Ujság, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-01 / 273. szám

­ Újabb légi­riadó Helsinkiben­­. Helsinki, november 30. (Hawai) A helsinki rádió 14 órakor (helyi idő) bejelentette, hogy újabb légiriadót rendeltek el. A finn kormány sürgősen végrehajtja a nagyobb városok kifeű­­lését. (MTI) H. Stockholm, november 30. ('Honos) 'A helsinki svéd követség felhívta a svéd alattvalókat, hogy a lehető legrövidebb időn belül hagyják el Finnországot. Intézkedéseket tettek elszállítá­suk érdekében. Finnország és Svédország kö ■ölt a tengeri forgalom megszakadt. Finn jelentés a bombázásokról Berlin, november 10. (Magyar Távirati Iroda.) A Finn Távirati Iroda jelentése szerint szovjet­orosz repülőgépek a mai nap folyamán majd­nem minden nagyobb finn várost bombáztak. A bombák legnagyobb része gyújtóbomba volt és sok helyen tüzet okozott. Helsinkit kétszer érte bombatámadás: reggel 9 óra 20 perckor és délután 15 órakor. A reggeli támadás alkalmá­val a szovjet repülőgépek a repülőteret és az állomás épületét támadták, míg délután a vá­ros közepén dobálták le bombáikat. Csütörtökön délután kilenc szovjetorosz re­pülőgép bombázta Hesinkit. Néhány épület sú­­lyosan megrongálódott, köztük a műszaki fő­iskola épülete is. Több épület lángba borult. A bombák közül néhány egy benzinállomást ért. Az okozott tüzeket estig, egy kivételével, elol­­tották. Kotka városra tíz bombát dobtak a Movjet­­repülők, de a bombák nem okoztak nagyobb károkat. Korrekt csikós ruhát S?" . A szovjet csapatok benyomulása Finnországba Berlin, november 30. (Magyar Távirati Iroda) Berlini beavatott finn körükből kapott értesü­lés szerint a szovjetorosz csapatok csütörtökön reggel hét órakor átlépték a finn határt Suo­­jsirvn közelében. A finn csapatok azonnal ellen­álltak a szovjetorosz támadásnak és különösen a finn erődítmény­vonal közelében erős harcok folynak. Kivennapa mellett heves tüzérségi har­cok folynak. A szovjetorosz csapatok ugyan­ekkor az Északi Jeges-tenger felöl ls támadtak és elfoglalták a Halász-félszigetet.­­ Nem sokkal a szárazföldi támadás után megindult a légi tevékenység is. Kilenc óra húsz perckor Helsinkiben légi riadót rendeltek el és nem sokkal később megjelentek a szovjet bombázó repülőgépek a finn főváros felett. A repülőgépek elsősorban a repülőteret és az állomásokat bombázták. A szovjet repülők előzőleg gyújtóbombákat dobtak le Vlipnri fe­lett. A bombák sok házat felgyújtottak. A vá­ros egyes negyedei lángokban állanak. A finn megerősített erődvonal közelében a harcok teljes hevességgel folynak. Gyújtóbombákkal támadták a határmenti finn városokat Helsinki, november 30. A csütörtök délelőtt kiadott finn hivatalos kommü­niké a követke­zőket közli: Csütörtök délelőtt k óra 20 perckor öt szov­jet repülőgép bombázta a Helsinki melletti légi támpontokat, anélkül, hogy nagyobb pusztítást okozott volna. A repülőgépek gyújtóbombák­­kal bombázták a határmenti Kotka és Vlipuri városokat A Hír nem okozott nagyobb káro­kat Az Enso Ipari központot és Ino környékét szintén bombázták. Az ensoi kórház szintén lángokban áll Egy szovjet gépet lelőttek. Reg­gel óta Karéliában tüzérségi harc folyik. Ki­sebb járőrök átkeltek a határon, azonban na­gyobb támadások