Ujság, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)
1939-10-24 / 242. szám
IO SZÍNHÁZ mmmmmmmmmmmMsmmmaumBammmmmmm P letykálkodás Szerda este az egyik fővárosi mozi nézőterén kellemesen tűnt fel Gombaszögi Ella, a kiváló művésznő, rokonszenves, népszerű alakja. Egy kolléganője társaságában jött a moziba, melynek igazgatója személyesen nyittatott neki páholyt és biztosította róla, hogy nagyon jól fog mulatni. Az előzékeny direktor jóslata azonban nem bizonyult száz százalékosnak, mert Gombaszögi Ella már az első félidőben unottan feszengett a szűk páholyban és érdektelenül nézte mindazt, ami a vásznon történik. Amikor az első rész befejeztével a nézőtér ismét kivilágosodott, a művésznő az a páratlan őszinteségével odaszólt kolléganőjének: *— Unom ezt a filmet, gyere, menjünk. De a hölgy nehézkesebbnek bizonyult. — Kényes dolog film közben elmenni — válaszolta —, megbántanánk vele az igazgatót, aki olyan előzékenyen fogadott és akinek vendégei vagyunk. — No jó, akkor maradjunk — felelte a művésznő, a szünetben elszívott egy cigarettát és amikor csengettek a második részhez, a barátnőjével együtt visszatért páholyába. Csakhogy ez a második rész, rögtön induláskor, még bágyadtabb volt, elviselhetetlenebbül unalmasabb és fárasztóbb még az elsőnél is. — Gyere, menjünk — ismételgette Gombaszögi Ella —, nem bírom idegekkel! Társnője még mindig ragaszkodott a formákhoz. — Ellácskám — hajtogatta —, ne haragudj, de ingyen páholyból nem illik a film vége előtt elmenni. — Hát jó — felelte az ötletes művésznő —, kimegyek a pénztárhoz, megveszem a páholyt és sürgősen távozunk! Az a szegény kis ezüstműves a Belvárosban, megirigyelte a nagy régiségkereskedők hivalkodását és ő is kitett egy nyomtatott cédulát a kirakata ablakába: Mann spricht deutsch, On parle francais, English spoken, Si parla italiano. Hátha ez a csalogatás használ és hozzá is betéved valaki a dunaparti nagy szállók külföldi vendégei közül? Várakozásában egy szép nap, nem is csalódott. Két angol hölgy meglátott a keskeny kirakatban néhány címeres öreg ezüstkanalat, megtetszett nekik és beléptek az üzletbe. — Good by, ■— mondták és elkezdenek a boltossal angolul csevegni, aki azonban csak hajlong, de egy árva szót nem ért az egészből. A hölgyek végre is azt gondolva, hogy így megérthetik magukat, valami furcsa angolnémet keverékkel kérdezik: — Wer of you szpricht english? A kis öreg felemeli a mutatóujját, ezzel mintegy jelezve, hogy csekély türelemért esedezik, kirohan és néhány perc múlva visszatér a szomszédos divatáruüzlet elárusítónőjével, aki csakugyan tud némelyest angolul. — Ide ki van írva English spoken, — mondja a korrekt hölgyek közül a szőkébb, a magasabb, — hát ki beszél itt tulajdonképpen angolul — Ebben a kis üzletben — feleli a kölcsönkért tolmács —, kizárólag azok az angolok, akik ide betévednek! A szerkesztő úr, aki szereti magát így szólittatni, régi törzsvendége az Andrássyúti művészkávéháznak. Második otthona ez a kedélyes kávéház, melynek márványasztalai között érzi magát a legjobban évek hosszú sora óta. Talán azért is, mert korlátlan hitele van a főpincérnél, a trafikosnál, közben a ruhatárban is, ha történetesen, ami elég gyakran megesik vele, nincs aprópénze. De az igazság az, hogyha nem is fizet naponta és egy kitűnő