Ujság, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)
1940-06-13 / 132. szám
CSÜTÖRTÖK, 1940 JÚNIUS 13 ÚJSÁG Szende Péter Pál Ausztráliában öngyilkos lett Rengeteg próbálkozás, kaland és kudarc után menekült a halálba a szomorú hír, hogy Szemle Péter Pál dr., a Magyar Általános Ingatlanbank egykori ügyésze és vezérigazgatója ott öngyilkosságot követett el és meghalt. A gyászhír széles rétegekben megrendítő hatást kelt, mert olyan férfiú tragikus elmúlásáról ad számot, aki egész fiatalon irigyelt karriert futott meg. Tizenöt év óta, az akkor még fiatal ügyvédben egyre nagyobb hatalomra szert tevő bankvezért láttak megnőni, aki nemcsak közgazdasági, hanem igen széles és elismert jogi tudásával igyekezett korán elért magas pozícióját még nagyobbra növelni. A most öngyilkos Szende Péter Pál még csak negyvenhároméves. Egészen fiatal korában jogtudományi munkásságával vonta magára kartársai figyelmét. Egyetemi évei alatt kitűnt, hogy különleges képességű, magasra törő ember. Karrierje érdekében mindig ügyet vetett arra, hogy társadalmi kapcsolatait is a maga előbbrejutása szeerint válassza meg. Tanulmányai közben katonának vonult be, résztvett a világháborúban, majd még annak befejezése előtt hazakerült és a politikai élet iránt mutatott érdeklődést. 1918-ban a Vázsonyi Vilmos által elkészített választói törvényről könyvet írt. A politikai életben még kezdő sikereket sem tudott elérni, visszakanyarodott a közgazdaság felé és pénzügytani tanulmányokat helyezett el szaklapokban, majd ilyen munkákat önálló kötetekben is megjelentetett. Harmincéves bankjogtanácsos i kommün után, 1925-ben tette le az ügyvédi vizsgát és nem sokkal később megnősült. Halom Dezsőnek, a Magyar Általános Ingatlanbank akkori elnök-igazgatójának a lányát vette el. Hatalmas vagyonhoz és szinte fantasztikus jövedelemhez jutott házassága révén, mert 1927-ben, harminc éves korában kinevezték apósa bankja jogtanácsosának, majd annak vezérigazgatója lett. Nagy rátörő terveket készített elő, hogy a magyar hiteléletben még magasabb szerepet biztosíthasson magának. Amíg az Ingatlanbank Halom Dezső vezérlete alatt egyre több építkezést bonyolított le és budapesti bérházak százait szerezte meg és kezelte, Szende Péter Pál leállította az építkezéseket és bankját házak kezelésén kívül inkább hitelügyletek lebonyolítására használta fel. Ezekben az időkben bőségesen rendelkezésre állott a külföldi tőke, font és dollár. Az Ingatlanbank számára, Szende Péter Pál elképzelése szerint, jobb üzletet jelentett, ha a külföldi kölcsönökből építtetőknek hitelt nyújt, mintha maga a bank építtetne. Később azután, a dollár- és font kölcsön felvevői megérezték a fiatal bankvezér kemény kezét, mert az addig aranyvalutáknak vélt pénznemek leértékelése után, Szende Péter Pál nem.? volt hajlandó engedményeket tenni. A perek tömege keletkezett önkényes magyarázatai nyomán. Színházi krach, házbeomlás Különösen lessé Szentle zönség előtt, gyár, Blaha Színház felett színházi vállalat az az által vált ismert- Péter Pál a nagyköhogy a Király-, Ma- Lujza- és Belvárosi rendelkező Unió összeomlása után megszerezte a Ingatlanbank csődtömeget és a színházépületeket, amig azok új gazdára nem találtak, a bank adta bérbe. Végül csak a Király színház maradt a bank birtokában és ezt Szende Péter Pál olyan szigorú feltételek mellett adta ki a jelentkező bérlőknek, hogy egyik a másik után ment tönkre. Fokozta a szerencsétlen bérlők helyzetét, hogy az Ingatlanbank a Bankvezérség után ipari pályán Mindezek a kellemetlen üzleti ügyek nem befolyásolták a hatalma tetőfokára elérkezett igazgatót, bár