Ujság, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-15 / 61. szám
I* SZÍNHÁZ Francescatti hegedűestje Zino Francescatti alig két éve, hogy először bemutatkozott Budapesten és ma már egyik legnépszerűbb hegedűművész vendége a magyar fővárosnak. Az idén ősszel mint zenekari hangverseny szólistája aratott emlékezetes sikert, most kedden pedig önálló koncertjén telt meg zsúfoltságig a Vigadó terme. Műsorát Tartini d-moll versenyének hangban, tartalomban és formában egyformán mintaszerű előadásával kezdette. Műsorának második száma a Kreutzer-szonáta volt. Itt azonban, bár szintén ragyogó színekben pompázott játéka, Beethoven remekművének mélységeit nem tudta mindig érzékeltetni. Különösen ott nem, ahol a klasszikus kompozíció lényegétől elválaszthatatlanok a súlyos gondolatok és könnyed felfogással nem interpretálhatók maradéktalanul. Annál általánosabb tetszésben részesültek a második rész kisebb darabjai és ráadásai az olasznevű francia művész behízelgő, színes hegedűhangján, virtuozitásának felülmúlhatatlan bravúrjával. A közönség igen melegen ünnepelte és bőven jutott a tapsból kitűnő partnerének, Herz Ottó dr.-nak is. (p. i.) Magyar művész külföldi turnéja Szendy Lajos, a kitűnő zongorahumorista M mondja: — Tavasszal Hollandiába, Svédországba, Norvégiába és a balti országokba utazom turnéra. Nemcsak mint zongorahumorista fogok szerepelni, hanem mint konferanszié is. Ebben a minőségemben is hosszú ideig működtem külföldön és legutóbb is bemutatkoztam, azt hiszem, sikerrel. Legalább is Békeffi László, a magyar konferansz kitűnő mestere, igen hízelgően nyilatkozott a szereplésemről. Egyelőre itthon gyakorlom az új zongoraszámokat és remélem, hogy lesz alkalmam ezt a műsoromat a magyar közönségnek is bemutatni. Meghalt a Nemzeti „doktor bácsi"-ja A Nemzeti Színházra felvonták a fekete zászlót: Boytha József dr., a színház régi orvosa elhunyt. Az idős úr sok évtized óta látta el a Nemzeti Színház orvosi teendőit. A színészek „doktor bácsi“-jának halála osztatlan részvétet keltett. Temetésén — amely szerdán délután négy órakor lesz a Kerepesiúton — megjelenik az egész társulat. LENGYEL-EST a FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG 20-i, hétfői hangversenye. „A“ sorozat. Vez.: Mierzejewski Mieczyslaw. Közl.: Makuzyinski Witold zongoraművész. Műsoron lengyel művek bemutatói, Chopin f-moll zongoraverseny. Jegyek csak az Operaházban. Falstaff Giuseppe Verdi, a délszaki, szélesen elomló dallamok kimeríthetetlen varázslója késő öregkorára érdekesen megváltozott. Közvetlenül nyolcvanadik születésenapja előtt megírta utolsó operját, a Falstaff-ot. Abban a korban, melyben a legszerencsésebb Matuzsálemek is legfeljebb, ha múltjuk emlékein szoktak elmerengeni. A bussetói hattyú, a zenetörténelemnek ez a példátlanul álló csodája nyolcadik évtizedének betöltése előtt pedig olyan operát írt, hogy 1893-ban a milánói Scalában történt bemutatásakor a közönség csodálkozástól szinte megdöbbenve állott az új utakra tért zeneszerző alkotásával szemben. Új stílus, új kifejezési modor, újszerű felépítés. A hatalmas ívű, nagyarányú melódiáknak nyoma sincsen. Nem találunk zárt, körülhatárolt áriákat, vagy csak egészen kivételesen. A