Ujság, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-01 / 199. szám

I. Berlin hivatalos közlése a német­­lengyel megegye­zés feltételeiről Berlin, augusztus 31. (Német Távirati Iroda.) Az angol királyi kormány a német kormányhoz intézett 1239 augusztus 28-i jegyzékében felajánlotta közvetítését Kím­ét­­ország és Lengyelország között a vitás pro­blémák rendezése céljából folytatandó köz­vetlen tárgyalásokhoz. Az angol kormány ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy tudatában van az eljárás sürgősségé­nek, tekintettel a folytonos incidensekre és az általános európai feszültségre. A német kormány 1939 augusztus 29-i válaszjegyzé­kében — noha szkeptikusan ítélte meg a lengyel kormány akaratát, hogy egyáltalá­ban megállapodásra akar jutni — a béke érdekében késznek nyilatkozott elfogadni az angol közvetítésre tett Indítványt. A fen­­forgó körülmények figyelembevételével szük­ségesnek tartotta, hogy ebben a jegyzékében rámutasson arra, hogy gyorsan és haladék­talanul kell cselekedni, ha egyáltalán el akarják kerülni a katasztrófa veszélyét. Ebben az értelemben késznek nyilatkozott 1939 augusztus 30-a estig fogadni a lengyel kormány megbízottját azzal a feltétellel, hogy valóban felhatalmazása legyen nem­csak arra, hogy vitát folytasson, hanem tár-­ gyalásokat is vezessen és befejezéshez jut­tathasson. A német kormány továbbá kilá­tásba helyezte, hogy úgy hiszi, hogy ennek a lengyel tárgya­ló félnek Berlinbe érkezéséig az angol kormányhoz is eljuttathatja a meg­egyezési ajánlat alapjait. A német kormány ahelyett, hogy meghatalmazott lengyel sze­mélyiség megérkezéséről kapott volna köz­lést, megértési készségére válaszul először a lengyel mozgósítás hírét kapta és csupán 1936 augusztus 31-én éjjel 12 óra után ka­pott angol részről általánosságban mozgó ígéretet arról, hogy Anglia kész a tárgy­alá­sok megkezdése érdekében közbenjárni. A német kormány gyakorlatilag véve elutasítot­tnak tekinti javaslatait Noha a birodalmi kormány részéről várt lengyel tárgyaló elmaradásával elesett annak előfeltétele, hogy a brit kormányt még érte­sít­jük a birodalmi kormány felfogásáról tárgyalási alap lehetősége tekintetében, — mert hiszen a brit kormány maga Német­ország és Lengyelország közvetlen tárgya­lása mellett foglalt állást —, lisbbentrop birodalmi külügyminiszter a brit nagykövet­nek az utolsó angol jegyzék átadásakor mégis pontos tájékoztatást adott azoknak a német javaslatoknak szövegéről, amelyeket a len­gyel tárgyaló megérkezése esetén tárgyalási javaslatként előterjesztett volna. A német kormány úgy véli, hogy ilyen körülmények között joga van ahhoz, hogy legalább utólag azonnal jelöljenek meg egy len­gyel személyiséget, mert a birodalmi kor­­mánytól nem lehet megkívánni, hogy a maga részéről állandóan ilyen tárgyalások meg­kezdésére irányuló készségét ne csupán hangsúlyozza, hanem ki legyen téve annak, hogy lengyel részről csupán üres kifogások­kal és semmitmondó kijelentésekkel ál­tassák. A lengyel nagykövet részéről időközben történt lépésből mégis az tű­nik ki, hogy ő sincs felhatalmazva arra, hogy eszmecserébe bocsátkozzon, annál kevésbé, hogy tárgyal­hasson. Ekként a Vezér és a Német Birodalmi kormány immár két napja hiába vár lengyel válasz érkezésére. Ilyen körülmények kö­zött a német birodalmi kormány ezúttal is javaslatait gyakorlatilag véve elutasítottnak tekinti, noha nézete szerint ezek abban a formában, amelyben az angol kormánynak is tudomására hozattak, messzemenően lojá­lisak, méltányosak és teljesíthetők lettek volna. Berlin tizenhat pontja A birodalmi kormány helyénvalónak tartja, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa ezekről a Ribbentrop birodalmi külügy­miniszter részéről az angol nagykövettel kö­zölt tárgyalási alapokról. ÚJSÁG PÉNTEK, 1939 SZEPTEMBER® ­­ j| Danzig szabadváros tiszta német jellege, valamint lakosságának egybehangzó * akarata alapján azonnal visszatér a Német Birodalomba.