Ujság, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-06 / 77. szám
141 SZÍNHÁZ Pletykálkodás Ma, április 6-án, amikor e sorokat írom, pontosan tíz esztendeje, hogy Az ember tragédiája elindult külföldi diadal útjára. E kora tavaszi estén közvetítette először Maadách remekművét a bécsi rádió, mely bővelkedett érdekes előzményekben. Mohácsi Jenő kollégánk 1927 végén elkészült az új Madách-fordítás színpadi formájával, amely tökéletes művészettel adta vissza az örökéletű mű eredetijének minden szépségét, sajátosságát. Próbálkozott a fordításával több német színháznál is, valamennyi színre is akarta hozni, de a szép terv valahol mindig megfeneklett. így került Mohácsi magyar fordítása a Hubay-palotába, melynek egyik zenedélutánján, ez 1930 februárban volt. Pécsi Blanka, aki akkoriban a Theater in der Josephstadt, Reinhardt egyik színházának tagja volt, meghívót kapott Hubay Jenőtől, hogy kérjen egy napra szabadságot színházától, jöjjön Pestre és adja elő a Kepler-jelenetet. A művésznő eleget tett Hubayék megtisztelő óhajának és szavalatával a nagyigényű előkelő meghívottak előtt döntő sikert aratott. Ezt a zenedélutánt a magyar rádió közvetítette és egy magyar származású bécsi újságíró, Bolgár Imre végighallgatta. Annyira el volt ragadtatva a fordítástól, a művészi szavalattól, hogy rögtön levelet írt Mohácsinak és megkérte, küldje el a tragédiának fordítását neki, hogy azzal dr. Hans Nachtern-nél, a RAVAG akkori irodalmi vezetőjénél és főrendezőjénél próbálkozhassék. Néhány nap múlva Mohácsi expressz levelet kapott a bécsi rádiótól, melyben Nüchtern dr. értesíti, hogy a darabot, a fordítást, melynél felemelőbbet régen olvasott, ő maga formálta meg a rádió számára és a legnagyobb lelkesedéssel fogja előadni, ami ma tíz éve, 1930 április 6-án meg is történt. Nüchtern, az előadás mestere Az ember tragédiájához Rudolf Wallnerrel, a RAVAG karmesterével, kísérőzenét íratott, egy hétig próbáltak, közben éjjel is. Ádámot Raoul Aslan, a Burgszínház hírneves művésze, Lucifert Franz Herterich, a Burgszínház akkori igazgatója, Évát Leopoldine Konstantin, a nálunk is jól ismert művésznő játszotta. Hatvan közreműködője volt az előadásnak, mely a bécsi rádiónak több mint tízezer schillingjébe került. A sajtó a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a nagyszabású előadásról, melyet csakhamar követett a prágai. A cseh rádióban dr. Milos Kares kétszer adatta elő Ma dách remekművét, Jaroslav Vrchlicky hires fordításában. Hans Nüchtern emlékezetes bécsi rendezését megismételte a következő esztendőben a müncheni rádióban. Az előadást, melyet Mohácsi Jenő értékes tanulmánya vezetett be, az egész kritika mint elsőrendű irodalmi szenzációt kezelte; kiemelték a mű grandiozitását és azt a világirodalom legjelentősebb alakításai közé sorozták. Ezután következett csak Az ember tragédiája külföldi diadalútjának két hatalmas állomása, 1934 január 23-án a burgszínházi bemutató, Hermann Röbbeling rendezésé ben és a hamburgi Staatliches Schausspiel haus bemutatója Németh Antal nagyszabású rendezésében 1937 április 15-én, a nagyközönség, ellentétben a hivatalos körökkel, nem tanúsít különösebb érdeklődést a Strauss-bemutató iránt. Az biztosítva volt, hogy a földszint, a