Ujság, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-24 / 242. szám

IO SZÍNHÁZ mmmmmmmmmmmMsmmmaumBammmmmmm P letykálkodás Szerda este az egyik fővárosi mozi néző­terén kellemesen tűnt fel Gombaszögi Ella, a kiváló művésznő, rokonszenves, népszerű alakja. Egy kolléganője társaságában jött a moziba, melynek igazgatója személyesen nyittatott neki páholyt és biztosította róla, hogy nagyon jól fog mulatni. Az előzékeny direktor jóslata azonban nem bizonyult száz százalékosnak, mert Gombaszögi Ella már az első félidőben unottan feszengett a szűk páholyban és érdektelenül nézte mind­azt, ami a vásznon történik. Amikor az első rész befejeztével a néző­tér ismét kivilágosodott, a művésznő az a páratlan őszinteségével odaszólt kolléganő­jének: *— Unom ezt a filmet, gyere, menjünk. De a hölgy nehézkesebbnek bizonyult. — Kényes dolog film közben elmenni — válaszolta —, megbántanánk vele az igaz­gatót, aki olyan előzékenyen fogadott és akinek vendégei vagyunk. — No jó, akkor maradjunk — felelte a művésznő, a szünetben elszívott egy ciga­rettát és amikor csengettek a második rész­hez, a barátnőjével együtt visszatért páho­lyába. Csakhogy ez a második rész, rögtön in­duláskor, még bágyadtabb volt, elviselhe­­tetlenebbül unalmasabb és fárasztóbb még az elsőnél is. — Gyere, menjünk — ismételgette Gom­baszögi Ella —, nem bírom idegekkel! Társnője még mindig ragaszkodott a for­mákhoz. — Ellácskám — hajtogatta —, ne hara­gudj, de ingyen páholyból nem illik a film vége előtt elmenni. — Hát jó — felelte az ötletes művésznő —, kimegyek a pénztárhoz, megveszem a páholyt és sürgősen távozunk! Az a szegény kis ezüstműves a Belváros­ban, megirigyelte a nagy régiségkereskedők hivalkodását és ő is kitett egy nyomtatott cédulát a kirakata ablakába: Mann spricht deutsch, On parle francais, English spoken, Si parla italiano. Hátha ez a csalogatás használ és hozzá is betéved valaki a dunaparti nagy szállók külföldi vendégei közül? Várakozásában egy szép nap, nem is csa­lódott. Két angol hölgy meglátott a kes­keny kirakatban néhány címeres öreg ezüst­kanalat, megtetszett nekik és beléptek az üzletbe. — Good by, ■— mondták és elkezdenek a boltossal angolul csevegni, aki azonban csak hajlong, de egy árva szót nem ért az egészből. A hölgyek végre is azt gondolva, hogy így megérthetik magukat, valami furcsa angol­német keverékkel kérdezik: — Wer of you szpricht english? A kis öreg felemeli a mutatóujját, ezzel mintegy jelezve, hogy csekély türelemért esedezik, kirohan és néhány perc múlva visszatér a szomszédos divatáruüzlet eláru­­sítónőjével, aki csakugyan tud némelyest angolul. — Ide ki van írva English spoken, — mondja a korrekt hölgyek közül a szőkébb, a magasabb, — hát ki beszél itt tulajdon­képpen angolul — Ebben a kis üzletben — feleli a köl­csönkért tolmács —, kizárólag azok az an­golok, akik ide betévednek! A szerkesztő úr, aki szereti magát így szólittatni, régi törzsvendége az Andrássy­­úti művészkávéháznak. Második otthona ez a kedélyes kávéh­áz, melynek márványasz­talai között érzi magát a legjobban évek hosszú sora óta. Talán azért is, mert kor­látlan hitele van a főpincérnél, a trafikos­­nál, közben a ruhatárban is, ha története­sen, ami elég gyakran megesik vele, nincs aprópénze. De az igazság az, hogyha nem is fizet naponta és egy kitűnő óramű