óramű pontosságával, ha pénzhez jut, sürgősen rendezi számláit és dús borravalókkal kárpótolja hitelezőit, a néha túl hosszú időre terjedő várakozásért. A napokban, alig hogy helyet foglal és megrendeli vacsoráját, a trafikos közeledik asztalához. — Jóestét, szerkesztő úr — üdvözli. — Jóestét, hogy van? — Nagyon szépen kérném a szerkesztő urat, legyen szíves, adja meg a harmincnégy pengőmet! — Ejnye, de türelmetlen — fakadt ki a szerkesztő úr —, ne féljen, megkapja a pénzét. — Tudom — védekezik a trafikos —, de mostanában magam is meg vagyok szorulva és égető szükségem volna a harmincnégy pengőre. — Mondom, hogy megkapja, legyen egykét napig türelemmel! A trafikos még próbál érvelni a harmincnégypengős járandósága körül, de hát mit csináljon, ha a szerkesztő szavára kijelenti, hogy pillanatnyilag nincsen pénze? Odébb áll a nagy sárga skatulyával és kínálja tovább az áruját. •— Trafik! Trafik! Egy kávéházi vendég, aki ott ül a szerkesztő úr tőszomszédságában és akaratlanul is elleste halk beszélgetését a trafikossal, most odainti: — Adjon egy Medeát — mondja. És míg válogat a szivarok között, elég tapintatlanul beleüti az orrát a mások dolgába. — Mondja csak — kérdi —, mit szí a szerkesztő úr, hogy harmincnégy pengővel tartozik? — Készpénzt! — feleli a trafikos vigasztalanul. Sorry Az ember tragédiája Szezonnyitás a Városi Színházban Szombaton este Az ember tragédiája előadásával nyitotta meg szezonját az új igazgatás alá került Városi Színház. A nagy művet illő gonddal, lelkes igyekezettel és áldozatkészséggel vitte színpadra Czakó Pál igazgatói és rendezői kettős minőségében. Rendezői felfogása dicséretreméltóan mérsékelt keretek között maradt és sok tekintetben értékesítette a hagyományokat. Újításai többnyire a kosztümökre vonatkozóak, közülük annak, hogy Ádám minden szin végén letépi a ruháját s alatta paradicsombeli párducbőre válik láthatóvá: kevésbé meggyőző a jelképes ereje, mint amennyi értelembeli homályt és öltözködési nehézséget okoz. Ádámot Földényi László alakította, elmélyülten és erőteljesen, Évát Sennyey Vera, nagyvonalúan és emellett kedvesen, Lucifert Mihályfi Béla lendületesen. A nagyszámú társulatból különösen a szép Hont Erzsi csengőhsngű Cluviája, Petur Ilka tragikus erejű Hyppiája, nemespáthosszú arkangyala, Harsányi Pezső demagógja, Harasztos Gusztáv Szent Péterje, Kaszab Anna, Orbán Viola, Ujváry Lajos, Vízi Béla szereplése érdemel dicséretet. A szép díszleteket Varga Mátyás tervezte. A Budapesti Hangversenyzenekart — amely Erkel Gyula régi, jó zenéjével festette alá az előadást _ Beck Miklós stílusosan vezényelte. (-1) újság VASÁRNAP, 1939 OKTÓBER 2* Téli kabátok Kosztümök Délutáni ruhák külföldi anyagokból Geiger-szalon VI., Andrássy út 23 Próbálnak a Dunaparti Színpadon Budapesti kisszínházában, a november 3-án megnyitó Dunaparti Színpadait, már javában folynak a próbák. A színház művészeti vezetője Köpeczi-Boócz Lajos, a színház munkájáról a következőket mondotta: • Négy nappal ezelőtt kezdtük meg a próbákat s nagyon korainak tartom, hogy „nyilatkozhassak“. Nem szerénykedésből, hanem talán inkább valamelyest kabalából nem szeretek beszélni készülő munkáról. Egyelőre elég annyi, hogy a társulat már teljes számban együtt van és dolgozik: Gombaszögi Ella, Giröngyössi