páholyok, két emelet, káprázni fog a meghívottaktól, viszont az olcsóbb helyek mind ott maradtak a pénztárban! Az Opera vezetősége hosszan gondolkozott, miképpen lehetne ezen a szépséghibán segíteni és kikkel kellene a felsőbb régiókat benépesíteni? Végre abban állapodtak meg, hogy a diákságot fogják mozgósítani. A Sorbonne-ra öles plakátokat aggattak, amelyek közölték az egyetemi hallgatókkal, hogy aki akar, eljöhet a Salome első előadására, a pénztár kellő igazolásra ingyen ad jegyet. Dehát még így is észrevehető folytonossági hiányok maradtak a nézőtéren és ez semmi jóval nem kecsegtetett a további előadásokat illetőleg. A Salome második előadására a Sorbonnera kiaggatott plakátok szövegét módosították. Most már nemcsak az egyetemi diák kaphatott a maga számára jegyet, de még egy másodikat annak, akit el akar vinni magával. Ez sem használt, így sem telt meg a színház! Ekkor közhírré tették a Sorbonneon, hogy minden diák már nem egy, hanem két vendéget hozhat magával ingyen a Salome harmadik előadására. Ennek a harmadik előadásnak ingyen közönsége közt jelen volt Ady Endre is. Amikor előadás után megkérdezték tőle, hogy tetszett neki az opera, hátra simította hosszú fekete haját magas homlokából és kritikáját e három szóban foglalta össze: — Alaposan megfájdult a fejem! A Salome érdekes reprize a magy. kir. Operaházban, eszembe juttatja a dalmű párizsi bemutatóját, mely néhány évvel a háború előtt, körülbelül 1911—12-ben lehetett. Inkább politikai, mint művészi jelentősége volt a Salome a párizsi nagy opérában, amelyen megjelent. Loubet köztársasági elnök, az egész kormány és csaknem minden számottevő tényezője a párizsi társadalomnak. Ragyogó estélyi öltözékekben a hölgyek, díszegyenruhában a hadsereg magasrangú tisztjei, a civilurak frakkban, rendjelekkel. Salomet a nagyszerű Geraldine Farrar énekelte (közbevetőleg legyen mondva, hogy a Hétfátyoltáncot helyette az Operaház első balerinája táncolta), Jobanant Feinhals, a világhíres müncheni baritonista, Herodest Burrián Károly, akinek a művészi alakításában utóbb (tehát nem az 1912. évi premieren) az Operaházban mi is gyönyörködhettünk. Háromszor egymásutánra volt kitűzve ez a rendkívüli szereposztású Salome, ami még külön jelentőséget kölcsönzött előadásának. Idáig rendben volt minden. A baj ott kezdődött, hogy az előadás napjára kiderült, hogy ÚJSÁG VASÁRNAP, 1940 ÁPRILIS 7 Amint jöttem szerda este végig az Andrássy úton, éppen akkor értem az Operaház elé, amikor befejeződött a Salome előadása. Toscanini óta nem tapasztaltam ilyen színházi autófelvonulást, nem láttam annyi elegánsan kiöltözött népet, amint hömpölygött kifelé az Operaházból. A 12-es autóbuszok is szorongásig megteltek néhány perc alatt, a földalatti vasút is, mind a két irányban. És ahogy ott álltam és néztem ezt a színes tumultust, emlékezetembe jutott Pásztor Árpád barátom, a Salome fordítója, akihez évek óta nem volt szerencsém és ezen a visszaemlékezésen át egy kedves jelenet, mely szintén az Operával, egy a szerdaihoz hasonló díszelőadással, Pásztor Árpáddal, Molnár Ferenccel és Arató bácsival, az Operaház rég elhunyt, hatalmas hangú és termetű portásával kapcsolatos. Harmincévesnél is öregebb talán a história és abból az időből