még nem történtek. A Lado­­ga-tó északi részén szovjet felderítő járőrök szintén átlépték a határt. (MTI). Repü­lőtámadás Helsinki ellen Pária, november 30. Az Havas-Iroda helsinki jelentés szerint a finn rádió a következő rész­leteket közli az orosz légitámadásról: Tizenhárom repülőgép bombázta Helsinki déli külvárosait A városban magában mégis teljes a nyugalom. Tizenegy órakor újabb négy repülőgép jelent meg, a légvédelmi tüzérség azonban elűzte azokat A tengerpart felől ágyú­­dörgés hallatszik. A határon elvágták a táv­beszélő vezetékeket és mintegy ötven gránátot lőttek ki A határ egyes pont­jait szovjet csapatok szállták meg. A malmi repülőtérre dobott bom­bák mintegy 400 méternyire hullottak a köz­ponti épülettől. Az okozott kár jelentéktelen, senki sem sebesült meg. A finn légvédelmi Ütegei két orosz repülőt lőttek le. A finn rádió szerint a Szovjet csapa­tokat akar partraszállítani. Figyelmezteti a rádió a lakosságot, hogy légitámadások alatt ne maradjon az utcákon s a tanítók ne küldjék haza a gyerekeket az iskolából, amíg a riadó tart. Más forrásból érkező hírek­ szerint Hebdükb­­­en 11 óra 16 perckor teljes a nyugalom. Az idő tiszta, egyetlen felhő sincs az égen. A gye­rekeket és nőket összegyűjtötték és hamarosan elszállítják őket gépkocsikon és társasgépkocsi­kon. Pániknak nyoma sincs, de még nyugtalan­ságnak sem. A főváros kiürítését igen gyorsan jégre tudják hajtani. (MTI) Lahti várost, ahol a finn rádióállomás van, szintén bombázták a szovjet gépek. A táma­dásnak négy halott és öt sebesült áldozata van. Egy házat felgyújtottak a bombák. Hanko városát két ízben is bombázták. Az első alkalommal a bombák mind a tengerbe zuhantak, a második bombatámadás alkalmá­val azonban, amelyben tizenegy szovjet repülő­gép vett részt, a bombák már sok kárt tettek. Egy ember meghalt. A Vlipnri elleni légitámadásnak öt halálos áldozata és sok sebesültje van. Bombázták továbbá Tarka városát is. A finn légelhárító ütegek a szovjet gépek kö­zeledtére azonnal működésbe léptek és három szovjet gépet lelőttek: egyet Sakkola közelében, egyet Helsinkitől délre, egyet pedig Klvinlemi környékén. A szovjet csapatok csütörtököm reggel több helyen átlépték a szovjet-orosz—finn határt. A finn katonaság mindenütt ellenállt a szovjet csapatoknak és harcok árán a szovjet csapato­kat szovjet területre szorította vissza. Csütörtök este finn területen sehol sem álla­nak szovjet katonák. A harcokban a finn csa­patok négy szovjet-orosz tankot mégsem­misí­tettek. Heves harcok folytak a karihri-----------­ban és Suojarri környékén, ahol finn erődít­mények vannak. A délelőtt folyamán a szovjet orosz tüzérség hevesen ágyúzta a finn erődít­ményvonalat. A szovjet-orosz repülők több városban röp­cédulákat is dobtak le, amelyeken felszólítják a lakosságot, hogy buktassa meg kormányát és Mm­merheim tábornagyot. uriszabónál csináltasson 1.186-662 ÚJSÁG PÉNTEK, 1930 DECEMBER 1 Helsinki újabb bombázása Helsinki, november 30. (Havas) Szovjet gépek ismét bombázták Helsinkit. Több bomba a vá­rosi kórház környékén robbant Helyi Időszámítás szerint 14 ás Ifi órakor újabb légiriadót rendeltek ki Helsinkiben. Há­romnegyed háromkor hét szovjet bombavető kö­zeledett a tenger