Erzsi, Mindszenthy Magda, Baló Elemér, Patóczy László, Berky József, Ihász Lajos s rajtuk kivid fiatal színésznők és színészek, akiknek a nevét e pillanatban még alig, vagy talán nem is ismeri a közönség, de reméljük, hogy meg fogja ismerni. Mert természetesen becsvágyunk az is, hogy minél több fiatal tehetséget juttathassunk szóhoz, új írókat és új színészeké! E hét közepétől egyébként este is próbáljuk Török Sándornak színháznyitó darabját, a címe: Prometheus nem bánja meg. bocsi kérem, nézzen meg a Bloyalban, „Ki gyereke vagyok én ?” a pályában „Oly jó ez a vasárnap.. Beszélgetés a jubiláló Márkus Alfréddal Rövid ideig tart csak a slágerek élete. Néhány hónapig, esetleg egy évig minden zenekar játssza ..a Slágert, minden szobalány azt énekli ablakpucolás közben, minden suszterinas azt fütyüli. Aztán meghal a Sláger, elfelejtik... — így tartja a közhit. De amikor Márkus Alfréd elsorolja előttünk néhány slágerének címét, akkor látjuk, hogy nem lehet azokat elfelejteni. Eszébe jut az embernek minden taktus, minden hang, a szöveg minden betűje, sőt az egész soha el nem felejtett boldog idő, amelyben ezek a slágerek születtek. Lehetséges ugyan, hogy ez nem cáfolja meg a közhitet, hanem csak kivételt jelent. Mert Márkus Alfréd kiváló, képzett zenész, aki szinte szórakozásból írja a „slágereket” és nem ő tehet róla, hogy kénytelen azokba is képzettséget, tehetséget, maradandóságot belevinni. November 11-én Márkus Alfréd a Zeneakadémián szerzői estet rendez, amelyen negyven esztendő slágereit újítja fel. A legkiválóbb művészek működnek közre a hangversenyen és a zenekar élén Márkus Alfréd fogja vezényelni a régi slágereket. — Mi a slágerszerzés titka, mi az, amitől egy dalból sláger lesz? — kérdeztük Márkus Alfrédtől. — Erre csak egy anekdotával tudok válaszolni — feleli Márkus Alfréd —. Saljapintól, amikor pályája csúcspontján volt, megkérdezte egy elméleti szakember, egy hangtudós, hogy hogyan „veszi" zengő, mély basszusát. Saljapin erre azt felelte: — Én nem veszek, nekem van és adok! Ez nem mesterség, ennek nincsenek titkai. Nekem van egy témám, beleírok mindent, ami bennem van és kész a sláger. — Hogyan lett zenész? — Mindig az akartam lenni. Ha újra kezdhetném, újra zenész lennék, mert szerintem nincs nagyobb öröm és boldogság, mint másokat szórakoztatni, másoknak örömet szerezni. Mert nagy öröm is lehet az, beleénekelni valakinek a fülébe, hogy „Tenyeremen hordom“, „Csak egy amire kérem“, „Ugy a Natasám", vagy az se rossz, hogy „Nem tud , lak én soha elfeledni“. Még igaz van köztük — teszi hozzá egy kis mosollyal —, mint példája „Az én babám egy fekete nő“. Azt, hogy „Oly jó ez a vasárnap“, még „Ali babát is tudja és magam is nevettem, amikor Dénes Őszi teleszájjal énekelte: „Nevet a Róth, nevet a Góth“. Csak egy csalódás ért; azt hittem, hogy „Meseautón”’ fogok járni, de ez nem sikerült. De erről nem én tehetek, lehet, hogy csak „Elcsúsztam egy banánhéjon“. De ez se baj, mert „Felveszem én a kemény kalapom“ ésa vége úgyis az lesz, hogy „Ragyog az ég!