Ujság, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-18 / 188. szám

SZOMBAT, 1939 AUGUSZTUS 19 ÚJSÁG m­msm-mmt 7­ napos aut­ocarKirándu­lása Feinlflérére és szerpátaljára Szeptember 3—9-ig Az utazás útvonala: Budapest, Losonc, Rima­­szombat, Aggtelek, Krasznahorka, Kassa, Bankófüred, Hadványi kastély, Sátoralja­újhely, U­ngvár, Munkács, Szolyva, Polena, Vereckei szoros, Munkács, Iluszt, Akna­szlatina, Halló, Beregszász, Debrecen, Hor­tobágy, Budapest. Az utazás luxusautókaron történik. Összköltség!. . . P145.­ Jelentkezések felvétele, prospektus: Hiság­­lat­ási Irodája - MÁV Hív. Menet­jegyiroda fiókja. VII., Ercsébet körút 4-1 Telefon: 131-628 és 137-955, úgy­szintén az ulmsz Vigadóion központjában, valamint összes fiókjainál Csákváry’s Colonial Bír IV., Aranykéz­ utca 5 megnyílik aug. 19-én este a zongoránál Csákváry és partnere Telefon 18­97-06. ilyen büntettek elkövetőit dologházba kell­ utalni. Tasnádi Nagy András igazságü­gyminisztő válasza után a felsőház a javaslatot részlete­­­ben is elfogadta és az elnök közölte, hogy a­ felsőház legközelebbi ülését előreláthatóan­ szeptemberben tartja, ennek idejéről és pon­tos napirendjéről kellő időben tájékoztatja a­ felsőházat. Ezzel az ülés háromnegyed egy órakor véget ért.­­ ­ Erélyesen állást foglalt a felsőház a rémhírterjesztők, bolonditák és tekintély­­rombolók ellen Letárgyalták a házszabály revíziót és a valuta bűnözők elleni javaslatot .A felsőház pénteki ülését 11 órakor nyitotta meg Radvánszky Albert báró elnök. Bethlen I Pál gróf ismertette a házszabályok módosítá­­­sára kiküldött bizottság tervezetét, amelyhez Prónay György báró szólt hozzá. Azt fejtegette,­­hogy a házszabályoknak van egy függeléke, amely szabályozza a két ház érintkezését. Te­kintettel arra, hogy a felsőházi törvény egyen­­jogúsította a felsőházat és a képviselőházat, ezért a közös bizottságok tagsági számának tekintetében helyreállott a paritás. Ennek meg­felelően felhívta a felsőház elnökségének figyel­mét arra, hogy a bizottsági tagválasztások te­­­kintetében tegye meg a szükséges intézkedése­iket, lépjen érintkezésbe a képviselőház elnök­ségével. Ezután a módosításokat elfogadták és az­­elnök bejelentette, hogy az új házszabályok már a legközelebbi ülésszak kezdetén hatályba lépnek. Miért vannak az emberek megijedve Az úgynevezett „siker“-javaslathoz elsőnek Apponyi Károly gróf szólt. — Indíttatva érzem magam — mon­dotta —, hogy a kormánynak gratuláljak azért, hogy ezen a vonalon erélyes fellépésre határozta el magát. Ha a visszaélések indítá­sokát kutatom, háromféle okot találok: ide­gesség és félelem, gonoszság és végül buta­ság. A visszaélők gonosz szándékát, akár ha­szonélvezetből, hazafiatlanságból történik, az egész közvéleménnyel egyetemben megbélyeg­­zem. A butaság — habár a vétkesek akaratán kívü­l esik — kíméletet nem érdemel, mert sérti a közgazdaság érdekeit és ennélfogva hazafiatlan cselekedet. A visszaélők harmadik kategóriájába sorozom be azokat, akik ugyan nem gonoszságból akartak visszaélni, de aki­ket idegességük és gyávaságuk olyan útra te­relt, hogy a törvénnyel összeütközésbe kerül­tek.