Ujság, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-23 / 291. szám

8 A fővárosi híreké A FŐPOLGÁRMESTER ÁLTAL KINEVEZETT fővárosi tisztviselők pénteken délelőtt tettek esküt az újvárosházán. Szentmiklósi József dr főjegyző olvasta fel az eskümintát. Karafiáth Jenő dr. főpolgármester beszédet intézett az újonnan kinevezett tisztviselőkhöz és hangsú­lyozta, hogy a kinevezésnél kizárólag az érde­met is rátermettséget vette figyelembe, egyben szigorúan ragaszkodott a rangsorhoz. Placht József főszámvevő-helyettes mondott köszönetet az üdvözlésért. A polgármester által kinevezett tanerök, közigazgatási és üzemi tisztviselők Bódy László dr. alpolgármester kezébe tették le az esküt. Az alpolgármester az előléptetett tisztviselőkhöz intézett beszédében rámutatott arra, hogy a mai rendkívüli időkben fokozott gyors és körültekintő munkát vár Budapest népe a főváros alkalmazottaitól, akik eddig is bebizonyították, hogy hivatásuk magaslatán ál­lanak. Seelh­offer Róbert dr. főjegyző a maga és előléptetett kartársai nevében fogadalmat tett, hogy a jövőben az eddiginél is lelkesebb mun­kát végeznek majd a főváros közönsége érde­kében.* DUDAY ALAJOS TANÁCSNOKOT hosszú és érdemes szolgálat után a minap nyugdíjazta a főváros közgyűlése. Értesülésünk szerint a XI. kerületi elöljáróság vezetésével Gallner Ferenc d­r. főjegyzőt, a közélelmezési ügyosztály helyet­tes vezetőjét ibízzák meg, aki január elsején foglalja el új pozícióját. Helyébe Csanády Gusz­táv dr. főjegyző, a magánépítési és városrende­zési ügyosztály jogi alosztályának vezetője ke­rül. Csanády Gusztáv pozícióját viszont Rég­ Elemér tanácsjegyző foglalja el, aki az idősze­­rint a tanügyi osztály helyettes vezetője. Áthe­lyezése után Hegedűs Sándor dr. tanácsjegyző, a tanügyi osztály kiváló referense kerül az ügy­osztályvezető-helyettesi állásba. ★ SCHULER DEZSŐ dr. ALPOLGÁRMESTER, ámbár március elsején nyugalomba ment, to­vábbra is szolgálatot teljesített a városházán Szakértelmét és kiváló hozzáértését a kislakás­­építési akció előkészítésénél gyümölcsöztette a főváros vezetősége. Schuler Dezső dr. nemcsak előkészítette, hanem gyors tempóban befejezés­hez is juttatta a kislakásépítési akciót. Mivel feladatát hibátlanul elvégezte és az ez év végéig szóló megbizatása ezzel lejárt, pénteken telje­sen elbúcsúzott a városházától. A kislakásépít­kezéseket irányító bizottság ülésén Morvay Endre dr. alpolgármester meleg szavakkal mél­tatta Schuler Dezső egyéniségét, akinek érdem­dús munkásságáért, lelkes fáradozásáért és a közreműködése révén elért eredményekért a fő­város vezetőségének őszinte köszönetét fe­jezte ki.★ EGYMILLIÓNÉGYSZÁZEZER PENGŐ költ­séggel csatornázzák Kőbányát. A terv szerint egy-egy mellékgyűjtő épül a Bihari-utcában és a Ceglédi-úton. — Király Kálmán tanácsnok előterjesztést tett a polgármesternek, hogy az építési anyagok beszerzésére 2.360.000, csa­tornaépitkezésre 166.060, vízépítési munkála­tokra 114.000 és kertészeti célokra 70.720 pen­gőt engedélyezzen.­­ A felsőkrisztinavárosi római katolikus plébánia­templom környékét parkozzák 22.527, a XI., Hamzsabégi-utat­ csa­tornázzák 72.000, a XII., Széher-út csatornázá­sát rendbehozzák 20.000, a X., Tomcsányi-utat, a XIV., Álmos vezér-utcát, Szentes-utcát és Deés-utcát ugyancsak csatornázzák 70.000 pengő költséggel. A magdolnavárosi OTI-lakótelep környékének úthálózatára 70.000 pengőt fordí­tanak.A A BSZKRT ÉS A BHÉV IGAZGATÓSÁGA Medek Bélát, Kremann Aladárt és Volmuth Ödönt igazgatóhelyettessé; Müller Eleket, Zlinszky Istvánt, Scherffel Lajost és Pruzsinszky Gábor dr-t osztályfőnökké; Svente Tibort, Tarnay An­talt, Tőry Tibort, Soltész Istvánt, Balló Alfréd dr.