Ujság, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
* — A miniszterelnök római látogatása— mondotta Attlee — azt bizonyítja, hogy az olasz néptömegek jobb viszonyt kívánnak az angol néppel. Mi is jobb viszonyt kívánunk a népek között, de az államférfiak megbeszélései nem jártak eredménnyel. Attlee itt hosszasan foglalkozott a spanyolországi állítólagos olasz beavatkozással s a francia-olasz viszony kiéleződésével, azzal vádolva az angol kormányt, hogy magatartásávala támadást bátorítja. A spanyol helyzet e pillanatban nem fenyegeti Európa békéjét Chamberlain miniszterelnök Allice támadásaira felelve kijelentette, hogy az angol kormány spanyolországi politikája kezdettől fogva helyes volt, — úgy látom — folytatta Chamberlain —, hogy a spanyol helyzet e pillanatban nem fenyegeti Európa békéjét, de ha szakítottunk volna a be nem avatkozás politikájával és jelentékenyebb beavatkozás történt volna a spanyol köztársasági kormány érdekében, a béke veszélyben forgott volna. Anglia a szigorú pártatlanság politikáját követi. Azért nem adtuk meg a hadviselői jogokat Franco tábornoknak, mert ez a háborút nem puszta spanyol polgárháború, hanem bonyolultabbá teszi azt az idegen hatalmak beavatkozása egyik vagy másik oldalon. Az ellenzéknek nincs igaza, midőn előre hangoztatja, hogy nem hiszi, hogy Mussolini és Hitler betartja szavát. Mussolini és Ciano újból biztosítottak bennünket Rómában, hogy a háború befejezése után semmit sem Maimnak Spanyolországtól. — A lecsillapítás politikája állandó sikerrel jár. Hosszú felfegyverkezési készülődéseink eredményei most jelentkeznek. A közönség most kezdi mindenütt belátni, hogy erőfeszítéseink állandóan óriási arányban növelik véderőnket. Tekintélyünk külföldön sohasem volt nagyobb, más országok sohasem keresték buzgóbban barátságunkat, mint most. A kormánypárt itt lelkes éljenzésbe kezdett, míg a munkáspárton gúnyos derültség tört ki. . — Hómai látogatásom — folytatta Chamberlain — megerősítette a barátságot Anglia és Olaszország között, de nem gyengítette viszonyunkat Franciaországgal, amely szorosabb és bizalmasabb, mint bármikor volt emberemlékezet óta. A legnagyobb megelégedéssel üdvözöltük a Franciaország és Németország kénti megegyezést.". . . 5 ru ín Chamberlain Hitler beszédéről — Hitler hétfői beszéde nem keltette azt ’a benyomást, mintha a német kancellár kfjabb válságba készülne Európát dönteni. A beszéd bizonyítja, hogy Németországnak éppen úgy szüksége, van a békére, mint más államnak. Mindnyájunknak vannak belső gazdasági, pénzügyi, munkanélküliségi és egyéb problémáink és mindnyájan rokonszenvvel üdvözölnénk, ha a különféle országok államférfias népeik összes szükségleteinek kielégítésére fordítanának minden gondjukat. — Meg vagyok győződve arról, hogy nincsenek olyan kérdések a nemzetek között, lgyenek azok még olyan komolyak, amelyeket nem lehetne kerekasztal körüli megbeszélésekkel és vitával elintézni. l)e hiába kezdenénk megbeszéléseket az ellentétek általános elintézéséről, a törekvések kiegyenlítéséről és a sérelmek kiküszöböléséről, ha a légkör nem kedvező. Ez alatt azt értem, hogy azoknak, akik a tárgyalóasztalhoz ülnek, meg kell győződve tenniük, hogy mindazok, akik az asztal körül ülnek, békét és megelégedettséget kívánnak és nem rejtegetnek sötét szándékokat. Az európai bizonytalanságnak és aggodalomnak e