zenekar nem szolgáltat már kíséretet, folytonosan megismétlődő figurációkkal, gitárszerű akkordismétlésekkel az uralkodó énekszólam számára. Már nem az énekes áll a reflektorok fényáradatában, büszkén támaszkodva a zenekar aláfestésére és hátterére A zenei gondolatok súlypontja lekúszott a színpadról a zenekarba, hogy onnan visszatérve, énekhang és hangszerek között állapodjon meg. A muzsika már nemcsak nagyjából, hangulat szempontjából egyezik meg a szöveggel, hanem annak minden szavát, minden szótagát, a színész minden mozdulatát és gondolatát igyekszik illusztrálni. Az olaszos, régi Verdi-dallamok helyét melódiafoszlányok foglalták el, melyek feltűnnek, felvillannak itt-ott, rendesen valamelyik énekes ajkain, hogy azután ismét elmerüljenek az orkeszter állandóan mozgó, pezsgő, pattogó, szikrázó és sziporkázó tűzijátékában. Ritmikai, dallambeli, hangszerelési ötletek űzik, kergetik egymást folyton keveregve, kavarogva, meg nem nyugodva egy pillanatig sem, míg a jelenetek terjedelmének határt nem szab az összeverődő függöny. És amit a zenekar tesz, ugyanazt cselekszik az énekhangok is, beleolvadva az együttesbe, elveszítve régi uralkodó hatalmukat. A dallamok varázslójából az ötleteket, változatokat, a humort kaleidoszkópszerű változatossággal és kimeríthetetlenséggel pazarló mágus lett. Nyolcvanesztendős korában. Tanulva egy keveset Wagnertől, de be nem hódolva senkinek. Új Verdi az Aida, de még az Othello után is. A Falstaff partitúrája olyan, mint egy csodaszerű, precíziós fogaskerékszerkezet. Ha egy keréknek egy foga hiányzik, vagy nem működik kellőképpen, megáll minden. Előadása éppen ezért a legkomolyabb nehézségekbe ütközik, hatalmas feladatok elé állítva zenekart, karmestert, énekeseket egyaránt. Verdi ifjúkorában nem dicsekedhetett éppen kitűnő szövegkönyvekkel. Hiszen némelyik operájának cselekményét még a mai rendezők minden segédkezet nyújtó igyekezete is alig bírja érthetővé tenni. A Falstaff ebből a szempontból is kivétel. Arrigo Boito Shakespeare két művére is támaszkodva valóban művészi értékű és mélységű librettót szállított. Ennek a szövegnek élnek a figurái és amit mondanak, csupa meleg humor, tréfás külszín alatt is mélységes életbölcseség. Mint remekbevésett szobor jelenik meg előttünk Sir John Falstaff, a pókhasú lovag, a kocsmák lakója, szerelmi kalandok hőse, a szószátyár, derűs filozófiája IV. Henrik korabeli nemes, akinek annyira igaza van, mikor mondja: Ez a köznapi lelkű törpe népség kigunyol, s nagyra van véle. Hej, pedig hát be sótlan lenne értük hogyha én nem adnék bele egy kis fűszert. Az én szellemem éltet, az én füzemtől lobog csak fel a tiétek. És a többiek: a lovag akasztófavirág cimborái, a féltékeny férj, a csintalan, kalandra kissé éhes, de mégis hű felesége, a fiatal szerelmesek, mind-mind élő figurák, kik nem tartják a rokonságot az operaszínpadok kócbelis bábjaival, a történet maga is logikus, észszerű, kedves és mulattató, csak ott torpanva meg egy kissé, ahol az utolsó jelenetben az erdők koboldjait, tündéreit veszi segítségül és néhány álruhát, hogy a happy end kellőképpen kifejlődhessék. Általában azonban kitűnő ez a szöveg. Eredetiben is. De még sokkal inkább magyar fordításában. Lányi