Ujság, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-16 / 135. szám

17 SZINHA Pletykálkodás Néhány hete írtunk arról a feltű­­nően szép, magas, barna, tehetsé­ges drámai művésznőről, aki an­nak ellenére, hogy igen nagy si­kere volt a Városi Színház .4. em­ber tragédiája előadásain (Hippiát játszotta) és több filmen is tanú­ságot tett igaz hivatottságáról, meg a szezon tetején vidékre kénysze­rült. Nem is színpadra, hanem egy vendéglő dobogójára dizőznel­, azonfelül magyar népdalokat éne­kelt kristálytiszta mezzoszoprán­ján. De a siker, mely az új vállal­kozásában is melléje szegődött nem tudta felvidítani. Egy bánatos levelét közöltük ebben a rovatban, melyben elpanaszolta, hogy teljesen jogosulatlanul és igazságtalanul mennyire félreértik néhol egy szí­nésznő efajta kényszerű próbálko­zását. Azóta, az igazat megvallva, már el is felejtettük a kitűnő drámai művésznőt, aki vidékre utazott di­­zőznek, míg most váratlanul ismét jelentkezett. Ezáltal személyesen és összehasonlíthatatlanul jobb ke­délyben, mint elutazásakor. Az történt ugyanis, hogy egy távoli rokonától hatvanezer pengő kész­pénzt és majdnem tehermentes százötven hold szántóföldet örö­költ. — csekélység! Most már nem kell rejtegetnem tovább az inkognitóját. Petur Ilká­ról van szó. — És mik a tervei a jövőre néz­ve? — kérdem a meggazdagodott színésznőt, amint itt ül szemben velem megkopott íróasztalomnál. — A művészieket illetőleg — fe­leli szerényen — még nincs kiala­kult tervem. De az első és megál­lapodott gondolatom, hogy az ősz­­szel szegény gyermekeket fogok té­lire felruházni, mert ha valaki, én aztán jó ideje fájdalmas tapaszta­latból tudom, mit jelent szegény­nek és elhagyatottnak lenni, két-háromszáz koronával méltózta­­tott megbüntetni, még megtaláltam a számításomat, mert a pótszéke­­kért h­atszázhúsz koronát vettünk be. De ötszáz koronás bírságnál, tehát százhúsz koronáért, nem ér­demes, hogy megszegjem a tilal­mat! A rendőrkapitány jót nevetett, de ezzel el is tűntek a pótszékek a hirtelen divatba jött újpesti szín­ház nézőteréről, ahol egy lelkes amatőr, két szezonon keresztül ko­moly konkurrenciát csinált a pesti operettszínpadnak. ,wwwwww. Címeres meghívó fekszik itt előt­tem: meghívó az újpesti Városi Színház megnyitására. Aláírás: Dr. Hess Pál polgármesterhelyettes. Az ünnepi díszelőadás nemzeti imával kezdődött és a megnyitó- és avató­beszéd után Huszka Jenő Erzsébet című operettjének előadásával nyert befejezést. A színházak minden barátját őszinte örömmel kell hogy eltöltse annak a híte, hogy Újpestnek meg lett a saját városi színháza. Mert színháza volt eddig is, csakhogy az idők folyamán mozi lett belőle, ami színháznál jövedelmezőbb vál­lalkozásnak bizonyult és aki szín­házat akart játszani benne, annak a mozistól kellett kibérelnie. Holott ezelőtt húsz esztendővel boldogult dr. Schreyer Jáni idején, ugyancsak jól ment a primitív be­rendezkedésű újpesti színház. Ez a lelkes művészbarát, aki egyébként fővárosi ügyvéd volt (fia dr. Schreyer Jakabnak, a