Ujság, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-01 / 224. szám

Egy országgyűlés jubileumára írta HUNGARICUS Vitára kelek Dante Infernojának az­zal a tételével, hogy nincs nagyobb fáj­dalom, mint nehéz időben boldog időkre emlékezni. Sokkal igazabb az, hogy az emlékezés az egyedüli paradicsom, amelyből nem űzhetnek ki bennünket. Száz éve, hogy Pozsonyban összeült az 1839.-i országgyűlés és ezen az ország­gyűlésen először tűnt fel Batthyány La­jos gróf, Teleki László gróf, Apponyi György gróf, Eötvös József báró a felső­házban, Pulszky Ferenc a követek táb­láján. Uj csillagok a már régebben tün­döklő csillagok mellett. Első fellépésük­kel az elsők sorába kerültek és haláluk után is mint nagyjairól emlékezik meg a magyar történelem. Más időknek is voltak az első sorba betörő fiataljai, de annyi nemes történelmi alak, mint amennyi ennek a száz év előtt egybe­hívott országgyűlés debutánsai közt volt, a későbbi országgyűlésekben nem akadt. Tudták előre, hogy ezen az ország­gyűlésen a pártok közt heves harcok lesznek, hiszen nemcsak sérelmeket, tör­vénysértéseket kellett benne szóvá tenni, hanem a „haladási ügy“ kérdéseit is. A jobbágyok örökváltságának, a vallási felekezetek teljes jogegyenlőségre fekte­tésének, a külön néposztályok törvény­előtti egyenlőségének, a közös tehervise­lés megalapításának, a büntető törvény­­könyv s a börtönök javításának kérdé­seit és „több más reformi kérdést“ sorol fel Horvát­h Mihály, mint olyanokat, amelyeket ezen az országgyűlésen meg kellett oldani. A nagy reformországgyűlésnek ezen a százéves jubileumán egyenesen csudá­­lattal kell annak a parlamentnek szel­lemi, erkölcsi, történelmi nagyságokban gazdagságára tekinteni. Volt a felsőház­nak is, a követek táblájának jobb- és balpártja, még szélsőjobbpárti frakciója is: a jobbpártot konzervatív pártnak, a baloldalt szabadelvű ellenzéknek hívták. A szabadelvű tábornak Széchenyi István gróf, Wesselényi Miklós báró, Bezerédy István, Teleki László gróf, Batthyány Lajos gróf, Deák Ferenc, a híres zalai követ, Klauzál Gábor, Beöthy Ödön, Felsőbüki Nagy Pál, Szentkirályi Móric, Pest vármegye alispánja, akiről Csengery Antal azt írta, hogy „az egész követi kar helyett dolgozók egyike“, Eötvös József báró, Perényi Zsigmond agocsai főispán, Pulszky Ferenc voltak sok más­sal együtt az exponensei. A fiatalok közt, akik a liberalizmusért síkraszálltak, a történetíró tanúsága szerint Teleki László gróf és Eötvös Jó­zsef báró „vonta magára a közfigyel­met“. Mind akettő nagymű­veltségű, nagy­­tudású ember, politikus és poéta volt. Teleki „A kegyenc“ című tragédiája csupa lelkületi mélység s a magyar drámairodalom klasszikus művei közé tartozik. Az 1839.-i országgyűlésben „a vitatásba rendesen csak akkor elegye­dett, midőn az ellenzék véleménye a kon­­zervativok által megtámadtatott“. „Mély felfogás, sebes ész, éles logika jellemző beszédeit“. Egész élete történelmi nagy­ságú volt s rejtelmes halála is legendák hősévé tette. Eötvös József báró ezen a száz év előtti országgyűlésen, mint „a szenvedély heve által elragadó, képeinek költői varázsa által igéző szónok“ tűnt fel. Pulszky Ferencről, aki csak akkor érte el nagykorúságát, már ezen az or­szággyűlésen is elismerték, hogy enci­klopédiai képzettségű, a tudományok legtöbb nemében gazdagon otthonos. Nem is felszólalásaival, hanem az elő­készítő tanácskozmányokban tett nagy szolgálatot. Mikor 1894-ben nyolcvan­éves születésnapját ünnepelték, úgy ün­nepeltük, mint „a legműveltebb ma­gyart.“ A konzervatív párt élén Dessewffy Aurél gróf, Apponyi György gróf, Vay Miklós báró, Lonovics József, az „arany­­szájú“, lángeszű, fiatal csanádi püspök, Jósika Samu báró, a követek tábláján pedig Zsedényi Ede, Ürményi József tűnt fel. Dessewffy Aurél grófnak már nagy hite és tekintélye volt. Apponyi György gróf, Apponyi Albert apja, az 1839. országgyűlés egyik legfiatalabb tagja, a szó szoros értelmében belegya­korolta magát a szónoklásba. „Igen könnyen folyók, gördülékenyek“ lettek a beszédei és higgadtság, megfontoltság jellemezte őket. A párt lelke Dessewffy Aurél volt, világotjárt, nagytudású, az „európai státustudományokban jártas“ four. A heves tárgyalások hangját a fel­soroltak adták meg, jobbpártiak és bal­pártiak. Szervezett pártok különben ad­dig az országgyűléseken nem voltak, csak konzervativizmus vagy liberalizmus kormányhoz hűség és ellenzékiség által irányított táborok. Szervezett pártok csak az 1839.