felől. A főváros több kerületére bombát dobtak. A szovjet gépek ezután Orosz­ország Irányában repültek ek (MTI) Negyven halott Helsinkiben Helsinki, november 30. (Havas.) A finn rádió jelentése szerint Helsinki bombázása során 40 ember meghalt, 120 pedig megsebesült. Az ál­dozatok főleg asszonyok és gyermekek, ez utóbbiak közül kettő nyolc éven aluli. A Lahti város elleni végrehajtott légitámadás alkalmával négy ember meghalt, tizenhárom megsebesült. (MTI) Szovjet röpcédulák a munkásnegyedekre Helsinki, november 30. A finn tájékoztató iroda jelentést közöl, amely szerint szovjet­orosz repülőgépek a Helsinki közelében lévő malmi repülőtér felett állítólag öt kisebb bom­bát dobtak le, amelyek azonban nem okoztak nagyobb kárt Soornal, Helsinki munkásnegyede felett röpcédulák ledobását figyelték meg. Mint a tájékoztató Iroda továbbá jelenti, a karéllal földszoroson fekvő Vammelsiu faint a tó feletti oldalról ál­tólag tüzérségi tűzzel lőt­ték. Kivinerk helységben állítólag tüzérségi harcok folynak. Snojaviban az oroszok meg­szálltak egy területet, amely Hyrsula vidékén a szovjet határig húzódik. A határ közelében lévő Kivenpaanál tüzérségi párbaj folyik. A szovjet csapatok a keleti ha­táron elfoglalták a Snojárva közelében lévő be­­szögelést. A Vudskil-völgyben lévő ipartelepek­nél sok szovjet repülő bombát dobott le. (MTI Főparancsnok­­ Mannerheim tábornagy ,a Havas­ Iroda helsinki jelentése szerint a köztársaság elnöke csütörtökön délelőtt az ál­lam­biztonságira és a rend fenntartására való tekintettel rendeletet írt alá, amely kimondja a hadiállapotot. Az elnök a finn véderő főpa­rancsnokává Mannerhelm Károly Gnaztár báró tábornagyot nevezte ki. (MTI) Mannerhelm tábornagy neve ma fogalom Finnországban, ő volt az, aki 1917 őszén, a bolsevista forradalom kitörése után vissza­vonulva az orosz hadseregből, máról hol­napra felállította az első finn hadsereget és annak élén Goltz német tábornok seregeinek segítségével kiverte az országból az orosz csapatokat és a hozzájuk csatlakozott finn vörösgárdistáákat 1918 májusában bevonult Helsinkibe, majd mint az új finn állam kormányzója, rendet teremtett az országban és elismertette az entente-nál az új finn köztársaságot, ő írta alá a demokrata­­köztársasági alkotmányt is. Hálából azután, mint történni szokott, nem őt, hanem Stahl­berget választották elnökké, Mannerheim­ pedig visszavonult. De ha hivatalosan nem is, mint magánember sokat tett a közért. Mannerheim állt a lappo-mozgalom élén is, amely leküzdötte az országban terjedő kom­munista irányzatot. 1933-ban nevezték ki tábornaggyá. Amerika közvetítése Pária, november 30. Mint a­ Havas-iroda Moszkvából jelenti, Thurston amerikai ügyvivő tíz percig tartózkodott Potemkinnél. Thurston átadta kormánya jegyzékét és Potemkin kije­lentette, hogy azt Molotovnak fogja továbbí­tani (MTI) Stockholm, november 30. (Havas) Steinhardt, Amerika moszkvai nagykövete, aki rövid tar­tózkodásra Stockholmba érkezett volt, az ese­mények miatt újra visszatér állomáshelyére. (MTI) összefoglaló jelentés az orosz előnyomulásról Páris, november 30. (Havas) A Finnország ellen irányuló orosz támadás két oldalról törté­nik. Északon az orosz csapatok elfoglalták a Halász-félsz­getet