Ujság, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-20 / 288. szám

SZERDA­, 1. DECEMBER 28 ÚJSÁG Hölgyeim I La a kötőtűvel I­I»t « XX. «iui na I­­VII“ mzimma ezenadelej. . «ah. „RAPID készülik. A ^örll^A... M1“den k8,asl mto.» Vöthetfl. rwhet trTT*i..*1*tt iB,het pultóvert. blúzt vagy " AI* » P- Kérj, 8 tamrteik zvrmungaimj Ki».. Bp,. iv„ Sülfi-n. a. télem. 8, T.. IM^M A Mentők karácsonya és Szilvesztere A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület de­cember 24-én délután fél hat órakor szikháza­­dísztermében karácsonyfaünnepélyt tart. Kará­csonyi énekek, versek és előadások szerepelnek a gazdag műsoron, Kluszwurm Rezső dr. igaz­gató-főorvos mondja az ünnepi beszédet, a záróbeszédet pedig Kresz Károly alelnök mondja. A Mentők, mint minden évben, ez év Szilveszterén is, gyűjtést rendeznek. Több mint­­­­2 éve, hogy a közönség jóindulatú szeretettel ügyeli a Mentők működését és támogatja ne­me­s munkáját. Ez a több mint fél évszázaddal ezelőtt alakult emb­erbaráti Intézmény rövide­sen eléri a másfélmilliós működési számot. Ennyiszer siettek az éjjel-nappal a főváros fe­lett őrködő mentők segítséget vinni bajbajutott embertársaiknak. Budapest közönsége sohasem csalódott a Mentőkben, de a Mentők sem csa­lódtak a közönségben. .A mai idők nagyobb tel­jesítményt kívánnak mindenkitől, több munka vár a Mentőkre is. Ezért kérik a főváros kö­zönségét, hogy emlékezzék meg róluk egyszer egy esztendőben Szilveszter napján. — A budapestvidéki tankerületi polgári isko­lai tanárok közgyűlése. Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület budapestvidéki tankerü­leti köre most tartotta tisztújító közgyűlését. Lucza János elnök megnyitóbeszédében kifeje­zésre juttatta a tanárság hódolatát Horthy Miklós kormányzó iránt a nemzeti hadsereg Budapestre való bevonulásának huszadik év­fordulója alkalmából. Majd szólott az elnök a polgári iskolának a mai időkben annyira fontos nemzetnevelő feladatáról. Lelkes szavakkal emlékezett meg Kemenes Illés dr. tankerületi főigazgatónak az Emericano commendatorává való kinevezéséért. Kemenes Illés dr. köszönő szavai után Martzy János igazgató és Koránt Gyula tanár tartott előadást. Uly­es m­­it Rákosi Zoltán országos egyesületi elnök, Cservinka Jenő dr., Makay Tivadar és mások szóltak hozzá az előadásokhoz. Lupes Mihály titkár jelentést tett a kör eddigi működéséről. A pol­gári iskolai tanárok kívánságainak kifejezésre­­juttatása után a közgyűlés megejtette a tiszt­­úíjítást. Elnök lett: Lucza János, díszelnök: Nagy László, alelnökök: V. Kováts György, Molnár János és vitéz Gönczil János, titkár: Lupes Mihály, jegyzők: Lupesné Rosznáky Mária és Szabolcs Máté, pénztáros: Maier János, ellenőr: Lóránt Gyula. — Szabolcs megye ünnepli a kormányzót. •Nyíregyházáról jelentik: Szabolcs megye közgyűlésén vitéz Jókay Ferenc főispán el­nöki megnyitójában megemlékezett a kor­mányzónak a nemzeti hadsereg élén Buda­pestre történt bevonulása huszadik évfor­dulójáról. Indítványára a közgyűlés egy­hangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a kormányzót hódoló táviratban üdvözli.