Viktor valóban remekelt az alkotásával, megírva talán a legtökéletesebb magyar operaszöveget. A milánói b első bemutató nem hozta meg az általános sikert. Az újszerűség inkább meglepte, mint lelkesítette az embereket. Toscanininek kellett eljönnie, hogy ennek az érdekes remekműnek minden különleges szépségét a zeneértő világ elé vigye. Az ő felfogásának tradícióira támaszkodva tűzte a magyar Operaház is műsorára Verdi színpadi hattyúdalát ezelőtt mintegy tíz-tizenkét esztendővel. A mai bemutató gondos művészi munka eredménye. A vezénylő karmester, pailoni Sergio igyekezett hűen követni a Toscaninitől megállapított hagyományokat. És ez legnagyobb részt sikerült is neki. Kiváló segítőtársa volt a rendező Rékai András, aki ugyancsak átértette a partitúra intencióit és annak minden frázisával, ritmusával egybeforrasztotta színészeinek énekét, játékát, sőt mozdulatait is. Az ő érdeme, hogy az előadáson nincsen külön zenekar, külön színészek, külön ének és külön játék, mert sikeresen kovácsolta egybe mindezeket a tényezőket egységes hatásba. A szereplőire nem lehetett panasza. Palló Imre Fallstaffja, a kiváló művésznek talán legegységesebb, leginkább átgondolt, legélettelibb alakítása. Fölényes könnyedségével, derűs humorával, póruljárt hiúságával, fölényes okosságával, a köznapi erkölcsökön felülálló gonoszkodásával ez nem életrekeltett szerep. Ez maga az élő Falstaff. Dobay Lívia mint Alice csupa női huncutság, finomság, kicsiszolt énekművészet, szépség és fiatalság. Nehéz róla elhinni, hogy már férjhezadó leánya van. Gere Lola humora énekben csakúgy, mint játékban méltó partnere Palló Imre Falstaffjának. Az ifjú szerelmesek, Tamás Ilonka és Sárdy János olyan kedvesen édesek, mint a szaloncukor. De ilyennek kell lenniük. Hámori Imre alakítása igen érdemes művészi teljesítmény. Néha azonban — így a féltékenységi jelenetben is — mintha kissé „túljátszana“ a célon. Szilvássy Margit nagyon szemrevaló Meg je pompásan egészíti ki az együttest. De egyformán kitűnően állanak a helyeiken, mint tökéletes kiformált karakterfigurák Cajus, Bardolff és Pistol Laurisin Lajos, Szügyi Kálmán, Komáromy Pál jóvoltából. Oláh Gusztáv díszletei igen szépek. A „Térdszalag csárda“ ivója és oldalnézete, Ford házának tágas terme, a windsori park egyformán sikerültek. Csak mintha Ford kertjének fái és bokrai lennének olyan túlzottan virító zöldek, hogy ez már alig valószerű. Az egész előadás kitűnő tehát és méltó minden dicséretre. Sok, gondos munkának az eredménye. És mégis önkéntelenül feltolul a kérdés, mikor az idén még csak reprizeket kaptunk az Operától: nem lett volna okosabb ezt a sok fáradságot valami újdonság bemutatására fordítani? Mert a Falstaff minden zsenialitása mellett is sohasem lesz a nagyközönség operája. SÍRÓ GYÖRGY A nemzeti ünnep a budapesti színházakban A március 15-iki nemzeti ünnepet a budapesti színházak is megülik.. Az Operaházban a Magyar Cserkészszövetség rendez díszelőadást Horthy Miklós kormányzó tiszteletére. A Nemzeti Színházban az Egyetemi Énekkarok a Himnuszt és a Rákóczi-indulót éneklik Vaszy Viktor karnagy vezényletével. A Vígszínházban a délutáni és esti előadás előtt Greguss Zoltán elszavalja a Szózatot. A Magyar Színházban