kereske­delmi és iparkamara hajdani fő­titkárának), költséget és fáradságot nem kímélve, magasnívójó előadá­saival annyira fellendítette, hogy nap-nap után megtelt fővárosi kö­zönséggel. Beöthy László is állandó vendége volt a színháznak, több ta­got is szerződtetett onnan az Unió színházakhoz, többek között Va­­szary K­renkin. A színház csakhamar olyan ör­vendetesen fellendült, hogy vasár­naponként pótszékeket kellett be­állítani a nézőtérre, holott ez szi­gorúan tilos volt. Az újpesti ren­dőrkapitány ismételten megbün­tette Schreyer Jánit, az első alka­lommal száz, másodszor kétszáz, azután háromszáz koronára. A leg­közelebbi vasárnapon, még­sem tudva ellentállni a közönség ostro­mának (a legkiválóbb fővárosi mű­vészek vendégszerepeitek), ismét riadtak pótszékeket, mire a rend­őrség, mint visszaeső bűnösre, most már ötszáz koronát sózott Schreyer Jánira. Lefizette a bírsá­got és egyben közölte a rendőr­kapitánnyal, hogy a jövőben nem lesz többé szükség az eféle retor­­zióra.­­— Méltóztatik tudni mon­dotta a mindig jókedvű ügyvéd­igazgató a kapitánynak —, amíg Három előkelő vidéki úriember mulatott a napokban egy körúti vendéglőben. A prímás ott állott az asztaluk mellett, a banda egyedül nekik húzta a megkapóan szép, fő­ként szomorú magyar nótákat. Egyszerre csak, majdnem nesz­telenül, két hölgy jött be az ét­terembe. Egy távoli asztalnál fog­laltak helyet és megrendelték va­csorájukat. A halkan, finoman mu­lató társaság tagjai hirtelen össze­néztek, az egyik úr közülük vala­mit súgott a prímás fülébe. Ezen­túl vége szakadt a magyar nóták­nak, régi operettmelódiák kerültek a vonó alá, a János vitéz, Lysis- Irata, Szultán, Szybill, Bob herceg, Mágnás Miska, Cigányprímás, Víg özvegy, Varázskeringő felejthetet­len számai, amelyeket a cigány csak olyan precízen, mondhatnám művésziesen játszott, mint idáig az est folyamán, még a régi Népszín­ház idejéből való magyar dalokat. A két hölgy közül különösen az egyik mély meghatottsággal hall­gatta. Hogyisne, hiszen csaknem valamennyihez nagy emléke, felejt­hetetlen sikere fűződik! Nem volt ebben a muzsikáltatásban semmi tolakodás, inkább a legteljesebb hódolat kifejezése a művésznő iránt, akit egyetlen pillantással sem zavartak. Aztán bejött a virágárus asszony. Ami virágja volt, azt mind meg­vették, elibe tétették az asztalára. Ahány virágárus csak bevetőtlön, az mind odarakta a virágait a höl­gyek asztalára. (Pedig sokan jöt­tek, a virágozás illlét, úgy látszik, közölték egymással.) Zenei záróra­kor egész virágoskert pompázott a művésznő asztalán, aki mindössze három piros rózsát tartott távozá­sakor a kezében, a többit, ahány pincér csak volt, utána vitte, segí­tett elhelyezni egy nagy taxiba. Abba is alig fért be! Amikor pedig a művésznő elha­ladt az urak asztala mellett, mint­ha egy hálás, halk „köszönöm“ szállt volna az ajkai közül feléjük, cigányok felé és finom alakja már el is tűnt az akácillatos tavaszi éjszakában. Sorry Nagy Sándor bolerók egyéb sim­ícsnéi kabátok, és nezzek KskU-ui ! A nagy választékban