­­ Kegyelmet kapott a halálraítélt bibliai püspök és segédpüspök. Berlinből jelenti a Német Távirati Iroda. Külföldi katolikus kö­rök átvettek egy angol álhírt, amely szerint a német rendőrség a lublini püspököt több katolikus pappal együtt minden ok nélkül agyonlőtte. Ezzel szemben illetékes német helyről megállapítják, hogy a lublini püspö­köt és segédpüspököt egy német bíróság no­vember végén valóban halálra ítélte, mert lakásukon fegyvereket rejtegettek. A főkor­­mányzó azonban az elítéltek büntetését,­­bár a megszállott lengyel területen hatályban levő büntetőjog szerint magatartásukkal rá­szolgáltak a halálbüntetésre, lelkészi hivatá­sukra való tekintettel börtönbüntetésre vál­toztatta át. (MTI) Jóváhagyták a fővárosi tanerek kinevezését Hetek óta többszáz fővárosi tanító, tanár és tanárnő várja a kinevezését. A szokásos elő­léptetések az idén azért késtek, mert az összes érdekeltek származási okmányait meg kell vizs­gálni, abból a szempontból, váljon az érvény­ben levő törvényes előírásoknak megfelelnek-e. A pályázók türelmetlensége egyre nőtt. A fő­város különböző bizottságaiban több izben szóvá­­tették a kinevezések késedelmét és követelték, hogy az illetékesek mindent kövessenek el az előléptetések mielőbbi nyilvánosságra hozatala érdekében. Kedd délután várospolitikai körök­ben híre terjedt, hogy a várva-várt kinevezések végre megtörténtek és azokhoz a közoktatás­ügyi miniszter is megadta hozzájárulását. A fő­városi tanerők előléptetése egy két napon belül nyilvánosságra kerül, úgyhogy az érdekeltek karácsonyra megkapják ezt az értékes aján­dékot. HÉTKÖZNAPOK Mozi Az utóbbi néhány nap alatt ketten is tá­madták a kedves mozit. Illetve nem is annyira támadták, inkább csak bírálták. De a mozi — mint szakma — oly érzé­keny, hogy a kritikát rögtön támadásnak veszi és megsértődik. Ebből is látszik, hogy még kamasz, még nagyon rászorul a bírálatra. Az első bíráló a Nemzeti Színház igaz­gatója, igen kegyetlen előadásban fejtette ki, hogy fémesztétikáról nem is lehet szó, mert a film nem művészet. Igaza van, bár egy kicsit nem árt elnézőnek lenni, mert a mozit rettentő becsvágyak fűtik a mű­vészet felé. Mindenáron ki akar szakadni az iparból s éppen e harcai közben követi el persze a legvaskosabb tévedéseket. Az izzadtságosan összeszerkesztett „irodalmi‘” filmek olyanfélék, mint a művészi ambí­ciójú henteslegény disznózsírból készült Petőfi-szobra. De a film még fiatal, még kinő­heti magát, ki tudja, mi tesz belőle? Talán idővel belátja, hogy ő mégis csak ipar s akkor valóban eljut, saját adottsá­gain, belül a remekművekig. ,A másik bíráló, egy kitűnő kollégánk,­­cikkében arról panaszkodik, hogy a film­­feliratok írói, csekély kivétellel, nem tud­nak magyarul. Azt írja, hogy moziban volt, ahol az izgalmas cselekmény során a hős így fenyegette meg az intrikust: maga még meg lesz büntetve! — S egy férj azzal dicsekedett, hogy őt az Isten is „h­ivatásos é­l­e­t­tá­r­s­n­a­k“ teremtette. A fémfeliratok csakugyan leg­többször rémesek, súlyos bűne ez a ma­gyar filmiparnak, mert hiszen ezen igazán könnyű volna segíteni . Két klasszikus feliratfordításra emlék­szem a néma­film hőskorából, alább el­mondom — s e hőskor óta a feliratok színvonala alig változott valamit. Valami bonyolult szerelmi és kalandor história volt az egyik film. Egy angol ten­gerésztiszt csodaszép menyasszonyát kínai tengeri kalózok elrabolták. Fontos hadi­titkokat, kincseket és szerelmet akartak zsarolni tőle. A nő hősiesen tartotta ma­gát több ezer méteren keresztül és várta a szabadítót. A banditák kínozták. Például maga elé rendelte az öreg kínai farabló, megkötöztette, megkorbácsolta — nem vallott. Végül valami ketrecbe zárták és viz alá nyomogatták. Nem vallott. ... öreg még vagy kétszer alábuktatta, mikor har­madszor csinálta, m­ég utána is rúgott, rettentő nagy kínai káromkodásokra fa­kadva — angolul — s ehhez jött aztán a magyar felírás, mely szerint az öreg kínai ezt mondta a nőnek: „M­eg áll­j csak, majd ha szorul a kapca, könyö­rögni fogs­z!