való, amikor Molnár és Pásztor ugyanabban a szerkesztőségben dolgoztak és elvárhatatlan jóbarátok voltak. Egy este elhatározták, hogy elmennek az Operaházba, szerkesztőségi tiszteletjegyekkel persze. Az egyik jegy a jobboldalra szólt, a másik a balra. Nem ülhetvén egymás mellett, eleve megbeszélték, hogy előadás után a foyerben találkoznak. Ez a találkozás annál is fontosabb volt, mert az a három korona, amely kettőjük egész közös vagyonát képezte és egyben vacsora- és kávéházi költségét jelentette, az óvatos Pásztor Árpád zsebében volt. Az előadás véget ért, Molnár kissé megkésetten kapta csak meg a ruhatárból felsőkabátját és rohant a foyerbe, úgy gondolva, hogy Pásztor már biztosan várja. Ámde legnagyobb rémületére nem látta sehol! Hol keresse, hogy találja meg, az Operából kitóduló tömeg között? Hirtelen ötlete támadt. Felhajtotta kabátja gallérját, egész az orráig húzta fehér sálját, azzal odament a kocsifeljáróhoz, ahová sűrű egymásutánban gördültek a magánhintók és gumikerekű fiákerek, odaállt közvetlenül Arató bácsi mellé és maga elé mormogta, de elég hangosan ahhoz, hogy a portás is meghallhassa: — Árpád ... A derék Arató bácsi, úgy gondolva, hogy e magános operalátogató kocsiját akarja hivatni vele, Árpádot, a kocsiját, tölcsért csinálva két tenyeréből a szája elé, mély, öblös hangján elkiáltotta magát: — Á...á...á... Árpááád! A következő percben az Operával szemben, a Ruscher-vendéglő bejáratától felhangzott Pásztor Árpád hasonlóan mély baritonja: — Itt vagyok! Eként megtalálva a már-már elveszettnek ESŐKABÁT hitt jóbarátot, Molnár átsietett hozzá a túlsó oldalra és a zenei élvezettől éhesen ,mint a farkasok, mentek a Rascher-pincébe vacsorázni. Sorry * Sólyom Janka új műsora felülmúlja az eddigieket. Harminc szebbnél-szebb sanszont énekel a Bristol Hallban. Vasárnap és csütörtökön délután is fellép. ballonkabát Brück ragján Bálvány utca 2 — A színház nemzetvédelmi szolgálata Németh Antal dr. előadása — A nő a háborúban című előadássorozatban, amelyet a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége rendez, pénteken este Németh Antal dr., dr. Avcdikné Fedvinci Takács Alice, Bingerth János dr., a Hunnia Filmgyár igazgatója és Harsányi Gréte tartottak érdekes előadásokat. Fáji Fáy Istvánné, államtitkár felesége mondotta a bevezetőt, majd dr. Avedikné „A zene szerepe a nő nemzetvédelmi szolgálatában“ címmel adott elő. Bingerth János dr. a filmpropagandáról beszélt és kiemelte, hogy a film milyen fontos szolgálatot tehet a nemzetnevelés és nemzetvédelem terén. Harsányi Gréte „A nő szerepe a háborús sajtóban“ címmel tartott figyelmet érdemlő előadást, majd nagy érdeklődés közben Németh Antal dr., a Nemzeti Színház igazgatója „A színház nemzetvédelmi szolgálata“ címmel adta elő értekezését. Németh Antal dr. bevezetőjében kifejtette, hogy a színház a kezdet kezdetén a vallás mellett az ember legfontosabb és legjelentékenyebb megnyilatkozása volt. Százötven évvel ezelőtt lelkes és kitartó nemzeti mozgalom eredményeképpen alakult meg 1790 őszén az első magyar hivatásos színtársulat, mely a magyar nemzet legtöbbet veszélyeztetett és féltve őrzött kincsét, nemzeti nyelvünket igyekezett ápolni, terjeszteni az akkor még nehéz körülmények között