­­ Az úgynevezett folyosó területe, amely a Keleti-tengertől Marienburg—Grau* * dens—Draim—Bromberg vonalától (ezekkel a városokkal bezárólag) és azután körülbelül nyugati irányban Schwentelenreichig terjed, maga dönt arról, hogy Németországhoz vagy Lengyelországhoz tartozzék. Ebből a célból ezen a területen szavazást tartanak. Szavazásra jogosultak­­ mindazok a­­ném­etek, akik 1918 január 1-én ezen a területen laktak vagy e napig ott születtek, valamint a megjelölt napon e területen lakott vagy e napig ott született lengyelek, kasubok (Kaswiaben) stb. Az e területről elűzött németek szavazatuk leadása végett visszatérnek. A tárgyilagos szavazás biztosítása, vala­mint az ehhez szükséges széleskörű előmunkálatok szavatolása céljából az emlí­tett területet a Saar-területhez hasonló módon azonnal megalakítandó nemzetközi bizottság alá rendelik, amelyet négy nagyhatalom: Olaszország, a Szovjet­ Unió, Franciaország és Anglia alakítanak meg. Ez a bizottság gyakorolja ezen a terü­leten az összes felségjogokat. Ebből a célból erről a területről megállapodás sze­rinti legrövidebb idő alatt kivonulnak a lengyel katonaság, a lengyel rendőrség és a lengyel hatóságok. A Nem tartozik e területhez Gdynia lengyel kikötő, amely lengyel felségjog alatt álló terület, amennyiben területileg a lengyel településre szorítkozik. Ennek a lengyel kikötővárosnak pontos határait Németország és Lengyelország jelölné ki és szükség esetén nemzetközi döntőbíróság állapítaná meg. Avégből, hogy biztosítsák a szükséges Mőt az igazágos szavazás végrehajtásá- 5* val kapcsolatos terjedelmes munkálatokra, a szavazást nem tartják meg tizenkét hónap letelte előtt, ám Avégből, hogy ezidő alatt korlátlanul szavatolják Németországnak Kelet­- Poroszországgal és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetését, utakat és vasútakat jelölnek ki, amelyek lehetővé teszik a szabad átmenőforgalmat. Ezzel kapcsolatban csak azokat a kiadásokat szabad felszámítani, amelyek a közlekedési utak fentartására, illetőleg a szállítások lebonyolítására szükségesek. 7. A terület hovatartozása felől a leadott szavazatok egyszerű több­sége dönt. Avégből, hogy a szavazás megtörténte után — függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel jár — szavatolják Németország Danzig—Kelet-Poroszország tartománnyal való szabad forgalmának és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetése biztonságát, h­a Lengyelországnak jut az a terület, amelyről szavaz­tak, területenkívü­li közlekedési övezetet adnak Németországnak, körülbelül Bütow és Danzig, illetve Dirschau irányában birodalmi gépkocsiul, illetőleg négyvágányú vasútvonal építésére. Az út és a vasút építését úgy hajtják végre, hogy a lengyel közlekedési utakat nem érintik, azaz felüljárók vagy aluljárók lesznek. Ennek az övnek szélességét egy kilométerben állapítják meg és ez német fennhatóság alatt álló terület lesz. Ha a szavazás Németország javára dől el, Lengyelország Gdynia kikötőjébe való szabad és korlátlan forgalma érdekében éppolyan területen kívüli utakra, illetőleg vasúti összeköttetésekre kap jogot, mint aminek Németországot megilletnék. i ■ : á*".