­­ Az idegesség és a gyávaság a mai kor általános betegségi tünete, amelynek okozója a háborús pszichózis, az idegek hadjárata, a hisztériának világszerte való virulása, a kül­politikai helyzet bonyolult volta és a bel­politikában mutatkozó bizonytalanság. — De vájjon miért van jelenleg annyi em­ber a világon megijedve? Azért, mert a kül­földi és belföldi rémhíreknek hitelt adnak, mert készpénznek fogadják el azt, amit a be nem avatottak, vagy a rosszakaratúak fele­lőtlenül terjesztenek. Kérdem: kik, és miért terjesztik a rémhíreket? Saját gyávaságuk lep­lezésére? Vagy fontoskodásból, hogy tájozott­­ságukat másokkal elhitessék, vagy gonosz szándékból? Akiknek hiány­zik a politikai és morális képzettségük . Az egész világon az idegek feszültsége ismét majdnem kibírhatatlan. A világpoli­tika lázgörbéje ismét magasra emelkedett. A rémhíradás orgiákat ünnepel. A­ belpoli­tika terén olyan egyének kísérleteznek és érvényesülni törekednek, akik erre sem nem hivatottal­, sem pedig politikai és morális képzettség* felett nem rendelkeznek. (He­lyeslés.­ — A belföldi bajokról beszámoló fikrek a külföldi híresztelések nagyitásai mögött nem akarnak elmaradni — mondotta Apponyi Károly. — Suttogják, hogy m­i­nálunk forradalom veszélye fenyeget, hogy az Üvegcserkész már nem tud a helyén megmaradni (Derültség.), majd a Német­birodalommal szemben való teljes behódo­­lásról, majd pedig németellenes hangulat­ról számolnak be. — A munkások körében mutatkozó nyug­talanságot felfújják és ezekkel a módsze­rekkel a kormány belpolitikája iránti bizal­mat megingatják, a belső nyugalmat sza­botálják és az ország belső békéjét veszé­lyeztetik. Nem állítom e rémhírter­jesztők­­nek mindenkori rosszhiszeműségét, bár biz­tosan akadnak ezek között is olyanok, akik gonosz céljaik elérésének kedvéért legalább is arra számítanak, hogy a zavarosban fog­nak halászni. Tekintély­rombolás folyik az országban ! Megdöbbenve olvassuk és halljuk, hogy az országban milyen tekintélyrombo­lás folyik, hogy nagy és jóhangzású jel­szavak mögé bújtatják önző célokra irá­nyuló vágyukat és azt a törekvésüket, hogy a hatalmat kezükbe kaparintsák. Nem is­mernek el sem történelmi nagyságot, sem tradíciót, sem jónevelést, sem öregséggel járó tapasztalatot és kiegyenlítettséget. Hul­lákon készek átgázolni, csakhogy maguk előbbre jussanak. A kormány e törvény­javaslat által kijelölt után megtalálta az erélyt, hogy a hazafiatlan, sőt hazaáruló törekvéseknek útját állja. Nézetem szerint egyrészt a rémhíreknek felelőtlen terjesz­tése, másrészt az ország belsejében nyugta­lanságot kelteni akalmas beszédek, törek­vések és cselekvések, semmivel sem kisebb mértékben viselik magukon a hazafiatlan­­ságnak és a hazaárulásnak jellegét, mint a sibolás. A hazaárulók — Akik a kormány iránt fennálló bizal­mat csökkenteni és az ország népében nyug­talanságot terjeszteni iparkodnak, akik egyes néprétegek elégedetlenségét mesterségesen előidézik és szitják, a népámítók, akik ha­zug ígéretekkel félrevezetik a népet, az ide­gen eszmék propagálói, akik hazaszeretetet színlelnek, de önző céljaikat szolgálják, a defetisták, a miszmacherek, a fontoskodó kávéházi Konrádok, a felforgató elemek és azoknak csatlósai, a magyar ifjúság köré­ben zavart kelteni akarók, a rejtett izgatók és lázítók, akik a fennálló társadalmi ren­det erőszakos módon megváltoztatni ipar­kodnak, mindezeket csak egyetlen szóval óhajtom elintézni: hazaárulók! — Én, aki a jelenlegi kormánnyal szem­ben teljes bizalommal viseltetem és őszintén kívánom, hogy a kormány a helyzetnek tel­jesen ura maradjon és teljesen önállóan és befolyásmentesen intézhesse külpolitikánkat és hozhassa meg az ezzel járó igen nehéz elhatározásait, okvetlenül szükségesnek tar­tom, hogy a belföldi béke és nyugalom helyreállítását célzó minden intézkedés azon­nal és nyomatékosan élletbe lépjen. — E felelős helyről, mint az ország egyik törvényhozója felelősségem teljes tudatá­ban és mert mindegyikünk felelős Magyar­­országért, ismételten felkérem a kormányt, hogy az ország nyugalmát háborgótókkal szemben és a káros rémhírek szerzőivel és terjesztőivel szemben a legerélyesebben lépjen fel. Biztosítom, hogy ebben a tevékenységé­ben minden egyes becsületes, hazafias ma­gyar ember támogatását és háláját elnyeri.