és dl-Te. 384 099 cső árban * A Magyar-Svéd Társaság ünnepi hangversenye. Gusztáv svéd király szü­letésenapja alkalmából a Magyar- Svéd Társaság szombaton este dísz­hangversenyt rendezet az Álla­tkert­­ben. A díszhangversenyen megjelent József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony, továbbá Torstén Andén svéd királyi követ, akiket Karafiáth Jenő m­. kir. titkos tanácsos, főpolgármester, a Magyar-Svéd Társa­ság elnöke üdvözölt. A díszhangver­senyt a svéd és magyar himnuszok ve­zették be, ma­jd a Székesfővárosi Zene­kar Csith­ry Béla igazgató-karnagy ve­zetésével svéd és magyar szerzők mű­veit adta elő. Az előkelő és szépszámú közönség lelkesen megtapsolta a Szé­kesfővárosi Zenekar kitűnő teljesítmé­nyét. A hangverseny után a társaság tagjai ünnepi, vacsorán vettek részt, amelyen Karafiáth Jenő titkos taná­csos, főpolgármester, elnök V. Gusztáv svéd királyt köszöntötte 82. születése­­napja alkalmából. * Lederer Rózsa zeneiskoláját és zenei gyermekfoglalkoztatóját Vilmos császár­ út 10. alá helyezte át. Nyári tangóharmonika stb. tanfolyam. Be­­iratás 4—7-ig. UJSÁG­­TASÁRNAP, 1940 3IUNIUS I. Daphne Strauss-bemutató az Operabarátok estjén a Margitszigeten Salome, Rózsalovag, Elektra sike­reit nem tudták többé megközelíteni Strauss Richard későbbi színpadi mű­vei: Ariadne, Intermezzo, József­Legenda, Egyiptomi Helena, Arabella, Die Frau ohne Schatlen, Schlagobers. Sok helyen ugyan most is szerepelnek az operaházak repertoárján, azonban ez elsősorban a világhírű szerző sze­mélyi nimbuszában és kitűnő admi­nisztrálásában találja magyarázatát. De Strauss termékenysége kvantitás­ban nem csökkent és hajtott korában is hűséggel ragaszkodik múzsájához. Daphne című operáját két évvel ez­előtt, hetvennégyéves korában kom­ponálta. És meglepő, hogy ebben az egyfelvonásos bukolikus zenedrámá­ban mintha újra megfiatalodnék in­venciója, formáló ereje. A hangszere­lés virtuozitását talán felesleges is kü­lön kiemelni, mert ebben Strauss Richard változatlanul bravúros mes­ter maradt mindig. Inkább azt kell megemlíteni, hogy a késői romantiká­nak egykor forradalmi komponistája mintha most szintén a neoklasszikus irány felé tájékozódna, amire talán új darabjának tárgya is csábította. Szövegírója, Gregor József, az ismert bécsi színháztörténész, ugyanis Daphne görög mitológiai mondáját dolgozta fel szabadon. (Innocent­ Vincze Ernő mintáján, költőien fordította magyarra a h­intelen verseket.) A szimbólumok­ban gazdag librettó a végtelen lelki szerelem apoteózisában csúcsosodik ki. A szabadtérre kínálkozó kis dalmű­vet az Operaház művészi, finom elő­adásban hozta ki és minden lehetősé­get kihasznált a hatás fokozására. Nádasdy Kálmán és ifj. Oláh Gusztáv rendezői leleménye, stílustudása pom­pásan vethette a vizuális részt, míg Ferencsik János karnagy kiváló tehet­séggel közvetítette a partitúra minden ütemét. A főszerepekben Tamás Ilonka (Daphne) szépségesen zengő szop­ránja és Halmos János (Apollo) dia­dalmas tenorja remekül látja el nehéz feladatát. És