“ A másik film vadul romantikus törté­nelmi história volt. A zsarnok király va­lamilyen családi vagy hatalmi okokból bör­tönre vetett egy főrangú hölgyet. A fő­rangú hölgy aztán kiszabadult, elégtételt kapott és a király elé vezették kihallga­tásra. Pompázatos kép volt ez, a király trónusán ült, körülötte miniszterei és egyéb belső főemberek. A főrangú hölgy, nemes urak és testőrök sorfala között, méltóságteljesen vonult fel uszályos jel­mezében a trón lépcsőjéig, ahol aztán meg­mondta véleményét a zsarnoknak, a felirat szerint így: — Felség, ez nagyon link el­járás volt! Közel húsz év telt el azóta és a film­­felirat-írók nagy részének ma is ez a két felirat az ideálja. Tőrük Sándor NAPIREND SZERDA, 1939 december 20. Római kat.: Timót vt. — Protestáns: Teofil. — Göröflkat.: Izmnác vt. — Szr.: Tebeth 18. — Középeurópai időszámítás szerint Budapes­ten a nap kel. 7 óra 28 perckor, nyugszik 15 óra 51 perckor; a hold kel 12 óra 1­1 perckor, nyugszik 0 óa 47 perckor. Még mindig tökéletesen festünk finom cipőket KARMAN marcel Budapest. IV., Piarista­ utca S. Váci­ utca sarok. — Házasság. Zahler Emil kertépítő (Pest­­szenterzsébet) és Silberstein Regina (Somogy- Ivarád) ma tartják esküvőjüket Budapesten. (Minden külön értesítés helyett.) Ernyei Ilonka (Guta) és Weisz Gyula (Nagy­szombat) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) 1 Autóvizsga A cégvezető úr közismerten gyáva em­ber, de mivel összes barátai megtanultak autót vezetni, ő sem akart mögöttük ma­radni s elhatározta, hogy leteszi az autó­vizsgát Hetekig szorgalmasan tanult és végre elkövetkezett a vizsga napja. A vizsgáztató hatósági közeg fellelte a­z első kérdést: — Ha autója hetven kilométer sebes­séggel halad és a kormány hirtelen fel­mondja a szolgálatot, mit csinál akkor? A cégvezető úr alaposan készült. Habo­zás nélkül felelte: — Elveszem a gázt, elzárom a gyújtást és nem nyúlok a lábfékhez, ellenben a kéziféket teljes erővel lehúzom — Helyes, l és ha a fék is felmondja a szolgálatot? A cégvezető úr hirtelen elsápadt: — A fék is felmondhatja a szolgálatot. Hát az is megeshet, kérem? — Természetesen. Autóvezetésnél min­den megeshet A cégvezető úrnak hideg veríték ült ki a homlokára. — Kérem, akkor én ezennel visszalépek a vizsgától és soha többé nem ülök autóra . Az OTBA felhívása. December 26-án, kedden, január 1-én, hétfőn és január 7-én, vasárnap délelőtt az OTBA rendelőintézeté­nek osztályai, a halaszthatatlanul sürgős esetek ellátására délelőtt 10—11 óráig ügye­letes orvosi szolgálatot­ tartanak. I Affintiók könyvet karácsonyra az UJSÁG minden előfizetője legjutányosabban az ÚJSÁG könyvkereskedésében vásárolhat. Nagy választék legújabb és legszebb ifjúsági könyvekből. Erzsébet­ körút 43 Bemutat­kozott a magyar tea Előbb volt a divatbemutató. Most tea-bemu­­tatót tartanak. Ilyenek az idők. Menta-, Planta-, szederé bodza- és hársfatea-csomagok sorfala előtt sétálnak az előkelőségek a Gellért-szálló termeiben. Kint sár, csatak, olvadó hólé — igazi teaidő —, bent a rendezőbizottság: Ke­­resztes-Fischer Ferencné, gróf Zichy Rafaelné, gróf Ráday Gedeonné, Ravasz Ilászlóné, Zsin­dely Ferencné és Lukács Béláné vendégei, akik „Magyar tea-bemutatóra“ gyűltek össze. A magyar teának kétségkívül nagy napja van; most derül ki, meghódítja-e a legmagasabb kö­röket. Ha igen­i, nyert ügye van. Ha a mi­niszterek, államtitkárok feleségei s a nagy nő­­egyletek meghívott vezetői megszeretik és di­­vatba hozzák, rövidesen a tömegek elött is nép­szerű lesz a hazai tea. A tea tudja ezt és igyek­szik jó lenni. Jó és ízes. Nincs ellene semmi kifogás. Egymásután vonulnak fel a különféle keverékek, sötét és világos főzetek s a közön­ség