Ujság, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-02 / 147. szám

kedd, 1940 július 2 Az Anglia elleni nagy támadás megkezdődött vasárnap Róma, július 1. (Magyar Távirati Iroda.) Az olasz lapok röviden ismer­tetik Chamberlain rádióbeszédét, mely­ben Anglia teljes elszigeteltségének bizonyságát látják. A Giornale d’Italia brüsszeli jelen­tése szerint az Anglia elleni nagy tá­madás tulajdonképpen az angol ipar­telepek és kikötők rendszeres bombá­zásával már megkezdődött. A Cardiff és Bristol elleni nagyarányú légitáma­dás idejében a Tevern folyó torkolata három órán át visszhangzott a bom­bák robbanásától. A német repülők 500, sőt 1000 kilogrammos bombákat vetettek a kikötőberendezésekre és ugyanakkor német légi kötelékek bom­bázták York, Lincoln és Nottingham katonai célpontjait; az utóbbi esetben a támadás Anglia legnagyobb gép­kocsi- és harckocsi-gyártelepei ellen irányult. A német hadműveletek nem szorít­koznak légi támadásokra, hanem a német gyorsnaszádok is állandóan ve­szélyeztetik a hajózást az angol vize­ken." A most megkezdődött harc — írja a lap — döntő fordulatot fog hoz­ni Európa és a világ történelmében és annak kimenetele elé teljes biza­lommal nézhetünk. II. London, július 1. (Reuter.) Az an­­gol-norman szigetekkel mindenfajta összeköttetést ideiglenesen felfüggesz­tettek. A postaügyi minisztérium köz­lése szerint a telefonbeszélgetéseket nem kapcsolják és táviratokat nem vesznek fel. Ifjabb rendelkezésig a szi­getekre a levél- és csomagforgalom is szünetel. (MTI) Jersey és Guernesey angol szigetek a németek kezében­ ­. Berlin, július 1. (Német Távirati Iroda.) A német légi haderő részei va­sárnap birtokba vették a csatornában fekvő Guernesey angol szigetet. Ennek során egy német felderítő repülőgép légi csatában lelőtt két Bristol-Blen­­heim gyártmányú angol harci repülő­gépet. Hétfőn hasonló módon sikerült elfoglalni a csatornában fekvő Jersey angol szigetet. ■ (MTI) II. London, július 1. (Reuter) A néme­tek Jerseyben és Guerneseyben csa­patokat tettek partra. A tájékoztató minisztérium kijelentette, hogy már közölte az angol-nom­and szigetek ki­ürítését. A német partraszállást Jer­sey és Guernesey szigetén csak ezt követően hajtották végre. A távíró- és távbeszélőösszeköttetés megszakadt. Más közlemény jelenleg nem áll ren­delkezésre. (MTI) Német hadi­jelentés Berlin, július 1. A Német Távirati Iroda arcvonaljelentése a következő­ket mondja: A német haditengerészet és légi haderő vasárnap is sikerrel folytatta az Anglia elleni küzdelmet. A hétfői hadijelentés számadatai bizonyítják azokat a veszteségeket, amelyeket a német tengeralattjárók újabb hatásos tevékenysége okozott az angol keres­kedelmi hajózásnak. Az angol veszte­ségek végső adatainál elsősorban utalni kell azokra a sikerekre, ame­lyeket Prien sorhajóhadnagy ért el legutóbbi nagyobb útján. Néhány nap­ja jelentettük, hogy Prien sorhajóhad­nagy több mint 40.000 tonna hajótar­talmat süllyesztett el. A hajópapírok és a hajónevek pontos átvizsgálása során kiderült, hogy ez a szám 10.000 tonnával nagyobb és így a Prien által elsüllyesztett hajótér 51.000 tonnára emelkedett. Ez az eredmény egyetlen tengeralattjáró számára szokatlanul kedvező. • Egy másik tengeralattjáró vállalko­zása során megsemmisített 23.000 tonna ellenséges kereskedelmi hajóűr­­tartalmat. E vállalkozásban kiváló teljesítmény az, hogy e tengeralatt­járó parancsnokának sikerült egy erő­sen védett hajókaravánból két gőzöst kilőnie. Az angol hajókaraván-rend­­szer, mint korábban, most sem hatá­sos. Emlékezetes, hogy az utóbbi idő­ben már több ízben