hosszú korszaka után nem lehet a bizalmat könnyen, vagy gyorsan helyreállítani. Nemcsak békevágyra valló szavakat kivárniuk, hanem mielőtt végső elintézéshez láthatnánk, határozott tantilelét kell kapnunk — mondjuk például annak, hogy készek a hatalmak, ha nem éppen leszerelési, de mindenesetre fegyverkezéskorlátozási egyezményeket létesíteni. Ha eljön ez az idő és a mienkben hasonló szellemet találunk máshol, akkor Anglia biztos tudomásom szerint megértést fogmutatni és készek leszünk a magunk részéről is Európa általános megbéküléséhez hozzájárulni. Biztosítás a háború veszélye ellen Simon kincstári kancellár az alsóház ülésén behatóan ismertette a kormány szándékait a háború veszélye elleni biztosítás rendszerének megszervezéséről. Ami a részleteket illeti, most tanulmányozzák a légitámadások vagy más hadműveletek folytán bekövetkezett halálesetekért vagysebesülésekért való kártérítések rendszerei Ilyen kártérítésben részesülnének a kereskedelmi tengerészeti halmazodas és a polgári lakosság. ÚJSÁG SZERDA, 1939 FEBRUÁR X HITLER BESZÉDÉNEK VISSZHANGJA „NÉMETORSZÁG ÉS OLASZORSZÁG KÖZÖS SORSBAN OSZTOZKODIK" — ÍRTÁK AZ OLASZ LAPOK. LONDON MEGNYUGVÁSSAL FOGADTA HITLER BÉKEBIZTOSÍTÓ KIJELENTÉSEIT. FRANCIAORSZÁGBAN A NÉMET-OLASZ FEGYVERES EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RÉSZ KELTETT NAGY HATÁST A német vezér és kancellár üdvözlése Berlin, január 31. (Német Távirati Iroda) Hitler birodalmi vezér és kancellár a nemzeti felemelkedés évfordulója alkalmából Franco tábornoktól, Horthy Miklós kormányzótól és Imrédy Béla miniszterelnöktől üdvözlő táviratot kapott. A Dacé a nemzeti szocialista évforduló alkalmából táviratot küldött Hitler Adolf vezér és birodalmi kancellárnak. A távirat a többi között így szól: Benső szükségét érzem, hogy önnek legszívélyesebb és bajtársias szerencsekívona- taimat fejezzem ki. Ezek abból az őszinte és mély barátságból erednek, amelyek a két népet a tengely révén szilárd kötelékben egyesítik a jelenben és a jövőre. Hitler kancellár választávirata a többi között így szól: Szerencsekivonatait mint a népeinket átható együvétartozás és barátság érzelmeinek új jelét különös örömmel és megelégedéssel fogadtam. MIT ÍRNAK A BERLINI LAPOK? A Völkischer Beobachter a következőket Írja: Hitler beszéde a versaillesi békeparancs gyakorlati felszámolása után olyan klasszikus magyarázata az államférfiús tudatlanság őrült tákolmányának, amelyet ilyen éles és kristálytiszta megvilágításban eddig még senki nem hallott. A vezér beszéde után ismét látjuk, hogy a „német csoda" valósággá vált. A Berliner Lokalanzeiger megállapítja, hogy ez a beszéd megint szétkergette a hazugság méregfelhőit. A világ tudja most, hogy nem akarunk mést, mint igazságot magunknak és másoknak, nyugalmat és biztonságot munkánknak anélkül, hogy elvenni akarnánk valamit máséból és részünket akarjuk a világ és az élet javaiból. Ugyanezt megadjuk mindenkinek. Aki pedig ezt tőlünk továbbra is megtagadja, az ezt saját magán fogja érezni. A Hamburger Bremdenblatt szerint a hoszszantartó békébe vetett elit jelszava, amelyet Hitler mindazok csalódására hangsúlyozott, akik megszokott elhamarkodottságukkal a hétfői beszédet 1938 szeptemberénél is veszélyesebb válság kiindulópontjává akarták megtenni, általános visszhangot keltett.. Más lapokhoz hasonlóan a Hamburger Éremdelíbiait is tévedésnek