kóstolgat, ízlel, szagolgat, míg végre aztán kimondja az ítéletét. De ne vágjunk a dolgok elébe. Állapítsuk meg előbb pontosan, hogy miről is van szó? Az ünnepélyes „Magyar tea-bemutató“ ren­dezői azt szeretnék, ha a fogyasztóközönség figyelme a magyar teára irányulna. Nemzet­­gazdasági szempontból valóban nem közömbös, hogy évi harminc vagon teaszü­kségletü­nket hon­­nét szerezzük be A magyar tea különben is van olyan jó, mint a külföldi — mondja lel­kesen a bemutató egyik rendezője , s csak­ugyan: a szépen terített asztalokhoz , előre be­jelentett sorrendben érkező teáknak őszinte és megérdemelt sikerük van. Az új teafajták természetesen nem pótolják, hanem csupán helyettesítik a megszokott­­ tea­­aromát; ennek a feladatnak azonban kitűnően megfelelnek. Villogó Jupiterlámpák fényében nyüzsög a teadélután közönsége. Dolgoznak a filmfelvevő­­gépek. Tengör leng az asztalok felett: menta, szeder és hársfalevél párlata illatozik a hó­fehér csészékben. A terem végében cigány mu­zsikál, magyar nótákat húz a bemutatkozó magyar tea mellé. A premier sikerei járt. A többi a háziasszo­nyok dolga. Sorsunk — mint minden más kér­désben, ebben is — az ő kezükben van. Ha ők akarják, a „magyar tea“ győzni fog. — Kifosztott templom. Ipolyságról írják, hogy Pereszlény hontmegyei község római katolikus templomát kifosztották. A betörők elvitték a szentségtartót és az áldozókelyhet. A csendőr­­ség a tettesek nyomában van. — Repülőbélyegek. A kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszter 148.070/1939. IV. 3. sz rendelete intézkedik a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatására szóló 100%-os feláru bélyegek forgalombabocsátásáról. A repülőbélyegek 100%-os felárral 1940 ja­nuár 1-én kerülnek forgalomba a következő címletekben: 6-(-6, 10—1— 10, 20-1-20 fillér ér­tékkel. A három értéket magában foglaló so­rozat eladási ára 72 fillér. Ezekből a bélye­gekből 400.000 sorozat kerül kiadásra és a bélyegek bárhova szóló postai küldemények bérmentesítésére 1940 január­­­étől decem­ber 31-éig — postanévértékük (6, 10 és 20 fillér) erejéig — használhatók. A bélyegek fehérszinű­ vízjeles papíron háromféle rajz­zal készültek. ( RIDGE­­TANFOLYAM kaztdók és k­iadók Niuvéba. 1940 január 3-tól az Orfi­­o- Magyar Bridge Clubban Emebet­teri kioszk Előadó: KI­ÓK­ LÁSZLÓ Jelentkezés: naponta délután 146-tól személyesen. V.% -y, •­ssv. *0 Mit vegyek karácsonyra? Egy úr sóhajt: Mit vegyek karácsonyra, Ezüst rókát, virágot, jó egek.­ Vagy retikü­lt? Mindent meg tudnék venni, Csak azt tudnám, hogy pénzt azt hoz vegyek?... n A Györffy István-emlékünnep a debreceni egyetemen. A debreceni tudományegyetem néhai rektorának és a magyar nyelvkutató intézet ve­zetőjének, Györffy Istvánnak, a közelmúltban elhalt tudósnak emlékére az egyetem aulájában emlékü­nnepélyt rendezett. A nagyszámú és elő­kelő közönség előtt Hültl Tivadar rektor mon­dott megnyitót, majd Csűry Bálint egyetemi ta­nár tartott előadást „Györffy István és az új nemzetnevelés“ címmel. Bakó Elemér egyetemi tanársegéd az egyetemi ifjúság feladatairól be­szélt a táj- és népkutatásban. Végh József gim­náziumi tanár „A táj- és népismeret a közép­iskolai nevelésben" címmel adott elő, majd Ga­­lánffy Lajos zeneiskolai tanár magyar népdalo­kat zongorázott Bartók Béla gyűjtéséből, a Dóczi tanítónő képzőin­tézet énekkara pedig nép­­dalkórusokat adott elő. Meghűlésnél és náthálésnál korán reggel egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűlvíz gyakran igen­­­ót lesz, mert a gyomorbélcsator­­nát alaposan kitisztítja és méregteleníti, azon­kívül pedig fokozott anyagcserét és kielégítő