-i országgyűlésen alakul­tak, a magyar országgyűlésnek csak száz év óta vannak pártjai. Mind a két oldalon szükségesnek látták, hogy abba­hagyják a jobbról és balról merő negá­­ciót. A konzervatívok „elvek zászlaja alatt“ akartak fellépni, a szabadelvűek a párt szervezése által politikai és „er­kölcsi súlyukat“ akartak öregbíteni. Batthyány hibáztatta Széchenyit, hogy nem alakított pártot és beérte az elvek harcával. A konzervatívok tehát megala­kították a „fontolva haladó konzervatív pártot“, a szabadelvűek pedig harminc­öt taggal az „ellenzéki főrendek pártját“, az „Ellenzéki Kaszinóval, és megszer­vezték a rendi tábla ellenzéki pártját a szabadság és nemzeti átalakulás szolgá­latában. A lelkeket nem megterhelni, hanem felüdíteni alkalmas az ilyen em­lékezés, száz esztendőre visszatekintés. Osztály sorsjegyes bank r.-t. főárusítónál IV. Kossuth Lajos u. 4 (Városház-utca sarok) Telefon 180-200 jimp iV­ PBWffPPyiW^^ VASÁRNAP, 1939 OKTÓBER I ÚJSÁG E^WJWvr^HfW* mwpp­ ltwi.l!'| tin H.WlTnpy 11!) I ULI'. ■Jiip.l^ ^ ’• *• - ‘" *! Módosító rendelet a második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezéseiről November elsejéig kell bejelenteni a mezőgazdasági ingatlanokat A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány a zsidók közéleti és gazda­sági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:IV. tc. földbirtokpolitikai rendelkezé­seinek végrehajtása tárgyában kibocsátott 8360/1938. M. E. szám­i rendelet módosí­tása tárgyában 9140/1939. M. E. szám alatt rendeletet adott ki. A rendelet a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939: IV. tc. földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kibocsátott 8360— 1939 M. E. számú rendelet 1. és 5. para­grafusában megállapított határidőket har­minc nappal meghosszabbítja s ennek kö­vetkeztében a zsidótörvény hatálya alá eső személyek a tulajdonukban lévő mezőgaz­dasági ingatlanokat folyó évi november 1-ig kötelesek bejelenteni. Semmiféle pártpolitikai akció nem befolyásolhatja a képviselőház munkapropammját Október tizedike táján terjeszti be a pénzügyminiszter az új költségvetés! A nyilaskeresztes párt képviselőtagjainak passzív rezisztenciába vonulása egyáltalán nem fogja befolyásolni a képviselőház őszi munkaprogrammjának lebonyolítását. Ere­deti elgondolásnak megfelelően a jövő hét elején az illetékes bizottságok letárgyalják a mezőgazdasági munkások özvegyeinek jára­dékáról szóló törvényjavaslatot, majd csü­törtökön a képviselőház formális ülésen megállapítja további munkatervét, minden valószínűség szerint úgy, hogy az előbb em­lített törvényjavaslat letárgyalása után nyomban napirendre kerül a földbirtok­politikai javaslat. Újabb párthoz! értekezlet lesz Ezzel kapcsolatban bizonyos kívánságok merültek fel különböző pártok részéről s valószínűleg újabb pártközi értekezlet össze­hívására kerül a sor, ahol a pártok vezetői tájékoztatást nyernek az illetékes tényezők részéről azokat a módosításokat illetően, amelyeket Teleki Mihály gróf földmivelés­­ügyi miniszter a Magyar Élet Pártjának bi­zottságaiban a földbirtokpolitikai javaslat tárgyalásakor bejelentett, illetve elfogadott. Különösen a független kisgazdapártot érinti ez a kérdés s a párt a kormány részéről esedékes nyilatkozathoz méri majd további lépéseit. Eckhardt Tibor elnöklésével leg­utóbb értekezletet tartott a független kis­gazdapárt parlamenti csoportja s elhatározta, hogy mai formájában a földbirtokpolitikai javaslatot nem tartja elfogadhatónak. Mint mondják, a földmivelésügyi miniszter több lényegbevágó módosítást határozott el s így megvan annak a valószínűsége, hogy to­vábbi módosítások elől sem zárkózik el, ami kétségtelenül hozzá fog járulni ahhoz, hogy a javaslat parlamenti tárgyalása ne ütközzék merev visszautasításba