pon­tosságával, ha pénzhez jut, sürgősen rendezi számláit és dús borravalókkal kárpótolja hi­telezőit, a néha túl hosszú időre terjedő várakozásért. A napokban, alig hogy helyet foglal és megrendeli vacsoráját, a trafikos közeledik asztalához. — Jóestét, szerkesztő úr — üdvözli. — Jóestét, hogy van? — Nagyon szépen kérném a szerkesztő urat, legyen szíves, adja meg a harminc­négy pengőmet! — Ejnye, de türelmetlen — fakadt ki a szerkesztő úr —, ne féljen, megkapja a pénzét. — Tudom — védekezik a trafikos —, de mostanában magam is meg vagyok szorulva és égető szükségem volna a harmincnégy pengőre. — Mondom, hogy megkapja, legyen egy­két napig türelemmel! A trafikos még próbál érvelni a harminc­­négypengős járandósága körül, de hát mit csináljon, h­a a szerkesztő szavára kijelenti, hogy pillanatnyilag nincsen pénze? Odébb áll a nagy sárga skatulyával és kí­nálja tovább az áruját. •— Trafik! Trafik! Egy kávéházi vendég, aki ott ül a szer­kesztő úr tőszomszédságában és akaratlanul is elleste halk beszélgetését a trafikossal, most odainti: — Adjon egy Medeát — mondja. És míg válogat a szivarok között, elég tapintatlanul beleüti az orrát a mások dolgába. — Mondja csak — kérdi —, mit szí a szerkesztő úr, hogy harmincnégy pengővel tartozik? — Készpénzt! — feleli a trafikos vigasz­talanul. Sorry Az ember tragédiája Szezonnyitás a Városi Színházban Szombaton este Az ember tragédiája elő­adásával nyitotta meg szezonját az új igaz­gatás alá került Városi Színház. A nagy művet illő gonddal, lelkes igyekezettel és áldozatkészséggel vitte színpadra Czakó Pál igazgatói és rendezői kettős minőségé­ben. Rendezői felfogása dicséretreméltóan mérsékelt keretek között maradt és sok tekintetben értékesítette a hagyományokat. Újításai többnyire a kosztümökre vonat­kozóak, közülük annak, hogy Ádám min­den szin végén letépi a ruháját s alatta paradicsombeli párducbőre válik látha­tóvá: kevésbé meggyőző a jelképes ereje, mint amennyi értelembeli homályt és öl­tözködési nehézséget okoz. Ádámot Föl­­dényi László alakította, elmélyülten és erőteljesen, Évát Sennyey Vera, nagyvo­nalúan és emellett kedvesen, Lucifert Mi­­h­ályfi Béla lendületesen. A nagyszámú tár­sulatból különösen a szép Hont Erzsi csengőhsngű Cluviája, Petur Ilka tragikus erejű Hyppiája, nemespáthosszú arkan­gyala, Harsányi P­ezső demagógja, Harasz­­tos Gusztáv Szent Péterje, Kaszab Anna, Orbán Viola, Ujváry Lajos, Vízi Béla sze­replése érdemel dicséretet. A szép díszlete­ket Varga Mátyás tervezte. A Budapesti Hangversenyzenekart — amely Erkel Gyula régi, jó zenéjével festette alá az előadást _ Beck Miklós stílusosan vezényelte. (-1­) újság VASÁRNAP, 1939 OKTÓBER 2* Téli kabátok Kosztümök Délutáni ruhák külföldi anyagokból Geiger-szalon VI., Andrássy­ út 23 Próbálnak a Dunaparti Színpadon Budapest­­i­­ kisszínházában, a november 3-án megnyitó Dunaparti Színpadait, már ja­vában folynak a próbák. A színház művészeti vezetője Köpeczi-Boócz Lajos, a színház mun­kájáról a következőket mondotta: •­­ Négy nappal ezelőtt kezdtük meg a pró­bákat s nagyon korainak tartom, hogy „nyi­latkozhassak“. Nem szerénykedésből, hanem talán inkább valamelyest kabalából nem sze­retek beszélni készülő munkáról. Egyelőre elég annyi, hogy a társulat már teljes szám­ban együtt van és dolgozik: Gombaszögi Ella, Giröngyössi­ Erzsi, Mindszenthy Magda, Baló Elemér, Patóczy László, Berky József, Ihász Lajos s rajtuk kivid fiatal színésznők és szí­nészek, akiknek a nevét e pillanatban még alig, vagy talán nem is ismeri a közönség, de reméljük, hogy meg fogja ismerni. Mert ter­mészetesen becsvágyunk az is, hogy minél több fiatal tehetséget juttathassunk szóhoz, új írókat és új színészeké! E hét közepétől egyébként este is próbáljuk Török Sándor­nak színháznyitó darabját, a címe: Prometheus nem bánja meg. bocsi kérem, nézzen meg a Bloyalban, „Ki gyereke vagyok én ?” a pályában „Oly jó ez a vasárnap.. Beszélgetés a jubiláló Márkus Alfréddal Rövid ideig tart csak a slágerek élete. Né­hány hónapig, esetleg egy évig minden zene­kar játssza ..a­ Slágert, minden szobalány azt énekli ablakpucolás közben, minden susz­terinas azt fütyüli. Aztán meghal a Sláger, elfelejtik... — így tartja a közhit. De ami­kor Márkus Alfréd elsorolja előttünk néhány slágerének címét, akkor látjuk, hogy nem lehet azokat elfelejteni. Eszébe jut az ember­nek minden taktus, minden hang, a szöveg minden betűje, sőt az egész soha el nem felejtett boldog idő, amelyben ezek a sláge­rek születtek. Lehetséges ugyan, h­ogy ez nem cáfolja meg a közhitet, hanem csak kivételt jelent. Mert Márkus Alfréd kiváló, képzett zenész, aki szinte szórakozásból írja a „slá­gereket” és nem ő tehet róla, hogy kénytelen azokba is képzettséget, tehetséget, maradan­­dóságot belevinni. November 11-én Márkus Alfréd a Zeneaka­démián szerzői estet rendez, amelyen negy­ven esztendő slágereit újítja fel. A legkivá­lóbb művészek működnek közre a hangverse­nyen és a zenekar élén Márkus Alfréd fogja vezényelni a régi slágereket. — Mi a slágerszerzés titka, mi az, amitől egy dalból sláger lesz? — kérdeztük Márkus Alfrédtől. — Erre csak egy anekdotával tudok vála­szolni — feleli Márkus Alfréd —. Saljapintól, amikor pályája csúcspontján volt, megkér­dezte egy elméleti szakember, egy hangtudós, hogy hogyan „veszi" zengő, mély basszusát. Saljapin erre azt felelte: — Én nem veszek, nekem van és adok! Ez nem mesterség, ennek nincsenek titkai. Nekem van egy témám, beleírok mindent, ami bennem van és kész a sláger. — Hogyan lett zenész? — Mindig az akartam lenni. Ha újra kezd­hetném, újra zenész lennék, mert szerintem nincs nagyobb öröm és boldogság, mint má­­sokat szórakoztatni, másoknak örömet sze­rezni. Mert nagy öröm is lehet az, beleéne­kelni valakinek a fülébe, hogy „Tenyeremen hordom“, „Csak egy amire kérem“, „Ugy­ a Natasám", vagy az se rossz, hogy „Nem tud­ , lak én soha elfeledni“. Még igaz van köztük­ — teszi hozzá egy kis mosollyal —, mint pél­­dája „Az én babám egy fekete nő“. Azt, hogy „Oly jó ez a vasárnap“, még „Ali babát­ is tudja és magam is nevettem, amikor Dénes Őszi teleszájjal énekelte: „Nevet a Róth­, ne­vet a Góth“. Csak egy csalódás ért; azt hit­tem, hogy „Meseautón”’ fogok járni, de ez nem sikerült. De erről nem én tehetek, lehet, hogy csak „Elcsúsztam egy banánhéjon“. De­ ez se baj, mert „Felveszem én a kemény ka­lapom“ és­­a vége úgyis az lesz, hogy „Ra­gyog az ég!