-t és Szerényi Gyulát műszaki főtanácsossá; Stehumy Ferencet, Bojtor Györgyöt és Erdélyi Józsefet műszaki főfelügyelővé; Virágh Rudolfot főszámtanácsossá nevezte ki. Az igazgat­óság Kőhalmy­­József igazgatóhelyettesnek az igaz­gatói, Müller, Elek, Zlins­ky István és Scherffel Lajos osztályfőnöknek az igazgatóhelyettesi, Lipták Dezső, vitéz Fogarassy Viktor és Cáthy Béla műszaki tanácsosnak a műszaki főtaná­csosi, Kaim István dr. főtitkárnak a vezér­­titkári, Kuszczák Nándor felügyelőnek a fő felügyelői címet adományozta. Rajtuk kívül 108 tisztviselőt neveztek ki, 46 alkalmazottat minő­sítettek át tisztviselővé és kezelővé, továbbá 58 tisztviselő részesült címadományozásban. — Hadviseltek karácsonyi szózata bajtársaik­hoz. A Károly-csapatkereszt nélküli hadviseltek gazdaságpolitikai pártjának vezetősége elhatá­rozta, hogy a Károly-csapatkereszt további ado­mányoslását sürgeti a han­védelmi miniszternél Lehetővé kell tenni — mondja a pártvezető­ség —, hogy mindenki megkaphassa a csapat­keresztet, akit az jogosan megillet. Köszönetet mond a pártvezetőség a honvédelmi miniszter­nek, hogy segítségére sietett a súlyos helyzet­ben levő hadiözvegyeknek járulékuk emelésé­vel. Egyben kéri: hasonló módon igyekezzék a minisztérium gondoskodni az elaggott és munka­képtelenné vált hadviseltekről. Kéri a pártv­eze­tőség az illetékes hatóságokat, hogy a zsidó törvény végrehajtásánál ne feledkezzenek el azoknak érdemeiről, akik a világháború idején és azután a megpróbáltatások idején magyar emberhez hűen teljesítették hazafias kötelessé­güket. A hadviseltek iparengedélyének megvo­nására vonatkozó panaszokat az illetékes mi­niszter elé viszi a pártvezetőség. Végül kéri a párt a világháború katonáit, hogy karácsony ünnepén emlékezzenek a harctereken eltöltött ünnepre, amikor nem volt különbség bajtárs és bajtárs között, küszöböljék ki a gyűlöletet és a jobbmódú hadviseltek karácsony estéjén hívják meg asztalukhoz szűkölködő bajtársukat. ÚJSÁG Szombat, 1939 december 29 — Katonakarácsony a rádióban. Pénteken este katonakarácsonyt közvetített a rádió a m kir. budapesti honvédaltiszti sport- és kaszinó egyesület színházterméből. Szép és hangulatos műsort hallott a rádió hallgatósága és ennek a műsornak külön nevezetessége, hogy minden szereplője honvéd vagy honvédcsaládtag. Az előadás előtt Berki János honvédtisztviselő be­szélt a katonakarácsonyról, a honvédaltisztek­ről, a magyar honvédekről. Azután az előadás következett, amelynek során szavalatokat, éne­keket, zenét hallottunk, majd kiosztották a ka­rácsonyi szeretetcsomagokat. Végül intéz­i Szabó Pius tábori esperes intézeti buzdító sza­vakat a magyar honvédekhez. A honvédaltisz­tek a meghaló ünnepségen megmutatták, hogy nemcsak kitűnő katonák, de melegszívű fér­fiak is.