jelenteni lehetett olyan sikeres támadásokat, amelyeket angol hajókaravánok ellen hajtottak végre. Ugyanennek a tengeralattjáró­nak sikerült említett vállalkozása so­rán az Atlanti-óceánon Brest-től délre még egy angol cirkálót is sikeresen megtorpedóznia. A légi haderő támadásokat intézett Anglia keleti és nyugati partjain több kikötő ellen. E támadások során a németek a legjobb sikert érték el Ke­­let-Skócia kikötőinek megtámadásá­nál is. Említésre méltó végül, hogy sikerte­lenül végződött az angoloknak az a támadása, amelyet korszerű bombá­zókkal vadászgépek kíséretében haj­tottak végre Lille közelében az egyik repülőtér ellen. A német légelhárító ütegek hatásos tüzelése már az oda­­repülésnél szétrobbantotta az angol köteléket, anélkül, hogy az bombákat dobhatot volna le. A német vadászok azután annyira teljessé tették a védel­met, hogy a németek megsemmisítő győzelmet értek el Az angol harci gépek közül hatot sikerült lelőni. Ezenkívül megsemmisült három angol kísérő vadászgép is, összehasonlítva az ellenséges veszteségeket a német veszteségekkel, újabb bizonyítékát lát­juk Németország teljes légi fölényé­nek. (MTI) Légi bombázások­ ­. London, július 1. (Reuters) A bel­­biztonságü­gyi minisztérium jelenti: Hétfőn este egy ellenséges repülőgép az egyik északkelet-skóciai partmenti városra egy nagy robbanóbombát do­bott le. Három ház elpusztult, több ház pedig megrongálódott. Az eddigi adatok szerint 10 ember meghalt és 16 megsebesült. (Mt­ s) U. London, július 1. (Reuters) . A lég­ügyi minisztérium jelenti, hogy angol repülőgépek katonai célpontokat bom­báztak Németországban. Hamburgban kőolajraktárakat találtak el és gyúj­tottak fel. Darmstadt környékén is több célpontot támadtak meg s rob­banásokat és tüzeket okoztak. Az Osnabrück­ és hamburgi rendező­­pályaudvart ismét bombázták. A pá­lyaudvarokon nagy tűz ütött ki. A Wesel­től keletre a du­lmeni vasút­vonal kettéágazásánál a siirni bombá­zás után robbanás történt. A Nor­­derney-szigeti, továbbá a hund­oseni (Brémától nyugatra) és a dortmundi repülőteret ismét bombázták. Vala­mennyi angol repülőgép sértetlenül tért vissza. (MTI) Lezuhant repülőgépek London, július 1. (Reuter) A hétfő reggeli légi támadás során egy német bombavető repülőgép Anglia észak­keleti vidékén a tengerbe zuhant. A gép négyfőnyi legénységét a tenger­ből kihúzták és partra szállították. Egy sebesültet a kórházba vittek. Kevéssel dél előtt érkezett a hír, hogy Anglia északkeleti vidékén a légelhá­­rító tüzérség egy másik német bomba­vető gépet is lelőtt. (MTI) Chamberlain rádióbeszé­de L­ondon, július 1. (Reuter) Cham­berlain volt miniszterelnök vasárnap este rádióbeszédet mondott és kije­lentette, hogy a brit kormány egysé­ges abban az elhatározásban, hogy mindvégig elfentáll a német uralmi kísérletnek. A beszédet rádió útján továbbították a brit tengerentúlra és Észak-Amerikába is mindenüvé. — A miniszterelnök irányításával — mondta Chamberlain a többi kö­zött — elhatároztuk, hogy megtámad­juk ellenségeinket s eltökélten és egy nagy néphez méltó harci szellemben szembeszállunk támadásaikkal. Most már magunk kell megvédeni magun­kat, bízva továbbra is a Gondviselés­ben, hogy eljutunk a győzelemig. — Lehetséges — mondta végül —, hogy az ellenségnek itt-ott sikerül be­hatolnia. Ebben az esetben szembe­szállunk vele minden utón, minden községben, minden házban, míg vagy az ellenség, vagy mi teljesen el nem pusztulunk. (MTI) Hitler Párisban Bordeaux, július 1. (Havas.) A Jour­nal hasábjain Geo London beszámol a megszállás alatt álló Paris viszonyai­ról. Ámbár sokan eltávoztak