Ujság, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)
1940-06-01 / 122. szám
SZOMBAT, 1940 JÚNIUSI ÚJSÁG Teleki Pál gróf miniszterelnök nyilatkozata is Nincs semmi ok különleges izgalmakra.** „M Magyarország szénája rendben van** Teleki Pál gróf miniszterelnök a magyar sajtó közvetítésével nagyjelentőségű nyilatkozattal fordul a nyilvánossághoz. Nyilatkozatában olyan megnyugtató jelenségekre mutat rá, amelyek igényt tarthatnak arra, hogy a legszélesebb körökben is ismertekké váljanak és éreztessék áldásos hatásukat az ország javára. Vonatkozik ez elsősorban a miniszterelnöknek arra a megállapítására, hogy Magyarországon nincs semmi ok különleges izgalmakra a mostani nagyarányú háború napjaiban sem, sőt ellenkezőleg, annak a tételnek kell érvényesülnie az egész társadalomban, hogy az ország érdeke ellen irányul minden olyan törekvés, amely izgalom keltésére vagy felszításáraalkalmas. Magyarország miniszterelnöke, aki magas közjogi posztján mindenkinél illetékesebben tekintheti át a külpolitikai helyzetet, a legilletékesebb arra, hogy az általános helyzetből bizonyos következtetéseket vonjon le és ezeket a tanulságokat megszívlelésre adja honfitársainak. Komoly érvek felsorakoztatásával rámutat a miniszterelnök arra, hogy országunk az elmúlt két évtized alatt megtette kötelességét önmagával és barátaival szemben. Lelkiismeretünk nyugodt lehet: az ország anyagi erejének latbavetésével meghozta a szükséges áldozatokat a magyar honvédség megerősítésére és korszerűsítésére. Teleki miniszterelnök nyilatkozatából kicsendül a béke komoly reménye, annak a valószínűségnek a bekövetkezése, hogy a háború nem lesz hosszú ra" bekövetkezik az a korszak, amikor Magyarország népe is lendületesen folytathatja a béke munkáját s gazdasági és szociális téren egyaránt abban az iramban munkálkodhatik, amilyen fokozott menetben és fokozott erőfeszítéssel, példás lendülettel hozta meg áldozatát a magyar honvédelem céljaira. Ismét elkövetkezik az idő, amikor az ország erőforrásai — az egész társadalom vállvetett munkájával — a szociális és gazdasági problémák megoldására éreztetik építő hatásukat, sorra teremtődnek biztos exisztenciák s megépül a biztosabb, boldogabb jövő alapja. Az elmúlt hónapok erőfeszítései, az áldozatkészség emelkedett példái, a magyar katonai rendszer korszerűsítésére irányuló törekvések, mind-mind biztató jelei annak, hogy a magyar társadalom a honvédelem másik területén, a polgári munka mezején is készségesen, hazafiasat és kötelességének teljes tudatában vállal minden feladatot, meghoz minden áldozatot, mert tisztában van azzal az igazsággal, hogy csak a gazdaságilag erős társadalom, a munkalehetőségeiben a védett nép és szociálisan gondozott embersereg viszi biztosan jobb jövőbe az országot. Az építésnek ezt a munkáját kell most erős lendülettel folytatni és elhárítani az útból az akadályokat. Teleki Pál gróf miniszterelnök és kormányának tagjai — a nyilatkozat tanúsága szerint — már megkezdték a munkát az átmenetgazdasági és tervgazdasági problémák megoldására, hogy az egész gépezet azonnal működésbe lépjen, mihelyt elérkezik a békemunka boldog korszaka. A miniszterelnök közvetlen szavakkal szólt a társadalomhoz a dolgozók, a jobb sorsra érdemesek érdekében, hogy felébressze a nemzet lelkiismeretét s előkészítse a polgári munka emelkedett erkölcsi körét. Külpolitikai szempontból rendkívül jelentős megállapítás a miniszterelnök részéről, hogy Magyarország méltóan tette meg kötelességét barátaival szemben. Még Magyarország már azzal nagy szolgálatot tett Németországnak és Olaszországnak, hogy mindent elkövetett Európa egyik legnagyobb tűzfészkének közvetlen szomszédságában a délkeleteurópai béke