“ Szeretném egy estére vissza­idézni a magam és mások boldog emlékeit. — Milyen érzés egy ilyen jubileum? — Nagy izgalom egy élet munkájával a kö­zönség elé állni. Én éppen olyan izgatott le­szek ezen az estén, mint amikor első műve­met eljátszották. Annál is nagyobb az izgalom, mert ott lesznek a barátaim, akik 40 éven át velem drukkolták végig a sikereimet. — Min dolgozik, mik a legközelebbi tervei? —• A legközelebbi negyven év programját már tudom. Szeretnék lehetőleg ugyanannyit mosolyogni és mosolyogtatok m­int az előző negyven év alatt és nem mulaszthatom el, hogy barátaimat és szeretett közönségemet már most ne hívjam meg nyolcvanéves ju­bileumomra. Jöjjenek el arra is, mert én még akkor is egészen biztosan olyanokat fogok énekelni, mint „Kicsi lány, a szerelem nem halálos“.­ Hangversenyek KOMIKUSOK PARÁDÉJA 5-ÉN vasárnap d. u. 5-kor, 14 sztárral. Jegyek 1—4 P. Rózsavölgyinél, Zeneakadémián. ♦ RÓZSAVÖLGYI RENDEZÉSEI: Dizez-Parádé ma. 7. 8. Jegyek egész nap a helyszínen. Zenekari Beeth­oven-Ciklus. Vez.: Komor. Bérletek 6 estére. I. est 7-én. I. és II. szimf., Es-dur zong.-verseny (Rauchwerger Lili), újon­nan felfedezett duett (Zsögön Lenke, Sípos Jenő dr.). Basilidcs 3 bérleti dalestje. Albert-vonósnégyes 3 bérleti estje nov. 9., dec. 8., febr. 6. 7. 8. 6 Múzeumi Matiné bérletben. Bach­ f. Bran­denburgi concert. I. matiné nov. 12. Basilides, Kresz Géza kamarazenekara. Zsámboki Miklós gordonkaestje nov. 6. 7. fél 8. Márkus Alfréd szerzői estje 11-én. Világsikert aratott slágerek. 30 tagú szimf. jazz-zenekar. Pécsi üveg diákok tarka estje 12-én. A rádió sztárjainak 3 órás kacagtatós műsora! Ignaz Friedman zongorestéi nov. 16 és 23. KONCERT MESTERBÉRLET f1 zenekari est (nov. 24—jan. 31) MENGELBERG, CASALS, SZIGETI, SAUER, FISCHER EDWIN, IU­ST A BO Bérletek 72—54 P. (3 részletben). KONCERT bérletei, rendezései: BARTÓK—74THURECZKY, 29-én vasárnap, Z. Et9. (25-ére váltott jegyek érvé­nyesek). Kreutzer, Frühlings, stb. szonáták. Néhány csonkabérlet és jegy (pódium is). BEETHOVEN ZEnEKARI BÉRLET Hangverseny-Zenekarral. Összes szimfóniák, versenyek, Missa Solemnis. I. est. nov. 10. közr.: Bartók, vez.: Vaszy. „HALHATATLAN ADY“ NOV. 4. 7. 149. Bevezetőt mond: Féja Géza. Fellépnek: Szerémyi, Medgyaszay, Senyei, Orsolya, Péchy, Tímár, Baló, Greguss, Lendvai, Ujlaky. Jegyek 60 fill.—5 P. Koncertnél és Zeneak. pénztárá­nál. Végh Sándor hegedűestje nov. 17. * Medgyaszay Vilma az I­rinők Klubjában. Ez a nívós asszonyklub programmjába vette, hogy kiváló írókat és előadóművészeket fog megszólaltatni művészestég során, és első est­jére, mely október 29-én, vasárnap este nyolc órakor lesz, sikerült Medgyaszay Vilmát, a leg­nagyobb magyar dizezt megnyernie. Medgya­szay Vilma, Várnai Zseni, Heltai Jenő, Szép Ernő és más magyar költők sanszonjait fogja énekelni, Beinitz, Lányi és Losonczy megzené­­sítésében. Zongorán kisér Biró József karnagy. Az Urinők Klubjának új helyisége Erzsébet­kor 1­­49 alatt van, az Újságkiadók Otthonában Vendégeket szívesen lát a klub vezetősége. * A filharmonikusok kamarazenekari hang­versenye. A Filharmóniai Társaság Barátainak Egyesülete szombaton este a Fészek-klubban ki­tűnően sikerült művészi kamarazenekari hang­versenyt rendezett. Műsoron Mozart es-dur di versimentója és g-dúr zongoraversenye szerepelt, Dohnányi Ernő és a filharmóniai zenekar közre­működésével. A koncertet társasvacsora követte * Új táncidhesség. A Művészet Barátok leg­utóbbi estjén, a Zeneakadémián általános fel­tűnést keltett egy kitűnő fiatal tánctehetség, a bájos Kardos Erika, aki tüzes temperamen­tummá­, művésznőn