a város­ból, meglehetősen sok lakos maradt vissza íg­y a város élete viszonylago­san élénk. A boltok, főképpen a nagy áruházak, megnyitották kapuikat. Kü­lönösen az élelmiszerüzleteket rohanják meg nagyon, tekintettel arra, hogy az élelmiszerutánpótlás nehézségekkel jár, bár ezen igyekeznek segíteni. Gépkocsit keveset látni, leginkább német tisztek használnak gépkocsikat, azonkívül a különféle közszolgálati ágak. Az utak forgalma nem nagyon sűrű, minthogy a földalatti villamos közlekedése nem rendszeres, sok párisi kerékpáron jár, tekintet nélkül korára vagy társadalmi állására. A közlekedést rendőrök és német rendőrök irányítják. A zárórát német időszámítás szerint tíz órára tűzték ki, ami francia időszámítás sze­rint kilenc órának felel meg. Vasárnap reggel Hitler kancellár fel­tűnés nélkül megjelent Párisban, az I­nvalidusok-t­emplomában felkereste Napóleon sírját, majd a Diadalív alatt a Névtelen Katona sírját. Párisban nem sok német katona van. A tiszte­ket a nagyszállókban helyezték el, amelyeken horogkeresztes zászló leng. A párisiak magánlakásaikat sértetlenül találják. A város rendjét a párisi rend­őrség biztosítja a német katonai pa­rancsnokkal együttműködésben. (MTI) A francia kormány új székhelye Genf, július 1. (Stefani.) A francia kormány csak 48 órát tartózkodott Clermont-Ferrandban s ezután úgy döntött, hogy Vichybe teszi át szék­helyét, ahol kihasználhatja a népszö­vetség számára előkészített szállás elő­nyeit. A kamara és a szenátus már itt fog ülésezni. A francia kormány átalakítása Bordeaux, július 1. (Havas.) A fran­cia kormányt átalakították. A követ­kező változások történtek: Marquet belügyminiszter, Pomard­ munkaügyi miniszter, Fevrier postaü­gyi minisz­ter, Brossard közmunkaügyi minisz­ter. Marquet új belügyminiszter hiva­talának átvételekor az alábbi nyilat­kozatot tette a sajtónak: — Nem Franciaországot győzték le, hanem a passzivitás, opportunizmus és gyengeség rendszerét, amely el fog pusztulni. Azok közé tartozom, akik évek óta előre látták ezt a szerencsét­lenséget. Vannak azonban francia ér­tékek és van francia rend. Ezeket nem szavakban, hanem tettekben kell kifejezésre juttatni s ezeket kell ura­lomra juttatni a szellemben és a dol­gokban. Ebben a szellemben s teljes ÚJSÁG A sötétben írta Szomory Dezső Számosan vannak úgynevezett ,„hű olvasóim“, egyformán urak és úrihölgyek, akik szerény írásaimra sűrűn felelgetnek, olykor nagyon tanulságos, de majdnem mindig hízelgő soraikkal. Ezek nyilván­valóan boldog és gondtalan olva­sók —­ még mai viharos világunk­ban is boldog újságolvasók. Gyak­ran azt kell hinnem (holott nyilván tévedek ebben a feltevésemben), hogy semmi mást nem olvasnak, csak az én szerény írásaimat, ame­lyekkel, igazában, nincsen semmi pretenzióm. Csak éppen jelzik a nagy vágyak és álmok idejének el­múlását a művészetekben, mégha az az elmúlás talán csak ideiglenes is. De aki is manapság, nagyrészt kényszerből és hivatásból, sok mindenről lemond és sok mindent feláldoz írás közben. Nem is szá­mít, nem is számíthat nagyobb­­szerű hatásokra, s olykor nem is tudja, voltaképpen kinek ir? Ha csak nem azoknak a kedves névte­leneknek, akik olyan készséggel és szorgalommal jelentkeznek gépírá­sos leveleiknek hosszú oldalakra terjedő betűsürüjével, grafománi­­kusan. Másrészt lemondás, megadás, s önfeláldozás ellenére, az ember látszólag nem érheti be megfigye­lései kincsestárával olyanformán, hogy ezt ne bővítse s ne gyara­pítsa. Valami rejtélyes ösztöne su­gallatára napról-napra fel kell, hogy frissítse, revideálja és megújítsa impresszióit és ítéleteit a