gyakorlatban is megkezdette. A kincstári zártkutatmányi területen található bauxit kivitele nyers formában eddig nem volt elsőrangúan megoldható, éppen ezért a bérleti szerződés megkötésekor ragaszkodott a kincstár ahhoz, hogy a zártkutatmányok bauxitjának feldolgozása céljából a bérlőnek timföldgyárat kell létesíteni. A gyár alapítására a szerződésben 1938 április 1-ig adtak haladékot. Az elmúlt évben mutatkozó nemzetközi bizonytalanság következtében a tőkecsoportot nem lehetett összehozni és ezért ezt a határidőt egy évvel, 1939 április 1-ig meghosszabbították. Mint értesülünk, az új határidő letelte előtt már meg lesz a megállapodás, amelynek értelmében egy külföldi tőkecsoport 5 millió pengőt ad zárolt pengőkből a timföldgyár létesítésére. Az új timföldgyár napi 50 tonna kapacitással létesül. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy az általánosan használt Bayer-féle eljárással dolgozzák-e fel a bauxitot, vagy pedig a vállalat birtokában lévő újszerű szabadalom alapján. A tárgyalások arra vonatkozóan tovább folynak, hogy a világszerte mutatkozó nagy alumínium-konjunktúrára való tekintettel aluminium-kohót is állítsanak fel, mely 300— 350 vagon fémaluminiumot termeljen. Az új nagy elektrifikálási programm lehetőséget adna arra, hogy az aluminiumgyár megfelelő menynyiségű olcsó elektromos energiához jusson. A KILKERESKEDELMI mérleg “ ■ ............... ■ 1 februmban ismét javult, ha ugyan a mérleg aktívuma csökkent is valamennyire. De az aktívum csökkenését bőven kárpótolja a forgalom jelentős emelkedése, a kivitelé csakúgy, mint ■a behozatalé. Az utóbbi a belföldi termelés élénkülésének a jele, hiszen túlnyomórészt olyan nyersanyagoknál mutatkozik, amelyek legfontosabb iparágaink termelését táplálják. Exportunknál változatlanul érvényesül az az irányzat, amely a kötött forgalmú piacok felé sodorja feleslegeinket. Ennek az irányzatnak mérséklése a külkereskedelmi politika legnagyobb feladata, amellyel mérlegünk egyensúlya áll, vagy bukik. Elit Elgszták a magyar-cseh-szlovák kereskedelem politikai tárgyalásokat A legutóbbi magyar—cseh-szlovák kereskedelmi tárgyalásokon létrejött megállapodások szerint március 20-án kellene folytatni a tárgyalásokat. A meginduló tárgyalásokon kellett volna a két ország megváltozott gazdasági kapcsolatainak tisztázása alapján a kölcsönös áruforgalomban szükséges újabb intézkedéseket megtenni,egyúttal megállapítani a kiviteli és behozatali kontingenseket is. Ugyancsak ezeknek a tárgyalásoknak napirendjére tűzték ki a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatos, még függőben lévő pénzügyi elszámolások rendezését. A közbejött események folytán a március 20-ra kitűzött tárgyalásokat elhalasztották. Hegedűs Lóránt Budapest adórendszerének fejődéséről Az Akadémia második osztálya Kornis Gyula elnökletével ülést tartott, amelyen Hegedűs Lóránt tiszteleti tag Budapest adórendszerének fejlődése címmel értekezett. Abból indult ki, hogy ha a fővárosunk adózásának gyökereit kutatjuk, vissza kell menni arra az időre, amikor királyi hatalom még nem adóztatott, hanem a Duna két partján elterülő két „Pest" a hajó megállítási jog alapján szedett járulékot. Ez a két város annyira ebben látta háztartásának az alapját, hogy 1302-ben, midőn az esztergomi érsek az óbudai káptalan javára ezt kétségbe vonta, a budai tanács VIII. Bonifácz pápát kiátkozta, pápát választott és fegyveres ellenállást tanúsított a királyi katonasággal szemben. Előadása végén hangsúlyozta Hegedűs Lóránt, hogy munkálatának végcélja történeti alapon oly pénzügyi szervet felállítani, amely alkalmas lenne a törvénybeli városok és községek hozzácsatolásával a mielőbb megalakítandó Nagy-Budapest másfélmilliós nagyvárosának az adózó rendszerét megadni. 