mondja, ha azzal akarják lekenyerezni a német gyarmatköveteléseket, hogy az új nyersanyagelosztás módszerei tárgyában régebben tett javaslatokra utalnak. LELKES FOGADTATÁS OLASZORSZÁGBAN Róma, január 31. ,,Németország háború esetén Olaszország oldalán állanak címmel közli legtöbb olasz lap Miller kancellár hétfői beszédét, amelyről a legnagyobb megelégedés hangján nyilatkoznak. Különösen kiemelik a beszédnek azokat a részeit, amelyek a Dacéval, Olaszországgal és a róma– berlini tengellyel foglalkoznak. A Popologli Roma vezércikke szerint Hitler beszéde olyan tisztitó hatású volt, mint a villám és a legnagyobb világosságot kell hogy gyújtson a legelhomályosultabb agyakban is s meg kell hogy szüntesse a legvadabb tévedéseket a tengely gyengeségéről. A tengely Hitler hétfői beszédéből a gránittömb szilárdságával emelkedik ki. A nemzeti szocialista Németország és a fascista Olaszország közös sorsban, közös csapásban és közös győzelmekben osztozik. Németország és Olaszország egyrészről nem hajlandó kitenni magát régi veszélyeknek, de másrészt nem akarja, hogyörökké ki legyen szolgáltatva a javakban bővelkedő államoknak. Az első célt a bolsevizmus elleni további küzdelemmel éri el, a második célt pedig úgy, hogy a gyarmati kérdés megoldását követeli, mégpedig sürgősen. Ez nem jelenti azt, hogy Németország és Olaszország háborút akar. A két országnak szüksége van békére, mert csak békében tudja sikerrel megkoronázni eddigi erőfeszítéseit. A Messaggero nagy megértés hangján foglalkozik a német nép létküzdelmével, majd Hitler beszédének külpolitikai részével foglalkozva emlékeztet arra, hogy Triesztben a Dacé félreismerhetetlenül kijelentette, hogyha viszályra kerül a sor, Olaszország már tudja, hogy kinek az oldalára áll. Most négy hónap után a vezér ugyanilyen álláspoitra helyezkedik. A gyarmati jóvátételt most már nem lehet soká halogatni, — írja a Messaggero. Mussolini lapja, a l’opolo átálló. ..erélyes intelemnek" nevezi a kancellár szavait és rá- ' mutat arra, hogy Hitler Adolf kijelentése szerint Németország feltétlenül a baráti Olaszország mellé áll. A Corriere della Sera a következőkben foglalja össze a Hitler-beszéd lényegét: A német nép vezére újból leszögezte a bérniai-római tengely gránitszilárdságát. Németország minden harcban Olaszország oldalán lesz. A két nép elég erős ahhoz, hogy mindenkivel szemben biztosítsa a békét. A nemzeteknek a világ javaiban számarányuknak és értéküknek megfelelő arányban kell osztozniuk. A zsidóság és a bolsevizmus ellen könyörtelen harcot kell folytatni. Németország visszaköveteli régi gyarmatait. A nemzeti szocialista és a fascista rendszer egymással teljes szolidaritásban járnak el. GAYDA CIKKE Virginio Gayda a Giornale d'Italia-ban ,,A jogos követelések szolidaritása" című vezércikkében azt fejtegeti, hogy a nemzetközi jogok és gyarmat birtokokrendszerének alkalmazkodnia kell a népek számbeli nagyságához, és erejéhez. Hitler és Mussolini együttműködése nem támadó, hanem védelmi jellegű és nem jelent háborús koalíciót. Hitler jól tudja, hogy Olaszország nem keres indokolatlan kalandokat és nem akar erőszakot elkövetni mások jogaival szemben, csak saját létjogainak tiszteletben tartását követeli. Németország támogatja ezeket a jogokat, mint ahogyan Olaszország is támogatja Németország törekvéseit. KEDVEZŐ ÉS MEGNYUGTATÓ HATÁST TETT A BESZÉD LONDONBAN London, január. 