és nyugalom fenntartására. Megőrizte mindvégig nyugalmát, hűségesen állt történelmi őrhelyén s legkisebb mértékben sem feledkezett meg egyetlen cselekedetével sem arról, hogy a Dunamedencében a békés viszonyok megőrzésére vállalkozott. Magyarország miniszterelnöke természetszerűen elismerő szavakkal adózott a német hadsereg győzelmeinek, hozzáfűzve azt a reménységét, hogy ezek a győzelmek rövidebbre szabják majd a háború időszakát és megnyitják a békemunka lehetőségeit. Olaszország céltudatos békepolitikájának szintén nagy része van abban, hogy ismét béke fog virradni a világra s ennek a békeműnek előkészítésében szerepet vállalt Magyarország is s most biztos reményt merítünk arra, hogy a háború lokalizálásával, majd a fegyverek elhallgatása után még szélesebb területen és még nagyobb lendülettel megindulhat annak az országnak korszerű felépítése, amelyet a legnagyobb történelmi igazságtalanság sújtott két évtized előtt. fiatalságot és szépséget nyújtok Vissushiatásos külső nem az életkortól, hanem a bőr ápolásától függ. Csak a Nivea tartalmaz Euceritet, amely az ön bőrét egészségessé teszi és csak az egészséges bőr kölcsönöz fiatalos, üde külsőt. Próbálkozzon tehát ön is egyszer Nivea-val! A miniszterelnök nyilatkozata Teleki Pál gróf miniszterelnök pénteken délelőtt a képviselőhöz folyosóján az újságíróknak az alábbi nyilatkozatot tette: — Pár napig gyengélkedtem és már újra izgalmak keletkeztek. Pedig egyrészt igazán nincs semmi ok különleges izgalmakra, másrészt olyan időket él Európa és vele mi is, hogy izgalmat kelteni és fűteni vétkes dolog. Izgalomra semmi ok nincs. A szénánk rendben van, a nemzetnek meg lehet az az öntudata, hogy húsz év alatt a semmiből nagyon sokat épített újra. Sikerült Magyarország tekintélyét növelni. — Elismert részünk volt abban, hogy német és olasz barátainkat erőnkhöz mérten segítettük a balkáni és dunai béke eddig való megőrzésében és fenntartásában önfegyelmünk és nyugalmunk által. — Az természetes, hogy amikor ilyen óriási háború rázzál meg Európát, minden ország kivétel nélkül aggódva figyel és elővigyázati rendszabályokat is tesz. Hogy mi nem lehetünk az egyedüliek, akik ilyen rendszabályokat nem foganatosítanak, ezt —mint megnyugvással látom — a külföld is mindenütt megértette, itthon is megértették és tökéletesen méltányolják a hazafias kötelezettségeket. A kormány és a hadvezetőség pedig gondoskodik, hogy az aratás és az egyéb mezőgazdasági munkák rendben és idejében folytattassanak le. „A stádium nem lesz olyan hosszú . Ami hazánk és népünk jövőjét és belső helyzetünket illeti, egy nagy aggodalmat látok most feszlliban. Az egész világ a múlt hónapig a háború hosszú, sőt igen hosszú, évekre terjedő időtartamára számított, az 1914—18-as háború tanulságai szerint. A németeknek talán sokakat — barátot, ellenséget — meglepő, biztos és nagy győzelmei sokkal valószínűbbé tették azt, hogy a háború nem lesz olyan hoszszú, sőt talán várakozáson felül röviddőtartama lesz. — Azért mondom, hogy egy nagy aggodalom van ezzel zoszlóban, mert minden kis nemzetnek, illetve országnak nagyon nehéz lett volna vagy lenne egy hosszú évekig tartó háborút, akár mint nem résztvevőnek, vagy semlegesnek is, gazdaságilag kibírnia. Ez különösen áll reánk, akik éppen csak, hogy újra felépítettük országunkat, a húsz év előtti nyomorúságból és legutóbb minden erőfeszíté s ' ♦NAPRAFOR&Ó BEGe,NÍ I r f a ZSOIT BEL A. 26 Az osztály csendben, óriási izgalommal figyelte a párbajt. Amikor Zámolyi leült, mindenki érezte, hogy győzött. Nem úgy, ahogyan diákok szoktak győzni a tanár felett stiklikkel, svindlikkel, puskázással, hamisított szülői igazolványnyal. Ez a Zámolyi úgy győzött a tanáron, mint