­" Ó Q Ha a folyosó visszakerül a Német Birodalomhoz, a Német Birodalom késznek nyilatkozik lakosságcserét végrehajtani Lengyelországgal olyan mértékben, amennyire a folyosó e célra megfelel. 10. A Lengyelország által a dank­ji kikötőben esetleg kívánt külön jogok tekin­tetében a viszonosság alapján járnának el, úgyhogy Németországnak Gdynia kikötőben olyan jogai volnának, mint l­engyelországnak Danzigban. 11. Avégből, hogy ezen a területen mindkét részről elhárítsák a fenyegetettség minden érzését, Banzig és Gdynia tisztára kereskedelmi város jellegét kapné, azaz katonai berendezések és katonai erődítmények nélkül. 12. A Hela-félszigetet, amely a szavazásnak megfelelően vagy Lengyelországnak, vagy Németországnak jutna, szintén minden körülmények között mentesí­tenék a katonaságtól. 13. Minthogy a német kormány a legsúlyosabb panaszokat hozhatja fel a len­gyel részről a kisebbséggel szemben tanúsított bánásmód ellen, a lengyel kormány pedig a maga részéről úgy véli, hogy szintén pan­aszolnivalója van Németország ellen, mindkét fél beleegyezik abba, hogy ezek a panaszok nemzet­közi összetételű vizsgálóbizottság el kerüljenek, amelynek feladata, hogy meg­vizsgálja valamennyi panaszt, amelyek gazdasági és testi károkról, vagy egyéb terrorisztikus jellegű cselekményekről szólnak. Németország és Lengyelország kötelezik magukat, hogy mindazokat a károkat, amelyek 1918 óta a két kisebbség kárára gazdasági vagy egyéb tekintetben előállottak, jóváteszik, illetve minden kisajátítást megszüntetnek, vagy pedig ezekért és a gazdasági életben tör­tén egyéb beavatkozásért az illetőknek teljes kártalanítást adnak. 14. Annak elkerülésére, hogy a Lengyelországban maradó németekre, illetve a Németországban maradó lengyelekre a nemzetközi jogtalanság érzése nehezedjék és avégből, hogy biztosak legyenek benne, hogy nem veszik őket igénybe olyan cselekedetekre és szolgálatokra, amelyek nemzeti érzésükkel nem egyeztethetők össze. — Németország és Lengyelország megállapodnak abban, hogy kölcsönösen a kisebbségek jogait átfogó és kötelező megállapodásokkal biztosít­ják, avégből, hogy e kisebbségek megkapják a népiségük megtartására, szabad kifejlesztésére és gyakorlására szükséges lehetőségeket, hogy joguk legyen e célból az a szervezkedés, amelyet szükségesnek tartanak. Mindkét fél kötelezi magát, hogy a kisebbséghez tartozókat nem veszi igényb­e véderőszolgálatra. 15. Ila e javaslatok alapján megállapodás jön létre, Németország és Lengyel­­ország hajlandónak nyilatkozik, hogy haderejük mozgósítását azonnal megszüntetik. Az előbb felsorolt megállapodások meggyorsításához szükséges további­­ intézkedéseket Németország és Lengyelország együttesen állapítják, meg. Hűvösvölgybe Zug­ligetbe Svábhegyre küldi cseréje a köreveket az­­ kitűnően felszerelt gazdag anyagú KÖNYVTÁRA Beiratkozni levelezőlapon vagy telefonon is lehet. Erzsébet körút 4­1. Telefon: 131-628 A hatás Berlinben Berlin, augusztus 31. (Német Távirati Iroda.) Az esti órákban, amikor ismertté vált a Vezérnek és a birodalmi kormánynak, a béke fenntartása és megszilárdítása érde­kében Lengyelországnak tett ajánlata és­ ennek a lengyel kormány részéről­­történt gyakorlati elvetése, a birodalmi főváros út­­vonajai megélénkültek. Mindenek