­­ Részegségében a rendőrt­­ megtámadta Pénteken a reggeli órákban Salczmann László vasgyári munkás ittas állapotban a Teleki­ téren hangos botrányt rendezett. Kötekedett a vásári árusokkal és vásárlókkal, majd nekitámadt a szolgálatát teljesítő rendőrnek, aki igazolásra szólította fel. A rendőrnek végül sikerült meg­fékeznie a garázda embert és előállította a fő­­kapitányságra. Salczmannt őrizetbe vették és megindították ellene az eljárást. — öngyilkosság: A csütörtökről péntekre vir­radó éjszakán Szagány Irén 27 éves ügynöknő ismeretlen méreggel megmérgezte magát az Andrássy­ út 62. számú házban levő lakásán. A mentők eszméletlen állapotban vitték a Rókus kórházba. Búcsúlevelet nem hagyott hátra. — Földrengés. Az Országos Földrengési Ob­szervatórium budapesti készülékei december 2­-én 22 óra 14 perc 10 másodperckor erős rengést jeleztek ,11.500 kilométer távolságból A műszerek legnagyobb kitérése 23 mm. volt A földmozgás Budapesten két és fél órán át tartott A földrengést december 22-én 6 óra 40 perckor utórengés követte.­­ A budapesti sütők karácsony első napján teljes üzemszünetet tartanak. A Budapesti Sütők Ipartestülete nagygyűlése egyhangú határozattal kimondotta, hogy december 25-én (hétfőn) ka­rácsony első napján a bu­dapesti sütőiparosság teljes üzemszünetet tart, tehát e napon nem süt sem süteményt, sem kenyeret.­­ Az OTI újéve. Az Országos Társa­dalombiztosító Intézet értesíti az érdekelteket, hogy a központban az 1940 január 1-én, hét­főn, újév napján, esedékes segélyeket 1939 de­cember 30-án, szombaton, délelőtt 8 órától 11 óráig; az 1940 január 6-án, szombaton, Víz­kereszt napján, esedékes segélyeket 1940 ja­nuár 5-én, pénteken délelőtt 8 órától 11 óráig fizeti ki. A táppénzkifizetőhelyeken a fenti na­pokon esedékes segélyek kifizetése az illeti" táppénzkifizetőhelyen elhelyezett hirdetésben jelzett időben történik. A rendelőintézeti sebé­szek­, valamint a Csengery­ utcai rendelőintézet­ben működő fogászati és szájsebészeti osztályok 1940 január 1-én és 1940 január 6 án délelőtt 10 órától 12 óráig, az egyéb fogászati osztá­lyok, továbbá a szemészeti osztályok délelőtt 11 órától 12 óráig ügyeletes orvosi rendelést tartanak. MMUBWMttttwiHMUsrtagaar in n i m miinw — HÉTKÖZNAPOK Halottak a plakáton Érdekelnek a plakátok. Müirtő plakát­nézegető vagyok. Gyermekkoromban divatos volt a számolócédulák gyűjtése s mondha­tom, amennyire a kicsinyét viszonyok megengedték — anyagi tehetetlenségem s az, hogy kisvárosban éltem —, igen pél­dás gyűjteményem volt A számolócédu­lákat albumba ragasztottam bizonyos rendszer szerint s a másodpéldányokat cserélgettem. Idővel azután a számoló­cédulák gyűjtését abbahagytam, de talán ez bosszulja meg magát most, hogy fejem­ben számon tartom a város összes plakát­jait. Ha komolyan vesszük, úgy egy város élete, mondjuk „az utolsó húsz év­ plaká­tokban" — kortörténeti dokumentum. De ne vegyük komolyan. Elég az hozzá, hogy legalább tíz éve tudom kívülről a plaká­tokat. S mondhatom, bár e tíz év alatt sokat haladtunk, még mindig tombol az ízléstelenség, a bárgyúság. Plakátérzékeny­­ségben szenvedek, ahogy más például bi­zonyos színeket, vagy illatokat tart szá­mon az idegrendszerében. S most felbukkant egy új plakát, amely előtt tétova áhítattal meg kell állanom. Hatósági plakát, rideg és ábranélküli pla­kát, fekete-fehéren plakát. Közli, hogy a farkasréti temetőnek bizonyos számú sir­­tábláit részben kiürítik s ezek és ezek a halottak eddig és eddig a határidőig köl­tözzenek ki örök nyugvóhelyükről. Mert nyugvóhelyük csak a nekrológ-irodalom frázisaiban örök, egyébként az 1876. évi tc. 118-ik paragrafusa értelmében ennyi meg ennyi esztendő alatt elévül az a jo­guk, hogy ott nyugodjanak. Az alant fel­soroltak esetében — körülbelül így hang­zik a plakát — az idő letelt, relnek kiköl­tözni. Figyelmeztetés ez a hozzátartozók­nak, hiszen tökéletesen értem, semmi sor­­,m­ai hiba nincs. Csak nézem, nézem a tö­méntelen plakátok között ezt az egyet, ezt a furcsát, ezt a meghökkentőt, amely ime, felsorolja a régen elhunytakat, néven szó­lítva őket s meg is számozva: 1. Horváth György... 