a felnőtt a felnőttön. A tanár is érezte, hogy fölébe került s gyors egymásutánban hívta felelésre a fiukat a történelmi regényből. Olyan aprólékos részletekért faggatta őket Jósikából és Keményből, hogy a legjobb tanulók sem tudtak válaszolni. Potyogtak a szekundák, a félosztály kivörösödött képpel, égő fülekkel zökkent vissza a padba. Gampl sohasem csinált még ilyen tömegmészárlást, de mintha most meg akarta volna mutatni Zámolyinak, hogy az ő hatalma ebben a teremben mégis csak korlátlan. S miközben végigkaszált az osztályon, befelé dühöngött magára: miért tűrtem ezt a hangot? Kicsoda ez a kölyök, az új főbiztos fia? Még csak nem is tartozik ahhoz a hivatalnok-elithez, amellyel érintkezni és barátkozni lehet s amelynek fiait az ember elnézőbben kezeli. Ezek a fináncbiztosok itt nem számítanak. Jönnek-mennek, nem veszik be őket... Micsoda gyengeség, micsoda tévedés volt tőlem, hogy az első nyegle szónál nem törtem le a szarvát? Miért respektáltam ezt a suhancot, mi van benne, amivel szinte lenyűgözött? 11. Mindenki ezt kérdezte, akivel kapcsolatba került. A tanárok sejtették, hogy a tudása fogyatékos, de svádája bőségével, fordulatosságával, színességével egyszerűen lerohanta őket. Az volt a trükje, hogy váratlanul belekevert a folyékony szóáradatba egy adatot vagy idézetet, amely már meghaladta a középiskolai diák ismeretét, sőt többnyire a tanárét is, aki idővel megrekedt a tankönyv és a tanterv határai közt. Ilyenkor a tanár, attól tartván, hogy tájékozatlansága kiderül, sietve s elismerően elhallgattatta. Ezzel a trükkel elérte, hogy ritkán feleltették s fenntartotta műveltsége és szellemi fölénye tekintélyét a diákok és tanárok körében. Az iskolai sportéletbe is bekapcsolódva. A tornatanár anélkül, hogy meggyőződött volna képességeiről, nyomban beállította az iskolai válogatott csapatba, amelynek a győri főreálon kellett revansot venni. Zámolyi pompásan festett a kék-fehér dresszben, de az első negyedórában kiderült, hogy fogalma sincs a futballról. Viszont olyan kecsesen csetlett-botlott a pályán, hogy a nézők inkább vele voltak elfoglalva, mint a játékával. S a meccs döntő pillanatában véletlenül mégis ő került olyan helyzetbe, hogy berúghatta a gólt, amellyel a gimnázium öt év után visszaszerezte Győrtől a futball-hegemóniát. így lett a mérkőzés hőse, az iskola hőse Zámolyi. Még Kárász, a rosszindulatú bíró is gratulált neki... A hónap utolsó szombat délutánján volt az önképzőköri ülés. Zimonyi, a költő és ifjúsági elnök sápadtan, idegesen nyitotta meg az ülést, rettegve a konkurrens bemutatkozásától. Előbb Gampl tanár úr, a tanárelnök tartott rövid előadást Czuczor Gergelyről, akinek éppen dét elején halálozási évfordulója volt, majd a jegyző felolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elhangzottak a bírálatok, aztán Zimonyi olvasta fel irtózatos drukkal „Czuczor Gergely emlékezete“ című ódáját, amely a szokott sikert aratta. Ezután következett Zámolyi debüje. Visszafojtott lélekzellel hallgatták. A fiúnak meleg, sokszínű hangja volt s szinte professzionista módon ravasz előadóképessége. Másodpercek alatt mindenki érezte, hogy ezek a versek nem iskolai versek, nem önképzőköri kísérletek, hanem aféle „igazi“ versek, amelyek az irodalmi lapokban szoktak megjelenni. A fiúk úgy meglepődtek, mintha a természetrajzórára a falitáblára festett marabu helyett valaki behozott volna az osztályba egy élő, exotikus állatot. Gampl tanár úr növekvő csodálkozással és megütközéssel hallgatta a verseket, amelyek semmiben sem hasonlítottak Mindszenthy Gedeon költeményeihez. Amikor Zámolyi befejezte a felolvasást és visszaült a helyére, előbb nagy csend következett. A többség Gámpl tanár úr