hozzájuk méltóan tár­sulnak kisebb szerepekben: Basilides Mária, Koréh Endre, Sárdy János, Jámbor László, Horányi Karola, Ko­vát­s Jolán és Nagy­pót László. A tánc­kart Harangozó Gyula vezeti újabb sikerre. A Strauss-premier előtt Puccini ré­gen nem adott egyfelvonásos miszté­riumot, az Angelica nővér-t újította fel­­ a színház, ugyancsak Nádasdy Kálmán színpadi és Ferencsik János zenei vezetésével. A címszerepet a fel­tűnően talentumos, nemeshangú fiatal Warga Lívia énekelte meghatóan. A többi szerepet: Némethiy Ella, Németh Anna, Tutsck Piroska, Mészáros Er­zsébet, Kántor Erzsébet, Nagybányai Margit, Virág Ilona, Horányi Karola, Kováts Jolán, Dósa Mária Szabó Gi­zella, Layer Mária és Mali­é Jolán adják bensőségesen összehangolva. Ifj. Oláh Gusztáv látványos díszlete külön értéke a produkciónak. A Magyar Operabarátok Egyesüle­tének ünnepi estjére zsúfoltságig meg­telt sokezerfőnyi közönséggel —­­a Kor­mányzó is megjelent — a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és zavartalanul él­vezte a bemutatót és a reprizt, vala­mint a gyönyörű sziget és a kellemes nyári est hangulatát. (p. i.) Fontos határozatokat hozott a Színművészeti Tanács Szombat délután összeült a Tu­dományos Akadémia egyik üléster­mében az Országos Színművészeti és Filművészeti Tanács. A tanács­nak húsz tagja van, akik közül ti­zennyolcan jelentek meg. Már ez az egy tény is igazolja, hogy a szombati megbeszélésnek különle­ges jelentőséget tulajdonítottak, mert eddig a tanács ülésein rend­szerint csak az az öt-hat tag szo­kott volt megjelenni, akit a tárgy­­sorozat hivatásánál fogva közelebb­ről érdekelt. Késő estig tartott az ülés, amelynek elhatározásairól nem hoztak semmit nyilvánosságra. Annyi mégis kiszivárgott, hogy szóba kerültek azok a körülmények, amelyeket a színigazgatók sérel­meknek minősítettek, a művészeti kamarák megalakításával kapcso­latban pedig több fontos ered­ményre jutottak. A tanács, hallo­másunk szerint, azt fogja javasolni, hogy a megalakítandó, illetve újjá­alakítandó színészeti, filmművészeti és zenei kamarák élére közös elnö­köt és főtitkárt állítsanak, aki azon­ban ne színész legyen, hanem a kormány megbízottja. Itt említjük meg, hogy a jelenlegi Színészkamara ügyvezetésében, hir szerint, szemé­lyi változások várhatók. Troyanoff előadása ma. balletakadémia évzáró Főv. Operettszínház, 11. Budán, XI. ker., Fehérvári­ul fifi. (Standard gyár mellett) óriási sikerrel ven­dégszerepel a nagynevű szójó cirkusz A 1. előadások sorrendje: va­sárnap 3 foly­tatórajzos előadás 4. 6, és 3 30-kor, hétköznap 1 49- kor, szerdán 2 búcsuelőadás. ­,Serka&ᣠballonkabát tagján Brück Bálvány­ utcai Ez lett a Pestünk...! (A Pódium nyári bemutatója a Márkus S­arkszínházban) A Márkus Parkszínház fedett, kelle­mes, szellős helyiségében szombaton este mutatta be nyári műsorát a Pó­dium, amely a nyár követelményeinek megfelelően még a szokottnál is na­gyobb mértékben adagolja a vidámsár­got és főleg a zenét. Az aktualitások­tól ezúttal kissé elkanyarodva, az an­gyali