Ha igaz az a mondás — úgymond —, hogy nyelvében él a nemzet, akkor a magyar filterátorok mellett a magyar színészet tette talán a legtöbbet nemzetünk fenmaradása érdekében. — A magyar színészet története az utolsó évtizedek néhány mozzanatától eltekintve, a magyar nemzetvédelmi munka történetének egyik leggazdagabb fejezete. Másfél évszázados nagy múltja után a jövőben sem lehet más a hivatása, mint eddig volt: folytatni nemzetvédelmi munkáját. Az előadásokért Fájl Fáy Istvánná, mondott köszönetet a nagyszámú hallgatóság nevében. Bírói ítélet az „iglói diákok** ügyében Tavaly nyáron a Royal Színházban sorozatos előadásokkal játszották az Iglói diákok című zenés színpadi művet. Még folytak az előadások, amikor az egyik színpadi kiadó cég pert indított a Royal Színház igazgatója és vállalkozója ellen s azt a kérelmet is előterjesztette, hogy a bíróság tiltsa el az alpereseket attól, hogy az iglói diákok című darabot a Royal Színházban nyilvánosan előadják. A színház vezetői ugyanis augusztus 12-től 27-ig nem fizették a szerzői jogdíjat, noha naponta játszották a szóbanforgó darabot. Cserényi Tergovits Károly dr. törvényszéki bíró szombaton hozott ítéletet, amelyben eltiltotta az alpereseket, hogy az iglói diákok című darabot a Royal Színházban előadják. A százéves Nemzeti Zenede jubileuma A Nemzeti Zenede, a legrégibb magyar zenei intézmény centennáriuma alkalmából a Nemzeti Zenede Egyesület és a Nemzeti Zenede Barátai Egyesülete sajtó-teát adott és azon Papp Viktor alelnök ismertette a hervadhatatlan érdemű zeneiskola történetét és a nagyszabású ünnepeket, amelyek méltóak lesznek ahhoz a jelentőséghez, amit a Nemzeti Zenede a magyar zenei kultúra terén egy évszázadon át betöltött. Árilis 14-én délelőtt Te Deum lesz a belvárosi plébániatemplomban, majd díszközgyűlés az új városházán Április 15-én este díszhangverseny a Vigadóban és ünnepi vacsora a Fészek Művészek Klubjában. Apró hitek Teljes csendben ünnepelték Párisban Zola születésének századik évfordulóját. Különösebb ünnepség nem volt, csupán a nagy író sírját koszorúzták meg a Patheonban. Több „téli“ színház igazgatósága azzal a tervvel foglalkozik, hogy nyáron át is előadást rendez. Idén ugyanis a színészek tizenkét hónapra kapnak fizetést, akár foglalkoztatják őket a színházaik, akár nyári szünetet tartanak. Hétfőtől szerdáig nem lesz előadás a Fővárosi Operettszínházban. A hónap végén megkezdi vendégjátékát a Pesti Színházban a Pódium Kabaré. * Új műsor a Komédiában. „Nagy hévvel a szabadba“ címen mutatta be új műsorát a Komédia Orfeum A szokásos összeállítású műsor bohózatait, tréfáit és magánszámait Kellér Dezső, Nádassy László, Halász Rudolf és Erdöss László írták. A szereplők közül különösen Turi Bertának és Radó Sándornak volt sikere, mellettük kitűntek még Barna Anci, Kemény Olly, Békeffy Róbert és Heltai Andor. Néhány jó artistaszám egészíti ki az új műsort. Kiszely Ilona meggyógyult Kiszely Ilona, a Belvárosi Színház kitűnő fiatal tagja, aki egy hónappal ezelőtt tüdő- és mellhártyagyulladásban megbetegedett, elhagyhatta a betegszobát. Jelenleg a Svábhegyen üdül, s orvosai szerint még két-háromheti levegőváltozásra van szüksége. Kényszerű pihenőjében egyetlen színészi öröme az volt, hogy a