és megkísérlik Petsamo kikö­tőjének elfoglalását Petsamo Finnország egyet­len kikötője a Jeges-tengeren. Délen, a Finn öböl és a Ladoga-tó közti félszigeten a szovjet csapatok előrenyomulását nemcsak a tábori tü­zérség, hanem Kronstadt nehéz ütegei is támo­gatják. Itt az orosz csapatok harcban állanak a finn erőkkel, amelyek meg akarják akadá­lyozni az oroszok Viipuri és az ország belseje felé törő előrenyomulását. Az oroszok azonban ezzel egyidejűleg a tenger felől is támadnak és csapatokat tesznek partra Peiskari-szigeten amely mintegy 70 kilométernyire van Kronstad­tól és így Leningrád kulcsaként szerepel. Más­részt a szovjet repülők az ország belsejében igyekeznek a rendet megbontani repülőterek és gyárak bombázásával. Az eddigi jelentések szerint a szovjet csapa­tok mintegy húsz kilométernyi mélységben ha­toltak be finn területre. Erős tüzérségi előké­szítés után a vörös hadsereg elfoglalta a határ menti partisávot, így Kivennapa községet és Kuokkala határállomást. A mintegy 1200 kilo­méternyi határ mentén, amely a Ladoga-tótól Jeges-tengerig terjed, eddig még nem­­történtek csapatmozdulatok. A­­fon hadsereg­esek védeke­ zésre aloritkozik, miután ne­m legelőnyösebb számára. Védekezését jelentősen megkönnyítik a terepnehézségek, továbbá a kiépített erődít­­ményöv, az úgynevezett „Mannerheim-vonal", amely a karéitói félszigetet zárja el. És az erő­dítményvonal nem közvetlenül a határ mentén húzódik, hanem a terep szerint 10—40­­kilomé­ternyire beljebb, mintegy 40 kilométernyi hos­szúságban. További 60 kilométer hosszúságban tavak és széles folyók védik a kariliai félszi­getet. A Mannerheim-vonal, a Siegfried-vonalhoz hasonlóan több kilométer mélységben elhelye­zett apróbb erődítményekből áll. Az utóbbi hó­napokban ezt az erődítmény-vonalat még jobban kiépítették és előtte egy újabb megerősített vo­nalat is építettek ki, olyanformán, mint a Maginot-vonal előtt húzódó francia előállásokat. A finn hadsereg különben igen nagyszámú ön­működő fegyver- és harckocsielhárító ágyú fö­lött rendelkezik, amelyeket főleg Svédországból szereztek be. Hasonlóképen kiváló a finn légvé­delmi tüzérésg­­. Finnország több kikötő és vasútvonal révén állandóan kaphat élelmiszer- és hadianyag­­utámpótlást Svédországból, az egyetlen nehézség csak az, hogy a finn vasutak nyomtáva nagyobb, mint a svéd vasúté. Ez még orosz örökség. Az orosz­­hadsereg meg is kerülheti a Manner­­hehn-vonalat és a Ladogn-tótól északra támad­hat. Ez azonban hosszú és nehéz vállalkozás lenne. Míg Leningrád környékén több vasútvo­nal van, feljebb, észak fele már csak egyetlen vasútvonal vezet s igy a csapatok összpontosí­tása nehézségekkel járna az úttalan, erdős terü­leten. Ezenkívül ezen a vidéken igen nagy hi­deg is szokott lenni, néha mínusz 26 fok­ is. (MTI) Finn sziget elfoglalása Helsinki, november 30. (Német Távirati Iroda) A Finn Távirati Iroda közli: A szovjetorosz csapatok elfoglalták délen Tesamo félszigetet. Terijokit­ét Vannelsuat szárazföldről és a ten­derről ls bombázták. Az oroszok Hyrsilae és Jaeenaeselkae közelében átlépték a határt. Turkuban is légiriadót rendeltek el. A Finn Távirati Iroda ugyanebben a jelenté­sében közli, hogy 11 óra 40 perckor az oroszok Leitskaer szigetén partraszálltak. Délután 2 órakor a finn köztársaság elnöke kihirdette a hadiállapotot és Mannerheim vezértábornagyot kinevezte főparancsnokká. A Helsinki melletti Sandham katonai repülő­téren az egyik szovjetorosz bombatámadás so­rán egy finn katona meghalt (MTI) Hideg időre angol nélkalottok szőrmebéléssel , 195.