­­ Nemcsak a fizetési eszközökkel vissza­élő egyén hazafiatlan, sőt gyakran hazáruló, hanem az is, aki bármily módon igyekszik a belső nyugalmat aláásni és a rémhíradás csúfondáros és gyáva eszközével megingatni. Úgy érzem, hogy ez a törvényjavaslat ezen a téren már nagy reményekre jogosító hala­dást képvisel, ezért azt örömmel elfogadom. Apponyi György gróf beszédét a felsőház tagjai többizben szakították félbe tapsaikkal, majd a végén zajos éljenzéssel fogadták. A kormány ab­ion ellen a mesterséges ügyvéd­­ellenes áramlatnak Pap József azt hangoztatta, hogy nagy szükség volt erre a törvényre, mert végére kellett járni annak, hogy a társadalomnak megbízhatatlan, lelkiismeretlen önző elemei, akik csak a saját hasznukat és saját egyéni érdeküket tartják szent elütt, az államnak és másoknak kárára meggazdagodhassanak. Ezután szóvátette, hogy a javaslat kép­viselőházi tárgyalásánál az egyik képviselő azt kívánta: az ilyen bűncselekmények el­követői számára hivatalból rendeljenek ki közvédőt. — Arra kérem — folytatta — az igaz­ságügyminiszter urat, hogy ne korlátozza az ügyvédek védelmi jogát és ha úgy ta­pasztalta, hogy a védelem terén anomáliák mutatkoztak, akkor az ügyvédi kar nevében kérem, hogy azokat a legszigorúbban kü­szöbölje ki és legyen meggyőződve róla, hogy az ügyvédi kar lesz a legelső, amely ebben a tekintetben segítségére lesz. Meg van győződve arról, hogy az igazságügyi kormányzat ellenáll majd ennek a mesterséges ügyvédellenes áramlat­nak és hangulatkeltésnek, amellyel az utóbbi időben olyan sokszor találkoztunk. A javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. A közgazdasági élet nyugtalanítása Andrássy Mihály gróf arra kéri a kor­mányt, hogy csak jöjjön ilyen természetű törvényjavaslatokkal és nagyon örül majd, ha akár a vörös, akár a zöld mentalitás helyett a magyar közgazdasági élet terén úri magyar felfogás érvényesül majd az iparban, a kereskedelemben és a vállalko­zásban erkölcsi szempontból. Alakuljon ki egy ilyen magyar mentalitás a közgazdasági életben. — Mi az, ami a közgazdasági életet mosta­nában nyugtalanítja? A közgazdasági életet nyugtalanítja az, hogy vannak rizikómentes fizetések, mammutfizetések, amelyeket ki­­rakatgólok kapnak. Ezek egyikéről-másiká­­ról azt mondják, hogy tisztára hülyék. Ugyanez áll a közpénzekkel fenntartott vál­lalatokra is. Ezek a dolgok épúgy forradal­masítják az országot, mint a zsidókérdés és a zsidók közgazdasági térfoglalása. Nem lehet mindenben a zsidókat vádolni és ne csak a zsidókban keressék a hibát. Én nem vagyok zsidóvédő, de ezt el kellett monda­nom. A javaslatot általánosságban és rész­leteiben a legnagyobb örömmel fogadom el abban a reményben, hogy a kormány továbbmegy majd és ha szükség van, még egy akasztófát is-­állíttat majd. A régi törvény nem volt elég Liptay László azt tette szóvá, hogy mit lehetett volna megtakarítani akkor, ha ez a törvény már régen meg lett volna, de leg­alább is a győri beszéd előtt. A győri be­széd után hónapokig nem történt semmi, csak egy pozitívum, hogy óriási nyugtalan­ság állott be a közgazdasági életben és az értékek lassan kifelé mentek a határon. Ez­után egy másik