képzelete termékeny erejével, mert különben kívül az élet sodrán, azt a keveset is elfelejti, amit tudott. Rég gondo­lom azt, s gyakran fel is jegyeztem különböző írásaimban, mint az olyan bölcsességet, amit nem lehet eléggé ismételni (jómagam nem is tudom, hol tanultam ezt), hogy tudniillik soha senki nem mond­hatta végérvényesen és jogerősen ebben az életben: „Én ismerem az embereket“. A görög istenek mond­hatták ezt nagyon régen és dicsér­hették nyugta előtt a napot. Nagy Zeusz atyánk, a maga mennyei felelőtlenségében talán mondhatott valami olyasfélét, hogy tisztában van az emberek lelkével és értéké­vel, de ő is nyilvánvatlóan csak a női személyekre érthette ezt a tájé­kozottságát azokban a kalandos esetekben, mikor inkognito eresz­kedett le hozzájuk egy felhőn, vagy más ilyesféle közlekedési esz­közön egy tündéri hattyúkakas tollazatában. Viszont Saint-Beuve a bölcs (hogy visszatérjek a halan­dókhoz), ha sok mindenben hason­lított is Zeuszhoz a Goethe mintá­jára, csak élete alkonyán hebegte „Most tartok ott, hogy kezdem megismerni az embereket.“* Végül jó magam, aki nem vagyok sem inkább azt mondanám, hogy noha bő alkalmam nyílt volna megis­merni bizonyos embertársaimat, in­kább mindig azon törekedtem, hogy az ilyesféle élvezteket hősiesen el­kerüljem. No, de mért mondom mindezt? Mert éppen az a furcsa, hogy azo­kat az embereket lehet legjobban megismerni, akik névtelenül írnak az embernek. Különösen a női névteleneket. Természetesen ezeket is csak bizonyos határig. De vala­melyes erkölcs és jellemrajz szem­pontjából, amennyire az ember beéri ezzel, s nem kiváncsi többre, ez a határ is elegendő, hogy vilá­gosan lehessen látni, mint egy szel­­lős horizontban. Vannak nők, aki­ket csak addig lehet szeretni, mint a mesék tündéreit, amíg névtelenül írnak. Van itt ezek között, aki a maga üde és meleg érdeklődésével irántam, azt a hitet kelti bennem, homályos ösztöneim kíséretével, hogy csak rám van gondja ezen a a világon azzal a nemes önzetlen­ségével, mely a titkok mélyén rej­tőzik el. Ez az a nő, akitől meg­lehet halni éhen. Egy másik, a maga razszerű kézírásának szán­dékos és túlzott gótikájával, mint egy sor miniatűr templomto­ronnyal, azt a rég lezárt múltat építi elém, azt a régi várost rég bevég­­zett architektúrákban, ahová nincs többé visszatérés, s csak a bána­tom szállhat el. Egy harmadik, a levélpapírja sápadt azúrján vid­a­­szin gépírását vetik­ elő egy olyan könnyű, vékony, átlátszó boríték­ból, olyan sűrű betűrajzással, mint ahogy apró kék lepkék­­kelnének Mintha légipostán érkezett volna poláris messzeségekből, olyan levél ez! Vagy a szél sodorta volna el ide: szinte a magasból hull le az asztalomra azzal a különleges ott­honossággal, amellyel lenge leplé­ben kellett magát kiválva a többi levél közül — gyakori vendég, aki tudja az útját. Szó sincs róla, az ilyen névtelen levélírás, mégha tartalmilag elvont s lírasan ömlengéses is, nem tarto­zik az emberi cselekvés legneme­sebb s legtisztább, sztratoszférájá­ba és szimbolikus jelentősége is a lehető legalacsonyabbrendű. Még valami kis szerető kapcsolatra az ismeretlenségben, valami homályos hűségre és együttérzésre sem lehet következtetni az ilyen önmagát rejtő tartózkodásból, mert hiszen minden vonzalomnak éppen az az ér­téke s szépsége, hogy nyíltan s bátran adja magát a világosságban, s nincs mit titkolnia, mint egy gonosztevő­nek, mikor megmondaná a nevét. Mégis, olykor, szeretnék válaszolni egy-egy meggondolatlan és türel­metlen percemben egy-egy ilyen névtelen levélre, ha tudnám hogyan s hová írjak, micsoda címre és bolygóra a végtelenségben, mint például most is annak az úrihölgy­­nek, aki egy közös világunk pom­­péji­i pusztulását sírja elém női lelke kétségbeesésével. De vájjon se­­gít-e ez magán?