Ujság, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-18 / 188. szám
SZOMBAT, 1939 AUGUSZTUS 19 ÚJSÁG mmsm-mmt 7 napos autocarKirándulása Feinlflérére és szerpátaljára Szeptember 3—9-ig Az utazás útvonala: Budapest, Losonc, Rimaszombat, Aggtelek, Krasznahorka, Kassa, Bankófüred, Hadványi kastély, Sátoraljaújhely, Ungvár, Munkács, Szolyva, Polena, Vereckei szoros, Munkács, Iluszt, Aknaszlatina, Halló, Beregszász, Debrecen, Hortobágy, Budapest. Az utazás luxusautókaron történik. Összköltség!. . . P145. Jelentkezések felvétele, prospektus: Hiságlatási Irodája - MÁV Hív. Menetjegyiroda fiókja. VII., Ercsébet körút 4-1 Telefon: 131-628 és 137-955, úgyszintén az ulmsz Vigadóion központjában, valamint összes fiókjainál Csákváry’s Colonial Bír IV., Aranykéz utca 5 megnyílik aug. 19-én este a zongoránál Csákváry és partnere Telefon 1897-06. ilyen büntettek elkövetőit dologházba kell utalni. Tasnádi Nagy András igazságügyminisztő válasza után a felsőház a javaslatot részleteben is elfogadta és az elnök közölte, hogy a felsőház legközelebbi ülését előreláthatóan szeptemberben tartja, ennek idejéről és pontos napirendjéről kellő időben tájékoztatja a felsőházat. Ezzel az ülés háromnegyed egy órakor véget ért. Erélyesen állást foglalt a felsőház a rémhírterjesztők, bolonditák és tekintélyrombolók ellen Letárgyalták a házszabály revíziót és a valuta bűnözők elleni javaslatot .A felsőház pénteki ülését 11 órakor nyitotta meg Radvánszky Albert báró elnök. Bethlen I Pál gróf ismertette a házszabályok módosítására kiküldött bizottság tervezetét, amelyhez Prónay György báró szólt hozzá. Azt fejtegette,hogy a házszabályoknak van egy függeléke, amely szabályozza a két ház érintkezését. Tekintettel arra, hogy a felsőházi törvény egyenjogúsította a felsőházat és a képviselőházat, ezért a közös bizottságok tagsági számának tekintetében helyreállott a paritás. Ennek megfelelően felhívta a felsőház elnökségének figyelmét arra, hogy a bizottsági tagválasztások tekintetében tegye meg a szükséges intézkedéseiket, lépjen érintkezésbe a képviselőház elnökségével. Ezután a módosításokat elfogadták és azelnök bejelentette, hogy az új házszabályok már a legközelebbi ülésszak kezdetén hatályba lépnek. Miért vannak az emberek megijedve Az úgynevezett „siker“-javaslathoz elsőnek Apponyi Károly gróf szólt. — Indíttatva érzem magam — mondotta —, hogy a kormánynak gratuláljak azért, hogy ezen a vonalon erélyes fellépésre határozta el magát. Ha a visszaélések indításokát kutatom, háromféle okot találok: idegesség és félelem, gonoszság és végül butaság. A visszaélők gonosz szándékát, akár haszonélvezetből, hazafiatlanságból történik, az egész közvéleménnyel egyetemben megbélyegzem. A butaság — habár a vétkesek akaratán kívül esik — kíméletet nem érdemel, mert sérti a közgazdaság érdekeit és ennélfogva hazafiatlan cselekedet. A visszaélők harmadik kategóriájába sorozom be azokat, akik ugyan nem gonoszságból akartak visszaélni, de akiket idegességük és gyávaságuk olyan útra terelt, hogy a törvénnyel összeütközésbe kerültek. Az idegesség és a gyávaság a mai kor általános betegségi tünete, amelynek okozója a háborús pszichózis, az idegek hadjárata, a hisztériának világszerte való virulása, a külpolitikai helyzet bonyolult volta és a belpolitikában mutatkozó bizonytalanság. — De vájjon miért van jelenleg annyi ember a világon megijedve? Azért, mert a külföldi és belföldi rémhíreknek hitelt adnak, mert készpénznek fogadják