békebeli múlt felé kacsint a mű­sor nagyobbik része, jól teszi, mert például az „Ez volt a Pestünk" című elragadó zenés egyvelegben a régi bé­kebeli Pest slágereit megszólaltatni ügyes ötlet volt és jól esett meghall­gatni a megboldogult Nagy Endre ,,Li­se, lizsé“ című felejthetetlen san­­szonját. Az egyes kitűnő bohózatok, re­mekbeszabott kis operettek és opera­­paródiák sorából kiemelkedik Bodor Pál „frajziskola" című pompás bohó­zata, amelynek szikrázó humorát, mu­latságos ötleteit és robbanó poénjét kifogyhatatlan kacagással fogadta a közönség. Békeffi László, Síéváry Gyula, Harmath Imre, Lőrincz Mik­lós, Kellér Dezső és Tóth Miklós da­rabjai egymást múlják felül. A színház törzsgárdáján kívül néhány kitűnő vendég szereplése jelent eseményt. Kiss Manyi első sikereit annak idején a Pódiumban aratta és ezúttal mint tizenötéves bakfis könnyekig kacagtat szédületes alakításával. Neményi Lili és Fekete Pál nemes énekművészete mellett a mulatságos Kökény Ilona és az ezerötletűs Feleld Kamill képviselik a vendégek kis táborát. A társulatból Békeffi szellemes konferanszaival és egy-két ízes alakításával, Gárdonyi Lajos és akire nagyon érdemes fel­figyelni, Mihályi Ernő emelkednek ki, de Kőváry Gyula, Anday Béla, Bud­y­­kay Emmi, Raffay Blanka, Hegyi Pé­ter és a többiek is szokott kitűnőek. Még két új név kívánkozik ide, a te­hetséges kis Tornai Veráé, Tornai Ernő rendező lányáé és a széphangú Takács Margité. A műsort két zongo­rán Nádor Mihály és Bánky György kísérik igaz művészettel, Kőváry Gyula pedig a pergő rendezésért érdemel el­ismerést. A szombaton látottak alap­ján bizonyosra vehető, hogy a Márkus Parkszínházban egyhamar nem fognak más műsort bemutatni. (lad.­) Kabaré­bemutató a Vígszínházban Régi hagyományainak megfelelően, a Vígszínház utolsó idei bemutatója­ként kabaréelőadást rendezett. A pre­mier már külsőségeiben is a nyár je­gyében folyt le: a nézőteret virágok­kal díszítették, s a színlap, mint kü­lön vonzóerőt hirdeti, hogy a szín­házban új hűtőkészülékek működnek. A műsor tizenkét kis produkcióból áll: magánszámok váltakoznak rajta rövid darabokkal. A színház társulatá­nak java művészei álltak a szezon végi könnyed múzsa szolgálatába. Kőváry Gyula „Három a kislány“ című jelenetében Karády Katalin, Mezey Mária és Tolnay Klári vetélked­­ők. Somló István, Feleky Kamill, Ka­rády Katalin és Tolnay Klári nagy­sikerű magánszámai után Sacha Guitry „Két pofon“ című egyfelvoná­­sos bohózatát játszotta sok vidám­sággal és nagy hatással Maródi Lili, Dénes György és Perényi László. A „Szenesek, ha szerelmesek“ című ze­nei játékban — amelynek szerzőjét nem tünteti fel a színlap — Tolnay Klári, Dénes György, Kőmives Sán­dor, Bihary József és Dózsa István szolgáltak rá a tapsokra. A műsor második felében Murád Lili, Karády Katalin és Somlay Artur szerepeltek kitűnő magánszámokkal és Harsányi Zsolt „Az aranytárca“ című rö­vid darabjában Somlay Artur, Me­zey Mária, Rátkay Márton, Balassa János, Dózsa István, Perényi László, Tolnay Klári és Dénes György