tekintélyét a szerencsétlen ügy kikezdte. Karrierjét az törte kerékbe, amikor a felelős pénzügyi szakemberek egyre nyomatékosabban a bankok koncentrációját kezdték sürgetni. Előrelátható volt már akkor, hogy a Magyar Általános Ingatlanbank nem maradhat meg érinthetetlenül családi tulajdonnak. Az Ingatlanbankot eredetileg alapító és sokáig fenntartó intézet a Magyar Általános Takarékpénztárnak a Hitelbankba való beolvasztása után, Szende Péter Pál pozíciója is megrendült. Ugyanekkor jelentették be az első zsidótörvény megalkotását. Szende Péter Pál úgy érezte, hogy sohá nem maradhat meg a helyén. Még mielőtt bárki kényszerítette volna reá, megvált igazgatói állásától. Ez az önkéntes lépés azonban nagy hatással volt rá. Biztonságát és dacos felfelé törését nem tudta megőrizni. Úgy határozott, hogy ipari pályára lép. Szakemberek társaságában megalapította a Magyar Kartoló Szalaggyár Részvénytársaságot. Olyan komolyan vette ezt a dolgát, hogy külföldön heteken át munkásként dolgozott hasonló gyárakban, hogy új mesterségét megtanulja. A gyár már kezdettől fogva jól prosperált, de az egykori bankvezér becsvágyát nem elégítette ki. Csalódások a külföldön Szende Péter Pál még azután is, hogy a bankot otthagyta és gyárába igen tekintélyes összeget invesztált, ritka nagy vagyonnak, ingatlanoknak, főúri módon megépített és berendezett svábhegyi kastélynak és sok egyéb értéktárgynak maradt ura, mégis úgy határozott, hogy feleségével és három gyermekével kivándorol az országból. El is utaztak Svájcba és hónapokon át ott éltek. Ott is különböző üzleti ügyekben kezdett tárgyalásokat, de ezekből nem lett semmi. Vagy egy félév előtt az a megrendítő hír érkezett Svájcból, hogy Szende Péter Pál felesége öngyilkos lett. A gyászhír megérkezése után a fiatalasszony édesanyja, özvegy Halom Dezsőné is öngyilkosságot kísérelt meg. Szendéné öngyilkosságának igazi okai Ausztráliából, Sidneyből érkezik Király Színház ingatlanára, az eredménytelen kísérletek után, újabb és újabb árverést tűzetett ki, úgyhogy a közönségben az a hit támadt, hogy a működő színházat fenyegeti árverés és ezért elkerülte. Magát a Király Színház épületét a mai napig sem tudták értékesíteni és most már negyedik éve áll helyén becsukva, elhanyagoltan, egyre rosszabb állapotban. A másik eset, amikor sokat beszéltek Szende Péter Pál igazgatóról, a Rákóczi-út 73. számú ház bedőlése volt. A szerencsétlenség miatt a háztulajdonos-bank vezetőit tették felelőssé. Szende Péter Pál dr. t is előállították a rendőrségre, de ott tisztázta saját szerepét és fiatal sógorát, Halom Istvánt vonták felelősségre, amiért nem fejtette ki a ház fenntartása körül a szükséges gondosságot. 4. fiatalságot és szépséget nyújtok Önnek/ Fiatalos külső nem az életkortól, hanem a bőr ápolásától függ. Csak a Nivea tarrirtt, halmaz Euceritet, amely azin bőrét egészségessé teszi és csak az egészséges bőr kölcsönöz fiatalos, üde külsőt. Próbálkozzon tehát ön is egyszer Nivea-val! még máig sem ismeretesen. Állítólag odakünn férje elhidegült tőle és egy külföldi hölgy barátságát kereste. Amikor özvegy Halomné felgyógyult, kiutazott Svájcba, hogy unokáit magához vegye, de odakünn tudta meg, hogy veje gyermekeivel továbbutazott Ausztráliába és Sidneyben telepedett meg. Az utolsó levél Odakünn Ausztráliában Szende Péter Pál már nem rendelkezett itthoni nagy vagyona felett és nagy nehézségek árán tudott csak maga és gyermekei felől gondoskodni. Nyilván ez vette el kedvét az élettől és érlelte meg benne az öngyilkossági gondolatot. Mielőtt végzetes tettét elkövette volna, egy Melbourneban élő ismerősének bejelentette