arcát figyelte, nem mert állást foglalni. Csak néhányan, köztük én is, akik irodalmi tájékozódásunkat már régen függetlenítettük az iskolától, vertük össze lanyhán a tenyerünket. Nem voltunk rendkívül módon elragadtatva, de a versekben valóban volt valami vonzó, a Kosztolányi— Somlyó utánérzésen kívül is. Most következett Gampl tanár úr szentenciája: — Ezek a versek úgynevezett modern versek — kezdte. — Az ifjúság tudja, hogy én nem szeretem ezeket a modern verseket. Vannak, akik szeretik s feddően felnézett. Tihanyi tanár úr például szereti, amint tudjátok s Ady Endrét is kiváló költőnek tartja. Tiltakozó stréber-moraj. Az ifjúság ismerte az öreg Gampl és a fiatal Tihanyi rivalitását. Azonkívül az ifjúság valóban nem tartotta kiváló költőnek Ady Endrét, mert kevés kivétellel egyáltalában nem érdekelte a költészet, amely számára csak bifláznivaló memoriter volt. — Holott — folytatta Gampl tanár úr — ez az Ady Endre, azok szerint, akik olvasták és megértik — mert én nem olvastam, tehát nem értem —, hazafiatlan kozmopolita, istentagadó, szabadgondolkozó s az ember legaljasabb ösztöneire spekulál. Mindezt úgy mondta Gampl tanár úr, mint egy idézetet. Aminthogy kis módosításokkal valóban Rákosi Jenő egyik cikkéből vette a mondatot. — Másként fest a dolog Zäumolyi verseivel — folytatta enyhébben. — Ezekben a versekben tartalmilag nem találtam jelentékeny kifogásolnivalót. Ámde ezek a versek is modern versek, annyiban, hogy nem tisztelik a formákat, tele vannak prozódiai hibákkal. A jambusok sokhelyütt döcögnek, a rímekkel is baj van. Akad bennük néhány szép természeti kép, bár ezeket is lerontják a vad jelzők. Viszont meg kell állapítanom, hogy néhány magvas gondolat is megcsillan bennük. Tessék hozzászólni! Én szóltam hozzá s előbb megvédtem a modern költészetet s csak másodsorban Zámolyit. Az önképzőkörben többnyire ez volt a hálátlan szerepem, mert majdnem minden ülésen szobakérül a modernizmus, a Nyugat, a Hét, sőt az Élet című katolikus irodalmi lap is, amelyet Gampl tanár úr vallásossága ellenére, újfajta versei miatt szintén a kozmopolita költészettől megfertőzött folyóiratnak tartott. A vitában, amelyet Zimonyival és Gampl tanár úrral vívtam, mindig alul maradtam, mert az érvek csatáját hamarosan sikerült nevetségbe fullasztaniuk azzal, hogy felolvastak egy kikapott Ady sort, vagy még inkább egy Ady paródiát s a terem máris fuldoklott a röhögéstől. — Van ennek valami értelme? — kérdezte Gampl tanár úr diadalmasan. — Nincs! — üvöltött az ifjúság. (Folytatása következik.) sünket befektettük hadseregünk felszerelésébe. „Rankvirrad a polgári munkának áldásos szaka — Hosszú háború a felépítés munkáját, amelyet nemcsak folytatni, de gazdasági és szociális téren egyaránt erős lendülettel kell és lehetne is fejleszteni, • akadályozta, lassította és kitolta volna. Ma az a meggyőződésem, hogy Európa államai nem néznek az elé, hogy hosszú esztendőkig háborús készültséget tartsanak fenn. És így hamarabb ránk virrad a polgári munkának áldásos szaka, amelyben gyorsütemű, erőteljes gazdasági munkát kell végeznünk és végezhetünk is és amelyben a munka által és minden szükséges intézkedéssel a társadalmi szociális állapotokat megjavíthatjuk és végleg kiemelhetjük népünket abból a nehéz sorsból, amelyben eddig volt és van. „Ma már az átmenetgazdasági problémákkal foglalkozunk** — Ma már az átmenetgazdasági és tervgazdasági problémákkal foglalkozunk, ezeket készítjük elő, ezeknek intézményeit szervezzük. — Most már komollyá válik az a remény, hogy rövidesen felszabadul- O &COS NŐ nem szenved, ha nem muszáj! Kitűnő gyógyszer menstruációs fájdalmak ellen az 1,3 és 8 ostyás dobozokban gyógytorakban kapható &160GRATINE