léptek fel, a publikom­ őszinte tetszésérg. Sok taps hangzott el a bemutatón. (­1.) Nem lesz szinielőadás a cirkuszban Beszámoltunk arról, hogy a Víg­színház néhány év előtti cirkuszi előadásának mintájára a városli­geti cirkusz idén is szinielőadást óhajt rendezni. A terv ellen a szín­­igazgatók igen élesen tiltakoztak, mert méltánytalannak minősítették, hogy a nyári idényben konkurren­ciát támasszon számukra olyasva­laki, aki a budapesti színházakra egész évben nehezedő terhekből csak igen keveset visel. Noha már a készülő cirkusz-operett szerep­­osztásáról is tárgyaltak, értesülé­sünk szerint a cirkusz vezetősége mégis elállott a tervtől s így a cir­kusz kizárólag varieté-előadásokat rendez. * Táncvizsga-főpróba. Kemény Me­linda bárónő táncművészeti vizsgaelő­adásának főpróbáját tartotta a Scala­filmszínházban. Az előadáson kirob­banó sikere volt Nagypál Liane ki­fejező szép és érett táncművészetének,­ Izeghy Ica, Ferenczy Márta, Poessel Erika és Szendrey Piri produkciójának. A harmincegy számból álló nagyszerű műsor Kemény Melinda bárónő és Lieszkovszky Tibor tánc- és pedagógiai művészetét dicséri. SZÍNHÁZI MŰSOROK: OPERA (Margitszigeten): Faust (449). NEMZETI: Aimée (8). KAMA­­A: Minden jó, ha jó a vége (8). VÍGSZÍNHÁZ: Nagy nyári kabaré. MAN­KUS-FARK SZÍNHÁZ: Angoramacska (44)íj MAGYAR: Tokajl asza (81. KAMARA VARIETÉ: Hej színművész ... (9) JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ (vasárnapig bezá­rólag): Kaland a léghajón (6, 9). ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ (vasárnapig bezárólag): Cseregyerek (szombaton 446. 9, vas. 6. 449). KISFALUDY SZÍNHÁZ (csütörtökig bezáró­lag): Komédia Orfeum vendégjátéka (6, 9). MAGYAR MCSZINKOR: Tisztességes Anna (945. szomb. 943, 448; vas. 444. 6. 8). A színházak jövő heti műsora OPERA: Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Pa­rasztbecsület. Pozsonyi majális; Poloveci táncok (Margitsziget, 449). Szerda: Tra­­viáta (448). Csütörtök: Slovanscsina (448). Péntektől nyári szünet. NEMZETI: Hétfő, kedd, szerda, csütörtök és péntek: Nincs előadás. Szombat, va­sárnap: Teli Vilmos (Margitsziget, 8). KAMARA: Egész héten minden este: Minden­ jó, ha jó a vége. VÍGSZÍNHÁZ: Egész héten minden este. Nyári kabaré (9). MAGYAR: Egész héten minden este: Tokaji aszú. MARKUS-PARK (a Pódium vendégjátéka): E­gész héten minden este (9) és vasárnap délután (3). Ez lett a Pestünk. 2 ik 9410, hétre sz.. v prof., és v.: (444 . 448, 448 , 4410. (446. 448. 8. 10. MOZI MŰSOROK. (Sz. , szombat. v. , vasárnap v. «• ünnepi ADMIRAL. Viktória királynő. (444 . 446 449- 4410, v.: 442-kor­ is.) Vas. d. e. 4410 és 4412 órakor: Cannioga hőse. ALKOTÁS. Asszonyok. (3, 446. 448. 10. v.: 442. 441. 946, 8. 10.) ANDRÁSSY. Nőstény tigris. (5, 448. 4410, 8. 10.) ^ T­R­I­U­M. Asszony és v.: 2, 4. 6. T­R­I­U­M. 4410. sz., BELVÁROSI. múltja. (446, 461k v. és v.: 444-kor is.) ...............Milliomos szobalány. (4, 6, 8,10,­v. és v.: jobb t.: 4, 6, 8, 10, bal t.: 3, 5, 7,0.) RODOGRAF. Tűz az óceánon. (443, 7, 4410, V.: 442, 444 , 476 . 