megszólalás történt, a ka­posvári beszéd, amely után szintén csak egy pozitívum történt, az, hogy nyugtalanok va­gyunk és a földünkben rejlő vagyonunk las­sanként csökkent. Kérjük, hogy a minden­kori kormánymegnyilatkozásokat, amelyek a követendő célt tűzik ki az ország elé, lo­gikus sorrendben kövessék a törvényhozás intézkedései, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kitűzött célt el tudjuk érni. Örömmel üdvözli a törvényt, mert azt látja, hogy az igazság őre rájött arra: a régi törvények nem elégségesek a mai időkhöz. A törvényjavasla­tot elfogadja. Az igazságügy miniszter válasza Ezután Tasnádi Nagy András igazságügy­miniszter válaszolt a felszólalásokra. Azt hangoztatta, hogy a büntetőbíróságok gyakor­lata általában azt mutatja, hogy a kiszabott büntetés a kiszabható büntetés középmértéke körül mozog. Ezeknél a cselekményeknél, amelyekre a most tárgyalt törvényjavaslat vonatkozik, a bíróság gyakorlata ettől erősen eltér, mert igen gyakran alkalmazzák a tör­vényben kiszabható büntetés maximumát, sőt a bírói ítéletek egy része azt az indokolást tartalmazza, hogy azért szabott ki a bíróság ilyen enyhe büntetést, mert a törvény maga­sabb, súlyosabb büntetés kiszabását lehetet­lenné tette. Ez az egyik oka annak, hogy ez­zel a törvényjavaslattal ide kellett jönni az országgyűlés elé. De ide kellett jönni azért is, mert láttuk, hogy külföldön a nagy álla­mok a legerőteljesebben védekeznek a valuta­­bűncselekmények ellen. Az eddigi törvények­kel nem lehetett kellőképpen védekezni ezek ellen a bűncselekmények ellen, mert ezek a cselekmények minduntalan megismétlődtek és ha ezt tétlenül nézzük, akkor az ország gazdasági ereje elsorvadt volna. Ezután sorra vette a törvényjavaslatot és ismertette, hogy az eddigi gyakorlattal szem­ben milyen új intézkedéseket tartalmaz, majd reflektált Pap József felszólalására, azután Andrássy Mihály grófnak válaszolt. Azt hiszi hogy Magyarországon még mindig elegendő nagy vagyon van ahhoz, hogy azt ne csak a veszett fejsze nyelének lehessen nevezni, ha­nem ezek olyan komoly értékek, amelyeknek megmentése érdekében szükség volt erre a javaslatra. Felszólalása után a felsőház általánosság­ban elfogadta a javaslatot. A javaslat részle­tes tárgyalásánál a második szakasznál Finkey Ferenc szólalt fel. Finkey szerint a büntetőnovella imperative írja elő, hogy az A Watteau-kép eltulajdonítója — közönséges tolvaj Paris, augusztus 18. (Inf.) Úgy látszik, hogy a híres Watteau-kép — ,,A Közöm­bös“ — eltulajdonítója, Serge Bogouslavsky festő mégis csak közönséges tolvaj. A tettes több kihallgatása után a rendőrség egyre inkább erre a meggyőződésre jut. A párisi sajtó először rokonérzést mutatott a festő iránt, aki állítólag művészi okokból követte el tettét, most azonban már nyíltan tolvaj­nak nevezi. A péntek délutáni lapok jelen­tése szerint a nyomozás során megállapítot­ták, hogy a lopásról többen is tudtak. Zarándokok és parasztok verekedtek, harminc halott Zágráb, augusztus 18. Selicsa boszniai faluban, északkeletre Szarajevótól, horvát kaolikus zarándokok és mohamedán pa­rasztok között súlyos összetűzés támadt, amelynek során harmincan meghaltak és több mint százan megsebesültek. A verekedés egy horvát és egy mohamedán személyes ci­­vakodásából támadt. Katonaságnak és csend­őrségnek kellett a verekedőket szétválasz­tani. Marcel L’Herbier legújabb mesterműve­s sztár filmje! VERA KORÉNE CHARLES VANEl herceg TROUBETZKOY LISETTE LAMVIN ROGER DUCHESNE JEAN GALLAND STANDARD-FILM Ma premier RADIUS

Next