31... Hitler beszédének első hatása Ebbddnban kedvező és megnyugtató volt. Politikai körök és a City megnyugvással fogadták a német vezér bakebiztosító kijelentéseit, noha némi bizonytalanság elemeit találják abban, hogy Hitler voltaképpen fehér lapot adott Mussolininak, amelyet a Duce nyilván legközelebbi beszédében tölt ki és a helyzet így csak az olasz követelések végleges körvonalazása után alakul ki határozottan. Megállapították Londonban, hogy Németország lezárta közép- és délkeleteurópaisérelmeinek és törekvéseinek fejezetét és hogy a gyarmati kérdés határozott felvetése elsősorban az angol ,birodalmat teszi az időszerű német követelések intézményezettjévé. Ennél a pontnál remélni akarja London, hogy Hitler továbbra is a tanácskozás és tárgyalás útjához ragaszkodik. Továbbra is fennáll az a minimális londoni formula, amely szerint Anglia kész gyarmati kérdésről tárgyalni, de csak általános elintézés keretében, amibe a fegyverkezés korlátozása is beleértendő. Mint a Times keddi vezércikke írja, „a gyarmati kérdés megközelítéséhez vezető út el van zárva, ha a megoldás nem tartalmazna egyszersmind biztos hozzájárulást az általános béke ügyéhez". A City, valamint Amerika főként arra következtet Hitler beszédéből, hogy az állítólag már a közeli hetekben fenyegető európai válságról elterjedt híresztelések teljesen alaptalanok voltak. Ennek következtében az árfolyamok tőzsdezárlat után mind Londonban, mind Newyorkban és San Franciscóban is a magánforgalomban jelentékenyen megszilárdultak és a kontremin szinte pánikszerű fedezési vásárlásokba kezdett. Feltűnő volt egyrészt a magyar népszövetségi kölcsön, másrészt a hollandi forint szilárdulása. A TEMPS SZERINT NINCS VÁLTOZÁS A Temps vezető helyen foglalkozik Hitler beszédével. Azt várjuk — írja a lap —, hogy a kancellár végérvényesen állást foglal a béke és a háború kérdésében: nos, Hitler beszéde nem tartalmaz ilyen állásfoglalást és a valóságban semminemű irányban sem módosította lényegesen a nemzetközi helyzetet. Továbbra is éber óvatossággal kell tehát felkészülnünk minden eshetőségre, viszont azonban a müncheni értekezleten kifejezésre jutott tanácskozási politika számára az útt továbbra is nyitva áll. Európa jelenlegi zavaros helyzetében észszerűen nem is igen kívánhatunk ennél többet és a fokozatos megenyhülés szempontjából-már ez is viszonylagosankedvező, eredménynek tekinthető. A Temps is utal a kancellár beszédének mérsékelt hangjára. A BESZÉD HATÁSA AMERIKÁBAN Newyork, január 31. A Newyork Hérald Tribüne foglalkozva Hitler beszédével, hangsúlyozza annak mértékletességét. Valamennyi lap vastagbetűs címmel közli, hogy Németország háború esetén Olaszország oldalára áll. A Newyork Times kiemeli az olasz-német összetartást. A Daily News szerint Hitler és Mussolini teljes összhangban dolgozik. MEGKÖNNYEBBÜLÉSSEL FOGADTÁK A BESZÉDET FRANCIAORSZÁGBAN Paris, január 31. A francia közvélemény érezhető megkönnyebbüléssel állapítja meg, hogy Hitler beszéde nem tette súlyosabbá a nemzetközi helyzetet és nem növelte a légkör feszültségét. Politikai és diplomáciai körökben a beszéd inkább kedvező benyomást keltett. Vitaléban hangoztatják Parisban, hogy Hitler kijelenttéseit a szokottnál mérsékeltebb szellem hatotta át, .Jó benyomást keltett Parisban Hitlernek az a kijelentése, hogy ,hosszú