19,2 millió pengővel aktív a februári külkereskedelmi mérleg A Statisztikai Hivatal most közli a külkereskedelmi mérleg februári adatait. A behozatal értéke 39,4 millió pengő volt a tavaly februári 32 millió pengővel szemben, míg a kivitel 49,6 millió pengőt ért el, a tavaly februári 43.2 millió pengő ellenében. A külkereskedelmi mérleg tehát februárban 10.2 millió pengő aktívummal zárult, míg tavaly ugyanabban a hónapban 11.1 millió pengős aktívumot mutatott. Az 1939. év első két hónapjában behozatalunk értéke 78.8 millió pengő volt — tavaly 59.7 millió pengő —, míg kivitelünk 99.7 millió pengőt ért el — tavaly 86.6 millió pengőt. A két első hónap aktívuma 20.9 millió pengő, míg tavaly az év első két hónapjában a mérleg 26.9 millió pengő aktívummal zárult. Az év első két hónapjában abehozatalunkban az előző év megfelelő időszakához képest nagymértékben emelkedett a vörösréz, a nyers- és ócskavas, a fűrészelt fa, a koksz és rizs forgalma, viszont visszaesett a vasérc-, tűzifa- ás nyersbőrbehozatal. A kivitelben emelkedett a búza-, sertés-, lóhere- és lucernamag-export és visszaesett a tengeri, a rozs, a szarvasmarha és a sinautó kivitele. Összeírták a felvidéki gyufakészleteket Jelentette az Újság, hogy a minisztériumnak januárban megjelent rendelete, amely a pénzügyigazgatóságok hatáskörét szabályozta a Felvidéken, intézkedett a jövedéki ellenőrzés alatt álló árucikkek forgalmáról is. Ezek sorában elrendelte a minisztérium, hogy a cseh szlovák csomagolású gyufakészleteket csak február 28-ig szabad értékesíteni. E határidőig azonban nem lehetett a készleteket kiárusítani, ami részben annak volt tulajdonítható, hogy a visszacsatolás előtti időkben nemcsak a kereskedelem, hanem a fogyasztóközönség is nagyobb gyufakészletekkel látta el magát, részben az általánosságban visszaesett fogyasztással is magyarázható. A pénzügyminisztérium ezért most elrendeli a Felvidéken még megmaradt gyufakészletek összeírását s az összeírás adatai alapján fog rendelkezni a készletek további értékesítéséről. MAGYAR-NÉMET KÉZMŰVES CSEREAKCIÓ keretében a közeljövőben 20 magyar iparos utazik Németországba, ahol Berlinben, Kielben, Stuttgartban, Duisburgban, Düsseldorfban, Frankfurtban elsőrangú ipari műhelyekben helyezik el őket. Ugyanilyen számú német csereifjú jön hazánkba, akik a budapesti és vidéki kézművesipari műhelyekben fognak dolgozni. A kölcsönös tanítási idő hat hónap. Sem Szlovákiában, sem Kárpátalján nem lehet ipart fejleszteni A Kárpátalja természetes piaca a magyar iparnak 1928—1938 időszakban a szlovákiai és kárpátaljai gyáripar kapacitásának 25—30 százalékát elvesztette. Ugyanakkor, amikor a szlovákiai gyárak egész sora beszüntette üzemét, Csehországban és a Morvaföldön új üzemek indultak meg teljes erővel. E tekintetben a hadfelszerelési ipar vezetett. A cseh-szlovák statisztika adatai szerint az 1934/36. években Szlovákiában a vas, fém, gép és elektrotechnikai ipar volt a legerősebb. Tizennégyezerötvenegy alkalmazottat foglalkoztatott, ezek között 12.751 volt a munkások száma. 