-től Dánn-szalon Váci-utca » Telefon 18T-SSO Nagy felháborodás Amerikában Washington, november 30. (Havas.) Schönfeld helsinki amerikai követtel közölték, hogy Finnt­ország örömmel fogadja Amerika felajánlott jó­­szolgálatait és remélik, hogy a washingtoni kor­­­mány közbenjárásával sikerül a már megkezdett orosz támadást korlátozni. Amerika moszkvai nagykövetének viszont ki­­jelentették, hogy nincs semmi értelme annak, hogy igény­be vegyék az Egyesült Államok jó­­szolgálatait. Hull megbeszélést folytatott Roosevelt elnök­­kel az orosz támadás által teremtett helyzetről. Az orosz támadás nagy felháborodást keltett washingtoni amerikai körökben. Roosevelt, Hull és Welles most tanulmányozza a helyzetet Egyes szenátorok a kongresszus legközelebbi ülésén az Oroszországgal való diplomáciai vi­szony megszakítását fogják indítványozni. Amerikai diplomáciai körökben meglehetős tartózkodással ítélik meg a helyzetet, mert egy­* részt a finnek elfogadták a felajánlott jószolgá* latokat és ezért még lehetségesnek tartják a tér-* gyűlést Moszkvával, másrészt a diplomáciai vi­szony megszakítása még meggyorsítaná az orosz- japán közeledést és megnehezítené a távolkeleti helyzet megoldását, amely annál is inkább ké­­nyes, mert az orosz-japán kereskedelmi szerző* déz nemsokára lejár. Az 1911. évi üzenedés ugyanis 1940 Január 26-án jár 1­. (MTI) Még a tél beállta előtt.. Róma, november 30. (Magyar Távirati Iroda) A csütörtök esti lapok vezető helyen számol­nak be a finn-orosz ellenségeskedések megkez­déséről. A Tribüna a következőket jelenti Helsinki­ből: A finn fővárosba érkezett hírek szerint szovjetorosz katonai körök úgy vélték, hogy a finn kérdést még a kemény sarkvidéki tél be­­állta előtt meg kell oldani. Az Osservatore Romano erélyesen síkra száll Finnország függetlensége mellett. A Vatikán lapja szerint a katonai fenyegetés Finnország­gal szemben nemcsak ennek a kis államnak a függetlenségét veszélyezteti, hanem a kommu­nista veszély terjedését jelenti egész Európá­ban. Egész Észak-Európa sorsa Finnországtól függ. Chamberlain a finn eseményekről London, november 30. (Havas.) A Finnország ellen intézett orosz támadja lenne mélységes fel­,­háborodást keltett angol diplomáciai körökben. Az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy­ Oroszország hajlandó lesz közvetítést vagy döntőbíráskodást igénybe venni és nem nyúl erőszakos eszközökhöz. Chamberlain miniszterelnök az alsóházbel Attlee képviselő kérdésére ismertette a finn—» ^ orosz válság előzményeit, a két kormány kö­­zötti jegyzékváltásokat, az elrendelt katonai in­­tézkedéseket, majd így folytatta: — őfelsége kormánya növekvő nyugtalanság­­gal szemlélte ezeket a fejleményeket és alig hihette, hogy ilyen arányú és ilyen jelentőségű hadvezetési intézkedések voltak szükségesek ahhoz, hogy a szovjetköztársaságok unióját megvédjék egy olyan kis országgal szemben, mint