előadott magyar táncával raga­dta magával a nagyszámú közönséget. Sok tapssal és ünnepléssel indult kétségtelenül nagy­sikerű pályájára. SZÍNHÁZI MŰSOROK: OPERA, Bajaz­­ók, Táncegyveleg (kezdete délután 3). — János vitéz (kezdete este V28). NEMZETI: Nők az alkotmányban (kezdete délután VA). Donna Diána (kezdete este­­ V28). NEMZETI KAMARA: Alterego (kezdete délután 4). Rembrandt (kezdete este 8). YTG: A márkiné (kezdete délután V­A és este 8). BELVÁROSI: Végrendelet (kezdete d. u. 4 és este 8). PESTI: Gyümölcs a fán (kezdete d. u. 4 és este 8). PÓDIUM: Kabaré műsor (kezdete d. u.­­.5 és este 9). ANDRÁSSY: Klotild néni (kezdete d. u .4 és este 8). FŐV. OPERETT: Pusztai szerenád (kezdete VA és 3). VÁROSI: Az ember tragédiája (kezdete 4 és 8). ERZSÉBETVÁROSI: Én és a kisöcsém (kezd. YA,6, V:9) JÓZSEFVÁROSI: Lámpaláz (kezdete YA, 6,­­9). KISFALUDY: Zimberi-zombori szépasszony (kezdete YA, 6 és V:9). KOMÉDIA: Halló Sanghail (kezdete d. 11. Vad és este l£9), márkában, ha jó melltartót és gumifüzet az akar A SZÍNHÁZAK jövő heti műsora OPERA: Hétfő: A bűvös vadász (Népműv. Biz. II. sor). Kedd: A bolvgó hollandi (A. bérlet, 4. sz.). Szerda: Varázsfuvola (B. bérlet, 4. sz.). Csütörtök: A végzet hatalma (B. bérlet, 4 sz.). Péntek: I. filharmóniai hangverseny (8 ó.). Szombat: A cremonai hegedűs, Magyar ábrándok (a Protestáns Napok alkalmából. D bérlet, 4. sz.). Vasárnap délután: A mosoly or­szága (a Protestáns Napok alkalmából); este: Norma (a Népműv. Biz. I. sorozata). NEMZETI: Hétfő: Nők az alkotmányban (I. bérl.). Kedd­­(III. bérlet), szerda, csütörtök, péntek (VI. bérlet), szombat (VII. bérlet) és vasárnap este: Donna Diána. Vasárnap délután: Süt a nap. NEMZETI KAMARA: Hétfő este és vasárnap délután: Alterego. Kedd, szombat és vasárnap este: Rembrandt. Szerda, csütörtök, péntek: Szülők lázadása. VTG: Hétfő (A. bérlet), szeroki (C. bérlet), csütörtök D. bérlet) és vasárnap este (V. bérlet): Pygmalion. Kedd, péntek (L. bérlet), szombat délután és este, vasárnap délután: A márkiné. BELVÁROSI: Egész héten minden este: Végrendelet. Vasárnap délután: Földindulás. PESTI: Egész héten minden este és vasárnap délután: Gyümölcs a fán. ANDRÁSSY: Egész héten minden este és vasárnap dél­után: Klotild néni. FŐV. OPERETT: Egész héten minden este és vasár­nap délután: Pusztai szerenád. ROYAL: Egész héten minden este és vasárnap délután: Ki gyereke vagyok én? VÁROSI: Egész héten minden este és vasárnap délután: Az ember tragédiája. PÓDIUM: Egész héten minden este és vasárnap dél­­után. Kabaré műsor ERZSÉBETVÁROSI: (Csü­törtökig bezárólag: Én és a kis­­öcsém. JÓZSEFVÁROSI: Csütörtökig bezárólag: Lámpaláz. KISFALUDY: Csütörtökig bezárólag: Zimberi motorl szépasszony. KOMÉDIA: Egész héten minden este, rsü'ört', szom­bat és vasárnon délután: Halló Sanghan! FURTWÄNGLER, VITTORIO GUI DOHNÁNYI VEZÉNYLIK Beethoven: IX., Respighi: Feste Romane, Mussorgszky—Ravel: Képkiállítás, Csajkovszkij: V. szimf., Kodály, Bartók, Takács, Strauss R., stb. műveit a FILHARMÓNIA 6 bérleti estjén Felvilágosítások, bérletek a Filharmónia irodá­jában (Operaház) 10—1-ig és 5—7-ig. Tel.: 114-055. Jegyek az első 27­1 hangversenyre az Operaház elővételi pénztáránál. Mária Terézia Iveg­, ft|V­I ÍRÓ if óriási vá­nszékban styl­, moderM nagyon olcsón CSILLÁRSZALON felelőn 121-847

Next