szándékát. Megkérte vegye magához gyermekeit és gondoskodjék majd felőlük, hogy hazajöhessenek nagyanyjukhoz. Ennek az ismerősnek az értesítése révén vált ismeretessé Budapesten Szende Péter Pál tragikus vége. a legkellemesebb és a legkönnyebb viselet. Mindenütt kapható Szent-Györgyi Albert Nobel-díj érme a Nemzeti Múzeumban Egy helsinki vállalati igazgató megváltotta a finn segélyakcióra ajándékozott aranyérmet Megírta az Újság annak idején, hogy Szent-Györgyi Albert dr., a világhírű magyar tudós színarany Nobel-díj érmét felajánlotta a finnországi segélyakció céljára. Tekintettel arra, hogy ez az érem a magyar nemzet kivételes büszkesége, mindenképpen fájdalmas veszteséget jelentett volna annak az országból való kivitele és beolvasztása. Ezért a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárát is magában foglaló Országos Magyar Történeti Múzeum főigazgatója, Zichy István gróf haladéktalanul lépéseket tett abból a célból, hogy ezt az értékes darabot megfelelő ellenszolgáltatás fejében megválthassuk és igy az országnak megmenthessük. Onni Talas finn követ, a magyar nemzet és a magyar kultúra nagy barátja, a legnagyobb megértéssel karolta fel ezt a tervet és közbenjárására az eredeti terv odamódosult, hogy Hilbert Vilmos helsinki vállalati igazgató készséggel vállalkozott arra, hogy az értékes aranyérmet megfelelő pénzösszeg felajánlásával a segélyakciótól megváltja és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozza. A terv valóra vált: az ajándékozó Hilbert Vilmos Onni Talas finn követ kíséretében szerdán délelőtt megjelent Zichy István gróf főigazgatónál a Magyar Nemzeti Múzeumban és átadta neki Szent-Györgyi professzor Nobel-aranyérmét. A főigazgató meghatott szavakban mondott köszönetet a rendkívül értékes ajándékért mind a nagylelkű adományozónak, mind pedig az ajándékot közvetítő Onni Talas finn követnek, aki hazánkból való eltávozása előtt ily szép, nagylelkű gesztussal pecsételte meg magyar hazánk és annak kultúrája iránt érzett őszinte barátságát. Az ajándékozó óhajának megfelelően a Magyar Nemzeti Múzeum a kiváló becsű érdekes emléktárgyat az Éremtár állandó kiállítása keretében készített díszhelyen közszemlére teszi. Megszűnik a jegynélküli cukorfogyasztás a vendéglőkben és a kávéházakban Június 20-án úgynevezett „váltójegyek“ kerülnek forgalomba, amelyek a háztartási cukorjegyek ellenében trafikokban is kaphatók A hivatalos lap csütörtöki számában a cukoreloszlással kapcsolatban újabb fontos rendelet jelenik meg a kettős ellátások csökkentése érdekében. Budapesten és környékén — tehát ott, ahol a cukor heti fejadagja 24 dekagramm — megszűnik a vendéglőkben és kávéházakban a jegynélküli cukorfogyasztás és e célból a földmivelésügyi miniszter váltójegyeket rendszeresít. A váltójegyeket a jegyhivatalokban lehet az érvényes szelvények ellenében beváltani, de lehetőséget biztosít a földmivelésügyi miniszter arra is, hogy azok, akik ennek utánajárni nem kívánnak, laponként négy fillérért dohánytőzsdékben is beszerezhessél a váltójegyeket. Cukorral készült ételekért a vendéglőkben annyi váltójegijet kell beszolgáltatni, amennyi az étlapon fel van tüntetve, hacsak az étel jelentéktélen mennyiségű cukorral nem készült. (például saláta, stb.) A felszolgált meleg és hideg kávéházi ételekhez pedig annyi cukrot lehet igényelni, amennyi váltójegyszelvényt a fogyasztó a megrendeléskor lead. Ugyanilyen jegyeket kapnak Budapesten és környékén a szállodában megszálló vendégek is, hogy vendéglőkben és kávéházakban a cukorfogyasztásban korlátozva ne tegyenek. A cuki ászdákban csak a kávé, tea és egyéb édesített