“ Szeretném egy estére visszaidézni a magam és mások boldog emlékeit. — Milyen érzés egy ilyen jubileum? — Nagy izgalom egy élet munkájával a közönség elé állni. Én éppen olyan izgatott leszek ezen az estén, mint amikor első művemet eljátszották. Annál is nagyobb az izgalom, mert ott lesznek a barátaim, akik 40 éven át velem drukkolták végig a sikereimet. — Min dolgozik, mik a legközelebbi tervei? —• A legközelebbi negyven év programját már tudom. Szeretnék lehetőleg ugyanannyit mosolyogni és mosolyogtatok mint az előző negyven év alatt és nem mulaszthatom el, hogy barátaimat és szeretett közönségemet már most ne hívjam meg nyolcvanéves jubileumomra. Jöjjenek el arra is, mert én még akkor is egészen biztosan olyanokat fogok énekelni, mint „Kicsi lány, a szerelem nem halálos“. Hangversenyek KOMIKUSOK PARÁDÉJA 5-ÉN vasárnap d. u. 5-kor, 14 sztárral. Jegyek 1—4 P. Rózsavölgyinél, Zeneakadémián. ♦ RÓZSAVÖLGYI RENDEZÉSEI: Dizez-Parádé ma. 7. 8. Jegyek egész nap a helyszínen. Zenekari Beethoven-Ciklus. Vez.: Komor. Bérletek 6 estére. I. est 7-én. I. és II. szimf., Es-dur zong.-verseny (Rauchwerger Lili), újonnan felfedezett duett (Zsögön Lenke, Sípos Jenő dr.). Basilidcs 3 bérleti dalestje. Albert-vonósnégyes 3 bérleti estje nov. 9., dec. 8., febr. 6. 7. 8. 6 Múzeumi Matiné bérletben. Bach f. Brandenburgi concert. I. matiné nov. 12. Basilides, Kresz Géza kamarazenekara. Zsámboki Miklós gordonkaestje nov. 6. 7. fél 8. Márkus Alfréd szerzői estje 11-én. Világsikert aratott slágerek. 30 tagú szimf. jazz-zenekar. Pécsi üveg diákok tarka estje 12-én. A rádió sztárjainak 3 órás kacagtatós műsora! Ignaz Friedman zongorestéi nov. 16 és 23. KONCERT MESTERBÉRLET f1 zenekari est (nov. 24—jan. 31) MENGELBERG, CASALS, SZIGETI, SAUER, FISCHER EDWIN, IUST A BO Bérletek 72—54 P. (3 részletben). KONCERT bérletei, rendezései: BARTÓK—74THURECZKY, 29-én vasárnap, Z. Et9. (25-ére váltott jegyek érvényesek). Kreutzer, Frühlings, stb. szonáták. Néhány csonkabérlet és jegy (pódium is). BEETHOVEN ZEnEKARI BÉRLET Hangverseny-Zenekarral. Összes szimfóniák, versenyek, Missa Solemnis. I. est. nov. 10. közr.: Bartók, vez.: Vaszy. „HALHATATLAN ADY“ NOV. 4. 7. 149. Bevezetőt mond: Féja Géza. Fellépnek: Szerémyi, Medgyaszay, Senyei, Orsolya, Péchy, Tímár, Baló, Greguss, Lendvai, Ujlaky. Jegyek 60 fill.—5 P. Koncertnél és Zeneak. pénztáránál. Végh Sándor hegedűestje nov. 17. * Medgyaszay Vilma az Irinők Klubjában. Ez a nívós asszonyklub programmjába vette, hogy kiváló írókat és előadóművészeket fog megszólaltatni művészestég során, és első estjére, mely október 29-én, vasárnap este nyolc órakor lesz, sikerült Medgyaszay Vilmát, a legnagyobb magyar dizezt megnyernie. Medgyaszay Vilma, Várnai Zseni, Heltai Jenő, Szép Ernő és más magyar költők sanszonjait fogja énekelni, Beinitz, Lányi és Losonczy megzenésítésében. Zongorán kisér Biró József karnagy. Az Urinők Klubjának új helyisége Erzsébetkor 149 alatt van, az Újságkiadók Otthonában Vendégeket szívesen lát a klub vezetősége. * A filharmonikusok kamarazenekari hangversenye. A Filharmóniai Társaság Barátainak Egyesülete szombaton este a Fészek-klubban kitűnően sikerült művészi kamarazenekari hangversenyt rendezett. Műsoron Mozart es-dur di versimentója és g-dúr zongoraversenye szerepelt, Dohnányi Ernő és a filharmóniai zenekar közreműködésével. A koncertet társasvacsora követte * Új táncidhesség. A Művészet Barátok legutóbbi estjén, a Zeneakadémián általános feltűnést keltett egy kitűnő fiatal tánctehetség, a bájos Kardos Erika, aki tüzes temperamentummá, művésznőn