1935. évi termelésének értéke 429 millió cseh koronára rúgott. Kárpáti-Ukrajnában ugyanebben a csoportban mindössze 305 alkalmazott, ezek közül 287 munkás dolgozott s a termelés értéke mindöszsze 6 millió csehkorona volt. Az élelmezési és élvezeti cikkek iparában Szlovákiában 4020, Kárpátalján 138 alkalmazottat foglalkoztattak s ezek 380, illetőleg 17 millió csehkorona értékű árut termeltek. A szlovák textilipar 7730 alkalmazottja 315 millió csehkorona értékű árut állított elő, a papíripar termelése 254 millió korona volt. A nagyszabásúnak mondott szlovákiai faipar mindössze 8000 embert foglalkoztatott, akik 164 millió csehkorona értékű árut hoztak forgalomba. Szlovákiában az egész gyáripar az 1935. évben 57.400 alkalmazottal dolgozott és 2136 millió cseh korona értékű árut termelt. A jelenlegi szlovák gyáripar alkalmazottainak száma 47.300, az évi termelés értéke pedig 1492 millió korona. Szlovákiában egy-egy lakosra átlag csak 660 korona — körülbelül 100 pengőipari leemelés esik, míg Magyarországon több mint 200 pengő. A Kárpátalján gyáriparról jóformán nem is lehet beszélni. Itt az alkalmazottak száma 1935- ben mindössze 5700 volt, a jelenlegi Kárpát- Ukrajnában mindössze 4000 ember, akik kereken 75 millió cseh korona értékű árut gyártanak Mindezekből természetes, hogy az elcsatolt Felvidék, elsősorban Kárpátalja természetes piaca — a magyar ipar. 1,80 pengfi lesz a gyapjú minimális átvételi ára Rövidesen megjelenik az új gyapjúrendelet A földmivelésügyi minisztériumban már ez év eleje óta folynak a tárgyalások a gazdaérdekeltség bevonásával az új gyapjúértékesítési rendelet előkészítéséről. A tárgyalásokat megnehezítette az, hogy a gazdák túlságosan magas átvételi árköveteléssel jelentkeztek és ragaszkodtak ahhoz, hogy a gyapjú átvételi ára legalább 2 pengő, sőt egyes gazdaérdekeltségek szerint ennél is magasabb legyen. Az átvételi árat azonban összhangba kell hozni a gyapjúfeldolgozó ipar által reálisan elviselhető árakkal, amelyeket főképpen a kincstári szállítások szabályoznak. Megindultak tehát a tárgyalások a földművelésügyi és az iparügyi minisztérium között annak a megállapítására, hogy az elkövetkező idényben milyen méretű kincstári szállításokra lehet számítani és mi az a legmagasabb gyapjúár, amely a kincstári szállítások feltételeihez alkalmazható. Értesülésünk szerint a tárgyalások most már véget értek és azzal az eredménnyel jártak, hogy a gazdák számára az új idényben 1,80 pengős minimális átvételi árakat fognak biztosítani. A minimális árrendszer eltér az előző évi gyakorlattól, amikor a gyapjúárak alakulásában az átvételi árakat megállapító Gyapjúárbecslő Bizottság figyelembe vette a világpiaci árak alakulását is, aminek következtében a gyapjuár 1,80 pengő alá is esett. A megelőző esztendőkben az árszabályozás olymódon történt, hogy megállapították az átlagos gyapjúárat, amely a világpiaci árakhoz képest emelkedhetett, vagy eshetett, de bizonyos minimális ár alá a világpiaci árak esése alapján se juthatott. A gyapjúfeldolgozó ipart ebben az esztendőben is kötelezni fogják a termés átvételére, a behozatalt pedig a gyapjúk hitelhez fogják kötni. Beregszász városa gazdasági okoknál a rituális vágás engedélyezését kérte A visszacsatolás után a rituális vágás eltiltásáról szóló rendeletet a Felvidéken is életbe léptették. Beregszász városa most, amint értesülünk, felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, melyben rámutat arra, hogy emiatt a szarvasmarha iránt lecsökkent a kereslet és ez nagy kárára van a gazdatársadalomnak és ezenfelül a város bevételét képező vágatási díjak annyira leapadtak, hogy a vágóhíd amortizációját alig tudják törleszteni. Memorandumában arra kéri tehát a város a földmivelésügyi minisztert, hogy a rituális vágásra vonatkozó rendelet hatályát függessze fel. Az utazók egyesületének negyvenkilencedik közgyűlése A Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesülete vasárnap tartotta negyvenkilencedik rendes közgyűlését. Vas Imre elnök mondott nagyhatású megnyitóbeszédet, amely a néhány nap múlva beköszöntő magyar szabadságünnepnek eszmevilágából indult ki. A szabadság eszméje egyenlőséget kíván minden magyar számára. Lelkünk alkatrésze — mondotta — e táj valamennyi röge és a vérség véletlene egy magyart sem foszthat meg attól a sorstól, hogy e földön élnie és halnia kell. Utalt arra, hogy az egyesület védnökei: Baross Gábor, Hieronymi Károly és Kállay Miklós miniszter egyértelműen nagyra tartotta az utazói társadalmat. Kifejtette, hogy a gazdasági, politikai, lelki és társadalmi bizonytalanságnál nincsen gyötrőbb, nincs áldatlanabb. Ilyen légkörben elernyed az alkotóerő, megbénul a vállalkozási szellem és káros aléltság, tespedés lesz úrrá mindenen. Vállalkozás hiányában pedig nincs munkaalkalom. Ezután Borotvás-Nagy Sándor dr. új egyesületi titkár terjesztette elő az igazgatóság évi jelentését. Végül a tisztújításokat ejtették meg. A vezetőség új tagjai: alelnök: Andrievics Richárd, igazgatósági tagok: Beck János, Franzenau János, Gábor Zoltán, Hamar Iván, Oláh Lajos, Rosta Károly, Stern Gyula és Ürményi Károly. A Mezőgazdasági Kiállítás képet ad a magyar tejgazdaság helyzetéről Az idei Mezőgazdasági Kiállítás egyik kiemelkedő része a tejgazdasági bemutató lesz. A tejgazdasági kiállítás elsősorban azt a különbséget fogja szemléltetni, amely a tejgazdaság terén a visszacsatolt Felvidék és az anyaország között mutatkozik. Ezenkívül bemutatásra kerül az a terv is, hogy a hivatott tényezők miképen szándékoznak néhány év alatt a visszacsatolt Felvidék tejgazdaságának színvonalát megfelelően emelni. A kisgazdaudvar lakóhelyiségében egy tejátvevő és feldolgozó mintaüzem is látható a legkorszerűbb gépberendezéssel felszerelve, amelyben a tej feldolgozását mutatják be az átvételtől az exportképes márkázott vajig. A kutyacsoport nevezési zárlatát a nagy érdeklődésre való tekintettel a rendezőség március 16-ig meghosszabbította. A magyar eredetű kutyákon kívül a legritkább külföldi kutyafajták is láthatók lesznek a kiállításon. A BORTÖRVÉNYBEN FELSOROLT KÖZSÉGEKEN kívül a miniszter rendeletileg a tokajhegyaljai borvidék zárt területéhez tartozónak deklarálta Zemplén vármegye területén fekvő Kistornya és Szőllőske községeket. Családiházépítészekelő indult meg Székesfehérvárott A Székesfehérvár és Vidéke Ipartestület vasárnapi közgyűlésén az elnök azt a nagyarányú tervét ismertette, melyet nemrégiben terjesztettek fel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához és, amely azt célozza, hogy a városban nemcsak fixfizetéses tisztviselők, hanem iparosok, kereskedők és egyéb, szabad pályán működő egyének részére, amortizációs kölcsön segélyével családi házakat építhessenek. Bejelentette az elnök azt is, hogy a kamara értesítése szerint erre a célra nagyon méltányos külföldi kölcsönre lehet számítani, úgyhogy ezt az akciót más városokban is keresztülvihetik. A tervek szerint évente 50—60 ilyen ház épülne és az igénylők a ház árát 15 év alatt, a lakbérnek megfelelő összeggel törleszthetnék. AZ ORSZÁGOS KERESKEDŐ ÉS IPAROS SZÖVETSÉG március 16-án tartja meg dísztermében március 15-i ünnepélyét, amelyen az ünnepi beszédet Egyed János, az OKISz alelnöke mondja.