21. Madarász János... 69. Jankovich Ernesztina... és igy tovább, igen, ezek költözzenek ki, lakhatási enge­délyük lejárt. Mint gyűjtő állok a plakát előtt és mint ember. Mint ember, akinek halottjai fe­­küsznek szanaszéjjel, messze városok te­metőiben, mint ember, aki egyszer szin­tén elfekszik majd s aztán kiplakátozzák a kései utód számára figyel­meztőül: 24. Török Sándor ... elévült. Hol van valami unoka? Vidd odébb a nagyapádat. Jó, tu­dom, engem ez már nem érdekel — de most meghökkenve állok a plakát előtt. S mint gyűjtő állok itt — mondom —, mint gyűjtő, aki ismerem az összes szín­házak hirdetéseit s tudom egy-egy sikerült plakátjukat évekre visszamenően. Számon tartom a mozik nagy színes, képes hirde­téseit, a fényképészekét, ismerem a sze­cessziós időkből ittmaradt pezsgőreklá­­mot, mely híres színészt ábrázol,­­nyegle pózban, szegfüvel a kezében, a neves szűcsáruház bundás hölgyét is jól isme­rem és a szépmosolyú fiatal lányt, aki idény szerint hot napfény, hol eső, szél és hó ellen védi arcát azzal a bizonyos krém­mel. Ismerem a külföldi utakra csábító pompázatos képeket — ha az ember so­káig nézi, mintha már menne is — és egy bizonyosfajta mustárt csak azért nem eszem, mert a reklámja borzasztó ízléste­len. Számon tartom a szigorú és gyakran érthetetlen hatósági plakátokat és sokszor gondoltam már, hogyan van az, hogy Eb z­ár­­­a­t­ot sosem hirdetnek, mindig csak Eb zárlat-meghosszabbí­­t­á­s­t. Gondolom, létezik egy ősi ebzárlat, s azt bizonyos hagyományok alapján mindig meghosszabbítják, egy-k­ét nappal a lejárat előtt. Megjegyzem magamnak a hires kávécég remek plakátját s aláhúzott egyessel osztályozom magamban. Ezen nem változtat az sem, hogy azóta a cég egy gyengébb, utánérzett­ plakáttal, fel­bosszantott Dühít a népszerű tánciskola híg szellemeskedése a hirdetőoszlopokon, ám most van egy uj fogkrémet dicsérő fej s ez vigasztal. Még a plakátirodalmat is f­elolvasom villamosra, autóbuszra várakozva s tudom, hogy mi a stílusa, kézírása s a helyes­írása a körúti plakátírónak, meg a belvá­rosinak, ahol kevesebben foglalkoznak ilyesmivel. Ismerem a találkozók kézvo­násait, akik itt szennek: felszaladtam Man­­ciékhoz, ha halig jössz, gyere utánam. Jóska. S ismerem az eszelős költőt, aki a plakátokon hirdeti világgá kusza betűivel, hogy hogyan lehetne boldog az emberi­­ség. S akkor most az elpusztíthatatlan mo­­solyú nő, a tánciskolák és áruházak, az adóhirdet­mények és egyebek között meg­jelenik előttem a halottak plakátja. Meg­hökkenek a plakát előtt mint gyűjtő. S mint esendő ember, szinte van valami olyan érzésem . . . hátha levenném a kala­pomat egy pillanatra a plakát előtt. Török Sándor M­ILYEN IDŐ L­E­SSZ: LÉNYEGTELEN HÓVÁLTOZÁS A Meteorológiai Intézet jelenti december 22-én este. Amíg a norvég partokon át orkánszerű erővel és hóviharokkal nyomul az óceáni levegő Észak- Európába, ahol viharos jelegét még folytatja is, addig Közép-Európa déli és délkeleti felén tovább tart a derült időjárással járó rendellenesen hi­deg idő, úgyhogy még Olaszországban és a Bal­kán déli részein is este a hőmérséklet fagypont­­körüli volt. A hőmérséklet a­éntek éjjel kialakult 8—12 fokos fagy miatt a napközben uralkodott túl­nyomóan derült és napsütéses időjárás ellenére sem emelkedett