békekorszak eljövetelében bízik". A beszéd "gdontosabb mondaténak Pária :lem azt tartják, amely a németolasz fegyveres együttműködésre vonatkozik. A lapok különféle értelmezést adnak ennek a mondatnak. Mindent összevéve a közvélemény többsége úgy véli, hogy Hitler beszéde nem vágta el a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. Hitler beszéde nem tette súlyosabbá a nemzetközi helyzetet — írja vezető helyen a Petit Parisien. — A vezér és kancellár beszéde a szokottnál mérsékeltebb volt, Franciaország helyzete Hitler beszéde után is ugyanaz, ami Hitler beszéde előtt volt: jogunk tudatában és fegyveres erőinkre támaszkodva, nem fogjuk megengedni, hogy bárki is megsértse birodalmunk területét, egyben azonban továbbra is készen állunk arra, hogy minden jószándékú néppel együttműködésre lépjünk. A Matin szintén kiemeli, hogy Hitler Európában hosszú békekorszak eljövetelére készül. Az Oeuvre megállapítja, hogy Hitler beszédét nem hatotta át háborús szellem. Ez a beszéd egyike volt Hitler legmérsékeltebb hangú beszédeinek. A radikálszocialista Eve Nouvelle azt írja, hogy a beszéd nem jelentheti német-francia ellentétből fakadó viszály kezdetét és hamis feltételezés lenne, hogy a jövőre nézve ilyen ellentétek keletkezésére számítsanak. A francia nehézipar lapja, a Journée Industrielle mege.Jegyzi, hogy azok számára, akik Hitler Adolfot hétfőn első ízben hallgatták, érthetetlen az az aggodalom, amely ennek a beszédnek elhangzását az egész világon megelőzte. A szocialista Populaire szerint Németország tisztázatlanul hagyta azt a kérdést, hogy a német birodalom milyen mértékben hajlandó támogatni Olaszországot. Hitler Adolf a földközitengeri kérdést egyetlen szóval sem említette. A kommunista Humanité cies támadásokat intéz Németország ellen. LENGYELORSZÁGBAN ÚGY LÁTJÁK, HOGY KITISZTULT A LÉGKÖR Varsó, január 31. Hitler vezér és birodalmi kancellár beszédével részletesen foglalkoznak a lengyel lapok és megállapítják, hogy a beszédben hangoztatott gyarmati követelések a mostani nemzetközi politika előterében állanak. A lapok vezető helyen emlékeznek meg a német-lengyel viszony alakulásáról elhangzott barátságos kijelentésekről. Az Express Poronny megállapítja, hogy a beszéd után teljesen kitisztult a légkör Kelet-Európában. A Karel Warszawski rámutat arra, hogy a gyarmati követeléseket a Német Birodalom gazdasági szükségletei teszik indokolttá és a követelések teljesítése más államoknak is előnyére válnék. MEGELÉGEDÉS BELGRÁDBAN Belgrád, január 31. Hitler beszéde mértékadó belgrádi körökre a legnagyobb hatást tette. Büszkeséggel és megelégedéssel emelik ki azokat az elismerő szavakat, amelyeket Hitler Jugoszláviáról tett és különösen jólesik Belgrádiam, hogy Hitler Jugoszláviáról mint baráti hatalomról emlékezett meg. Mértékadó jugoszláv körökben megállapítják, hogy a beszéd az Olaszországgal való sorközösség tanuságéletű volt és minden kétséget kizáróan bebizonyította Miller becsületes békeszeretetét. JAPÁN KÖRÖKRE MÉLY BENYOMÁST TETT A BESZÉD Tokió, január 31. Az egész japán sajtó feltűncst keltő formában közli Hitler vezér és birodalmi kancelllár beszédét, amely jamin körökre mély benyomást tett. A lapok mindenekelőtt kiemelik a kommunistaellenes egyezmény megerősüléséről elhangzott kijelentéseket és Németországnak azt a készségét. tárvív támogatja Olaszországot és Japánt.