el azt, amit a be nem avatottak, vagy a rosszakaratúak felelőtlenül terjesztenek. Kérdem: kik, és miért terjesztik a rémhíreket? Saját gyávaságuk leplezésére? Vagy fontoskodásból, hogy tájozottságukat másokkal elhitessék, vagy gonosz szándékból? Akiknek hiányzik a politikai és morális képzettségük . Az egész világon az idegek feszültsége ismét majdnem kibírhatatlan. A világpolitika lázgörbéje ismét magasra emelkedett. A rémhíradás orgiákat ünnepel. A belpolitika terén olyan egyének kísérleteznek és érvényesülni törekednek, akik erre sem nem hivatottal, sem pedig politikai és morális képzettség* felett nem rendelkeznek. (Helyeslés. — A belföldi bajokról beszámoló fikrek a külföldi híresztelések nagyitásai mögött nem akarnak elmaradni — mondotta Apponyi Károly. — Suttogják, hogy minálunk forradalom veszélye fenyeget, hogy az Üvegcserkész már nem tud a helyén megmaradni (Derültség.), majd a Németbirodalommal szemben való teljes behódolásról, majd pedig németellenes hangulatról számolnak be. — A munkások körében mutatkozó nyugtalanságot felfújják és ezekkel a módszerekkel a kormány belpolitikája iránti bizalmat megingatják, a belső nyugalmat szabotálják és az ország belső békéjét veszélyeztetik. Nem állítom e rémhírterjesztőknek mindenkori rosszhiszeműségét, bár biztosan akadnak ezek között is olyanok, akik gonosz céljaik elérésének kedvéért legalább is arra számítanak, hogy a zavarosban fognak halászni. Tekintélyrombolás folyik az országban ! Megdöbbenve olvassuk és halljuk, hogy az országban milyen tekintélyrombolás folyik, hogy nagy és jóhangzású jelszavak mögé bújtatják önző célokra irányuló vágyukat és azt a törekvésüket, hogy a hatalmat kezükbe kaparintsák. Nem ismernek el sem történelmi nagyságot, sem tradíciót, sem jónevelést, sem öregséggel járó tapasztalatot és kiegyenlítettséget. Hullákon készek átgázolni, csakhogy maguk előbbre jussanak. A kormány e törvényjavaslat által kijelölt után megtalálta az erélyt, hogy a hazafiatlan, sőt hazaáruló törekvéseknek útját állja. Nézetem szerint egyrészt a rémhíreknek felelőtlen terjesztése, másrészt az ország belsejében nyugtalanságot kelteni akalmas beszédek, törekvések és cselekvések, semmivel sem kisebb mértékben viselik magukon a hazafiatlanságnak és a hazaárulásnak jellegét, mint a sibolás. A hazaárulók — Akik a kormány iránt fennálló bizalmat csökkenteni és az ország népében nyugtalanságot terjeszteni iparkodnak, akik egyes néprétegek elégedetlenségét mesterségesen előidézik és szitják, a népámítók, akik hazug ígéretekkel félrevezetik a népet, az idegen eszmék propagálói, akik hazaszeretetet színlelnek, de önző céljaikat szolgálják, a defetisták, a miszmacherek, a fontoskodó kávéházi Konrádok, a felforgató elemek és azoknak csatlósai, a magyar ifjúság körében zavart kelteni akarók, a rejtett izgatók és lázítók, akik a fennálló társadalmi rendet erőszakos módon megváltoztatni iparkodnak, mindezeket csak egyetlen szóval óhajtom elintézni: hazaárulók! — Én, aki a jelenlegi kormánnyal szemben teljes bizalommal viseltetem és őszintén kívánom, hogy a kormány a helyzetnek teljesen ura maradjon és teljesen önállóan és befolyásmentesen intézhesse külpolitikánkat és hozhassa meg az ezzel járó igen nehéz elhatározásait, okvetlenül szükségesnek tartom, hogy a belföldi béke és nyugalom helyreállítását célzó minden intézkedés azonnal és nyomatékosan élletbe lépjen. — E felelős helyről, mint az ország egyik törvényhozója felelősségem teljes