italok fogyasztásánál kell , váltójegyet leadni, édes sütemények és a fagylalt fogyasztásánál nem kell váltójegy szelvényt beszolgáltatni. A váltójegy megszünteti a ketlős ellátást a vendéglőben étkezőknél, de egyáltalában nem korlátozza a kettős cukorellátást vidéken, ahol a cukorfejadag kisebb, mint a fővárosban és környékén. A rendelet további része a hajósok cukorellátásáról intézkedik, akik a révkapitányságok székhelyén lévő községi elöljáróságoktól kaphatják meg cukorjegyüket és azt négy héten belül bármelyik partmenti községben beválthatják. Újból szabályozták a betegek és kórházi ápoltak cukorellátását. Végül részletes intézkedések történnek nemcsak az internátusok, gyermeküdülők, nevelőintézetek, valamint a katonai szolgálatra bevonult személyek cukorellátása ügyében, hanem az ipari üzemek cukorszükségletének biztosításáról is. A rendeletnek a váltójegyek érvénybeléptetésére vonatkozó rendelkezései június 20-án lépnek életbe és addig községi elöljáróságok (polgármesterek) — az érvényben lévő rendelkezé- s sek szerint — biztosítják az ipari üzemek cukorszükségletét. 5 Vita nélkül fogadta el a Ház a művészi kamarákról szóló javaslatot A képviselőház ülését tíz óra után nyitotta meg Törs Tibor elnök. Mester Miklós (MÉP) előadó ismertette a művészeti kamarák felállításáról szóló javaslatot, amelyet a Ház vita nélkül elfogadott. Rövid szünet következett, majd szünet után Krúdy Ferenc (MÉP) és Váczy György (MÉP) bizottsági jelentéseket mutattak be. A mentelmi bizottság indítványára a Ház Zsengellér József és Gál Csaba képviselőket a Ház ünnepélyes megkövetésére kötelezte. Elhatározta ezután a Ház, hogy legközelebbi ülését csütörtökön délben tizenkét órakor tartja. Teleki János gróf (MÉP) személyes megtámadtatás címén visszautasította Matolcsy Mátyás egy ellene intézett támadását. Matolcsy Mátyás (nyilaskeresztes front) félreértett szavai helyreigazítása címén beszélt. Interpellációk Régebbi interpellációkra adott írásbeli miniszteri válaszokat olvastak fel ezután, majd áttértek az interpellációkra. Keck Antal (nyilas)- a kormánynak a Habsburg-restaurációs törekvések-kel szemben elfoglalt álláspontjáról. Vajna Gábor (nyilas) „az ipari és honvédelmi szabotázsokról“, Budinszky László (nyilas) a BSzKRt-szabályok és bányász-munkabérek „antiszociális volta" miatt, Jaudl Lajos (nyilas) az ország területén tartózkodó idegen polgároknak nyújtott kedvezésekről, Maróthy Károly (nemzeti szoc.) a második zsidótörvény végrehajtása tárgyában interpellált. Lázár Imre (MÉP) és Vágó Pál nyilas) személyes kérdésben szólalt fel. Malasits Géza (szoc. dem.) a drágulás és az elmaradt bérek rendezése tárgyában, ifj. Tatár Imre (nyilas) a sertések kötelező védőoltása tárgyában, Matolcsy Mátyás „Esterházy Ferenc gróf tatai hitbizományi birtokán fennálló négymillió pengőnyi köztartozás be nem hajtása“, Csoór Lajos (népakarat párt) a köz- és magánalkalmazottak és a munkások drágasági pótléka, Jandl Lajos a franciaországi Abbeville-ben magyar állampolgárok kivégzése, Tóth János (nyilas) a „Kóka községbeli szeszfőzdében fennálló visszaélések“ Matolcsy Tamás (nyit. front) az OTI orvosok részére kiadott működési szabályzat visszavonása vagy módosítása, Kábák Lajos (szoc.dem.) az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatartása és a fűszerüzleti alkalmazottak munkabérrendezése, végül Palló Imre (nyilas front) a „borsodmegyei zsidók gazdasági túlhatalma“ és a szikszói árvízkárosultak ügyében interpellált. Az ülés negyed háromkor végződött. 23,3 fokos thermai forrásvíz. Három medence. Hullámfürdő. Csodakerék. Hatalmas puszttstrandok.