a zenekar a Himnuszt játssza el, majd Gonda József hazafias költeményt ad elő. A Belvárosi Színházban Mécs László, a kitűnő költő adja elő egyik hazafias versét. Az Andrássy Színházban a Himnusz után Pataky József szaval. A Royal Színházban Nagyajthay György, a Városi Színházban Solthy György mondja el ünnepélyes keretek között a Szózatot. A többi színház is megfelelő formában veszi ki részét március 15-ikének megünneplésében. Halló! — Itt Maróth Annie beszél. — Hol járt művésznő az utóbbi időben? — Romániában és Erdély nagyobb városaiban voltak előadóestéim. Most nagy ambícióval készülök egy ritka érdekességű zeneakadémiai estére. Greguss Zoltán, a Vígszínház kiváló művésze kért fel, hogy 27-i előadóestjén résztvegyek. — Miben áll a műsor ritka érdekessége? — Nem beszélve Basilides Mária és Ákom Lajos akkreditált művészetéről, legkiemelkedőbb száma egy Ady-kettős lesz Greguss Zoltánnal, amelyben Ady költészetének különböző fázisain megyünk át a forró vágyakozástól — Léda búcsúztatásáig. A kétszólamú produkció verseit orgona-intermezzók fonják át. — Meglepetést fognak kelteni Greguss frakkos Hamlet-jelenetei, mert eddig csak szakmabeliek tudták, hogy ez a kitűnő művész milyen hivatott a most oly mostohán kezelt klasszikus színművek szerepeire. Ophelia szerepében én leszek Greguss partnere. * A Nagyidai cigányok az Operaházban. Rékai Nándornak a közelmúltban bemutatott viadalműve csütörtökön, március 23-án, amikor az egyik főszereplő, Rosier Endre már visszatért küüföldi útjáról, kerülhet újra előadásra. Fellépnek: Palló Imre, Komáromi Pál, Tamás Ilona, Rosier Endre, Fekete Pál, Gere Lola, Maleczky Oszár. Vezényel Rubányi Vilmos. Népművelési előadás, jegyek nem válthatók. ÚJSÁG SZERDA, 1939 MÁRCIUS 11 EURÓPA LEGÚJABB ÉS LEGNAGYOBB SZENZÁCIÓJA! ■■ lf ■ ■ JL a csodás szépségű prímaballerina MM Ei W I MM M MMk és 30 exotikus jávai táncosnő 3 napos vendégjátéka a városi Színházban India káprázatos szépsége és pompája. — Csodás díszletek és jelmezek! Csütörtök, péntek, szombat este 8-kor. — Rendes helyárak. CIGNA GINA a Magy. Kir. Operaházban vasárnap, e hó 19-én először énekli a „Végzet hatalma“ női főszerepét. Szereplőtársa: Lamperi Aldo, a római kir. Opera új hőstenorja. Szerdán, márc. 22-én Cigna Gina a „Turandot-ot énekli. Kalaf szerepét Lo Gindice Costa, Liu- Da Monte Alba, a milánói Scala művészei éneklik. Zenevilág Kodály Zoltán vezényli a Kassai Zenekedvelők Dalegyesületének kórusszámát a Népművelési Bizottság március 26-iki kassai kulturestjén. ★ Parsifal zenekari próbái kedden megkezdődtek az Operaházban Fleischer Antal vezényletével. ★ Rékai András, az Operaház rendezője, Baselbe utazik, ahová felolvasás tartására kapott meghívást.★ Visky Zoltán, akinek szvitjét a múlt héten Mengelberg mutatta be nagy sikerrel, négytételes hegedűversenyt komponált. ★ Kaszás Gyula magyar karmester Hollandiában több koncertet fog vezényelni. * Magyar operett-színésznő a Broadwayn. László Lola, a kitűnő fiatal primadonna — mint megírtuk — az egyik Broadway színházba kapott szerződést. — Billy Rose menedzser szerződtetett le — mondta nekünk László Lola — az egyik revüszínházba, a Broadwayn. Odakint édesapám, László Aladár vár. Plusz pompás