* FIZETÉSI ZAVAROK. Kényszerfelszámolás. A budapesti királyi törvényszék mint csődbíróság elrendelte a kényszerfelszámolási eljárás megindítását a következő cégek ellen: Nagybevásárló ésÉrtékesítő Rt. (Rákóczi-út 42), Tüzelőszer és Építőanyag Rt. (Rákóczi-út 42) és Hajnal Ipari Rt. (Rákóczi-út 1,2) bejegyzett cégek ellen. Kényszerfelszámolóul a törvényszék mind a három ügyben a Pénzintézeti Központot, a hitelező bizottság hivatalból kirendelt tagjául Sprung János dr.Rottenbiller utca 4/as ügyvédet rendelte ki. Felhívja a törvényszék a Pénzintézeti Központot, hogy az adós cégek mérlegét és leltárát harminc nap alatt mutassa be. A fennálló követelésekről készítendő jegyzékek bemutatásának határnapja mindhárom ügyben május 2-a, felszámolási tárgyalás, valamint a hitelezői bizottság és döntőbizottság tagjainak megválasztása május 30-án délelőtt 11, 12, illetve V 1 órakor lesz Alkotmány utca lé! III. emelet 3. számú teremben. ÉRTÉKPIAC Nagyobb áresések, kis forgalom mellett A budapesti értéktőzsde kedden érthető módon a cseh-szlovákiai események hatása alatt állt. Mindjárt a tőzsdeidő elején erős kínálat jelentkezett és pedig úgy a spekuláció, mint a közönség részéről. Hasonló volt a helyzet a külföldi tőzsdéken is. A budapesti tőzsdén azonban a kínálattal szemben csak minimális kereslet jelentkezett és az egyes szórványos kötések csak nyomott árfolyamokon jöhettek létre. Ezek az áresések egyes papíroknál elég jelentékenyek voltak, de a lanyha hangulat kiterjedt az egész piacra. Elmélyítette a lanyhaságot, de egyben csökkentette a forgalmat is az a tény, hogy szerdán nemzeti ünnep miatt a tőzsde zárva van és a tőzsde közönsége a cseh-szlovákiai eseményekre való tekintettel angazsmánokat vállalni nem akar. A kínálat azonban nem volt pánikszerű és az olcsóbbodás tulajdonképpeni oka, hogy a piac mai helyzetében alig néhány kötést tud felvenni. Az értéktőzsde üzlettelenségével kapcsolatban felmerülő kérdések az érdekelt tőzsdei cégeket egyre jobban foglalkoztatják. Az értékpiac rendkívülien lecsökkent forgalma ugyanis már nem tekinthető átmeneti jelenségnek, mert most már hónapok óta olyan szűk keretek között mozog a részvényforgalom, aminőre a tőzsde legrégibb tagjai sem emlékeznek. Arról, hogy ez a minimális forgalom exisztenciát nyújtana az érdekelt cégeknek, már beszélni sem lehet, mert megbízható becslések szerint most már huzamosabb idő óta a napi carrage-jövedelmek együttes összege 150—200 pengő között mozog, amely kis összegben mintegy kétszáz ügynök részesedik. Ilyen módon átlagosan még egypengős napi jövedelmet sem érnek el az értéktőzsde ügynökei. Ez a jövedelemátlag még az ügynökök tényleges telefonköltségeit sem fedezik, nem beszélve az őket terhelő egyéb tetemes költségekről. Még ma is vannak olyan cégek, amelyeknek napi rezsije eléri az 50 pengőt. Miután ez időszerint nincs kilátás arra, hogy a legközelebbi jövőben az értékpiac helyzetében lényegesebb változás álljon be, a tőzsdei cégek egyre komolyabban foglalkoznak üzleti költségeiknek olyan arányú leépítésével, amely megszünteti azt a kirívó ellentétet, amely ezidőszerint a jövedelmek és a kiadásoknál mutatkozik. Értesülésünk szerint nemcsak a vezető bankházak, hanem a kisebb cégek is egymás után mondanak fel tisztviselőiknek, sőt egyesek irodahelyiségeik megszüntetését is elhatározták. Ez a rezsileépítés mindenképpen indokolt is, miután az üzleti jövedelmek fokozására jelenleg nincs lehetőség. Az üzleti költségeknek ilyen módon elért csökkentésével az értékpiacon érdekelt cégek súlyos ráfizetéseiket szüntetik csak meg s ezáltal csak felkészülnek arra, hogy a jelenlegi teljes jövedelemnélküliséget tovább bírják ki. Az üzletielenség kedden kiterjedt a fixpiacra és a bankpapírok magánforgalmára is. Mindkét piacon kisebb árcsökkenések fordultak elő.