amilyen Finnország. Az elmúlt éjszaka utolsó órájában Molotov rádiónyilatkozatot tett, amelyben hivatalos források szerint megcáfolta azt a javaslatot, amelyet ő a külföldi sajtónak tulajdonított és amely szerint szovjet részről támadást terveznek Finnország ellen. Mind­amellett csupán néhány órával e rádióbeszéd után a szovjet haderő megrohanta — mint tudni vélik — a finn területet a határ több szakaszán és gyújtóbombákat dobatott le a Helsinki szom­szédságában levő repülőtérre. Jelentették később, hogy Helsinkit, Viipurlt és más központokat bombázták és hogy egyes esetekben áldozatok is voltak. * — őfelsége kormánya melegen fogadta a köz­­vetítő ajánlatot, amelyet az Északamerikai Egyesült Államok külügyi államtitkára terjesz­­­­tett elő, mert véleménye szerint a Finnország és a Szovjet­ Unió közötti vitás kérdések nem olyan természetűek, hogy megokolnák a háború eszközéhez folyamodást. Mélyen sajnálja ezt a kis független nemzet elleni újabb támadást, amely minden bizonnyal újabb szenvedéseket és ártatlan életek újabb elvesztését fogja okozni. (MTI) Francia kormánynyilatkozat Páris, november 30. Daladier miniszterelnök a kamarában felolvasott kormánynyilatkozat elején kegyeletes szavakkal emlékezett meg a három hónap óta tartó háború halottairól, majd hangoztatta, hogy a szárazföldön a had­sereg már bebizonyította bátorságát. Az előre­tolt megerősített állásokban mindennap bizto­sítja uralmát. A levegőben a légihaderők és az angol légihaderő győzelmesen dacol az ellensé­ges szárnyakkal. A tengeren az angol és a fran­cia hadiflotta megbénítja Németország tenger­alattjáróinak támadását. Nyilván ez az oka an­nak, hogy Németország az aknaháború eszkö­zéhez folyamodott. Bizonyos, hogy a katonai hadműveletek a harmadik hónap végén sem alakultak ki oly hevességgel, mint ahogy az kezdetben látszott. Ami bennünket illet — mondotta Daladier —, mi nem ragadtuk ma­gunkhoz a kezdeményezést. Ez a háború a mi részünkre szabadságunk és biztonságunk há­borúja. Ezt a­ háborút nemcsak a többi táma­dás után Lengyelország ellen indított támadás kezdte, hanem a nemzeti szocialista kormány­nak az a szándéka, hogy európai uralomhoz jusson. A kormánynyilatkozat ezután rátért az ellen­­állás kérdésére. Nemcsak a Maginot-vonalról­­» folytatta a nyilatkozat — és annak az Északi- tengerig, valamint a Juráig való meghosszabbí­tásáról van szó, hanem a harcikocsielhárító be­­tonakadályoknak és kazamatáknak egész sorá­­ról, amely megvédi a francia földet. Ezt a vé­delmi vonalat biztosítja szüntelenül a légi had­­erő a levegőben. Az erődítmények mögött óriási csapatokat vontunk össze, amelyek test­vériesen egyesítik a francia és az angol kato­­nákat. Az ő mozgékonyságuk biztosíték arra, hogy el lehet zárni az utat a betörési kísérle­tek elől. A háborúnak ez a váratlan formája nem nagyon kedvezőtlen a franciákra. Azokon a napokon, amikor a hivatalos jelentés azt mondja, hogy nincs semmi jelentenivaló, ma­kacs és elszánt tevékenység folyik a győzelem kivívásának megközelítése érdekében. Azok, akik földjüket és szabadságukat védik, vigyáz­nak arra, hogy takarékoskodjanak az emberi élet feláldozásával. Ez a francia kormány és a hadsereg vezetőségének felfogása.

Next