előadott magyar táncával ragadta magával a nagyszámú közönséget. Sok tapssal és ünnepléssel indult kétségtelenül nagysikerű pályájára. SZÍNHÁZI MŰSOROK: OPERA, Bajazók, Táncegyveleg (kezdete délután 3). — János vitéz (kezdete este V28). NEMZETI: Nők az alkotmányban (kezdete délután VA). Donna Diána (kezdete este V28). NEMZETI KAMARA: Alterego (kezdete délután 4). Rembrandt (kezdete este 8). YTG: A márkiné (kezdete délután VA és este 8). BELVÁROSI: Végrendelet (kezdete d. u. 4 és este 8). PESTI: Gyümölcs a fán (kezdete d. u. 4 és este 8). PÓDIUM: Kabaré műsor (kezdete d. u..5 és este 9). ANDRÁSSY: Klotild néni (kezdete d. u .4 és este 8). FŐV. OPERETT: Pusztai szerenád (kezdete VA és 3). VÁROSI: Az ember tragédiája (kezdete 4 és 8). ERZSÉBETVÁROSI: Én és a kisöcsém (kezd. YA,6, V:9) JÓZSEFVÁROSI: Lámpaláz (kezdete YA, 6,9). KISFALUDY: Zimberi-zombori szépasszony (kezdete YA, 6 és V:9). KOMÉDIA: Halló Sanghail (kezdete d. 11. Vad és este l£9), márkában, ha jó melltartót és gumifüzet az akar A SZÍNHÁZAK jövő heti műsora OPERA: Hétfő: A bűvös vadász (Népműv. Biz. II. sor). Kedd: A bolvgó hollandi (A. bérlet, 4. sz.). Szerda: Varázsfuvola (B. bérlet, 4. sz.). Csütörtök: A végzet hatalma (B. bérlet, 4 sz.). Péntek: I. filharmóniai hangverseny (8 ó.). Szombat: A cremonai hegedűs, Magyar ábrándok (a Protestáns Napok alkalmából. D bérlet, 4. sz.). Vasárnap délután: A mosoly országa (a Protestáns Napok alkalmából); este: Norma (a Népműv. Biz. I. sorozata). NEMZETI: Hétfő: Nők az alkotmányban (I. bérl.). Kedd(III. bérlet), szerda, csütörtök, péntek (VI. bérlet), szombat (VII. bérlet) és vasárnap este: Donna Diána. Vasárnap délután: Süt a nap. NEMZETI KAMARA: Hétfő este és vasárnap délután: Alterego. Kedd, szombat és vasárnap este: Rembrandt. Szerda, csütörtök, péntek: Szülők lázadása. VTG: Hétfő (A. bérlet), szeroki (C. bérlet), csütörtök D. bérlet) és vasárnap este (V. bérlet): Pygmalion. Kedd, péntek (L. bérlet), szombat délután és este, vasárnap délután: A márkiné. BELVÁROSI: Egész héten minden este: Végrendelet. Vasárnap délután: Földindulás. PESTI: Egész héten minden este és vasárnap délután: Gyümölcs a fán. ANDRÁSSY: Egész héten minden este és vasárnap délután: Klotild néni. FŐV. OPERETT: Egész héten minden este és vasárnap délután: Pusztai szerenád. ROYAL: Egész héten minden este és vasárnap délután: Ki gyereke vagyok én? VÁROSI: Egész héten minden este és vasárnap délután: Az ember tragédiája. PÓDIUM: Egész héten minden este és vasárnap délután. Kabaré műsor ERZSÉBETVÁROSI: (Csütörtökig bezárólag: Én és a kisöcsém. JÓZSEFVÁROSI: Csütörtökig bezárólag: Lámpaláz. KISFALUDY: Csütörtökig bezárólag: Zimberi motorl szépasszony. KOMÉDIA: Egész héten minden este, rsü'ört', szombat és vasárnon délután: Halló Sanghan! FURTWÄNGLER, VITTORIO GUI DOHNÁNYI VEZÉNYLIK Beethoven: IX., Respighi: Feste Romane, Mussorgszky—Ravel: Képkiállítás, Csajkovszkij: V. szimf., Kodály, Bartók, Takács, Strauss R., stb. műveit a FILHARMÓNIA 6 bérleti estjén Felvilágosítások, bérletek a Filharmónia irodájában (Operaház) 10—1-ig és 5—7-ig. Tel.: 114-055. Jegyek az első 271 hangversenyre az Operaház elővételi pénztáránál. Mária Terézia Iveg, ft|VI ÍRÓ if óriási vánszékban styl, moderM nagyon olcsón CSILLÁRSZALON felelőn 121-847