“ kérdi végül — hát nem tudom! Elmenni a vidék­­re, messzire valahová, egy csendes házba virágos kerttel, ahol felej­teni és dolgozni lehetne, talán csak ez volna minden ezen a világon, Saint-Beuve, sem istenek királya,a ki tömegestül egy selyemgubóból,­ ami segíthetne rajtam. Reynaud súlyos autóbalesete Montpellier, június 28. (Havas.) Reynaud volt miniszterelnök, aki gép­kocsin után volt Saint Maxim felé, sú­lyos szerencsétlenség áldozata lett. Még nem tudni, mi okból, kocsija fel­borult és Reynaud súlyos fejsebesü­lést szenvedett. A volt miniszterelnök Sainte-Maxi­­me felé tartott és maga vezette kocsi­ját. A kocsi hirtelen megcsúszott, ne­kiment egy útszéli fának s az útmenti árokba fordult. Reynaud-t a klinikára szállították. Reynaud súlyosabb sérüléseket szen­vedett pénteki gépkocsibalesete alkal­mával, mint azt eleinte gondolták. (MTI) Svájci terület bombázása Bern, július 1. (Svájci Távirati Iroda) A svájci Juranban, a francia­­svájci határ közelében több gyújtó­­bombát dobtak le. A lövedékek angol eredetűek. Az okozott kár nem nagy és több bomba nem robbant fel. (MTI) De Gaulle haderőparancsnokot nevezett ki London, július 1. (Reuters) De Gaulle tábornok, a londoni francia önkéntes légió parancsnoka hétfőn este hivata­losan bejelentette, hogy Muselier al­­tengernagyot kinevezte a szabadon maradt francia légi és tengeri haderő parancsnokává. Muselier Clemenceau munkatársa volt 1917—18-ban. (MTI) Nagy-Britannia és Szíria London, július 1. (Reuters) London­ban hétfőn este a következő hivatalos közleményt adták ki: Őfelsége Egyesült Királyságbeli kor­mánya úgy tudja, hogy Mittelhauser tábornok, a levantei francia erők fő­­parancsnoka kijelentette, hogy Szíriá­ban az ellenségeskedés megszűnt, öfel­sége kormánya reméli, hogy ez nem jelenti azt, hogy abban az esetben, ha Németország vagy Olaszország Szíriát vagy Libanont el akarná foglalni és ez a tengerek brit uralma ellenére megpróbálná végrehajtani, a francia erők semmiféle ellenállási kísérletet nem tennének. A kételyek eloszlatása céljából, amelyek ezzel kapcsolatban egyes körökben esetleg felmerülnének, Őfelsége kormánya kijelenti, hogy nem járulhat hozzá, hogy Szíriát vagy Libanont bármelyik ellenséges hatalom elfoglalja, vagy támadási ala­pul használja fel a középkeleti orszá­gok ellen, amelyeknek védelmét ma­gára vállalta abban az esetben, ha ezek az országok veszélyes helyzetbe ke­rülnének. (MTI) Szingapúrt védelmi állapotba helyezték London, július 1. (Német Távirati Iroda.) Hivatalosan jelentik, hogy a távolkeleti általános helyzetre való tekintettel Szingapúr városát védelmi állapotba helyezték. (MTI) Sir Percy Noble tengernagy, a tá­­volkeleti angol tengeri haderő főpa­rancsnoka egész vezérkarával Hong­kongból Szingapúrba ment. Sanghajból azt jelentik, hogy a tá­volkeleti angol hajóraj legnagyobb részét és több ausztráliai hadihajót Szingapúrban összevonják. (MTI) Hongkongot feladta Anglia? London, július 1. (Német Távirati Iroda.) Ahhoz a hírhez, hogy Sir Percy Noble tengernagy, a távolkeleti angol tengeri haderő főparancsnoka egész vezérkarával elhagyta Hongkongot és Szingapúrba érkezett, a következő ma­gyarázatot fűzik: Lehetséges, hogy Angliának a Távol­keleten bizonyos állásait el kell hagy­nia, de az ilyen áldozatok az „erőgyűj­tés“ célját szolgálják. (MTI) bizalommal Pétain iránt kezdem meg munkámat. (MTI) 3 Pehelykönnyű szövetek Fóti­nál Váci­ utca 9

Next