tudatában és mert mindegyikünk felelős Magyarországért, ismételten felkérem a kormányt, hogy az ország nyugalmát háborgótókkal szemben és a káros rémhírek szerzőivel és terjesztőivel szemben a legerélyesebben lépjen fel. Biztosítom, hogy ebben a tevékenységében minden egyes becsületes, hazafias magyar ember támogatását és háláját elnyeri. Nemcsak a fizetési eszközökkel visszaélő egyén hazafiatlan, sőt gyakran hazáruló, hanem az is, aki bármily módon igyekszik a belső nyugalmat aláásni és a rémhíradás csúfondáros és gyáva eszközével megingatni. Úgy érzem, hogy ez a törvényjavaslat ezen a téren már nagy reményekre jogosító haladást képvisel, ezért azt örömmel elfogadom. Apponyi György gróf beszédét a felsőház tagjai többizben szakították félbe tapsaikkal, majd a végén zajos éljenzéssel fogadták. A kormány abion ellen a mesterséges ügyvédellenes áramlatnak Pap József azt hangoztatta, hogy nagy szükség volt erre a törvényre, mert végére kellett járni annak, hogy a társadalomnak megbízhatatlan, lelkiismeretlen önző elemei, akik csak a saját hasznukat és saját egyéni érdeküket tartják szent elütt, az államnak és másoknak kárára meggazdagodhassanak. Ezután szóvátette, hogy a javaslat képviselőházi tárgyalásánál az egyik képviselő azt kívánta: az ilyen bűncselekmények elkövetői számára hivatalból rendeljenek ki közvédőt. — Arra kérem — folytatta — az igazságügyminiszter urat, hogy ne korlátozza az ügyvédek védelmi jogát és ha úgy tapasztalta, hogy a védelem terén anomáliák mutatkoztak, akkor az ügyvédi kar nevében kérem, hogy azokat a legszigorúbban küszöbölje ki és legyen meggyőződve róla, hogy az ügyvédi kar lesz a legelső, amely ebben a tekintetben segítségére lesz. Meg van győződve arról, hogy az igazságügyi kormányzat ellenáll majd ennek a mesterséges ügyvédellenes áramlatnak és hangulatkeltésnek, amellyel az utóbbi időben olyan sokszor találkoztunk. A javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. A közgazdasági élet nyugtalanítása Andrássy Mihály gróf arra kéri a kormányt, hogy csak jöjjön ilyen természetű törvényjavaslatokkal és nagyon örül majd, ha akár a vörös, akár a zöld mentalitás helyett a magyar közgazdasági élet terén úri magyar felfogás érvényesül majd az iparban, a kereskedelemben és a vállalkozásban erkölcsi szempontból. Alakuljon ki egy ilyen magyar mentalitás a közgazdasági életben. — Mi az, ami a közgazdasági életet mostanában nyugtalanítja? A közgazdasági életet nyugtalanítja az, hogy vannak rizikómentes fizetések, mammutfizetések, amelyeket kirakatgólok kapnak. Ezek egyikéről-másikáról azt mondják, hogy tisztára hülyék. Ugyanez áll a közpénzekkel fenntartott vállalatokra is. Ezek a dolgok épúgy forradalmasítják az országot, mint a zsidókérdés és a zsidók közgazdasági térfoglalása. Nem lehet mindenben a zsidókat vádolni és ne csak a zsidókban keressék a hibát. Én nem vagyok zsidóvédő, de ezt el kellett mondanom. A javaslatot általánosságban és részleteiben a legnagyobb örömmel fogadom el abban a reményben, hogy a kormány továbbmegy majd és ha szükség van, még egy akasztófát is-állíttat majd. A régi törvény nem volt elég Liptay László azt tette szóvá, hogy mit lehetett volna megtakarítani akkor, ha ez a törvény már régen meg lett volna, de legalább is a győri beszéd előtt. A győri beszéd után hónapokig nem történt semmi, csak egy pozitívum, hogy óriási nyugtalanság állott be a közgazdasági életben és az értékek lassan kifelé mentek a határon. Ezután egy másik