446. 4410.)■ BROADWAY: Dr. Kildore különös esete. (444, 446. 448 . 4410, v. és v.: 442-kor is.) BUDAI APOLLÓ. Viktória királynő. (445,­­47, 9, v. és v­: 442 . 444 . 446. 448. 4410.) Vas. d. e. 4411-kor: Maga lesz a férjem. CAPITOL. Várlak. (444, 446. 448, 4410. v. és v.: 442-kor is.) CASINO. Örvény. (446, 448, 4410. sz., v. és ö.: 444-kor is.) CITY. Veszedelmes életkor­. (946. 948 9410. sz., v. és v . 944-kor is.) CORVIN. 13-as ház. (444 , 446. 448 , 4410. V. és v.: 442-kor is.) Vas. d. e. 11-kor: Vi­dám matiné. CORSO. Andy Heardy csalódik a nőkben. (446, 448, 4410. sz., v. és v.: 444-kor is.) n É C S I. Asszony és múltja. (6, 8, 10, V. és­­ v.: 4-kor is.) ELIT. Andy Heardyt elkapja a szerelem. (4­­6 8. 10 vas. is.) N O R U M. A táncosnő. (446, 448, 9410.­­ sz., v. és v.: 444-kor is.) HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ. (VII., Erzsébet­­körút 13. 222-499.) Magyar-, Fox-, Metro-, Ufa-hiradók. — Robin Hood és a mókusok. (Színes rajzfilm.) — Folytatólagos előadá­sok 10-től, vasárnap és ünnnepnap 9—24 óráig. — Páholyok elővételben is. HOLLYWOOD. Andy Henrdyt elkapja a sze­relem. (444. 446. 448. 44­­0. v.: 442-kor is­) Vas. d. e. 4411-kor: Broadway melody 1939. JÓZSEFVÁROSI. Viktória királynő. (3. 444. 4410. sz., v. és v.: 444, 446. 448. 4410.) Vas. d. e. 11-kor: Pillanatnyi pénzzavar. KAMARA. Kár volt hazudni. (11, 2, 4­6, 8, 10.) LLOYD. A modern Ali baba. (4, 6, 8, 10. vas. is.) NYUGAT. Párisi lányok. (445. 7. 4410. v. és v.: 2-kor is.) ODEON. Viktória királynő. (445. 947. 4410. sz.: 444. 446. 448. 4410. V. és v.: 44-2kor is.) Vas. d.­e. )0-kor: Mr. Moto nagy játszmája. — 4412-kor Tarzan a rettenetes. OMNIA. 3-ik hétre prof.: Óz. a csodák cso­dáin. (5. 448. 4410. sz., v. és fi : 4. 6, 8. 10.) ORIENT. A vénlány. (445 . 947 , 44 1­0, v és ü : 44­2 444 . 446 448 4410 ) OTTHON. A vénlány. (445. 947. 9 sz v és v.: 444 . 446, 448 . 44 10.) Vas. d. e. 4411-kor: Segítség, örököltem. P­A­L A C E. 5-ik hétre prof.: Gunga Din. (11. 2. 4­6, 8. 10.) PATRIA. Ördöngös fruska. (4. 6, 8. 10, v. és v.: 2-kor is.) ÍJ A D I U S. Titkos megbízás, (446, 948, 9410, sz., v. és v : 444-kor is ) REX. A vénlány. (445 , 947,­­ sz.: 444 445, 148, 4410, v és v.: 442-kor is.) és 0.: RIALTO. Veszélyes zóna, (5, 448 , 4410, v.: 2. 4. 6. 8. 10.) ROYAL APOLLO. 11 Kéj tökfej. (446, 448 . 6. 8. 10.) SAVOY. Ördöngös fruska v. és 0.: 442-kor is.) ? C A L A. Tempó 1940. usz. V és fi.: 3-kor is.) STÚDIÓ. Ferdinánd. (4. 6. 2-kor is )­­,''°LL Azurexpress. (445, 7, 4410. sz.: 944. -16. ,78. ,410, v. és v. 942-kor is.) Vas. d. e. 91 10-kor: Tarzan a rettenetes. — 9412-kor: Mr Moto nagy játszmája. TURÁN. Viktória királynő. (4. 6, 8­10 v és 2-k°r is.) Vas. d. e. 11-kor: Riadó a Földközi tengeren. II R A N I A. 3-ik hétre prof.: D III 88 (A­­ levegő katonái.) (5­44 8 4410. sz. v és­z.: 913-kor is.) IR­ An d. e. 4411-kor: Dr. Dienes Valéria mozdulatr művészeti iskola záróvizsgája. VESTA. Zsákutca. (444, 446, 448, 4410 *• 1. 4. «. 10.) ’ ” ’ Tm és 9410.

Next