előtt a Wilhelm-Platzon sereglettek egybe az em­berek, hogy a komoly órákban megjelené­sükkel bizonyságot tegyenek hűségükről a Vezérnek. A téren felállított hangszórókon a lakosságot tájékoztatták a pollitikai hely­zetről. Nagy megelégedéssel fogadták azt a jelentést, hogy Oroszország jóváhagyta a német-orosz egyezményt. Kevéssel később berlini újságok rendkívüli kiadásai jelentek meg, amelyeket valósággal szétkapkodtak. A szerdai angol válasz Paris, augusztus 31. A Havas­ Iroda jelenti Berlinből: Sir Neville Henderson berlini an­gol nagykövet (miután átadta az angol vá­laszt Hitler keddi jegyzékére), csütörtökön hajnalban 0 óra 40 perckor távozott a kül­ügyminisztériumból és gyalog ment vissza az angol nagykövetségre. Távozása után Ribbentrop külügyminiszter az angol vá­laszt elvitte Hitler kancellárnak. Az olasz követ kétszeri látogatása Henderson­nál Paris, augusztus 31. Mint a Havas-Iroda Berlinből jelenti, az olas£ nagykövet két­­izben is látogatást tett Henderson angol nagykövetnél. Először reggel nyolc órakor, másodszor délelőtt tíz órakor. A második látogatás egy óra hosszat tartott. A fjerlini angol nagykövet fogadta a görög követet is. „Gazdasági vezérkar“ Berlin, augusztus 31. (Inf.) A Südost- Echo című folyóirat arról ad hírt, hogy Né­metországban „gazdasági vezérkart“ létesí­tenek. Illetékes helyről származó értesülés szerint erre az intézkedésre Hitler vezér­k­­anesk­ úr már régebben parancsot­ adott, úgyhogy a szervezési munkálatok már több­évi előkészületre és tapasztalatra támaszkod­nak. A gazdasági vezérkar feladata lesz a munkaerők szétosztása, a piac irányítása, az ipari erőknek a hadiiparra való központosí­tása, a közlekedés átalakítása, az árellen­őrzés, a külkereskedelem terén szükséges háborús intézkedések végrehajtása és a h­adi­­nyereség megadóztatása. A gazdasági vezér­karnak együtt kell majd dolgoznia a szö­vetséges államok hasonló szerveivel. A vendéglők étrendje Berlin, augusztus 31. (Inf.) Németország­ban új rendelettel szabályozták a vendéglők étrendjét. A rendelet szerint a vendéglők­nek hetenként előre be kell jelenteniük olyan élelmiszerkészleteiket, amelyeket csak jegyre lehet kiszolgáltatni. A núlt év szep­temberében felvehető menny­iségekből most a húsnak csak 60 százalékát, a zsírnak szin­tén 60 százalékát, amiből egyharmadrész lehet vaj és a cukornak 75 százalékát lehet csak a vendéglőknek felvásárolniuk. Arról már előbbi rendelet gondoskodik, hogy a vendéglők és éttermek hétfőn és pénteken nem szolgálhatnak fel húsételeket. A többi napokon négyféle olyan ételt lehet étlap szerint felszolgálni, amelyek bejelentési kö­telezettség alá esnek. A danziigi körzetvezető Berlinben zárta, augusztus 31. Mint a Havas­ Iroda Berlinből jelenti, Förster danzigi körzet­vezető szerdán Berlinbe érkezett és az új kancellári épületben folytatott megbeszélés után újból elhagyta a német fővárost. Felejthetetlen drága feleségem, illetve édes- ’ anyánk hirtelen elhunyta alkalmával tanúsított jóleső részvétért ezúton mondunk köszönetet. POL­­ATSEK FÉLIX ÉS CSALÁDJA, Dr MOSKOVITS MÓR és gyermekei. Drága jó hnyénk özv. Neumann­néné szül. Steh­l Anna hosszú szenvedés utátt 79 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 1-én, pénteken fél 4 órakor lesz a rákoskeresztúri ízt. temetőben. Gyászolják leányat: Mariska férj. Dénes Gyu­láné, Böske férj. Neumann Sámk­imné, vejei, uno­kái: Neumann Péter és Ági, testvérei, rokonai, jóbarátai.

Next