sehol a fagypont fölé, sőt a nyu­gati és északkeleti részeken 2—3 fokkal maradt alatta, este pedig az ország nyugati és keleti részein —8, —7, egyebütt —4, —5 fok volt a hőmérséklet Este egyébként gyenge légáramlás­sal túlnyomóan derült idő uralkodott és az eget csak vékony fátyolfelhő borította, amelyen fényes holdudvar volt látható. Budapesten este kilenc órakor a hőmérséklet 13 Celsius-fok, a tengerszintre átszámított lég­nyomás 771 mm, gyengén süllyedő irányzatú. Várható időjárás a következő 24 órára. Mérsékelt szél, kevés felhő több napsütés. A hőmérséklet alig változik. Pénteki dunai vízállások: Schärding 138, Passau 493, Aschach 245, Struden 371, Stern 312, Bécs 287, Pozsony 200, Komárom 331, Budapest 290, Paks 224, Baja 374 Mohács 426, Gombos 558, Új­vidék 487, Zimony 466. A Rába Szentgotthárdnál —30. •— A Dráva Barcsnál —81. Drávaszabolcsnál 45. Eszéknél 236. Pénteki tiszai Tszállások: Faluszlatina 31, Teke­háza —54, Tiszai­­lak —84. Vá­sárosnamény —57, Tokaj 16, Tiszafüred 70, Szolnok 84, Csongrád 101. Szeged 210. A Szamos Csengernél 6. — A Kórós Kőrös­szakállnál 2, Békésnél 98, Gyoménál 96. — A Maros Makónál 41. — A Balaton Siófoknál 68. — A Velencei-tó Agárdnál ICC. DECEMBER 23 1914 Milka András, volt besztercebányai 16­­1 . honvédgyalogezredbeli őrmester a Tar­­nowtól délkeletre fekvő Zurovánál, midőn az oroszok szakaszának nagy részét bekerítet­ték, kilenc emberével hősies küzdelemmel áttört azok vonalán és szakasza többi részét is kiszabadította szorongatott helyzetéből. Ez­­alkalommal még öt orosz foglyot is ejtett.. Bátor magatartásáért a kisezüst vitézségi érmet kapta. — Az Amerikai Divatház tulajdonosainak ár­drágítású bű­npere. Székely (Schweitzer) Artúr ötvenegyéves kereskedő és Lipschitz József ötvenhétéves textilkereskedő, a Calvin-téri Ame­rikai Divatház tulajdonosai árdrágító visszaélés­­bűntettének vádjával terhelten álltak pénteken vádlottként a büntetőtörvény­szék, mint uzsora­­bíróság Dorosy Dezső dr. elnöklésével tárgyaló tanácsa előtt. A királyi ügyészség vádindítványa szerint ez év augusztusától kezdődően a követ­kező közszükségleti cikkeket árusították a meg­engedettnél drágábban: fekete gyapjúszövet, méterét 15.39 pengős beszerzési ár mellett 21.84 pengő helyett 22 pengőért, vattelin méterét,, amelynek beszerzési ára kilogrammonként 8.43 p­engő volt volt, 13 pengőért hozták forgalomba, holott 9.14 pengőt lett volna joguk ezért az áruért kérni, a műselyem ruhaszövet méterét a szakértő jelentése szerint 5.52 pengőért vásárol­ták, 7.74 pengőért adhatták volna tovább, de a­ vádlottak 8.50 pengőért adták a vevőknek­, a műselyemszövetet, amelynek 5.03 pengő volt a­ méterenkénti beszerzési ára, 7.43 pengő helyett 8.80 pengőért, a Royal Köpper pamutszövetért, aminek méteréért — 1.40 pengő beszerzési ár mellett — 2.03 pengőt kérhettek volna, 2.2­* pengőt kértek, végül a kék csikós, borzolt pamutszövetet, am­inek 3.10 pengő volt a be­szerzési ára, 4.60 pengőért árusították, jóllehet, ezért az áruért csak 4.43 pengőt kérhettek volna. A felmerült adatok szerint tehát a megengedett­nél nagyobb haszonkulcs alapján számították ki a felsorolt textilfélék eladási árát és ezzel ár­drágítást követtek el. A vádhatóság a vádlottak­, terhére fejenként 20.000 pengő vagyoni elégtételt, kiszabását indítványozta. Elsőnek Székelyt hall­gatta ki a tárgyalásvezető elnök. A kereskedő kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Az elnök hosszasan