megszólalás történt, a kaposvári beszéd, amely után szintén csak egy pozitívum történt, az, hogy nyugtalanok vagyunk és a földünkben rejlő vagyonunk lassanként csökkent. Kérjük, hogy a mindenkori kormánymegnyilatkozásokat, amelyek a követendő célt tűzik ki az ország elé, logikus sorrendben kövessék a törvényhozás intézkedései, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kitűzött célt el tudjuk érni. Örömmel üdvözli a törvényt, mert azt látja, hogy az igazság őre rájött arra: a régi törvények nem elégségesek a mai időkhöz. A törvényjavaslatot elfogadja. Az igazságügy miniszter válasza Ezután Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Azt hangoztatta, hogy a büntetőbíróságok gyakorlata általában azt mutatja, hogy a kiszabott büntetés a kiszabható büntetés középmértéke körül mozog. Ezeknél a cselekményeknél, amelyekre a most tárgyalt törvényjavaslat vonatkozik, a bíróság gyakorlata ettől erősen eltér, mert igen gyakran alkalmazzák a törvényben kiszabható büntetés maximumát, sőt a bírói ítéletek egy része azt az indokolást tartalmazza, hogy azért szabott ki a bíróság ilyen enyhe büntetést, mert a törvény magasabb, súlyosabb büntetés kiszabását lehetetlenné tette. Ez az egyik oka annak, hogy ezzel a törvényjavaslattal ide kellett jönni az országgyűlés elé. De ide kellett jönni azért is, mert láttuk, hogy külföldön a nagy államok a legerőteljesebben védekeznek a valutabűncselekmények ellen. Az eddigi törvényekkel nem lehetett kellőképpen védekezni ezek ellen a bűncselekmények ellen, mert ezek a cselekmények minduntalan megismétlődtek és ha ezt tétlenül nézzük, akkor az ország gazdasági ereje elsorvadt volna. Ezután sorra vette a törvényjavaslatot és ismertette, hogy az eddigi gyakorlattal szemben milyen új intézkedéseket tartalmaz, majd reflektált Pap József felszólalására, azután Andrássy Mihály grófnak válaszolt. Azt hiszi hogy Magyarországon még mindig elegendő nagy vagyon van ahhoz, hogy azt ne csak a veszett fejsze nyelének lehessen nevezni, hanem ezek olyan komoly értékek, amelyeknek megmentése érdekében szükség volt erre a javaslatra. Felszólalása után a felsőház általánosságban elfogadta a javaslatot. A javaslat részletes tárgyalásánál a második szakasznál Finkey Ferenc szólalt fel. Finkey szerint a büntetőnovella imperative írja elő, hogy az A Watteau-kép eltulajdonítója — közönséges tolvaj Paris, augusztus 18. (Inf.) Úgy látszik, hogy a híres Watteau-kép — ,,A Közömbös“ — eltulajdonítója, Serge Bogouslavsky festő mégis csak közönséges tolvaj. A tettes több kihallgatása után a rendőrség egyre inkább erre a meggyőződésre jut. A párisi sajtó először rokonérzést mutatott a festő iránt, aki állítólag művészi okokból követte el tettét, most azonban már nyíltan tolvajnak nevezi. A péntek délutáni lapok jelentése szerint a nyomozás során megállapították, hogy a lopásról többen is tudtak. Zarándokok és parasztok verekedtek, harminc halott Zágráb, augusztus 18. Selicsa boszniai faluban, északkeletre Szarajevótól, horvát kaolikus zarándokok és mohamedán parasztok között súlyos összetűzés támadt, amelynek során harmincan meghaltak és több mint százan megsebesültek. A verekedés egy horvát és egy mohamedán személyes civakodásából támadt. Katonaságnak és csendőrségnek kellett a verekedőket szétválasztani. Marcel L’Herbier legújabb mesterműves sztár filmje! VERA KORÉNE CHARLES VANEl herceg TROUBETZKOY LISETTE LAMVIN ROGER DUCHESNE JEAN GALLAND STANDARD-FILM Ma premier RADIUS