napokban 15 budapesti mozibban játszották, filmjeik Az egyikben elegáns dizőzt (Jöjjön elsején), a másikban parasztlányt (Földindulás), a harmadikban haldokló gyermekágyas aszszonyt (Semmelweis) alakít nagy sikerrel. Zenevilág Az Operaház műsortervezetén április 17-én Márta, 18-án Krisztus, 19-én Aida, 29-án Salome és Poloveci táncok, 21-én délután Parasztbecsület, este Bohémélet, 23-án Istenek alkonya van kitűzve. Jemnitz Sándor csellóra írt szonátája most jelent meg nyomtatásban. A füzet még a harmadik hegedűszonáta Sicilianáját is tartalmazza kisgordon-átiratban. Lichtenberg Emil vezetésével a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület Mendelssohn gyönyörű oratóriumát, Paulus-t, tanulja. A Székesfővárosi Énekkar firenzei hangversenye a Maggio Musicalen április 29-én lesz. Kodály Psalmus Hungaricus-ának tenorszólóját Rosier Endre énekli. Nagy Sándor kabátok, egyéb cvikcnól EskUut 2 bolerók és nerzek öAlíWöSSva T. : 384-1 099 nagy választékban és olcsó árban Hangversenyek A „KONCERT“ RENDEZÉSEI: Villon-Géraldy-est ma 349-kor a Zeneakadémiában. Sauer zenekari est csütörtökön. Vigadó 8. Mesterbérlet. Hangverseny Zenekart vez.: Baranovic, Liszt, Schumann-versenyek, Smetana, Moldva, stb. Szentsír Dezső chanson-szerzői estje 14-én. 7. 349. Közr.: Ikom, Barabás Sári, Bródy, Balázs, Bérczi Géza, Dán Klári, Dénes,Pethes, Fekete Pál, Greguss, Garay Jonny, Lendvay, Lengyel Gizi, Marton István, Mezey Mária, Nagykovácsi, Neményi Lili, Polgár Tibor, Rácz Vali, Rátkai, Rajcsányi Adrienne, Senyéi, Somogyi Nusi, Szombathelyi, Tóth Böske, Taporczai, Burger-Molnár kétzongorás. Csajkovszkij-est Weisbach - Nagaroll 18-án. Vigadó 8. Hangv. Zenekar. Mesterbérlet, FISCHER ANNIE zenekarral 20-án. Z. 39. Mozart-est. C-dur, d-moll, Esz-dur. Vez.: Ferencsik. Nádasy baberstudió táncbemutatója 21-én d. e. 11-kor. Fővárosi Operettszínház. RÓZSA VERA dalestle 25-én Kamarazenekar kísérettel. Z. 349. Erich Böhlke vezényli a Hangv. Zenekart 26-án, Linz Martin közr. Lengyel Gabriella hegedűestje 27-én. Vigadó 349. ♦ RÓZSAVÖLGYI HANGVERSENYEI: WaldoEnergiariet! kedden, 9-én. Z. 8. Beethoven a-moll, Kodály N., Afozart-quintett. Arató István zenekari est 10-én. Közr.: Ch. Szilágyi Erzsébet, Deutsch Jenő Z. 8. Rajna Alice vidám estje 17-én. Z. 8. Bevezeti: Békeffi. Közt.: Kiss Manyi, Kondor Ibolya, Kökény, Lengyel Gizi, Medgyaszay, Németh Romola, Rácz Vali, Forró Márta, Simor Erzsi, Tolnay Klári, Balassa, Baló, Dénes, Feleky, Gárdonyi, Greguss, Hegyi, Köváry, Lambár, Pethes, Somlay, Somló. III. MÚZEUMI MATINÉ ÁPR. 21. Márkus Dezső 50 éves jubileumi estje 22-én. Közr.: Basilides, Báthy Bodó, Budanovits, Kőszegi, Németh Mária, Némethy Ella, Orosz Julia, Sándor Erzsi, Csóka, Kálmán Oszkár, Laurisin, Lidasy, Palló, Pataky Kálmán, Székely, Závodszky, Hangy. Zenekar. Beethoven-ciklus IV. est 24-én. Kreutzer, G dur szonáták. Weisz Margit, Országh, An die ferne Geliebte dalciklus Basilides közr. Kreszné Sztojanovits Lily Schuberl-estje május 7. Z. 8. CANTATE RENDEZÉSE: Kozáky szerzői est 14. Z. 5. Hárfa, orgona, cselló, klarinét, ének együttes 15. Z. 8. (Fasz hegedű (Balestriem) 5000-ért és más régi mesterhegedűk eladók. Érd'* Mód ők írjanak ..Komoly 28/38“ jelige ad t a főkiadóba, 18$