emésztést biztosít. Kérdezze meg orvosát! _ Elvesztette a szérkassza pénzét, öngyilkos lett. Kedden délelőtt a Budakeszi-utón akasz­tott ember holttestét találták a járókelők. A rendőri bizottság a halott zsebében három búcsúlevél mellett cédulát lelt, amelyen ez a cm állott: Nádor­ utca 5, III. em. 6. Ez alatt a cím alatt Bieder János nyomdász lakik, aki hétfőn eltűnt lakásáról és azóta nem került elő. Kiderült, hogy az idős nyomdásznál volt a sparegylet pénze — ezerötszáz pengő —, am­ivel elvesztett. Félt, hogy eljárás indul ellene és elkeseredésében öngyilkosságot köve­tett el.­­ Megtartott előadások. A Megyár Mérnök- és Építész Egyletben Dérre Endre is ott ír. lakcsi Nasza­y Miklós építészmérnök nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott. Vitéz Nészay Miklós ismertette a városi kis­lakások tervpályázatát. Budapest több helyén Apásiok ezek a kislakások, amelyeken az előadó vetített képekbe­n be is mutatott. Dorre Endre: Unaépítént politika­i­­városrendezés címmel tartott előadásában kilépette, hogy kislakások építéséhez hatósági támogatásra van szükség. Az előadásokat nagy tetszéssel fogadták . A kultúrmérnöki intézmény történetérő­ tartott előadást a Mérnökegylet vízépítési szakosztályán Rochet Dez­ső a földm­ívelésügyi minisztérium MfB osztályának ugror­sályvezetője. Ismertette a magyar kultúrmérnök, intéz­­m­ény történetét és rámutatott arra hol­y hazánkban ma Szent István korában épültek Vizilétesítmények, amelek a tatárjáráskor tönkrementek. A múlt században len­dült fel igazán a műszaki vízügyi szolgálat. A közeléül­i és távolabbi jövő kultúrmérnökeire még igen sok­k­a nehéz munka vár. Az értékes előadást nagy tetítéssel fogadták.­­ A csehszlovák földreform hatásairól tartott előadást az OMGE tanácstermében Machnyik Andor úr­, a kassai kisgazda-üzemtani intézet igazgatója. "«»ezele­jében vázolta a csehszlovák földbirtokreformot. Majd azt töltögette, hogy uj lelket kell belevinni a magyar parasztba, hogy jobban szeresse a magyar földet. A parasztrétegét fel kell emelni, parasztfólsfév­at kell fets­­­síteni. Az­ előadó azzal végezte, hogy földbirtokreformra szükség van, mert agrárában­ vagyunk. „Olaszország Olaszországért* Róma, december 19. (Magyar Távirati Iroda) A Corriere Padano „Olaszország Olaszországért című vezércikkében többek között a követke­zőket írja: .... . . . Ciano gróf beszéde után aligha merülhet fel a legcsekélyebb kétség Olaszország magatartása tekintetében. A beszéd alapján világosan meg­állapítható, hogy a német-olasz szerződés békeszövetség volt, amelyet azzal a céllal kö­töttek, hogy legalább három évig, tehát az 1942—43-as évek végéig biztosítsák Európa békéjét. Nincs még egy állam, amely annyit tett volna a b­éke érdekében, mint Olaszország. Ha tehát szeptember elején nem ment bele a háborúba, az nem azért történt, mert katonai­lag nem volt felkészülve, hanem mert Német­országgal szemben vállalt kötelezettségei ezt nem írták elő és érdekei azt írták elő, hogy igyekezzék a Földközi-tenger környékén a íve­ket és a rendet fenntartani. Olaszországot semmi felelősség nem terheli azért, hogy az oroszokat visszahívták Euró­pába. Olaszország fellépése a németek oldalán kizárólag Németországot érinti, minthogy az olasz külügyminiszter csak augusztus 21-én értesült Ribbentroptól arról, hogy két nap múlva megkötik a német-orosz egyezményt. Mi tehát nem távolodtunk el a német-olasz szerző­dés szellemétől vagy betűjétől, amely minden kérdésben rendszeres tanácskozást ír elő. Ajándék! kodak népek 1‘10 Möl, Zelta 18*50P tét lelca, Corviax gépok 4333S3& IV., FERENCIEK-TEKa 1

Next