ruhát csináltattam Budapesten, ahonnan csütörtökön indulok Amerika felé. * Sólyom Janka ragyogó chanson revüje ma és minden délután 6— 8-ig a Bristol hallban. Szombat és vasárnap este is fellép. Uzsonna 1.60 P. Apró hírek Szombaton este mutatják be a Nemzeti Színházban A makrancos hölgy új betanulását. A főpróba március 17-én délelőtt féltizenegykor lesz, öt fiatal magyar színésznő: a Belvárosi és a Művészszínházból ismert Kornis Kató, a különösen vidéken népszerű Várkonyi Magda, Takács Margit, Nagy Lili és Redecka Guszti, vokál-ötöst alakított és szombaton indul Buenos Ayres felé, ahol hosszabb szerződés várja őket. Huszonegyedikén a rádió ismét közvetíti a Royal Színház Egy bolond százat csinál című nagysikerű műsordarabját. A zenés darab most hagyta el második jubileumát és telt házak mellett a premier szereposztásában kerül színre, továbbra is Latabár Kálmán, Kertész Dezső, Lantos Ica, Libertini Éva, id. Latabár Árpád és Kertész Sándor főszereplésével. Hangversenyek CSOMPI HEGEDÜESTJE MA. Z. 8. kirobbanó zenekari sikere után. (Rózsavölgyi.) * FRIEDMAN CHOPIN-ESTEI vasárnap és kedden. (Rózsavölgyi.) * A KONCERT RENDEZÉSEI: Gellert Heinét, Villont szaval 18-án. Tessilori Nóra előadóestje 20-án. Bach: Kunst der Fuge 22-én. Prof. Diener és Collegium Musicuma. Bartók és B. Pásztory Ditta kétzongorás est 24-én. Zongorabérlet. Szigeti zenekari hegedűest 30-án. Bandó Gyula dr. zenekari est 31-én. Ady-est ápr. 1. Bevezeti: Féja Géza. Ami olcsó nem mindig Jó. Kérje csak a kipróbált, eredeti melltartót és gumiszőt Rátkai Márton nagy sikere Newyorkban Rátkay Márton, aki több mint egy hónapja Newyorkban tartózkodik, vasárnap lépett először színpadra az Újvilágban. A Yorksvillei Casino-ban, saját vállalkozásában hozta színre Földes Imre Hivatalnok urak című darabját. Az előadás napjának délutánján nagy eső volt, ami régi tapasztalat szerint erősen és károsan befolyásoljaegy szinielőadás látogatottságát; a Hivatalnok urak nézőtere mégis zsúfoltságig megtelt és a közönség elejétől végéig nagy érdeklődéssel és figyelemmel kisérte az előadást és rengeteget tapsolt a szereplőknek, főleg Rátkay Mártonnak. A kitűnő művész — amerikai ismerőseinek sürgönyértesítése szerint — tőle megszokottan remekül játszotta végig a szerepét, amelyet a nézőtér forró ünneplése sokszor percekre megszakított. Az ünneplésből kijutott partnereinek, Gombaszögi Irénnek és László Miklósnak is. Vdásáhoijomn uj moderti&á&óK Julta korerkció*já&OÉ Meghivóigénylés Párisi u. 1. 1/4 SZÍNHÁZI műsorok OPERA: Díszelőadás (kezdete 3/18). NEMZETI: Bánk bán (kezdete 18). NEMZETI KAMARA: Utolsó tánc (kezdete 8). VÍG: Havasi napsütés (kezdete délután 3/14). — Grófkisasszony (kezdete este 8). bést. MAGYAR: Erzsébet (kezdete délután Vn és este 8). BELVÁROSI: Földindulás (kezdete 8). ANDRÁSSY: Bubus (kezdete délután 31). — Mondj igazat (kezdete este 8). VÁROSI: Cigánybáró (kezdete 8). V. ROYAL: Egy bolond százat csinál (kezdve 4 és J/19). TF.RÉZKÖRUTI:*Elő az okmányokkal! (kezd. %5, %9). KOMÉDIA: Esti átképzés (kezdete d. u. V20 és este %9). ERZSÉBETVÁROSI: Elnémult harangok (kezd. V&6, %9). JÓZSEFVÁROSI: Mezei pacsirta (kezdete Vtf és %9). KISFALUDY: Napkelet rózsája (kezdete Va6 és V&9).