az ellen­zéki pártok részéről. tes pártnak passzivitásba vonulását olyan törvényjavaslat tárgyalásának idejére, amely rendkívül széles rétegeket érint s a Nagy­atádi-féle első földbirtokreform, valamint a hitbizományokkal kapcsolatos törvény után egyike a legfontosabb törvényjavaslatoknak a földbirtoknak igazságosabb elosztására irányuló fejlődési folyamatban. A nyilas­keresztes pártnak , ha valóban bizonyíté­­kát kívánja adni annak az ismételten han­goztatott felfogásának, hogy híve a parla­mentáris gondolatnak, elsőrendű köteles­sége, hogy a leghatásosabban részt vegyen a földbirtokpolitikai törvényjavaslat parla­menti megvitatásában a plénum előtt és a bizottságban egyaránt. A passzivitásba vonu­­lás tulajdonképpen meghátrálás a köteles­­ségteljesítés elől, ami nem lehet hivatása egyetlen olyan pártnak sem, amelyet parla­menti levegő éltet, különösen olyan helyzet­ben, amilyenben ma van az ország, amikor akár valóságos, akár vért pártpolitikai sé­relmeknek teljesen háttérbe kell szorulniuk az ország külpolitikai életérdekével szem­ben. A ny­ilaskeresztes párt akciója Ebből a nézőszögből súlyos kritikával illetik Hubay Kálmánt és képviselőtársait, akik előreláthatóan nem vesznek részt a földbirtokpolitikai javaslat parlamenti tár­gyalásán s nem veszik ki a felelősségnek a nyilaskeresztes pártra eső részét. Teljesen hibás taktikának minősítik a nyilaskeresz- A kormány minden eszközzel megvédi a nyugalmat Nem találkoznék egyáltalán tetszéssel szé­lesebb körökben, ha a nyilaskeresztes párt működését a parlament­en kívüli területre igyekeznék áthelyezni, mert az ilyen célki­tűzés gyakorlati megvalósítása rendkívül károsan befolyásolná az ország nyugodt légkörét és a mostani viszonyok között fel­tétlenül szükséges belső békét. Egyébként is gyülekezési tilalom van s az országgyűlési képviselői beszámolókon túlmenően párt­­politikai agitációra nincs lehetőség. Keresz­­tes-Fischer Ferenc belügyminiszter — az egész kormány leghatározottabb felfogásá­nak megfelelően — minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel gondoskodik az esetleges kilengések megakadályozásáról és általában az összes preventív intézkedések­nek változatlan fenntartásáról és érvénye­süléséről. Teleki Pál gróf miniszterelnök is­mételten tárgyalt .A belügyminiszterrel, leg­utóbb szombaton délelőtt s a politikai kö­rök felfogása szerint az adott viszonyok kö­zött semmiféle elhatározás nem várható pártpolitikai agitáció kiterjesztésére és a ti­lalmak enyhítésére. Ma legfontosabb érdeke az országnak a legteljesebb nyugalom fenn­tartása, a társadalmi osztályok és foglalko­zási ágak békéjének és munkájának biztosí­tása. A kormány ebből a szempontból semmi­féle engedményt nem tesz egyetlen politikai párt javára sem. Október 1­4EC táján jön a költségvetés Rövidesen a képviselőház elé kerül az új költségvetés, amellyel a politikai körökben elterjedt hír szerint a pénteki miniszter­­tanács is foglalkozott. Reményi-Lchneller Lajos pénzügyminiszter előreláthatóan ok­tóber 10-ike táján terjeszti be a költségve­tést a Házban s ugyanakkor elmondja ex­pozéját. Miután a költségvetést az új ház­szabályok rendelkezései alapján plenáris vita nélkül nyomban a bizottságok tárgyal­ják, politikai körökben nem tartják lehetet­lennek, hogy a földbirtokpolitikai javaslat és a költségvetés tárgyalása párhuzamosan is történhetik, olyanformán, hogy mialatt a földbirtokpolitikai javaslatot a plénum tár­gyalja, az illetékes bizottságok a költség­­vetést vitatják meg tárcánként. 3 Ismét kaphatók: 933 U a remek kiskészülék kp ára 205.— 955 U univerzális nagyszuper kp ára 375.— 1­045 U a tökéletes kisszuper kp ára 306.— 055 U a csodáshangú nagyszuper kp ára 408.50 Kapható minden Orion rádiókereskedőnél Bemutatja hangszergyár: Rákóczi-út 60 BELGRÁDER Főüzlet, Ráday­ utca 11. sz. Fiók: 10tenel.Isbnit 14. sz. Csereüzlet: Ráday-utca 1. sz. Szakszerűen bemutatja Honmann Radio V., Szent István­ körút 19. Tel.: 120-531 Fenti rádiót bemutatja és szállítja oki. gépészmérnök, IV., Kossuth Lajos­ u. 4. szám. Telefon: 389—116. A belváros legrégibb rádiószaküzlete.

Next