faggatta arra nézve, hogy miképpen végezte az egyes cikkek árkalkuláció­ját, de a vádlott nem tudott világos, kielégíti a választ adni. — Mi arra volnánk kiváncsiak — mondotta az elnök —, hogy milyen erkölcsi alapon tör­ténik az árak megállapítása egy olyan üzletben, mint amilyen a maguké. — Az üzlet rezsije 33 százalék. Ehhez hozzá számítom a méltányos hasznot és igy állapítom meg az eladási árat. Nem drágítottam egyik cikket sem — hajtogatta Székely. Az elnök az elsőrendű vádlott kihallgatását félbeszakította és a tárgyalás folytatását későbbi időpontra tűzte ki,­­ öngyilkos lett Csapody Sándor. Két évvel ezelőtt, Szilveszter éjszakáján, Arany Gyula húszéves kereskedősegéd meggyilkolta és ki­rabolta Csapody Erzsébet székesfehérvári ma­gánzónőt. A rablógyilkos azzal vádolta Csapody­ Sándor székesfehérvári hírlapírót, a meggyil­kolt nő testvérbátyját, hogy az ő felbujtására követte el tettét. Csapody tagadta a vádat és a Kúria bizonyítékok híján fel is mentette A meghurcoltatás azonban teljesen felborította a volt hírlapíró lelki egyensúlyát. Másfél évvel ezelőtt halálba próbált menekülni. Azután hosz­­szabb ideig elmegyógyintézeti kezelésben volt. Csütörtökön délután nagy adag oxálsót vett be, s ezért a mentők súlyos állapotban vitték be a székesfehérvári Szent György-kórházba. Fel­épüléséhez alig van remény. — Adomány. Heck Ernő elhunyta alkalmából Glücks­­thal Andor dr. ás neje koszorumenváltás címén 20 pen­gőt adományozott a pesti izr. nőegylet leányárvaházának. — Halálos gázolás miatt letartóztattak egy? kereskedőt. Megírtuk, hogy Engelmann István borkereskedő a Váci-út és Forgács-utca sarkán autójával elgázolta az előtte kerékpáron haladó Csuha Irma tizenötéves leányt, aki a helyszí­nen meghalt. A halálos baleset ügyében meg­indult a vizsgálat, amelynek során Engelmann Istvánt előállították a főkapitányságra. Kihall­gatták a baleset szemtanúit, akik azt vallották, hogy Engelmann hibájából történt a gázolás, mert csak akkor fékezett, amikor az összeütkö­zés megtörtént. A kihallgatás után Szrubián Dezső dr. rendőrfőtanácsos, a sérülési osztály főnöke kihirdette Engelmann elött a letartóz­­tatási végzést. A kereskedőt pénteken délelőtt átkísérték az ügyészség fogházába. — Ne ugorj a villamosra. Pénteken este­­Hammer Oszkár 70 éves hajózási felügyelő a Markó­ utcában fel akart ugrani egy 2 es vil­lamosra, de visszaesett és a kerekek alá került. Orrcsontját és bal karját törte. Súlyos sérülései­vel a Bakay-klinikára vitték.­­ Gázm­érgezés. Weichinger Miklós nyug­­hajóskapitány 67 éves felesége pénteken Fery Oszkár­ utca 32/a. sz házban lévő lakásának konyhájában ruhát vasalt. A kiömlő szénháztól rosszul lett, összeesett, a mentők a Rókus­­kórházba vitték. ­ A szlovák-magyar kapcsolatok A Slovak civil­ lap Tibo­r J. Gáspár vezércik­két közli Szlovákiának Magyarországhoz való viszonyáról. A vezércikk azt írja, hogy a Duna­­medencében való békés együttműködés iránti legőszintébb törekvésből a szlovákok hangsú­lyozzák a Magyarországgal való igaz baráti, szomszédi viszony fontosságát Megemlékezik Csáky István gróf külü­gym­iniszter beszédének arról a passzusáról, amely hangsúlyozta, hogy­ a most megkötött gazdasági egyezmény a két állam közötti viszony javulásának keznsetét je­lenthet. Nincs kétség aziránt, hogy a szlovákok nagy­ örömmel fogadnának egy ilyen őszinte és állandó javulást Szlovák részről ehhez az alapot Hrusovszky képviselő adta meg parla­menti beszédében.

Next